Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

Szerda, 1958. október 15. Másfélezer köbméter földel termeltek ki a szegedi járás fiataljai Dis zvacsorán látták vendégül a csatornaépítésben kiváló társadalmi munkát végzett kiszeseket Zsong a terem. A szegedi já- — Pusztaszertől—Tiszaszi- több, mint másfélezer köb­rasi tanacs kultúrtermében getig, a deszki Kossuth Tsz- méter földet termelt ki. A munkás, főleg parasztfiatalok tői Mórahalmáig és Öttö- munka értéke mintegy 30 ülik körül a virágokkal dí- mösig tömegesen indultak a ezer forint, nem is beszélve szített, terített asztalokat, szegedi középiskolásokkal, az arról, hogy a víztelenített Leányok is akadnak közöt- üzemek kiszeseivel paraszt- hatalmas területen közepes tuk, tréfálkoznak, s felele- fiatalok, a kübekházi — ál- termés esetén több, minttiz­vemtik a közelmúlt emlé- tálunk elnevezett — "kis ezer forint terméstöbbletet je­keit. "Emlekszel?* — kérdi Hanság* felé. Külön emli- lent. A csatornaépítés anya­az egyik fiu — Az első nap tem meg a tápéi Hajójavító gi értéke mellett nagyjelen­bizony feltörte az aso a te- fiataljait, akik közül sokan tőségű az, hogy ez a mun­nyeremet. "Nem szokta a fizetetten szabadságot kér- ka emelte a KISZ tekinté­cigany a szántást* — vala­szol nevetve a kérdezett. -Na, de azért ott voltam a csatornaépítésnél és a rám eső részt kiástam* — toldja meg az előbbi. Lapunkból, a rádióból ismerős a hír: a szegedi járás kiszesei önként vállalták, hogy a Tisza—Ma­ros-szög belvizsújtotta te­rületén, Kübekháza határá­ban társadalmi munkával segítenek a vízlevezető-csa­torna építésében. Hat hétig dolgoztak felváltva a fiata­lok, s most kerül sor az ed­digi munka ünnepélyes érté­kelésére. Ki lesz a legjobb? — ez a központi kérdés, no meg a jutalomvacsora, amelynek illata árad a kony­hából. Nehéz eldönteni —, erről beszél Száraz Pál elvtárs, a járási KISZ-bizottság titká­ra, a fiatalokat köszöntő be­szédében. Tolmácsolja a já­rási pártbizottság üdvözletét, dicséretét, majd így szól: wr Állami életünk demokratizmusáról in. Amikor elért A kiváló munkára koccint a csatornaépítés három leg­jobbja: Savanya Ferenc, Bódi István és Varga Gábor. tek, hogy a csatornaépítés nehéz és fáradságos munká­jában részt vegyenek. Hat­hét alatt 581 járási fiatal, közel nyolcezer óra alatt, Szegeden is csatlakoznak a Forradalom Nyomolvasó* Parancsnoksága felhívásához Nemrégiben alakult meg Budapesten a Forradalom Nyomolvasói Parancsnoksá­ga Hunya Istvánnak, a Vö­rös Hadsereg volt harcosá­nak vezetésével. Mi is ez a rejtélyes hangzású szerve­zet? Olyanokból tevődött össze, akik szemtanúi, har­határozzák részvételüket, azokra igen szép feladat vár. Remélhető, hogy Szegedről nagyon sokan, sőt bizhatunk benne, minden úttörőcsapat csatlakozik ehhez a nemes mozgalomhoz. A most követ­cosai voltak a 40 év előtti kező napokban futnak majd forradalmi eseményeknek és be a jelentkezések, de már elhatározták, hogy segítséget tegnap is a legtöbb helyen nyújtanak az úttörőfiatalok- kijelentették, hogy örömmel nak a négy évtized sokszor vesznek részt e szép törek­már-már feledésbe merült titkainak, hősi harcainak, bátor tettek nyomainak fel­kutatásában. Többfelé az országban és sok helyen Szegeden is az úttörőcsapatok már hoz­záfogtak a "Hősök köny­ve* összeállításához. vés megvalósításában. Mint a felhívás mondja, padlások rejtett zugaiban, pincék mé­lyén ott hevernek még a sárguló papírlapok, régi új­ságok, röpcédulák, a régi harcok becses emlékei. Ezek összegyűjtése és az egykori harcok részesei, szemtanúi "Tavasszal újra kezdjük* elbeszéleseinek papírra vete­lyét, becsületét. Nehéz vol­na eldönteni, hogy a fiata­lok közül kik dolgoztak leg­derekasabban A jelenlevő legjobbak közül aranykoszo­rús KISZ-jelvénnyel jutal­mazzuk Varga Gábort, a tá­péi Hajójavító Telep, Sava­nya Ferencet, a deszki Kos­suth Tsz és Bódi István ti­szaszigeti KISZ-fiatalt. Szá­zan pedig emléklapot és ok­levelet kapnak. Kitörő tapssal, meleg ba­ráti szavakkal veszik körül a három kitüntetett kiszest és nagy önbizalommal hall­gatják Ágoston József elv­társ, a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága titkárá­nak szavait, aki kijelenti: »A szegedi járás kiszesei a legjobb eredményt érték el a megyében társadalmi mun­kában*. Es megkezdődik a vacsora, ízlik a finom borjúpörkölt, a jó bor, s hajnali három óráig táncolnak a fiatalok. Ezzel válnak el egymástól: eredmé­nyeinket hangsúlyozzuk, s büszkék vagyunk a megtett útra, nem tagadjuk, hogy állami életünk demokratizmusának az ellenforradalmat megelő­ző években voltak jelentős hiányosságai is, hogy nem mindenben használtuk ki a lehetőségeket szocialista de­mokráciánk fejlesztése, tö­kéletesítése érdekében. E hiányosságok közül különö­sen a párt- és az államveze­tés, az államhatalmi és az államigazgatási szervek, va­lamint a dolgozó tömegek közötti nem kielégítő kap­csolatra. népfrontpolitikánk fogyatékosságaira, a népkép­viseleti szervek; a tanácsok és az országgyűlés sokszor formális ténykedésére, ál­lamépítő és államigazgatási munkárü: ban a demokra­tikus centralizmus elvének gyakori eltorzítására, a kü­lönféle bürokratikus megol­dásokra és módszerekre kell utalnunk. És még egyre: a nep tus diktatúrájának, demokráciájának. Pártunk és kormányunk az ellenforradalom után kö­vetkezetes harcot indított az hogy a közügyek megvitatá­sába és intézésébe egyre na­gyobb számban kapcsolóti­nak be a dolgozóik. Az állami élet demokma­eredményemket lebecsülő, tizmusának fejlődése nyil­hibamkat viszont felnagyító vánul meg helyi tanácsok ellenseges szemlelet ellen, jogkörének jelentős megnö­ugyamakkor levonta a múlt vekedésében is. Már eddig hiányossagaibol is a megfe- is szarno6 helyj jellegű vál­lelo kovetkezteteseket, s lolat. intézmény került a megteremtette a kedvező tanácsok irányítása alá. felteteleit a szocialista de- Megnőtt a tanácsok pénz­mokratizmus erőteljes ki- ügyi önállósága, ily módon bontakozásának. Csak igy nagyobb lehetőségeik vam­vívhattuk ki azokat a sike- nak arra' hogy a ^ . , . . . „ . források jobb kihasználásá­reket, melyeket az ellenfor- val növ^jék beruházásaikat, radalom óta az állami élet emeljék községpolitikai te­demokratizmusának fejlesz- vékenységük színvonalát, tése terén is elértünk. Néhá- . demok­nyat ezek közül példaként: A SZOCIOllSia rácia A leglényegesebb továbbfejlesztése szempont­3 3 jabol nagy jelentősége az, hogy sikerült egész ál­lamhatalmunkat közelebb­van vinni a dolgozó tömegekhez. Párt- és állami vezetőink, képviselőink és tanácstagja­ink, népfrontmozgalmunk és demokrácia védelme érdeké- tömegszervezeteink aktivis­tái egyre többet fordulnak meg a dolgozók között. Ta­nácskoznak velük az ország gondjairól éppúgy. mint ügyes-bajos dolgaikról, meg­hallgatják véleményüket, ja­vaslataikat, őszintén ben nem mindig alkalmaz­tuk kellő eréjlyel a diktatú­ra eszközeit, illetve egyes esetekben nem oda ütöt­tünk, ahova kellett volna. Az ellenforradalom előtti évek hibái, melyek nagy­részt a személyi kultuszból, koztatják őket- problémáink, a szektás, dogmatikus szem- ról. A párt és a kormány léletből és gyakorlatból helyes politikája mellett, adódtak, komoly tanulságo- amely a dolgozó tömegek kat kell, hogy jelentsenek a egyetértésével találkozik, jövőre. Azonban súlyos hiba nem utolsósorban ennek ezeknek a fogyatékosságok- eredménye, hogy az elmúlt nak mértéktelen eltúlzása, évekhez képest észrevehető­hiba elfeledkezni a lényegről en fokozódik a néptömegek jából a népi ellenőrzési bizottsá­gok széles hálózatának, mellyel nagy tömegek köz­vetlenül ellenőrizhetik a ve­zető testületek határozatai­nak végrehajtását, fedhetik fel a gazdasági és társadal­mi élet fogyatékosságait, te­hetnek javaslatokat a hibák kijavítására. A népi ellenőr­zésről 1957 decemberében hozott törvény megalkotása óta több mint tízezer dol­tájé- gozó, munkások, parasztok, szakemberek, háziasszonyok stb. vettek részt a lakosság bejelentéseinek, panaszainak kivizsgálásában, korrupciós ügyek leleplezésében, az ál­lományon kívüü béralap fel­használásának ellenőrzésé­ben, és hozzájárultak fon­tos állami, társadalmi proo­— arról, hogy államhatal- aktivitása. A munka front- lémák megoldásához. No­munk alapvetően mindenkor ján elért sikerek éppoly biz­kifejezője volt a proletariá- tos jeled ennek, mint az, Ezekbe a díszes albumokba se a forradalmi nyomolvasó M. T. kerülnek be mindazok a feljegyzések, fényképek, do­úttörők feladata. Akik egyet­lenegy nyomot sem hagynak A fűszerpaprika-termesztés második díját nyerte el a szegedi Uj Élet Tsz A híres szegedi paprikát Országos Mezőgazdasági Ki­az idén az Üj Élet Termelő- állítás zsűrije milyen nagy­szövetkezet képviselte Sze- ra értékelte idei termésüket, gedről a 62. Országos Mező- mely az aszályos időjárás el­gazdasági Kiállításon. A ki- lenére is átlagosan 40 méter­állítás bővelkedett fűszer- mázsa körül mozog. A pap­paprikában, s ezért az Uj rikatermesztés országos má­Élet Termelőszövetkezet tag- sodik díját ítélték oda a tsz saga nem is gondolt arra, tagjainak. Gyönyörű ezüst­velte közéletünk demokra­tizmusát az üzemi tanácsok életrehívása, az államappa­rátus szervezeti, ügyviteli egyszerűsítése és létszám­beli csökkentése, és sok más tönt06 intézkedés is. Ha az állami életünk de­mokratizmusának további fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokat vizsgáljuk, minde­nekelőtt azt kell leszögez­nünk, hogy e demokratiz­mus tökéletesítésének útja csak a proletárhatalom erő­sítésének, fejlesztésének út­ja lehet. A demokrácia — mint a marxizmus—leniniz­mus tanítja — államforma. demokráciát, kumentumok, amelyeket az észrevétlenül ami népünk úttörők gyűjtenek össze a Magyar Tanácsköztársaság dicső napjaiból, vagy pedig a fiatal szovjet állam meg­teremtéséért harcolt volt vö­röskatonák visszaemlékezé­seiből. A Forradalom Nyomolva­sói Parancsnoksága most bo­csátotta ki 1. számú paran­cs it, amelyet tegnap, ked­den ismertettek a szegedi út­törőcsapatok előtt. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem kötelező részt venni e munkában, de akik el­forradalmi harcaira emlé­keztet, méltán megérdemlik a "forradalom nyomolvasói* címet — Az 1948-as tanügyi re­form előtt Romániában nem volt egyetlen építőipari szakiskola sem. Jelenleg az építészeti szektorban 41 szak­iskola és mesterképző iskola működik több mint 10 ezer; tanulóval. Vak német művészek Szegeden A Vakok és Csökkentlá- lép a hangversenyen Bán tök Szövetsége újból külföldi Sándor zongoraművész, kit a vak-küldöttséget lát vendé- szegedi közönség régóta jól gül. A lengyel, kínai vak- ismer és szeret. A műsorban ügyi vezetők után most az Bach, Handel, Beethoven, NDK-ból egy vak művész- Schubert, Brahms, Chopin küldöttség látogatott el Ma- művek és dalok, Mozart és gyarországra. Ez a látoga- Rossini operaáriák szerepel­tás viszonzása annak a hang- nek. verseny-sorozatnak, melyet Jogosan előzheti meg nagy az NDK Vakok Szövetségé- érdeklődés a német és ma­nek meghívására négy vak gyar vak művészek bemutat­művész a nyáron Németor- kozását, illetve fellépéseit, szágban adott. hiszen a nemlátók a munka A vendég művészek hét- minden területén, igy a főn este 7 órai kezdettel a hangverseny dobogókon is Szegedi Nemzeti Színház Ka- már több ízben bebizonyítot­maraszínházának helyiségé- ták, hogy a látókkal egyen-\ ben bemutatkoznak a szege- értékű produkciókra képe­di közönség előtt is. Eva sek. Luhn, Walter Borgis ének- A hangversennyel kapcso-j művészek mellett Walter latos minden felvilágosítást; Jentzsch zongoraművész is a Vakok Szövetsége Kölcsey, fellép, kiknek nevét a német u. 1. szám alatti helyiségé-j hangversenykedvelö közön- ben adunk naponta délutánj ség jól ismeri. Mellettük fel- 4 órától 6 óráig. 1 nem is hogy különösképpen felfi­gyelnek májd a paprikater- serleget hoztak haza Buda- Bármilyen melésben eddig elért ered- pestről, melyre nemcsak az mint általában bármely po­ményeikre. Kissé meglepőd- Üj Élet Tsz paprikatermelői, htikai felépítményt végső ve vették tudomásul, hogy az egész Mihálytelek büszke. _ Szeretem látni, mikor az emberek örülnek becsülettel Véget ért a Köztisztasági Vállalat kicsi­nositott termé­ben a jelölő­gyűlés. Tüzete­sen meghány­ták-vetették a városi tanácsba javasolt jelölt, Matók Mihály­né ecsetgyári munkásasszony személyét, aki alig tudott szó­hoz jutni, úgy megilletődött a dicséretektől. Azt azért el­mondotta, hogy megfelelni a biza­igyekszik lomnak. A gyűlés után már jobban megered a szava: — Nehéz lesz, de azért boldogan válla­lom — sóhajt, ahogy kifordulunk az üzem kapuján. — Az elmúlt négy esztendő sok gonddal, bajjal járt. Sokszor szinte el­kedvetlenedtem, amikor nem tudtam va­lamelyik választóm kérését jól elintézni. — Persze, amit lehetett, elintéztem. Talán ezért is jelöltek újra. A következő négy év biztosan több sikert, örömet hoz, s én szeretem látni, amikor az emberek örülnek. Ebben a körzetben különösen sok a gond, a baj, de azért vagyunk, hogy ezeket megszüntessük. Sok mindent mond még Matók Mi­hályné... Lényéből a bizalom, a tettre­készség árad. Ugy érzem, jól képviseli majd Rókus egyik munkáslakta körzetét. Ismét jelölték Mintha on­nan és oda ir­ta volna Jó­zsef Attila leg­szebb prole- | tárverseit, aS: móravárosiak­nak, a "Város peremén« la­kóknak. gyári | munkásoknak, ' kubikusoknak, ácsoknak, cse­repezőknek, napszámos em­bereknek, akik ökölbe szorított kézzel szorong­va éltek az úri Magyarország sajgó földjén. Móraváros legcsücskében, a Cserepes-soron erre is emlékeztet most, amikor tanácstag-jelölőgyűlésükön szó szót követve mondták el leglelkük meg­nyilatkozásait, s egyhangú véleménnyel jelölték Vincze Antal eddigi kerületi ta­nácstagjukat a listára kerülök közé. Ügy mondták, hogy közülük való, ve-' lük érez most is az egykori fűrészgyári gépmunkás, később ugyanott igazgató, négy esztendő óta pedig a városi tanács v. b.-elnökhelyettese. Senki se tudná előttük bebizonyítani, hogy Vincze An­talnak nincs köze annak a 11 millió fo­rintnak előteremtéséhez, amit mindössze négy esztendő óta költött Móravárosra a népi gondoskodás. Köze van a külte­leki utcák elkészült, vagy készülő asz­faltjárdáihoz, a periféria jobb közvilá­gításához, az új kutakhoz és közkifo-; lyókhoz, s a több millió forintos költ-; séggel készülő móravárosi iskolához. A; nép ügyéhez teljes szívéből köze van: hát ezért jelölték ismét szószóiójukká. nak meg. A demokrácia te­hát minden társadalmi for­mációban, államtípusban meghatározott osztálytarta­lommal bír. A kapitalista országokban a legdemokrati­kusabb burzsoá köztársaság is — mint Lenin mondotta — a burzsoázia gépezete, a proletariátus elnyomására. A szocialista államokban vi­szont a demokrácia a dolgo­zó tömegek számára jelent hatalmat, jogot és szabadsá­got, a volt kizsákmányoló osztályok számára pedig el­; nyomást, diktatúrát. | Miért kell ezt külöi) is ; kiemelni? Azért, mert ami­kor a szocialista demokrácia problémáiról szólunk, lehe­tetlen — eredményeink és hibáink elemzése mellett — nem visszaemlékezni az el­lenforradalmi időszakra, s e téren is le kell szűrnünk an­nak tanulságait. , A revizionista, dalmi ideológiai és politikai hadjárat ugyanis épp a szo­cialista demokrácia lénye­gének meghamisítására, vég­ső soron megsemmisítésére irányult. Emlékezzünk: a re­vizionisták már az ellenfor­radalom kirobbantása előtt felmelegítették a "tiszta de­mokrácia* a "vegytiszta tör­vényesség*, a dolgozók be­csapésára szolgáló burzsoá jelszavait S mindezt azzal a céllal tették, hogy demok­ráciánkat "fellazítva* "libe­ralizálva* előkészítsék az el­lenforradalmi restauráció ta­laját. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents