Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

5 Szerda, 1958. dccftiibcr 3* ÉRDEKES ADATOK Szeged régi hídjáról A vasúti hídon 100 évvel ezelőtt íutott át az első vonat József Attila: Nevezetes I szegedi év­I fordulóhoz érkeztünk. Ugyanis 1858­ban, most száz éve indult meg a forgalom a legmagasabb vízszint fölé 8 1859-ben egy francia műsza-!;az éji folyó csillaga. méterre került. ki lapban részletesen leír­A legnevezetesebb' azon- ja. azt is megemlíti, hogy ban az, hogy a szegedi híd ezek a magyar munkások volt az első nagyobb híd az voltak a legalkalmasabbak szegedi vasúti hídon Sze- effegZ világon mely légnyo- ehhez a munkához és egész­, ,, -3 A® .xl 1 orvióe . . . tt : 4 • .. í i_t i_ • . ged és Újszeged állomás kö­zött. Addig csak egy ideig­másos alapozással épült. A ségileg is a legjobban bir­légnyomásos építkezést egy- ták. Tényleg az algyői cais-;; lenes munkahídon lehetett a általában csak 1841-ben al- son munkások évtizedeken^ —"" között gyalog kalmazta először a francia keresztül a legkeresettebb;; két állomás közlekedni meg volt első ták. nyilt A Abban az Időben kevés vasúti vonal Magyarországon. Az Pest és Vác között meg 1846. július 15-én; második pedig 1847. szép- vascsövek tember l-én Pest—Cegléd és Szolnok között. Ezután hat évig nem nyílt meg Triger mérnök. De a szege­di híd építéséig csak ki­sebb munkáiknál használ­munkások voltak lóan ARS POETICA Költő vagyok — mit érdekelne Én túllépek e mai kocsmán, Én nem fogom be pörös szó­engem a költészet maga? az értelemig és tovább! . ,, ímot* iNem. volna szén ha énre kelne A tudasnak teszek panaszt. RT.RRRJ S2abod ésszel nem odom ocs" Hám tekint, pártfogón e szá­[mány . t . í2ad: rám gondol, szántván, a pá­rnádon a szolga ostobát Iraszt: Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. engem sejdít a munkás teste Ehess, ihass, ölelhess, alhass! két merev mozdulat között: rám vár a mozi előtt este a hason-*A nyugalom, a remegés ép,üll ,, hidaknál ús* egymást öleli s kél a habban messze külföldre is elszer-J, , ződtették őket. Még most i£ifcecsescn okos cseveges. laknak Algyön öreg keszon-j. ...,,., . . munkások |Mas koltok ~ mi , A szegedi híd hét pillére* [ezekkel. méter hosszúak, 3 méter tebát légnyomásos ^Mocskolván magukat szegyig átmérőjűek és 35 milliméter m^°n.,k1e®2ult..es egy-egy | koholt képekkel es szeszekkel .... - . . . pillérnél ket csövet sullyesz-—"— — - J—... A mxndenseggel merd magad! suhanc, a rosszul öltözött. Szép a forrás — fúródni ab- _ . , „ , Iban' Sziszegve se szolgálok aljas, .. loan- S hol taborokba nyomorító hatalmakat. szegedi híd pillérei a vascsövek bői készültek. A egyenként 1,8 falvastagságúak voltak. Az újabb vasúti vonal, mely összekötött csöveket lesüly­Szegedet érdekelte volna, lyesztették a meder feneké­1855-ben alakult meg az re, azután a cső Osztrák Államvasút Társaság egy ugyanolyan és ez folytatta most már a Szegedet érdeklő vasúti építkezéseket. A szegedi vasúti Tisza­híd építésének előkészüle­teit 1855-ben kezdték el. Először is a vízállásokat fi­gyelték meg. A híd építé­séhez ténylegesen 1857. március l-én fogtak hozzá. átmérőjű, úgynevezett zsilipet helyez­további tek el, melynek kifelé és a pillér csöve felé-is volt egy­egy ajtaja és így a cső bel­sejébe sűrített levegőt lehetett benyomni, mely a cső al­ján a vizet kinyomta és így két ember bemászhatott a csőbe, alól a talajt fella­zította, azt vödrökkel ki le­hetett a csövön és zsilipen Az építéssel az 1856. novem .... berében megkötött • szerződés at üríteni, es igy a cso las­szerint a francia Ernest Gouin céget meg az Osztrák Államvas­út Társaság. Előzetesen megállapítot­ták a híd főbb méreteit. Kijelölték a híd helyét, a híd hosszát és nyílásainak nagyságát és magasságát. A M jvf. sanként lejjebb süllyedhe­bízta tett 3 talajba, míg elérte a kellő mélységet. Ezt az el­tettek le és mikor elérték a kellő mélységet, akkor tetejére cőlöpoket is vertek be a csőbe az altalaj sűrítése céljából. A csövet azután kitöltötték betonnal és a cső tetejére helyezték el a nyílásonként négy-négy íves vastartót, melyeknek da­rabja; mind Párizsból ér­keztek vasúton darabonként összeszögecselve a szállítás­hoz megfelelő hosszúságok­ban. Az egész híd téhát vas­alappilléreivel együtt a fel­ső szerkezettel szorosan össze volt csavarozva és egy összefüggő egészet képezett s megjelölnek pirosló foltok, mímeljen mámort mindegyik, elissza nedveim a láz. gyűlt bi­v [tangók verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok Nincs alku — én hadd le- szertedübörgni rímeit. [gyek boldog! Én mondom. Még nem nagy Másként akárki meggyaláz [az ember. De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! Huszonegy éve... 1937. december 3-án este, a balatonszárszói állomás közelében vonatkerekek oltották ki József Attila, a magyar proletáriátus nagy költőjének életét Harminckét éves korában öngyilkosságba kergette az igazságtalanság, az erkölcste­lenség, az embertelenség egyenruhába bújtatott rendszere. Nem bírta tovább. Es akkor égették Münchenben és Nürnbergben Thomas Mann, Heine műveit Akkor már felépültek és működtek Németország-szerte a haláltáborok. Akkor már kidolgozták a történelem legvéresebb háborújánaK terveit, a fasizmus hitleri bo­szorkánykonyhájában. József Attilát megölték. De mi, az utódok, megteremtjük a harmóniát itt kinn, S egyszer majd az egész világon. »Ars poetica* című költeményét megemlékezésül közöljük, járásit rágalmazták száz év- anélkül, hogy a vasszerke­vel ezelőtt először a világon zet a hőmérséklet változásai Magyarországon a szegedi által megkívánt hosszválto­hfdnál. A magas légnyomásban persze csak híd teljes hossza 439 méter, egészséges szervezetű em­a vasszerkezetű rész hossza berek dolgozhatnak. Algyő 352 méter és nyolc darab, munkásait alkalmazták élő­41,4 méter nyílású vasszerkezetből állt. rácsos A pá­ször ehhez a munkához. A francia Cézanne építésveze­lya magassága az 1855. évi tő mérnök, az egész építést llll! Öltessüky- védjük : . SzzqecL Iáit! Igen fontos munkáról olvashattunk a Dél­magyarország november 27-i számában megje­lent cikkből, mely ar­ról számol be, hogy a járási KISZ-fiatalok lel­kes vállalkozása folytán több község környékén fásítanak. Ezt a munkát a városi fiatalok is fon­tosnak tartják és segí­tik is. A fa és erdő szó hal­latára megmozdul a szí­vünk, eszünkbe jutnak a kirándulások, a hal­ványzöld, smaragd szí­nek fiatalító lüktetése, az őszi sárguló, barnuló, színesedő levelek soka­sága, az erdők tisztásai­nak tarkasága, s orrun­kat szinte türelmetlenül csiklandozza a parázs­ló füst, a szalonnasütés, a bográcsos paprikás ize. Mégis mi a gyakorlat a városi emberek fa­ültetéséről, a fák vé­delméről? Az elültetés több jól­sikeriilt szervezéssel még csak megy vala­hogy, de a fiatal fák védelme nem egy he­lyen elképesztő képet mutat. Lássunk néhány példát. örvendetesen több és több építkezés folyik és indul meg Szegeden. Megérkezik a tégla, rak­ják a szorgos kezek, de ugyanakkor eltemetnek szépen fejlődő fiatal fát, pedig jószándékkal ki­kerülhető lenne. Megér­kezett a mész, a homok a Tolbuhin sugárúti ja­vítási munkákhoz, en­nek a lerakására leg­jobb helynek' bizonyult úgy látszik az alig élet­re kapott fácska töve, Kocsisok hajtanak neki, lovaik, kocsikerekük de­rékban töri ketté a vi­rágzó életnek induló, az életet csak szépségeiben megmutató majdan vé­delmet adó fát. Az Asz­faltozó VáUalat csinál­ja az utakat, rakják a különböző anyagot, el­helyezik a keverő és előkészítő gépeket, de kinek jutna eszébe, hogy kellő óvatossággal volna mód a kéménye­ket úgy elhelyezni, hogy azok gázterméke ne öl­je ki a tavaszra várt rügyeket, hajtásokat. Gondolni kell arra is, hogy aszfaltépítés lesz rekkenő hőségben is, amikor megfizetnek a fák, ha védelmükbe veszik őket. Megér­kezik a tejes, puha a kerékpárgumi, levegőt kell adagolni és a ke­rékpárok, hogy hogy­nem, a legfiatalabb fákhoz kerülnek, s pumpálással együtt jaj­gat a fa, mert horzso­lódik a kérge. Tarján­telepre megérkezik a sürgönyhordó. Sietnie kell és ahogy a jár­művét az utcán fának támasztva hagyja, haj­lik a fa s kiabálja, hogy »gyerünk tovább, mert végem lesz, ha ez így tart". A "Fa", "Erdő<< fogal­mához kapcsoljuk kép­zeteinket, ifjúkori él­ményeinket, a hegy­óriásokat, az Alföld szépségeit, de lássuk meg a poros, egész­ségtelen utcákat, vagy a szép fasorokkal, vi­rágokkal diszitett fe­lénkmosolygó életet. Emelkedjen fel min­den érző ember, legye­nek fát kedvelő és vé­dő dolgozók, vállalat­vezetők. Ültessük és védjük Szeged fáit kö­zös összefogással, ak­kor pihenőnkben min­ket is szórakoztatnak énekükkel a védelmet megtaláló énekes-mada­rak. Kéri Imre tanár zásokat megtehette volna. Ez volt éppen a legnagyobb hibája ennetk a hídnak, emiatt kellett később, az eredetileg kétvágányú hidat egyvágányúvá leegyszerűsí­teni, mert a szerkezetben működő erők kiszámíthatat­lanok voltak. Sajnos, jelenleg a hídból már semmit sem lehet lát­ni. Csak a meder fenekén vannak még a régi pillérek csöveinek' egyes -darabjai és a két -parton állanak a régi hődfők alapjai. Ezeket 250 darab négyszögletes cölöp­ből készült szádfal fogja körül és a jobbparti alap­ba 80, a balpartiba 138 da­rab cölöpöt vertek be az alapok jobb biztosítására. Ezekre az alapokra akár ma is lehetne bármekkora tor­nyot építeni. hogy a hídról fényképünk sin­csen és azt csak Cézanne mérnök leírásából és az Osztrák Államvasút Társaság mintegy 30o darab tervéből ismerhetjük meg, mélyek­ből azonban csak 29 darab maradt meg az utókor ré­szére, melyek a Közlekedés­ügyi Múzeumban lesznek el­helyezve. A százéves évforduló al­kalmából érdemes erről a világviszonylatban is egye­dülálló magyarországi híd­építésről megemlékezni. Dr. Ruzitska Lajos arany okleveles mérnök I Kár, Rendelet jelent meg a l isípnrosok állami vállalatoknak végzett munkáiról A kormány 63/1958. szám szére nem adhatja el és a vül társadalombiztosítási tar­alatt rendeletet adott ki a kisiparos részére előleget sem tozása sincs, kisiparosoknak állami válla- folyósíthat. A rendelet sze- A rendelet nem vonatko­latok és állami szervek ré- rint az állami munkák ará- zik a Kisipari Exportra Ter­szére végzett munkáiról. A.nyosabb elosztása érdekében me..ető Iroda (KETI) útján rendelet szerint 10 ezer forint állami szervekkel egy kisipa- kötött szerződésekre, fuvaro­értékhatárig a megrendelő ros negyedévenként, legfel- zási, valamint termékek to­állami szerv vezetője — fi- jebb 50 ezer forint érték- vó_ jeladása céljából történő gyelembe véve az állami vál- határon belül köthet szerző- előállításával és szállításával lalatok és szövetkezetek el- dést. A kisiparos által tel- kapcsolatos szerződésekre, sőbbségét — saját hatásköré- jesített szerződés ellenértéke továbbá az építési és épí­ben köthet kisiparossal szer- P,Pthen fizet tési-szerelési szerződésekre, ződést. A 10 ezer forintos faK abban az esetben flzet" Az ezekkel kapcsolatos kér­értékhatárt meghaladó szer- heto ki, ha a, kisiparos iga- déseket külön jogszabályok ződésnek kisiparossal való zolja, hogy adótartozásán kí- rendezik, megkötése előtt az állami m -­szerv köteles az állami vál­lalatokat, kisipari szövetke­zeteket és kisiparosokat ajánlattételre felhívni. Az ajánlatok alapján a szerződés megkötéséről az állami szerv vezetője dönt, azon­ban a kisiparossal való szer­Szegedi pedagógusok festményeinek kiállításán Ünnepélyesen nyitották akad. Különösen Papp Sán­meg a szegedi pedagógusok dor és Papp György kisebb ződés megkötéséhez 10 ezer- festményeiből rendezett tár- olajfestményei, de Csertő Fe­lől 50 ezer forint értékhatá- latot a Pedagógus Szakszer- renc és Csizmadia Kálmán rig a közvetlen felügyeletet vezet városi bizottságának olajfestményei, valamint ellátó szerv vezetőjének, 50 klubjában. A kiállítás anya- Szabó Miklós kitűnő aqua­ezer forint értékhatár felett Sat képező 25-30 képet szá- relljei is méltán vívhatják pedig a felügyeletet gyakorló mos beküldött mü közül vá- ki az érdeklődők tetszését, miniszternek, illetőleg me- lasztották ki nagy gonddal és Figyelmet érdemelnek Adá­gyei tanács v. b. elnöknek, hozzáértéssel. A képek szá- nyi István, Berta Szomolno­vagy helyettesüknek előze- mához viszonyítva kissé ke- ki Mária, Szűcs Árpád és a tes eneedélve cziikséeex A in vés falterületet nyújtó te- többiek ügyes képei is. ezen törtöt értékhatárt meg FwCFC^iG ttT^ yéve a kiállítás ezen forint értékhatárt meg- leket, tobb olajfestményt anyaga a szegedi pedagógus haladó szerzodest, ha az néhány pasztellt es tusrajzot festők nagy munkakedvéről anyagérték 6000 forintot fs ,egy Bánszky-fametszetet tanúskodik. Roméljük, kö­meghaladja, állami szerv kis- lathatunk- vetkező kiállításaikon ismét iDarossal csak akkor köthet A kialllto pedagógusok számos jólsikerült alkotás­iparossal csak akkor köthet, művei között Dorogi Imre, ban gyönyörködhetünk ha a teljesítéshez szüksé- Kopasz Márta, és Kovács majd. Külön elismerés illeti ges anyagot rendelkezésre Margit jólismert festőmű- a városi tanács művelődési bocsátja Az állami szerv a vészek alkotásai mellett szá- osztályát, a Pedagógus Szak­szerződés teliesítéséhez szük- m08 műyészi tehetséggel pá- szervezetet és a városi ta­szerzodes teljesitesenez szuK- r0sult, alapos technikai fel- nács levéltárát a tárlat meg­séges anyagot a kisiparos ré- készültséget mutató kép rendezéséért. I .. II AZ EPULO BULGÁRIÁBÓL Az ötéves terv határidő előtti tel­jesítésével nagyszerű feladatra vállal­kozott bolgár nép kezemunkáját, s a pártnak a dolgozók érdekeit szolgáló politikáját sok szép alkotás hirdeti már a Bolgár Népköztársaságban. A dolgozók egészségét új, korszerű in­tézményekben védik, mint amilyen az első képünkön látható tbc-szanató­rium Kadunci faluban. A Fekete-ten­ger partján pedig egyre jobban ki­épül Várna, a gyönyörű üdülőváros, amelyet évente ezer és ezer dolgozó keres fel. Második felvételünk az cpülö Várna egy részletét mutatja bc.

Next

/
Thumbnails
Contents