Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

5 Csütörtök, 1958. november 13. ED D0E0 Sll ll ll l I Il iit Ö L Gyümölcstároló, jóggyár és hűtőház Szatymazon Ismeretes, hogy a szaty­Na avatják az új pusztaszeri óvodát Pusztaszeren a múltban kosság is jelentősen hozzá­sohasem volt községi óvoda, járult. Eddig háromezer fo­A falu egyszerű, szegényes rint társadalmi munkát vé­életű parasztemberei kiilö- geztek az óvodaépítésnél. nősképpen nem is igényel­ték ezt. A néphatalom évei­ben azonban a lakosság ré­széről egyre égetőbb prob­lémaként merült fel egy korszerű községi óvoda megépítése. A községi ta­nács évekkel ezelőtt mun- mazi vasútállomás mellett kához látott, gondosan ösz- korszerű gyümölcscsomagoló, szegyűjtögette a lakosság hűtőház, jéggyár építését községfejlesztési alapra be- kezdték el. Most készült el fizetett forintjait és most a nagy építkezés végleges már teljes szépségéten áll a tervezete. A közel kétmíl­községben a repróim táns- hó forintos költséggel meg­nak számító űj óvoda. épült iparvágány, artézikút, Az épitők a mai napon tárolótér mellé hárommillió adják át rendeltetesenek s onn - -„.. i ? ^ a közeli napokban már be 200 ezer f°rintból építik fel is költöznek a szép, tiszta az u3 jéggyárat, _ továbbá új falak közé a kis puszta- építenek még egy jégraktárt szeri emberpalánták. és egy kisebbméretű hűtő­Hasonló korszerű községi házat is. A munkák az új óvoda építése van most fo- esztendő kezdetével teljes lyamatban Rúzsán is. Het- ]endülettel elkezdődnek s n venhétezer forintot fordítot- Jendulettel elkezdődnek, s a tak eddig az építkezés költ- szezon kezdetere jelentős ségeire. A munkához a la- mértékben befejeződnek. Tanulmányi óra a kertben Gazdasági szakoktatás falusi iskolákban Idén országszerte több szorítja őket, a gyakorlati ezer általános iskolában fek- órákon is, akkor munkaesz­tették le a tanulók politech­nikai képzésének alapjait. Ez a kezdeményezés főként a városi iskolákat érintette, amelyek élvezik a gyárak, üzemek közelségét és min­közökkel ismerkednek és szerszámokat készítenek a műhelyteremben. A lányok kézimunkáznak is. Kedvvel, szeretettel vesz­nek részt a gyerekek ezeken dennapi támogatását. A vá- az órákon és a kerti munkát rosi politechnikai képzés ter- is igen megszerették. Erdek­mészetesen leginkább ipari lödésük felkeltése és kielé­jellegű — s mi sem egysze- OÍtése már maga is ígéret ar­rübb, minthogy a falusi is- ra, hogy jó mezőgazdasági kólákban, az ottani adottsá- munkások válnak belőlük. S goknak megfelelően, a mező- akár apjuk kis parcelláján gazdasági ismeretekből áll a dolgoznak, akár magasabbra gyakorlati oktatás anyaga, lépnek majd, a termelőszö­Mindkét választás célszerű vetkezetbe, a munkát öröm­és indokolt. Legfeljebb azt mel, jókedvvel végzik, kell megemlíteni, mint át­meneti különbséget, hogy falun egyelőre lassabban ha­lad ez a folyamat. Szegeden több mint 10 ál­talános iskola nyújt már ta­nítványainak gyakorlati is­mereteket, ugyanakkor járá­sunkban egyelőre csupán Élénk, tevékeny élet a népfrontban \ Hazafias Népfront Sze- például Bakson, Csengelén, ged járási bizottsága- Balástyán, Kisteleken, Sö­nál szorgos tevékenység io- vényházán és Tiszaszigeten a lyik. Máskor is akad bőven helyi népfront vezetői tsz­tennivaló, mert ez a járás az előkészítő bizottságokat ala­cgyik legnagyobb az ország- kítottak. Tiszaszigeten már ban, most pedig, hogy köze- meg is alakult a termelőszö­lednek a választások, min- vetkezet a népfrontbizottság denkire még több feladat kezdeményezésére. A közös jutott. Napról napra folytak gazdálkodás iránti törekvé­a tanácskozások a jelölések- seket felkarolják a Hazafias nél. s a járás harminc köz- Népfront aktivistái. Puszta­ségében és a tanyavilágban szer község munkástelepnek 1328 gyűlést rendeztek a Ha- nevezett részében termelési zafias Népfront aktivistái. szakcsoport szervezése fo­Ezeken a gyűléseken jól lyik, amelyből majd újabb szót értettek a falu népével, termelőszövetkezetet akar­Még impozánsabbak voltak nak fejleszteni. Bordányban a választási nagygyűlések, Márta Ferenc, a népfront he­melyek méltóképpen meg- lyi elnöke — aki egyébként mutatták, hogy a Hazafias tagja a járást bizottságnak Népfront bizottságainak hívó . ... «_••, . szavára úgyszólván a falvak ,s ~ szInten syumolcster­egész lakossága megmozdult. mel« szakcsoportot szerve­Pallai Vilmos, a puszta- zett, amely hét holdon gaz­mérgesi népfrontbizottság dálkodik majd — sőt léte­titkára beszámolt a járásnál ,, . . , ­arról, hogy miképpen véle- s,tettek czenklvul törmelé­kednek a dolgozó parasztok szövetkezeti csoportot is, a választásokról, a jelöltek­ről. Elmondotta. Pusztamér­gesen azt vallják az embc- . , - - .... .,,..„ rek. hogy ezzel a kormány- lc jo' kozos ugy erdekebcn nyal akár száz évre is szer- a nepfrontbizottságok tagjai, ződést kötnének. Hasonló- Virág János, a járási bízott­képpen beszéltek más helye- ság balástyai tagja elintézte, Ferenc b°*y * kár ugyanilyen lelkesedésről működhessek, most pedig adott számot. azon tevékenykedik, hogy B .. .. ..... sütödét nyissanak Balástyán. eszedesen bizonyítjuk a „ tettek is a kormány, a Pusztamérgesen Nagy Ist­párt és a nép közötti egyet- ván pedagógussal és Pallai értést. Mi késztetné egyéb- Vilmos kötélgyártóval az ként például Szőregen és é,en a népfrontbiZottság el­Pusztamergesen az embere- .... , , ... . ket arra. hogy kulturális mű- '"tézte a minisztériumban, sorokkal készüljenek a vá- hogy községüket második lasztás napjára? Márpedig osztályú vidéknek sorolják ezekben a községekben no- be, ami egyben méltó elis­vember 16-án zenével, ének- merése az ott termő, s egyre kel, rövid jelenetekkel fo- híresebb pusztamérgesi bor­gadják a választópolgárokat, fajtáknak. Az a mozgolódás is a szocia- A járási Hazafias Nép­lista építőmunka iránti von- front-bizottságok elismerésre zódást hirdeti, melyeknek méltó munkáját becsüli a la­több községben tanúi Iehe- kosság, s szívesen hallgat a tünk. Számos helyen, mint hívó szóra. K. B. Tizenegy millió forint beruházás a járás új esztendei tervében A napokban fejezték be a járás területén 1959-ben a szegedi járás községei jö- községfejlesztési alapból 11 vő esztendei fejlesztési ter- millió forintot fordítanak veinek készítését. E szerint iskolák bővítésére, karban­tartására, utak javítására, vízellátás bővítésére, s más létesítmények építésére. A mostani tervkészítés­nek jellemző vonása,, hogy csak olyan munkákat vettek fel a tervbe, melyek az jóminőségű év végéig megvalósíthatók; Jó minőségű dugtisgymát biztosítanak Száz vagon dughagymát biztosítanak Szerződést kötöttek a kivi­páradhatallanul tevé­kenykednek mindenfé­állami készletekből a hagy- ,,, , , , matermelő egyénileg dol- telező vállalatokkal, melyek­gozó parasztok, szakszövet- nek dolgozói vállalták e kezetek, s termelőszövet- munkák határidőre való kezetek számára. A kifő- befeiezését gástalan minőségű szaporító J ' ... anyag felhasználása lehető- Ez azért fontos, mert ki­vé teszi hagymatermeié- vitelezők hiányában idén sünk hozamainak gyorsabb több millió forint értékű ÜTnyfr?eSy talán leg- Községfejlesztési munka ma­sűlyosabban a hagymater- ^dt befejezetlenül. E mun­melésűnket érintette. Meg- kákát mint 1959-re áthűzó­levő hagymakészleteink ki- dó beruházásokat végzik egészítésére külkereskedel- majd a n mi„ió forin_ mi szerveink 300 vagon ' , , ... H01_ tos uj esztendei terv lét»­hagymát importáltak landiából, sítményein túl; Rösxkén és Mórahalmon nyílt lehetőség a gazdasági szakoktatásra, s egyéb gya­korlati ismeretek nyújtásá­ra. Ott is intézményesen; csak az V. osztályosokat érinti ez. Röszkén volt alkalmunk. bepillantani a munkába. Fo­dor Albertné tanárnő éppen; a gyakorlókertbe vezette; ötödikes diákjait. Ásókkal,: gereblyékkel vonultak a fiúk,: lányok, és mindenki elfog-', lalta kis területét a kertben.; öt négyzetméternyit vallhat • sajátjának mindegyikük a nemrégen feltört, elhanya-; polt földből. Egy-egy ilyen! ágyás megmunkálása és gon-; dozása a feladat egyik ré-\ sze. Már vetésük is van:! őszi búza, őszi árpa kel, és; salátapalánták növekednek. A fiúk tavasszal fákat ül-; felnek — szép gyümölcsöst: akarnak varázsolni kertjük­be. Itt figyelik majd meg a növények sajátosságait, fejlődését, talajismeretek ?t szereznek, találkoznak a me­zőgazdasági munka legkü­lönbözőbb fázisaival és elsa­játítják azok fogásait. Mi­kor pedig az idő tanterembe A kisteleki homok és a tudományos mezőgazdaság Jegyzetek a Felszabadulás Tsz-ből cÁ izíaek háza épilLi {jel Ájuzaiziqelen November 3-án reggel 8 leomlott. A szerencsétlenség óra tíz perckor történt... nem követelt ugyan emberi Teljesen váratlanul, hangos, áldozatot, de mégis nagy robbanásszerű dörej mozgat- volt. Az Ökrös-család két ta meg Tiszaszigeten a Ko- kicsiny gyermekkel, szinte lozsvári utca környékének egyik percről a másikra haj­levegőjét. Mindenki felfi- lék nélkül maradt, gyeit rá: mi történt? A kér- Néhány órával később désekre csakhamar megke- nagy társadalmi összefogás rült a válasz. Ökrös Mihály bontakozott ki a faluban négy holdas, egyénileg dol- anélkül, hogy valaki szervez­gozó kisparaszt öreg háza — te volna. Egymásután jöt­miközben a csalad gyanút- tek a falu lakosai, szó nél­lanul reggelizett a konyhá- kül fogtak ban, nagy robajjal összedőlt. A cserepes tetőszerkezet a r0mok eltakarításához, mindkét oldalt szempillan­tásnyi idő alatt a földre zu- ugyanakkor 200-500 Ft pénz* hant, s a falak egyrésze is összegeket kínáltak fel többen eis a hajléktalanná vált család megsegítésére. Alig egy nap Fültanúja voltam egyszer a budapesti gyorson két kisteleki parasztember és néhány más utas beszélgetésének. Újságolták a kistelekiek, hogy ilyen jól még sosem kerestek ... Munkaegy­ségenként máris megvan a 70 forint. Jól sejtettem, ezek az emberek ter­melőszövetkezeti tagok voltak, csak­hogy nem a falujukban, hanem Tolna megyében. Kora tavasszal belépnek valamelyik jól gazdálkodó távoli szö­vetkezetbe, s késő őszig, amig csak van munka a mezőgazdaságban, csu­pán néhanapján látogatóba mennek haza a családhoz. Egyébként csökö­nyösen ragaszkodnak falujukhoz. Leg­inkább csak Budapestért cserélnék el. Jelenleg, mint egy négy és fél ezer ember jár el a faluból vidéki munka­helyekre. Százakra megy azoknak a száma, akik már 10—15 éve mennek és érkeznek meg újra Kistelekre he­tenként, kéthetenként vagy éppen ha­vonta két-háromszáz kilométerre esö munkahelyeikről. A szakmunkás álta­lában kevés közöttük. Zömükben ere­detileg mezőgazdasági foglalkozásúak, kisparasztok, félproletárok. Megkérdeziemot\ a " naton agyonver a homok, aztán a száraz­ság, ha az nem, akkor meg a víz a gazda... Mint most itt a kisteleki Felszaba­dulás Termelőszövetkezetben kiderült, nemigen túloztak ezzel a kijelentés­sel. A szövetkezet idei rozstermése a holdanként! 4 mázsát is alig érte el. A búza átlaga 3 mázsa körül lett. A burgonya meg éppen nem sike­rült, még a vetőmagot sem adta vissza, 5 holdról összesen 12 mázsa jött össze. A kukoricatermés ért amit ért, 20 mázsájával fizetett. Hogy most mégis 30 forintot oszthatnak munka­egységenként, azzal magyarázható, hogy többféle segédüzemága van a szövetkezetnek, mint például a vám­darálás, pálinkafőzés és effélék. Ezek évről évre kihúzzák a csávából a 600 holdat. A tsz-tagok küzül akármelyik­kel beszélgetünk, gyorsvo­a két Tolnába járó kisteleki tsz-tagtól, mi értelme ennek a hazátlankodásnak, hiszen szövetkezeti tagok itthon is lehetnének. Ravaszkás mosollyal vá­laszolt az öregebb: • • — Tudjuk azt mi, hogy mi az értel­me annak. Képzelje el, csak zöldpap­rikából 70 ezer forintot árultunk már eddig. A kisteleki szövetkezetben meg még rozsot sem tudnak termelni. Ott Tolnában pedig igen gazdag szövet­kezetünk van. Azt csináljuk, amit pa­rancsolnak és jön a pénz. Ez nem megy itthon ilyen egyszerűen. Kosz­szak a földek, tavasszal mindent azt tapasztaljuk: alapjában véve jó­szándékú munkásemberek. Értenek is a parasztmesterséghez, ahogy ők mondják, a »földesztergályossághoz«, csakhogy kicsiben. A tudományos homoki gazdálkodáshoz, korszerű me­zőgazdasági nagyüzem megszervezésé­hez sajnos még elég kevés a tapasz­talatuk. Luca István és az irodában beszélgető többi tsz-tag magyarázatá­ból kiderült, a sok fáradságos mun­kával megszerzett kicsinek sincs az­tán kellő becsülete. Érthető is ez. A rosszul dolgozó, kizárásra érett tagok jól tudják, szüksége van a kollektí­vának arra a kevés, hanyagul végzett munkára is és ezért mernek felelőt­lenkedni. Ilyen körülmények között nemigen számíthatnak arra, hogy új tagok jelentkeznek a tsz-be. A szövetkezet tagjai keresik a ne­hézségekből kivezető utat. Szépen fejlődő jószágállományuk van, ren­geteget fáradoztak érte. A szükséges fejlődésnek azonban máris gátat vet a takarmányhiány. Szakemberek kö­rében ismert tény: az állattenyésztés;; fejlődését csak nagytömegű, a lehető­ségek szerint gépesített, pillangós ta­karmánytermesztés biztosíthatja. A 600 holdnyi szántóból jelen­— leg is csupán három hold lucernája van a szövet­kezetnek. Ezzel szemben megfelelő vetésforgóba állítva, évente legalább 300 katasztrális holdon kellene itt he­reféléket, bükkönyös, rozsos keveré­ket, homoki babot és efféléket ter-;; meszteni, egyrészt a növekvő takar­mányszükségletek biztosítására, más­részt pedig zöldtrágyának. Mindehhez szervezés, kellő hozzáértés, s elöljá­rójában természetesen vetőmagok kellenének. Ez a talajerő gyors javu­lásával lehetővé tenné, hogy a ka­pás és gabonanövények terméshoza­ma is a jelenleginek legkevesebb a három-négyszeresére emelkedjék. Ez már olyan hasznot nyújtana a tagság­nak, hogy ezt látva, a faluban senki­nek sem jutna eszébe Tolna megyei tsz-től belépési nyilatkozatot kérni. Azért, hogy a jelenlegi kép Csong­rád megyének ebben a legnagyobb falujában ilyen, nagymértékben a megye mezőgazdasági szakembereit, kutatóit érinti a felelősség. Tudomá­nyos mezőgazdasági intézményeink fenntartása évente százmilliókba ke­rül államunknak. Mindez azonban akkor térül vissza népgazdaságunk­nak, a dolgozóknak, ha a kutatások nagyszerű sikerei nem maradnak csu­pán leírva a könyvtárakban, hanem a gyakorlatban éreztetik hatásukat. A kisteleki emberek remélik, hogy nem kell rá sokáig várniok. ; Csépi József alatt tizenötezer forint gyűlt össze. Egy héten át a falu apraja nagyja Ökrösék por­táján dolgozott. A fogatos gazdák nem sajnálták a fá­radságot, Szegedre s más községekbe indultak építő­anyagért. Egy hét múlva már újra állt Ökrös Mihá­lyék háza. A régi, roskatag la­kóépület helyére szép, új, cserepes házat építettek. Az Országos Takarékpénztár is ; '.gyorssegélyben részesítette a családot. Húszéves hosszúle­járatú hitelt adtak Ökrösék­nek, melyből az első órák­ban összegyűlt kölcsönado­mányok jórészét visszafizet­te Ökrös Mihály. : Újabb társadalmi akció bontakozott ki szerdán reg­gel Tiszaszigeten az Ökrös­család megsegítésére. Töb­ben azzal a kéréssel fordul­tak a községi tanácshoz, hogy bocsásson ki gyűjtési iveket és segítkezzék abban, hogy Ökrösék a tönkrement berendezéseik helyett újakat vásárolhassanak. A községi tanács hozzájárult, s már az első órákban sok-sok 30—50 •forint gyűlt össze az új ház építési munkálatainak teljes befejezésére, a család meg­segítésére. A Kolozsvári utca 303. sz. ház a szivek háza lett Tisza­szigeten. Egy hét alatt még sosem épült fel ház a falu­ban ...

Next

/
Thumbnails
Contents