Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-12 / 267. szám

Szerda, 1958. november 12. qijuCÓ GYÁRBAN Újul a gyár. Tömören így fogalmazhatjuk meg azt a felújítási munkát, és a vele kapcsolatos üzembővítést, ami a Jutaárugyárban már hónapok óta leköti nemcsak a figyelmet, hanem az építők munkaerejét is. Elavultak évek óta a gyárépületek fö­démszerkezetei, vájom nem öregedtek-e ki alóla a gépek is? Hosszú már a gépek "szakálla*, de azért bírják, söt egyesek még jobban is, úgymond többet is bírnak, mióta nem az angol tőkések viselnek rájuk gondot. Nem azért, mintha az itteni gé­piek tulajdonsága az lenne, hogy az öregséggel együtt a kapacitásnövekedés is jár. A rajtuk végzett átalakíta­sok, újítások révén adnak többet mint korábban. Mai és egykori „újítások" Üj gazdáik, akik a gépek­kel dolgoznak, évek óta nem­csak egyszerűten ismétlik a begyakorolt fogásokat, ha­nem azon is gondolkodnak, hogyan lehet könnyebben és többet termelni. Az elmúlt 8 év alatt összesen 2442 újí­tási javaslatot nyújtottak be. Köztük is jó piádéval jár elöl a párttitkár, Nagy­györgy Imre élvtárs. aki már a 116. újításnál tart. Újítottak az itteni mun­kások régebben is. amikor még Angol—Magyar Juta­fcmó volt a gyár neve. Bizo­nyos mértékben újításnak számított az is, hogy a ren­des cipő helyett fatalpúban jártak az üzembe, mert a bőrcipőt addig hordták, míg lábuk végérvényesen ki nem maradt belőle. Ezt az »úji­tsefc* is továbbfejlesztették, szükség is'volt rá, mert ha lábukra esett valami a fa­papucsban, akkor az OTI­betegek "keresetére* szorul­tak, ez pedig még nagyobb nyomorba döntötte a mun­káscsaládot. Igy hát újítot­tak annyiban, hogy jobban vigyáztak maguk és munka-' társaik testi épségére. Mű­szaki újításon kevesen tör­ték a fejüket, még a mű­szakiak is. De volt újító kö­zöttük. Nyolcvanszoros újító A felszabadulás előtt piái­déul Kaukál Károly, a gyár mai kiváló műszaki dolgozó­ja is újító volt. Nevét an­nak idején nem jegyezte fel senki, számon sem tartot­ták. Pedig újítása olyan nyomóhengerek szerkesztése, amelyek kevésbé használód­tak el, mint a korábbiak. Igen számottevő ötlet volt ez. Megtakarítást hozott ez az újítás a tőkéseknek, neki mégsem köszönte meg sen­ki. Nem csoda, ha ezt az első újítást, amely a tőkés világban végzett 15 éves munka egyetlen újítása volt Kaukál Károly életében, csak az államosítás után kö­vette a második. Azóta vi­szont most fejezte be a nyolcvanadik jelentós újítá­sát. Az egyik utóbbi újítás lényege: a copsoló gép, Ulet-> ve a copsok átalakítása úgy, hogy megnyújtják. Igy több fonal kerül rájuk, ritkábban kell cserélni, s a szövőnők­nek is van idejük egyszerre két gép>et kezebidök. Azegv­gépes rendszerről tehát na­gyobb erőfeszítés nélkül át­térhetnek a kétgépes rend­szerre. Ezt az utóbbit azóta újabbak követik. Most pél­dául ugyanaz a probléma foglalkoztatja, mint élete el­ső újításakor, még a löké­sek idején: a nvomóhenge­rek élettartamának meg­hosszabbítása. Az eddigi nyomóhengereket, amelyek bőrből készültek, megfelelő rugalmasságú polietilénből készült hengerekre cserélik ki. Az újfajta hengereket gépien mór eredményesen próbálták ki. Évi egymilliós megtakarítás A sok névtelen "újítóból* az utóbbi években saját gyá­rukban nemcsak kézi erővel, hanem ésszel dolgozó mun­kás vált a Szegedi Jutaáru­gyárban. Kaukál Károly nemcsak egy a sok közül, hanem egy a legjobbak kö­zül. Eddigi újításainak évi gazdasági eredménye eléri az egymillió forintot. E szép teljesítmény elérése alkal­mából az eredményes mun­kájáért eddig kapiott mint­egy 25 ezer forint újítási díj és az öt elismerő oklevél mellett köszöntse őt a szé­les nyilvánosság előtt ez az írás is. Falusi szakszervezeti nap Dorozsmán A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa által november 7 tiszteletére és a közelgő választások alkal­mából rendezett "falusi szakszervezeti napok* kere­tében ma délután 3 órától dr. Nagymihály Sándor és dr. Reich Olga tart fogadó­órát a dorozsmai tanácsnál, amelyen munkajogi és tár­sadalombiztosítási kérdések­ről adnak felvilágosítást. Es­te 7 órai kezdettel Pesti La­jos, a textiles szakszervezet területi bizottságának elnöke tart rövid előadást, majd vi­dám kulturális műsor kö­vetkezik. Kádár János elvtárs látogatása Pécsett K ikiáltották Ausztriában a köztársaságot. A Pesti Napló címlapján nagy betűkkel ez áll: »Forradalom egész Európában.* A Szegedi Naplóén: »Világforradalom.'* Valóban, Európa-szerte forradalmi mozgalmak törtek ki. Franciaországban, Olaszországban forrongások voltak; Clé­menceau bukásának híre járta be a világsajtót. A Német Köztársaság Népbiztosainak Tanácsa viszo­nozta a Magyar Nemzeti Tanács üdvözlő táviratát. A németekkel megkötött fegyverszüneti szerződést e napon reggel 6 órakor írták alá; délelőtt 11 órakor elhall­gattak a fegyverek: a világháború hivatalosan is befeje­ződött. Az előnyomuló cseh csapatok öt északi vármegyét szálltak meg. A nép egyre erősödő sürgetésére a kormány úgy dön­lutt. hogy 500 főre kiegészíti a Nemzeti Tanácsot, s ez a testület dönt a nemzet nevében az államformáról. Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök a Fejér megyei Nemzeti Tanács előtt elismeréssel nyilatkozott a szocialista munkásságról, mondván, hogy »kiváló és szel­lemének érettségét fényesen tanúsító tevékenységet fej­tett ki" a munkásság és »e derék, lelkes és eredményes magatartása minden magyar embernek őszinte elismerését vívta ki!" » Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára kedden Pécsre látogatott, Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Baranya megyei képvi­selőjelöltek listavezetője és Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja kíséretében. A vendégek az MSZMP pécsi székházában a helyi párt- és állami vezetőkkel beszélgettek, majd kísére­tükben Komlóra indultak. Kádár János elvtárs Kom­lóra érkezésének híre pilla­natok alatt elterjedt a vá­rosban. Amerre csak járt, a bányászasszonyok, férfiak és gyermekek mindenütt nagy szeretettel köszöntötték a párt vezetőjét, virágcsok­rokkal, ajándékokkal ked­veskedtek neki. A komlói pártbizottságról a Fürst Sándor-legényszál­lásra mentek a vendégek, ahol a lakókkal együtt ebé­deltek. A legényszállás előtt százával gyülekeztek a kör­nyék lakói. Kedves színfolt volt közöttük a szomszédos általános iskola tanulóinak serege. Innen a pécsszabolcsi Ist­ván-aknához mentek a ven­dégek. ahol a bányából fel­szálló dolgozók "feketén*, vagyis munkaruhában vár­ták a párt első titkárát. Ká­dár elvtárs közvetlen hangú beszédét nagy tetszéssel, vi­haros tapssal fogadták * pécsszabolcsi bányászok. Miközben a párt eted titkára és kísérete Komlón járt, látogatásának híre Pé­csett js elterjedt. A Zsolnay Porcelángyár bejáratánál a dolgozók népies serege várta a gyár előtti útvonalon Pécs­re visszatérő vendégeket. A korongos műhelyben Kádat elvtárs szólt a gyár 700 dol­gozójához. Közben Pécs többi üzemé­ből, lakóterületeiről a város szivében levő Széchenyi tér­re özönlöttek a dolgozók ez­rei, akik szintén látni, hal­lani akarták a párt első titkárát. Kádár elvtárs rövid be­szédben üdvözölte a megje­lent mintegy 25 000 dolgozót és vázolta az ország bel- és külpolitikai helyzetét. A gyűlés után Kádár elvtárs a dolgozók százaitól kisérve , végigsétált Pécs utcáin. A vendégek este Pécs po­litikai, gazdasági és tudo­mányos életének vezetőivel együtt vacsorán vettek részt. Or. Münnich Ferenc nyilatkozott a bécsi Volksstimmének Bécs (MTI). Ausztria Kom­munista Pártjának Központi lapja, a Volksstimme keddi számában vezető helyen kö­zölte azt a nyilatkozatot, — amelyet dr. Münnich Ferenc. a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke a lap budapesti tudósítójá­nak adott. Decemberre készül el a Városi Tanács I. számú kárházának központi fűtése Több mint egymillió forin­tos beruházással még a nyár folyamán megkezdték Sze­ged város közkórházának korszerűsítését. A korszerű­sítés során a Csongrádme­gyei Építőipari Vállalat dol­gozói beszerelték a központi fűtést- és dolgoznak a köz­px>nti melegvízellátás biztosí­tásán is. E munkálatok már befejezés előtt állnak, s el­készültük után — körülbelül december közepén kerül sor az átadásra — sokat javí­tanak majd a kórházban ápolt betegek ellátásán, ké­nyelmén. Hogyan szavazzanak a lakóhelyüktől távollevők? Minden választót értesítenek, hogy milyen sorszám alatt szerepel a névjegyzékben és hol szavaz Szegeden a hét folyamán minden választó írásbeli ér­tesítést kap, hogy melyik vá­lasztókerületben szavaz no­vember 16-án. Az amúgy is nagy feladatot ellátó szava­zatszedö bizottságok munká­jának megkönnyítésére az írásbeli értesítésen azt is feltüntetik, hogy a szavazó a választói névjegyzék mi­lyen száma alatt szerepel. A városi és kerületi vá­lasztási elnökségek egyéb­ként már hozzáfogtak az egyes szavazóhelyiségek fe­lülvizsgálatához. Megnézik, hogy a kerületi tanácsok ál­tal kijelölt helyiségek alkal­masak-e szavazások lebonyo­lítására és idejében intéz­kednek az esetleges hiányos­ságok megszüntetésére. A szavazóhelyiségeket felül­vizsgáló bizottságokban mind a városi, mind a kerületi választási elnökségek közre­működnek. Az a választójogosult sze­mély, aki a választás nap­ján állandó lakhelyétől tá­vol van. kérheti az ideiglenes la­kóhelyén, illetve tartózkodási helyér az illetékes tanácstól az ot­tani névjegyzékbe való fel­vételét. Az ideiglenes lakás, illet­ve tartózkodási hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező ada­tait azonnal nyilvántartásba, illetve névjegyzékbe veszi. ha az bemutatja az ál­landó lakóhely szerint il­letékes tanács által ki­adott igazolást , arról, hogy a választónév­jegyzékben szerepel. Ezért az országos válasz­tási elnökség felhívja mind­azokat a választásra jogosul­takat, akik november 16-án bármilyen okból (munkavál­lalás, üdülés, látogatás, kór­házi ápolás stb.) az állandó lakhelyüktől távol lesznek, már most szerezzék be az igazolást. A tanács végrehajtó bi­zottsága az igazolást levél­beni megkeresésre a kérel­mezőnek megküldi, hozzá­tartozójának, vagy megbí­zottjának kiadja, A kérel­mezőnek tehát nem szüksé­ges személyesen megjelen­nie a tanácsnál. Szó se róla, jó ízlése volt a néhai Má­ria Terézia udvarából ideszárma­zott olasz kegyelmesnek. A „herebárók" földjén hihihi eszterháziak pallavicini­ek szájaize szerint vég­ződött volna, ezek a HHBH amikor a Arra azért jó volt, hogy rőzsét az erdőben, s az vág- most is boldogan rendeznék, tengerré áradt Tisza hátán menhelyt adjon decemberi hatott nyolcadából fát, aki meg henye életmódjuk apró 1879-ben idecsónakázott. Le- nagyvadászatok idején az hajtani is vállalkozott. eseményeként óriási vadász­szúrta a fövenyes, homokos ide érkező hazai és külföldi Hallatlanul nagy napnak tivornyáikat. Nézzük meg talajba evezőlapátját és ki- mágnásoknak. A hűséges di- számított a vadászat kezde- jól, s ne feledjük ezeket az jelentette: »Ide építtetem új rektorok, főszámvevők, inté- te. Az inasok, puskatöltók, arcokat. Százezrek, milliók vadászkastélyomat!* zők erre az időre pontosan lőszeresek sokasága külön élték le az életüket mélysé­Aztán, hogy elmúlt az ár- behajtották a 14 majorság fogatokon ment a színhely- ges nyomorúságban, rohan­víz, mestereket hozatott, s a óriás jövedelmét. Még csak re. S mire az éhenkórászok tak értük tán abban a perc­hajléktalan jobbágycselédek ellenőrizni sem kellett őket, óriás hadától bezárult a ben is a Don-kanyar vala­elkezdték az ősi algyői kas- ezt a munkát külön nagy gyűrű, 12 gyönyörű négyes- melyik frontján a golyó- és tély lebontását. Szekérkara- apparátus végezte: a buda- fogaton, egy szakasznyi szu- aknazáporba, amikor ez a vánok vonszolták a téglát, pesti Andrássy út 98. számú ronyos csendőr kísérete alatt felvétel készült, építőanyagot Algyőről Sö- palotában székelő grófi tit- megérkeztek a kegyelmesek A nagy úri kastély lak­vényházára. Évek múltak el, kárság. is. Estére kelvén egész sze- osztályai ma üresen állnak, mire az egyiptomi fáraók a _ - r- .. j kérkaraván szállította az er- Az Olaszországból, Bécsből módjára való rabszolga-épít- n groil CSOtaa dészeti hivatalhoz az elejtett hozott szépmüvű kandallók kezés befejeződött. Évszáza- sövényházi látogatását nün- özeket> fácánokat, nyulakat, sejtetik csak itt az egykori dos tölgyek, fenyők árnyé- dig hónapokkal előre jelez- Az alább kozolt képen a pompát. Készen van azor.­kaban, kellemesen üdítő lan- ték. Ilyenkor aztán mosó-, korabeli felvétel alapján ban mar a kastély üj terv kasok mélyén kinőtt a föld- takarítóaszonyok, cselédek, mutatunk be néhányát a he- elaesott eevkori urak­ból a kétemeletes, mintegy mesteremberek egész légiója teklg - vada^giák 80 elaggott egykonurak 70 fényűzően berendezett látott munkához hogy mi- reszvev01 kozul- Jobbról bal- papok szolgalataban elfaradt szobát, termet, magába fog- néi több kellemeset, szépet ra: herceg Eszterházy Pál, ember laió sövényházi vadászkas- vigyenek a néma kastélyfa- mellette Baykfy grof Bat- u-i tély. Valóságos lak közé. S aztán nagy szó thyany grof, őrgróf Pallavi- KenyelmeS, meleg fejedelmi udvaríariás volt az is, ha mindezt a "m ^fonz a házigazda, otthona kezdődött itt. Akkor még nyJg! SfőrS a sövényh^ vagy kilencvenezer hold tar- tázta A ház e^dák után ha- hitbizományi ' uradalmak pihenhetnek az 50 holdas T1Í5 0V C7P Dl 11 * POX.'ű'flon £rn y-t tozott ide. A nagy számú meeérkerett"a"*naev e8>'etlen várományosa. Elől parkban, ahol egykor nagy­mrívrkTek yveréskÜYl ?ní SteTn^ffiS^ü, here Pe<hg gróf Széchenyi Móric világ{ damak, multimiUtó­melyiknek veres. sz.goru ccg. b&rúf vendé^erCÍ, ^fe grof Széchenyi István fog- mos ^ úrtiak jártak> enyelegtek. A másik kastélv, a sándorfalvi "szentély* rrtar _ „ kások hatalmának, hogy rég méltó rendeltetését szol­büszke grófi ház fénye. Az *** I-3 fal" ZfiéF**' ® ^ 200 fidcska­Ainooort o„/,f Wcakv, vak szegényeinek ezreit moz- F kislány vidám kacajától büntetés járt már csak azért Srató^aikkíU Mtöztet^kkel' lalnak helyet is, ha a főlépcsőre meré- Bzakacsaikkal> oltoztetoikkei, „A1„ 0 „„„ szelte tenni a lábát. puskatöltögetőikkel. Erre az Hala a nagy SZOVjet had' ;j_ „I-j„ ta seregnek, s a magyar mun­Alfonz gróf idejében azon- ,d°ye a gazdatisztek a fo­ban némileg megkopott a erdőmester es erdeszej a cse­elaggott öreg gróf sándorfalvi nult vissza. birtok jószágigazgatója S\a- tástól veknek az emberek- fényképén várszerű falak, iskola lett kott Alfo^ JiS nprffe 'r nek valósággal az életük láthatunk. Ha az 1956-os ok- belőle, h^'l^tr füegött. Csak az szedhetett tóberi ellenforradalom csak néhanapján látogatott Sövényházára. Hatalmas bir­tokot szerzett Szilvásvára­don. s a szilvásváradi na­gyobb, még fényűzőbb kas­télyt jobban kedvelte. A szájhagyomány szerint a szilvásváradi "jószágot« kár­tyán nyerte a teljesen eladó­sodott Erdődy grófoktól. Ra­gyogó palotákat szerzett Bécsben, Budapesten, Olasz­országban, sőt Wenkheim Mária grófnő révén — kit feleségül vett — Csehszlo­vákiában is. Az őrgrófné egykori szobalánya és kul­csárnője mondotta el, hogy a csehszlovákiai kastély va­lamennyi hazai kastélynál szebb, még fényűzőbb volt. Tán nem is kastély, inkább egy óriás műkincsgyűjte­mény, lerakat volt ez a ház. Ezekután érthető, ha a sö­vényházi kastély 70 szobá­jával. Mária Terézia kora­beli bútoraival, csillogó ter­meivel is csak afféle putri volt Alfonz gróf szemében. Csépi József

Next

/
Thumbnails
Contents