Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

3 Szerda, 1958. december 10. 31 Az anya- és csecsemővédelem problémáit vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Tervek a gyermekgyógyászati szakrendelések kibővítésére A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén az anya- és gyermekvédelem problémáit vitatta meg. Ahogy a városi tanács egészségügyi osztályának elő­terjesztett jelentéséből ki­tűnt, az anya- és gyermek­védelem az általános egész­ségvédelmi szolgálat kere­tében folyik Szegeden. Ez a szolgálat már kilenc egész­ségügyi tanácsadóban műkö­dik. E kilenc közül három külterületen: Petőfitelepen, Ságváritelepen és Mihálytel­ken van. A védőnői körze­tek határa már egybeesik az orvosi körzetek határaival, úgyhogy a védőnők egészségügyi megelőző munkája és a körzeti orvosok gyógyító munkája egész szoros kap­csolatba kerülhetett. Az egészségvédelmi szol­gálat elsősorban a megbete­gedések megelőzésére fordít gondot. A megelőzés mun­kája családlátogatások és ta­nácsadások keretében bo­nyolódik le. A tanácsadáso­kon szakorvosok rendelnek. Hetenként kétszer rendci­nek gyermekek részére, egyszer pedig az anyák­nak adnak orvosi taná­csot. Időben úgy osztották be a szaktanácsadást a gyerme­kek részére, hogy lehetővé tették a különböző műszak­ban dolgozó anyáknak is, hogy gyermekükkel együtt jelenjenek meg a rendelé­seken. Ez év első felében mint­egy tizennyolcezer esetben .jelentek meg ezeken a szaktanácsadásokon. Jelentős fejlődés a gyer­mekvédelemben, hogy a ta­rácsadókon — az 1957. évi tapasztalatok alapján —> most folyamatosan végzik a kötelező védőoltásokat. Az őszi-tavaszi védőoltások kampányszerűsége megszűnt ezzel és azok az orvosok, akik a gyermekek fejlődését rendszeresen ellenőrzik és ismerik, a gyermek korának és egészségi állapotához mérten a legmegfelelőbb időkben adják az oltásokat. Ez a módszer arra is lehe­tőséget ad, hogy az oltások­ból előzőleg kimaradt gyer­mekeket felkutassák. A mód­szer eredményességére jel­lemző, hogy az ország több részéből jönnek Szegedre tapasz­, talatcserérc a szakembe­rek és ezt az elgondolást már másutt is megvalósították. Igen eredményesen műkö­dik az Anyatejgyűjtő Állo­más is Szegeden. Az állo­mást korszerűsítették. A fel­sőbb szervek megítélése sze­rint ez az állomás kiemelkedik az országos átlagból jó munkája miatt. A gyermekvédelem továb­bi fejlődésére azonban ká­rosan hat a szegedi tanácsi és üzemi bölcsődék zsúfolt­sága. E kérdésben hamaro­san valami kielégítő meg­oldást kell keresni. A jelentés többek között rámutatott arra is, hogy Szegeden aggasztó módon szaporodik a terhesség művi megszakításának száma. Míg 1957-ben 1526 esetben sza­kították meg a terhességet, addig ez évben, december 15-ig már 2100 esetben ke­rült sor ilyen beavatkozásra. Ez a körülmény nemcsak a szaporodási statisztika szem­szögéből rossz, hanem azért is, mert a terhesség megszakítása károsan hat a nök szerve­zetére és pont a munkaképes kor­ban lévő nőknél jelent egészségkárosodást. A jelentést hosszabb vita követte, majd a végrehajtó bizottság több határozatot fogadott el. E határozatok az anya- és egészségvéde­lem további javítására irá­nyulnak. Így utasították az illeté­kes szakigazgatási szerveket, hogy az új lakótömbök kialakí­tásánál a Belvárosban, a Felsőváros felé eső részen egészségvédelmi tanács­adót létesítsenek. Ugyanakkor Üj-Petőfitelepen is fel kell állítani egy ilyen tanácsadót. Mivel a Kossuth Lajos sugárúton lévő gyer­mek poliklinika homlokzata igen rossz, ezt az épületet fel kell újítani. Igen jelentős az a határo­zat, amelyben utasították az egészség­ügyi osztályt, hogy szer­vezze meg a körzeti orvosi rendelőkben a külön gyer­mekgyógyászati szakrende­léseket. Utasították az egészség­ügyi osztályt, hogy dolgoz­zon ki javaslatot az abor­tusz-bizottság munkájának megjavítására. Felkérik a különböző társadalmi szer­veket, hogy működjenek közre e kérdés megoldásá­ban. Sxlovák író barátkoxása szegedi irodalmárokkai Emil Bohun neves szlovák író magyarórszági tartózko­dása idején hétfőn Szegedre is ellátogatott és szegedi írókkal, irodalombarátokkal találkozott. A magyar iroda­lom és Magyarország nem ismeretlen számára, mert diákéveit Makón és Szege­den töltötte. Tökéletesen be­szél magyarul és Mikszáth, illetve Móricz lelkes fordí­tója. Több regényüket for­dította szlovák nyelvre, 8 emellett kutatómunkát is végez. Foglalkozik Balassa Bálinttal, ő hozatta rendbe Tükröt, műanyag gombostűfejet készít a Vasvári Pál úttörőcsapat A szünidőben sem hagy­ják abba a munkát a Peda­gógiai Főiskola gyakorlóis­kolájának úttörői. Az isko­la Vasvári Pálról elnevezett úttörőcsapatának műhelyé­ben a tükörkészítés és a műanyag-gombostűfej öntés komoly kis szakemberei ka­rácsonyi szünetüket is föl­használják arra, hogy minél több tükröt készítsenek és minél több gombostűre ke­rüljön rá a műanyagfej. Márcsak azért is igye­keznek, minden időt ki­használni, mert a nyári csehszlovákiai kirándulásuk­hoz 56 ezer forintra van szükségük; síremlékét; szakértője ás gyűjtője az eredeti kuruc­daloknak és sok dokumen­tumot tárt fel II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatban is. Regényei Magyarországon is szerepeltek a kiadók prog­ramjában, s egyik munkája három kiadást ért meg ha­zánkban. A szegedi írókkal folyta­tott beszélgetésében elmon­dotta, hogy a szocialista rendszer lehetővé tette a szlovák és magyar nemzeti­ség egymásra találását. Iger\ örült annak, hogy Szegeden a csehszlovák kultúra ismer­tetéséért sokat fáradoznak. Szegedről azt mondotta, hogy a kultúra és civilizáció me­leg harmóniáját találta itt, és kifejezte azt a reményét, hogy hosszabb időre is Sze­gedre utazhat majd. Emil Bohun látogatása ar­ra is alkalmas volt, hogy a szegedi és bratislavai írók kapcsolata szorosabbá vál­jék, tekintve, hogy a Kul­turny Zsivot egyik szerkesz­tőségi tagja is nálunk járt személyében. Szegedről Ma­kóra utazott, majd Tótkom­lós és Békéscsaba városok­ba látogat el Vaád Ferenc költő kíséretében. Még mindig lassan és bizonytalanul készül a Fonalmentő új épülete Kívülről mutat, de azután ... A jó munkának idő kell — mondja egy régi szólás­mondás. Egy másik viszont azt állítja, a rossznak még­több. Azt hiszem, ez az utóbbi érvényes a Szegedi Fonalmentő Vállalat Tavasz utcai új üzemépületének épí­tésére is. Az épület kívülről -jól fest*. Főként amint fényképünkön is látható. A külső szemlélő az épületet látva azt gondolhatja, hogy végre elkészült. Sajnos azon­ban, nem így van, és addig sok mész, cement, s más építőanyag elfolyik a Tavasz utcai építkezésnél. Mint annak idején beszá­moltunk róla, 1957 őszén kezdte el az építkezést a Bu­napja. Most Kovács Gyula sék?! Még hosszan sorolhat* irányítja a munkát, sajnos, ^^m nem valami jól. Az egyik .. dapesti Könnyűipari Szerelő munkatermet például alászi- előtt, ládákban üvegcsere­~ Épületkarbantartó Válla- getelés nélkül betonoztatta. pek, nem is kevés. Ezeík nánk a kérdést, hogy vajon ki fizeti meg? Az épület lat. A kész épületet az ere­deti terv szerint ól kellett volna adniok még 1958. június 30-án. Az új épület létesítése a tervezéssel kezdődött. Az el­ső terv 1956-ban készült, földszintes épületre. Erre nem kapott a Fonalmentő beruházást. A második terv 1957-es születésű, ezen már emeletei épület szerepel, ^j^minf vagy szállítás, vagy munka közben törtek össze. Ugy . ,. , látszik, bőkezűen bántak ve» le. A'vasajtók rámái úgy mozognak, mint valami len­gő ajtó. Nem valami szak­szerűen építették be. Még kész sincs, már javításra szorul. Szóval húzódik, halasztó. Még jó, hogy a városi ta­nács ipari osztályának ellen­őrei rá. Mit lehetett tenni felverték a betont. Szigeteltek és újra betonoz­tak. Csakhogy ebben sem volt köszönet. Már második hete áll a beton, ha valaki ,., . . _ . ,, rá nem lép, meri ha végig- dlk 68 dragul a Fonalmentó gyalogolnak rajta, bizony Építési költségei egymillió 300 ezer forintot tettek ki a terv szerint. A kapott ál­lami beruházás pedig csak egymillió volt. Mit lehetett tenni? Lefaragták a költsé­get olyképpen, hogy meg­csonkították a tervet és az épületet is. De ebben a cson­ja. Ismét feszítővasra és csákányra keltek, mert fel kellett bontani a betont. Igy leírva mindez folya­matos. De hogy közben mi történt, arról az alvállalko­zó padlókészítő vállalat is tudna beszélni. A kért idő­Vállalat új üzemrészének befejezése. Volt ebben as ügyben már döntőbírósági tárgyalás is, csak az építke­zés nem gyorsult meg. Pe­dig a vállalat csökkent ké­pességű dolgozói még ma is bizony, többen áldatlan kö­rülmények között dolgoznak szerte a városban. Ha más­nak nem, legalább ennek a ténynek kellett volna ser­ka tervben, mint ahogy az ben Szegedre éikerott Buda­-menet közben* kiderült, P^ol a muy«zfto- de nem sok öröm volt. Hibáit *»« "em ^l-tek vele. Sot ^ ^^ vulJM Mm^tóőbf^éJSTa" ^gSverSS'taunkT Előleg hatnia a Könnyű­S'^tannLfnvnzta ft ; hoz és friss anyaggal. Ugyan- ipari Szerelő és Épületkar­Irn vl S tl i® a magnezitpadló alatti fű- bantartó Vállalat dolgotóira, tervet. Olyan elenu tévede- részpo^g k£*zült ^^ de inkább vezetőire. Am úgy kötőanyaga három, vagy látszik, ők csak ígérgetni sek voltak benne, hogy az egységárat tüntették fel ösz­szesített költségként. Ez is hozzájárult, hogy könnyen négy vashordóban megrom- tudnak, lott. Sajnos, a helyzet ma Jó volna, ha a fe'söbb lefaraghatták az egymillió se"1 más' mint akkor volt, szervek, mondjuk a Köny­300 ezer forintos teryet egy­millióra. Nem csoda, ha az­mikor a művezető Szegeden nyüiparí járt. Ugyanis a már említett lyiipari Minisztérium he­főosztéiya szaván tán hétröl hétre emelkedtek munkaterem miatt halasztó- fogba az ígérgetőket hogy a beruházáshoz szükséges dott a padlóburkolat az ne kelljen a hat-het terv­költségek. Ma ott tartanak ™.eg ma 1S w^T^8 "^^'^s epítkezesi jdo­kesz a második betonbontás meghosszabbítás után egy után. ismét, hogy egymillió 300 ezer forintba kerül, mire be­fejezik. Szóval, az épület már áll, , „ . . , „ . .. _ de még nem kész. Lassan kell utaznia a padozatkeszito készül és bizonytalanul Pe- brigadTjak, hogy az elmaradt hélyiseg padlóját is elkeszit­dig a vállalat ugyancsak cserélgette az építésvezető­ket. mint stafétafutókat szokták verseny közben. El­sőnek Libor Rajmond "fu­tott* és nem is rosszul. Ha­ladtak is a munkával. Aztán jött a következő, Feldhoffer János, és elment másfél hó­új abbal is előállni. S költöz­Vajon kl fedezi majd a zenek be már végre az költséget, ha ismét Szegedre egészséges munkahelyre Sze­ged csökkent munkaképessé­gű dolgozói! (n —p) Több mint ezer toiuló végezte el az „Ifjú egészségőr" tanfolyamot Az általános és középis- Iákban befejeződtek az »Ií­kolákban, valamint az ipari­és kereskedelmitanuló isko­Újabb fejlemények a rokkanttá tett kovácstanuló ügyében Ff udapesten. az I. honvéd gyalogezred népligeti •*-* laktanyájában a kommunista katonák nagygyű­lést rendeztek, melyen Kun Béla beszélt. Beszéde köz­ben az udvari ablakokból sortűz dördült. Az a hír ter­jedt el, hogy a lövésektől három katona meghalt; e hir végigfutott a fővárosi kaszárnyákon, s mindenütt hatal­mas tüntetések zajlottak le. A tüntetők követelték a Ká­rolyi-kormány új hadügyminiszterének, gróf Festetich Sándornak távozását. Ellentétek támadtak a radikális párton belül is. A párt jobboldala, főként Jászi Oszkár tevékenységével volt elégedetlen, és a magántulajdon védelmét követelte. Já­szi kilépésre szólitotta fel azokat, akiknek -o pórt radi­kalizmusa túl erős*. A Szegedi Napló írja: "Lőrinc, a város cselédje töb­bé nem cseléd«. "Lőrinc, a város cselédje*, a Szegedi Napló heti tréfás mellékletének, a Hüvelyk Matyinak volt ál­landó humoros figurája. Most a lap megírja, hogy Somo­gyi polgármester a városi alkalmazottak országos szövet­ségének előterjesztésére elrendelte: a városi hivatalszol­gákat tilos magántermészetű szolgálatokra igénybe venni. Eddig a városi szolgák, hajdúk egyben a tisztviselők afféle mindenesei, cselédei voltak, kénytelenek voltak fö­lötteseik privát megbízásait is végrehajtani. Zadravecz István ezeket a jellemző sorokat irta ma a Szegedi Állami Levéltárban őrzött ferences rendház­naplóba, kommentálva a franciák jelenlétét a városban: *Különben inkább kell tartani saját véreinktől és .elv­társainktól', mint a megszállóktól.'* Lapunkban korábban már foglalkoztunk azzal, hogy ez év májusában 3 éves ta­noncszerződés után egy 20 éves fiatalembernek, Erdei Sándornak kellett volna fel­szabadulnia a kovács szak­mában, hogy aztán támo­gatni tudja már korosodó, napszámos szüleit. Ehelyett azonban félig nyomorék, rokkant, fél szemére megva­kult: munkaképtelenül áll a világban. Kapzsiságból Az történt vele, hogy ta­nulóidejének lejárta előtt hét hónappal odaparancsolta őt gazdája: Becsei József szaty­mazi kovácsmester egy há­zilag ledönteni akart falhoz, s az hirtelen, ellenkező ol­dalra dőlve rázuhant Erdeire és Becsei vejére, Róvó Ist­vánra. A súlyosabb sorsot a szerencsétlenségből Erdei kapta. Négynapi eszmélet­lenség után, 13 külső és bel­ső sérüléssel tért magához a közkórházban. Derék or­vosai ezután összesen öt kli­nikán valahogy összetoldoz­ták-foldozták a szerencsétlen fiút, de lényegében rokkant maradt. Becsei József tanítómes­tere az első perctől kezdve csak a maga bőrét igyeke­zett menteni — ebből a csakis, és kizárólag — az ő az általa felsorolt üj tanúk kapzsiságából és gondatlan- kihallgatását, hogy a köz­ságából keletkezett szomorú vád frontján is támogatást ügyben. Működését azzal kapjon Becseivel szemben, kezdte, hogy még a kórház- Viszont az ügy polgári vo­ban hamis vallomásra akar- nalán a Tarnai-tanács, szin­ta rábírni Erdeit, hogy tén mint fellebbviteli fórum, mondja azt: miszerint — ön- ugyancsak december 10-én ként, és nézelődni ment csak törvényszéki orvosszakértő a falhoz, s nein az ő pa- meghallgatását rendelte el rancsára. Erdei munkaképesség-csök­„ , kenése mértékét illetően. A Ma Ujába aontes járásbíróság Bottyán-tanácsa , ugyanis augusztusban teljes Figyelmen kívül hagyta, értékű ítéletet hozott Erdei hogy a sándorfalvi rendőrse- • RpfS(ljt ffon annak ideién mée iea- Javaüa. azz£ü' hogy Becse" gen annak idején még iga zat beszélt a szerencsétlen­ségről, s kijelentette, hogy a fal ledöntését egy Rácz ne­vű fogadott napszámossal ő vezette: felnőtt emberhez nem méltó módon igyeke­és Ráczot egyetemlegesen: havi 600 forint kártérítésre kötelezte mindaddig, míg Er­dei munkaképességében vál­tozás nem történik. Kimond­ta az ítélet jogerejét is, úgy­zett a felelősséget Rácz nya- hogy Becsei ellen - Rácztól o:i U. eltekintve — maris vegre­kába zúdítani. Sikerült is neki elérnie, hogy a szeren hajtás folyik 10 hónapi kár­tétlenségből eddig. keletke- térítés^ iránt, ^ noha ^a végső zett három peres ugy bűn­ügyi vonalán felmentették a vád alól, s Ráczot ítélték el jú egészségőr* tanfolyamok. Szegeden 1014 tanuló vizs­gázott eredményesen. Ezek a fiatalok a vizsga után tagjaivá váltak az ifjúsági vöröskeresztes szervezetnek, melynek létszáma ilyenfor­mán 1500 fölé emelkedett; Az új tagok örömmel és lelkesedéssel kapcsolódnak be az iskolai egészségügyi állomások munkájába, to­vábbá mint a tanulócsopor­tok vöröskeresztes felelősei ellátják az elsősegélynyúj­tás iskolai feladatait, segíte­nek az iskolai és személyi higiénia biztosításában. Az iskolai szűrővizsgálatok és oltások során szintén hssz­nos szolgálatot teljesítenek. Az ifjúság körében ezzel jelentős állomáshoz érkezett a vöröskeresztes szervező­munka. Már minden szege­di oktatási intézménykén működik ifjúsági vöröske­resztes csoport. Ebben az esztendőben 10 középiskola, három iparitanuló és keres­kedelmitanuló iskola csat­lakozása tette teljessé az ifjúsági vöröskeresztes há­lózatot. szót csak ma, 31-én fogja a Tarnai-tanács kimondani a kártérítés nagyságában. i i .. -í Folyik azonban Erdei har­gesztéssel P ' madik ügye is: 29 havi ta­. . . . . .. T-„„„ nonebére és 23 napi nap­A megyei birosag Jager- számos túlmunkabérP irál^ tanácsa december 10-en Er- mert Becsei nemcsak a ko­déi, illetve a Vakok Szövet- vácsműhelyben, hanem gaz-, sége szegedi helyi csoportja daságában is foglal ko-ta kérésére visszairányította az P** ügyet a járásbírósághoz, engedte, és a batyse" melytől Erdei legutóbb kérte lentést is elmulasztott 1958-ban a világ 89 millió utasát szállították repülőgépen nemzetközi potyán léjd­átmi szervezet köztemé­szerint a világ utasszál­ö légiforgalma 1858-ban kordo* ért el 89 millió ut-M szállításával.

Next

/
Thumbnails
Contents