Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl »>HHMMWfHHHIHHIH [ Harmincmillió as /. kerület fejlesztésére XIV. évfolyam, 305. szám Ara: 50 fillér Hétfő, 1958. december 29. Gromiko t A Szovjetunió kész bármikor feltétel nélküli egyezményt kötni a kísérleti nukleáris robbantások beszüntetéséről Véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két há­zának szerdai együttes ülésén elfogadták az iskola és az élet között kapcsolatok erő­sítéséről, és a szovjet közoktatási rendszer további fejlődéséről szóló törvényt, amely­nek egyik leglényegesebb előírása, hogy az ifjúságot 15—16 évtől be kell vonni a tár­sadalom számára hasznos munkába és to­vábbtanulását a népgazdaság számára hasznos termelőmunkával kell összekötni. Csütörtökön a Legfelső Tanács két háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács is­mét együtt ülésezett. Meghallgatta Poljan­szki), a szövetségi tanács törvényelőkészítő bizottsága elnökének referátumát, a Szov­jetunió és a szövetséges köztársaságok büntetőtörvényhozásának alapjairól, vala­mint az e téren szükséges változásokról, amelyet az tesz szükségessé, hogy néhány büntetőtörvény már több, mint harminc éve van érvényben. Az államra és társa­dalomra különösen veszélyes bűncselek­ményeket továbbra is legszigorúbban — halállal büntetik. Békeidőben ez a bün­tetés azonban csak hazaárulás, kémkedés, felforgató, vagy terrorista cselekmények, súlyosbító körülmények melletti szándékos emberölés, vagy banditizmus esetében mondható ki. A legmagasabb szabadság­vesztés időtartama tíz év, különösen súlyos bűncselekmények esetén 15 év lesz az ed­digi 25 helyett. A nyugati hatalmak halogatják a megállapodások megkötését munkáját A berlini kérdésre rátér­aláhúzta, ve Gromiko kijelentette, Poljanszkij előadói beszéde genfi értekezlet után A. A. Gromiko, a Szov- említve Gromiko jetunió külügyminisztere vá- hogy ez az értekezlet a hogy amennyiben a Szovjet­1 aszóit a képviselők külpoli- nyugati országok képvise- uniónak nem sikerül meg­tikai Interpellációira. Kife- lőinek magatartása miatt egyeznie a nyugati hatal­jezte a szovjet kormány volt képtelen eredményt makkal e kérdés rendezésé­készségét egy feltétel nélküli elérni. Ahelyett, hogy kidől- ben, úgy a szovjet kormány megállapodás azonnali meg- gozták volna saját tervja- számára nem marad más kötésére a nukleáris kísérleti vaslataikat, arra törekedtek, hátra, mint átadni az NDK robbantások azonnali beszün- hogy adatokat szerezzenek a számára azokat a funkcióit, tetősére, majd arról beszélt, másik fél fegyvernemeiről, amelyeket eddig a Szovjet­hogy a nukleáris kísérletek a Nyugat kívánságát csak unió látott el Berlinben és a megszüntetésével foglalkozó egyben elégíthetjük ki — Berlint Nyugat-Németor­genfi értekezlet eddigi ülé- jelentette ki Gromiko —>. szággal összekötő útvonala­séin ftem ért el lényeges hogy biztosítjuk őket: a kon. Miután rámutatott e eredményt, mert az angolok Szovjetuniónak annyi és probléma és az amerikaiak a megálla- olyan típusú korszerű íegy­megoldatlanságá­ból adódó háborús veszélyre, ményét, hogy a nyugati ha­talmak vezető államférfiai podás látható szabotálásra vere van, amennyi elégséges kifejezte kormánya azon re­törekszenek. Nem felel meg az ország védelmére, a valóságnak — jelentette ki Ugyanakkor a szovjet kor­ezután — az az angol és ame- mány szívesen megsemmisí­rikai megállapítás, hogy nem tené, vagy békés célokra tisztában vannak, -mennyire lőhet hatékonyan ellenőrzni fordítaná mindezeket a fontos a berlini kérdés meg­a robbantások megszűnteié- fegyvereket s ezt kész oldása, sót, mivel a genfi szakértői nyomban megtenni, mihelyt . , , ­értekezlet éppen arra a kö- a nyugati hatalmak aláírják A Ljegrelso lanacs a leszerelésről szóló szerző­ülés­szaka csütörtökön befejező­dött, vetkeztetésre jutott, hogy minden lehetősége megvan dést, az ellenőrzésnek. Az ezzel ellenkező angol-amerikai megállapítások a közvéle­mény félrevezetését célozzák — mondotta Gromiko. A szovjet külügyminiszter felszólalása további részé­ben elmondotta, hogy az a nyugati követelés, amely szerint békés célokra kell Dobi István elvtárs,, a Magyar Népköztársaság Elnöki nukleáris kísérleti robban- Tanácsának elnöke, Kádár János elvtárs, a Magyar Szocia­tásokat végezni, akadály a jjsta Munkáspárt KB. első titkára és dr. Münnich Ferenc megegyezés előtt. A Szovjet- e]vtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­unió azonban mégis hajlan- nöke> üdvözlötáviratot küldött Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének 65. születésnapja al­kalmából. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Mao Ce-tung elvtárshoz dó megegyezni abban, hogy korlátozott számú nukleáris robbantást végezzenek bé­kés célokra. Ebben az eset­ben a két nyugati hatalom együttesen végezhet annyit, mint a Szovjetunió — előre meghatározott számban és időpontban, A Szovjetuniónak elegendő védelmi fegyvere van A meglepetésszerű táma­dások elhárításáról tárgyalt Évi 220 millió forint a pedagógusok tizetésrendezésére A Tájékoztatási Hivatal a költségkihatása 220 millió fo­pedagógusok bérrendezésé- .. , 1 „ x . v .-..,„, i, Ebből az ősszegből 186 mii­nek koltségkihatasaval kap- Hó forintot az alapbérek csolatban közli: a pedagogu- emelésére, a fennmaradó 34 sok fizetésrendezésének évi miliió forintot pedig a pe­dagógusok helyzetét érintő egyéb kérdések rendezésére fordítják. a% Ma tanácsülés I. és II. kerületben A két kerületben is tar­tanak tanácsülést Szegeden. Mindkét helyen igen fontos, a lakosságot közelről érintő kérdések szerepelnek a ta­nácsülés napirendjén. Az 1959. évi városfejlesztési tervjavaslatot vitatják meg az üléseken. A tanácsülés a javaslatok megvitatása után dönt: milyen célokra fordítja a városfejlesztési alap keretében rendelkezés­re álló összeget. Az I. kerületi tanács ülé­sét délelött 10 órai kezdet­tel tartják meg az I. kerület városi bérházban lévő. ta­nácstermében. Felsővároson, a József At­tila sugárút 43 szám alatti Postás Művelődési Otthon­ban délután 2 órakor kerül sor a II. kerületi tanács ülé­sére. A tanácsülések nyilváno­sak. Az érdeklődőket szíve­sen látják az üléseken. Szovjet kölcsön Bulgáriának Moszkvában egyezményt írtak alá, amelynek értel­mében a szovjet kormány 130 millió rubel kölcsönt ad a bolgár kormánynak évi 2 százalékos kamattal. 10 éves árutörlesztéssel. A kölcsön­ből fedezik egy bolgár kő­olajfinomító építését, amely évente egymillió tonna szov­jet nyersolajat dolgoz majd fel. Pl/'" - ^ fö* PÍPII 1 is iptfef Yájs //iiíi. '•>: PM Ma 1 <4 l 4 4 1 4 1 i 5 ­< 5 4 A második békekölcsön­kötvények nyerőszámai .ura. Kül­l kereskedelmünkről t i | s Í. E heti rádióműsor Munkálat alatt levő kom­bináltszekrény — egy a so­rozatból a Kiskundorozsmai Faipari KTSZ-ből. Ifjú Lé­vai Szilveszter és Halasi Já­nos ifjúmunkások keze alól sok ilyen kapós munkada­rab kifutott már mostaná­ban, de ha mégannyit ké­szítettek volna is, mind­egyiknek lenne már gazdá­ja. (Képes riportunk a 3. oldalon.) (Siflis felv.) Az új nyugdíjtörvényről Irta: Vince József, a Szaktanács titkára A párfnak á munkásosztály élet- és munkakörülményeiről hozott határozata kimondja, hogy »1959 első felében az 1958-as esztendő eredményeinek gondos felmérése alapján, lehetőségeink mérté­kében meg kell javítanunk nyugdíjrend­szerünket. A rendezés alapelve a régi és az új rendszerű nyugdíjak közötti igaz­ságtalanul nagy különbség lényeges csök­kentése, a munkában eltöltött évek szá­mának fokozottabb figyelembevétele és a várományi idő fokozatos felemelése le­gyen*. A határozatnak ezt a pontját valósítja meg az Elnöki Tanács most elfogadott és 1959. január 1-én életbe lépő törvényerejű rendelete a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról. Az 1954-ben hozott nyugdíjtörvény ren­delkezései általában igen haladóak voltak. A jelenlegi rendezéssel mindenekelőtt az aránytalanságokat kellett csökkenteni, elsősorban az ala­csonyabb nyugdíjak felemelésével. Az eddigi rendelkezések nem helyeztek elég súlyt arra, hogy a hosszabb munka­viszony megbecsülése megfelelően érvé­nyesüljön a nyugdíjakban is. Igen ala­csony, 10 évben megállapított szolgálati idő után már járt a teljes törzsnyugdij. Ennek következtében hiába volt valaki­nek hosszabb szolgálati ideje, a törzs­nyugdíj azonos maradt. A nyugdíjpótlék megállapításánál nem vették figyelembea felszabadulás előtt munkában töltött időt. Ez megint csak azoknak volt hátrányos, akik — mielőtt a korhatárt elérték — 30—40, vagy annál is több évet munká­ban töltöttek. A szakszervezetek látták, és taggyűlé­seken, valamint egyéb értekezleteken gyakran megvitatták a dolgozókkal eze­ket a problémákat. A szakszervezetek XIX. kongresszusa határozatában is leszö­gezte, hogy a 3 éves tervben az életszín­vonal emeléséhez rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a régi és új nyugdíjak közötti aránytalanság csökken­tésére kell fordítani. A problémák közül a legsürgősebbek megoldására került most sor. A rendel­kezés költségkihatása igen jelentős, és az eredetileg 1959. első felére tervezett in­tézkedés már az év kezdetén életbe lép. Erre elsősorban gazdasági helyzetünk ja­vulása, népgazdaságunk általános fejlődése ad lehetőséget. Az új törvény tendenciája mindenek­előtt az alacsony nyugdíjjal rendelke­zők helyzetének a javítása. Ismeretes, hogv az 1954-es nyugdíjtörvény életbelépése előtt nyugdíjazottak, bár több ízben részesültek emelésben, elmaradtak az 1954-es törvény alapján 50 százalékos törzsnyugdíjban részesülők mögött. Egy részükre nem vonatkozott az 500 Ft-os nyugdíjminimumról szóló rendelkezés sem. Ezért igazságos, hogy január 1-től min­den régi alapon nyugdíjazottat, öregségi és rokkantsági nyugdíjast egyaránt, amennyi­ben ellátása nem éri el a 800, özvegyek­nél a 400 forintot, miután a régi szolgá­lati idejük utólagos megállapítása és fi­gyelembevétele nem lehetséges — 25 szá­zalékos emelésben kell részesíteni Az emeléssel együtt a nyugdíj nem lehet 500, illetve öz­vegyeknél 250 forintnál kevesebb. A 800 forintos határt a most rendelke­zésre álló anyagi lehetőségek szabták meg. Ez a rendelkezés egymagában körülbe­lül 238 000 nyugdíjas helyzetét javítja meg jelentősen, és mintegy 330 millió fo­rinttal emeli nyugdíjukat. A további rendelkezések is híven tük­rözik azt az elgondolást, hogy elsősorban a legalacsonyabb nyugdíjakat kell maga­sabb szintre emelni. Ezért rendelkezik úgv a törvény, hogy az az özvegy, aki saját jogán kap nyugdijat, és férje után is jo­gosult ellátásra, az eddigi 500 forint he­lyett 700 forintig részesülhet összevont ellátásban. Javul az árvák ellátása is. A félárvák ellátásának alsó határa az eddigi 100 forint helyett 175 forintra, a teljes ár­váké 150-ről 250 forintra emelkedik. Jelentős segítség a kisnyugdíjasoknak az is, hogy a házastársi pótlék az eddigi 18 forint­ról 100 forintra emelkedik mindazoknál, akiknek a nyugdíja a há­zastársi pótlékkal együtt nem haladja meg az emeléssel a havi 850 forintot. Mindezek a rendelkezések érvényesek a törvény életbelépése előtt megállapított nyugdíjakra és járadékokra is. A nyugdíj alsó határa 500 forint ma­rad a jövőben is. De a hosszabb munkaviszonnyal rendelke­zők minden 10 éven felüli munkában el­töltött év után egy-egy százalékkal emelt nyugdíjat kapnak. Ha valakinek például 20 évi munkaviszo­nya van, úgy 550, ha 30 évi, akkor 600 forint a nyugdíjának az alsó határa, ami azonban nem haladhatja meg kereseté­nek 100 százalékát. A régi törvények alapján nyugdíjazott mezőgazdasági dolgozók nyugdíja havi 80 forinttal, az özvegyek ellátása havi 75 forinttal emelkedik. Házastársi pótlékként havi 50 forint folyó­sítható a nyugdíjas mezőgazdasági dolgo­zók részére. Közmegelégedést kelt, hogy 1959. ja­nuár l-től kezdve nyugdíjpótlék jár min­den 1929-től munkában töltött év után, ha 5 évnél hosszabb megszakítás a mun­(Folytatás a 3. oldalon.) I

Next

/
Thumbnails
Contents