Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

3 Hétfő, 1958, december 39. Q szegedi papucs dorozsmai sarka a Faipari Szövetkezet sok hasznos munkája között ~A községet átszelő kövesúttól alig pár méterre van a ma mái komoly üzemegység, a Kiskundorozsmai Faipari KTSZ. Csali úgy találomra léptünk be kapuján, a kíváncsiság kedvéért, gondolván, ha többet nem is, de valami újságos hírt tudunk szerezni. Az elnök egyre szabódott is, hogy valami újat, valami "nagytünk a legelső műhely ajtaján. Újsághirdetéseket olvasva annyiszor szembetűnik a TÜKER-alágyűjtós mindenféle propagálása — és most szemben találtuk magunkat azzal a műhellyel, ahol a kis pálcikákat és deszkákat alágyújtóssá fabrikálják, íme a kép róla, . amint szerűt* tudjon mondani az Palócz Kálmánné nap mint üzem életéből, mondván, r.ap foglalatoskodik vele, hogy úgy sincs új a Nap alatt. Ezen maga is elmohogy főzés előtt a háziaszszonyoknak ne sok idejét vegye el a tűzgyújtás. Egy solyodott, de mi is azonnal másik műhelybe lépve isrácáfoltunk, ahogy belép- mét csak »újat* fedeztünk k i •• fel> mégpedig a r;'-«l!H parkettaléc készíI|:SÍwIh tését. A sokféle munkaműveletet elvégző faipari gékérdeztük meg, de az te lehetséges. Most már sorra vettük a többi műhelyt is. A következőben bútorokat készítenek, mégpedig a mostanában nagyon keresettet: kombináltszekrényt; Félig, vagy egészen megmunkálva sorozatban ott álltak az ízléses szekrények, s bizony bármelyiket szívesen magunknak választottuk volna. Sajnos, egyelőre csak előjegyzési sorrendben juthatnak hozzá itt is a vásárlók, illetve a megrendelők a keresett bútorhoz. A kapós bútordarabra várni kell néha egy-két hónapot is, mert annyi a korábbi megrendelés, hogy csak győzzék kielégíteni; A Kiskundorozsmai Faipari KTSZ profiljához köpet nemrégen sze- rábban hozzátartozott a rezték be a többi repülőmodell-faanyagok készítése is, Ez a "patina* eltűnt az és helyette pedig egyszerűen mas színfolttal gazdagodott, azt jelenti hogy E§y másik műhelyrészben . . __ , ugyanis cipősarkakat készíaki megunta szo- tenek> laposat magasat _ Va£..nxüy" tűsarkút még nem! —. S kevesen tudják, hogy a híres szegedi papucshoz nem Szegeden, hanem Dorozsmán készül a sarok — s rendeli a kívánt az js itt a faipari ktsz-ben. méretű parkettlé- Az elnöktől végül azzal ceket. Időre és búcsúztunk, hogy mégis tapontosan elkészí- láltunk egy-két érdemleges ük a megrendelt hírt, amit ezennel közre is adunk. Az új nyugdíjtörvényről gép mellé, s azóta készítenek itt azonban már is parkettát Ez üzem életéből bája hája fapadlózatát, az bemegy a szövetkezet irodájába és megárut, — hogy házhoz szállítják-e, azt ugyan nem A kommunisták zászlóbontása Szegeden. — Ezzel ** címmel közlik a helyi lapok e nap legnagyobb eseményét. Elmondják, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége e napon este 6 órára a városháza közgyűlési termében ülést tartott a kommunizmus kérdésének megvitatására. Nemes Lajos elnöki megnyitója után Rákosi Mátyás budapesti kiküldött tartott másfélórás beszédet. Marx tanainak ismertetésével kezdte, folytatta a szociáldemokrácia bírálatával, a magyar, majd az orosz forradalom sajátosságainak ismertetésével. »A kommunista párt — mondotta többek között — ma azt mondja, itt as idő « munkásdiktatúrára, itt van az idő arra, hogy kézbe vegyük a hatalmat. (Taps, éljenzés.) A kommunista pártot a szociáldemokrata párttól csak az út választja el, a cél egy. De most forradalom van, most gyorsan kell haladni. Ha a vasútépítésnek szikla áll útjában, azt a sziklát kétféleképpen távolithatjuk el. Vagy lefejtjük az egészet csákányokkal és elhordatjuk, vagy dinamitpatront helyezünk alá.* (Éljenzés.) "A vért nem mi akarjuk, hanem azok, akik továbbra is munka nélkül, a proletár kizsákmányolásából akarnak élni, azok nem mondanak le harc nélkül a mai kényelmes életükről. Az egész oroszországi bolseviki mozgalom tíz hónap alatt nem került annyi vérbe, mint a Bruszilov-offenzíva első napja.* Wallisch Kálmán, a szociáldemokrata párt titkára (aki később maga is kommunista lett, s 1934-ben osztrák fasiszták oltották ki életét) ekkor még a kommunizmus ellen szólalt fel, azzal érvelve, hogy a kommunisták pártszakadást idéznek elő. Számos hozzászóló között Szél Juliska azt javasolta, hogy a szociáldemokrata párt mondja ki nyomban való csatlakozását a kommunista párthoz. Ezt azonban a szociáldemokrata vezetőség nem fogadta el. A kommunista eszmék hívei ellenben úgy döntöttek, hogy szerdán, január 1-én délután 4-kor tartják a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi zászlóbontását a Tisza-szálló nagytermében. A szociáldemokrata vezetőség, mint a lapok közlik, ezután éjfélig ülésezett. Nyilván ekkor tárgyalták meg, milyen ellenintézkedéseket tegyenek a január elsejei KMPalakulógyűléssel szemben. Elhatározták, hogy ugyanakkor ellengyülést szerveznek. T Tgyane napon délelőtt volt a Ma cimű irodalmi fo lyóirat matinéja Szegeden. Megnyitót »A Ma útja és célja« cimmel Juhász Gyula mondott, s a műsor folyamán Kassák Lajos, Kassák Lajosné, Kahána Mózes és Barta Sándor olvasott föl műveiből. Az expresszionista, futurista alkotásokat a közönség nem értette, megmosolyogta. A szocialisták kezébe Szegeden nyomott ellenforradalmi, királypárti röpiratok és falragaszok kerültek. Juhász Gyula »Royalisták?* cimű vezércikkében pellengérezi ki a monarchista reakció lappangó hiveit. Móricz Zsigmond a Pesti Napló mai számában "Üj földesurak, címmel közöl riportot egy tiszántúli nagybirtokról. Itt olvassuk e jellemző párbeszédet: •— Hri vannak a bérlök — kérdezte az újságíró s visszanézett a ház felé. — Debrecenben — mondta odavetve a nemzetőr. — Nem jönnek ki sose? A nemzetőr elmosolyodott. — Nem jönnek. — Nem mernek? A nemzetőr billentett a fejével egy picit. — Nincsen itt má nekik semmi keresni valójok... Má itt minden nemzeti vagyon.. .* Szegeden találkozott Berthelot tábornok, a Romániában állomásozó francia haderő főparancsnoka Vyx alezredessel, a budapesti francia misszió vezetőjével és a magyar kormány küldötteivel. A tábornok a nagyállomáson különvonata szalonkocsijában fogadta Vyxet, majd a jól megvárakoztatott magyar küldöttséget pár udvarias szóval szélnek bocsátotta. Etkészfil! a bonni válasz a berlini kérdésről A bonni kormány kidolgozta a Szovjetuniónak a berlini kérdésről szóló jegyzékére adandó választ. A válaszjegyzékei — a három nyugati nagyhatalom válaszjegyzékéhez hasonlóan — a NATO állandó tanácsának nyújtja át felülvizsgálás céljából. A jegyzék átadására január első felében lehet számítani. űsszeült a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése December 30-án ünneplik Romániában a Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulóját. A történelmi évforduló előtt a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége ülésszakra hívta össze a Nagy Nemzetgyűlést. A Nagy Nemzetgyűlés 3. törvényhozási szakaszának 5. ülésszaka, december 27-én reggel 9 órakor megkezdődött. A napirenden szerepel a többi között a pénzügyminiszter beszámolója az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1959. évi javaslat megvitatása. Indiában díjakkal jutalmazták az utóbbi években megjelent legjobb irásmüyeket. A kitüntetettek között van P. Mitro költő, aki „Visszatérés a tengerről" cimü hőskölteményéért kapott dijat; (Folytatás az 1. oldalról.) kaviszonyban nem volt. Ha valaki például 1929-tól 1959-ig igazolhatóan munkaviszonyban áll, és nyugdíjazását kéri, úgy a munkában töltött 30 év után a törzsnyugdíjhoz keresetének még 15 százalékát, tehát összesen 65 százalékát kapja nyugdíjként. A felszabadulás előtti munkaviszony igazolásának megkönnyítésére a SZOT javaslatára a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felszabadulás előtti, kellően igazolt folyamatos szakszervezeti tagság, illetve a munkásmozgalomban való részvétel egyenértékű a munkaviszony igazolásával. A szervezett dolgozók örömmel üdvözlik a szakszervezeti tagságnak ezt a megbecsülését. 1929-ben lépett életbe Magyarországon az első öregségi biztosítási törvényt, ezért ez az év a kiindulási idő a nyugdíjpótlék megállapításánál. A felszabadulás előtti munkaviszony figyelembevétele a nyugdíjpótlék megállapításánál, jelentős javulást hoz a hosszabb munkaidővel ezután nyugdíjba menők ellátásában. 1959-ben, az eddigi rendelkezések szerinti maximálisan 51 százalék helyett, a kereset 65 százaléka adható nyugdíjként. Ez a felső határ a következő években tovább emelkedik. A fenti rendelkezés természetesen csak azokra vonatkozik, akik 1959. január 1. után kérik nyugdíjazásukat. A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban azt is lehetővé teszik, hogy az 1955—1958-ban megállapított és 800 forintnál kisebb nyugdíjakat az utólag igazolt éveknek megfelelő pótlékkal megemeljék. Rendeződött a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő kérdése is. A teljes nyugdíjhoz a legtöbb országban 25—35 év ad jogot. Nálunk 10 évi munkaviszony után — ami mellesleg egyes esetekben nem is jelentett ledolgozott 10 évet — teljes, 50 százalékos törzsnyugdíjat és S százalék pótlékot állapítottak meg. A jelenlegi 10 éves szolgálati Idő fenntartását eddig indokolta, hogy sokaknak a már nyugdíjkorhatárt elérők közül, csak a felszabadulás teremtett lehetőséget a rendszeres munkára. A felszabadulás óta azonban már 14 év telt el, így eljött az ideje a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő revíziójának. Ezért az új rendelkezés kimondja, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 1959-ben 14 év és a továbbiakban évenként egy-egy évvel emelkedik mindaddig, amig 1970-ben eléri a 25 évet. Tehát 1959-ben 14 év, 1960-ban 15 év, 1961-ben 16 év stb. kell a teljes, 50 százalékos törzsnyugdíj eléréséhez. A kormány azonban abból kiindulva, hogy1 sokan — elsősorban nők — a felszabadulás utáni években kezdtek csak dolgozni, és a nyugdíjkorhatár elérésekor nem rendelkeznek még a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonnyal, úgy határozott, hogy a jövőben legalább 10 évi munkaviszony után résznyugdíj jár. A résznyugdíj megállapításánál a nyugdíjhoz mindenkor szükséges szolgálati éveket figyelembe véve, a hiányzó évek számának megfelelően csökkentik a törzsnyugdíjat. A csökkentés mértéke: minden hiányzó év után 2 százalék. Ha tehát valaki 1959-ben eléri a nyugdíjkorhatárt, de csak 12 évi munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a szükséges 14 évből hiányzó két évnek megfelelően 4 százalékkai csökkentett, vagyis 46 százalékos törzsnyugdíjat és a 12 év után évenként a törzsnyugdíj 1— 1 százalékát kapja pótlékként. Ha csak 10 évi munkaviszonnyal rendelkezik, az esetben a hiányzó 4 év után 8 százalékkal csökkentett törzsnyugdíjat kap, tehát törzsnyugdíja keresetének 42 százaléka lesz, amit kiegészít a törzsnyugdíj évenkénti 1 százaléka. A rendezésnek ez a módja lehetővé teszi a fokozatos átmenetet és az igazságos megkülönböztetést a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők javára. Ugyanakkor jelentős nyugdíjat biztosít a jövőben is azoknak, akik a nyugdíjkorhatárt eléive, nem rendelkeznek » szükséges teljes szolgálati idővel. Hasonlóképpen nyer megoldást a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő is. Ha üzemi baleset okozza a megrokkanást, továbbra is, tekintet nélkül a szolgálati időre meg kell állapítani a nyugdíjat* Az új törvény számos olyan kérdést is rendez, melyekre nemegyszer a nyugdíjasok hívták fel a figyelmet* Többen kérték annak a rendelkezésnek megváltoztatását, melynek érteiméten a nyugdíjasok havonként 48 órát dolgozhattak anélkül, hogy nyugdíjukról le kellett volna mondani. Különösen az alacsonyabb kategóriába tartozó nyugdíjasok kérték forint értékben meghatározni a kereseti határt. Ezért a jövőben havi 500 forint keresetig lehet folyósítani a nyugdijat, ha est túllépik, kérni keli a nyugdíj szüneteltetését. Azok a régi nyugdíjasok, akik doV goznak, és ugyanakkor régi jogaik alapján keresetükre tekintet nélkül ma is megkapják pótlék nélküli nyugdíjukat, továbbra is változatlan feltételekkel dolgozhatnak. Ha munkaviszonyuk megszűnik, megkapják nyugdíjukhoz a pótlékot, és az új törvény szerint esetleg járó emelést. Ujabb munkavállalás esetén azonban mar az új feltételek szerint folyósítják nyugdíjukat. Uj módon számítják ki a jövőben a nyugdíjakat. Eddig — mint ismeretes —• az utolsó, vagy az 5 évvel korábbi munkában töltött év kereseti átlaga alapján állapították meg a nyugdíj öszszegét Az egyévi átlagot általában kifogásolták, a hosszabb időre eső átlagkereset figyelembevételét viszont nehezítette a régebbi adatszolgáltatás hiánya. A Minisztertanács korábbi határozata alapján, 1958-tól társadalombiztosítási nyilvántartást szerveznek és vezetnek a munkahelyeken, és az SZTK-alközpontokban. Ennek segítségével fokozatosan át lehet térni a nyugdijmegállapitásnál a több évi kereseti átlag figyelembevételére. Igy 1959-ben a nyugdíjazást megelőző 2 év, 1960-ban 3 év, 1961-ben 4 év és 1962-től 5 év átlagkeresete szolgál a nyugdíjmegállapitás alapjául Változatlanul érvényben marad a szakmunkás átlagbér figyelembevételének lehetősé"A nyugdíjak rendezése végeredményben az összes nyugdíjas több mint kétharmadának. körülbelül 440 000 nyugdíjasnak és járadékosnak biztosít magasabb ellátást. Csaknem 630 millió forintot tesz ki a rendezés elsö évi költsége. A végrehajtás a munka hirtelen megnövekedése miatt természetesen hosszabb időt vesz majd igénybe. Ezért mindazok, akiknek nyugdíját az 1955—1959 közötti időben állapították meg és nyugdijuk a havi 800 forintot nem éri el, türelemmel várják meg, amíg az Országos Nyugdíjintézet kérdőívet küld részükre. A kérdőívre azért van szükség, hogy igazolják 1945 előtti munkaviszonyukat. Az 1955. január 1, előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdijak, járadékok, valamint az özvegyi nyugdíjak és árvajáradékok összegének emeléséről az Országos Nyugdíjintézet hivatalból intézkedik. A nyugellátás egyes kérdéseinek rendezése nemcsak a nyugdíjasok ügye. Mindazokat érinti, akik ma még aktivan dolgoznak. Érinti azokat a családokat, akik eddig is segítették nyugdíjas hozzátartozóikat. S megelégedést kelt egész dolgozó népünkben, mert újabb bizonyíték arra, hogy pártunk és kormányunk politikájának eredményeképpen az életszínvonal javulása a dolgozók minden rétegére kiterjed. A szakszervezeteknek segítő kezet kell nyújtani a helyes és gyors végrehajtáshoz. Különösen az 1929—1945. évek közti munkaviszony utólagos igazolása igényel tetemes erőfeszítést, mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjmegállapító és folyositó szerveknek szükségük van a szakszervezetek támogatására. Magyarázó szóval, felvilágosító munkával gondoskodjanak róla, hogy a dolgozók és a nyugdijasok egyaránt megismerjék az új nyugdíjrendelkezések jelentőségét. Saját erőforrásainkból teremtettük meg a fizetési mórlegének egyensúlyát Az 1958-as esztendőben a la nagyobb mértékű, mint a függönyök, bútorszövetek, legfőbb cél külkereskedelmi megelőző évek bármelyiké- Érkeznek a szokásos importfizetési mérlegünk egyensú- ben. cikkek, a fényképezőgépek, lyának megteremtése volt. Jövőre másfélszer annyi órák, autók, gondoskodunk a Az 1958-as feladatok sikeres fogyasztási cikket vásáro- gyarmatáruk, halkonzervek végrehajtása után, egyre biz- lünk a baráti országokból, behozataláról —, amelyekre tosabb, reálisabb tevvel ,nint 1958-ban az idén sem lehetett a lanézhet a külkereskedelem a és számottevően növeljük a kosságnak semmi panasza, jövő év elé. Továbbra is ki- behozatalt a tőkés országokegyensúlyozott fizetési mér- ból is. Üzleteink árukészlete leget tervezünk. Az 1958. évi egyre bőségesebb, de a vávárható forgalomhoz mérten lasztékot továbbra is gyara17,7 százalékkal nö a beho- pítjuk a külföldi gyártmázatal és 10 százalékkal több nyokkal. Hozunk be sokféle lesz az export. 1959-ben államunk az edA családiház építők számára külföldről is szerzünk be fa- és tetőfedőanyagokat. Terveink reálisak, de megtextilárut, divatcikket, kü- valósításuk felelőségteljes lönböző háztartási felszere- munkát követel a népgazdadiginel nagyobb összeget for- lést. Vásárolunk olyah áru- sáe vaiamennv, áeáhan rini dít beruházásokra és ezt a kat, amelyekből iparunk ie- Sag. amennyi agaban do1' törekvést tartalmazza a kül- lenleg nem tudja kielégíteni "ozó emberektől, elsősorban kereskedelem terve ls. Agé- a keresletet, ilyenek a búto- azoktól, akik exportcikkeket pek, berendezések behozata- rok, hűtőgépek, szőnyegek, gyártanak; Selepin a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állambiztonsági bizottság elnöke A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának csütörtöki ülésén határozatot hoztak, amely szerint a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állambiztonsági bizottság elnökévé Alekszandr Selepint nevezik ki Ivan Szeröv hadseregtábornok helyett, aki más beosztást kap, Alekszandr Selepin a legutóbbi időkig a Komszomol Központi Bizottságában, majd az SZKP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott*