Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

3 Csütörtök, 1958. december 18. Helyszíni közvetítés a televízióról Ma már nem újdonság a televízió. Bérházak magas, meredek tetőin, fa­lusi művelődési otthonok és egyszerű, domboldalba simuló házak felett egyre sokasodnak a T-alakú antennák. Pár hónappal ezelőtt a magyar lapok 10 ezer vevőkészülék működéséről adtak hírt, most pedig közel kétszer ennyit mutat a statisztika. A vásárlók között szerepelnek üzemek, iskolák, termelőszövetkezetek, munkások és tanárok, kisiparosok és or­vosok. Magyarországon 1955-ben még csak mutatóba készült néhány vevőkészü­lék, s ekkor kezdte meg működését a próbaadó •«?. A szerény kísérletezés ki­terebélyesedett: ebben az évben 37 ezer készülék hagyja el az Orion-gyárat, jö­vőre 70 ezer, s azutái; kereken 100 ezer. A városképhez éppúgy hozzátartoznak már a magas antennák, mint az embe­rek igényéhez a szórakozásnak és mű­velődésnek ez a népszerű, új formája. Szóval ismerősünk, jó barátunk, gyüj­tünk rá, várjuk új és új műsorát, druk­kolunk a kép tisztaságáért, jó vételi le­hetőségekért, az országban együttesen talán két-háromszázezren, félmillióan is. Mégis titok számunkra. Az elveket ismerjük, tudjuk, hogy a képeket elektromos rezgésekké alakítva sugározzák szét, azt is tudjuk, hogy a ké­szülékek újra képpé varázsolják a rez­géseket, de hogy mi történik ezt meg­előzően és eközben, azt csak találgatjuk. Ha érdekes részleteket akarunk megtud­ni, ezt a bonyolult munkát meg kell lesni a stúdióban; s ott kel} érdeklődni, ahol a sok-sok kedves és tanulságos műsor születik «— Budapesten, a Szabad­ság téren. A hatalmas épület előtt útra készen áti az egyik közvetícő kocsi. A Millená­risra indulnak, ahonnan helyszíni köz­vetítést adnak a jégtáncosok műsoráról. Világosítók, operatőrök, ügyelő, rende­ző, hangkeverő, képváltó, kocsiparancs­nok, s ki tudja, milyen beosztású és képzettségű emberek kísérik a műszaki apparátust. A felvevő gépeket elhelyezik a pálya szélén, a reflektorokat a szereplőkre irá­nyítják. s megkezdődik a közvetítés. Egyszerre három gép dolgozik. Mindegyik operatőr mást és mást vesz fel, más szögből, más elgondolással. A kamerák által felvett képek először a kocsiban jelennek meg a rendező előtt, aki tet­szése, ízlése és gyors, de indokolt elha­tározása szerint azt a képet továbbítja a Széchenyi hegyi nagy adónak, ame­lyiket legjobbnak találja. Nincs próba, nincs visszafordulás •— itt gyorsan kell dönteni, mert a képek már a vevőkészülék ernyőjén táncolnak. Ha futball-meccset, színházi előadást Adás közben. Czakó György fögépész. az elektronsugár fókuszállását ellenőrzi. Haraszti Károly keverőtechnikus a ki­térítő generátort állítja. Munkában a televízió egy labdarúgó­mérkőzésen vagy televíziós játékot közvetítenek, ugyanilyen gyors és szervezett együtt­működésre van szükség. A televízió nem film, nem rádió és nem színház külön-külön, de valamennyi együttesen. Ezt olyformán kell érteni, hogy rádió és filmhatású egyszerre, de a színházra is emlékeztet, mert önálló studiójátékokat is bemutat. Olyan köz­vetítési technikával dolgozik. amely mindhárom illúziót együttesen kelti, hi­szen a kombinációs lehetőségek kime­ríthetetlenek. A televízió új, sajátos dramaturgiát kí­ván. Színpadra írt dráma nem alkalmas televíziós játéknak. Mint megtudtuk, szegedi író is átesett már ennek az új műfajnak a tűzkeresztségén. Dér Endre József Attila-díjas, aki Ingoványon cím­mel írt drámát, külön változatot készí­tett a televíziónak, melynek bemutatá­sát tavasz táján remélhetik a szegedi televíziósok. ötletek légiója szükséges ahhoz, hogy érdekes megoldásokat láthassunk. Eh­hez rendelkezésre áll a film és a stu­diójáték „házasságának" lehetősége is, A világjáró őrs •— mely az ifjúsági mű­sorban bukkan fel rendszeresen — film­kivágások segítségével eredeti indiai, szovjet és afrikai tájakat „barangol" be. Kétszáz állandó munkatárs dolgozik a televízió műsorán •— rengeteg külső se­gítséggel: írókkal, művészekkel, pedagó­gusokkal, újságírókkal. Filmesek, rádió­sok, színházi szakemberek és riporterek tapossák az új útat, egy hatalmas mű­szaki apparátussal összefogva, melynek munkájában mérnökök, technikusok, egyetemi tanárok és gyakorlati szakem­berek vesznek részt. Jelenleg a hét négy napján sugároz műsort a televízió, általában 12—14 órá­ban. Január cl.fejétől meghosszabbítják a napi adást, hetenként 16—17 órás műsort szolgáltatnak. Ettől kezdve meg­szervezik a sportversenyek helyszíni közvetítését is. A Budapesten megrende­zésre kerülő vívó-világbajnokságot már otthon végignézhetik a készülékkel ren­delkező emberek. Vidéken napjainkban igen nagy ke­letje van a televíziós készüléknek. Köz­ismert, hogy a budapesti adóállomás vé­teli határa átlagosan 100 kilométer. Ezen a távolságon túl leginkább csak ked­vező légköri viszonyok idején élvezhetik a műsort. A közeljövőben ezen is segí­tenek. Még ebben az évben megkezdi működését a Mecseken épülő új köz­vetítő állomás, mely magas fekvése mi­att Szegeden is bizonyára érezteti ked­vező hatását. A Közlekedés- és Poslaügyi Minisztérium televíziója fejlesztési osz­tályának tervében még hat ilyen relé építése szerepel a következő évekre. Ezek célszerű elhelyezése az egész or­szágban tökéletes vételt biztosít. Simon István SZEGEDI ÖREGEK — Valamikor — magya­rázza Széli József bácsi, mi­közben rágyújt egy cigaret­tára — pipáltam, még az el­ső világháborúban. Ott a lö­vészárokban lecsuktuk a ku­pakját, és nem fénylett a parázs. Persze, ez már ré­gen volt. Azóta sokszor meg­forgattam a szegedi földet, főleg másokét. Felesbe, ha­szonbérbe. Közben az egyik azért mondta fel a szerző­dést, mert eladta a földjét, a másik szétosztotta a csa­ládtagok között, így jutótí nekem is az anyámtól négy és fél hold. Aztán születtek a gyerekek, hárman jártai óvodába, egy pólyás volt, kellett cipő, ruha, ö birkó­zott velük — . mutat felesé­gére a konyhában, aki aztán alá is támasztja az öreg szavait: — Bizony, nehéz idők vol­tak. Itthon én láttam el a tehenet, a lovat, a malacot, az aprójószágokat, meg a két fiút, két lányt. Akkor még a Kecskeméti utcából kellett karolnom a vizet, mert csak ott volt a kör­nyékben kút. — A háromórás harango­záskor indultam ki a földbo — veszi vissza ismét a beszéd fonalát a fehér hajú paraszt­ember — és este a kilences harangozás még sokszor kint talált. Aztán mi értel­me volt? Legfeljebb annyi, hogy sok-sok év alatt össze­mi in intim ih mi intim iiiiiMiiiiiiimmmiNllllinmillllllllftnP nagyapa —, olyan felfordít* lásl csinálnak. Az egyik, amikor eljön, azzal kezdi: »bor van-e?* toldoztuk ezt az Avar utcai Derülünk a kicsi meg jegy­házat. Itt lakunk már 22 zésén aztán egykori dnek­esztendeje. Meg termeltünk dó(áfc'o£ mesél a kedélyes r, — i nmr\ ti/lffi icyi/y l* • olnrl.- ... -j r A nyugdíjas paraszt a szegedi embereknek: elad­tuk, ami fölöslegünk volt. Itt gazdálkodott a városban Széli bácsi, majd így foly­tatja: ni siu.ijui.nn«.> u. „„ — Nem is olyan régen már az ükapám is. De úgy mpg csudaszámba ment vol­halt.nl: mea hoav csak má- nű> ha azt mondja magáról meg, hogy csak mmm egy ilyenfajta földtúró, mint én, hogy »nyugdíjas paraszt vagyok*. Nem dolgozok, mégis kapok pénzt. Na per­sze nem sokat, egyelőre ha­vonta 300 forinton felül, meg egy hold háztáji föld, évente több mint 100 munkaegység a tsz-ben. Mert én 1952-ben léptem be a Felszabadulás­ba. 65 éves koromban. Nem is bántam meg, állítom, jól jártam. Nekem mindig 400 munkaegységen felül volt. Hat évi tagság után men­tem nyugdíjba és ez idő alatt, öregségünkre hoztuk össze a jövőt. A kút is itt van már közel, a leonagyöbb unokám gimnáziumba jár, a ról holnapra éltek. Most malacok híznak az ólban, le megmondom, úgy ahogy áll- is vágjuk őket az ünnepek ja, holnaputánra is van. után. Mindig a munkának Az ágy sarkában kisbaba éltem, rendszerető adófizető sír fel: az egyik unoka. Rá- polgára vagyok Szegednek, juk terelődik a beszélgetés, amit nagyon szeretek. De — Már négy van — mond- kár, hogy már az ízület, a ja Széli néni —, nagyon sze- szívburok, szóval sokminden retjük őket. fáj, mert most volna jó fia­— Be se lehet térni tőlük talnak lenni.., — jegyzi meg tréfásan a (M. T.) Dunakeringőf- táncol a világ ifjúsága A bécsi Világifjúsági Találkozó előkészületeiről (Tudósítónktól.) Az oszt- divatszalon rák és a külföldi lapok manekenjeit legcsinosabb tudtul adta, hogy Sosztako­és legszebb vics megígérte, hogy közre­több, mint száz Bécsbe akk- ruháit küldi el a „fiatal lá- működik a zsűriben; Ep­reditált képviselője, vala- nyok napjára*. pen így Marcel Rubin oszt­mint a követségek sajtóat- Jean Garcias azt is kö- rák komponista; Galina taséi vettek részt azon a zölhette a sajtó képviselői- Ulanova szovjet primabale­sajtókonferencián, amelyet a vei, hogy VII; VIT Előkészítő Bizott­sága hívott össze Bécsbe. Az előkészítő bizottság tit­kára Jean Garcias közölte a sajtóképviselőkkel, hogy naponta százával érkez­nek a levelek az előké­szítő bizottság titkársá­rina, valamint számos ne­„- . _ , ... - ves művész Olaszországból; Becsben rendclkezesre „ ., . ' .„. . .. Franciaorszagbol és Auszt­allo legnagyobb cloado- nyilatkoztak hoev termeket biztosították és uab°I nyilatkoztak nogy t -i • reszt vesznek a zsűriben; a fesztivál alatt minden . .... . nan legkevesebb egv de A sajtókonferencián meg­,!!T 22L2S jelent nagy francia karika­turista, gyakran 3—4 nemzeti programot is adhatnak az országok fiataljai. Jean Effel legjobb kari­katúráit mutatja be rom hatalmas előadótermé- £££ vcl az előkészítő bizottság »?.tasaval rendezett kiállí­táson. gára, amelyben érdeklőd- bécsi Koncerthaust há nek a fiatalok a VIT-en való részvétel feltételei és lehetőségei iránt. már kibéreite, éppen úgy a „parasztfiatalság Mint ismeretes, a VII; VIT Stadiont is, és az egészen . f „paraszuiataisag nap jövőre Bécsben kerül meg- modern, újonnan épített ,]at" "agy reszDen paraszti rendezésre július 26 és városcsarnokot, amely 17 í3.? ?' aaloK"aK es sz0" augusztus 4. között. „Már ezer néző befqgadására al- , 0KnaK 4.sze , ,A most biztos, hogy csali kalmas és a VIT alatt a A "gyarm/t' fiatf,sag na?' Amerikából legkevesebb kulturális élet központja 3an<< a résztvevők a meg 800 fiatal vesz részt a fesz- lesz. Több mozit is bérel- gyar,ma" elnyomasban elo tiválon* mondotta Jean tek, ahol majd a fesztivál "epek eletevei es kultura­Garcars. Ezenkívül a világ filmbemutatóit rendezik iavaI ismerkednek négy legjobb futballcsapata meg. is bemutatkozik a fesztivál Zenei, ze„eszcrzöi-, fo­alatt A VIT megnyitásán toversenyt és mas esyéb a 90 ezer nezot magaba- vcrsenyeket rent,eznek a világ ifjúságának legjobb­jai. u i VÁ'ág • al,amának A versenyekhez azonban balettegyuttesei egyszerre foglaló bécsi Práter-stadion­ban Paul Robeson énekel. A fesztivál egyik fény­pontja a nyári ünnepély lesz. amelyhez már most meg­hívták a bécsi lakosságot; Virágfüzérek, lampionok alatt és tűzijáték fénye mel­lett táncol és vigad majd fogják Bécs nem hivata- ?Ürl is.,szükséges' amelyek- az ifjúság Bécs egyik leg­logjaa nem n,vata ben világszerte elismert nagyobb terén, bizonyára s^r-sa&.'-r isrsa. s"„r; —- ss±w colni. Ez hódolat lesz a vendég­látó város iránt, másrészt pedig a közösen előadott sajátos kifejezése a feszti­vál eszméjének: Törekvés a világifjúság barátságára és együttműködésére! „A gáláns francia kifeje­zéseket nem is tudja az ember helyesen németre fordítani* — mondta bo­csánatkérően a tolmács a sajtókonferencián, amikor _ _„ „„ ^ Jean Garcias „A fiatal lá-|f. kiáJ!,'tás 6 millió külföldi palotái és paviionjáí körűi­1 1 ntndatnin nc^i i i ,,., .. A stúdió-közvetítés szünetében Kelemen Endre operatőr megbeszélést tart Orsolya Erzsivel zonyára nem vesznek rossz­néven. A fiatal lányok nap­jára más különleges prog­ramról is gondoskodtak: Tizenegymilliárd belga frankot költöttek a látogatók a brüsszeli világkiállításon Közzétették a kiállítás mérlegét A világkiállítás sajtóíönö- A belga kormány kiadásai ke közölte az 1958-as brüsz- 8 milliárd belga frankot tet­szeli vilagkiallítással kap- tek ki, ami körülbelül mec­csolatos számadatokat. A felel 680 millió svájci frank­statisztikabol kiderül, hogy nak. A világkiállítás egyes o L-1 —i 1 11 i ••> í- íi m: 11J A l,::u"U: . ... , nyok napjáról* beszélni kezdett. Ezen a napon nemcsak a fesztiválon résztvevő fiatal lányokat lepik majd meg virágokkal és ajándékokkal, hanem a fiatal bécsieket is, amit bi-flandi' 600 ezer német, 400 •ezer amerikai, 300 látogatója összesen 11 mii- belül ugyanennyibe kerül­Itard belga frankot költött tek. Tizenkétezer munkás az országban Ez az összeg dolgozott a világkiállítás fel­15 szazaléka a belga fizetési építésén, összesen 60 millió merlegnek. Becslések szerint munkaórában a külföldi látogatók a követ­kezőképpen oszlanak meg: 1 millió francia, 800 ezer hol­svájci, 60 ezer portugál, 16 Uj üdítő ital A moszkvai alkoholmentes ezer szovjet, 6 ezer norvég italgyárban megkezdték a A kiállítás időtartama alatt „Szajan* nevü uj erősítő és Brüsszelben 450 különféle üdítő ital gyártását, amely kongresszust tartottak, ösz- javítja a közérzetet és fo­egy párizsi es egy római szesen 250 ezer résztvevővel, kozzá az étvágyat.

Next

/
Thumbnails
Contents