Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

Vasárnap. 1958. december 14. 2 Gyáros László elvtárs sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Habsburg Ottó végképp le­mondott arról, hogy valami módon ismét visszakerüljön a trónra. Magyarországon — és még •Dk más országban — egyet­len épeszű ember sincs, aki elhinné* hogy ez Habsburg Ottónak valaha is sikerülhet. Bizonyos imperialista körök — a Vatikán támogatásával i— mégis megpróbálják meg­játszani ezt a figurát is. Megjósolom: nem fog nekik sikerülni t- közölte a szó­vivő. Egy kérdésre válaszolva Gyáros lAszló elvtárs fog­lalkozott az Accrában, Ghá­na afrikai ország fővárosá­ban megrendezett értekez­let — amrilyem a független afrikai országok képviselői vettek részt — jelentőségé­vel, hangsúlyozva, hogy nép­köztársaságunk a ''legjobb kapcsolatokat igyekszik ki­alakítani az afrilcai orszá­gokkal. Egyes hirek szerint Ki na és néhány más szocialista ország példájára Magyaror­szágon is bevezetik, hogy a párt- és állami funkcioná­riusok rendszeresen végezze­nek fizikai munkát. Van-e a szóvivőnek ezekkel a hirek­kal kapcsolatban valamilyen mondanivalója? — kérdez­ték ezután Gyáros Lászlótól. Erre a kérdésre csak saját nevemben válaszolhatok — mondotta Gyáros elvtárs —, bár azt 'hiszem, hogy nem vagyok egyedül ezen a véle­ményen. A magyar dolgozók és vezetőik most tanulmá­nyozzák a szocialista orszá­gok ilyen intézkedéseit, és az eddig szerzett tapasztala­tait. Ennek a módszernek be­vezetése talán nálunk ie hasznos lenne. Természete­sen ügyelünk arra, hogy Kí­na és a többi szocialista or­szág ilyen kezdeményezéseit se másoljuk le mechaniku­san, hanem gondosan vizs­gáljuk meg, miképpen lehet hasznos és értékes tapaszta­lataikat a mi viszonyainkra megfelelően alkalmazni — mondotta. lalkoznak majd, amelyek a megyében leginkább előtér­ben állnak. Nemcsak a kép­viselőcsoportok, de maguk a képviselők is készítenek munkatervet. Az országban a november 16-i választások óta 92 he­lyen tartottak pótvélasz­tást. A törvény szerint ugyanúgy, mint a rendes vá­lasztások előtt, nyilvános jelölőgyűlésen választották ki a népfront jelöltjét. A pótválasztások is a legna­gyobb rendben zajlottak le' és az új jelölteket megvá­lasztották tanácstaggá. Rövidesen rendezik a pedagógusok fizetését A pénzmennyiség és az áruforgalom Elterjedtek olyan hirek, hogy az emberek nem vdsd­rolnak, mert kevés a pénz. Van-e ezeknek a híreknek valamilyen alapja? — kér­dezték ezután. A kiskereskedelmi árufor­galom Januártól novemberig a múlt év azonos Időszaká­hoz viszonyítva nem csök­kent, hanem mintegy öt szá­zalékkai növekedett. Ez az adat egymagában ls megcá­folja azt az állítást, hogy a lakosság általában nem vá­góról. Tény azonban, hogy a lakosság rbben az évben valamivel kevesebb ruházati cikket és méterárut vásárolt, mint tavaly. Ennek főként az a magyarázata, hogy 1957 elején a lakosság az infláció­tól való félelem következté­ben jóval több ruházati ciki ket vásárolt, mint általában, majd a béremelések hatásá­ra igyekezett szükségleteit bizonyos korábbi hiánycik­kekből kielégíteni. E ténye­zők hatásaiként tavaly a tényleges szükségletet meg­haladó mértékben fogyott a textília ég a ruhanemű. Az akkori fokozott vásárlásnak a - visszahatása az idén je­lentkezett: bizonyos telített­ség állott be, s ezért csök­kent valamelyest egyes áru­cikkek forgalma. Ha az idei adatokat nem a tavalyi, bizonyos fokig ab­normálisan magas adatok­kal, hanem a korábbi évek adataival hasonlítjuk össze, akkor láthatjuk, hogy azok­hoz képest a kereslet az idén jelentősen növekedett a ru­házati cikkekben és a mé­terárukban is — mondatta Gyáros elvtárs, majd rámu­tatott: Közismert tény, hogy a dolgozók igénye és érdeklő­dése — s ami ennek reális alapja — a vásárlóerő mind­inkább a mosógépek, hűtő­szekrények, bútorok, televí­zió, motorkerékpár, gépko­csi stb. felé irányúi. Ezek vásárlásához természetesen nagyobb összegek kellenek. Ezzel függ össze, hogy a la­kosság ma fokozottabban ta­karékoskodik, mint a múlt­ban bármikor. A takarékbe­tét-állomány egy év alatt csaknem egymilliárd forint­tal növekedett. Az elmon­dottakból az is következik, hogy egyes cikkek iránt erő­sen nö a kereslet, más cik­keik _ mint például a textí­liák — Iránt, bizonyos mér­tékben megcsappant. A ke­reslet struktúrá i rínak ilyen megváltozása. Illetve a fo­kozott takarékoskodás ls hozzájárult ahhoz, hogy egyesek arról beszélnék: ke­vés a pénz. Amint azonban látjuk, ennek éppen az el­lenkezője az igaz: annyi a pénz, hogy a lakosság taka­rékba is tudja tenni. Nem emelkedik a szolgáltatások ára Hírek terjedtek el arról, hogy egyes szolgáltatások dí­ját (például a lakbért, a Vil­lamosjegyek árát) január 1­től kezdődően felemelik. Gyáros László megcáfolta ezeket a híreket, kijelentve: egyetlen közszolgáltatás dí­ját sem emelik; tehát nem emelik a lakbéréket és nem változtatják meg a személy­szállítási díjtételeket sem. Ellenkezőleg: a MÁV — amint erről a lapok már hírt ls adtak — január 1-től kez­dődően a személydíjszabás­ban több kedvezményt lép­tet életbe. Feltett kérdésre válaszolva elmondotta ezután: A válla­latok a nyereségrészesedési mérleget általában februárra készítik el. A Pénzügymi­nisztérium csak ezek ellen­őrzése és összeegyeztetése után, körülbelül márciusra állítja össze a végleges mér­leget. A pótválasztások is a legnagyobb rendben folytak le Több kérdést kapott a szóvivő az országgyűlés mun­kájával kapcsolatban. Ezekre adott válaszában elmondotta: — nem tud ró­la, hogy az országgyűlés az idén összeülne, tehát napi­rendjéről sem tud felvilágo­sítást adni. A képviselőcso­portok egy kivételével már valamennyi megyében és Bu­dapesten is megalakultak. A képviselőcsoportok vezetői most a jövő évi munkater­vek irányelvein dolgoznak. A képviselőcsoportok ala­kuló ülésein szóbakerült el­gondolások alapján előrelát­ható, hogy szinte minden csoport behatóan megvitat­ja majd a megye községfej­lesztési tervét, egyes helye­ken megvizsgálják a megye munkásainak helyzetét, a termelőszövetkezetek fejlesz­tésének problémáját, másutt a helyiipar vagy az egész­ségvédelem helyzetét és így tovább... A megyei képvi­selőcsoportok elsősorban azokkal a kérdésekkel fog­A pedagógusok bérrende­zéséről érdeklődtek ezután. A szóvivő közölte: a kér­déssel a Minisztertanács csütörtöki ülése foglalkozott. A munkásosztály helyzeté­nek megvizsgálása során sok munkás szóvá tette, hogy ezt a hosszú évek óta megoldat­lan problémát rendeznünk kell. Illetékes szerveink ezekkel a javaslatokkal egyetértettek annál is In­kább, mert a kormány véle­ménye szerint a jövő gene­ráció oktatóinak és nevelői­nek megbecsülését társadal­munkban elfoglalt helyzetük­nek megfelelőbb fizetésben is kifejezésre kell juttatni. Az ellenforradalom okozta súlyos károk helyrehozása után most lehetővé vélt fi­zetésük újabb emelése. 1959. január 1-től az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek pedagógusai globáli­san 13.6 százalékos alapbér, illetve átlagbér emelést kap­nak. összesen körülbelül 82 000 pedagógus részesül béremelésben. A bérrende­zés most csak a felsőfokú oktatási intézmények peda­gógusait nem érinti. Az al­só-, közép- és felsőfokú ok­tatási intézmények, valamint a tanfolyamak egyes óradí­jait a rendelet értelmében szintén felemelik. A tanács­apparátusban dolgozó peda­gógusok pedig, köztük a já­rási és kerületi felügyelök pótlékot kapnak. A Művelő­désügyi Minisztérium a fize­tésrendezéssel párhuzamosan több más, a pedagógusok helyzetét érintő kérdést is rendezni kíván. Ezekre a célokra évente több mint 22 millió forintot használ fel. A bérrendezésről szóló kor­mányrendelet egyébként ha­marosan megjelenik a hiva­talos lapban. Jelentősen csökkent az alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás csök­kentésére vonatkozó jelen­legi kampányról érdeklődtek ezután a sajtó munkatársai. Gyáros László elvtárs kije­lentette: az alkoholizmus kérdéseivel az utóbbi idő­ben több társadalmi szerv is foglalkozott. A kormány elé eddig azonban nem ke­rült a kérdés átfogó rende­zésére vonatkozó előterjesz­tés. Tehát nem a kormány álláspontját, hanem magán­véleményemet közlöm, ami­kor kijelentem, hogy az al­koholizmus elleni küzdelem­ben már elértünk bizonyos eredményeket, amint ezt a számadatok is bizonyítják. 1955-től 1957-ig a rum- és pálinkafogyasztás körülbelül a felére csökkent. Ugyan­ezen idő alatt a borfogyasz­tás kisebb mértékben, a sör­fogyasztás viszont jelentő­sen emelkedett. Az idén, az első háromnegyed év adatai szerint ugyanannyi bor és sör fogyott, mint 1957. azo­nos időszakában, a rum- és a pálinkafoeyasztás viszont tovább csökkent. Nemzetközi viszonylatban sem állunk rosszul: Francia­országban például 28.1 liter, Olaszországban 14.2 liter, Svájcban 12 liter, az Egye­sült Államokban 8.8 liter az évi átlagos szeszesital fo­gyasztás, Magyarországon pedig azonos alkoholtartal­mú Italra átszámítva csupán 8.6 liter. Az eddigi eredmények an­nak is köszönhetők, hogy az égetett szeszesitalok árét fel­emeltük, s a Belkereskedel­mi Minisztérium rendelete értelmében cukrászdákban, színházak, mozik, iskolák, üzemek, kultúrotthonok, klu­bok büféjében égetett sze­szesitalt nem szabad kimér­ni. Az alkoholizmus ellen el­sősorban nem adminisztratív rendszabályokkal, hanem társadalmi úton akarunk küzdeni. Ennek ellenére a meglévő rendszabályoknak az eddiginél hatékonyabban kell érvényt szerezni. Véle­ményem szerint ezeken kí­vül még különböző gyógyá­szati módszerek bevezetésé­re, nagyobb mennyiségű al­koholmentes ital gyártására, széleskörű társadalmi ak­ciókra, s megfelelő propa­gandára is szükség van ah­hoz, hogy jó eredményekét érjünk el. A Ganz Vagongyár és a MÁVAG összevonása Végül azokról a szempon­tokról beszélt Gyáros László elvtárs, melyek a Ganz Va­gon és a MÁVAG gyár ösz­Nzcvonását indokolttá tették. Rámutatott: a hosszúlejá­ratú külkereskedelmi szerző­dések teljesítése és a die­selesítési program sikeres végrehajtása egyaránt meg­kívánja, hogy gyorsítsuk a gyártást és a műszaki fej­lesztést. A Ganz és a MÁ­VAG fő profiljai — vasúti, közlekedési eszközök, diesel­motorok és vízgépek — erő­sen hasonlítanak egymáshoz. A két nagy gyár területileg is szomszédos egymással, te­hát az összevonás az ipar­vezetés gazdaságterületi el­vének megfelelően történ­het, s ez is sok előnnyel jár. Befejeződő.* az SZKP Központi Bizottságának te jes ülése Moszkvában pénteken befejeződött az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése. Mint ismeretes, hétfőn, az ülés első napján Hruscsov nagy beszédben loglalta össze a szovjet mezőgazdaságnak az utóbbi öt évben elért eredmé­nyeit, s ismertette a mezőgazdasági termelés növelésének feladatait. A beszámolót követő vita lezárása után a pénteki ülésen határozatot fogadtak el. A határozat szerint az SZKP Központi Bizottsága szív­vel-lélekkel helyesli a Központi Bizottság elnökségének po­litikai Irányvonalát. ­A határozat kiemeli a szovjet mezőgazdaság fejlesztő­sében elért kimagasló sikerek nemzetközi fontosságát. Ezek az eredmények erősítik a szocialista világrendszert, s egyszersmind értékes példát mutatnak más szocialista országoknak a kommunizmushoz itezető úton haladó me­zőgazdaság sikeres fejlődését illetőén. A határozat külön fejezetekbein foglalkozik a szov­hozok munkájának megjavításával, a kolhozok erősítésé­vel, a parasztok jólétének növelésével, az 1959—1965 évi hétéves terv döntő előirányzataival és a mezőgazdaság vezetésének néhány kérdésével. A Központi Bizottság teljes ülésének határozata utal a frakciós pártellenes csoport szégyenletes bukására. Ma­lenkov, Kaganovlcs, Molotov, Bulganyin, Sepilov elszakad­tak a néptől, s szembeszegüljek a nép létérdekeivel, meg­próbálták meghiúsítani a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekre vonatkozóan az S?KP XX. kongresszusán ki­dolgozott irányvonal megvalósítását. A pírt és a nép fél­redobta ezt a Központi Bizottság által leleplezett és szét­zúzott, megvetett csoportot. Moszkvában közzétették annak a zárószónak szöve­gét, amelyet Nyikita Hrus­csov az SZKP Központi Bi­zottsága teljes ülésének pén­teki befejező ülésén mon­dott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az ország kolhozainak és szovhozainak nagy és bo­nyolult munkát kell vé­gezniük az elkövetkező hétéves tervidőszakban. A mezőgazdaság fellendíté­sének kérdései — mondotta Hruscsov — a kommunista építés legfontosabb kérdése!. Hruscsov számadatokkal jellemezte, hogyan kell ki­venniük részüket a külön­böző köztársaságoknak és te­rületeknek r feladat megol­dáséból, majd megállapítot­ta, hogy uz országban jelenleg min­den tárgyi feltétel adva van a kitűzött feladatok megoldásához. A termelés színvonala — hangsúlyozta Hruscsov —el­sősorban a szakemberektől, a vezetőktől függ. Hruscsov levélben fejezte ki elismerését a besnyői Sallai Termelőszövetkezet tagjainak az elért jó termésért A Minisztertanács vándor­zászlgjával kitüntetett bes­njtéi Sállal Termelőszövetke­zét szombati zárszámadó közgyűlésén megjelent A. Sz. Sevcsenko szovjet aka­démikus is és felolvasta Hruscsov elvtársnak a ter­melőszövetkezet tagjaihoz intézett levelét. Az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára a termelőszövet­kezet dolgozóinak korábbi levelére válaszolt. Levelük­ben a termelőszövetkezeti ta­gok közölték, hogy kukoricá­ból és más mezőgazdasági terményekből milyen jó ter­mést értek tl az idén. Hruscsov elvtárs válaszle­velében rámutat, milyen nagy jelentőségű a magas kukoricatermés elérése a hús, a tej és egyéb mező­gazdasági termékek hoza­mának emelésére és további sikereket kívánt a termelő­szövetkezet tagjai számára. A tsz tagsága melegen ün­nepelte Hruscsov elvtársat és a jelenlévő szovjet ven­dégeket. Jövőre forgalomba kerül as „élessta-konzerv" A most forgalomban lévő élesztő csak körülbelül hat napig áll el. Jövőre ezért forgalomba hozzák az "élesztő-konzervet«, ami nem más, mint száraz élesz­tő nylon-tasakban. Ilymódon az öt dekás kis csomagok tartalma, az »élesztő-konzervakár hat hónapig is eláll anélkül, hogy a benne lévő erjesztő gombák, melyek kenyeret és a kalácsot megkelesztik, el­pusztulnának. Magyar—csehszlovák tudományos cs műszaki egy üti működés A magyar—cselisziovák műszaki tudományos együtt­működési bizottság decem­ber 17—20 között tartotta XI. ülésszakát Budapesten. Az ülésszakon megállapodás jött létre az együttműködés kiszélesítésére, a tapasztala­tok kicserélésére. A bizott­ság elhatározta, hogy meg­teremti a két ország kohá­szati, energetikai, gépipari, geológiai, üvegipari és élel­miszerkutató- és tervezőinté­zetei közötti közvetlen együttműködést. Csehszlová­kia az energiafejlesztés, a gőzkamrák, nagynyomású testek, festékek és lakkok, porcelánszigetelők, háztartási kőedények, csöszerelvények, valamint a hőszigetelő-anya­gok előállításában és fel­használásában nyújt segítsé­get a magyar iparnak. Negyvennégy négylalálatos szelvény a lottón A lottó 51. játékhetére 2 962 306 szelvény érkezett, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 44 fo­gadó ért el, a nyeremény­iisszeg egyenként >0 493.75 forint. A háromuüálatos szelvények száma 3467. nye­reményösszeg egyenként 320 forint. Két találatot 88 878 fogado ért el. Nyeremény­összeg egyenként 12.oO fö­lint. II négyzetesen vetett sílókukor'catermesztós szovjet módszere hazánkban is sikerrel állta ki a próbát — állapították meg a kétnapos kukoricatermesztési tanácskozás résztvevői Budapesten, uz Építők Rózsa Ferenc művelődési házában pénteken és szombaton országos kuko­ricatermesztési tanácskozás folyt. A tanácskozás elsö nap­ján Tömpe István, u föld­müvelésügyi miniszter első helyettese tartott beszámo­lót. Ennek keretében rámu­tatott a kukoricatermesztés növelésének nagy nemzet­gazdasági jelentőségére. El­mondotta, hogy a kukori­catermelós növelésének leg­biztosabb és leggyorsabban járható útja a beltenyészté­ses hibrid kukorica-vető­mag használata. Javasolta, hogy a tervezeti Z uiillió 350 ezer katasztrális hold he­lyett 50 ezer, vagy 100 ezer kataszteri holddal nagyobb területen vesse­nek kukoricát, hogy az ezzel kapcsolatos alapvető célkitűzés, az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez szükséges összefüggő szi­lárd takarmánybázis meg­valósítása lehetővé váljék. A tanácskozás másnap­ján, szombaton felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja ls. Elmondotta többek között, hogy a szovjet tapasztalatok és Hruscsov elvtárs javúslata alapján kipróbált új, négyzetesen vetett sllóku­koricatcrmesztcsi módszer nálunk jó! bevált. Nagyobb a takarmúnyérté­ke, mint a nálunk eddig alkalmazott módszerekkel termelt silókukoricáé. S mivel termesztése teljes egészében gépesíthető, ezt a módszert minél széle­sebb körben el kell terjesz­teni — mondotta befejezé­sül Fehér Lajos. A tanácskozás tanulságait Magyar! András földműve­lésügyi miniszterhelyettes foglalta össze, majd az ez évben a legjobb eredményt elért kukorica­termelők részérc adtak át díjakat, A kétnapos értekezlet ha­tározat elfogadásával ért véget,

Next

/
Thumbnails
Contents