Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

Kedd. 1958. november 11. Rítfcán volt olyan forró sikerű est színhelye a Szegedi Nemzeti Szinház, mint szombaton Vis-, nyevszki) »Optimista tragédia<< című háromfelvonásos színmüvének bemutatása alkalmával. A harmadik felvonás után. a függöny legördülésével is hoszszantartó tapsokkal jutalmazta a közönség a szereplőket, akiknek kétszer is a függöny elé kellett lépniök. Miben rejlik e szokatlanul meleghangulatú bemutató sikere? Az együttes kétségtelenül lelkes, művészi játékán túlmenően a rendkívül érdekes darabban, amelyben szerencsésen egyesül az újszerű, nem mindennapi formai megoldás a mély eszmei tartalommal, a derűs életigenléssel. Erre utal az ellentmondónak tűnő, szokatlan cím is, amelynek jelentése a drámában mégis harmonikus egységbe olvad. Tragédiát látunk, amennyiben hősük buknak el, s a halál könnyű szárnyon jár a történetben, de ez mégsem veri le a nézőt, sőt optimizmussal tölti el. A pusztulás és a halál felelt ugyanis győzedelmeskedik egy nagy ügy, a nép igazának ügye. A darab főhőse, a boldogulásáért küzdő nép szenvedhet vérveszteségeket, de meg nem semmisülhet, hanem győzelmesen tör előre. Érdekes mű ez, amely nem a megszokott klasszikus értelemben vett drámai keretek között mozog. írója mintha ezzel a szokatlan formával is éreztetni akarná, hogy itt valami új van kialakulóban, a történelemnek egyedülálló eseményéből kap ízelítőt a néző. Nyugtalan feszültség vonul végig az egész művön, amelynek izgalmas jelenetei többnyire önmagukban is lezárt egységek, de mégis benne remegnek az előretörés sodrásában. S miközben a mű jelenetről-jelenetre hömpölyög előre, szemünk láttára formálódnak az emberi jellemek, tisztul meg a salaktól a győzelmes forradalom és a harcok, indulatok, útkeresések sűrűjében, mind tisztább fénnyel ragyog fel az új korszak hajnala. Lenyűgöző alkotás az »Optimista tragédia->, amelyet talán azért is tudott enynyire hitelessé és megkapóvá formálni a szerző, mert maga is részt vett az egykori csatákban. Az egyéni élmény ereje tüzelte tollát és ennek köszönhető, hogy oly őszinték szavai. Hősöket rajzol, de látja a gyengeségeket is. Nem valamiféle földöntúli lényeket állít elénk, hanem minden ízükben, porcikajukban embereket. De ezeknek az embereknek a legjobbjai forrón érző szívet hordanak mellükben, s e szív minden lüktetése az emberiségért, az elnyomottak boldog jövőjéért dobog. Mint már szó volt róla, nem szokványos dráma Visnyevszklj műve. Éppen ezért különleges feladat várt a rendezőre is e dráma szegedi bemutatásánál. Mindehhez járul, hogy a szövegkönyvben sem a rendező, sem a színész, sem a díszlettervező nem kapja meg a megszokott színpadi utasításokat, ezért fokozottan szükséges saját alkotói fantáziájuk érvényesítése. A színház fiatal rendezője, Komor István igen invenciózusan oldotta meg e feladatot. Az előadás ötletessége nagymértékben az ő érdeme és az összeforrott együttessel néhol egészen különleges feszültséget teremtett. A tömegjelenetek beállítása és a némaszereplők mozgatása e darab baJi különös fontosságú éppen azért, hiszen maga a tömeg mondhatni főhőse a történetnek. Sikerült ezt is szerencsésen és kifejezően szinrevinni. E helyen kell dicsérettel szólanunk a szegedi honvéd helyőrség katonáiról, a,kik kitűnő helytállással vettek részt a tömegjelenetekben. A diszletmegoldásokat a rendezéssel együtt kell megemlítenünk, hiszen e kettő eredeti elgondolásain nagymértékben múlik a közönség illúziója, a darab forrongó légkörének megteremtése. A díszlettervező Cselényi József, aki az idei szezonban már két előadáson adta tanújelét újszerű elgondolásainak, ezúttal sem maradt adósunk: Az »Optimista tragédia« budapesti előadásának forgószinpados megoldásával szemben merészen alkalmazta az egy állandó előtérből álló színpadképet, amely néhány kiegészítő díszlettel és a változó vetített háttérrel elhitetően nyújtotta az újabb és újabb helyzetek, színek kereteit. A vetített háttér alkalmazásával egyben nagyszerűen bizonyította, hogy bizonyos esetekben kár idegenkedni ettől a megoldástól, amelyet egyes rendezők hoszszabb idő óta mellőztek. Mindezekkel biztosította az előadás pergőségét, sőt bizonyos filmszerűséget adva, ami egyébként is elengedhetetlen e bonyolult szerkezetű, magábanvéve is kissé filmszerűnek ható alkotásnál. A szegedi bemutató sikerének alapvető tényezője volt, hogy a szereplők mindegyike különös lelkesedéssel vett részt az együttes munkájában. Megértették e drámának azt a sajátos tematikáját, amelyben a népnek, a tömegnek jut a legfőbb szerep, s ezt segítik elő az egyes szereplők — maguk is e tömeg részesei — egyéni játékukkal, egyénített alakjaikkal. Mégis ha valamiféle rangsorolást akarnánk tenni, a legfontosabb és egyik legnehezebb szerepnek a komiszárét mondhatjuk, akit a Jászay Mari-díjas .Miklós Klára keltett életre. Egyéniségével, elhitető, mélyen emberi játékával észrevétlenül is középpontba tudott kerülni, s erőt, magabiztosságot sugárzó alakja erkölcsi magasságokba emelte társai fölé. Mindez úgy alakult kl a jelenetek során, hogy e nyilvánvaló fölény ellenére is szoros, sőt egyre szorosabb kapcsolatban maradt a közösséggel, amelyben fokról-fokra nemcsak a tiszteletet, hanem a szeretet is fel tudta ébreszteni. Hiteles, megkapó játékának sokszínűségét legfeljebb még az asszonyos melegség derűsebb fényeivel lehetett volna ragyogóbbá tenni. A leghálásabb szerepek egyike Alekszej első osztályú tengerészé, a kezdetben szinte kiismerhetetlennek tűnő, szilaj, hetyke, jóhumorú, s eszét használni tudó legényé. Érdekes felfogásban elevenítette meg György László, akinek legfőbb dicséretére szóljon, hogy nem ragadta magával figurájának túlzásokra igen csábító alakja. Az író e matrózban ábrázolta legszembetűnőbben azt a fejlődést, amelyen mind gondolkodásukban, mind pedig erkölcsi felfogásukban a flotta harcosainak többsége végigment. Szegeden első nagyobb szerepében mutatkozott be Pagonyi Nándor (Rekedt). Átgondolt figurájának mondanivalójával tökéletesen tisztában lévő alakítása igényes művészi munkára vallott. — Kovács János szeretetre méltó, szinte kisfiúsán melegszívű Vajnonenjét, Kormos Lajos könnyedségében is elmélyült hajóparancsnokát, Kátay Endre markáns vonásokkal rajzolt anarchista vezérét és Károlyi István fejlődésében szépen felépített fedélzetmesterét kell még a legjobb alakítások között említenünk. Nem könnyű feladat elé állította Mentes Józsefet és K atona Andrást a darabban tulajdonképpen elbeszélőként, mintegy különleges konferansziéként beállított két őrmester megjelenítése. Feladatuk helyes ellátásával viszont a mű hangulatát kitűnően szolgálták. Az epizódszereplők közül Lakatos János (második tiszt), Bányász Ilona (öregasszony), Tiszay József (német tiszt) szinte egy-egy villanásnyival nyújtottak megragadót, de velük együtt Lakk y József, Kaló Flórián, Szalma Ferenc, Rosta Mihály és az együttes minden tagja valóban részese volt a sikernek. Gergely Sándor kitűnő fordítása és a kísérő zene, Kara Karajev szerzeménye, K omarniczky Tamás vezénylésével kifejezően segítette elő mindazt a mély mondanivalót, amelyet a darab egésze áraszt. Lőkös Zoltán A Hazafias Népfront tanácstagielöltjei Szeged II. kerületi tanács tagjainak választásánál 1. sz. kerületi választókerület: VIGII ISTVÁN ktsztag. 2. sz. kerületi választókerület: DR. NEMES ARPADNÉ háztartásbeli. 3. sz. kerületi -választókerület: HÓDY GYŐZŐ iskolaigazgató. 4. sz. kerületi választókerület: BODÖ ANTALNÉ, a Fürdő Vállalat alkalmazottja. 5. sz. kerületi választóke;; rület: SZŐLLÖSI SANDOR vállalati igazgató. 6. sz. kerületi választókerület: RACZ KAROLYNÉ háztartásbeli. 7. sz. kerületi választókerület: IFJ. KISS SANDOR;NÉ háztartásbeli. 8. sz. kerületi választókerület: GOMBAI MIHÁLY ; nyugdíjas. 9. sz. kerületi választókerület: HALLAI GYULANE gyermekgondozó. 10. sz. kerületi választókerület: IGLÖI FERENC MAV főtiszt. 11. sz. kerületi választókerület: bölcshazi lAszlöné kereskedősegéd. 12. sz. kerületi választókerület: lacsAn MIHÁLY cipészsegéd. 13. sz. kerületi választókerület: EPERJESI JŰLIA tanácsi dolgozó. 14. sz. kerületi választókerület: KORMÁNYOS ILONA gyári munkás. 15. sz. kerületi választókerület: Árva istvAn ktsztag. 16. sz kerületi választókerület: HALASZ MIHÁLY könyvelő. 17. sz. kerületi választókerület: FEHÉR jANdSNÉ. a Vendéglátó Vállalat alkalmazottja. 18. sz. kerületi választókerület: SZABADOS ISTVANNÉ könyvelő, tanácsi dolgozó. 19. sz kerületi választókerület: SZABŐ MIHÁLY asz!I talos kisiparos. 20. sz. kerületi választókerület: BŐZSÖ ANTAL ktsztag. 21. sz. kerületi választókerület: KONCZ MIHÁLY tanácsi dolgozó. 22. sz. kerületi választóke:: rület: KLIVINYI LASZLÚNÉ háztartásbeli. I 23. sz. kerületi választókeIrület: ONOZÓ IMRE fém! csiszoló. : 24. sz. kerületi választókerület: DÖCZI ANTAL asztalossegéd. 25. sz. kerületi választókerület: HEGYESI GERGELY ktsz-tag. 26. sz. kerületi választókerület: RAKONCZAI LASZLÖNÉ háztartásbeli. 27. sz. kerületi választókerület: VLASITS KALMANNÉ háztartásbeli., 28. sz. kerületi választókerület: FODOR BELANÉ nyugdíjas. 29. sz. kerületi választókerület: MÓRICZ GÉZANÉ cipőfelsőrész-készítő. 30. sz. kerületi választókerület: SOLYMOSI LAJOS lakatossegéd. •1 31. sz. kerületi választókerület: NAGY LASZLŐ kereskedősegéd. 32. sz. kerületi választókerület: buza istván szabósegéd. 33. sz. kerületi választókerület: sípos józsef hegesztő. 34. sz. kerületi választókerület: schreiber miilalyné hivatalsegéd. 35. sz. kerületi választókerület: nagy lászló, a Dohányelosztó Vállalat vezetője. 36. sz. kerületi választókerület: santa pal gyári munkás. 37. sz. kerületi választókerület: mohácsi karolyné gyári munkás. 38. sz. kerületi választókerület babinszki lászló gyári munkás. 39. sz. kerületi választókerület: soös karolyné óvónő. y 40. sz. kerületi választókerület: laczko istvanné gyári munkás. 41. sz. kerületi választókerület: gémes laszlöné háztartásbeli. 42. sz. kerületi választókerület: szántó József nyugdíjas. 43. sz. kerületi választókerület: pásztor albert tanár. 44. sz. kerületi választókerület: olah karoly villanyszerelő. 45. sz. kerületi választókerület: bondar istvan szabósegéd. 46. sz. kerületi választókerület: mészáros szilveszter tsz-tag. 47. sz. kerületi választóké, rület: nagy sandor állami mezőgazdasági dolgozó. 48. sz. kerületi választókerület: sebők szilveszterné szakácsnő. 49. sz. kerületi választókerület: IFJ. CZIROK ILLÉS bádogos és vízvezetékszerelő. 50 sz. kerületi választókerület: bárányi i. emilné tanítónő. 51. sz. kerületi választókerület: kotlAr józsefné háztartásbeli. 52. sz. kerületi választókerület: bednar istvAn segédmunkás. 53. sz. kerületi választókerület: rovó istvan áruforgalmi osztályvezető. 54. sz. kerületi választókerület: csűri miilaly építész technikus. 55. sz. kerületi választókerület: csanádi géza tanár. 56. sz. kerületi választókerület: lajos sandor tsztag. 57. sz. kerületi választókerület: bAnfi ferencné háztartásbeli. 58. sz. kerületi választókerület: ALMASI JÁNOS nyugdíjas. Négymillió hektoliter új bor a pincékben Országszerte befejeződött a szüret s a Boripari Igazgatóság adatai szerint csaknem másfélmillió hektoliter újbort vásárolt fel az állami szektor. Ez a mennyiség kétszer akkora, mint a tavalyi. A gazdák pincéiben még körülbelül két és félmillió hektoliter erjedő must maradt és ezekből ls nagyobb mennyiségeket hoznak majd forgalomba. Idén a legjobb termést az Alföldön szüretelték, ahol az utóbbi két-három évben rendkívül feljavult a szőlők minősége. Kitűnő volt a híres Tokaji-hegy termése is a a tavalyinál kétszerte nagyobb mennyiséget, 110 000 hektoliter mustot préseltek. Egyes helyeken azonban még tökén hagyták a szőlőt és a fürtök a meleg napsütést várva, még zamatosodnak, aszúsodnak. Ezekből készül majd ugyanis a világhírű, aranyló, tokaji aszú. A borok minősége egyébként minden vidéken igen jó volt, s általában elérte a 19-20 cukorfokot. Hősi harcok (Stnis felv.) Jelenet a második felvonásból. Balról Jobbra: Károlyi István (fedélzetmester), Kovács János (Vajnoncn), Miklós Klára (komiszár), Rárz Imre (egy tengerész). Kormos Lajos (hajóparanesnok), György László (Alekszej). — A szöveg közti kep az első felvonás egyik izgalmas (elenetéröl készült. Az előtérben ban yász Ilona (öregasszony), pago nyl Nándor (Rekedt) és Szalma Ferenc (magas tengerész). dokumentumai a Magyar Partizánszövetség Szegeden megnyílt kiállításán A Magyar Partizán Szövetség négy évtized történelmi dokumentumait, fényképes, írásos és tárgyi emlékeit gyűjtötte össze egy Budapesten rendezett nagy kiállításán. A kiállítás anyaga bepillantást nyújt a látogatónak az illegális kommunista- és partizánmozgalom izgalmas múltjába, hősiességébe és nagyszerűségébe. Ennek a kiállításnak jelentős részét most Szegeden is láthatja az érdeklődő közönség. A Honvédelmi Sportszövetség Petőfi Sándor sugárúti épületének nagytermében vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a gazdag anyagból . álló dokumentációs kiállítást. Fényképek tanúskodnak a magyar kommunisták részvételéről a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az intervenciós háborúkban, eredeti felvételek idézik a Magyar Tanácsköztársaság dicső napjait és a Magyar Vörös Hadsereg harcát; magyar partizánok részvételét a spanyol polgárháború nem; zetközi brigádjaiban, továbbá a Horthy; fasizmus idején kibontakozott kommu; nista ellenállási mozgalom eredményes : tevékenységét. Találkozhatunk a kiállításon a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeivel: Zalka Máté, Stromfeld Aurél, Landler Jenő és dr. Münnich Ferenc fényképével. Térképek jelzik a magyar partizánoknak az ország felszabadításában végzett hadműveleteit. Katonai parancsok, értékes levelek és egyéb egykorú feljegyzések is szép számmal sorakoznak a kiállítási tablókan. A kiállítást Szegeden Tischler Ferenc elvtárs, a partizán szövetség szegedi csoportjának vezetőségi tagja nyitotta meg. Az első napon is már sok látogató tekintette meg a forradalmi dokumentumokat. A továbbiakban naponta délelőtt 9 órától délután 6 óráig tartják nyitva a kiállítási termet, amely díjtalapul látogatható,