Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI HwwwinmwmwwMi XIV. évfolyam, 268. szám Csütörtök, 1958. november 13. Naponta közel négy és félezer jTanulmányi óra a kertben mozaiklappal segíti az építkezéseket! Szeged új üzeme Rövidesen teljes kapacitással működik a mozaiklapgyár A dorozsmai országút lép a 35 mázsás csiszoló- Az új üzem nemcsak a mellett lapostetös, hatal- korong, jó munkakörülmények, mi­mas, szürke^ épületben ok- ameiynek érdekessége, hogy nőségileg kifogástalan mo­ha valami baj van vele, zaiklapok készítése miatt nem kell leszerelni, hanem jelentős, hanem azért is, Néhány napja ismét szíves hozzánk az ősz — meleg, szép napokkal ajándékoz meg bennünket. Ilyenkor még van tennivaló a kertben: elő kell készíteni a földet a ta­5 vaszi veteményeknek, s a gyümölcsfáknak is jó fészket • kell készíteni. A röszkei ötödikes kisdiákok is kint töltik • az egyik órát, gyakorlati foglalkozáson, saját kertjükben. • A lányok gereblyével simítják az ágyásokat, a fiúk pedig • a gyümölcsfák számára ásnak gödröket. A falusi iskolások gazdasági szakoktatásáról lapunk 5. • oldalán közlünk cikket. <Új uáfasztók Tudományos „apakeresés" A szabálytalan építkezők bírságolása l A szegedi járás t életéből • i 4 ..*>4**AAÁAAAÁAA*ÁÁAÁ4AAAAAÁ*' tóber 29-én kezdődött az új mozaiklapgyár próbaüze­meltetése. A korszerű, gépesített üzem 853 ezer forintos beruházással épült, g a napokban adták át a rendeltetésének. Az új üzemben mintegy 4 vibró­asztal, présgép, 35 mázsás csiszolókorong segíti, köny­nyíti a dolgozók munkáját. A vibróasztalokkal felesle­gessé vált az azelőtti rend­kívül nehéz munkafolyamat, a préselés előtti mozaikla­pok kézierejű rázogatása. De egyébként ls az új üzemben már majdnem az egész mozaik­lap-gyártást gépesítették. Az üzem ajtaján belépve balkéz felől a mozaiklap gyártásához szükséges anya­gokat tárolják. Innen közpon­tilag fűtött terembe visz tovább az út, ahol a kor­szerű, tágas helyiségekben jelenleg mintegy 15 dolgo­zó végzi munkáját. A be­tonkeverés. amely a moza­iklapgyártás első állomása, ideiglenesen még kézzel tör­ténik, de hamarosan ide­irányítanak egy betonkeve­rögépet a Csongrád megyei Építőipari Vállalat egy má­sik munkahelyéről; Az így elkészített kevert betont gépi úton műkőporral pré­selik, majd a vibróasztal egyenletessé rázza a mo­zaiklapot. A rázás után 8— 10 napig érlelik, permete­zőkészülékkel nedvesítik a finomszemcsés mozaiklapo­kat. Az érlelés után munkába esztergakést tesznek a gép- mert be, és saját magát "eszter­gálja*. Ezután már csak a szépí­tés, az úgynevezett kézi tö­mítés, majd habkövezés kö­vetkezik. Ezt sajnos, még kézi munkával végzik, de hamarosan megérkezik eh­hez a munkafolyamathoz egy finomszemcsés csiszo­lógép. ez az üzeni vállalaton be­lül látja el a Csongrád megyei Építőipari Válla­lat lakóház- és egyéb építkezéseit elsőrendű mozaiklapokkal. Az üzem Mészáros József főművezető és Galgóczi Ist­ván művezető irányításával naponta mintegy 4400 mo­zaiklapot készít. Sok halivadékot telepítenek a röszkei Holt-Tiszába 7 Eredményes az idei évad a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezetben Megtartotta ez évi harma­dik közgyűlését a szegedi Kossuth Halászati Termelő­szövetkezet. Beszámolót Ju­hász József elnök mondott. Hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezetbe tömörült halá­szok együttes termelési ered­ménye az idén is eléri, vagy megközelíti a múlt eszten­dei 708 métermázsa halat. Eddig 550 mázsa hal a szö­vetkezetiek tíz hónapi ter­melési eredménye. A hátra­lévő két hónap azonban még sokat hozhat tiszai és holtági halakból a közös kasszába. A napokban kezdték meg éppen a röszkei 'íisza-holt­égak másodszori lehalászását sűrű hálóval, hogy elegendő apróhalat, törpeharcsát, ke­szeget stb. szállíthassanak még a piacra. A közgyűlésen szóba ke­rült a nagyfai Tisza-holtág visszaadásának kérdése is a szövetkezet birtokába, illet­ve kezelésébe. A szövetke­zeti halászokra nézve a több éves elintézetlen ügy ked­vező eldöntése hamarosan megtörténik. Egyébként már most gondolnak a város kö­vetkező esztendei halellátá­sára: 43 ezer forint értékű nemeshalivadékot telepíte­nek a Röszke alatti holt­ágakba. (Siflis felv.) Háromszáz vagon télialma a lakosság ellátására A Csongrád megyei MÉK Vállalat dolgozói a szegedi járás gyümölcstermelő köz­Újabb két utcát rendeznek Petőfitelepen A Petőfiteiepen lévő 25-ös és 27-es utcák a szokottabb­nál keskenyebbek, mert az '(teáik területének egy ré­sze még magántulajdonban lévő telkekre esik. A máso­Ségeiben és a megye más részeiben . hetek óta folytat­ják a jó minőségű, téli 'táro­lásra alkalmas almafélék felvásárlását. Mint az eddigi eredményekből kiderül, al­mából is jobb termésünk lett. mint gondoltuk. A me­gyei MÉK Vállalat tervében összesen 250 vagon téli alma dik kerületi tanács most felvásárlása szerepelt, ezzel rendezteti ezeket az utcákat szemben a mai napig már több mint 300 vagonnal va­Nagy az érdeklődés Szegeden a lakásépítési szövetkezet Iránt A lakásépítési szövetkezetekről szóló országos rendelet megjelenése után rövidesen megalakul a szövetkezet Amint arról beszámoltunk, a közeljövőben már megtör- tési szövetkezet, úgyhogy az a városi tanács végrehajtó ténik — formálisan is meg- első ilyen építkezés 1959-ben bizottsága korábban határo- alakulhat a szegedi lakásépí- megkezdődhet Szegeden, zatot hozott egy lakásépítési, szövetkezet létesítésére Sze- i geden. A városi tanács kez­deményezése nagy visszhang­ra talált a különböző szegedi üzemekben. A városi tanács igazgatási osztályán már ed­dig mintegy hetven jelent­kezőt tartanak nyilván, akik bejelentették, hogy tagjai szeretnének lenni a társas házat építő szövetkezetnek. A nagyüzemeken kívül a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat, a Szegedi Tervező Vállalat, a DÁV dolgozói ér­deklödnek elsősorban az ilyen házépítési forma iránt. A szegedi lakásépítő szö­vetkezet létesítését a felső szervek is támogatják. Leg­utóbb Köböl József, építés­ügyi miniszterhelyettes tár­gyalt a városi tanács veze­tőivel Szegeden a szövetke­zet ügyében. Közölte, hogy az Építésügyi Minisztérium a maga részéről fokozott se­gítséget ad e szegedi kezde­ményezésnek. Értesüléseink szerint a la­kásépítési szövetkezetekről szóló országos rendelkezés: megjelenése után — és ez; és az utca vonalába eső te­lekrészeket a tulajdonosok­tói kisajátíttatja. A 25-ös, j 27-es utcák kiszélesítésével | így egy régi probléma oldó­| dik meg Petőfitelepen, i A kisajátítási eljárás so­rán — amelyet a városi ta­nács igazgatási osztálya foly­tat le — az ingatlantulajdo­sároltak fel. A nagy áru­készlet egy részét a Szegedi Hűtőház raktáraiban helyez­ték él, s megtöltötték a vál­lalat kezelésében lévő buda­pesti mélyhűtött raktárt is. 38 vagon almát Makón tá­roltak, s a járás, s a megye területén még több kisebb­nagyobb raktárt töltöttek meg téli almával. A készle­tek egy részéből kisebb nosokat kár nem éri, mert a mennyiségben éxportálnak közcélra igénybe vett telek- majd a Német Demokra­részekért a törvényes ellen­értéket megkapják. tikus Köztársaságba, Cseh­szlovákiába és- a Szovjet­unióba, a túlnyomó rész [azonban a megye dolgozói­[nak béli ellátáséi biztosítja. Szegeden is bemutatják Fritz Cremer kiállítását Mintegy két hónapon át — ez év októbere óta — a leg­látogatottabb kiállítások kö­zé tartozik Budapesten Fritz Cremer, a Német Demokrati­kus Köztársaság kétszeres Nemzeti-díjas művészének szobrászati kiállítása A Mű­csarnok két óriás termét tol- . ti meg a művész tucatnyi nagyplasztikája, megannyi portréja, domborműve és közel 30 kisplasztikája. Kö­rül, a falakon félszáz grafi­kai munkáját helyezték el.. Munkatársunk tollából a közelmúltban részletes beszá­moló és értékelő cikket kö­zöltünk Fritz Cremer első magyarországi kiállításáról, de akkor még nem örvendeztet­hettük meg a szegedieket az­zal a hírrel, amely ma már bizonyos: Szegeden is bemu­tatják kiállítását e hó végén a Móra Ferenc Múzeum kép­tárában. Kelendők külföldön a tápéi gyékény szőnyegek és szatyrok A népi Kína évről évre nagyobb összegeket fordít a dolgozók „gvszségügyi ellá­tásának biztosítására. Képünkön egy legújabb nagy létesítményt, az anshani vas- és acélművek kórházát mutatjuk be A Tápéi Háziipari Szövet­• kezet ízléses, művészi kivi­[ telő, gyékényből font készít­| ményei nagy népszerűség­F nek örvendenek külföldön is. ÍA negyedik negyedévben í például Nyugat-Németor­[ szág — ahol a legnagyobb [keletje van a gyékényáruk­ínak — újabb szállítmányo­! kat kért. A szövetkezet vál­[lalta a terven felüli munká­í kat is. Az év első tíz ho­lnapjában már sok ezergyé • kényszőnyeget és tszállított, külföldre. • mint a múlt év hasonló idő­[ szakában. Nyugat-Németországba pét­• dául a különböző méretű t szőnyegekből mintegy húsz­-ezer darab jutott. Angliában taz úgynevezett győri, szépen I hímzett, páros szatyrok a ke­Elendők, ebből 88 ezret szál­lítottak. Ausztria a hármas nagyszatyrok iránt érdeklő­dik, ide 2700 darabot küld­tek. A megnövekedett külföldi érdeklődésre való tekintettel a szövetkezet tagsága lénye­gesen nagyobb mennyiségű gyékényt biztosított a jövő évi munkákhoz, mint tavaly, ősszel több mint négyszázan aratták a gyékényt az or­szág legkülönbözőbb részei­ben. Megjárták Pécs és Mo­hács környékét, a Hortobá­gyot, Békés megye egyes ré­szatyrot szeit, Szolnok és Csongrád többet, vidékét, s a déli határszéle­ket, és levágták, kévézték a gyékényt, melyből a szőnye­gek és szatyrok készülnek, összesen 64 ezer, három­négy méter hosszú és 150— 160 centi tővastagságú l^évét takarítottak be. Ez tizénöt­ezer kévével több, mint a tavalyi "termés*, nem lesz tehát fennakadás a nagyobb igények kielégítésében sem.

Next

/
Thumbnails
Contents