Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

3 Kedd, 1958. október 14. fl személyes barátság bizalmával felölték országgyűlési képvise ifinek a mórahalmiak Komócsin Zoitán elvtársat Pótképviselőnek Dovalovszki János állami gazdasági igazgatót jelölték Lajos Ferencné, a Vörös Október Tsz tagja is. — Itt voltam húsz évvel ezelőtt — mondotta —, amikor gróf Teleki szónokolt. Nem volt szavazati jogom A mórahalmi művelődési mozgalmat, a MADISZT, otthon nagyterme sok min- majd az akkori szegedi pártdent megért, s akik odajár- bizottság titkárhelyettese nak: tanúskodnak. Vasárnap lett. Később a Vas megyei délelőtt az országgyűlési kép- pártbizottság élén dolgozott, viselő-jelölőgyűlésen is em- majd az MDP Központi Velékeztek arra a községbeli zetősége agitációs osztálya sem, nemhogy kérdezhetemberek, hogy a múlt par- vezetőjeként, azután Moszk- tünk volna valamit. A képlamentjében a szegedi járás- vában két és fél évig tanult viselő urat pedig aztán nem ból Gömbös Gyula, Pallavi- a társadalomtudományi fő- is láttuk. Most ismerjük, chini. őrgróf, Festetich gróf, iskolán. Hazajövet ismét a akit jelölünk, és meg mermeg a tömeggyilko6 Rajniss párt központi apparátusában, jük kérdezni tőle, amit akaFerenc volt a képviselő. majd a Hajdú-Bihar megyei runk. Sőt tudjuk, hogy ezRózsa István, a járási pártbizottság első titkára- után is ellátogat hozzánk és pártbizottság titkára beszá- ként tevékenykedett. Az rábízhatjuk ügyes-bajos dolmolójában vetette fel: -kit MSZMP szervezésében kez- gainkat képviseltek ezek?* Kérdéséből a válasz is érződött. Igen, e mórahalmi teremben mondta közel húsz évvel ezelőtt gróf Teleki Pál:-Nincs meg a bizalom a képviselők és a választók közötti De én meg fogom teremteni, ha kell, erőszakkal is .. .* Állami életünk demokratizmusáról Nyilvánvaló, II. hogy a tóiktól, tehát a dolgozó tötömegek bizalmából a taná- alatt állnak. További biztocsokba és a parlamentbe be- síték, hogy a választók azokerült küldöttek nem is kép- kat a küldötteket, akik nem viselhetnek más érdekeket, végeznek megfelelő munkát, dettől fogva részt vett és az ellenforradalom okozta károk eltakarításában. Jelenleg a KISZ első titkára és az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Amikor az elnöklő dr. Rózsa József, a mórahalmi szanatórium igazgatójának bemint a nép érdekeit, s nem szolgálhatnak mást, mint a nép javát. Hogy pedig ez ne is lehessen másként, annak biztosítéka az, hogy a tanácstagok és a képviselők rendszeresen választóiknak kenységükről, javaslatokat, tanácsokat kérnek és megbízatásokat kapnak válaszEzeket a szavakat tanú- jelentése nyomán szavazásra sitja a korabeli Szegedi Üj került a sor, a karok erdeje Nemzedék, de a móráhal- egyöntetűen a magasba emelni iak közül is sokan kese- kedett. rűen gondolnak reá. S mennyivel más volt most a légkör, amelyben az őszinte bizalom nyilvánult meg, amikor Dancs László, a községi nagyiskola igazgatója a zsúfolt teremben (még az utcán is álltak) javasolta, hogy Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista MunkásMindenki érezte: ők a munkáshatalom képviselői. Mert vajon húsz évvel ezelőtt ugyanitt megkérdezheti ték-e a falusiak — akik nagy részének akkor szavazati jóga sem volt — gróf Teleki Páltól, hogy -ki fia borja?* Erről beszélt Komócsin Zoltán elvtárs, a gyűlés résztvevőinek kérésére. Még az akkori -válogatott párt Politikai Bizottságának előkelőségek* sem tehették póttagja, a KISZ Központi Bi- volna fel így a kérdést, zottságának első titkára, a mórahalmi emberek régi jó ismerőse és barátja legyen megyei képviselőjelöltjük. Zúgott a tap6, az éljen. S miután elhangzott a másik javaslat, hogy pótképviselónek Dovalovszki Jánost, az Ásotthalmi Állami Gazdaság igazgatóját jelöljék — akinek köszöntésére ugyancsak összeverődött a közel ezer tenyér —, felállt Várnai Marian, a Mórahalmi Gépállomás brigádvezetője és tizennégy évvel ezelőtti eseményeket idézett. A felszabadulás első heteiben voltunk, de Pesten még a fasiszták garázdálkodtak, Ha mégis életéről beszélt volna a méltóságos úr, akkor csak arról számolhatott volna be; miképpen járult hozzá az 1919-es Tanácsköztársaság vérbefojtásához, a magyar nép kifosztásához a Horthy-reakció alatt. Elmondhatta volna, hány ezer hold földje van, háza, mennyit vesztett kártyán, vagyis bemutathatta volna a hamisítatlan grófi élet keresztmetszetét. A ma képviselőjelöltjei viszont egyszerű hétköznapi munkás, paraszt életrajzokat ismertetnek a választókkal, akik azon mérik le a célkitűzések helyességét, hogy a veamikor az alig 20 esztendős zetők politikája' mennyire áll Komócsin Zoltán Mórahalmon élelmet gyűjtött a kórházak sebesültjeinek, s ugyanakkor segített a magára ébredő falu sok-sok gondjában-bajában. Nem egy esetben intézte el azóta is a mórahalmi emberek ügyesbajos dolgait — erről szólott Meleg István főhadnagy is. Bálint János földművesszovetkezeti dolgozó hasonlókörei a választók szívéhez. Olyanokat nem fogadnának el vezetőknek, akik nem a néphatalmat képviselik, akik elárulták a munkások, parasztok ügyét, vagy súlyos hibákat vétettek az emberekkel szemben — mondotta Komócsin elvtárs, versereu = ™ majd idézte a2 ellenforradalképpen hangoztatta hogy jol amiknr Kádár mi időszakot, amikor Kádár János elvtárs mellé álltak a hazát, a szocializmust féltőn védő dolgozók. A párt és a munkás-paraszt forradalmi kormány politikáját szívvellélekkel magukénak vallók közül azért választják ki a képviselőjelölteket és tanácsemberek, mert azonos célért küzdenek. E cél: a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke, a népi hatalom. A rendkívül nagy hatású beszéd után még szót kért A vérünkből való — mondották Sajó Gyula elvtársról a sándorfalviak megállta helyét, minden erejével küzdött a munkások, dolgozó parasztok igazságáért. A felszabadulás óta is azok közé tartozik, akik tőlük telhetően legtöbbet tettek és tesznek a szocialista építés érdekében. A vezetése alatt álló vállalat hét év alatt hatszor nyerte el az élüzem címet, melyet jelenleg is visel, s a borszakmában országosan a második legjobb pincegazdaság. A gyűlésen sokan felszóA sándorfalviak szombati laltak, felidézték a múlt SrittL-* rendszer választásait, amikor politikai karrierre készülő ügyvédek, földbirtokosok jötDóniel elvtársat, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, a megye országgyűlési képviselőjének jelölték - ország- tek Sándorfalvára. Fűt-fát gyűlési pótképviselőnek je- fgértek az embereknek, lölték Sajó Gyula elvtársat, a Csongrád vidéki pincegazdaság igazgatóját. csakhogy szavazataik árán bejuthassanak a parlamentAmikor a gyűlés elnöke be. Mint kifejezésre juttatjavaslatot kért, Darázs Jó- ták, Sajó elvtárs már eddig zsef egyéni gazda szólalt fel, s a nagygyűlés részvevői lelkesedéssel hagyták helyben véleményét. Sajó elvtárs a korán félárvaságra jutott kőművessegéd fia valóban húsunkból, vérünkből való, egész fiatalon került a munkásmozgalomba, s 1930-tól a felszabadulásig, mint az illegális Magyar Kommunista Párt hűséges harcos tagja dolgozott. A fasizmus legsötétebb éveiben is derekasan is sokkal, de sokkal többet tett a termelők érdekében, mint az egykori képviselőik a falunak összesen. Ezért fogadták olyan nagy tapsai Sajó elvtárs pótképviselővé való jelölését. Október 26-án lesz az új évad első hangversenye Október 26-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban Wagner Tannhauser-nyitánya nyitja meg az 1958—59-es új hangversenyévadot. Jean Marié Darre, a kiváló francia zongoraművésznő, akinek virtuóz játékában a szegedi közönség többször is gyönyörködött már, ezúttal Saint-Sains zongoraversenyét fogja tolmácsolni, valamint Brahms IV. Szimfóniája hangzik el a szegedi Bartók Béla filharmonikus zenekar előadásában, Vaszy Viktor vezényletével. Beszédes számok a szegedi tsz-ek életéből ismerik, szereti a jelölteket. Ábrahám Vince községi KISZ-titkár is örömmel üdvözölte a magyar kommunista fiatalok vezetőjének jelölését. A választók között akadtak néhányan olyanok is, akik nem ismerték még közelebbről a jelölteket. Meg is kérte őket Sánta Imre tagjelolteicet az egyénileg dolgozó paraszt a gyűlésen, hogy mondják el életüket. El is mondták, sorra, őszintén. S a szavakból kitűnt, hogy a két képviselőjelölt az egyszerű dolgozók közül való. Nem kiváltságosak, hanem életük azonos sok becsületes, a népi demokráciát, a szocializmust szolgáló hazafiéval. Dovalovszki János szegény- A szegedi dolgozó parasz- pedig 32 forint 20 fillérre paraszt családból származik, tok termelőszövetkezeti moz- szökkent fel Az ellenforraHat elemi után már gyen- galmát is számos gazdasagi, dalom kovetkezteben 1956mekkorában földmunkán dol- politikai nehézség gátolta a ban az egy munkaegységre gozott A felszabadulás óta fejlődésben az elmúlt öt eső jövedelem némileg csökpárttag, mezőgazdasági szak- esztendő alatt. Az 1956. ok- kent. A műit évben azoniskolát végzett és most nagy tóberi ellenforradalom pe- ban már ismét 33 forint szocialista gazdaság igazga- dig még komolyabb károkat fölé emelkedett. Az idei tója okozott a város szövetkeze- gazdasági évre városunk Komócsin Zoltán munkás- teinek. Ennek ellenére szá- szövetkeretei átlagosan 42 család gyermeke. Volt ki- mok bizonyítják: szövetke- forint 19 fillért terveztek a futó, segédmunkás, keres- zeteink tagjai egyre jobban teljesített munkaegységek kedelmi alkalmazott Sze- élnek, s a saját szükségletre utáni jövedelemként. Az geden való terme! st gyors ütem- aszályos időjárás nagy neHúsz évvel ezelőtt kapcsoló- ^n váltja fel az áruterme- hézségek elé állította a dott a munkásmozgalomba. 1953-ban például Szege- szövetkezeteket, tervük telA felszabadulás után részt den az egy munkaegységre intésében. Azonban ennek vett a Munka című szakszer- jutó átlagos jövede!em 22 ^tt « Trint 19 fillér vezeti hetilap, majd a Del- tervezett űz lonnt ia niier magyarország megindításé- formt 80 ftllér volt 1954_ munkaegysegenkenta joveban. Szervezte az ifjúsági ben már 29,90-re, 1955-ben delemnek nem sok híja lesz. visszahívhatják, s új, jobb küldötteket választhatnak helyükbe. A nyugati -szabad világ* propagandistáinak is figyelmébe ajánlhatjuk a tényeket, beszámolnak Egyébként mi hajlandók vavégzett tevé- gyünk egybevetni ezeket az ő országaik tényeivel is, s nem hisszük, hogy az egybevetés után a demokratizmus mértékét illetően nekünk kellene szégyenkeznünk. Hiszen például az Egyesült Államokban a választójogosultságot még 1945 után is különféle cenzusokhoz kötötték. (Az 1948-as választásoknál az Egyesült Államok 11 déli államában 7,7 millió szegénysorsút fosztottak meg szavazati jogától, a választójogosultsághoz kötött adó be nem fizetése miatt, 2,8 millió állampolgárt azzal az indokolással akadályozták meg szavazati jogának gyakorlásában, hogy nem tud angolul írni és olvasni, több mint 2 millió amerikai az egyhelyben lakás cenzusa következtében nem vehetett részt a választásokon.) Az sem a mi szégyenünk, hogy a nyugati demokráciák -szabad és tiszta* választásaikon igénybeveszik összes erőszakszerveiket és alkalomadtán nem riadnak viszsza a terror alkalmazásától sem. Idézzük csak egy amerikai szenátor szavait, amelyek néhány évvel ezelőtt hangzottak el a rádióban: -Véleményem szerint — mondta — annak, hogy egy néger kutyát (sic!) megakadályozzunk a szavazásban, a legjobb módja, hogy előző este meglátogatjuk*. Az is tény, hogy a -demokratikus* Egyesült Államokban a végrehajtó hatalom a monopolA csongrádi református egyházmegye lelkészeinek tanácskozása Szegeden A csongrádi református mertette. Kérte a jelenlevőegyházmegye lelkészei hét- ket, hogy az igehirdetés melfőn tanácskozásra gyűltek lett családlátogatások alkalössze Szegeden. Megbeszélő- mával és híveikkel való más sükön részt vett és felszó- találkozásokkor beszéljenek lalt Czukár György, a Haza- az országnak az elmúlt tizenfias Népfront Csongrád me- három évben elért eredmégyei alelnöke is. nyeiről. Adjanak biztatást a Munkácsi György reformé- közös gazdaságokba való betus esperes megnyitó szavai lépésre a hozzájuk tanácsért után Jánosi Imre debreceni forduló dolgozó parasztoklelkész tartott előadást -Né- nak. pünk egysége az új társada- Az előadásokat követően lom építésében és a béke vé- számosan szóltak hozzá a delmében* címmel. Ezután felvetett problémákhoz, majd Achs Károly szegedi lelkész az alábbi nyilatkozatot foaz időszerű problémákat is- gadták el: Mi, Csongrád megyei református lelkészek egynek valljuk magunkat népünkkel és egységesen állunk népünk vezetőinek országépító és a nép felemelkedését előmozdító sikeres politikája mellett. Ennek kinyilvánítását két okból is szükségesnek tartjuk. Először azért, mert népünk általános választásra készülődik. Bizonyságot teszünk ezért arról, hogy az elmúlt tíz esztendő tapasztalatai szerint, a szocializmus útja népünk boldogulásához és országunk felvirágzásához vezetett. Szemünk előtt épült fel a rommá vált ország. Szemünk láttára vált elmaradt mezőgazdasági államból fejlett ipari országgá. Szemünk láttára emelkedett a munkásság és a dolgozó parasztság olyan életszínvonalra, amilyenről a régi feudálkapitalista világban talán csak álmodhatott. Népünk jelen útját, mint a jövendő győzelmes útját ajánljuk mi is még több sikerre, emelkedésre és fejlődésre törő népünknek. Szükségesnek tartjuk kinyilvánítani népünkkel es népünk vezetőivel való egységünket azért is, mert az ENSZ jelen közgyűlésén, ismert haladásellenes nyugati körök, ismét napirendre tűzték az úgynevezett -magyar kérdést*. Egy ízben már tiltakoztunk az ellen, hogy ilyen fogásokkal próbálják megbontani népünk sorait és nyugtalanítani népünk és országunk belső békességét. Az újabb napirendre tűzéssel kapcsolatban az a véleményünk, hogy ha van magyar kérdés, akkor az a magyar nép ügye, azt nem az ENSZ nyugati körei illetékesek eldönteni és megoldani, hanem majd eldönti azt a magyar nép november 16-án. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a döntés egyfelől csattanós választ ad minden rágalomra és nyugtalanító kísérletre, másfelől jelentősen hozzájárul majd a béke megvédéséhez. A református lelkészek dúlás után "épült nagy ipari délben közös ebéden vettek részt. Délután látogatást tetüremében, a Szegedi Textiltek a városnak a fels zaba- művekben. tőke képviselőjének, az elnöknek a kezében összpontosul, aki ténykedéséért a választott szerveknek nem tartozik lényegében felelősséggel. Csak ilyen rendszerben születhetett meg a munkásellenes Taft—Hartley törvény, a McCarran rendőrállami törvény, a Smith-féle törvény és a nyílt fasizmust képviselő maccartyzmus. „ Az annyit dicsért svájci demokrácia pedig mindmáig nem adott választójogot a nőknek! C _a>i Franciaországiá rnosr ban a burzsoá demokrácia egyik fellegvárában a monopoltőkés körök az amerikaihoz hasonló rendszert akarnak megvalósítani. Az új alkotmánytervezet a választások és a parlament jelentőségét a minimálisra csökkenti, az egész hatalmat az elnök kezébe adja, akit nem is a parlament jelöl ki, s a parlamentnek nem is tartozik. felelősséggel. Több francia burzsoá lap is rámutat, hogy az új alkotmány alapján a köztársasági elnök sokkal inkább -gyakorolhatná a királyi funkciókat* mint az 1875. évi alkotmány szerinti Az a tény továbbá, hogy a francia monopoltőke most mindent elkövet azért, hogy az ország legerősebb pártját, a Kommunista Pártot kiiktassa a közéletből és illegalitásba szorítsa —ugyancsak azt bizonyítja, hogy a burzsoázia, ha érdekei úgy kívánják, még a saját törvényeit is felrúgja, még a saját nyomása és ellenőrzése alatt végbement választások eredményeit sem tartja tiszteletben. Összegezve :JaCok! ráciánk alacsonyabbrendűségét bizonyítja-e az, hogy az Egyesült Államokban, Franciaországban, Svájcban és a többi tőkés országban csak a lakosság töredéke, a kizsákmányoló tőkés1 osztály számára van demokrácia, a lakosság döntő többsége, a dolgozó tömegek számára viszont a hatalomból való kisemmizést, jogfosztottságot. faji és politikai megkülönböztetést jelentő diktatúra? Nyilvánvaló, hogy a tények összevetése nem a -szabad világ tiszta demokráciájának*, hanem a mi népi demokratikus államunknak javára dönti el azt a kérdést, hogy hol van demokrácia, hol vannak meg a demokrácia fejlődésének perspektívái. (Folytatjuk) Forráskúti pedagógusok tanulmányi kirándulása Kelebiára A minap 14 forráskúti pedagógus, több mint negyven általános iskolai tanuló és szülő együtt utazott el a Kecskemét melletti kelebiai állami szőlőgazdaságba, hogy közvetlenül láthassák falujuk szép jövőjét, mely a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével válik majd valóra. Kelebia környéke épp olyan homokos vidék, mint Forráskút, s jelenleg itt van az ország egyik legszebb állami szőlőgazdasága. A látogatás nevelöknek, szülőknek, tanulóknak egyaránt rendkívül tanulságos, hasznos volt. A pedagógusok az itt látottakat mindennapi nevelő munkájukban gyümölcsöztethetik majd, ugyanakkor a szülők is láthatták: az egyéni gazdálkodás jövedelmezőségét tekintve meg sem közelíti azokat az eredményeket, melyeket a nagyüzemi, szövetkezeti termelés közepette érhetnek; el.