Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-12 / 267. szám

5 Sienfla, 1958. november TS. A Hazafias Hépfront Szeged III. kerületi tanácstagielöltiei 1. sz. kerületi választóké- rület: ÖRDÖGH ISTVAN 35. sz. kerületi választókerület: IMRE ZOLTÁN gép- kubikos, vállalati igazgató. rület: UGRAY ZOLTÁN talakatos. 19. sz. kerületi választotté- nár. 2. sz. kerületi választó- rület: SZILADI SANDOR 36. sz kerületi választókekerület: KOVÁCS ANTAL MAV-dolgozó. rület: FtlLEPI ISTVAN műautószerelő. 20. sz. kerületi választóké- vezető. 3. sz. kerületi választóké- rület: NAGYMAJTÉNYI 37. sz. kerületi választókerület: HÁMORI EDE peda- LÁSZLÓ, a Siketnémák In- rület: DR. BENKO SÁNDOR gúgus. tézetének igazgatója. állatorvos. 4. sz. kerületi választóké- 21. sz. kerületi választóké- 33. sz. kerületi választókerület: ZSOLDOS SÁNDOR rület: ID. KOMÓCSIN Ml- rület: BÁRKÁNYI ANNA tanácsi dolgozó. HÁI.Y nyugdíjas. gyári munkás. 5. sz. kerületi választóké- 22. sz. kerületi választóké- 39. sz kerületi választókeDUDÁS BÉLA rület: ZOLTÁNÉI ISTVAN rület: BERTA JÓZSEF váll. MÁV-dolgozó. kirendeltségi vezető. 23. sz. kerületi választóké- 40. sz. kerületi választókerület: FELHŐ JÓZSEF fog- rület: SZÉCSI IMRE tanótechnikus, a Fogtechnikai esi dolgozó. 41. sz. kerületi választókeIMRE gyári rület: DR. orvos. 6. sz. kerületi választókerület: MAKRA MIHÁLY vállalati dolgozó. 7. sz. kerületi választóké- Vállalat telepvezetője, rület: MARKOS KÁROLY 24. sz. kerületi választóképostás, tanácsi dolgozó. rület: ÖRDÖGH MATYAS 8. sz. kerületi választóké- pedagógus, rület: SZEKSZÁRDI IST- 25. sz. kerületi választókeVAN földműves. rület: KIRÁLY JÖZSEF 9. sz. kerületi választóké- tszcs-elnök. rület: ÖRDÖGH PÉTERNÉ 26. sz. kerületi választóké- rilíri• VliirVif' Ántal"eén. gyári munkás. rület: CSÜCS MIHÁLY tsz- rUlet" VINCZE ANTAL 10. sz. kerületi választóké- elnök, rület: SZABADOS ISTVAN 27. sz. kerületi választókekereskedősegéd, vállalati rület: NAGY ISTVANNE igazgató. művezető. 11. sz. kerületi választóké- 28. sz. kerületi választókerület: ROZSA ISTVÁN üze- rület: FINTA KALMAN mi dolgozó. mozdonyvezető, vasutas szak- uJsaSiro12. sz. kerület! választóké- szervezeti dolgozó. 46. sz. kerületi választókerület: BORS ISTVAN gyári 29. sz kerületi választóké- rület: TELEKI FERENC munkás. rület: NÉMETH MAGDOL- gyári munkás. 13. sz. kerületi választóké- NA gyári munkás. 47. sz. kerületi választókerület: KASZA PALNÉ óvónő. 30. sz. kerületi választóké- rület: NYITRAI ANTAL ku14. sz. kerületi választóké- rület: LÁSZLÓ ANDRÁS bikos, vállalatvezető, rület: DR. KÖVESDI PÁL férfiszabó. 48 sz_ kerületi választóketanér. 31. sz. kerületi választóké- rület" DR SÁRKÁNY AN15. sZ. kerületi választóké- rület. DOBÖ MIKLÓS nyűg- GY'AL orvos. rület: HÓDI munkás. 42. sz. kerületi választókerület: BORSODI JÁNOSNÉ háztartásbeli. 43. sz. kerületi választókémunkás, tanácsi dolgozó. 44. sz. kerületi választókerület: FARAGÓ JÁNOS MAV-dolgozó. 45. sz. kerületi választókerület: SZALMA GÉZANÉ rület: STUMPF FERENC díjas, tsz-tag. 32. sz. kerületi választóke16. sz. kerületi választóké- rület: BOTTYÁN ISTVANrület: KREKUSKA IST- NÉ gyári munkás. VÁNNÉ fodrász, a városi 33. sz. kerületi választókeVöröskereszt titkára. rület: CSISZÁR ANTAL 17. sz. kerületi választóké- földműves. rület: LEHOTAI PAL egyé- 34. sz. kerületi választókenileg dolgozó paraszt. rület: LOVÁSZI JÁNOS 18. sz. kerületi választóké- földműves. TÁPÉI 49. sz. kerületi választókerület: ÖZV. KISS ISTVÁNNÉ szakácsnő. 50. sz. kerületi választókerület: KESZÉG LÁSZLÓ cipész szöv. dolgozó. 51. sz. kerületi választókerület: OLASZ SANDOR földműves. 52. sz. kerületi választókerület: VARGA VINCE földműves, tanácsi dolgozó. 53. sz. kerületi választókerület: TANÁCS ANTAL tsztag. 54. sz. kerületi választókerület: LÖRINCZ JÁNOS földműves. Bárom ütem, három iskola baráti héxfogása A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, valamint a Pedagógusok, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete és az ÉDOSZ rendezésében ma üzemlátogatással egybekötött munkás- és pedagógus-találkozót tartanak három szegedi üzemben: a Paprikafeldolgozónál, a Szegedi Kenderfonógyárban és a Cipőgyárban. Délelőtt 10 órakor a Földműves utcai általános iskola nevelői látogatnak el a Paprikagyárba és ott közös problémákról, nevelők és szülők kapcsolatáról beszélgetnek el a dolgozókkal. Ugyancsak ma 1 órakor a Szegedi Kenderfonógyárba a Gutenberg utcai általános iskola tanárai, a Cipőgyárba pedig a Szilléri sugárúti általános iskola tanárai látogatnak el. A három Iskola nevelőinek a három üzem dolgozóival való találkozását bizonyára további munkásértelmiségi találkozók követik majd. Senki sem sajnálja az autót, motorkerékpárt, — Ügye, maga pesti enr meg egyéb közlekedési szer- ber? számot a vásárlóktól. Azért — Igen. hozatja be a kormány a — Na, mondja meg, hoszemélygépkocslkat ezer- gyan (ehetne venni egy auszámra. hogy megvegyék, fot vagy egy jó nagy motorMert nem luxusszámba megy kerékpárt? ma mér az autó, szükséges _ Nem tudom, ennek megközlekedési eszköznek számít. Nem is beszélve a motorkerékpárról. van a hivatalos útja-módja. — Mert nagyon kellene „ , _ ám a Jármú, hivatalosan meg Na„de ****** az ügy. És most kezdődik a furcsaság. A közönségszervező a kedélyes beszélgetés végén kínálósan megkérdezi, a módosabb házaknál is: — Na de azért egy hatíocsa egy dolgot, tapasztalt a napokban Szeged környékén az egyik kulturális ügyekben eljáró közönségszervező. Az érthető, hogy a környező községek vendéglői, italboltjai üresek. Hiszen a homoki szőlők szüretje után ríntos jegyet csak vesznek az vagyunk, mindenki issza a Állami Népi Együttes előmagéet, vagy a szomszédtol adásara. Mert nagyon szép hordóval megvett forrás- érdekes, tanulságos műsorral utánit. Jövünk átnAzon sem akad különö- — Hát. azt meg kell sebb meglepődni való, hogy gondolni... Jojjon holnap, az Állami Népi Együttes fel- Ej... ej... bizony itt valépéséhez közönséget szerve- lamit tényleg meg kellene zó kultúrmunkastól lépten- gondolni, nyomon tanácsot kérnek: (si) imimiklHHHai((iliuaitnu»ui>'lj A bukósisak és a házmester A gyékényes faluban az őszben is dolgos hétköznapok peregnek. A férfinép a határban dolgozik, a csendes házakban pedig asszonyok, menyecskék szövik-fonják a gyékényt. Ügyet sem vetnek az őgyelgő libákra, hiszen napról napra hiánytalanul hazatér mindegyik, a Tiszagát még zöldellő mezőjéről. A Hajójavítóban a falu jó hírnevét öregbítik derekas munkával. A fiatalok az öreg mesterek nyomdokain járnak, s elismert hajójavító és építő munkások lesznek. (Liebmann Béla felv.) Lele néniékhez is eljárogatnak a szomszédok, hogy a vén búboskemence mellett a gyékénnyel foglalják el magukat. Közben aztán szapora a beszéd: régmúlt, jelen, jövendő, az unokák, s ki tudja mi-minden kerül szóba. Jók ezek a diskurzusok, mert jobban halad a munka, vidámabban telik az idő. A szomorúságot okozó statisztikai adatok hazánkban és más országokban is arról tanúskodnak, hogy a halálosvégú motorkerékpárbalesetek jelentős részét fejsérülés okozza. Mit lehet ellene tenni? Természetesen a legfontosabb a szabályos vezetés, a tiszta, alkoholmentes fej. Az ördög azonban nem alszik még igy sem. Ezért... ... a Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben, Karl-MarxStadtban és mindenütt a tova/utó széles betonútokon érdekes "fejöltözékben* közlekednek a motorosok és utasaik. Érdeklődésünkre kedves vendéglátóink, a német újságíró kollégák ezt felelték: — Az NDK-ban a legtöbb motoros és utasa bukósisakot visel, hogy esetleges szerencsétlenség esetén védje a fejét. Nagyon okos dolog ez, mert már sok ember életének megmentéséhez járult hozzá. Megtudtuk azt is, az NDK-ban nagyon helyesen azt tervezik az illetékesek, hogy kivétel nélkül minden motoros és utasa számára kötelezővé teszik a bukósisak használatát. Éppen az életük óvásáértI A példa követése nálunk elsősorban a motorosokon áll. Jó ismerősöknél, barátoknál voltunk a minap. A tartózkodási időt messze túlhaladva, fél kettő tájban indultunk Bevált az önkéntes biztosítás rendszere Csongrád megyében is Sajtótájékoztató az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatóságán Az Állami Biztosító Csöng- Állami Biztosító mindent letkezett tűz .jelentős kárt rád megyei Igazgatósága megtett, hogy a városi és fa- okozott, amiből a biztosítás Szegeden sajtótájékoztatót lusi lakosok folyamatosan révén tízezer forint megtétartott, amelyen beszámoltak megköthessék a vagyonuk, rült. És a biztosítás alakulásáról, je- életük védelmét szolgáló biz- , lenlegi helyzetéről Csongrád tosításokat. Sorolhatnánk a peldakat megyében és Szegeden. A Közölték, hogy 1957. épri- tovább, kötelező biztosítás 1957. li8 elejétől mintegy negyvenmárcius 31-én megszűnt. Az ezer tűzbiztosítást kötöttek Az embert sok baj érheti. Xtoran^c hi-.^íiw Csongrád megyében és Sze- Érheti baj életét, egészségét önkéntes biztosításra vaó Az e^iméliyek el_ Ha erre előre gondol, az Áláttérés nagy feladatok ele érésében ^ kis ^ze van lami Biztosító segítségére állította az Állami Biztosítót annak, hogy a kötelező biz- siet minden esetben. Mint Csongrád megyében is. Az to&ítás idején ahogy segítségére sietett Siroki Balázs mórahalmi traka lakosság már megbarátkozott torosnak is, aki egy szegedi a biztosítás gondolatával közútí szerencsétlenségkor , , annyira megsérült, hogy amés ismertté vált előtte, hogy ki kár esetén a biztosításért Dutálni . (obb ka«„ az Állami Biztosító a lehető járó összeget, A biztosító ; *Jo» .ka legrövidebb idő alatt fizeti működésének népszerűségét Sjrokl 1957-ben 24 fotovább növelte az a tény is, rint cséplési balesetbiztosíhogy a kockázatvállalást kl- tási díjat fizetett be — és terjesztették a vihar okozta szerencséUensége után 14 épületkárokra is. ha a kér . " összege a kétszáz forintot czer forintot kapott a bizmeghaladja. tosítótól. Oláh Ferenc, a VáAz önkéntes biztosítás amy- sárhelyi Gépállomás dol gonvira bevált, hogy a két év Bója 30 forint cséplési bíztoalatt Magyarországon és a sitásl díjat íiíeteU. Egy csépmegyében is több az ónkén- , tes biztosítás, mint a tolna- 1<ÍS1 bale~set alkalmával a badulás előtt működő 54 gép szétroncsolta Jobb lábát, • tőkés biztosító társaságnál — ő is 14 ezer forintot ka• összesen volt. Nem beszélve polt a biztosítótól • arról, hogy a felszabadulás m„-,i «;„, ' • után megváltozott a biztosi- Az Allaml Biztosító CsongI

tás tartalma is Nemcsak rád megyei vezetői elmonsokkal elönyösebb feltételek dották, hogy 1027 esetben fiS mellett köthetik a dolgozók, zettek kl ez évben életbizto! hanem nagymértékben a tár- sítási kárt, illetve segélyt — sadalmi összefogásra épül, 543 ezer torint összegben. ellentótben az elsősorban A Csongrád megyei paegyéni érdekeket szolgáló rasztság szívesen köt állattőkés biztosítással. biztosítást és az Állami Bíza „í-™; 1—0 tosítóban ezúttal sem csalatk°zik" hisaen elhullott ál—resz^mélybizt<feí- ^ esetben ezer Csongrád megye- ^^ ,iMMU ki az intózmény. Balla Péter csongrádi dolgozó paraszt 300 forint biztosítási díjat fizetett egy évben lováért. Amikor az állat elhullott. 5220 forintot _ kapott a biztosítótól. Jusztin tással is. Csongrád megyó- niés felgyűl lakos tehene a ben több mint ötezer jégbiz- lAbát törte Az évi 212 fotositast kötöttek eddig. rint biztosítási díj ellenében Ugyanakkor jelentősen emel- .,„-„ ,_„. , kedett az állatbiztosítások 3636 f0rklt kártéritést ka" száma is, bár még nem éri P°tt és emellett megkapta a el a többi biztosítások mér- kényszervágásból kimért álf^01- latért járó összeget ls. Igen jelentős összegeket Az Állami Biztosító fizetett ki az Állami Biztosi- ,. . tó Csongrád megyében a JOVŐre ünnepli különböző károkért. A 756 , „„ , tűzkárt szenvedett személy- fennállásának tízéves évfornek összesen 523 ezer forln- dulóját. Az elmúlt évek sotot térített meg. A makói rán kialakult Jó kapcsolatoTóth Sándornak ismeretlen kat még szorosabbá teszi a okból kigyulladt és leégett a dolgozókkal, hiszen a szoháza. Tóth Sándor évi bizto- cialista biztosítás célja az, sítási díja 50 farint volt. Ez- hogy a dolgozóknak az elczel szemben a tűz után az mi csapásokból, balesetekből Állami Biztosító 20 260 fo- keletkező károkkal szemben rintot fizetett ki neki a kár védelmet nyújtson és azokat megtérítésére. Varga László- megtérítse. né nagylaki lakos húst füstült, kigyulladt a háza. ösz- ————_ szesen 6250 forint kórtérí- - száiMer vadnyulat lőnek tést kapott. Leégett a vásár- az alföldi síkságokon a téli helyi Május 11 T«: darálója. ^^"m.Wtföu A kLS biztosítási díj ellené- nagy vadászat. Az első lőttben 35 500 forint kártérítést vad-szállítmányt Makó kdrnyekapott az Állami Biztosítótói a szövetkezet. Kun Szabó tadak minősége kiváló, köAndrás csengelei gazdálkodó í;é.r£kv 'rílettek. ameházába villám csapott. A ke- * jő *eni*rt haza. A vendéglátók, mivel kapukulcsuk kit napja elveszett — mi mást tehettek volna? — felcsöngették a házmestert. Jött is az öreg nemsokára, kicsit álomittasan. Amíg a kulcsot illesztgette a zárba is csendes zsörtölődéssel kaput nyitott, közlékenyen kiöntötte bánatát: — Hát kérem, 12-kor felkeltettek, fél 1-kor megint és most fövök harmadszor. Ez bizony rossz, s igy megy ez napról napra. Ki tudja, mi lesz még reggelig?!... Ez az eset juttatta eszünkbe, hogyan nvltnak kaput éjszaka a Német Demokratikus Köztársaságban. Nem a házmester, hanem a hazatérők nyitnak ajtót kapuzárás után. Dehogy csengetnének a házmesternek. Minden családnak saját kulcsa van, s ezért havonként csekély összeget fizetnek. Ez nálunk, szűkebb hazánkban Szegeden is honos, ám aránylag eléggé divatos az éjszakai csengetés, a házmester felzavarása 1 forintért, vagy az ehhez esetleg pluszként járuló borravalóért. A németeknél is volt ez így de azt mondták rá, hogy nagy tapintatlanság éjszaka zavarni egy embert, vagy egész családját. S ezért az éjszakai csengetést nem is csinálják, hiszen ott a kapukulcs a zsebükben. , Talán Szegeden is lehetne hasonló megoldás?! Döntsék el az illetékesek. , (y. r.) gyobb része személybiztosítást köt. ben — főleg Szegeden — eddig mintegy 35 ezer életbiztosítást kötöttek. De igen sok a balesetbiztosítás száma is. A dolgozó parasztság már megbarátkozott a jégbiztosí