Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-11 / 292. szám

3 Csütörtök, 1958. december 11. Bécsi tudósítónktól: Igy élnek az osztrák ,, -! Gazdagodó emberek QIQKOK * mihálytelki Uj É et Tsz-ben 46,80 for nl jut egy munkaegységre Száz egyetemista közül csupán 9 kap ösztöndíjat :ljii' Készülődés a jövő évi VIT-re .. Valóban nem fenékig tejföl egy egyetemi hallgató élete Bécsben, vagy másutt Ausztriában !* Ezt a csinos Liesl Morawec, második fél­éves vegyészhallgató mond­ta nekem, ö maga sem kap ösztöndijat, pedig félárva. "Elsősorban azért nem ka­pok ösztöndíjat, mert mun­káskömyezetből szárma­zom.* Nagy gond a tanulás Kik kaphatnak hát Auszt­riában ösztöndíjat? Milyen magasak ezek az ösztöndí­jak? Liesl ponto6an tudja, mert főiskolai statisztika van birtokában. E szerint az X957/58-as tanévben 17 000 rendes hallgató tanult az osztrák egyetemeken és fő­iskolákon. Azonban ezek kö­zül csak 1560 részesült ösz­töndíjban. Tehát 100 hallga­tóra csak 9 ösztöndíj jut! A többi 91 hallgatónak nem jut más segítség, mint némi mérséklése a hihetetlenül magas tandíjnak. A vizsga­díjakat azonban nem csök­kentik. Az osztrák egyetemi hall­gatók nagy többsége számá­ra a tanulás nagy gondot je­lent Elsősorban azért, mert hiányoznak azok az anyagi eszközök, amelyekkel a na­gyon komoly erőfeszítést kí­vánó tanulmányoknak szen­telhetnék magukat. S hogy ezeket az eszközöket előte­remtsék, foglalkozás után kel' nézrriök, amely éppen­ügy egész embert igényel, mint maga a tanulás. Ter­mészetesen emiatt a tanul­mányok szenvednek kárt. A tanulmányi időt meg kell hosszabbítani és nem kevés azoknak a száma, akik nem bírják a hajszát és éppen a cél elérése előtt feladják a harcot. Ezen az állapoton csak a több és nagyobb ösztöndíj .segíthetne. De a 100-ból is az a 9 szerencsés hallgató olyan csekély összegű ösztöndíjat kap, hogy a legszükségeseb­beket is alig fedezi! Csak porhintés, hogy a hatóságok mondhassák: mi a nyugati . kultúra országa vagyunk, ahol még ösztöndíjat is kap­nak az egyetemi hallgatók! Előnyben a teológusok Az ösztöndíjak nagyrésze egyszeri kifizetésre kerülő pénzbeli juttatás, amely az ösztöndíj elnevezést is alig érdemli meg. Egy évre 2000 schilling ez az összeg, amely egy nem rosszul fizetett munkás vagy alkalmazott vagy kezdő tanító másfél­havi. fizetésének felel meg. A havi ösztöndíj tehát még a 300 schillinget sem éri cl, amj pedig kevesebb, mint egy bécsi utcaseprő heti ke­resete! Természetesen ez az összeg is segítséget jelent, — viszont például egy a főis­kola közelében lévő albér­leti szoba lakbére több, mint az egy hónapra eső ösztöndíjösszeg! Ha pedig egy hallgató naponként vil­lamossal akar járni az egye­temre, ez több, mint 100 schillingbe kerül. (Ausztriá­ban a villamos igen drága; egy menetjegy 2,20 schilling.) Az osztrák ösztöndíjrend­szer megvilágításához szük­séges még azt is tudni, hogy az 1560 ösztöndíjból csak 323-ait ad az Oktatásügyi Minisztérium, vagyis az ál­lam. 499-et a kilenc szövet­ségi tartomány kormányzata, 146-ot a kisebb-nagyobb községek, 84-et ad a Mun­káskamara, ezzel szem ben a Gyárosok Szövetsége csak 27-et. Az egyetemek és fő­iskolák maguk 40 ösztöndí­jat, a Szakszervezeti Szövet­ség pedig 15 ösztöndíjat ad. Az elosztásra vonatkozóan az is jellemző, hogy a leg­több ösztöndíjas hely a teo­lógiai fakultásokra esik. Míg az átlag kilenc a százhoz, addig a teológiai fakultáso­kon 100 hallgató közül 22 kap ösztöndíjat. Ez azt ered­ményezi, hogy a többi fakul­tásokon az arány az átlag alá esik, különösen az orvos­tanhallgatóknál. Ugyanis 1646 orvostanhallgató közül 110, tehát csak 7 százalék ré­szesül ösztöndíjban. Ezek szerint az ember azt gon­A tanács és az ércekeltek összefogásával megoldódik a Szőregi úton lakók vízproblémája A Szőregi út 50-től a 78­ss számig lakó emberek úgy érezték, hogy több éves ké­résüket seholsem hallgatják meg és mindig úgy lesz, mint ahogy volt, s jelenleg van: 150—200 méterre kell tneimiök a vízért. Pana­szukkal, kérésükkel felkeres­ték az I. kerületi tanácsot, ebben az ügyben több leve­let küldtek azokhoz a szer­vekhez, melyektől segítséget vártak. Levelükben, kéré­sükben ilyen mondat is sze­repel: "54, vízre szomjas la­kos vár segítséget...« Az I. kerületi tanács meg­beszélésre hívta össze a Szőregi út lakóit. Erre meg­hívták a Víz- és Csatorna­művek igazgatóját is. Itt aztán tisztázták, hogyan áll Újszeged vízellátása. Szeged egyik vízzel leg­jobban ellátott városrésze Újszeged. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsük: többmilliós költségvetéssel bővítették itt a hálózatot; sok közkifolyót létesítettek; 1956-ban bekapcsolták Új­szeged egy részét a magas víznyomásba. A Szőregi úti lakosok mindezt elismerték. Csak­hát a baj aa. hogy nem a házuk előtt vezet a víveze­ték, mert az úgy sokkal ké­nyelmesebb lenne, ha saját telkükre vezethetnék be a vizet, ott folyna a kút, az udvarukbah. Az I. kerületi tanács igyek­szik még ezt a kívánságot is teljesíteni. A következő év tervébe iktatják a Szőregi út 50-től 78-as számú ház lakóinak kérését; vízveze­téket fektetnék le e házak elé. Az itt lakók a költségből magukra vállaltak egy részt. Elhatározták, hogy a köz­ségfejlesztési hozzájárulást 5 százalékkal megemelik, ezen­kívül társadalmi munkával kiássák a vízrvezeték lefek­tetéséhez szükséges árkot. dolhatja, hogy Ausztriában a teológusokra háromszoro­san nagyobb szükség van, mint az orvosokra, és két­szeresen szükségesebbek, mint a mérnökök és techni­kusok. Ausztria ma azon az úton halad, hogy -az orvo­sok hazája* megtisztelő ne­vet el fogja veszíteni! A teehnikusutánpótlás tekinte­tében pedig utolsó helyen áll az idevonatkozó nemzet­közi statisztikák szerint... Liesl örül a fesztiválnak — Beszéljünk valamilyen vidámabb dologról is, — mondja Liesl Horawec, és beszélni kezd a fesztiválról, amelyet a jövő évben Bécs­ben rendeznek meg. — Jóllehet, az "Osztrák Főiskolai Szövetség* az oszt­rák főiskolások részvétele ellen nyilatkozott, a legtöb­ben mégis ott leszünk, külö­nösen a főiskolások napján és a főiskolás futballmérkő­zésen. Mi az osztrák hallga­tók programjához hagyomá­nyos diákszokások feleleve­nítésével járulunk hozzá,.. — Miért nyilatkozott az "Osztrák Főiskolai Szövet­ség* a fesztivál ellen? — Mert ez állítólag "kom­munista* fesztivál lesz. — Ez ostobaság. Hiszen a résztvevők többsége nem a Szovjetunióból és a népi de­mokráciákból jön és többsé­gük éppen nem kommunis­ta! — Azt én is tudom. És tudják mások is. S mi diá­kok el is határoztuk, hogy a fesztivál lehető legtöbb rendezvényén részt veszünk! Már alig várjuk a megnyi­tót. Én már akkor is határ­talanul örülök, ha arra gon­dolok, hogy a fesztivál meg­nyitó ünnepségén a bécsi stadionban Paul Robesont halljuk majd énekelni! Csak az okoz gondot, hogy hol tudjuk majd a nagyszámú külföldi vendéget elhelyez­ni, mivel a lakás Bécsben minden másnak nevezhető, csak éppen olcsónak nem! De én már most megnyug­tathatom Lieslt. Erről már előre gondoskodás történt A bécsi városi iskolatanács tebb modem iskolát bocsá­tott rendelkezésünkre, ame­lyeket szállásokká fogunk átalakítani. Ezenkívül két, vagy három hajón a Vörös Hadsereg hídjámál "úszó ho­telt* rendeznek be és sok fiatal vendéget magánlaká­sokban, valamint olcsóbb szállodákban helyezünk él. És ha még ez is kevés lesz, akkor a bécsi Práterben lé­vő vásárcsarnokokat is igény­beveszik, amelyeket olyan romantikusan árnyékol be a Práter világhírű óriáskereke. Fritz Dunner Mihálytelken az Űj Élet ! Tsz tagjai a napokban ren­; dezték meg évvégi zárszám­| adó közgyűlésüket. A jól ' öltözött tagok között ott ül­tek Hajdú József, Börcsök Miklós, Karsai József egyéni gazdák is. Azért jöttek el, hogy meghallgassák az el­nöki beszámolót a tsz gaz­dasági helyzetéről. Jól dolgoztak Kasza Nándor, a tsz-elnök keveset bánta, hogy vendé­gek is vannak. Hangoztat­ta: "jól dolgoztunk a tsz­ben, kiálltuk a nyári aszály­lyal a nagy versenyfutást. Győztünk, de ahogy már most látjuk, több hibát is elkövettünk. Jövőre sok mindent másként csinálunk, mint az idén.« Elismeréssel bólintottak az egyéniek is, amikor ezt mondta: — A határban régen is meg lehetett ismerni, melyik a tsz kukoricája és melyik az egyénieké, a nyáron is meg lehetett a kettőt külön­böztetni. Csakhogy régen az egyénieké volt a szebb. Most meg a legjobb egyéni gaz­dának sem volt olyan kuko­ricája, mint a mienk. Má­jusi morzsoltban holdanként 16 és fél mázsát terveztünk, — aszály nélkül. Ez nem csekélység. Az eredmény — bár erős aszály volt — 18 mázsa 70 kilogramm lett. Az elnök szólt arról Is, hogy a cukorrépa- és a paprika-termelés nem úgy sikerült egészen, ahogyan Kutyaszánokon, terepjáró teherautókon... Moszkva (MTI). A Szov­jetunióban a jövő év ja­nuárjában általános nép­számlálást hajtanak végre az ország nehezen járható vi­dékein, így a legészakibb tundrákon és a magasabb hegységekben azonban már ez év végén sor kerül a népszámlálásra. A különle­ges időjárási körülmények miatt nehezen megközelíthe­tő területekre 800 népszám­láló expedíciót küldenek ki. Az Északi Jeges-Tenger partján lévő távoli lakott településekre a népszámláló­biztosok például kutyaszáno­kon, rénszarvas-fogatokon jutnak el. Grúzia magashe­gyi területeire, ahol a nyá­jakkal több száz pásztor tölti a téli időszakot, különleges terepjáró autókon és heli­koptereken juttatták el a népszámláló biztosokat. Az általános népszámlálás előkészítése a befejezéshez közeledik. A városokban és a falvakban 12 ezer adat­gyűjtő központot állítanak fel. A népszámlálás munká­jában mintegy másfélmillió népszámláló-biztos vesz majd részt. szerették volna. A zord idő­járás elrontott néhány szá­mítást. Rámutatott, nagyon hasznosak, kifizetőek voltak azok az erőfeszítések, melye­ket az állatállomány gyara­pítására fordítottak. Szép eredmények A beszámolóból kiderült, hogy a csupán 126 holdnyi közös, szövetkezeti földön gazdálkodó 34 mihálytelki dolgozó paraszt az eladott állataiért, terményeiért ösz­szesen 471 423 forintot kapott kézhez. Ebben az összegben koránt sem szerepel az évi össztermék, például az adó­gabona és a munkaegységek­re járó sokféle természetbe­ni juttatás. Már csak azért is, mert 10 hold jó fűszer­paprikát háztáji földeken is termeltek és igen sok álla­tot értékesítettek a háztáji gazdaságokból is. Csak a háztáji paprika ára felette van a 100 ezer forintnak. Tehát a nagy károkat oko­zó aszály ellenére is a kis kollektíva szép eredménye­ket ért el, árutermelési ter­vét 120 százalékra teljesítet­te. Sokan boldogan még fel is kiáltottak, amikor a be­számolóból megtudták, hogy az árutermelési terv túltel­jesítéséért összesen 15 087 fo­rint kedvezményt kaptak az államtól. Mi lett volna ak­kor, hogy ha egy évvel ez­előtt is tudjuk, hogv ezért külön jutalom is jár?! Pénzben és természetben Természetesen a gazdál­kodással kiadás is van, s er­ről is beszélt az elnök a közgyűlésen. Jövőre még többet, jobban akarnak ter­melni, tehát többet kellett most tartalékalapokra is he­lyezni. Mégis az egy mun­kaegységre jutó osztalék ér­téke 46 forint 80 fillér. Eb­ből 23 forint 10 fillér kész­pénz, 23 forint 70 fillér pe­dig termény. Könnyű kiszá­molni, hogy például Bíró Imrének, kinek 427 egysége gyűlt össze, csak a közösből származó tiszta haszna kö­zel 20 ezer forint Az elnök is, a tagok is meggyőződéssel mondták el: belterjesebb viszonyok kö­zött — mint ahogy ezt már jövőre is csinálják — a mos­tani hasznot másfél, kétsze­resére is fel lehetett volna emelni. Mert csodálatos le­hetőség rejlik a közös erő­ben. Erre előbb-utóbb so­kan mások is rájönnek Mi­hálytelken. Csépi Józtef Dolgo? ók nagygyűlése Helsinkiben Kedden a rossz idő elle­nére a finn főváros sok­ezer dolgozója vonult fel Helsinki utcáin, hogy 50 szakszervezeti bizottság fel­hívására követelje a nép­tömegek helyzetének meg­javítását, a bérek emelését és az árak leszállítását. A tüntetők a parlament épü­letéhez vonultak és ott nagygyűlést tartottak. A szónokok sürgős változáso­kat követeltek Finnország politikájában. Tagfelvételi vita biztonsági tanácsban Newyork (MTI). AZ ENSZ biztonsági tanácsa kedden délelőtt összeült, hogy fog­lalkozzék a Guineai Köztár­saság tagfelvételi kérelmé­vel. Az ülésen az Egyesült Ál­lamok küldöttsége két külön határozati javaslatot ter­jesztett be, amelyek felszó­lítják a biztonsági tanácsot, hogy javasolja a közgyűlés­nek Dél-Korea és Dél-Viet­nam felvételét az ENSZ-be. A biztonsági tanács tíz szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta az Irak és Japán által közösen benyúj­tott határozati javaslatot, amely indítványozza a köz­gyűlésnek, hogy vegyék fel az ENSZ tagjainak sorába a Guineai Köztársaságot. Fran­ciország tartózkodott a sza­vazástól. A további vita során Szo­boljev szovjet küldött han­goztatta, hogy ellenzi Dél­Korea és Dél-Vietnam elkü­lönített felvételét és javasol­ta: egyidejűleg vegyék fel az ENSZ-be Dél-Koreát és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. cA mtit izámyán . ....• Megalakult a szegedi járási tanács Az alakuló ülésen részt vett Komócsin Zoltán elvtárs is Szerdán, tegnap reggel csaknem zsúfolásig megtelt a szegedi járási tanács Széchenyi téri székházának gyűlésterme. A járási ta­nács november 16-án meg­választott tagjai ültek ösz­sze, hogy ünnepélyes kere­tek között megalakítsák a szegedi járás új tanácsát. A tanácsülést Farkas István elvtárs nyitotta meg, majd korelnököt választottak, idős Bodó István tápéi ta­nácstag személyében, aki javaslatot tett a mandá­tumvizsgáló bizottság tag­jainak megválasztására. A mandátumvizsgáló bizottság beszámolója után Krasznai László, a járási népfront­bizottság elnöke tett javas­latot az új végrehajtó bi­zottság 13 tagjára. A jelen­levők egyhangúan elfogad­ták a javaslatot. Az úi v. b. tagjai ezután elnököt, Jcét elnökhelyettest és tit­kárt választottak maguk közül. A végrehajtó bizott­ság elnöke ismét Farkas István lett. Helyettesei pe­dig dr. Csikós Ferenc, és Olasz Imre. A járási tanács titkára Beretzki János elv­társ lett, aki a választások előtt is kommunista becsü­lettel töltötte be ezt a tisztségét. Ezután Farkas István elvtárs kért szót. Farkas elvtárs számot adott a já­rási tanács elmúlt 4 évi munkájának eredményeiről. Többek között 51 új iskolai tantermet építettek az el­múlt években a járás terü­letén. Felépült 23 pedagó­guslakás is. 34 új artézi ku­tat fúrtak, s 32 kilométer hosszúságban fektettek le vízvezetéket; 56 kilométer hosszúságú járdát építet­tek a falvakban, s az állam segítségével 47 kilométer hosszú kövesutat is létesí­tettek. Az elmúlt 4 esz­tendő során kapott villanyt néldául Dóc. Domaszék. Baks és Sövényháza is. 87 kilométer hosszúságban épí­tettek belvízlevezető főcsa­tornákat. 15 község kapott mozit. Farkas elvtárs meg­ígérte, hogy folytatják a megkezdett munkát. Ehhez biztosítottak az anyagi le­hetőségek is, hiszen addig amíg 1955-en kétmillió fo­rint volt a járásban a közü­leti beruházások összege, addig 1959-ben kereken 11 millió forint lesz. Az értekezleten jelen volt! többek között Komócsin; Zoltán elvtárs, az MSZMP! Politikai Bizottságának pót-! tagja, a KISZ Központi Ve-! zetőségének első titkára,! Csongrád megye országgyü-! lési képviselője is. Komó-! csin elvtárs a párt és a! kormány üdvözletét hozta! el szegedi járás lakóinak] és a tanács újonnan meg-! választott tagjainak. ; Az alakuló tanácsülés! utolsó napirendi pontjaként; a jelenlevők megválasztot-! ták a különböző állandó ] bizottságok tagjait. ! Saiiiii Itt a tel, s a meleg szobában olyan jó ilyenkor elka­landozni a mese szárnyán. S melyik gyermek nem szereli a mesét. Hát meg, ha olyan csodálatosan szév helyen hall­gathatják, mint Szverdlovszk különlegességszámba menő pionir palotája, ahol felvételünk készült. Képünkön a kis szovjet pionírok Ny Ina Vorobjevát, az orosz névmesekincs híres eloadójat hallgatják a palota meseszobájában

Next

/
Thumbnails
Contents