Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

Péntek, 195R. november 28, Kádár János elvtárs fogadta a szovjet ujságíróküldöttséget Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta D. P. Gorjunovnak, a Pravda főszerkesztőhelyettesének vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet újságíróküldöttséget és szívélyesen elbeszélgetett velük. A beszélgetésen jelen volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság agit.-prop. osztályának vezetője és Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője. Ott volt V. A. Krjucskov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének titkára, sajtóattasé. * Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke csütörtökön este az Országházban fogadást adott a szovjet újságíróküldöttség tiszteletére. Meghosszabbították az osztrák parlament törvényhozási időszakát Az osztrák minisztertanács kedden jóváhagyta azt a törvényjavaslatot), amely indítványozza, hogy négv évről öt évre hoeszabbltsák meg a parlament törvényhozási Időszakát. A javaslatot a parlamentnek is jóvá kell hagynia, itt azonban a szocialistákból és a Néppártból álló koalíciónak nagy többsége van. Az intézkedés lényegében azt jelenti, hogy a jövő évi általános választások után a következő választás 1964-ben lesz. A jugoszláv nagykövet látogatása Hruscsovnál L Mojszov, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövete látogatást tett N. Sz. Hruscsounál, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökénél, N. SZ. Hruscsov és L. Mojszov között beszélgetés folyt Apró elvtárs nyilatkozott a „Szovjetszkaja Rosszija" című lapnak A Szovjetszkaja Rosszija cimű lap szerdal száma közli Apró Antal elvtársnak, az MSZMP Pdlitikni Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének nyilatkozatát, amelyet a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervének irányelveiről adott. Miről tanácskozott de Gaulle és Adenauer ? Kigyulladt ezy atomfegyverrel ellátott amerikai bombavetőgép Az Egyesült Államok Loulslana államának délnyugati iparvidékén lévő Laké Charles város repülőterén kigyulladt egy B—47 mintájú bombázógép. A tüzet egy üzemanyag-palack felrobbanása okozta. Az amerikai légierő parancsnokságának közlése szerint a gép nukleáris fegyverrel volt felszerelve, de — mint egy hivatalos washingtoni közlemény megállapítja 1— "nukleáris robbanás veszélye nem fenyeget és ártalmas nukleáris sugárzás nem várható*. A gép pilótája életét vesztette. a személyzet egy másik tagja megsebesült. Szerdán a nyugat-németonszági Bad Kneuznaohban de Gaulle francia és Adenauer nyugatnémet miniszterelnök, illetve kancellár hat órán ót tartó megbeszélést folytatott. A két kormányfő megbeszélésén, amelyen francia részről Couve de Murville külügyminiszter és Pinay pénzügyminiszter, nyugatnémet részről pedig von Brentano külügyminiszter, Erhard gazdaságügyi és Etzel pénzügyminiszter is részt vett, mindenekelőtt az európai közös piac-szerződés január elsején történő hatálybalépésével kapcsolatos problémákat vitatták meg. Tárgyaltak továbbá a berlini kérdésről is — s mint a kiadott közös közlemény megállapítja — *a két kormányfő isimét hangsúlyozta ennék a problémának fontosságát és állást foglalt Berliin négyhatalmi státusának fenntartása mellett*. A francia miniszterelnök a tanácskozások befejezése után nyomban visszautazott Franciaországba. As Egyesült Államok nem akar lemondani a berlini megszállási rendszerről Szerdán az Egyesült Államok külügyminisztériumában sajtóértekezlet volt, amely szinte kizárólagosan a berlini kérdéssel foglalkozott. Dulles külügyminiszternek a tudósítók kérdéseire adott válaszai kifejezésre juttatták, az Egyesült Államok nem akar lemondani a berlini megszállási rendszer maradványairól, s nem akarja lehetővé tenni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában normális helyzet alakulhasson ki. Dulles utalt rá, hogy a nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodtak a berlini kérdésre vonatkozó álláspontjaik *általános elveiben*. Arra a kérdésre, hajlandók-e a nyugati hatalmak összeköttetésbe lépni az NDK hatóságaival a Nyugat-Berlinbe vezető útvonalak ellenőrző pontjain, a külügyminiszter kijelentette: lehetséges, hogy hozzájárulnak ehhez, de a nyugati hatalmak nem tesznek semmiféle olyan lépést, amely jogcímet adna ahhoz, hogy az NDK kormányának elismeréséről lehessen beszélni. Aláírták a csehszlovák —bolgár közös nyilatkozatot A baráti légkörben lezajlott tárgyalások után szerdán délután aláírták a Bulgáriában tartózkodó csehszlovák pártós kormányküldöttség, valamint a bolgár párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A nyilatkozatot csehszlovák részről Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára, köztársasági elnök és Villám Siroky miniszterelnök, bolgár részről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára és Antom Jugov miniszterelnök írta alá. fl Szovjetunió kormánya Aj státust javasolt Berlin számára (Folytatás az 1. oldalról.) szagnak Nyugat-Berlinből a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló katonai jellegű szállításaira vonatkozik. Amennyiben az említett időszakot nem használják fel, hogy megfelelő megegyezésre jussanak, akkor a Szovjetunió a tervbevett intézkedéseket a Német Demokratikus Köztársasággal való megegyezés útján valósítja meg. Ez azt jelenti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság intézi majd tcljhatalmúlag a területét illető kérdéseket. vagyis megvalósítja szuverenitását szárazon, vízen és a levegőben. Ugyanakkor a Berlinre vonatkozó kérdéseket illetően megszűnik a szovjet fegyveres erők németországi képviselőinek cs egyéb hivatalos személyeinek minden eddigi kapcsolata az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek megfelelő képviselőivel és egvéb hivatalos személyeivel. Olyan probléma megoldásánál, amilyen a berlini — jelenti ki a szovjet kormány — a legkevésbé alkalmazhatók a zsarolási módszerek és az erővel való értelmetlen fenyegetőzés. Csak őrültek mehetnek odáig, hogy újabb világháborút robbantanak kl a nyugatberlini megszállók jogainak megőrzéséért. Véget kell vetni a Berlinben fennálló fonák helyzetnek Sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista állam nem tagadhatja meg és nem szándékozik megtagadni, hogy szocialista állam — mondja az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék. Ezek az államok szilárdan kiállnak jogaik, állami határaik védelmében, jelszavuk — egy az összesért és az összes egyért. A Német Demokratikus Köztársaság, Iángyelország, Csehszlovákia határainak bármilyen megsértése, a varsói szerződés bármely tagállama ellen elkövetett bármilyen sgreszsziv cselekmény az összes tagállamok elleni támadásnak minősül és azonnal megfelelő válaszintézkedéseket von maga után. Természetesen lehetnek a Szovjetuniónak rosszakarói, akik a szovjet kormánynak Berlin megszállási rendszere kérdésében elfoglalt álláspontját ügy próbálják feltüntetni, mint valamiféle annexiós törekvést. A Szovjetunió — hangsúlyozza az amerikai kormányhoz intézett jegyzék —. miként a többi szocialista állam, nem törekszik semmiféle hódításra, hanem csupán véget akar vetni a rendellenes és veszélyes helyzetnek, amely Berlinben annak következménye, hogy e város nyugati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország. Ügy kell eljárni, hogy Nyugat-Berlin ne lehessen többé ugródeszka a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni fokozott kémtevékenységhez, kártevéshez és egyéb aknamunkához. A szovjet kormány elhatározta — mondja a jegyzék —, hogy a maga ré'aéröl megteszi a berlini megszállási rendszer megszüntetésére Irányuló intézkedéseket, mégpedig attól a törekvéstől vezérelve, hogy kieszközölje a berlini helyzet normalizálását az európai béke Németország békés és független fejlődése javára. Mindenekelőtt Európában kell megteremteni a békét — elsősorban Berlinben N.Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön délután a Kremlben sajtókonferencián tájékoztatta a szovjet és a külföldi sajtó munkatársait a szovjet kormány álláspontjáról Nyugat-Berlin kérdésében. Ez volt az elsö eset, hogy a szovjet kormányfő Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Hruscsov Gromiko külügyminiszter kíséretében érkezett a sajtókonferenciára. A külügyminiszter megnyitó szavai után a szovjet kormányfő elsőnek a tudósítók írásban benyújtott kérdéseire válaszolt. A feszültség csökkentéséért Az első kérdést Naumov, a Pravda tudósítója tette fel. Kérdése így hangzott: »Miért most, a jelen pillanatban tette meg a szovjet kormány Berlin státusának megváltoztatására irányuló javaslatát? Ml indította erre a szovjet kormányt? - A világ országalt nyugtalanságban tartja a nagyhatalmak közötti feszültség — válaszolta Hruscsov. —Mi sokat tettünk azért, hogy csökkentsük ezt a feszültséget, megteremtsük felszámolásának lehetőségét, s jó kapcsolatokat epítsüi.k kl a nag> hatalmak Között és megakadályozzuk, hogy háborús konfliktus támadjon. Mindenekelőtt Európában kell rendet teremtenünk és biztositanunk a békét, legelsősorban pedig Berlinben. A háború óta eltelt 13 esztendő több mint elegendő lett volna a német békeszerződés megkötésére. A szerződés megkötésének azonban az az akadálya, hogy a nyugati hatalmak és NyugatNémetország nem ismerik el a reális helyzetet, nevezetesen azt, hogy két Németország létezik: a tőkés magéntulajdonon alapuló Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista fejlődés útján haladó Német Demokratikus Köztársaság. A keletnémet elvtársaknak aligha sikerül megagitálnlok Adenauer kancellár urat, és kormányát arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság fogadja el a szocialista államrendet, amit a Német Demokratikus Köztársaság kíván s amit a Német Demokratikus Köztársaság népe üdvözölne. Azt hiszerrf, erre gondolni puszta fantáziálás lenne. Ugyancsak fantasztikus és valószínűtlen lenne az is, ha Nyugat-Németország politikusai s elsősorban Adenauer kancellár úr — azt kívánnák elérni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mondjon le a szocialista rendszerről, fogadja el a kapitalizmust s igy csatlakozzék a Német Szövetségi Köztársasághoz. Vagyis, ha azt kívánnák, hogy Németország kapitalista alapon egyesüljön, s fgy kösse meg a békeszerződést. Mi a teendő? Berlin széttagoltsága és a megszállási rendszer reális tény. Most, 13 évvel a háború után minden értelmes ember úgy véli, hogy ez nem normális állapot. Meg kell találnunk a helyzet normalizálásának útját, mert Nyugat-Berlin megszállása senkinek sem előnyös. A nyugatiak berlini helyzete előnyös Ezt- a helyzetet csak az igazolhatja, ha valamelyik fél agresszív célokat követ. A nyugati hatalmak számára Nyugat-Berlin kétségkívül alkalmas a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni aknamunkára. Ennyiben a helyzet előnyös számukra. Másrészt azonban náluk is jelentkeznek problémák: Berlin olyan rákos daganattá vált, amely — ha nem számolják fel a kórokozót — nem kívánatos kökelkezményekhez vezethet. Ezért sebészeti beavatkozásra van szükség, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a volt koalíciós partnerek között ne ellentétek legyenek, hanem baráti kapcsolatok, miként a Hitler-ellenes háború idején. A jiidegháború felszámolását és a békés egymásmelleit élést kívánó népek ezért üdvözlik majd a Szovjetunió javaslatát. A hidegháború híveit kétségtelenül elkeseríti ez a javaslat. Ellenállást tanúsítanak majd, de kisebbségben maradnak, s reméljük, mind több nép áll ki a béke mellett. Miért kell félév? Ezután az UP tudósítója, Shaplro kérdésére válaszolt a szovjet kormányfő. A kérdés így hangzott: "Helyes-e a szovjet nyilatkozatból azt a következtetést levonni, hogy a Szovjetunió fél éven át nem tesz semmit a fennálló helyzet megváltoztatása végett. A következtetés helyes — válaszolta Hruscsov. — A Szovjetunió fél évig nem kívánja megbontani a fennálló helyzetet. A nem normális állapotokat normális úton, tárgyalások és megbeszélések útján kívánjuk megváltoztatni. Ez azonban abban az esetben érvényes csak, ha a másik fél nem provokál és nem tesz nemkívánatos lépéseket. Az AFP tudósítója a következőket kérdezte: *Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Miért akarja a Szovjetunió Nyugat-Berlint mégis szabad várossá nyilvánítani?* A kérdés feltevése helyénvaló — mondotta Hruscsov —, valóban, Berlin a potsdami szerződés értelmében abban a szektorban van, amelynek területéin megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, s így természetesen egész Berlin a Német Demokratikus Köztársaságé, Ha azonban mi így vetnénk fel a kérdést, sok nép nehezen értené meg álláspontunkat. A legutóbbi tizenhárom esztendőben a két Berlin különbözőképpen fejlődött. Ugy járhatnánk, mintha mechanikusan akarnánk egyesíteni két, különböző tulajdonságokkal rendelkező folyadékot egyazon edényben: káros reakciót váltanánk ki. Jobb lenne ezt a kérdést viharos reakció nélkül megoldani. Ml a valóságos helyzetből kiindulva törekszünk megállapodásra, ezért azt gondoljuk, legjobb elismerni a Németországban kialakult helyzetet és a saját kormánnyal, állami és gazdasági ' rendszerrel rendelkező Nyugat-Berlin szabad várost létrehozni. Nem akarjuk nagy megrázkódtatásoknak kitenni Nyugat-Berlin népét, válassza meg szabadon a társadalmi rendszert, s ha kívánja, tartsa meg a kapitalista rendszert. Mi nagyra becsüljük a Német Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontját, amelyből kitűnik, hogy helyesen értékelik és támogatják a mi javaslatainkat. Ezzel engedményeket tesznek a béke megőrzése érdekében. Ez a magatartás példaként szolgálhat a többi vitás nemzetközi kérdés, így a két német állam között felmerült vitás kérdések megoldásában is. Mindenki, aki a békét megbecsüli, értékeli és üdvözli ezt a magatartást. A Szovjetunió végrehajtja elgondolásait A Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítója megkérdezte: mit szándékozik tenni a szovjet kormány abban az esetben, ha a nyugati hatalmak elutasítják a szovjet javaslatot? Nagyon nemkívánatos lenne, ha az érdekelt kormányok nem egyeznének bele javaslatunkba — mondotta Hruscsov. — Ha azonban ez bekövetkeznék, minket ez sem akadályozna meg abban, hogy bizonyos idő múlva keresztülvigyük azt, amit javaslatunkban leszögeztünk. Hogy miért tettünk így, azt részletesen megvilágítottuk nyilatkozatunkban. Ezután még több más kérdésre válaszolt Hruscsov, majd a következőket mondotta: Ma olvastam Nixon úr londoni beszédét. Majdnem egyetértek Nixonnal. Ez ritka eset. — A beszéde végén az amerikai alelnök ugyanis azt mondja, hogy ideje áttérni a gazdasági versenyre. Én üdvözlöm ezt a kijelentést. Ha Nixon úr és a többi nyugati vezető továbbra is ezen az állásponton lenne, vagyis olyan állásponton, amelynek nincs atomrobbanás szaga, mi a magunk részéről vállaljuk ezt a versenyt. Lássuk, ki ad több házat, ki biztosít magasabb életszínvonalat, a kulturális szükségletek magasabb vonalú kielégítését, ki nyújt több szabadságot, ki teremt jobb feltételeket a zsarnokság felszámolásához. Igaz, a zsarnokságot mi másként értelmezzük. Sokan azt tekintik zsarnokságnak, amikor megtiltják a kizsákmányolást, mi pedig éppen a kizsákmányolás megszüntetését tekintjük a zsarnokság felszámolásának. De függetlenül a nézetek különbözőségétől, a kifejezésben egyetértünk. A kihívást elfogadjuk1 — jelentette ki a sajtókonferencia végén a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. 4 jövő évben több munkát végeznek a gépállomások Csütörtökön délután a Földművelésügyi Minisztériumban befejeződött a megyei gépállomás! igazgatóságok vezetőinek kétnapos tanácskozása. amelyen az 1959. évi termelési tervet vitatták meg. A jövő évben -r a terv szerint — az ország gépállomásai az elmúlt évinél mintegy negyedmillióval több, összesen 10 millió normálholdnyi munkát végeztek. A tervszámok növekedését — hangoztatták — egyrészről a termelőszövetkezetek számának és földterületének gyára podása, valamint a 3004-es kormányhatározat megjelenése, az Igen erőteljesen megnőtt gépi munka igény, más részről a géppark növekedése indokolja, s ugyanakkor igen számottevően emelkedett az egyénileg gazdálkodók érdeklődése is a gépi munkák iránt. Az elmúlt évben igen sok zavart, félreértést okozott a termelőszövetkezetek és a gépállomások között a hitelfedezet-igazolás nehéz.kessége. A jövő évre megfelelően rendezték ezt a problémát is. Eltemették Kodály Zolíánnéi Csütörtökön délután a budapesti Farkasréti temetőben nagyszámú gyászoló jelenlétében kísérték utolsó útjára Kodály Zoltánnét. A temetésre eljött a Művelődésügyi Minisztérium és a magyar kulturális élet számos vezetője. Ott volt a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselője.