Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fTIVTTtYVflTTVi j XIV. évfolyam, 307. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1958. december 31. a szegedi dolgozók régi kívánsága teljesült: felépült a város első nagytel­jesítményű, korszerű kenyérgyára, a Textilművek szomszédságában. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat hétfőn tartotta a műszaki átadást, s most már rövidesen megkezdi működé­sét az új üzem. A négymillió forintos beruházással létesített gyárban a leg­modernebb gépi berendezés segítségé­vel, a higiénia minden követelményé­nek megtartásával készül majd a jóminőségű kenyér és péksütemény. Különösen érdekes, és fontos szerepet tölt majd be az úgynevezett klimati­xáió berendezés, amely biztosítja a különféle tészták számára a legmegfe­lelőbb hőmérsékletet. Egyébként az egész üzemet központi fűtésre rendezték be. A gyárnak, aránylag nem nagy lét­számú személyzete számára korszerű szociális létesítményeket, fürdőt, öltö­zőt építettek. Az új kenyérgyár üzembehelyezésével lehetővé válik, hogy a város területén néhány korszerűtlen sütődét — amelye­ket még magánszemélyek létesítettek — felszámoljanak. A tervek szerint na­ponta 5000 kiló kenyér és mintegy 50 000 különféle péksütemény kerül ki az üzemből. A Kenyérgyár Vállalat benső­séges ünnepségen avatja majd fel új üzemét. Ünnepségek a KIMSZ megalakulásának tiszteletére Kedden délután a Kerepesi uti temetőben a KISZ Köz­ponti Bizottsága és buda­pesti bizottsága koszorúkat helyezett el a KIMSZ már­tírhalált halt vezetőinek sír­jára. A KISZ Nógrád megyei bizottsága elhatározta, hogy a KIMSZ megalakulásának •W. évfordulója tiszteletére megjelöli azokat a helyeket, ahol a születő ifjúsági moz­galom első jelentősebb ese­ményei történtek. Igy Bala­.sagyarmaton, ahol az első KIMSZ alakuló ülést tartot­ták, márványtáblát helyez­nek el. A baglyasaljai erdő­ben pedig, ahol a kimszesek rendszeresen tartottak illegá­lis összejöveteleket, taggyű­léseket és párttalálkozókat — émlékművet állítanak. Sok külföldi vásáron veszünk részt 1959-ben tanuló ügyében : A városi tanács : végrehajtó bizottságának üléséről Kubai helyzetjelentés \ Szilveszteri konferansz A jövő évben tovább nö­vekszik külkereskedelmi for­galmunk. 1958-hoz képest nemcsak a baráti, hanem a tőkés országok felé irányuló forgalmunk is nagyobb lesz. A forgalom 72 százalékát baráti népi demokratikus or­szágokkal, 28 százalékát pe­dig tőkés országokkal bonyo­lítjuk le. Megnövekedett külkeres­kedelmi forgalmunknak meg­felelően, 1959-ben is számos vásáron és kiállításon ve­szünk részt. A legjelentő­sebbek közülük a hagyomá­nyos tavasai és őszi lipcsei vásár, amelyet márciusban, illetve szeptemberben tarta­nak meg. Nagy jelentőségű lesz a tavaszi poznani vá­sár, amely június elején nyitja meg kapuit, továbbá az őszi damaszkuszi, bécsi, brünni és zágrábi vásár. A damaszkuszi augusztus 21-től szeptember 21-ig tartja nyit­va kapuit, a többieket pedig szeptember elején rendezik meg. Jelentősek lesznek to­vábbá a tavaszi frankfurti, utrechti, milánói, casablan­cai, párizsi, paduai és bar­celonai vásár, az őszi szalo­niki, brüsszeli, frankfurti kiállítások, valamint a kölni élelmiszerkiállítás, noha eze­ken csak egy-egy szakterüle­tet mutatunk be, vagy in­formációs irodát állítunk feL Új gép segíti a munkát Űj sajtológépet szereltek fel a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat munkacsarnokában. A régi présgépek már igen kopottak voltak, ez sok selej­tet okozott és gátolta a ter­melékenység növelését. Ezzel a modern géppel gyorsabban dolgozhatnak és jobb mun­kát végezhetnek. fLlebmann Béla felv.) Rendelkezés a kiskorú disszidensek vagyonáról A hivatalos lap törvény- gyonára vonatkozólag is ér­erejű rendeletet közöl az vényesek a disszidensek ér­1956. október 23. és 1957. tékeinek rendezéséről a múlt március 31. között jogellene- év nyarán kiadott rendelke­sen külföldre távozott és 18. zések. A jogosultak har­életévük betöltéséig haza nem minc napon belül bejelent­téri kiskorúak vagyonjogi hetik igényüket a vagyonra helyzetének szabályozásáról, a kiskorú utolsó belföldi ál­A törvényerejű rendelet a landó lakóhelye szerinti ille­többi között kimondja, hogy tékes tanácsnál. A törvény­ezeknek a kiskorúaknak va- erejű rendelet életbe lépett. . . .... I. Három új szegedi kiadvány JÖ MU LÁTÁST SZIL VESZ TÉRKOR! E hetekben három szegedi kiadvány hagyta el a nyom­dát. Mindhárom könyvecske létrehozói a szegedi egyetem professzorainak, kutatóinak soraiba tartoznak, s az ő te­vékenységüket dicsérik e művek. Acta Litteraria az egyik kiadvány. A Sze­gedi Tudományegyetem böl­csészettudományi Karának kiadásában megjelent irodal­mi dolgozatok gyűjteményes kötete ez, amely az egyetem magyar, romanisztikai és germanisztikai intézetének közös munkája, Koltay-Kast­ner Jenő, ..alász Előd és Ki­rály István szerkesztésében. A hagyományos Acta-soro­zatban ezúttal jelent meg először külön irodalom-kiad­vány, az eddigiekben ugyan­is nyelv és irodalom együtt szerenelt. A kiadványt új­szerűvé még egy tényező avatja: Kiss Lajos értékes dolgozata a Kossuth-díjas Simon István költészetéről. Ezt azért nevezhetjük újsze­rű vonásnak, mert az egye­temi Actákban eddig élő nem volt szokásos tanulmányt közzétenni. Ez­úttal a szegedi Acta Litte­helyesen törte át ezt szükségtelenül emelt vá­laszfalat a múlt és a jelen között. Az Acta Litteraria egyéb­ként több elmélyült munká­tanúskodó tanulmányt a világirodalomból és a magvar irodalomból egy­aránt. Ezek alaposabb érté­kelésére e helyen nincs mó­dunk, így csupán felsoroljuk azokat. Koltan-Kastner Jenő a XVIII.-és XIX. század for­dulóján élt itáliai íróról, Ugo Foscoloról írt tanul­mányt, Bérezik Árpád pedig Bécs múlt századbeli legna­gyobb népköltőiéről, Rai­mundról készített monográ­fiáiénak egv részletét adia közre, amelyben magvaror­szági pályakezdetét tárgyalja. A magyar irodalmi részben Keserű Bálint: Adalékok Ri­may és a Báthoriak kapcso­latához, Kovács Sándor: Szepsi Csombor Márton pró­zastílusához, Kordé Imre: Néhány adat Csokonai Kul­túrá-jának keletkezéséhez, Kálmán László: Molnár György a realista színjátszás előfutára, Nacsády József: A szegedi parasztnovella ke­letkezése című tanulmányait olvashatjuk. Kár, hogy ez értékes ki­adványt oly sok bosszantó sajtóhiba csúfítja, amely több gondossággal elkerülhető lett volna. A szegedi népélet A Szeged városi tanács Idegenforgalmi Hivatalának újabb kiadványaként Németh István szerkesztésében jelent meg Bálint Sándor e mun­kája. A 80 lapos könyvecske sokoldalú, színes képet nyújt Szeged népéletéről. Külön fe­jezetek tárgyalják a szegedi népélet múltját, a víziéletet, a pásztoréletet, az állatte­nyésztést, a mezőgazdasági életet, a települést, a lakást, a táplálkozást, a népvisele­tet, a népnyelvet, a népköl­tészetet és a hagyományvi­lágot. Számos, ma már többnyire múzeális értékű fénykép is díszíti a kötetet a Móra Fe­renc Múzeum anyagából és Benedek László, Drien Ká­roly, Liebmann Béla felvé­teleiből. írójának alapos népisme­retéről tanúskodik a köny­vecske és Bálint Sándor — aki a Szegedi Tudomány­egyetem néprajz-professzora — mind a szegediek, mind az ideérkező idegenek szá­mára érdeklődésre számot­tartó és hasznos ismereteket nyújtó művet állított e mun­kájával össze. Műve végén maga is megjegyzi azonban, hogy a bemutatott néprajzi kép részben már a félmúlté. Sajnáljuk mégis, hogy nem talált módot a népélet törté­neti távlatának alaposabb megjelölésére, amelyből ki­tűnhetett volna a népszoká­sok élettartama. Kár, hogy élő munkáshagyományok le­írására is nem futotta ez egyébként sikeres könyvecs­ke lapjain. Petőfi elmegy Lapunk ez évi október 19-i száma közölte először nyomtatásban Juhász Gyula: Petőfi elmegy című kis ün­nepi játékát, amelyet 1922­ben írt, de kiadásra az ak­kori viszonyok között nem kerülhetett. Mint megírtuk, az anyag Eőrsi Júlia, most szeptemberben elhúnyt író­nő hagyatékából került elő. A kis drámát, a Délmagyar­ország különlenyomataként, a lapunkban is közzétevő Pé­ter László tudományos ku­tató rendezte sajtó alá és a Hazafias Népfront kiadásá­ban, ízléses füzet alakban látott napvilágot. Emeletei építenek a Rókusi Általános Iskolára A szegedi városi tanács jövő évi költségvetésében tekintélyes összeggel szerepel a Rókusi Általános Le­ányiskola bővítésének terve is. 1959 júniusában meg­kezdik az építkezést, s mintegy kétmillió forintos költ­séggel emeletet építenek a meglévő épületre. Ezzel nyolc új tantermet nyernek, s a jelenleg egyemeletes iskola kétemeletessé válik. Az építkezést még 1959-ben befejezik, Befejeződött a Holland Kommunista Párt hongresszusa Amszterdam (TASZSZ). December 28—29-én Amsz­terdamban befejeződött a Holland Kommunista Párt XIX. kongresszusa. A kong­resszus küldöttei felhívást intéztek a holland néphez, ebben utalnak a jobboldali kormány uralomra jutásából származó veszélyekre. A fel­hívás több követelést is tar­talmaz, amelyek megvalósí­tásáért a kommunisták a kö­zeljövőben erélyes harcot in­dítanak. A követelések kö­zött szerepel a katonai ki­adások csökkentése, a ka­tonai szolgálati idő lerö\.dí­tése, a Nyugat-Iriánban állo­másozó holland csapatok visszavonása és Nyugat­Irián átadása az Indonéz Köztársaságnak. A kong­resszus ezenkívül állást fog­lalt az amerikai rakétatá­maszpontok hollandiai fel­állítása ellen. Golönosf'r-ii/rm a Haladás T»z-ben Érdekes új üzemággal gyarapodott az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet. A tsz igazgatósága, a tag­sággal egyetértésben, már korábban elhatározta, hogy az önköltség további csök­kentése érdekében afféle kis gölcincsérüzemet létesítenek. Ezelőtt ugyanis havonta ez­reket, sőt tízezer forintokat kellett kifizetnie a szövet­kezetnek virágcserepekért. Ezeket virágnevelésre hasz­nálták fel, kérőbb pedig a virággal együtt Széchenyi téri üzletükben értékesítet­ték. MSr a kezdeti gyakorlat is bebizonyította; a számítás helyes volt. Az indulással járó nehézségek ellenére is a kis virágcserépgyártó mű­helyben Szűcs Lászlóné havi tízezer kisebb-nagyobb vi­rágcserepet formáz meg. s "7el egv hónap alatt há­romezer forintot tokarít meg a közösség számlájára.

Next

/
Thumbnails
Contents