Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

Csütörtök. 1958. október 2. 4 Kis éji % e n e-b o || a Különben is szóvá tettem Volna, hogy rendfenntartó közegeink nagyobb figyelmet szenteljenek az éjjeli mulatók környékén tobzódó hango6kodókra úgy záróra táján —, egy legutóbbi eset viszont egyenesen kötelességemmé tette ezt, és egynéhány megállapítást ezzel kapcsolatban. Elöljáróban: minden részvetem es együttérzésem azoknak a "lakótársaknak", akik éjjeli mulatóhely környékén — földszinten, vagy emeleten — kényszerülnek kipihenni napi fáradalmaikat. Mert ehhez Is bátorság kell, jó idegek, adag humanizmus — és nagyfokú optimizmus. Gondolom, ahol ez mind adva van, nem is lehet sok probléma a pihenés- . Bel. Én azonban, sajnos, idegek dolgában nem állok ilyen szerenesésen. Érzékenyen érint például, ha ablakom alatt beverik egymás fejét, egyébként "békeáliapotukban«, (ha van ilyen állapotuk is!) "jóravaló és tisztességes huligánok", nyomdafestéket nem tűrő tőmondatok kíséretében; ha holdsugaras éjjeleken a tisztességgel egyáltalán nem vádolható matrónák egyezkednek ugyanott, keresztcsíkos, hónaljig nyitott trikókosztümben tetszelgő gavallérokkal, egyszerre többel is, valamiféle, még fel nem derített szótár segítségével; vagy éppen ha beverik saját ablakomat, nem is beszélve másról. Szóval így állok én idegek dolgában, és így talált ez a fent jelölt eset. Éjjel két óra körül, záróra előtt kezdődött és számomra —• éppen e fenti hiányosságaim miatt — majd hajnali négyig tartott. Valaki — az általános szokástól eltérően — nagyot és határozottat sikoltott és (ez volt a szokatlan) rendőrért rikácsolt hörögve. Előbb azt hittem, valaki csupán előadói képességeit csillogtatja néhány stampedli után, hisz volt Itt már előadás kutya, macska, tehén és más háziállatok nyelvén is, de amikor a hang többször is és nagyon határozottan megismétlődött, • kinéztem az ablakon, hátha?... Nem láttam semmit, a hang valamelyik mellékutcából jött. Reszelős nöi hang volt. Néhányan jöttek a mulatóból, s valaki megjegyezte: nem rendőr kell ide, orvos! Szóljatok orvosért! — de azért tovább mentek. S mivel a rikoltó hang is közben tényleg hörgésbe fulladt, magam is megijedtem. Ügyelve, hogy a család fel ne ébredjen, lerohantam. Meglepő kép fogadott Az úttest közepén egy molett, rosszarcú nő ült, kezére támaszkodva, így szemre holtrészeg állapotban, s fölötte szoborként állt egy férfi, kezében retiküllel, látszólag színjózanul. A nő motyogott valamit alig érthetően, a férfi a férje volt. Valószínűleg megpofozta. Ebben a helyzetben láthattam őket vagy tíz percig. A férfi közönye, az aszszony állapota megdöbbentő volt. "Mit lehet itt tenni? -Miért nem viszi el?« Meg se mozdulnak. Közben ablakok, kapuk nyílnak, csukódnak, hálóruhás emberek mindenütt, álmos szemekkel, felháborodott arccal. Próbálják meggyőzni ezeket: menjenek haza, vagy rendőrt hívnak, vagy mentőt.,. Az asszony feltápászkodik, nekimenne az egyik férfinek, majd a csitílgatásra vérfagyasztó sikongatásba fog Ordítozik hisztériásán. S ez így megy trágár szavak kíséretében egészen addig, mig rendőrért nem üzennek. Undorító és idegtépő volt, ahogy ez a fúria belekötött az emberekbe, hisztériásán üvöltözött és tépte a haját. S mikor végre megjött a rendőr, egy szál magában, kerékpárral — mit is várhattam volna —, nekiment annak is, megütötte, s rikácsolt fékezhetetlenül, szemtelenül. Mire ez történt, már elmúlt fél három. Vacogva a hidegtől és az indulattól, már az ablakban álltam. Alltam és átkoztam a természetet, hogy megtűr még ölén ilyen mindentől elrugaszkodott perszónakat és juttat nekik a drága levegőből. Talán erős voltam kicsit, de aki végignézte ez ördögi színjátékot és hallgatta, ott velem együtt igazat ad nekem minden valószínűség szerint. Na végre, mennek már, viszik! De nem: a rendőrnek ianú kell, hogy megütötte a nö. Igaz, hisz egyedül volt, tanú kell, ez csak természetes és vannak is itt szép számmal szemtanúk. Tanú azonban nincs mégse, neveket nem mondanak. Hát mondok én, kedves rendőr elvtárs, ha csak ezen múlik, mondok én, csak vigyék minél előbb ezt a magából kivetkőzött fúriát — és bediktálom így ablakon át nevemet, címemet ...És itt kezdődik a vég. Itt lettem én az, ami sose voltam: kommunista rendőrspicli. Mintha a pokol szabadult volna el. Tömény átokba burkolt az áradat a nő nyelvéről szakadva rám, vége-hossza-nincs jelzők kíséretében, melyek közt szinte hízelkedésnek tűnt a büdös, a rohadt különböző változataikban. Lelki szemeim előtt megjelentek történelmünk legsötétebb napjai, a legsötétebb szereplökkel, a Mocsokkal, a Falábúval és társaikkal!... És szerencsére mire ismét az- utcára néztem, a mai utcára, már messze járt a lidérc, biztos őrizetben. Azért mégis hajnali négyig elkerült az álom. Gondolom, nemcsak én voltam így... Miért kellett mindezt papírra vetnem? — vetődhet fel a kérdés. Kellett. Nagyon kellett. Másnap utánanéztem, a nő pesti volt, talán gyerekei is vannak. Engem sose látott, tán nevemet sem hallotta soha ... Felelősségrevonása megtörténik a törvénybe ütköző cselekményekért. Ezzel az ügy le is zárult. De egyedül van vajon? Sajnos, sokan vannak! És sajnos még ma sem tekinti mindenki. társadalmi ügynek az ellenük való küzdelmet. Sokan kényelmesek vagyunk, megalkuvók, sokan szégyenlősek, sokunkat más meggondolások akadályoznak ebben. Pedig, ha meg is döbbentett kicsit, ha kényelmetlen is volt nagyon, nekem magamnak is ez a hajnali "népszerűsítés", higygyék el, elvtársak, nem megvetendő dolog, hogy ellenségeink szerint immáron az is kommunista elveket valló lehet, cki szót emel saját és lakótársai éjszakai nyugalmát védve a hangoskodó huligánok ellen. Andrássy Lajos C oZEGEDIEK A VÁG VÖLGYE3EN A Vág völgyén sima úton könnyedén hagyja maga mögött a kilométereket az Ikarus-kocsi. Megannyi álomképként suhannak el az ablakok előtt a meredek sziklafalak tetején komorodó középkori várak, a modern gyárak és erőművek, mint két nép közös múltjának és jövőjének mozaikkockái. Az utasok vidámak, jókedvűek. Szegediek. Néhány nappal ezelőtt még ismeretlenül mentek el egymás mellett valamelyik körúton, vagy sugárúton, most a közös élmény összekovácsolta őket. Több mint útitársak. Épp olyan jóleső melegséggel üdvözlik a gyakran felbukkanó magyar Ikarusautóbuszokat, mint ahogy Pozsonynál köszöntötték a vízibuszok jól ismert vonalait. Nevetve integetnek egy katonának, aki először csodálkozva pillant fel, majd mosolyogva viszonozza az üdvözlést, míg el nem tűnik a visszamaradó tájjal. Gyerünk a gyufásdobozzal! Poprádon a szálloda előtt gyermeksereg rohanja meg a kocsit. Hangos csiripeléssel, idegen kiejtéssel gyufát kérnek, majd boldog sikongatással futnak el a zsákmánnyal. Pár perc az egész és egyetlen gyufásdoboz sem marad a csoportnál. A gyerekek azonban rövidesen visszatérnek, s cserébe csehszlovák skatulyákat hoznak, hogy az ajándékozó szegedieknek legyen mibe tenni elárvult gyufaszálaikat. A gyűjtőszenvedély legyőzi a nyelvi nehézségeket. Egyik utcasarkon növekvő embergyűrű szorong. Itt valami érdekes lehet! A szegediek nekilódulnak, hogy megnézzék a látnivalót. A tömeg közepén Pannónia motorkerékpár áll félrecsapott kormánnyal, mellette magyar turista igazít valamit a motoron, s közben magyaráz az érdeklődőknek, akik elismeréssel bólogatnak. Ismerős ez a jelenet, de vajon. hol lifttuk?... Szeged utcáin .,. csak Pannónia helyett Jáwa motor volt az érdeklődés középpontja. Aki megelőzte a „lanovkát" A Lomnici csúcs lábánál várakoznak a szegediek, s az éles levegőből nagyokat szippantva bizonykodnak, hogy ezekből a döbbenetes sziklákból elkelne néhány Szeged határéban is. A csúcsra készülődnek a lanovka (drótkötélpálya) kicsiny kocsiján, de még legalább hérom órát kell várni az indulásig, anynyian vannak előttük. Az egyik szegedi türelmetlenkedik, majd sutbadobva megváltott jegyét, nagy elhatározással nekiindul a szikláknak. Mire a csoport késő délutánra felér a lanovkával a csúcsra, a mi szegedinkott lóbálja már a lábát 2600 méter magasságban egy kiugró sziklán. A többiek csodálkozása az alig ugrásnyira lévő eget verdesi, ő azonban szerényen elhárít minden dicséretet Csupán amikor turista múltja felől érdeklődnek, magyarázgatja magától értetődően, hogy életének legmagasabb pontja mindeddig a jánoshegyi kilátó volt. Az óriás sziklaftünk bölcs megértéssel hallgattak, mert mit tudhatja egy síksághoz szokott emberi lény, hogy hegy és hegy között lehet valami kis különbség is! Szalámi- As pálinkavátér — nem várt csattanával öszhajú, pirospozsgás arcú szegedi tréfamester kiszimatolta. hogy budapesti kirándulók érkeznek nemsokára. Széles mosollyal várta őket, s csinos szlovák leánykáktól ellesett nyakatekert magyar kiejtéssel szalámi és barackpálinka után érdeklődött a fővárosiaktól. Ügy törte a magyar nyelvet, hogy az több volt mar, mint művészet. Nyelvész tehetségének, vagy talán másnak köszönhető, hogy azonnal az érdeklődés középpontjába került. A heves barátkozásnak csak az vetett véget, amikor egy budapesti asszonyka kacér mosollyal érdeklődni keadett, hol tanult meg tréfacsinálónk ilyen jól magyarul. — Ugyan kérőm — válaszolta a legkifogástalanabb honi kiejtéssel —, hát Szögedében! S mintha mi sem történt volna, kibandukolt az elképedt pestiek gyűrűjéből. Az idő gyorsan repült, de rövid nyolc nap is elegendő volt ahhoz, hogy hazafelé tartva ki-ki ellesett szlovák tudományával kérkedjék. Csak a "zmrzlina« (fagylalt) egymásra torlódó öt mássalhangzójának kiejtésével volt baj. Ezt azután egészen hazáig gyakorolták. Hogy miért? ... Talán mert ez volt a legnehezebb! Bíró A. Úttörők városismereti sétái Az utóbbi években Szegeden ismét fellendülőben van több olyan mozgalom, amely a város szépítését, állandó csinosítását, megismerését és megszeretését szolgálja. Ezekben az akciókban különösen az úttörők vesznek nagy számban részt. A Panteon gondozása, utcák és terek virágosítása és más mozgalmak után most az őszi és téli hónapoknak megfelelően több úttörőcsapat dolgozott ki érdekes programot Szeged nevezetességeinek megismerésére. A Tanítóképző Gyakorló Altalános Iskolájának úttörőcsapata városismereti kirándulás-sorozatot tervez qz új iskolai évre. Ennek keretében első kirándulásként már meglátogatták a Füvészkertet, ahol megismerkedtek minden égtáj jellegzetes növényeivel és kalauzuk révén szép természetrajzi ismeretekre tettek szert. A Füvészkertben növénygyújtő tevékenységüket is kiegészítették — jóllehet gyermekes túlbuzgóságból — ezt a munkát néhányan majdnem tévesen értelmezték. A következő hetekben és hónapokban az úttörőcsapat meglátogatja a szegedi muzeumot, a Dankó-emlékeket, a szegedi várat, a Nemzeti Színházat, a Széchenyi teret és a szegedi műemlékeket. Mindegyik kiránduláson, városismereti sétán szakember tájékoztatja őket építészeti értékeinkről, várostörténeti emlékeinkről és az ezekkel összefüggő hagyományokról. Ellátogatnak az áttörik termelőszövetkezetekbe is, és itt, valamint az úttörőház szakköreiben kiegészítik a gyakorlati foglalkozásokon szerzett politechnikai ismerete^ ket. FORGÁCS „Csak magamra ismerjek" * Asszonyi affér a pincében * A rímszótár * Égi ember — ádámkosztümben * A szalmaszál Neves előadóművészt vártak X tx£roskába a kultúra helyi apostolai, s illőképpen felkészültek fogadására. Minden részletkérdésben megegyeztek, elrendezték az üdvözlés részleteit is, csak egy dologban nem jutottak dűlőre: hogyan szólítsák? Elvtárs? A, nem. ezt leszavazták. Uram? — túlságosan jelentéktelen és tartalmatlan megszólítás. Ezt mindenkinek lehet mondani, tehát ez sem illik hopzá. Az, hogy "művész úr« komolytalan, a ppályatárs« nagyképű, a »szaktárs« ez esetben egyenesen barbár ... tehát nincs illő titulus. Valami újat kellene kitalálni, vagy egyenesen tőle kellene megkérdezni, hogyan tiszteljék — jutottak végül közös platformra. Mire idáig értek, befutott az autó, a művész kiszállt belőle, s egy fiatalember, melléhajolva — mint katonák szokták sötétben — megkérdezte: — Megszólítás? — Tökéletesen mindegy — válaszolt a vendég —, csak magamra ismerjek belőle, csak tudjam, hogy rólam van szó. Erre olyan zavar támadt a titulus körül, hogy mindenki került mindenféle megszólítást. Több albérlőt zsúfolt össze egy volt nagyságos egyetlen szobában, s mindegyiktől jól megkérte az ágy árát. Egyik lakója azonban tisztességtelen dolognak tartotta ezt és panasszal élt illetékes helyen A kivizsgálás megkezdődött, a nagyságos asszony megrebbent és mindjárt bosszút forralt. Nem az albérlői ellen — nem is sejtette, hogy azok közül panaszkodott valaki —, hanem egyik földszinti haragosára fente a fogát. Ki is kerítette a pincében, s egész heves vita támadt. A lángvörös körmök 20 ujjon villantak egyszerre, s két illatos hajkoszorút kellett aznap újra rakatni. A valódi »tettes« a maga igazságérzetével vígan kuncog az eseten, mert olyan érdekes, amikor két volt nagyságos asszony igazságot tesz egymás között. Rimszótárt szerzett egy ifjú, de lelkében rokkant és öreg poéta, kinek versei 36 szerkesztőség papírkosarát is megjárták már, s mint »poéta doctus« új módon kezdett dolgozni. Rímeimet szidták — gondolta magában — hát majd lesznek gyöngyrímek és szárnyaló gondolatok. Papírt fogott, kiválasztott néhány tiszta rímet, ezeket egymás alá, rendbe irta, s azután sorokat szerzett a rímes szavak elé. Született pedig ilyen alkotó módszerrel a kővetkező első strófa: Lát még egy s mást ez öreg szem, És ha egyszer megöregszem, Rám kattan egy hideg retesz, És a halál hidegre lesz. S ezzel a versével elindult a halhatatlanság, útján, új szerkesztőségek új papírkosarai felé. Érdekes történet járja a forráskúti vidéket. Egy részeg fiatalember duhajkodva bement egy falusi ház udvarába s a menyecskét üldözni kezdte szerelmével. Az asszony segítségért futott, a legény utána, miközben mindent lehajigált magáról. Futtában felbukva azonban elnyúlt a porban. Amint az asszony a históriát újságolta, segítséget kérve, egy idős néniben feltámadt a jóindulat — meglepetésre a duhaj legény iránt. — Megyek már, lelkem, megnézem, nem az égi ember-e az, amelyikről az újságok írtak. — mondta szaporán és elkocogott. Mikor az udvarra befordult, az "égi ember", eszmélve, éppen akkor ugrott át a kerítésen, kezében lobogtatva földi ruhadarabjait. De a mama meg merne esküdni, hogy a kecskeméti "égi ember« volt, — az a hatszáz forintos. A Tiszavirágba tévedt egy este két szerelmes diákpár, négyen együtt sem voltak hatvan évesek. Mint szerény korukhoz illik, citromos, limonádét kértek. A pincér ilyennel nem szolgálhatott, átváltották hát citromszörpre. Ismét csak »nem szolgálhatok<• volt h válasz, s a gyerekek tanakodni kezdtek, öt percnyi duruzsolás ytán az egyik vidám kislány így szólt az elnéző és mosolygós pincérhez. — Valami olyat tessék hozni, amit szalmaszálon kell szívni. Látta a pincér, hogy szomjas kisdiákokkal áll szemben, nem küldte hát el őket kemény, rendreutasító szavakkal, hanem eléjük tett egy üveg bambit, s mókásan kimutatott az utcára, mondván: — Kérem, itt előttünk éppen építkeznek. Nádat is, szalmát is tetszenek találni bőségesen. Sajnos, én nem szolgálhatok ... S a kislányoknak nem sikerült utánozniok a keeli miss-eket, akikről olyan érzelmes könyvet olvastak délután. S. I. Af^áUiideiések ADÁSVÉTEL lcgy használt komplett hálószobabútor eladó. Szeged. Attila u. 18. fldsz. X2055 Fladó Jókarban lévő kétszemélyes sezlon cs fehér zománcos tűzhely. Lechner tér 7. Molnáréknál. Vihromát Service gyártmányú szemlelszedő gép féléves garanciával eladó. — Érd. Erős. Szeged, szlics utca 10. riadó külföldről érkezett új keményfa- kombinált cseh konyhabútor. Tud.: Klskundorozsma — Sztálin tér 12. Bulazséknáh X200S Solingen férfikerékpár, zománcozott fehér sparherd eladó. Petőfi Sándor sgt. 13. 2068 Festett hálószobák, kombináltszekrények, rekamlck és konyhagarnitúrák készítését, alakítását. Javítását pontos elkészítési határidővel vállalja. Bndó asztalos, Gutenberg u. 3. aosg A Sebészeti Mütéttani intézet Szeged, Kossuth L. sgt. 33. kutyákat vesz. Átvétel reggel 6—2. X2046 Ágyakat, szekrényeket vásárolok. — Klein. Párizsi krt. 43. Ko suth Lajos sugárútná). 2043 2 ágy, szekrény eladó. Szatymaz.l u. 13. Gázgyárnál 4lől. 2042 Agyakat, szekrényeket megvételre keresek. Lenin krt. U). Kise. X1M3 Bőrkabátját most festesse Csordás bőrruhakénzl tőnél, Szent Miklós u. 7.. Felaővároe. x Bőrkabátot rossz állapotban javításhoz vészek. Szent Miklós utca 7. Fel•Ővárca. x L A K A s INGATLAN Ház eladó 500 n-öl. ket ezoba, komfortos azonnal átadó melléképülettel. — Uszeged Csanádi u. 24 szám. 2041 Két "igényes fiatalember bútorozott szobát keres, lehetőleg Belvárosban. . Technikus" Jeligére Takaréktár u. Hirdetőbe. Keresek bútorozott szobát, vagy leválasztható üres szobát térítéssel. „Fiatalok" Jeligére Hirdetőbe. Két diákfiúnak bútorozott szoba fürdőszobahasználattal kiadó. Cim a kiadóban. 2064 Bejárónőt keresek. Teleki utca 14. 2048 Magános férfi 30 év körüli nőt keres házasság céljából. — . Házam. földem van" Jeligére kiadóba. Rekamié, fotel, matrac, ágybetét, sezlon függöny készítését. Javítását vállalom. Duőás kárpitos, Sajka u. 12.i Fclaővéros. Szabósegéd, gyorskezű. Jelentkezzen, Szent Miklós u*1. Felsőváros. Szombaton este Hungária körül elveszett kék-fehér szlnü gyermek horgolt takaró. Megtaláló Jutalom ellenében adja le Szt. György u. 4. Házfelügyelőnél. Féifl részére bútorozott szoba kladó. Lenin krt. 81. 2044 k G V É H Idősebb asszonyt lakásért gondozna fiatal házaspár. „Rózsa" Jeligére kiadóba. 2062 Altalános és középIskolás tanulót bármilyen tárgyból korrepetálni vállalok. Cim Szabó Rózsa, Petőfi Sáfldor sgt. 66. Hétfőn du. 2—3 között elvesztettem személyi és vállalati Igazolványomat egy tá«kában. Becsületes megtaláló I az iPn^nivánvhon léj vő címre küldje el. Elveszett 28-án egy üszőnek a járlala. Becsületes megtaláló Illő Jutalomban részesül, adja le Do| maszék 745. Bönde I Istvánnak.