Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

Csütörtök, 1958. november fl. -i­Aláírták a Szovjetunió ás Magyarország jövő évi áruszállítási tervének jegyzőkönyvét Moszkva (MTI): A Szov- A jegyzőkönyv aláírása árucsereforgalom alapját az jetunió és a Magyar Népköz- után Incze Jenő ktllkereske- 1958. elején aláirt hosszúié­társaság 1958—1980. évekre delmi miniszter a Magyar járatú egyezmény alkotja, kiterjedő kölcsönös áruszál- Távirati Iroda moszkvai tu- Tervgazdálkodást folytató lítósi megállapodásának meg- ciósítójának többek között szocialista országaink terve­felelően Moszkvában tárgya- f^^^^l zésében ezek a hosszúlejára­műnk mintegy 15 százalék- egyezmények mind na­kal növekszik 1959-ben. Az gyobb szerepet töltenek be. lások folytak a Szovjetunió külkereskedelmi miniszté­riuma és a Magyar Népköz­társaság kereskedelmi dele­gációja között a Szovjetunió és Magyarország 1059. évi éru forgalmáról. A kölcsönös megértés és barátság szellemében folyta­tott tárgyalások eredménye­képpen november 4-én Moszkvában aláírták az 1959. évi áruszállításokra vonat­kozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1958. évhez képest a kölcsönös A Szovjetunió és a Ma- rendezéseket szállít a ma­gyar Népköztársaság korma- gyar olajbányászatnak és eh­nya között korábban folyta- hez megfelelő összegű hitelt tódott megbeszélések értei- nyújt. Hruscsov: Negyvenegy év alatta Szovjetunió hatalmas világhatalommá vált mében a két ország gazda­sági küldöttsége a napokban újabb tárgyalásokat folyta­tott Moszkvában. A tárgya­lások eredményeként no­vember 5-én három megálla­velését írja elő. A Szovjetunió sok, a Ma­gyar Népköztársaság számá­ra szükséges, fontos árut szállít, többek között vas­ércet, hengereltárut, kok­szot, olajat, ferroötvözetct, színesfémeket, apatitkoncent­rátort, gyapotot, fűrészáru­kat, forgácsoló szerszámgé­peket, gördülőcsapágyat, traktort, mezőgazdasági gé­peket, gépkocsikat, útépítő gépeket és más árucikkeket. Magyarország az előző évekhez hasonlóan hajókat, úszó- is portáldarukat, vas­úti személykocsikat, autóbu­szokat, dömpereket, szer­számgépeket, élelmiszer- és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai felszerelé­seket, műszereket, cipőket, konfekciós cikkeket, kötött­árut, méterárut ét más fo­gyasztási cikket szállít a Szovjetuniónak. A jegyzőkönyvet szovjet részről N. Sz. Patollcsev kül­kereskedelmi miniszter, ma­gyar részről Incze Jenő kül­kereskedelmi miniszter írta •lá. technikai segítséggel foglal­kozik, amelyet a Szovjet­unió nyújt a Magyar Nép­köztársaságnak több ipari üzem építéséhez ét kibőví­téséhez, továbbá megállapít­ja, hogy a Szovjetunió be­A harmadik megállapodás arra a technikai segítségre vonatkozik, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság nyújt a Szovjetuniónak vegyipari üzemrészek és kísérleti be­rendezések építéséhez. Megállapodásokat szovjet részlől I. V. Arhipov, a mi­nisztertanács külföldi gazda­sági kapcsolatokkal foglalko­zó bizottságának elnökhe­lyettese, a magyar fél ré­széről Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter írta alá. A Demokrata Párt v&zet az amerikai képviselő­és szenáiorválasztásokon November 4-én képviselő-, szenátor- ée kormányzóvá­lasztások voltak az Egyesült Államokban. A Reuter angol hírszolgálati iroda jelentése szerint a szerdán délután 13 óráig megszámolt képviselő­választási szavazatok alap­ján a Demokrata Párt 286, a Köztársasági Párt pedig 123 képviselői helyet szer­zett meg. Huszonkét államban de­mokratapárti kormányzó győzött. Lapzártakor érkezett je­lentés szerint a szenátorvá­lasztás végeredménye a kö­vetkező: a megválasztott 34 szenátor közül 26 a Demok­rata Párt, 8 pedig a Köztár­sasági Párt tagja. Ennek t! gyelembevételével a szená­tus megoszlása: 62 demokra­tapárti és 34 köztársasági párti szenátor. Marosán elvtárs beszélt a csepeli választási nagygyűlésen jelölik képvise­(Folytatás az I. oldalról) tott ellenséges aknamunkára és többek között megállapí­totta: — Hiába tűzték többször is az ENSZ napirendjére az állítólagos magyar kérdést, mi lett az eredménye? Né­pünk még Jobban összeko­vácsolódott. — Derűsen, bizakodóan te­kinthetünk a jövőbe — foly­tatta —, a szocialista tábor évről évre gyorsabban fejlő­dik. A Szovjetunió népe hét­éves, Kína népe tízéves ter­vet tűzött maga elé. E (ervek végrehajtásával a szovjet nép elhagyja Ame­rikát. a kínaiak Angliát. Az új világot építő népek győzelmesen haladnak előre és nem kétséges, hogy olyan boldog korszak következik az emberiségre, amilyent élénk fantáziájú költő sem tud el­képzelni. De ezért dolgozni, harcolni kell. Azt mondjuk, hogy az atombombát az em­ber' állította elő, tehát az embernek kell meg ls sem­misíteni. Ez a békeharc köz­ponti kérdése. A szocialista tábor a béke ügyének követ­kezetes harcosa. Igazsága és ereje is van ahhoz, hogy meg tudja akadályozni ,a harmadik világháború kitö­rését. Ezért harcolunk együtt a szovjet néppel, a szocia­lista táborral, mert ben­nük látjuk békénk, függet­lenségünk, szabadságunk oltalmazó ját, biztositékát. Beszéde befejező részében az értelmiségről szólt. Az értelmiségiek meggyőződhet­tek arról, hogy senki sem becsüli, senki sem szereti őket úgy, mint mi. Az egye­temen mondtam a professzo­roknak : felnézünk önökre, ha tudásukkal, emberségük­kel, kiállásukkal támogatják a munkásosztályt és a dol­gozó parasztságot. November 16-án választás lesz Magyarországon. Pár­tunk politikájára, az elmúlt két év nagyszerű eredmé­nyeire ls szavaz a magyar dolgozó nép. A mi népünk 107 000 jelölögyülésen fejezte ki véleményét. Nálunk nép­hatalom van (hosszantartó, miségiek lőiket. A választások napján pe­dig úgy szavazunk — fejezte be szavait Marosán elvtárs —, hogy a dolgotok állás­Moszkva (MTI): Kedden délután Leningrádban, a Télj Palota előtti téren a vá­ros dolgozói nagygyűlést rendeztek abból az alkalom­ból, hogy Gomulka vezetésé­vel Leningrádban tartózko­dik a lengyel párt- és kor­mányküldöttség. A gyűlés részvevői hatal­mas tapssal fogadták a mik­rofonhoz lépő Wladyslaw Gomulkát, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. Gomulka bevezetőben az októberi forradalom Len­gyelországra gyakorolt hatá- zottságának sáról beszélt. A lengyel küldöttség láto­gatásáról szólva kijelentet­te: egyhetes útjuk a Szov­jetunió négy köztársaságá­ban újból képet ad azokról a hatalmas sikerekről, ame­lyeket a szovjet nép az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrá­ban elért. A továbbiakban kiemelte: csak a szocializmus képes arra, hogy az emberiség fej­lődése új szakaszának ha­talmas felfedezéseit valóban az emberek jólétének, boldo­gulásának szolgálatába ál­lítsa. Gomulka hangsúlyozta: napjaink legfontosabb nem­zetközi kérdése, az emberl­tárolják, s biztonságának lentőségét, hogy Lengyelor­alapja a testvéri szövetség a szág visszaverte a proletár­szovjet néppel. diktatúra elleni támadáso­Beszéde befejező részében kat, a revizionisták támadá­a LEMP Központi Bizottsá- sait. I l gának első titkára arról Az SZKP Központi Rizott­szóit, hogy korunk jellemző ságúnak első titkára ezt kö­vonása a' szocialista tábor vetően arról beszélt, hogy megerősödése, alkotó erőinek haialmas iramú fejlődése. Ez a fejlődés bizonyossá teszi, hogy a szocialista és a ka­pitalista ' világrendszer ver­senyében feltétlenül a szo­cializmus diadalmaskodik. Ezt követően N. Sz. Hrus­csov. az SZKP Központi Bí­első titkára emelkedett szólásra. Mél­tatta annak jelentőségét, hogy a lengyel párt- és kor­mányküldöttség ellátogatott Leningrádba, abba a város­ba, amely a forradalom böl­csője, s amelyben megszület­tek a fiatal szovjet állam el­ső nagy fontosságú történel­mi határozatai. Hruscsov megemlékezett arról a hatásról, amelyet az októberi forradalom a len­gyel munkásosztályra gya­korolt, majd a továbbiakban kiemelte: negyvenegy év alatt a szovjet állam hatal­mas szocialista világhata­lommá vált és létrejött az új világ, a szocializmus vi­lága. Az SZKP Központi Bizott­ság megvédése az atomhábo- ságának első titkára éles rú katasztrófájától. A len- szaVakkal bélyegezte meg a gyei népnek alapos oka van jelenkori revizionizmus ki­arra, hogy szembeszegüljön sérleteit, amelyek a prole­a hidegháború politikai szer- tárdiktatúra lényege ellen vezőivel, aKk Európát atom- irányulnak. A mai revízió­nagy taps) és ebben rejlik a foglalása tovább erősítse a ml erőnk. nép hatalmát, a szocialista Mi a dolgozó néphez for- tábort, és a haladó erőket dulunk, nálunk a munká- világszerte. (Hosszantartó, sok, a parasztok, az értei- nagy taps.) háború színterévé akarják tenni, segítenek Nyugat-Né­metország újrafelíegyverzé­sében, annak az országnak újrafelfegyverzésében, amely területi követelésekkel lép fel más országokkal szem­ben. Nyugat-Németország új­rafelf egy vérzésé, a Bundcs­wehr atomfegyverkezése, a Lengyelország nyugati halá­rai ellen irányuló uszítás, az Odera—Neisse-határ elleni politika, nemcsak Lengyelország és a Német Demokratikus Köz­társaság, valamint a többi, szocialista ország ellen irá­nyul, hanem Európa és az egész világ békéje ellen is — állapította meg Gomulka, majd leszögezte: Lengyelor­szág ma nincs egyedül har­cában. Baráti országok ha­nlsták fő támadása éppen a proletárdiktatúra ellen irá­nyul, s ezzel a munkásosz­tály felszabadító mozgalmá­nak szive ellen támadnak. A revizionisták rágalmazzák a proletariátus diktatúráját, azt állítják, hogy egyetlen jel­lemvonása az erőszak. Hruscsov hangsúlyozta: a október egyik legnagyobb jelentőségű vívmánya, hogy megvalósította a népek igazi, őszinte testvéri barátságát. Ezen az elven alapulva jött történelmileg igen rövid idő alat létre a hatalmas, egy­séges szocialista tábor. Hruscsov méltatta Len­gyelország és a Szovjetunió népei közös farradalmi har­cának hagyományait, majd megállapította: a két ország testvéri együttműködése megfelel mindkét nép és az egész szocialista tábor érde­keinek. Beszéde további részében Hruscsov hangsúlyozta: a Szovjetunió és Lengyelor­szág barátsága fontos ténye­ző Európa és az egész vi­lág békéjének biztosításá­ban. Az imperialisták annak idején bábként használták fel Lengyelországot politikai játékaikban és hídfőnek akarták kiépíteni a Szovjet- t unió ellen. Ma a népi Len­gyelország teljes jogú szu­verén állam, amelyet a szo­ros barátság szálai fűznek a Szovjetunióhoz és valameny­nyi szocialista országhoz. A szovjet emberek szívből örülnek a baráti lengyel nép sikereinek, és új, még na­gyobb győzelmet kívánnak neki. Beszéde végén Hruscsov hangsúlyozta: az Októberi Forradalom 41. évfordulóját a szovjet nép és az egész vi­lág minden dolgozója abban az időszakban köszönti, ami­PXoletariátus diktatúrája te- kor a Szocializmus, a kom­remtt meg a valódi demok­ráciát, a rivizionisták, akik ezzel szemben az úgyneve­zett -tiszta demokrácia* jel­revanspolitika szavát hirdetik, lényegében a burzsoá demokráciát akar­ják uralomra juttatni, ez pe­dig a kizsákmányoló osztá­lyok uralmát jelenti. Hruscsov hangsúlyozta: a szocializmust építő országok, köztük Lengyelország ta­pasztalata meggyőző erővel mutatta meg, hogy a népi demokratikus állam betölti a proletariátus diktatúrájának funkcióit. Méltatta annak je­munizmus győzelme világ­méretekben is elvitathatat­lanná vált, létrejött és kifej­lődött a hatalmas szocialista tábor. A lengyel kormányküldött­ség Leningrádból szerdán visszatért Moszkvába. A küldöttség tagjai részt vesz­nek majd a november 7-i ünnepségeken. A tárgyalások befejezésére és a közös köz­lemény aláírására előrelát­hatólag hétfőn kerül sor. A nyugati burzsoá sajtó és rádió nagy hűhót csap a Dán Kommunista Pártban történi "szakadás* körül. A néhány revizionista írakciózását és különállását ugyancsak na­gyon merész fantáziával le­het pártszakadásnak nevezni, mivel ezek a pártnak csak nagyon kicsiny töredékét ké­pezik. Az imperialistáktól és getlenítéséért* szállt síkra és bértolnokaitól azonban meg- követelte, hogy mondjanak le szoktuk már, hogy mindig a Szovjetunió Kommunista nagyítanak, torzítanak és rá- Pártjával való szolidaritásról. galmakat szórnak, ha a kom- Ezzel lényegében a proletár munista pártok belső ügyei- Internacionalizmus útjáról A Dán Kommunista Párt XX. kongresszusán megsemmisítő csapást mértek a revizionistákra kommunista párton belül fel­merülő problémákat Larsen­nek nem lett volna szabad a nyilvánosság elé vinni, mert ezzel súlyosan ártott a dán kommunisták, a szocia­a dokumentum azt is, hogy a Dán Kommunista Párt kö­telessége éppen a szolidáris tásból eredően az, hogy szembeszálljon az Imperialis­táknak a Szovjetunió és a lizmus ügyének, amit bizo- szocialista országok NATO-politika ellen irányuló tevékenységében bebizonyí­totta, hogy az országban egyedül a Dán Kommunista Párt védelmezi céltudatosan és következetesen a nemzeti érdekeket« — olvashatjuk a dokumentumban. A párt többsége elítélte Larsennek arra irányuló kísérletét is, hogy megváltoztassa a Dán Kommunista Párt szervezeti szabályzatát és a demokrati­kus centralizmust valami mással helyettesítse. A kongresszus előtti vitá­ellen ban a Központi Bizottság arra törekedett, hogy a pár­ton belüli harcot megfelelő keretek között tartsa és mind a két félnek lehetősé­get adjon nézeteinek szabad kifejtésére. Ezt bizonyítja az ről esik szó. tért le és lehetőséget adott Miért foglalkozik a bur- a szocializmus ellenségeinek, nyit az is, hogy Larsen ki- irányuló támadásaival és rá­zsoá sajtó annyira a Dán hogy tovább folytassák a jelentéseit, rágalmait a bur- galmaival. Kommunista Párt problémái- kommunista- és munkáspár- zsoá sajtó azonnal felkapta Larsen frakciós tevékeny­val? Azért, mert a pártban tok egysége elleni aknamun- és újabb rohamot intézett a ségét mélyen elítéli a Köz­néhány revizionista Larsen kájukat. Larsen továbbá tá- nemzetközi kommunista moz- ponti Bizottság és rámutat: volt pártelnök vezetésével az madást intézett a marxista— galom ellen. A kommunista »Egységünk a többi ország _ elmúlt hónapokban támadást leninista part legfőbb szerve- párt többsége és Larsen cso- kommunista pártjával a nem- js,' hogy Larsennek 'megen­indított a párt politikai vo- zeti elve, a demokratikus portja között kialakult vitá- zetközi osztályharcban tanú- gédték, fejtse ki nézeteit a nala ellen és olyan vitákat centralizmus ellen. Követel- ban alaposan rámutattak sított egységes nézeteken és kongresszuson. A Dán Kom­provokált a dán kommunis- te, hogy változtassák meg a Larsen nézeteinek téves vol­ták között, amely a pártegy- Dán Kommunista Párt szer- tára és tarthatatlanságára. A ség dezorganizálására irá- vezeti szabályzatát és adják párt XX. kongresszusa előtt különböző nyúlt és az imperialistáknak meg a frakciók, a különálló a Központi Bizottság egy is lehetőséget nyújtott a Dán csoportok létezésének a sza- dokumentumot adott ki, badságát. Larsen végül az amelyben sorra megcáfolja imperialisták rágalmaihoz Larsen érveit. Larsen "füg Kommunista Párt és a szo­cialista erők elleni támadás­ra. Aksel Larsen a kommu­nista- és munkáspártok tava­lyi moszkvai tanácskozása után — noha a Dán Kommu­hasonlóan azt állította, hogy a Dán Kommunista Párt nem "dán-párt, nem eléggé nem­zeti párt. Ezzel tagadta azt, hogy a második világháború a közös érdekeken alapszik, munista Pártnak az elmúlt Ez nem zárja ki azt, hogy a napokban megtartott XX. kérdésekben nem kongresszusán azonban hiába támadhatnak véleménykü- fejtette ki nézeteit Larsen, a lönbségek. A döntő azonban küldöttek túlnyomó többsége az, hogy a véleménykülönb- elvetette ezeket és elítélte ségeket igyekszünk olyan Larsen frakciós tevékenysé­közös ellenség ezekből a leménykiilönbségekböl nista Párt magáévá tette az ^ején a dán kommunisták a fasizmus elleni harcban ott elfogadott nyilatkozatot — sorozatosan több olyan kér­dést vetett fel, amelyben re­vizionista álláspontot foglalt el és támadta a nyilatkozat egyes tételeit. Larsen minde­nekelőtt a Dán Kommunista Pártnak a többi kommunista­nép harcoltak. felszabadításáért A Dán Kommunista Párt tagságának többsége elítélte Larsen revíziós nézeteit és és munkáspárttól való "füg- rámutatott arra, hogy a getlenségi*^ törekvéseire vá- formában megoldani, hogy a gét. A Dán Kommunista Párt vé- ideológiailag megerősödve ne került ki a harcból, mert tagjainak többsége felismer­Larsennek és csoportjának t€ a revizionista nézetek ve­többi állításait is megcáfol- szé'ycssigdt. hafarozott csa­a kongresszus előkészíté- P®st m*rt raiuk megvedte kitűzéseken és a közös alap- kiadott dokumentum. a n-.arxlsta-leninista elmé­elveken - a marxizmus-le- Határozottan hangsúlyozzák let tisztaságát s ezzel jelen­ninizmuson alapszik. Olyan ebben> hogy a D;in Kommu- tős mértékben hozzájárult a kötelesség ez, amelyet a szo- Part nemzet. párt -A nemzetközi kommunista moz­cializmus cserbenhagyása J»? elegendő bizonyságot egységének további nélkül nem lehet felrúgni*. len arTOt n°ÜV don part. ' A nácizmus elleni harcokban, erősítéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozza a szabadságharcban és a Tamasi Mihály laszolva rámutat: *A nem­zetközi szolidaritás sohasem volt és soha nem is lehet húzhasson hasznot*. valami kényszer a kommu­nisták számára, önként vál­lalt kötelesség ez. amely a . bebizonyították, az egész dán közös érdekeken, a közös cél- la nemzet érdekeiért, az egész )

Next

/
Thumbnails
Contents