Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

Vasárnap, 1058. november 23. 4 MŰVÉSZ ^ KÖZÖNSÉG ra M

egelőző cikkemben a művészi munka értelméről, a művész és közönség viszonyáról és a kritikának a művészi munkával kapcsolatos s/.erepéről írtam. Lássuk most, milyen * kölcsönhatással van egymásra a közönség és a művész. A művész szerepe ugyanis nem ér véget azzal, hogy a függöny legördül. Az a társadalomformáló hatás ugyanis, amely a művészi munkának értelmet ad, s amely a modern művészt megkülönbözteti a középkor vásári cscpürágójától, a hatás, amely méltóvá tette arra, hogy a megvetettek és társadalomból kitaszítottak pária kasztjából, az emberi közösségek megbecsült tagjaivá emelkedhessenek, nemcsak a művészi alkotás érzékelése közben, hanem sokszor még az után is érvényesül. A művészi munka világosságot gyújt, terjeszti a műveltséget, ízlést teremt, eszméket hirdet és bálványokat dönt. Hatóereje az illúzió varázslata, melynek bűvöletében sokkal mélyebbre hatol a lélekbe az érzéseken átszűrt élmény, mint bármely iskolában száraz adatközlés. Egy alkalommal tanúja voltam annak, hogy a Lear király szegedi előadása közben, a főleg ifjúságból álló közönség egy része hangos nevetésre fakadt, amikor a király követségében érkezett Kentet Regán udvarában kalodába zárták. Hogy a büntetésnek e barbár eszközét a mi modern társadalmunkban már nem ismerik, az mindenképpen örvendetes jelenség és a haladás jele. Mégsem árt tudni róla, s főképp azért, hogy meg tudjuk becsülni a jelent, amelyben az emberi méltóság tisztelete a társadalom alaptörvénye. Azt a tudományt, amely az elmúlt körök mindennapjait eleveníti hitelesen elénk, kultúrtörténetnek nevezzük. Nos, az előbb említett közönségnek kétségkívül hiányos vplt a kultúrtörténeti tájékozottsága: nem tudta, mi az az eszköz, amelybe a derék és igazmondó Kent lábait zártúic. Ezért az emberszégyenitő középkori büntetőetszköz használatának szemlélete belőle csupán komikum hatást váltott ki, de nem jutott el szivéig a megszégyenítés végtelenül megalázó, embertelen ténye. Majdhogy nem így viselkedhetett az a középkori tömeg is, amely a maga kulturálatlansága folytán az effajta, büntetésekben csupán az olcsó látványosságot nézte, s gátlásnélküli csúfolódással ócsárolta a megalázottakat, nem ls gondolván arra, hogy bármikor ő is hasonló sorsra juthat. De a színháznak az a hivatása, hogy neveljen. Hivatása, hogy segítsen pótolni azokat az ismereteket is, amelyekre az iskolai tananyag talán nem terjed ki eléggé. Igy, aki Kent sorsát a nőzótérről szemléli, a dráma érzékelése során nemcsak a kalodát ismeri meg, tehát kultúrtörténeti ismerethez jut, de Kent sorsát látván, ha eleinte nevet is rajta, végül mégis eljut a részvétig s ezentúl az efféle büntetőeszközökben többé nem csupán a szokatlanul és komikusan ható szerszámot látja, hanem az embertelenség és jogtalanság szimbólumát, amelyet csak megvetni s használóitól szíve szerint csak elfordulni képes. Külön fajtáját alkotják a közönségnek a finnyásak, elökelősködök és nagyképűek, akik inkább csak azért járnak színházba, hogy magukat fitogtassák. J

ellemző rájuk, hogy a látottaktól semmit sem hagynak a lelkükbe hullni, értetlenül állnak az érzelmekkel és történésekkel szemben, s egyáltalán nem zavarja őket, hogy cukroszacskóik ropogtatásával, hangos beszélgetéssel s megjegyzéseikkel esetleg zavarhatják környezetüket. Elrettentő példáját láttam egy ízben e típusnak, egy láthatóan műveletlen és finnyás, gazdag, nyárspolgár megjelenésű hölgy személyében, aki egyik páholyban ülvén hosszasan sopánkodott azon, hogy milyen "büdösek* a színpadon felépített középkori lovagterem világosságát szolgáltató fáklyák. A szeme előtt lejátszódó dráma láthatólag semmi hatással sem volt rá, finnyáskodásával azonban nyilván azt akarta kifelé bizonyítani, hogy ő milyen finom teremtés, aki gyermekkora óta csak villanyvilágításhoz van szokva. Mások azon botránkoznak meg, hogy valamely szereplő mért olyan nagy, vagy mért olyan kicsi. Vagy anyagilag a fővárosi színházaknál gyengébben ellátott intézményeknél miért nem olyan pompázatos és nagyszemélyzetű a balett, minta budapesti Operánál. A tájelőadások díszletei miért szegényesebbek, mint az anyaszínház színpadképei? Melyik ilyesfajta finnyáskodó gondol arra, hogy például egy-egy aprócska színpaddal rendelkező kultúrházba az állandó jellegű kőszfnházak szokványos méretű díszletei egyáltalán be sem férnek? Vagy a saját városa színházának kis személyzete miatt fintorgó sznob, mért jár egyáltalán színházba, ha oda nem a maga kincseit melengető kultúrember minden szép törekvést szívesen elismerő szeretete viszi? Mért nem a jó anya példáját követi inkább — saját színházát saját gyermekének tekintvén —, aki szíve valamennyi kedvence közül azt szereti leginkább, akiről tudja, hogy saját hibáján kívül a leggyengébb, a legszerényebb, istápolásra, szeretetre, támogatásra leginkább rászoruló? A mi szegedi színházunk méghozzá nem is ilyen csökkent képességű és elmaradott gyermek. Országosan elismert rangja nem véletlen körülmények szerencsés találkozásának eredménye, hanem egyenesen következménye annak a szorgalmas és kitartó művészi munkának, amelyet tagságának a színház iránt megnyilvánuló szeretete táplál. Vidéki színházaink munkájában különben legfőképpen azt a hősiességet kell tisztelni, amely a színházakat a jobban ellátottakkal szemben annyira jellemzi —, nem pedig állandóan azokat a gyenge pontokat kifogásolni, melyek e színházak gazdasági helyzetéből természetszerűen fakadnak, s amelyekért végeredményben, fanyalgó támogatása következtében, a kényszeredett lelkű néző is felelős. A

z kellene, hogy az ilyen közönség forintjaival és lelkesedésével ugyanolyan buzgón támogatná a színházat, mint a futballmeccseket és érdeklődésével úgy tisztelné meg a színházi munkát, hogy annak alaptörvényeivel kapcsolatban éppoly tájékozottá Igyekeznék művelni magát, mint mondjuk egy tizenegyes igazságossága megítélésében. Ha a szinházi munkával kapcsolatban is nem csupán rokon- vagy ellenszenve, hanem valóságos tárgyi tudása is vezetné, akkor színházi estéiben is több örömet találna, s nem lenne olyan érzése, hogy nem látszik esetleg eléggé műveltnek, ha legalább egy valami kifogásolni valón nem fanyalog eléggé. A művelődés élménye ugyanis feltétlenül több méltánylást érdemel, mint az öncélú, csak a játékszenvedélyt kielégítő szórakozás. Márpedig a művész munkája önkéntelenül is műveli közönségét, hiszen e munka nem csupán a már művelteknek szól. Érdekes viszont, hogy a magukat művelteknek tartók között — tisztelet a kivételnek —, aránylag mennyi a rossz közönség. Éppen ezért nem is a még nem elég műveltek alkotják a közönségnek azt a részét, amely a művész életének és munkájának nagy megpróbáltatásait jelenti. Ez a réteg hálás a művésznek a műveltség átadásáért, s a befogadott élményekért, mert lénye és embersége gazdagodását érzi egy-egy művészi esemény nyomán. A "rossz közönség* azokból a folyton fanyalgó álműveltekből áll, akiknek semmi sem elég jó, semmi sem elég szép, bármit is látnak. Mindezek után pedig vizsgáljuk meg azt a kérdést: vajon a művész valóban alázatos papja-e mindenkor hivatásának? Nem az, ha hivatását történetesen nem is hivatásnak, hanem annál sokkalta inkább — vagy pusztán csak — pénzkereseti forrásnak tekinti. Ez nem jelenti azt, hogy a művésznek nincs joga hivatásának gyakorlásából megélni, sőt még azt sem, hogy abból nem élhet — mint minden népi demokráciában általános jelenség — az átlagnál jobban is. A Szovjetunióban jártamban egyszer egy kollégám megkérdezett egy taxisofőrt, hogy mennyi a fizetése. A sofőr megmondta. — No és tudja-e, hogy Ulanováé menynyi? — kérdezte a művész. — Hogyne tudnám —, felelte a sofőr és a saját fizetésénél vagy tízszerte nagyobb összeget mondott. — És nem tartja igazságtalanságnak, hogy Ulanova fizetése annyival több, mint a magáé?! — Nem bizony, elvtársak — felete —, mert olyan taxisofőr, mint én, van ebben az országban még legalább egymillió, de Ulanovánk csak egy van! E

z az ember őszintén szerette a színházat és jól vizsgázott méltányosságból is, mert megtanulta tisztelni a művészi munkát és tudta, hogy azáltal mennyit gazdagodott az ő embersége is. Az ilyen emberekből álló közönség magatartása hozzáértésről és elmélyültségről, emberi méltányosságról és tiszteletről tanúskodik. Az ilyen közönséget nem lehet külsőségekkel elámítani, s a produkciókban sem az üres felületi csillogást, hanem az elmélyülő emberséget keresi, művészeit maga is ilyen ábrázolásokra serkenti, s mivel egyébért nem is hálás, ezért az esetleg hanyagabb művész is megszokja az elmélyülőbb munkát. Lemond külsőséges ábrázolásmódjairól s követi annak a közönségnek igényét, amely önmaga emberségét keresi — de becsüli' is meg! — művészi munkájában. S a művészek vajon mennyiben érzik át hivatásukat ilyen irányban? Valljuk be őszintén: leginkább épp itt követi el a legtöbb hibát önmagával s egyben közönségével szemben is a művész —, ami azonban újabb megfontolásokat tesz majd szükségessé. SZABÓ MIKLÓS Az atomsugárzás romboló hatása ellen A szovjet tudósok már régóta kutatják, hogyan lehetne a szervezetet hatásosan megvédeni a radioaktív sugárzás romboló hatásával szemben. Az első feladat az volt, hogy megállapítsák, miben rejlik az atomsugárzás káros hatása és tulajdonképpen mi okozza a szervezetben az elváltozásokat. Hiszen megfelelő védekező eszközt csak akkor tudnak kialakítani, ha biztosan tudják, hol jelentkezik a szervezetben az alomsugárzás okozta elváltozás. A tudósok Nyikolaj Szemjonov Nobel-díjas akadémikus láncreakció-elméletére támaszkodva végezték kutatásaikat. A moszkvai egyetem biofizikai tanszékén folytatott kísérletek azt mutatták, hogy a radioaktív sugárzás hatására a sejtek zsíranyagaiban és a fehérjékben oxidációs láncreakció jön létre. E reakció hatására mérgező anyagok keletkeznek és tulajdonképpen ezek okozzák a súlyos fertőzéseket. A tudósoknak nemrégiben sikerült ezt az anyagot kristály formájában a szervezetből kiválasztani. Most már megnyílt az út a szovjet tudósok előtt, hogy az oxidációs láncreakció mérgező anyagát ellensúlyozva, illetőleg hatástalanítva, megvédjék a szervezetet az atomsugárzás pusztító veszélyétől. Öivenezer forint könyvsorsjegyért A Könyvterjesztő Vállalat az évvégi vásárlási szezonra ismét bocsátott ki könyvsorsjegyeket. Karácsonykor különösen divatos a könyvajándékozás. A sorsjegy kibocsátása megkönnyíti azok dolgát, akik ezt a meglepetést választják bárátaiknak és ismerőseiknek, mert azon túl, hogy a sorjegyekel a könyvesboltok névértékben beváltják, mindenki esélyes az értékes nyereményekre. Ezúttal tíz darab nagy nyereményt sorsolnak ki. Szegeden, mint minden esztendőben, idén is nagy az érdeklődés a könyvsorsjégyek iránt. A húzásra december 12-én kerül sor, de máris ötezer darab sorsjegyet vásároltak a szegedi könyvbarátok. A sorsjegyakció keretében gz eddigi érdeklődés alapján máris ötvenezer forint értékű könyv kerül a szegődi olvasókhoz. A mihálytelki aszfaltjárdák története A DOLOG még május elején kezdődött: a négy mihályteleki tanácstag. Varga Vincével az élén addig buzgólkodott a III. kerületi tanács műszaki csoportjánál, a végrehajtó bizottságnál, amíg sikerült elérniök, hogy Mihálytelek két utcájában téglagyalogjárdát csináltassanak. Jogos kívánságnak tartották. társadalmi munkát is felajánlottak — beillesztették a költségvetésbe. Mér szeptemberre járt az idő, de a téglajárda elkészítése elmaradt, mert a mihálytelekiek nagyot gondoltak. Azzal álltak elő, hogy ők "aszfaltsétányt* akarnak. Jártak már közel 40 esztendeje — amióta a telep kiépült — eleget sárban, most aztán vagy, vagy... TGEN AM. de ehhez a kivánsághoz jóval több pénz kellett. Ez viszont nem lehetett akadály a mihályteleki gazdák előtt. A Dózsa és a Rákóczi utcai lakók gyűlésen beszélték meg: portánként 300 forinttal hozzájárulnak a költségekhez. És felszedik a régi, töredezett téglákat, feltöltik megfelelő magasságban a járdák alapját. Szerződést is kötöttek a tanáccsal és a legnagyobb dologidőben megkezdték a munkát. Miközben szedték a krumplit, törték a kukoricát, vetették az árpát, ugyanakkor kocsikkal hordták a földet, töltötték, egyengették a házak előtti járdarészt. Tombácz Antal 60 köbméter földet mozgatott meg, Koszó János portája előtt is bizony alacsony volt a szint, a 74 éves öz Ferenc bácsi pedig szorgalmasan talicskázott, hogy megfelelően elvégezze a? előkészítő munkát. Asszonyok, gyerekek is csatasorba álltak, aztán megkezdték a Rákóczi utcában az aszfaltozást. S a napokban elkészült az utca mindkét oldalán az "aszfaltsétány* —, ahogy a mihálytelekiek nevezik. Persze a munka nem ment minden zökkenő nélkül. Csak egy aszfaltozógép dolgozott — a Ságváritelepen is sürgős volt a járdák építése —, emiatt 'kissé lassan haladtak. Aztán egyes porta 10— 20 centiméterrel előbbre áll a másiknál, s ezeken a helyeken bizony keskenyebb lett az aszfalt, mert a járdák külső szegélyének egyenesnek kellett lenniök. Zsörtölődtek a Dózsa utcaiak, hogy miért nem az övékét csinálták előbb. »A gyerekeket a nyakunkban kell vinni az óvodába* — mondották. — "A lányok, legények térdig sárosak lettek, mikor a bálba mentek ...« HÉTFÜN már megnyugodnak a kedélyek: öt gép vonul fel a Dózsa utcába és december 15-éig — ahogyan a szerződés szól — elkészülnek ott is az aszfaltjárdák. Sőt a III. kerületi tanács:— korábbi ígéretéhez híven — jövőre hozzájárulás nélkül a Sztálin utca járdáit is kiaszfaltoztatja, hogy összeköttetése legyen a Dózsa és a Rákóczi utcának a főútvonallal. Magassarkú cipőben is lehet majd sétálni a bálba, moziba — Mihályteleken is: ApwUUdetéMlt AUASVÉTE 350-es Jáwa motorkerékpár eladó. — Lenin krt. 41. 3744 Motoros szőlő és gyümölcsös kapáló, permetezőgép eludó. Fodor József, Szatymaz. Fehértó jb 3732 Kifogástalan állapotban lévő női színházi látcsövet keresek megvételre. Írásbeli ajánlatok: Földmérő Mérnöki Munkaközösség, — Sztálin sétány 9 3791 Hízott disznó és malacok eladók. — Földműves u. 22. 3808 Bontásból kikerült ajtó. ablak. tető. plafon-faanyag eladó Nyíl utca 88., Alsóváros. 3763 Hálószoba- és konyhabútorok. ebédlőszekrény és ház eladó. Bakay u. 34 3822 Pékséghez való pult, kasznlk. fúltó stb. eladó. Érd. Szeged, Szappanos u. 4. Szabó Antalné. 3823 Kobogó, kifogástalan állapotban eladó. Nádas u. 18 emelet, vasárnap. 3754 Nem lesz karácsonyra gondja, mert a kony vsorsjegy megoldja. Húzás december 12-én. Mielőbb vásárolja meg SORSJEGYEIT az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, Kárász utca 5. szám. Oskola utca 8. szám és az Antikvár-boltban. Dugonics tér sarkán. Gázsparherd, fehér sparherd. tavalyi kukorica eladó. _ Juhász Gyula u. 10 ajtó 2. 3819 Tangóharmonika. 120 b.. 4 váltós, eladó. Rákóczi u. 3. 3810 Mázsa. 500 kilós. súlyokkal eladó. — Kálvária tér 8 3773 világvevő rádió, — egy perzsaszönyeg eladó. Kárász utca 3. Bozóék. Egy mély gyermeklcoaM. eladó. • F.rdí s KtóVáe-j- IVátl. Római , krt. A Opel 4 személyes kocsi, generálozott, eladó. Újszeged, _ Pilllch Kálmán u. ». 170 kg-os hízók eladók. Farkas utca II szám. 3828 Kombinál tszekrénvt. használtat is vennék. Címet ..Szép" Jeligére kiadóba. Bőrkabátját javíttassa Csordás bőrruhakészítő mesternél. Szent Miklós utca 7., Felsőváros. LAlíAb INGATLAN Elcserélném szoba, konyha, főbérleti lakásomat nagyobbért. ráfizetéssel. Erd. rókűsi vendéglő, Hmvhelven bérházban lévő földszintes 2 szoba, összkomfortos lakásomat (lcserélném szegedi hasonlóért. ..Ketten iárunk tói" iellgére a kiadóba. 3790 "974 n-öl (öld Baktól kiskertek mellett. betonút szélén eladó. Lenin krt 48. I. 14. 3748 Jókarban lévő tanya 2 kat. hold földdel eladó. Algyő. tanya 85. Gercsé György. * "áz "eladó havi törlesztéssel. Algyő. Felszabadulás u. 92. szám. 3676 Szatymaz határában 5 hold szőlő, gyümölcsös beköltözhető szoba konyha présházból álló épülettel, kúttal olcsón eladó. — í rd. ..Biztos megélhetés" jeligére nétmneyarország k'adóhlvatnlába kérem. 3626 Eladó 1 fiold szólö Szatymazon. Kossuth u. 4. 3645 Tisza Lajos u. 38. sz. kélszer egyszoba. konyhás, üzlethelyiségből álló magánház eladó. — Érd. lehet Pásztor utca 10. szám. 3671 földet veszek 3—5 holdig, kövesúthoz közel. Aralánlatot kér Avramov, veresács utca 18. G 14 Irhabunda, bőrkabát és mindenféle szőrmés áru alakítása, javítása, festése. — tisztítása Mértékutáni megrendelések készítése — Szűcsipari KTSZ Szeged, Kossuth L. sgt. 34. X A szőregi legeltetési bizottság keres j olyan apaállat-gondozót. akt a jtósztorságot vállalja 1959. évben, lakás biztosítva. Érd. szőregi tanácsháza. férfi és női aktmodelleket miiRas órabérrel alkalmazunk. Jelentkezés Pedagógiát • főiskola rajztanszéke. — Április 4 útja 8. sz. 3705 Kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat a s/egedi munkahelyére felvesz. a Vízmüépitö Vállalat í/ogedi Főépítésvézetőségé. Dorozsmai út 35. Bentlakó főzőnőt keresek. Tolbuhin sgt. 39. emelet. 3826 , Fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretett testvérünk. nagynénénk. sóI gornőnk ÖZV. MAYFR ANTALNÉ Vlrágh Etelka elhunyt. Temetése hétfőn fél három órakor a bel| vá-osi temetőben. Gyászoló család ÁLLANDÓ játékkiállítás és vásár a Lenin krt. 38. sz. alatti Nézze meg a kiállítást Sonr'és most vásároljon, •assunMBinaH és Játékboltban meri teljes vált";-'.ókból választhatja ki az önnek megfelelőt.