Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

5 Csütörtök, 1958. november 8. Kolonich János operaházi sikerei Rendkívüli hangképes­ségeivel még a nyáron ösztöndíjasnak szerződ­tette a budapesti Opera­ház Kolonich Jánost, aki a Szegedi Konzerv­gyár munkapadja mel­lől került az ország el- I ső dalszínházához. An- ! nak idején megemlékez- j tünk erről az esemérfi­ról, amelyre méltán büszke a Szegedi Zene­művészeti Szakiskola, s elsősorban Szathmári Margit énektanár, aki­nek osztályában csiszo­lódott ki ez a ritkaszép, szárnyaló magasságú te­norhang. A fővárosi na­pilapokból értesülünk ! most, hogy a kitűnő if­jú énekes egymás után aratja sikereit a neki kiosztott kisebb-nagyobb szerepekkel. Legutóbb Kenessey Jenő Kossuth­díjas zeneszerző "Biha­ri nótája.* című táncjá­tékában énekelt egy olaszos Conzonettát, s ebben megcsillogtatta azt a magas fekvést, amely könnyen jutott túl a tenorok felső ha­tárhangján is. Az ének­produkció hatalmas tapsvihart váltott ki az operaházi közönségnél, s Kolonich Jánost a Mű­vészklubban pályatársai is elhalmozták gratulá­cióikkal.. Az egyre foko­zódó sikerek alapján az Operaház újabb szere­pekben ad alkalmat a kiugró tehetségnek to­vábbi zenei és színészi fejlődéséhez. sz. %. Szegeden háromszázhúsz gyerek hordja táskájában a piciny balettcipőt — Round de jambe par­terre! — Plie! — Releve! Ütemesen pattog a francia szó — s az aprócska lábak fürgén mozognak. Négy-, hat­éves pöttömnyi gyerekek, s úgy értik ezeket a balett­szakkifejezéseket, mintha az anyatejjel szívták volna ma­gukba. A kis Bálint Erzsi is öröm­mel mutatja esténként új tudományát a Lemezgyárban dologozó édesapjának: — Nézd apu, milyen szé­pen tudom már a »rond dö zsamb partért* — s vidáman táncol. Apjával is megtaní­totta a francia kifejezést, s szövőnő édesanyját is elbű­völte ügyességével. Miért tanul Hepp Éviké ? Hepp Éviké az egyik leg­szorgalmasabb tanulója a Városi Balettiskolának. Míg édesapja a Textilművekben, édesanyja pedig a Cipőgyár­ban dolgozik érte, nagyma­mája kíséri a balettfoglalko­zásokra. — És miért jársz Éviké ba­lettórákra? — Miért?! — néz rám ijed­ten. - Hát, hát... Azért, mert... azért, hogy ügyes legyek. — Én meg azért balettozom — szólt minden kérdezés nélkül Hegedűs Zsuzsi — mert a szomszéd néni azt mondta anyukámnak, hogy nagyon hajlékony a derekam, adjon balettozni. — Én meg azért járok — szól Gyöngyösi Klári —, mert színésznő akarok lenni és a színésznőnek ügyesen, köny­nyen kell mozognia a szín- először vettek részt operai padon. Apukám így mondta, előadáson azok a szülők, _ . „. akiknek gyermekük Gounod: Egyre tobb munkdsszulo Faust operájában a balett­taníttatja lányát karban felléptek. Talán épp a gyermekeik szereplése hoz­És Hegedűs Zsuzsi, Laka- ta közelebb őket az operá­tos Erzsi — akinek három hoz, kedveltette meg velük testvére van, édesapja a ezt a zenei műfajt. Konzervgyárban dolgozik — — És miért járatják gyer­Gyöngyösi Klári, Botos Teri, meküket balettra, miért ál­Fekete Mária, Makó Gab- doznak a szülők? — kérdez­riella, meg a többiek, heten- tük az iskolák vezetőitől, Till ként kétszer balettórán Elzától és Kádár Andreától, vesznek részt. Nem ők, ha- a válasz ez volt: nem szüleik akarták így, s _ a legtöbb szülő világo­vállalták az anyagi áldozatot, san látja, hogy gyermeke A balettozók száma évről nem lesz balerina, nem lesz évre nő. Ulanova vagy Lakatos Gab­A Városi Balettiskola hat riella. Nem is nevelik ezt a évvel ezelőtt kezdte meg mű- gondolatot gyermekükbe. A ködését. Az első évben 23 legtöbb szülő tisztában van tanulója volt. Az első tanít- a balett pedagógiai hatásával, ványok legügyesebbjei, s aztán akad olyan szülő is, akik élethivatásnak tekintet- aki a divat kedvéért járatja ték a táncot, a színház ba- gyermekét. »Ha a Tóthék lettkarában táncolnak. Ebben megengedhetik maguknak, az évben kétszáz tanulót tar- mi miért ne?« — vallják. De tanak számon az iskolában, legtöbben tudatosan igénylik A Közalkalmazottak Szak- a balett által kifejlődő ké­szervezetének Juhász Gyula pességek elsajátítását gyer­Művelödési Otthonában is mekeiktől. hat évvel ezelőtt kezdődött meg a balettoktatás. Itt is A balett: óriási a fejlődés. Kezdetben kulturált mozgásra tanít nyolc gyermeket tanított Ká­dár Andrea, most 120 tanuló Mi a balett pedagógiai ha­vesz részt rendszeres balett- tása? — A válasz itt is azo­oktatásban. nos. Mindkét iskolavezető, Tehát Szegeden 320 gyer- szinte szóról szóra a követke­mek hordja kis táskájában a zőket mondta el: balettcipőt, 320 szülő gyö- - Fegyelmezi a gyermeket, nyörködik gyermeke ügyes Jellemvonássá alakítja ben­... , , ... nuk a határozottságot, a fe­mozgasaban. A baletttanu- gyelmezettséget. Kulturált lók összetétele is megváltó- mozgású lesz a gyermek — zott. Egyre nagyobb számban nem lesz mozgási gátlása, vesznek részt a balettokta- Fellépésük is határozott. Az munkások iskolai testnevelés legügye­munkasox sebbjei a balettozóki A balett-tanítás tantervé­_ ... , , .... ben népi játékok és táncok l-ejlodnek a SZUlOk IS is szerepelnek. Ennek majd ... nagy hasznát veszik a gye­A gyermekeken keresztül rekek> hiszen közülük sok fejlődnek a szülők is. Talan pedagógus nevelő kerül ^ s az itt tanultakat majd al­táson az üzemi gyermekei. Bodóék halottja zet reszelős torkára, s az asszony, mit sem törődve a kinti ak­názással, a kútra in­Most volt halottak napja. A sírokon még frissek az emlékezés koszorúi, elevenek a nagy, fehér krizanté- csokat és »tervszerű- kor a két öreget dult mok Melegszívű en„ visszavonultak, meglátta, elmosolyo- Csoszogására ébredt anyaknak, dolgos Nem soWca[ u(ánuic dott. Valamit düny- f°l a katona. Egy apáknak, testvernek, szovjet katondk jöt. nyögött a maga nyel- Pillanat alatt felis­jo rokonnak gyújtót- tek> kergetve a ré- vén, s aztán mintha merte a helyzetet, tak egy-egy gyertyát szeg SS-eket, nem nem először járt vol- egyszerre fogta fel a maiak. Es azoknak, sajnálva a lőszert, na a házban, egyből erzekeivel az akna­akik mtndenkie vol- Páncélosok kanya- helyet talált magá- zast> a vízért ko­tok: hosoknek koz- rodtak le az ország. ^ a kemencepad- nV°r0° beteget és a tiszteletben allo ha- útról> sorban eUie- kán. Levelet írt, huseges öregasszonyt, zánkfiainak. lyezkedtek a töltés fényképeket mutoga- s utánaindult. A A jeltelen sírokon mögött s ásól,al> (a_ tott az öregasszony- oangról visszaküldte nem nyílt virág, nem pátm doXgoztak_ Az nak, aztán harago- s amerre a száraz lobogott sapadt gyer- odavalósiaknak úgy san beszélt és a vá- kar, mutatott, arra tyafény. Akik or- tűn(> hogy éjszakára ros felé mutogatott. mdult a kantaval. száguton, hegyoldal- éppen Qtt án meg a Nagy. kamasz em_ Megmerítette, de só­ban, vagy tarlón hal- /ron( a szőlősoron és ber Volt, se jó, se sem ert vissza erről tak meg a háború- semmit sem téved. rossz nem látszott az az ötven lépésnyi út­ban, még kicsinyke tek Behúzódtak a arcán. Szőkés-ritkás T°l- Visszafelé vala­folApupot sem kaptak. /éIhomá!pú házakba, szakálla még nem mi átütötte a zubbo­Eltemettek őket ka- s vártak, vártak, árulkodott húsz év- nVat. s egy percig laplevéve, s aztan Csizmadobogásra, ide- nél többről. Az ilyen sem szenvedett. A eke hasogatta folot- gen beszédre emberek hamar el- kanta is elborult, s tuk a földet. Bodó néni férje áimosodnak> ő is ne- a víz együtt zuh.o­Egy sírt mégis tu- ágya mellett virrasz- kivetette hátát a ke- oott a mély sebből dok, névtelen fejfa- tott. Szél érte a cser- menőének és fegyve- buzogó vérrel, val amelyen frissen zett öreget, s ágynak rét ölében tartva. Fél óra múlva, mi­viritva váltják egy- ese£t Csak ketten nemsokára elaludt. kor a harci zaj elné­mast a virágok, ege- roítűfc a hÁzban, ne- Bodó néni úgy tett, mult, s ideges csönd szen addig, amíg nem héz gondjukba ros- mintha észre se vet- vibrált a tájon, Bodó koppan a föld. S kadva s közülük is te volna. Nem vett néni is megjárta ezt gyertya is pislákol a ggyik tehetetlen,resz- róla tudomást, nem az ötven métert. A faragott fakereszt j^fgg Az öregasz- is félt tőle, nem is igen kantában még ott mellett minden osz- szony még a füg_ örüu a fegyveres csillogott- a maradék szel. Ez a sír hetem- gönyt merte jel_ vendégnek> de vir. víz, de a katona hi­bere — ket megfa- rehúzni. Akkor sem rasztott a két alvó deO, meredt kézzel radt örege. Ok jar- szóu> mikor a vissza- között. A katona markolta a vízhordó nak tde minden vonulók eicsapídk a egészségesen horkolt, edényt, olyan ünnepen, ami- fcé( ^^ és ]eltör. az öreg nehezen kap- Hajnalban a pán­kor mások temető- téfc a pincét> most kodott a levegő után, célosok és a katonák be mennek, s ok őr- Jem Embere szívve. kint pedig enyhén továbbindultak — zifc a halott titkát ts. réséf ngyeUe> s az megrándult a föld. eggyel kevesebben, A sir ott domborul ablaküvegen egyre Rakétacsík szaladt el Bodó néni pedig te­kts szőlőjük vegeben, rM kocCanó, a fák koronája fö- vetett. Maga ásta a diófa alatt. Husz idggen hangokat, lőtt, s egyre köze- meg a sírt az öreg lépés a kocos tanya HaUotUli hogy vala. lehbröi lehetett érez- d™fa tövében, s ma­— huszonot a kut. ki mögött nyikordult ni az újabb robbaná- Ba temette el a ha­Ez az utja volt az a ^ s a ház elm sokat Az öreg hir- tottat. S azóta, ha utolsó, ez az ötven a sár0, csizmával telen felijedt vergö- szőlőt kapál örege­lepes volt a halai S vergődik egy kat.)na. déses álmából, s sen, vagy szilvát szed ilyenkor, gyertya- A fegyvere u meg_ reszkető$ kezével víz " fa alól, máig is gyújtáskor mindig csörrent s Bodó né. után nyúu A bögre beteg férjével, min­kopogtat vtllanasnyi ni mintha mégis az száraz Volt, s a pléh- diB útbaejti a sírt, emieke a ket öreg urát6l várt Volna se- kanta is üresen kon- bogy meglocsolja raj­szív ajtajan. gítséget, közelebb hú- dult meg, mikor Bo- ta a virágokat, ki­* zódott az ágyhoz. dó néni a bögréhez tépje róla a gazt, s Azon az estén elő- A katona gy\rsan értette. Kétszer-há egyszer-egyszer, mi­ször hallottak gép- megtalálta a bejára- romszor is próbált kor a halottakra em­puskaropogást a sző- tot, s a földes kis tölteni, de nem fa- lekezik mindenki, ő lökben. A napáldo- konyhából a fény fe- kadt vize a szikkadt is Bvertyát gyújtson zattal elszökdöstek a lé tartott. Géppisz- nléhedénynek Bodó Jombhulla}° németek, autóra rak- tolyát leemelte avál- Vlehedenynek. aoao alatt ismeretien ha. ták a boroshordókat, Iáról, benyitott a bácsi meg türelmet- lottjanak. megtöltötték a kula- tisztaszobába, s mi- lenül követelte a vi- S. I. kalimazzák iskolájukban. Horváth Lászlóné Ünnepi kiállítások megnyitója A Csongrád megyei festő­művészek retrospektív kiál­lítását és a szegedi festőmű­vészek tárlatát ma délután 5 órakor nyitják meg a Mó­ra Ferenc Múzeum szegedi, Horváth Mihály utcai kép­tárában. Tari János elvtárs, a szegedi városi tanács mű­velődési osztályának vezetője mond megnyitó beszédet. A megnyitó ünnepség után a kiállító művészek számos új festményében gyönyörködhe­tünk. Nagy, modern TUZÉP-telepet építenek Rókuson jövőre A tisza-pályaudvari telepet még ez évben korszerűsítik A Csongrád megyei TÜ- telepet építenek Rókuson. ZÉP már évekkel ezelőtt Tízezer négyzetméter terü­fejleszteni, bővíteni akarta letet foglal majd el. Ezt pályaudvari telepeit. 1955 a területet fel kell tölteni, végén, 1956 elején megkezd- A munkák már megkez­iék a tervezést. Sajnos, az dód tek. A TÜZÉP-telephez ellenforradalmi események megzavarták ezeket a ter­veket is, így nem kerülhe­tett sor az építésre. Most ismét előkerült a terv, s előreláthatólag 1959-ben megvalósul. iparvágányt építenek, ami körülbelül 180—200 méter hosszú lesz. Két óriási csővázas raktár épül, ezenkívül egy tíz va­gont befogadó képességű mészraktár. Természetes, Nagy, modern TÜZÉP- hogy ma már az ilyen nagyarányú építkezések mellett nem feledkeznek meg a szociális épületekről sem. Igy itt is — a rókusi TÜZÉP-telepen — a dol­gozók számára ebédlőt épí­tenek. A jelenleg öltöző­nek és ebédlőnek használt A Szabadság Mozi át- • helyiséget eredeti rendelte­alakítási és tatarozási ; tésének: öltözőnek fogják használni. Ugyanakkor zu­hanyozót is felszerelnek. A tisza-pályaudvari TÜ­ZÉP-telepen még ebben az évben befejezik az építke­zést. Irodát, ebédlőt, kor­,MtM»MM*H«tmtMIMI*tHM4Mlf • • í Ma sajtóbemutató \ \ ° I i Szabadság Moziban i : munkálatait a Csongrád ; megyei Építőipari Vál­• lalat ma befejezi. Hol­• nap este ünnepi dísz­: előadás keretében is­• mét a közönség rendel­| kezésére bocsátják az ; szerű öltözőt és zuhanyo­ezentúl szélesvásznú fii- • zót építenek itt. • mek vetítésére is alkal­Valamennyi TÜZÉP-tele­; más filmszínházat. Ezt : pet< boltot korszerűsítenek a j megelőzőleg, ma este fél • következő évben. Villany­7 órakor sajtóbemutatót j mázsát, több szekérmérle­rendeznek. -A spanyol £ szállítószalagot sze­reznek be. Még ebben az évben megérkezik a Csong­rád megyei TÜZÉP számá­ra négy darab nagy teljesít­ményű szállítószalag. A vagonból való kirakást könnyítik meg ezzeL • kertész* című széles­• vásznú angol filmet ve­t títik. A sajtóbemutató­£ ra az igazgatóság meg­• hívta a mozi átalakítá­• sán dolgozó munkáso­í kat is. AUat- és gyümölcsmodellek, kirakati babák készülnek 097 szegedi kisz-ben Érdekes dolgokat gyártanak a Szegedi Tudományos Eszközöket Készítő KTSZ-ben. A nemrég bezárult orszá­gos mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott a szövet­kezet számos gyümölcs- és zöldségfajta modellje. Nagy­számú megrendelést kaptaik ezekre a papírmasséból készült formákra, amelyeket celluloiddal vontak be. Eddig kö­zel másfélezer gyümölcsmodellt készítettek a TIT, a kü­lönböző állami gazdaságok, mezőgazdasági technikumok részére a gyümölcs- és zöldségfajták tanulmányozása cél­jából. Ugyanakikor tovább folytatják a már korábban is készített sertés, juh, szarvasmarha papírmassé modellek készítését, hasonló célból. Ezeket a modelleket különösen az állat és gyümölcsfajták betegségeinek vizsgálata al­kalmával hasznosítják. Ujabban a kirakat-kultúra fejlesztését segítik elő a szö­vetkezet tagjai. A Budapesti Sport és Hangszeráru Nagy­kereskedelmi Vállalat számára készítenek úgynevezett "ki­rakati babákat*, ugyancsak papírmasséból. Absztrakt fi­gurákat is csinálnak: fémből emberi vonalakat ábrázol­nak, amelyekre pulóvereket, szoknyákat akasztanak a ki­rakatokban, vagy különböző használati tárgyak mellé jel­képes figuráikat helyeznek díszítés céljából. Ezek közül néhányat — ha bár még elvétve — a szegedi kirakatokban is már láthatunk. Nyolcezer mázsa ponty, harcsa és fogas a Fehértói Halgazdaságban A Fehértói Halgazdaság­ban javában folyik az őszi lehalászás. Az eddigi ada­tok kedvező eredményről tanúskodnak. Az összesen mintegy kétezer holdat ki­tevő tavakból most folya­matosan nyolcezer mázsa tükrösponyt, harcsa és fo­gas kerül ki. Ez azt jelenti, hogy a tavak minden hold­ján körülbelül 4 mázsa a ..termés", amelynek értéke eléri a nyolcezer forintot. A szántóföldi művelésre nem alkalmas, szikes terü­letet tehát a gazdaság jól hasznosítja. A halak súlya változó. Az egy—három kilós pon­tyoktól a tíz-tizenöt kilós harcsákig nagy a választék. A harcsákat a nagy pon­tyokxal együtt nevelik. Ezekben ugyanis a vízi ra­gadozók nem tesznek kárt, viszont elpusztítják az ap­ró kárászt, keszeget és egyéb értéktelen halakat. A gazdaság szakemberei gondos tenyésztő munkával ellenőrizték a halak fejlő­dését. Megállapításuk sze­rint különösen a nyári hó­napokban fejlődtek szépen, amikor a naponkénti súly­gyarapodás meghaladta az egy dekát. Az ízleteshúsú halak szál­lítását már megkezdték az ország minden részébe, elsősorban a konzervgyá­rakba és exportra is. A fehértói halak főként azért keresettek, mert a tavakat a Tisza vize táplálja s ezért ízletesebbek bármely más tavi halnál. A Sze­gedi Konzervgyárban mint­egy nyolcszáz mázsa fehér­tói „termésből" készül a szálkamentes halászlé-kon­zerv. A hazai szükségletek ki­elégítésén kívül jelentős mennyiséget exportálnak Csehszlovákiába, Kelet- és Nyugat-Németországba, va­lamint Ausztriába. Az oszt­rákok most 1—2.5 kilós ma­gashátú tükróspontyokat va­gonszámra vásárolnak, s karácsonyra három kilón felüli nagyhalak&t rendel­lek, ugyancsak többszáz mázsát. Az I. kerületi tanács segítség a Seprűgyáinak A városi tanács végre­hajtó bizottságának a Sep­rűgyárban kedden megtar­tott ülésén szóba került, hogy az amúgy is túlzsú­folt üzemben, különösen ilyenkor ősszel, a dolgozók kénytelenek sokszor az vel­váron áthaladva, a sarat taposni. Az első kerületi tanács elnöke közölte az üzem vezetőivel, hogy azokból a használt téglákból, amelyek a Nagykörúton a gyalog­járó aszfaltozása folytán most feleslegessé válnak, az első kerületi tanács átad a Seprügyárnak annyit, amennyi az udvar kitéglá­zásához szükséges. szerdai piaci Arak A szerdai piacon élénk felhozatal mellett — a kö­vetkező árak alakultak ki: Szőlő 4,80, alma 4, körte 4, dió 13, burgonya 2,20, sárgarépa 1,82, gyökér 4, vöröshagyma 1.80, karfiol 2,80, fejeskáposzta 1 50, kel­káposzta 2, paradicsom 1, zöldpaprika 3,50 forint kiló­grammonként, tojás 2 forint darabonként, tej 3 forint li­terenként, tejföl 24, élő csir­ke 23, pulvka 16 forint kilo­grammonként.

Next

/
Thumbnails
Contents