Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

3 Péntek, 1958. november £L Háromnegyedév alatt 6 millió forint megtakarítás A DÁV dolgozóinak eredményes munkája Az év végéhez közeledve a Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat dolgozói számba vették, vajon meny­nyit teljesítettek az április­ban jóváhagyott takarékos­sági intézkedési tervből. Az üzemi bizottság most érte­kezletet hívott össze, ame­lyen felmérték a teljesítmé­nyeket és megjelölték a fel­adatokat. Április elején kezdődött a takarékossági mozgalom a helyi pártszervezet és üzemi bizottság javaslatára. A ki­dolgozott intézkedési terv­ben mintegy 750 ezer forint megtakarítást irányoztak elő A felettes szerv azzal küld­te vissza tervüket, vizsgál­ják meg jobban a lehetősé­geket és e vizsgálatba von­ják be a dolgozókat, s az­után döntsenek, miután meg­hallgatták a munkások vé­leményét is. Így született meg egy újabb terv, amely­ben 2 814 000 forint értékű volt a vállalás. Ezt már ugyan jóváhagyták, de a tényszámok azt tanúsítják, hogy még ekkor is igen szűk­markúan vállaltak. Csak a villamosenergia-el­osztás költségeinél több mint egymillió forintot takarítot­tak meg. A villanyenergia­termelésnél is takarékoskod­tak, annak ellenére, hogy az elmúlt háromnegyed évben a tervezettnél több villamos­energiát vettek át telepeik­ről. A megtakarított 492 ezer forint jórészt annak ered­ménye, hogy a szegedi és a kecskeméti erőmüveket rész­ben hűtőerőművekké alakí­tották át. A második ne­gyedévtől kezdve nemcsak a Szegedi Ruhagyárnak, ha­nem már a Szegedi és a Kecskeméti Konzervgyárnak is szolgáltattak gőzt. Ügy tervezték, hogy a 83,95 százalékos költségszin­tet két százalékkal csökken­tik. A három negyedévi tényszámok szerint 76,1 szá­zalékos költséggel dolgoz­tak. Ebből és több más té­nyező sok forintjából lettek az ezrek, tízezrek és százez­rek. A kilenc hónap alatt a tervhez viszonyítva fi millió 131000 forint megtakarí­tást értek el. Ebből a sze­gedi üzletigazgatósághoz tartozó területen 4 413 000 forintos volt a takarékos­ság eredménye. Az újítómozgalom is szép mennyiséget hozott a "kony­hára*. Idén eddig 174 újí­tási javaslatot adtak be, s ebből elfogadtak 84-et. A megtakarítás összege félmil­lió forint. Szépek a teljesítmények, de még szebbek lehetnek, ha tovább javítják a munkát, szélesítik a takarékossági mozgalmat a DÁV üzemegy­ségeiben. Ha például a ki­selejtezésre kerülő anyago­kat jobban megválogatják és a használhatókat, ahol lehet, újra beépítik. Már csak azért is jobban meg kell nézni a kiselejtezett anyagokat, mert bizony előfordult, hogy olyan esetben is kértek új alkatrészt, amikor a régiek még üzemképesek voltak. Természetesen piár az is di­cséretes, hogy több mint hatmillió forint megtakarí­tást értek el. Ez az ered­mény sokra jogosít és bizo­nyára jut majd belőle nye­reségrészesedésre is. Bővítik a Kossuth Zsuzsanna ápolónőképző intézetet A gyermekápolónőképző nek is sok gondot okozott a három új tantermet kap az intézet eddig a Teleki utca hallgatók kintlakasa. Nem intézet és a tantermekhez 19 szám alatt Szegeden mű- volt meg így az oktató-neve- szükséges mellékhelyiségeket, ködött igen mostoha körül- 16 munka Összhangja. A bővítési munkákat a mények között. Az oktató- A Kossuth Zsuzsanna Ápo- Csongrádmegyei Tatarozó és nevelő munka előfeltételei lónőképző Intézet is helyiség Építőipari Válalat már meg­nem volt biztosított. A vidéki hiánnyal küzködött. Nem kezdte, s előreláthatólag 1959 hallgatókat nem tudták kol- volt megfelelő tantermük, nyarán fejezik be. legiumban elhelyezni. A test- demonstráló helyiségük. A A bővítési munkák költ­véri intézet — az ápolónőképző tanuló és a társalgó helye ségvetése 742 ezer forint Az — szívességből egy-két hall- sem volt megfelelő. Az inté- Egészségügyi Minisztérium gatót elfogadott. De legtöb- zetek kérésükkel az Egész­ben magasbérű albérleti szo- ségügyi Minisztériumhoz for­bákban laktak. A nevelők- dúltak. A minisztérium az intézetek bővítésére 1958/59­' ben 700 ezer forintot fordít. A Kossuth Zsuzsanna Ápo­lónőképző Intézetet bővitik majd ezzel a pénzzel. Az is- ! I kola bővítésével lehetőségi! nyílik a gyermekápolónőkép- ! ző intézet tanulóinak kollé­Az vumában megtalálták az ak- oktató-nevelő munka is kori Szamara városában m.?gff.!!}? korulmenyek ko­megjelent Vörös Csillag cí- z«tt tortemk majd a bővítés , , utan. A Szegedi Tervező mu magyar hadilogoly-lap Iroda elkészítette a tervet, elveszettnek hitt négy szá- Ezek s2erint a Kossuth Zsu- ; mát. A lap, amelynek pél- zsanna Ápolónőképző Inté­dám,száma 2000-2500 volt, zet , ^^ utcai részére ..... , , . , , emeletet építenek. Itt helye­annak idejen heten/cent ket- zik el majd a gyermekápoló-;; szer jelent meg, harcra lel- nőképző intézet hallgatóit. ;; kesítve a Koicsak ellen hat- Az emelet építésén kívül eoló magyar vöröskatonákat, új szárnyat is húznak. Ezzel ebből 700 ezer forintot vál­lalt magára. A fennmaradó 42 ezer forintot a városi ta­nács a városfejlesztési alap­ból fedezi. Külföldön is keresettek a Kenderfonógyár árui Hosszú évtizedek alatt vivta ki áruinak elismerését a Szegedi Kenderfonógyár. Ma ugyan közvetlen kap­csolatban nincs külföldi cé­gekkel, de a Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül is igen sok külföldi cég kéri a Szegedi Kenderfonógyár áruit. Közép-Keleten, Szíri­ában és más országokban különösen ragaszkodnak a szegedi kenderárukhoz. Je­lenleg 12 országba szállít a szegedi gyár. Ehhez kapcso­lódik most a negyedik ne­gyedévben Franciaország is. A franciák nem vásároltak magyar kenderárut a fel­szabadulás óta, most azon­ban jelentkeztek és a Ken­derfonógyár a negyedik ne­gyedévben kielégíti igényei­ket. Az angol megrendelést már nem tudják fogadni. Erre csak a jövő év első ne­gyedében kerül majd sor. Köszönet a választási munka résztvevőinek Népünk életének megkapó, nagy politikai eseménye volt a november 16-án lezajlott választás. Szeged dolgo­zóinak is imponálóan nagy többsége adta szavazatát a nép­front jelöltjeire, s tett hitet a szavazóurnáknál arról, hogy a népi hatalom, a szocialista Magyarország és a béke híve. E roppant erejű megnyilatkozás kétesztendős állandó felfelétörésünk csúcspontjaként emelkedett ki, amellyel az ellenforradalom sötét mélységéből népünk a napfényes jelen és jövő útján halad. S az elmúlt vasát* nap a szegediek mintegy nagy családként adták szavaza­tukat az ország népével együtt azokra a tevékeny, be­csületes dolgozó emberekre, akik féltön vigyáznak, hogy életünket ne fenyegessék többé a letűnt úri világ sötét árnyai; hogy életünk további szépítésében újabb lépéseket tegyünk előre. A választások nagyszerű sikeréből a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány helyes politikája tükröződött. November Ifi-ika szép sikereiben azonban jelentős részt foglal el sok-sok szegedi népfront-aktivistának: a kommunistáknak és » pártonkívülieknek egyaránt áldozatkész munkája, oda­adása, szívből jövő tüzes lelkesedése. Az ő fáradságot nem ismerő helytállásuk a legmelegebb megbecsülést ér­demli, s ezúton is forró köszönetet mondunk mindannyió­juknak. S forró szeretettel köszöntjük a választópolgáro­kat, akik ismét kifejezésre juttatták, hogy rendíthetetlen hívei a szocializmusnak. A köszönő szavakon túlmenően a választási munkában résztvevőknek is legnagyobb ju­talma az egész nép tovább emelkedő jóléte, békés, boldog élete lesz. A HAZAFIAS NÉPFRONT SZEGEDI ELNÖKSÉGE A MŰVEZETŐ 1919-es magyar kommunista lapra bukkantak a Szovjetunióban A kujbisevi terület archi- ^urni elhelyezésére is. Az éjszakások gft munkát a Szegedi Textil­művekben. A gyűrűsfonodá­ban már a "B«-műszakbe­liek szorgoskodnak a zúgó gépek körül. Erdész Antalné művezető körüljár az üzem­részben. — Jól kezdődik a nap! — gondolja elégedetten, s ek­kor toppan eléje Papp Júlia előmunkas. De úgy ám, hogy a korábbi rózsás hangulata menten szertefoszlik. Az elő­munkást a sírás fojtogatja, feldúltan kifakad: — Erdész néni, ezt netn lehet tovább bírni, én nem csinálom tovább! — Mit? — hangzik a meg­lepett kérdés. "A" A z antant-hatalmak bejelentették, hogy együttes ak­ciót kezdenek a bolsevizmus ellen. Gyenikin cári tábornokot az antant diktátori hatalommal ruházta föl. A Szegedi Friss Üjság e hírt másnapi számában így kom­mentálja: "Most, amikor már Lenin rendet teremtett Oroszországban, amikor az orosz parasztok valamennyien földhöz jutottak, az iparosok, általában a városi lakók is­mét dolgoznak, egész más alapon és amikor az orosz szovjet államot a béke korszakára berendezték —, hirte­len új veszedelem fenyegeti a nagy birodalmat. Nyugat felöl ismét megtámadták, ezúttal — alig négy és félév után! — nem a németek, hanem az antant-hatalmak. A so­kat szenvedett, a legyőzhetetlen orosz nemzet falán az eddiginél is súlyosabb megpróbáltatások előtt áll". Lovászy Márton kultuszminiszter Esztergomban tár­gyalt az egyházi birtokok földbirtokpolitikai célokra tör­ténő "átvétele* tárgyában, a katolikus autonómia kérdé­séről és az alsópapság helyzetéről. A Kultuszminisztérium rendeletet adott ki a nemzeti­ségi oktatásról: mindenütt a lalcosság többségének megfe­lelő nyelven folyik az oktatás. • kisebbség nyelve mellék­tárgyként tanítandó. A Szegedi Nemzeti Tanács három tagjának, Becsey Ká­rolynak, Fürtös Sándornak és Juhász Gyulának javasla­tára a kormány Dettre _ János dr. ügyvédet Szeged kor­mánybiztos-főispánjává nevezte ki. Móra Ferenc a Sze­gedi Naplóban vezércikkben köszönti a szegedi radikáli­sok kedvelt, müveit vezetőférfiát ez alkalomból. Dettre korábban a Szegedi Napló publicistája is volt. Ugyancsak a Szegedi Napló — talán maga Móra — irja a következő kis hírt: "Parlamenti körökben tudni vé­lik hogy a konzervatív arisztokrata férfiak azon fáradoz­nak hogy fehér-gárdát létesítsenek, amelynek célja volna a régi rendszert visszaállítani. A hírt csak fenntartassal közöljük, mert nem igen hihető, hogy az arisztokrata urak elég vakmerők volnának a Tisza István sorsára jutást kockáztatni". A KÁRÁSZ UTCÁBAN Szerelik Szegeden a Ká­rász utcában a fénycsöveket. Rövid idő múlva fényben úszik Szeged legforgalma­sabb utcája. Az Állami Áru­ház előtt már működik két armatúra. A Délmagyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat szakemberei próbaként üzemeltetik ezeket A iény­(Siflis felv.) eloszlást, a fényerősséget! vizsgálták. A szakemberek! elképzelései jónak bizonyul-! tak. Ebben a magasságban! legjobb a fényhatás. Most! már megkezdődhet a szere-! lés, tizenhét darab arma-! túrát szerelnek fel a DÁV! dolgozói, s hamarosan ki-! gyullad az új fény a Kárász! utcában. — Hát amit a lányok mű­velnek. Nem hallgatnak rám, nekemtámadnak, pocskondi­ázzák az embert, ha szól nekik, hogy végezzék el a munkát.... Ezzel aztán meg is kez­dődött a művezető minden­napos, százfejé ágazó gond­ja-baja. S ehhez nemcsak a sok műszaki feladat, hanem a rend, a fegyelem megóvá­sa, a viszályok elsimítása is hozzátartozik. Erdész néni — így szó­lítja mindenki a fonodában — pillanatok alatt felmérte most is a helyzetet és igaz­ságot tett. Figyelmeztette és meg is pirongatta a panasz­kodó előmunkás csoportjá­nak tagjait, hiszen azok vol­tak a hibásak. Nem akarták ! a maradék fonalat feldol­! gozni, holott csak azokon a ! gépeken lehetett, s külön­!ben is az ő kötelességük. ! Ilyenkor azután azt szok­! ták mondani róla a fonó- és leszedőlányok: "Ejnye, Er­dész néni, mindent meglát!* ! Ez igaz is. Nem kerüli el a figyelmét a legkisebb ha­nyagság sem. Vagy figyel­meztet, vagy tanít — ha gyakorlatlanságot lát —, de szó nélkül nem halad elegy !hiba mellett sem. olyan régebbi TannaK lonónők, akik az üzembe kerülve szintén makacskodtak, mint sok fia­tal. Velük is megesett, hogy "összeütközésbe* kerültek Erdész nénivel, mint pél­dául Gyurica Jánosné. Neki is hasznára vált azonban, hogy akkoriban szigorúan fogták Ma az egyik leg­megbízhatóbb fonónő az üzemben, aki már maga is szól a hibák ellen. Legutóbb az egyik segédművezető munkáját bírálta és szóvá tette a másik műszak mu­lasztásait. Egyesek talán túl szigo­rúnak tartják esetenként Erdész nénit, de a többség látja és tudja a jószándé­kát, az igazságosságát. Még azok is, akiket mint műve­zető megbüntetett, miután a jó szó nem használt. Dudás Erzsit is leváltotta a cso­portvezetésről különböző mulasztások miatt és újra gépre helyezte. Rossz lett talán köztük a viszony? De­hogyis. A fonónő továbbra is bízott művezetőjében — talán be is látta a hibáját —. s nemsokára már ké­réssel fordult hozzá: *— Erdész néni, adjon má­sik gépet, ezen nem tudok jól dolgozni. Meg is kapta Dudás Er­zsi a másik gépet. Egyfor­ma Erdész néninek min­denki az üzemben, nem tesz kivételt. A párt-alapszerve­zet vezetőségi tagjaként a ; múltkorában a KISZ-titkárt » vette elő*. Mint idő6 kom­munista megmagyarázta, hogy éppen neki kell szor­gosabb munkát végeznie. Akkor sem tett kivételt, amikor a kulturosok szerep­lése kapcsán munkaidejük­ben kellett döntenie. — Ha nyolckor kezdődik a műsor üzemünk kulturális termében, akkor nagyon elég, ha fél hét tájban hagyjátok abba a munkát. Miért akar­tok jogtalan kivételezést? — mondotta és emlékezett sa­ját örömtelen fiatalságára, további életére. Több, mint harmincöt éve, tizenkét és fél éves kora óta textilmun­kás. S ha néha-néha beszél arról, hogy tíz-tizenkét órát dolgoztak egész fiatalon fil­lérekért, egészségtelen mun­kahelyen, elszégyellik magu­kat azok a lányok, akik itt mindent megkapnak, s még­sem becsülik kellőképpen. Azt is érzik Ián éppen azért, mert tud­nak küzdelmes életéről —, hogy a külső szigorúság mö­gött nagy szeretet lakozik. Ugyanolyan munkás a mű­vezetőjük, mint ők maguk. Ha kell, ma is oda áll a gép­hez dolgozni, tettel is meg tudja mutatni, hogyan kell jól fonni. Volt, hogy a sok megbetegedés miatt egy álló hétig a gépek mellett dolgo­zott a közel ötven éves Er­dész néni, s a munkában el­hagyott sok fiatalt. Igy az­után valóban közülük való­nak érzik, megkeresik ügyes­bajos dolgaikkal is. K. E.-né például — akinek a férje disszidált — rossz körülmé­nyek között lakik anyósánál, aki üldözi. Előfordult, hogy műszak után, amikor fárad­tan hazatért, nem engedték be a lakásba. "Erdész néni, ez nem élet. egy szép nap nekimegyek a Tiszának!* — keseregte el magát a fiatalasszony. Er­dész néni megvigasztalta, s ami ennél jóval több. köz­benjárt ügyében. Az üzem vezetősége megígérte a há­romgyermekes K. E.-nének, hogy az elsők között kap la­kást. Más alkalommal az egyik terhes asszony panasz­kodott: "Erdész néni, még nem vagyok benne annyira az időben, hogy az orvos kiirt volna könnyű munkára. De érzem, hogy ebben a gépcso­portban már nem birok dol­gozni, nagyon nehezemre esik!« A következő nap már az ő kérése is teljesült, könnyebb munkahelyre ke­rült. Sok ilyen intézkedés fűző­dik Erdész Antalnéhoz, mely ugyanúgy hozzátartozik a fiatal gyár történetéhez, mint a műszaki fejlesztés bármely mozzanata. Ez a gépeket, amaz az embereket alakí­totta.

Next

/
Thumbnails
Contents