Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

Kedd. 1958. november 11. Rítfcán volt olyan forró sikerű est szín­helye a Szegedi Nem­zeti Szinház, mint szombaton Vis-, nyevszki) »Op­timista tragédia<< cí­mű háromfelvonásos színmüvének bemu­tatása alkalmával. A harmadik felvonás után. a függöny le­gördülésével is hosz­szantartó tapsokkal jutalmazta a közön­ség a szereplőket, akiknek kétszer is a függöny elé kellett lépniök. Miben rejlik e szo­katlanul meleghan­gulatú bemutató si­kere? Az együttes kétségtelenül lelkes, művészi játékán túlmenően a rendkívül érdekes darabban, amelyben szerencsésen egyesül az újsze­rű, nem mindennapi formai megoldás a mély eszmei tartalommal, a derűs élet­igenléssel. Erre utal az ellentmondó­nak tűnő, szokatlan cím is, amely­nek jelentése a drámában mégis harmo­nikus egységbe olvad. Tragédiát látunk, amennyiben hősük buknak el, s a halál könnyű szárnyon jár a történetben, de ez mégsem veri le a nézőt, sőt optimizmussal tölti el. A pusztulás és a halál felelt ugyanis győzedelmeskedik egy nagy ügy, a nép igazának ügye. A darab főhőse, a boldogulásáért küzdő nép szenvedhet vér­veszteségeket, de meg nem semmisülhet, hanem győzelmesen tör előre. Érdekes mű ez, amely nem a megszo­kott klasszikus értelemben vett drámai keretek között mozog. írója mintha ez­zel a szokatlan formával is éreztetni akarná, hogy itt valami új van kialaku­lóban, a történelemnek egyedülálló ese­ményéből kap ízelítőt a néző. Nyugtalan feszültség vonul végig az egész művön, amelynek izgalmas jelenetei többnyire önmagukban is lezárt egységek, de mégis benne remegnek az előretörés sodrásá­ban. S miközben a mű jelenetről-jelenet­re hömpölyög előre, szemünk láttára for­málódnak az emberi jellemek, tisztul meg a salaktól a győzelmes forradalom és a harcok, indulatok, útkeresések sűrű­jében, mind tisztább fénnyel ragyog fel az új korszak hajnala. Lenyűgöző alkotás az »Optimista tra­gédia->, amelyet talán azért is tudott eny­nyire hitelessé és megkapóvá formálni a szerző, mert maga is részt vett az egy­kori csatákban. Az egyéni élmény ereje tüzelte tollát és ennek köszönhető, hogy oly őszinték szavai. Hősöket rajzol, de látja a gyengeségeket is. Nem valamiféle földöntúli lényeket állít elénk, hanem minden ízükben, porcikajukban embere­ket. De ezeknek az embereknek a leg­jobbjai forrón érző szívet hordanak mel­lükben, s e szív minden lüktetése az em­beriségért, az elnyomottak boldog jövő­jéért dobog. Mint már szó volt róla, nem szokvá­nyos dráma Visnyevszklj műve. Éppen ezért különleges feladat várt a rendezőre is e dráma szegedi bemutatásánál. Mindehhez járul, hogy a szövegkönyv­ben sem a rendező, sem a színész, sem a díszlettervező nem kapja meg a meg­szokott színpadi utasításokat, ezért foko­zottan szükséges saját alkotói fantáziájuk érvényesítése. A színház fiatal rendezője, Komor István igen invenciózusan ol­dotta meg e feladatot. Az előadás ötletes­sége nagymértékben az ő érdeme és az összeforrott együttessel néhol egészen különleges feszültséget teremtett. A tö­megjelenetek beállítása és a némasze­replők mozgatása e darab baJi különös fontosságú éppen azért, hiszen maga a tömeg mondhatni főhőse a történetnek. Sikerült ezt is szerencsésen és kifejezően szinrevinni. E helyen kell dicsérettel szólanunk a szegedi honvéd helyőrség katonáiról, a,kik kitűnő helytállással vet­tek részt a tömegjelenetekben. A diszletmegoldásokat a rendezéssel együtt kell megemlítenünk, hiszen e ket­tő eredeti elgondolásain nagymértékben múlik a közönség illúziója, a darab for­rongó légkörének megteremtése. A dísz­lettervező Cselényi József, aki az idei szezonban már két előadáson adta tanújelét újszerű elgondolásainak, ezút­tal sem maradt adósunk: Az »Optimista tragédia« budapesti előadásának forgó­szinpados megoldásával szemben meré­szen alkalmazta az egy állandó előtér­ből álló színpadké­pet, amely néhány kiegészítő díszlettel és a változó vetített háttérrel elhitetően nyújtotta az újabb és újabb helyzetek, színek kereteit. A vetített háttér alkal­mazásával egyben nagyszerűen bizonyí­totta, hogy bizonyos esetekben kár ide­genkedni ettől a meg­oldástól, amelyet egyes rendezők hosz­szabb idő óta mel­lőztek. Mindezek­kel biztosította az előadás pergőségét, sőt bizonyos film­szerűséget adva, ami egyébként is elen­gedhetetlen e bonyolult szerkezetű, ma­gábanvéve is kissé filmszerűnek ható al­kotásnál. A szegedi bemutató sikerének alapvető tényezője volt, hogy a szereplők mind­egyike különös lelkesedéssel vett részt az együttes munkájában. Megértették e drámának azt a sajátos tematikáját, amelyben a népnek, a tömegnek jut a legfőbb szerep, s ezt segítik elő az egyes szereplők — maguk is e tömeg részesei — egyéni játékukkal, egyénített alak­jaikkal. Mégis ha valamiféle rangsorolást akarnánk tenni, a legfontosabb és egyik legnehezebb szerepnek a komiszárét mondhatjuk, akit a Jászay Mari-díjas .Miklós Klára keltett életre. Egyénisé­gével, elhitető, mélyen emberi játékával észrevétlenül is középpontba tudott ke­rülni, s erőt, magabiztosságot sugárzó alakja erkölcsi magasságokba emelte társai fölé. Mindez úgy alakult kl a jele­netek során, hogy e nyilvánvaló fölény ellenére is szoros, sőt egyre szorosabb kapcsolatban maradt a közösséggel, amelyben fokról-fokra nemcsak a tiszte­letet, hanem a szeretet is fel tudta éb­reszteni. Hiteles, megkapó játékának sokszínűségét legfeljebb még az asszo­nyos melegség derűsebb fényeivel lehe­tett volna ragyogóbbá tenni. A leghálásabb szerepek egyike Alek­szej első osztályú tengerészé, a kez­detben szinte kiismerhetetlennek tűnő, szilaj, hetyke, jóhumorú, s eszét használni tudó legényé. Érdekes felfogásban ele­venítette meg György László, akinek legfőbb dicséretére szóljon, hogy nem ragadta magával figurájának túlzásokra igen csábító alakja. Az író e matrózban ábrázolta legszembetűnőbben azt a fej­lődést, amelyen mind gondolkodásukban, mind pedig erkölcsi felfogásukban a flotta harcosainak többsége végigment. Szegeden első nagyobb szerepében mu­tatkozott be Pagonyi Nándor (Re­kedt). Átgondolt figurájának monda­nivalójával tökéletesen tisztában lévő alakítása igényes művészi munkára val­lott. — Kovács János szeretetre mél­tó, szinte kisfiúsán melegszívű Vajnonen­jét, Kormos Lajos könnyedségében is elmélyült hajóparancsnokát, Kátay Endre markáns vonásokkal rajzolt anarchista vezérét és Károlyi István fejlődésében szépen felépített fedélzet­mesterét kell még a legjobb alakítások között említenünk. Nem könnyű feladat elé állította Mentes Józsefet és K a­tona Andrást a darabban tulajdonkép­pen elbeszélőként, mintegy különleges konferansziéként beállított két őrmester megjelenítése. Feladatuk helyes ellátásá­val viszont a mű hangulatát kitűnően szolgálták. Az epizódszereplők közül Lakatos János (második tiszt), Bá­nyász Ilona (öregasszony), Tiszay József (német tiszt) szinte egy-egy villa­násnyival nyújtottak megragadót, de ve­lük együtt Lakk y József, Kaló Fló­rián, Szalma Ferenc, Rosta Mihály és az együttes minden tagja valóban részese volt a sikernek. Gergely Sán­dor kitűnő fordítása és a kísérő zene, Kara Karajev szerzeménye, K o­marniczky Tamás vezénylésével ki­fejezően segítette elő mindazt a mély mondanivalót, amelyet a darab egésze áraszt. Lőkös Zoltán A Hazafias Népfront tanácstagielöltjei Szeged II. kerületi tanács tagjainak választásánál 1. sz. kerületi választóke­rület: VIGII ISTVÁN ktsz­tag. 2. sz. kerületi választóke­rület: DR. NEMES ARPAD­NÉ háztartásbeli. 3. sz. kerületi -választóke­rület: HÓDY GYŐZŐ iskola­igazgató. 4. sz. kerületi választóke­rület: BODÖ ANTALNÉ, a Fürdő Vállalat alkalma­zottja. 5. sz. kerületi választóke­;; rület: SZŐLLÖSI SANDOR vállalati igazgató. 6. sz. kerületi választóke­rület: RACZ KAROLYNÉ háztartásbeli. 7. sz. kerületi választóke­rület: IFJ. KISS SANDOR­;NÉ háztartásbeli. 8. sz. kerületi választóke­rület: GOMBAI MIHÁLY ; nyugdíjas. 9. sz. kerületi választóke­rület: HALLAI GYULANE gyermekgondozó. 10. sz. kerületi választóke­rület: IGLÖI FERENC MAV főtiszt. 11. sz. kerületi választóke­rület: bölcshazi lAsz­löné kereskedősegéd. 12. sz. kerületi választóke­rület: lacsAn MIHÁLY cipészsegéd. 13. sz. kerületi választóke­rület: EPERJESI JŰLIA ta­nácsi dolgozó. 14. sz. kerületi választóke­rület: KORMÁNYOS ILONA gyári munkás. 15. sz. kerületi választóke­rület: Árva istvAn ktsz­tag. 16. sz kerületi választóke­rület: HALASZ MIHÁLY könyvelő. 17. sz. kerületi választóke­rület: FEHÉR jANdSNÉ. a Vendéglátó Vállalat alkal­mazottja. 18. sz. kerületi választóke­rület: SZABADOS ISTVAN­NÉ könyvelő, tanácsi dol­gozó. 19. sz kerületi választóke­rület: SZABŐ MIHÁLY asz­!I talos kisiparos. 20. sz. kerületi választóke­rület: BŐZSÖ ANTAL ktsz­tag. 21. sz. kerületi választóke­rület: KONCZ MIHÁLY ta­nácsi dolgozó. 22. sz. kerületi választóke­:: rület: KLIVINYI LASZLÚ­NÉ háztartásbeli. I 23. sz. kerületi választóke­Irület: ONOZÓ IMRE fém­! csiszoló. : 24. sz. kerületi választóke­rület: DÖCZI ANTAL asz­talossegéd. 25. sz. kerületi választóke­rület: HEGYESI GERGELY ktsz-tag. 26. sz. kerületi választóke­rület: RAKONCZAI LASZ­LÖNÉ háztartásbeli. 27. sz. kerületi választóke­rület: VLASITS KALMAN­NÉ háztartásbeli., 28. sz. kerületi választóke­rület: FODOR BELANÉ nyugdíjas. 29. sz. kerületi választóke­rület: MÓRICZ GÉZANÉ cipőfelsőrész-készítő. 30. sz. kerületi választóke­rület: SOLYMOSI LAJOS lakatossegéd. •1 31. sz. kerületi választó­kerület: NAGY LASZLŐ kereskedősegéd. 32. sz. kerületi választóke­rület: buza istván sza­bósegéd. 33. sz. kerületi választóke­rület: sípos józsef he­gesztő. 34. sz. kerületi választóke­rület: schreiber mi­ilalyné hivatalsegéd. 35. sz. kerületi választóke­rület: nagy lászló, a Dohányelosztó Vállalat ve­zetője. 36. sz. kerületi választóke­rület: santa pal gyári munkás. 37. sz. kerületi választóke­rület: mohácsi karoly­né gyári munkás. 38. sz. kerületi választóke­rület babinszki lászló gyári munkás. 39. sz. kerületi választóke­rület: soös karolyné óvónő. y 40. sz. kerületi választóke­rület: laczko istvanné gyári munkás. 41. sz. kerületi választóke­rület: gémes laszlöné háztartásbeli. 42. sz. kerületi választóke­rület: szántó József nyugdíjas. 43. sz. kerületi választóke­rület: pásztor albert tanár. 44. sz. kerületi választóke­rület: olah karoly vil­lanyszerelő. 45. sz. kerületi választóke­rület: bondar istvan szabósegéd. 46. sz. kerületi választóke­rület: mészáros szil­veszter tsz-tag. 47. sz. kerületi választóké, rület: nagy sandor álla­mi mezőgazdasági dolgozó. 48. sz. kerületi választóke­rület: sebők szilvesz­terné szakácsnő. 49. sz. kerületi választóke­rület: IFJ. CZIROK ILLÉS bádogos és vízvezetékszerelő. 50 sz. kerületi választóke­rület: bárányi i. emilné tanítónő. 51. sz. kerületi választóke­rület: kotlAr józsefné háztartásbeli. 52. sz. kerületi választóke­rület: bednar istvAn segédmunkás. 53. sz. kerületi választóke­rület: rovó istvan áru­forgalmi osztályvezető. 54. sz. kerületi választóke­rület: csűri miilaly épí­tész technikus. 55. sz. kerületi választóke­rület: csanádi géza ta­nár. 56. sz. kerületi választóke­rület: lajos sandor tsz­tag. 57. sz. kerületi választóke­rület: bAnfi ferencné háztartásbeli. 58. sz. kerületi választóke­rület: ALMASI JÁNOS nyugdíjas. Négymillió hektoliter új bor a pincékben Országszerte befejeződött a szüret s a Boripari Igaz­gatóság adatai szerint csak­nem másfélmillió hektoliter újbort vásárolt fel az állami szektor. Ez a mennyiség két­szer akkora, mint a tavalyi. A gazdák pincéiben még kö­rülbelül két és félmillió hektoliter erjedő must ma­radt és ezekből ls nagyobb mennyiségeket hoznak majd forgalomba. Idén a legjobb termést az Alföldön szüretelték, ahol az utóbbi két-három évben rendkívül feljavult a szőlők minősége. Kitűnő volt a hí­res Tokaji-hegy termése is a a tavalyinál kétszerte na­gyobb mennyiséget, 110 000 hektoliter mustot préseltek. Egyes helyeken azonban még tökén hagyták a szőlőt és a fürtök a meleg napsü­tést várva, még zamatosod­nak, aszúsodnak. Ezekből készül majd ugyanis a vi­lághírű, aranyló, tokaji aszú. A borok minősége egyéb­ként minden vidéken igen jó volt, s általában elérte a 19-20 cukorfokot. Hősi harcok (Stnis felv.) Jelenet a második felvonásból. Balról Jobbra: Károlyi István (fedélzetmester), Kovács János (Vajnoncn), Miklós Klára (komiszár), Rárz Imre (egy tengerész). Kormos Lajos (hajóparanes­nok), György László (Alekszej). — A szöveg közti kep az első felvonás egyik izgalmas (elene­téröl készült. Az előtérben ban yász Ilona (öregasszony), pago nyl Nándor (Rekedt) és Szalma Ferenc (magas tengerész). dokumentumai a Magyar Partizánszövetség Szegeden megnyílt kiállításán A Magyar Partizán Szövetség négy évtized történelmi dokumentumait, fényképes, írásos és tárgyi emlékeit gyűj­tötte össze egy Budapesten rendezett nagy kiállításán. A kiállítás anyaga bepillantást nyújt a látogatónak az ille­gális kommunista- és partizánmozgalom izgalmas múlt­jába, hősiességébe és nagyszerűségébe. Ennek a kiállítás­nak jelentős részét most Szegeden is láthatja az érdeklődő közönség. A Honvédelmi Sportszövetség Petőfi Sándor sugárúti épületének nagytermében vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a gazdag anyagból . álló dokumentációs kiállítást. Fényképek tanúskodnak a ma­gyar kommunisták részvételéről a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban és az intervenciós háborúkban, eredeti felvételek idézik a Magyar Tanácsköztár­saság dicső napjait és a Magyar Vörös Hadsereg harcát; magyar partizánok részvételét a spanyol polgárháború nem­; zetközi brigádjaiban, továbbá a Horthy­; fasizmus idején kibontakozott kommu­; nista ellenállási mozgalom eredményes : tevékenységét. Találkozhatunk a kiállításon a forra­dalmi munkásmozgalom kiemelkedő egyé­niségeivel: Zalka Máté, Stromfeld Aurél, Landler Jenő és dr. Münnich Ferenc fényképével. Térképek jelzik a magyar partizánoknak az ország felszabadításá­ban végzett hadműveleteit. Katonai pa­rancsok, értékes levelek és egyéb egyko­rú feljegyzések is szép számmal sorakoz­nak a kiállítási tablókan. A kiállítást Szegeden Tischler Ferenc elvtárs, a partizán szövetség sze­gedi csoportjának vezetőségi tagja nyi­totta meg. Az első napon is már sok lá­togató tekintette meg a forradalmi do­kumentumokat. A továbbiakban naponta délelőtt 9 órától délután 6 óráig tartják nyitva a kiállítási termet, amely díjtala­pul látogatható,

Next

/
Thumbnails
Contents