Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-25 / 278. szám

3 Kedd, 1958. december 9. PV f f | I ti ^••••••••••••••••••••••••••i>iiiiHmiiHHMimt»mHi>m»HH(mH>ii»nMi Dragabbat-lobbaf ! Ifjúmunkások és az albérlet Sok fogy a kínai selymekből — A 480 forintos kabátszövetet keresik — Jobbak a hazai gyártmányok Hallatlanul megnőttek az iíények. Két évvel ezelőtt / valaki bement a ruhás­„ületbe, jönak, megfelelőnek találta a 290 forintos kam­gam szövetet is. Ellenben, la ma lépi át ugyanaz a va­^Id a különleges méteráruk boltjának küszöbét (a legelő­kelőbb boltnak számit Sze­geden) meg sem látja az úgynevezett kommersz árut. ^ 450 forintos börberi szö­vetekre mutogat inkább. Tirszerannyi fogy el ebből a vékonyszálú, finom, rugal­mas anyagból, mint az ol­csóbb fajtából. Drágábbat, jobbat, szebbet _ hallani a boltban egész t,ap. És ez nemcsak a bel­városi intelligenciára vonat­kozik, hanem a kétkezi dol­gozók tömegeire is. A fen­nebb említett üzlet alkalma­tttjai elmondották, hogy "annak törzsvevőik a Textil­müvekből, a Kenderfonó­gyárból és így tovább. Is­mernek egy fonónőt, aki rö­vid időn belül tőlük vett drága télikabát és kosztüm anyagot, a napokban pedig »ddy beer köpenyre valót vásárolt. Rendkívül sok elkel a kí­nai selymekből, mert igen tetszik a nőknek. Ezekből a príma hernyóselyem anyagokból nagyon szép kis­estélyit lehet készíteni és a műselymekhez képest elég olcsó: 70—98 forint métere. Ügy viszik, mint a cukrot. Amíg ezekről a dolgokról beszélgettünk, bejött egy há­zaspár és télikabát-szövet iránt érdeklődött. Az asz­szony, amikor megmutatták neki a 300 forintos anyagot, fanyalogva elfordult. Eléje '.ették a 480 forintosat is — azal sem volt megelégedve. Nem tudott semmilyen kifo­gást emelni ellene, csak gzt mondogatta, hogy nekik drá­gább dologra volna szüksé­gük. Kiderült, hogy 700 fo­rintos szövet után járnak már hosszabb ideje, de egye­lőre sehol sem jutottak hoz­ta. Megkérdeztük, mi ennek az oka? A válasz: arra való tekintettel, hogy drága, csak keveset igényeltek és kap­tak eddig, de meglepetés érte őket. mert egykettőre szétkapkodták. Az igazat megvallva, keveset ie gyár­tanak még ebből a drága - A vas megyei Vép köz­iéiben, a sárvári cukorgyár télgaadasógában Európa vala­ennyi cukorrépa fajtával ösérleteznek. Kiválogatják aao­ht a fajtákat, amelyek a Vas - W éghajlati és talajviszo­nyok között a legjobban dísz­ének, a legmagasabb cukor­maimat adják. Az kién a itgjobbak magvát öeszegyüjtöt­*ík és a következő években Wbb szaporítják. fajtából. Aki tehát nagyon sürgősen akar most télika­bátot csináltatni, annak meg kell elégednie a 48o forintos anyaggal, amelyből - talán mondani sem kell — szin­tén tízszerannyi fogy el, mint a 300 forintosból. Per­sze könnyen lehetséges, hogy hamarosan a 700 forint áru kabátnakvaló sem lesz hi­ánycikk, mert a piackutatás állandóan folyik. A Hazai Fésűsfonó és a többi textil­üzem ma már rendszeresen kikéri a kereskedelem véle­ményét és a tájegységek igé­nyeinek megfelelően gyártja és küldi az árut. S milyen árut! A híres és drága angolszövetek megíté­lésünk szerint "elbújhatnak* a 450—480 forintos hazai gyártmányok mellett. Látja ezt természetesen a vásárló­közönség is úgyannyira, hogy amikor választani kell, igencsak a magyar ipar ter­mékeit választja, az angolt meg hagyja. Hiába, ma mái­nem elég a név, a márka — a minőség is fontos. 7\­A népköztársaság kormánya a lapokban »A nepköz­társasáp minden nem magyarul beszélő népéhez!* címmel fölhívást tett közzé, amelyben a nemzetiségeknek a »wilsoni önrendelkezési jogot* helyezi kilátásba. A püspöki kar levelet intézett Károlyihoz. »Az Egy­ház — mondja e nyilatkozat — a maga részéről a demok­ratikus fejlődés szolgálatára és a birtokreform megvalósí­tására készséggel ajánlja fel a kezei közt levő, arra al­Jtalmas földbirtokot.* (Erről az ígéretről az ellenforrada­lom idején megfeledkeztek!) A francia sajtó bizalmatlan az új Magyarország iránt. -Az a gyalázatos osztályuralom — írja az egyik francia újság —, amely fél évszázad óta kormányozza Magyaror­szágot, nem kelthet bennünk részvétet még akkor sem, ha most egy népköztársaság álruhájában jelentkezik.* Sándor szerb trónörökös az újonnan alakult Jugoszlá­via régense lett. Mackensen, a Balkánon rekedt német csapatok főpa­rancsnoka nem hajlandó alávetni magát a fegyverszüneti föltételekben megkövetelt lefegyverzésnek. Az antant-hatalmak, mint a lapok írják, a monarchia helyen föderatív köztársaságot látnának szívesen. A színházakban negyedórás »tüntetűsztrájk* volt: az elő­adások megkezdésének időpontjában a színészek a szín­padon összegyülekezve memorandumot adtak át az igaz­gatónak, melyben fizetésemelést és a szerződések megre­formálását követelték. "A közönség — írják a lapok —, amely nem tudta, hogy miért kezdődik később az előadás, több helyen sürgető tappsal és dobogóssal adott kifejezést türelmetlenségének A Délmagyarország írja: "Vasárnap este, a János vi­téz második felvonása előtt mutatta be a színház ének­kara a köztársasági himnuszt, amelynek lelkesítésre aí­kalmas verssorait a kiváló poéta: Juhász Gyula, a Délma­gyarorszag munkatársa írta, mig lendületes zenéjét Ficht­ner Sándor komponálta, aki személyesen vezényelte hatá­sos szerzeményének bemutatását. A zsúfolásig megtelt né­zöiür közönsége tetszéssel fogadta az első köztársasági himnuszt, amelyet megéljenzett és tapssal honorált.* Hollós József és Juhász Gyula kilépett a szegedi Nem­zeti Tanácsból„ Levelükben többek között ezzel okolták meg elhatározásukat: »Amikor a Nemzeti Tanácsot meg­alakítottuk, egy forradalmi testület szervezése lebegett szemünk előtt, amelynek minden egyes tagja garancia arra,' hogy a nagy időknek megfelelő forradalmi radikalizmus eszméit minden vonalon megvalósítja. Azóta ez a testület újabb és újabb konzervatív elemek bevonásával egyre job­ban eltávolodott eredeti céljától... a mi intencióinknak nem. megfelelők.* Dettre Jánost beiktatták kormánybiztos-főispáni tiszt­ségébe. A Szabad Egyetem mai előadásán Bródy Mihály a magyar regény kialakulásáról. Juhász Gyula Maeterlinck és Rostand drámáiról beszélt. A szerb csapatok megszállták Újszegedet. D IVéhány hónapja arról írtunk, hogy milyen mélyreható változások • mentek végbe a munkásifjúság életében. • A cikk visszhangjaiként többféle megjegy­ezést hallottunk. Az észrevételezőik altala­jban egyetértenek megállapításainkkal és S maguk is hangsúlyozzák, hogy a fiatalok­£nak ma összehasonlíthatatlanul jobb kene­Sseti lehetőségük van, mint a múltban. £ Jobban öltözködnek, nagyobb a művelő­"clési és szórakozási lehetőségük. Egy ©tér­ítenek azzal, hogy ifjúságunk életszínvo­"nalát nem lehet egyszerűen csak a kifi­• zetett bérek alapján lemérni, mert nem • lehet anyagiakban kifejezni például azt* • hogy hazánkban törvény védi a fiatalo­• kat. Mindezekhez azonban néhányan hoz­•záfűzték a közhelynek tűnő megállapítást: • vannak még problémák. Megoldásra vár • például az ifjúmunkások lakásellátása. £ Ismeretes, hogy ez elsősorban nem a 5 legfiatalabb munkások, hanem a nagy­5 családosok, a családi életet élő dolgozók • problémája. De maradjunk csak a 18—20— S 22 éveseknél • Igaz, hogy Szegedre ís sok parasztfiatal • került az üzemekbe. Egy részük kerékpár­j ral, vonattal, vagy autóbusszal hazajár a f falujába. De akik távolabb laknak, vagy 2 váltott műszakban dolgoznak, nem tehe­2tik meg, hogy rendszeresen hazajárjanak. 5 Munkásszállás pedig nagyon kevés van J Szegeden, és ahol van is, nem mindig S megfelelő. A Sziegedi Kenderfonógyár­•nak, a Textilműveknek, vagy a Ruhagyár­ának például nincs semmilyen munkásszál­"lása. Pedig sok vidékről származott fiatal • dolgozik ezekben az üzemekiben is. A ki­Ssebb üzemek meg nem is gondolnak arra, • hogy 8—10 fiatal dolgozójuk részére mun­• kásszállást szervezzenek. • AZ építőipari vállalatok kivételével £ a munkáisfiataloknak nem marad • más hátra, mint hogy albérletben lakja­Snaik, nemritkán 300—350 forintos lakbér • mellett. Ennyiért még csak külön szobát • sem kapnak, csupán egy ágyat. Van ahol •négy-öt fiatalt zsúfolnak össze egy szo­• bába. Az üzemi nőfelelősök értekezlete • után mondotta el egyik nagy textilüzemünk • nőfelelőse: egyik munkatársa, aki falusi • leány, például 1Ö0 forintot fizet lakbérért • No, — mondhatná valaki — ez tisztessé­• ges ár. Igen ám, csak ennek van még pót­2léka is. Történetesen egy özvegyasszony­2nál lakik, aki házmester. A százasért egy 2 ágyat kap, de a fizetésen túl ő a házmes­2 ter is. Sőt egyéb teendők elvégzésére is •kötelezett. Nyáron utcát, udvart, seper. 2 lépcsőházat mos, télen havat hány és ha 2 saját fehérneműjét mossa, háziasszonya 5 elvárja tőle, hogy az övét is kimossa. £ Hány ilyen albérlő van Szegeden, aki meg­£ fizeti a tisztességes lakbért és ráadásul £ ledolgozza a "második műszakot*. Érde­£ mes elgondolkozni problémáikon. Jó £ lenne például, ha a KISZ és szakszerveze­"•••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••! Vidéki csoportok látogatása a Nemzetközi Fotokiállitáson Na Városunk lakossága részé­ről a képzőművészeti alko­tások megbecsülésére szem­léltető példa a Nemzetközi Művészi Fotókiállítás iránti nagy érdeklődés. Vasárnap népes csoportok jöttek a kiállítás megtekin­tésére Szegedre Bajáról és Kiskunhalasról, külön autó­buszokon, valamint vasúton Kecskemétről és Hódmezővá­sárhelyről. Nap-nap után lá­togatják a kiállítást a diák­csoportok is. A belterületi iskolákon kívül a környék­beli városokból és falvakból mindenfelől, sőt még Gyulá­ról is jött egy iskoláscsoport a kiállítás megtekintésére Szegedre. Jól vizsgáztak a nyáron az univerzális traktorok •U év tav»z#i a szegedi homokos területein dolgozó gépállomások "G*— ^-rendszerű körmös trak­'orainak jórészét — igen he­lyesen — könnyebb, gyorsan ""ogó univerzális gépekre félték ki. A részben új, Másrészt pedig távolabbi ?ópállomásokról ide összpon­:ositott Zetorok és más uni­"erüáüs gépek leginkább csak ' cséplés idején mutathatták tó hogy mit tudnak. Azóta 3»nban óriási a "keletjük«. •tóm keli már házalni a tódművesszövetkezetek em­séinek talajmunkáért. A Igozó parasztok egymást jtógelózve sietnek a szerző­iek megkötésével. Jellem­* hogy Bordány ban nem­/ kt atom titka és hatalma S2?t harmadik előadásira I "tan. november 26-án. este u,?f»l kezdettel kerül sor a ./"noevasút kultúrtermében Lajos S8t. 34 szám.) Sj/aros légoltalmi parancsnok* „te az Építők rókuai Mü­íettS Otthona által rende­t," előadást dr. Dombi Józset tslhÍLaz ..Atomenergia békés !raasználása» címmel. Elő­a tán levettük „Az első !on» című és a szovjet H^Jőmöről szóló dokumen­i „ri. után levetítik „Az első ih£*8»>» elmú és a szovjet itiiM^füfől szóló dokumen­simrlm«. valamint a „Hiro­Hi .gyermekei" címö müvé­laeáo tiunev. rég valóságos veszekedés volt amiatt, hogy kiknek szántsa­nak előbb a Dorozsmai Gép­állomás Zetorjai. A traktorosoknak, különö­sen akik jól értik a mester­ségüket és a gépeik is jók ! — távolról sem probléma mór az idényterv teljesítése. Maróti János az elmúlt de­kádban már 182 százalékra teljesítette őszi tervét. Száz­nyolcvan helyett 337 normál­holdnyi talajmunkát végzett el traktorával. Paplogó Jó­zsef 140, Varró Vilmos 166 százalékos őszi tervteljesité­sével szerepel a legjobbak között. A traktorosok havi keresete eléri az átlagos két és fél, három és fél ezer fo­rintot. A Dorozsmai Gépállomás­ra, ahol jelenleg 40 darab "Zetor 25-ös* gép van, kör­möstraktorokért cserébe még újabb 10 Zetor érkezik, s rövid idő alatt úgynevezett »Zetor-gépáilomássá« fej­lesztik. Hasonlóan "univerzá­1 ódnak* a Kisteleki és a Sándorfalvi Gépállomások is. Decemberben 20 "U 2fi-as* magyar gyártmányú univer­zális gépet kapnak a sándor­falviak. A mezőgazdaság szövetkezeti egyesítésének és gépesítésének eredményeképpen Bulgáriában erősen fellendült a veteménytermesztés. Erről tanúskodik a többi kö­zött a veteményfélék vetésterületének megnövekedése mellett a hektáronkénti ho­zam jelentős emelkedése is. A párt és a kormány több olyan intézkedést hozott, amelynek célja a veteményfélék termesztésének serkentése. Emelték egyes vete­ményfélék felvásárlási árait, ugyanakkor leszállították az üvegházi keret és tábla­üveg árát. Ennek eredményeképpen az üvegházi termesztés erősen fellendült. El­terjedtebbé vált a korai vetemény termesztése is. Vetésterülete 195l-ben 2750 hek­tár, az idén viszont már 4800 hektár volt. A fedetlen területen termesztett korai vetemény féléket: paradicsomot, paprikát, uborkát tőzeggel és szervestrágyával töl­tött cserepekbe vetik el, ami 10-12 nappal meggyorsítja a termés beéréset. Ké­pünkön Pelovo községben a korai uborka szedését láthatjuk. tek többet törődnének a munkásfiatalok* ilyenirányú érdekvédelmével fc. A lakásprobléma megoldását az állam £ Szegeden sem a 18—20 éves fiataloknál£ kezdi. Az a nagy erőfeszítés, amit a párt£ és az állam tesz, elsősorban a családos£ vagy házaséletet élő fiatalok lakásviszo-£ nyalnak megjavításáért teszi. Ennek meg-£ oldása sem könnyű feladat, hiszen több" évtizedes mulasztást kell pótolnunk és£ megnövekedett igényeket kell kielégítem. • Ai idősebbek megsegítését nem róják fel • fiataljaink, de hathatósabb érdekvédel- • műket jogosain reklamálják. Az érdekvédelem javítását, a lakásuzsora " leleplezését nem tekinthetjük csak kizárólag • a KISZ vagy szakszervezeti szervek fel- • adatainak, még ha munkásfiatalokról is • van szó. Állami szerveinknek hathatós £ támogatást kell nyújtania ehhez, de ma-£ guknak a fiataloknak is. Tárják fel bát- £ ran problémáikat és leplezzék le a lakás-" uzsorásokat. Sajnos, még mindig kezükben 5 a lehetőség, a nagy lakás. Elsősorban nem • is a házmestemékről van szó, hanem a! több szobával rendelkező, a múltban • "proli szagot nem bíró«, i más munkáján • jó módban éldegélőkről, akik most ahe-5 helyett, hogy megfognák a munka végét,! így tartják fenn magukat. lolgozó fiataljaink, a 18—21 évesek • lakásproblémáinak megoldása na- • gyom fontos feladat. Nem elvetendő \ a véleményt nyilvánítók javaslata, hogy • hozzanak létre Szegeden központi ifjúsági • munkásszállást. Lehetne e szálló gazdája 2 a szakszervezet, vagy a KISZ, esetleg mind £ a kettő együttesen. Nemes célkitűzés íe-£ hetne egy ilyen szálló létesítése a szegedi £ KlSZ-szervezeteknek. Nem is csak az épí-£ tőmunkára gondolunk, hanem széles ifjú- £ sági társadatali akcióra, amely keretében £ lehetne kultúrműsorokat, sport rendezve- £ nyeket és a tél folyamán bálakat is ren- £ dezni. Ezek bevételét erre a nemes célra, lehetne fordítani. Bizonyára segítenének £ anyagi hozzájárulással a szakszervezetek * és vállalatok is. Nem tennék rossz helyre £ pénzüket, vagy a bontásból kikerült építő- • anyagukat. " Természetesen nem ingyen 'és örökre • kapnának itt szállást, lakást a fiatalok, • csak még meg nem házasodnak, vagy *kí • nem öregszenek«. Mondjuk 24 éves élet- £ korukig. Szóval, amikor tűi vannak a kez- £ deti lépéseken, amikor már maguk is £ megszokták az önállóságot, • érettebb £ munkásokká lettek. agy fába vágná fejszéjét a szegedi £ KISZ-bizottság egy központi if- £ jósági munkásszálló létesítésével, amely- £ nek javaslata még kidolgozatlan. De ha £ fel tudott épülni lényegében társadatai" összefogással a mihálytelki és ságvárite- • lepi egészségház és épül a mihálytelki * napköziotthon, akkor úgy hisszük, nem" lehetetlen egy ifjúmunkás-szálló Jétreho- • zása se m. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••aé | Különleges gyóg yszerkészitmé nyekkel készül az éj évre a Gyógyszeripari Vállalat A szegedi Gyógyszeripari Vállalat eddig is havonta mintegy 25—30 gyógyszerfé­leséggel járult Szeged és Csongrád megye gyógyszer­ellátásához. Sőt e nagy meny­nyiségű gyógyszerkészítmé­nyek mellett ebben az év­ben már folyamatosan gyár­tották az Amonium clorátu­mot, amellyel államunknak sok külföldi devizát takarí­tanak meg. Ezenkívül a kül­földről érkező gyógyszerek ki­szerelését is e vállalat dol­gozói végzik eL S itt szeret­nénk megnyugtatni azokat a betegeket, akik nehezen, hosszabb várakozás után ju­tottak eddig különleges gyógyszereikhez: a Gyógy­szeripari Vállalatnál nagyobb mennyiségű különleges bel­és külföldi gyógyszerek vár­nak kiszerelésre, amelyeket még ez évben eljuttatnak a gyógyszertárakba és a kór­házakba. 1959-ben tovább bővítik a gyártásra kerülő gyógysze­rek skáláját. Ügynevezett ga­lenusi készítményeket gyár­tanak, amely sok fontos gyógyszernek szolgál alap­anyagul. Az új készítmények gyártásához korszerűsítik az ^ üzem laboratóriumát. így például hamarosan egy órán­ként 120 liter vizet desztil­láló készülékkel bővül, kor­szerűsödik a vállalat vegy­konyhája. Még ebben az év­ben elkészül egy vákuum desztilláló készülék, melyet növényi kivonatok készíté­sére használnak majd. 1959 első negyedében pedig kor­szerű kenőeskeverőgép köny­nyíti, gyorsítja a Gyógyszer­ipari Vállalat dolgozóinak munkáját, s javítja a gyógy­szerellátást. nffc L

Next

/
Thumbnails
Contents