Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

7 Vasárnap, 1958. november 2. A bűnüldözés szolgálatában Az újságok bünügji köz­leményeiben ritkán, vagy ép­pen távirati stílusban esik róla szó, éppen ezért a fel­fedezés újdonságos voltát ér­zi az ember, ha közelebbről betekint az igazságügyi or­vosszakértő napi munkájá­ba. Pályának, hivatásnak éa tudományos munkálkodás­nak rendkívül izgalmas és széles területet ölel fel, kezd­ve a a tudományos oktatás­tól, majd a büntető és pol­gári perekben a hatóságok­nak adott véleményezésekig, s ezen túlmenőleg a tudomá­nyos kutatásig. Szűkszavúan így lehetne jellemezni a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem igazságügyi orvostani intézet igazgatója, dr. Faze­kas I. Gyula professzor és intézete mindennapos tevé­kenységét, amely minden esetben fontos része a rend­őri és igazságügyi szervek munkálkodásának, hogy egy­egy felderített bűncselek­ményben helyes irányban folyjék a nyomozás, az igaz­ság napfényre kerülése. A tudomány dönt Mert minden bűn egyszer felszínre kerül, vagy ahogy a szólás-mondás tartja: a tyúk is kikaparja. S ilyenkor dr. Fazekas professzor bon­colási eredménye megerősíti, vagy kizárja a kérdéses ügy­ben a főmotívumot. Egyszer például bonyolult esetként szerepelt egy "gyilkosság*, amelyből a boncolás néhány ora múlva kizárta az idegen­kezű ténykedést. Kiderült, hogy az "áldozat* önmaga vetett véget zavaros életé­nek, de olyan csalafinta végső "rendezéssel*, amely­lyel családjára akarta szár­maztatni életbiztosítási ősz­szegét A biztosítási csalás kiderült, de a főszereplő er­ről már mit sem tudott, "Valamit visz a vfzl* — hujántottók el magukat a halászok nemrégiben egy lucskos, sáros éjszaka a Röszke alatti Tisza-szaka­szon. A vizben úszó isme­retlen halott némaságával is felverte az élőket, köztük az igazságügyi orvosszakértőt, aki a helyszínre sietve a külső jelenségekből is sokat tudott kiolvasni. Az "érkező* belső ruházata erős szem­cséjű, marosi homokot csil­logtatott, a külső ruhanemű pedig sárga-iszapos tiszait. A has elé kötött rövid, kék kötény arra engedett követ­keztetni, hogy viselője Ma­kó környéki hagymamunkás lehet. Ezt a rendőri nyo­mozás később igazolta ls. Segítség más hatóságoknak Más esetben a vízből ki­fogott holttesten fejsérülések voltak, amellett a karokon és a mellkason tetoválások motívumai, s köztük egy szo­katlan rajzú monogram arra utalt, hogy az Illető Romá­nlába való. A boncolás pedig végképp tiszta képet muta­tott, kizárta a véletlen víz­beesés és fulladás lehetősé­gét, vagy a hirtelen halált, amit betegszívű embernél a jóllakottság la előidézhet. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy erőszakos halál áldo­zataként került a vízbe, majd Szegeden a boncolási jegyzőkönyvbe, amelynek alapján biztos támpontot ad­tak a magyar hatóságok a román bűnüldözői és igaz­ságügyi szerveknek, akik rö­vid időn belül kézrekerítet­ték az áldozat gyilkosait. Az „angyal' csináloku megfékezésére Megannyi izgalmas mo­mentum egy-egy bűnügyi, vagy a körülményekből an­nak látszó eset kapcsán. Az igazságügyi orvosszakértő hatáskörébe tartozik a jár­műbalesetek bűnügyi vonat­kozásában a véralkohol­vizsgálat, továbbá minden halvaszületés, öngyilkosság és hirtelen elhalálozás oká­nak felderítése ls Mindegyik rejthet bűncselekményt, mint ahogy mór többször előfor­dult. Az előbbi felsorolások mellé szinte idekívánkozik egy nem mindennapi eset megemlítése. Tudvalevő, hogy ma már törvényes rendelet bízza az anyákra annak eldöntését, hogy megszülik-e a gyerme­ket, vagy sem. Az igazság­ügyi orvosszakértői gyakor­latban viszont találkozni olyan esetekkel, amelyekben egyes nők bűnös magzatel­hajtáshoz folyamodnak, ez­zel akarván eltakarni min­denki elől titkukat, amely­lyel szegyeinek orvoshoz for­dulni. Nemrégiben előfor­dult, hogy egy 83 éves, ma­gával tehetetlen és elmebeli fogyatékos volt bábához jár­tak asszonyok. A vénasszony pedig szutykos ügyködésével és gyilkos szerszámaival több életveszélyes beavatko­zást végzett. Büntetőbírósági tárgyalá­sokon vagy még a nyomo­záskor nemegyszer előfor­dul: a vádlott zavarodott elmeállapotot színlel, hogy részben, vagy egészen ki­bújjon az elkövetett bűnért járó felelősségrevonás alól. Ilyenkor az igazságügyi or­vosszakértő vizsgálata köny­nyűszerrel leleplezi a szimu­lálót Világviszonylat­ban is jelentós munka Ahány kicsorbult, vagy meg se kezdett, vagy erő­szakkal megsemmisített élet­út, az mind idekerül Szeged­ről és egész Csongrád me­gyéből, ugyanakkor az inté­zetben folyó tudományos ku­tatómunka és dr. Fazekas professzor munkája eredmé­nyeiben és hatásában átlépi a város- és a megyehatárt, nem egy esetben még az or­szágét is. Vizsgálják és kutatják itt a mérgezések — alkohol, ni­kotin, sztrichin, éter stb. — kémiai és szövettani elvál­tozását; a belső elválasztási mirigyek működését és hatá­sát a különböző szervekre; a hajszálak és szőrözetek ar­zéntartalmát, életkort ne­mek és tájegység szerint. Karöltve a Mikrobiológiai Intézettel, új eljárási rend­szert sikerült kidolgozniok, amely pár órán belül ponto­san válaszol arra, hogy bűn­tény esetében a talált vér­nyom embertől' vagy állattól származik-e. A penészgom­bák igazságügyi, orvostani jelentőségével pedig világvi­szonylatban is egyedül ez az intézet foglalkozik. Külföldi kapcsolatok Számos külföldi orvostu­dományi egyetemmel és ku­tatóintézettel van kapcsola­tqk, hogy csak néhá­nyat említsünk: Moszkva, Prága, Tókló, Peking, London, Párizs, Eszak­és Dél-Amerika különböző államainak hasonló intéze­teivel cserélik kl tudomá­nyos közleményeik külön le­nyomatalt és kapnak cseré­be ottani tudományos ered­ményeket — így kapcsolód­va és tartozva az egyetemes orvostudomány elméleti és gyakorlati tevékenységébe. Mint kiváló kutatót, dr. Fa­zekas I. Gyula professzort néhány hónappal ezelőtt kül­földi levelező tagjává vá­lasztotta a Francia Törvény­széki Orvosok és Kriminoló­gusok Társasága. Szól ez a megtisztelés egy­ben a magyar orvostudomá­nyi kutatómunka megbecsü­lésének, szűkebb vonatkozás­ban az igazságügyi orvosta­ni munkának, annak a hiva­tásnak, amely minden vo­natkozásában a társadalom és a bűnüldözés szolgálatá­ban áll. Lődl Ferenc Az új feladatoknak megfelelően állítoiia össze ellenőrzési tervét a szegedi Kereskedelmi Felügyelőség Sok szó esik napjainkban a kereskedelemről, S egyre inkább arról, hogy a keres­kedelemben is meg kell ho­nosítani az új formát, a megfelelő választék mellett kellő kiszolgálást kultúrá­val kell továbbítani az árut a vásárlókhoz. Az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség Csongrád megyei csoportja az új feladatoknak megfe­lelően állította össze mun­katervét, Erről így beszélt Szabó József, a felügyelőség vezetője: — Fokozottabb gondot fordítunk az elkövetkező időben az áruellátás vizsgálatára, mert a legtöbb esetben nem iparunkat kell hibáztatnunk egy-egy cikk hiányzásánál, hanem az árudavezetőt, vagy a vállalat áruforgalmi osztályát. Van ugyanis olyan tapasztalatunk, hogy néhány árudavezető a készlet­csökkentés végrehajtására hivatkozik egy-egy hiány­cikk esetében. Pedig a he­lyesen végrehajtott készlet­rendezés nem okozhat za­vart az áruellátásban, — Például Tiszaszigeten előfordult — folytatta —, hogy körülbelül tíz napig nem volt petróleum, tűz­hely és kályha. A szőregl központi boltban ugyanak­kor volt. így tehát a tiaza­löbb mint 300 hangversenybérlet fiatalok kezében A műit évihez viszonyítva is Igen jó eredményt ho­zott az Országos Filharmó­nia által az 19f>8—59-es hang­versenyévadra kibocsátott új bérletezési rendszer. AMang­versenybérletek túlnyomó ré­sze, 725 bérlet talált ezideig gazdára. Különösen örven­detes, hogy a bérletezők kö­rülbelül 50 százaléka a sze­gedi Ifjúság köréből kerül ki. A Zenekonzervatúrium és egyéb zenei intézmények nö­vendékei mellett nagyszámú, az elmúlt évhez viszonyítva sokkal több egyetemi, főis­kolai és középiskolás diák vásárolt magának hangver­senybérletet. Az Október 2(1-1 nyitó hangverseny nagy si­kere bizonyára még több zenekedvelőt ösztönöz majd a hangversenyek látogatására. szigeti üzletvezető hanyag­sága miatt nem voltak ezek az áruféleségek az üzletben. Ez a tipikus kereskedelmi bürokrácia, mely ellen napjainkban igen erőteljesen kell har­colni. — "Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról* ls nagy teendők elé állítja a keres­kedelmet. Az MSZMP Sze­ged városi bizottsága ls fel­hívta figyelmünket a kül­város üzlethálózatának ellen­őrzésére. A tapasztalatok sze­rirtt nem tesz meg mindent a kereskedelem annak érde­kében, hogy a külvárosi árudákban is nagy legyen a választék, s idejében kapjanak árut. Ezért joggal méltatlankod­nak a külváros dolgozói. Tervünkben első helyen sze­repel a külváros üzletháló­zatántik felülvizsgálása. — Érvényt szerzünk a fo­gyasztók érdekeinek. Foko­zottabban figyelemmel kí­sérjük a fogyasztói árak megtartását. Ezen a téren különösen sok a tennivaló a piaci árusoknál. Tapasztal­tuk már, ha ellenőrzést sej­tenek, kirakják az árakat, ha -csendes a vidék*, be­szedik azokat. — Gondot fordítunk arra, hogy a kereskedők vérévé vál­jék az udvariasság. A kereskedők zöménél nincs is különösebb bal. Sajnos egyes lelkiismeretlen keres­kedők tetteiből könnven ál­talánosítanak a vásárlók. Vizsgálataink a közeljövő­ben kiterjednek arra is, hogy az drudAkban milyen gon­dot fordítanak a minő­ségre. — A felügyelőség tehát -* mondta befejezésül Szabó elvtárs — az áruválaszték, a minőség és a fogyasztók érdekében cselekszik. I i ÍE u í P-iVip,/ E szó hallatára aranysár­ga, halványzöld, rőt, lila, kék színek tarkasága ötlik szemünk elé, méz édessége érződik nyelvün­kön, orrunkat pedig a venyigetűzről szálló füst birizgálja. Tömött fürtök bukkannak fel, ahogy a szőlőtöké ta­kargatja/ őket. E fogalomhoz kapcso­lódó minden képzet, minden ifjúkari és új emlék, élmény felkavarog az emberben, ahogy a suhanó Moszkvics ablakán át figyeli, miként közeledik rohamosan a magyar föld egyik gyöngyszeme, a Hegyalja ezen az ok­tobervégi délelőttön. Még néhány ki­lométer és teljes szépségében áll előt­tünk a tokaji hegy kúpja, millió sző­lőtőkéből szőtt aranyló palástban. A sofőr előtt a sebességmérő vörös mu­tatója nagy igyekezettel indul a nyolcvanas szám felé, mintha a re­mek kis autó megérezné, hogy a ben­ne Ülők mihamarabb a Bodrog és a Tisza találkozójánál, a glrbe-gurba utcájú városkában, Tokajban szeret­nének lenni. Ez a városka a falaiból áradó ódon hangulat ellenére csupa mozgás most. Vontatók pöfögnek, szekerek nyiko­rognak mindenfelé. Minden járműn hatalmas fakád vagy nyitott hordó, ezekben pedig púpozottan a szőlő. Amelyik szekér, kocsi várakozik, az csak azért vesztegel, mert darázsként rajzzák körül a szélső házakhoz eresz­kedő ösvényekről jött puttonyos em­berek, legénykék: még nincs ki a ra­komány, amely a Tokaj Hegyaljai Ál­lami Gazdaság pincéiben nemesedik majd szamorodnivá vagy egyéneden tokaji aszúvá. s~Tfi ut Ait minden épkézláb ember c/Jt mvíL szüretel A lányok, as­szonyok a teraszos táblákban szedik a szőlőt. Mint megannyi piros, kék katicabogárka, olyanok innen alulról színes kardigánjaikban a szőlőszedők. A férfiak puttonyokban hordják a szállítóeszközökhöz a nedűnek valót. Sok postást, vasutast és olajos zub­bonyé munkást is láthat köztük az ember, Tokajban, a Rákóczi-pincében Szinte disszonánsán hat a sokszínű hegyoldalon most néhány fekete pont A plébános, az egyházfi, és a kántor az. Imént jöttek ki a templomkertből és most mennek a pap szőlejébe. Na­ponta nézik, lesik: lehet-e szüretelni. Kell a misebor... A Tokaj Hegyaljai Állami Gazda­ság — hatalmas, modern, pompás bo­rokat termesztő nagyüzemünk — to­kaji borpalackozó részlegének épülete kikül is nagy az élénkség. Ide ugyan nem a szőlőt szállítják, mert a2 épü­let alatt rejlő híres-nevezetes Rákó­czi-pince méhe csak óborokat érlel, hanem kőművesek szorgoskodnak. Uj köntöst kap az épület kívül-belül, a faragott kőhomlokzat odaillő dísze • lesz e kis városkának. A kőművesek kicsit sandán néznek a bárom vendégre — köztük két né­met Újságíróra —, akik előtt Porkoláb elvtárs, a szintén "stílusos* nevű fia­tal agronómus, a palackozó üzem ve­zetője, hatalmas kulcsával igyekszik kinyitni a2 utcára szóló nagy pince­ajtót. Megérteni rosszallásukat. Az imént készült el a betonjárda az épü­let előtt. Senki se neveti, ha elrontják friss munkájukat. De hamar megoldó­dik a kérdés. Két téglára egy szál deszkát fektetnek és a rögtönzött hí­don át be lehet menni a híres helyre anélkül, hogy a frissen simított jár­dának baja esnék. Ortnhenn a vendégek ámulattal KJILILV-e. ntl néznek körüI Először a föld alatti, még a XII. században ké­szült. fáklyafüsttől fekete, hatalmas termet veszik szemügyre, ahol ház­nagyságú hordók vannak. Hallják a pince történelmét, mert joggal annak lehet neveami mindazt, ami e helyi­ségben történt. Hadi tanácskozá­sokra, három országgyűlésre emlékez­nek a falak. Zápolya, majd Rákóczi neve bukkan fel az ismertetésben. A nagyságos fejedelem e pincében tar­tott borai árából gyarapította hadi­pénztárát a Bécs elleni hadjáratok­ban. Nagy Péter, az orosz cár is küldött ide embereket, hogy innét vigyék cá­ri asztalának ékességét: a tokaji bort. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után osztrák főurait kapzsi keze ka­parintotta meg egész Hegyalját és a Rákóczi-pincét. Azok gyarapították innét kincsestárukat. Majd a szabad­ságharc emlékei következnek és hogy az elmúlt évtizedekhez is legyen va­lami kapcsolatuk, a fiatal vezető el­mondja, hogy a szájhagyomány sze­rint a mostani hatalmas cementhordó helyén állt az a nagy fahordó, amely­ben Windischgrütz herceg rejtegette egy ideig az általuk készített hamis ezerfrankosokat. A felszabadulás után azután végre a népé lett Hegyalja kincse és közte a pince is. Azóta innen szállítjuk kül­földre a márkás szamorodnit, ós a bo­rok királyát — a tokaji aszút. A vendégek szinte isszák magukba a szót, újabb és újabb felvilágosítást kérnek most már magáról a borról. Miért olyan híres, mitől van tüze-za­mata, ereje-illata, amely életet önt a lábadozóba és erőt az élőbe. Az agro­nómus mesél Tokaj különleges vulká­ni talajéról, a kedvező éghajlatról, ahol a nyílr meleg, az ősz verőfényes és hosszú. A napsütötte oldalakon gyűlik a cukor a fürtökben és ha kedvező az ősz, a felesleges nedves­ség egy része elpárolog a szőlősze­mekből, aszúsodik a szőlő. És mi az aszúbor? A kiválogatott, aszúsodott szemeket és fürtöket külön összegyűjtik. Az összegyűjtött aszú­szemekből, a saját súlyuk nyomására kiszivárgó, mézédes, sűrű lé az "eszencia*. Ennek magas cukortartal­ma sohasem erjed ki. A fennmaradt aszúszemeket péppé, "tésztává* tapos­sák, őrlik. Ezután egy hektó Jó bor­hoz (régebben egy 136-literes, úgyne­vezett göinci hordónyi óborhoz) egy putonnyal tesznek ebből az aszútész­tából. Az ebből kiforrt bor — az a tokaji aszúbor. Innen az elnevezés: egyputtomyos, kótputtonyos, három­puttonyos stb. tokaji aszú, attól füg­gően. hogy hány puttony aszú tészta "erősítette* a zamatos óbort. A kezelés, a pincék különleges hő­mérséklete (nem utolsósorban a pin­cékben a falakra évszázadok óta le­rakódó különleges gombatenyészetek, amelyek révén antibiotikumok is ke­rülnek a tokaji borba, innen ered va­lószínűleg "gyógyhatása* is) természe­tesen mind hozzájárul ahhoz, hogy ízben, tűzben, zamatban színben utol­érhetetlen a tokaji bor. Szállítunk is a világ minden tájára, innen, a pince falai közül... milltáll a vend6°ek ebében '"""""már ott lapult a hiva­talos elismervény a borpalackozó üzem pénztárában lefizetett "kóstolá­st díjról*, az ősi pince zordon nevű őre szívélyes házigazdává változik. A kíváncsi üveglopó be-bedugjá az orrát egy-egy jellegzetes hegyaljai bort tar­talmazó hordócskába és így csak-csak megtöltődnek a deci* -mustra* poha­rak száraz, majd édes szamorodnivá1, egy-, utána kettő-, végül ötputtonyos aszúval. Hogy azután mi történik, arról hall­gat a krónikás. Elvégre nemzetközi újságírószoli­daritás is van a világon. A helyzet illusztrálására csak any­nylt, hogy mire a vendégek felérnek a penceajtóba, a "szikkadó* beton­járda fölé három szál deszkát teríte­nek a kőművesek. Ugylátszik többször láttak már kül­földit kijönni a tokaji Rákóczl-pin­céből... Németh Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents