Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

3 Kedd, 1958. október 14. fl személyes barátság bizalmával felölték országgyűlési képvise ifinek a mórahalmiak Komócsin Zoitán elvtársat Pótképviselőnek Dovalovszki János állami gazdasági igazgatót jelölték Lajos Ferencné, a Vörös Ok­tóber Tsz tagja is. — Itt voltam húsz évvel ezelőtt — mondotta —, ami­kor gróf Teleki szónokolt. Nem volt szavazati jogom A mórahalmi művelődési mozgalmat, a MADISZT, otthon nagyterme sok min- majd az akkori szegedi párt­dent megért, s akik odajár- bizottság titkárhelyettese nak: tanúskodnak. Vasárnap lett. Később a Vas megyei délelőtt az országgyűlési kép- pártbizottság élén dolgozott, viselő-jelölőgyűlésen is em- majd az MDP Központi Ve­lékeztek arra a községbeli zetősége agitációs osztálya sem, nemhogy kérdezhet­emberek, hogy a múlt par- vezetőjeként, azután Moszk- tünk volna valamit. A kép­lamentjében a szegedi járás- vában két és fél évig tanult viselő urat pedig aztán nem ból Gömbös Gyula, Pallavi- a társadalomtudományi fő- is láttuk. Most ismerjük, chini. őrgróf, Festetich gróf, iskolán. Hazajövet ismét a akit jelölünk, és meg mer­meg a tömeggyilko6 Rajniss párt központi apparátusában, jük kérdezni tőle, amit aka­Ferenc volt a képviselő. majd a Hajdú-Bihar megyei runk. Sőt tudjuk, hogy ez­Rózsa István, a járási pártbizottság első titkára- után is ellátogat hozzánk és pártbizottság titkára beszá- ként tevékenykedett. Az rábízhatjuk ügyes-bajos dol­molójában vetette fel: -kit MSZMP szervezésében kez- gainkat képviseltek ezek?* Kérdésé­ből a válasz is érződött. Igen, e mórahalmi teremben mondta közel húsz évvel ez­előtt gróf Teleki Pál:-Nincs meg a bizalom a képviselők és a választók közötti De én meg fogom teremteni, ha kell, erőszakkal is .. .* Állami életünk demokratizmusáról Nyilvánvaló, II. hogy a tóiktól, tehát a dolgozó tö­tömegek bizalmából a taná- alatt állnak. További bizto­csokba és a parlamentbe be- síték, hogy a választók azo­került küldöttek nem is kép- kat a küldötteket, akik nem viselhetnek más érdekeket, végeznek megfelelő munkát, dettől fogva részt vett és az ellenforradalom okozta ká­rok eltakarításában. Jelenleg a KISZ első titkára és az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja. Amikor az elnöklő dr. Ró­zsa József, a mórahalmi sza­natórium igazgatójának be­mint a nép érdekeit, s nem szolgálhatnak mást, mint a nép javát. Hogy pedig ez ne is lehessen másként, an­nak biztosítéka az, hogy a tanácstagok és a képviselők rendszeresen választóiknak kenységükről, javaslatokat, tanácsokat kérnek és meg­bízatásokat kapnak válasz­Ezeket a szavakat tanú- jelentése nyomán szavazásra sitja a korabeli Szegedi Üj került a sor, a karok erdeje Nemzedék, de a móráhal- egyöntetűen a magasba emel­ni iak közül is sokan kese- kedett. rűen gondolnak reá. S mennyivel más volt most a légkör, amelyben az őszinte bizalom nyilvánult meg, amikor Dancs László, a köz­ségi nagyiskola igazgatója a zsúfolt teremben (még az utcán is álltak) javasolta, hogy Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkás­Mindenki érezte: ők a munkáshatalom képviselői. Mert vajon húsz évvel ez­előtt ugyanitt megkérdezheti ték-e a falusiak — akik nagy részének akkor szava­zati jóga sem volt — gróf Teleki Páltól, hogy -ki fia borja?* Erről beszélt Komó­csin Zoltán elvtárs, a gyű­lés résztvevőinek kérésére. Még az akkori -válogatott párt Politikai Bizottságának előkelőségek* sem tehették póttagja, a KISZ Központi Bi- volna fel így a kérdést, zottságának első titkára, a mórahalmi emberek régi jó ismerőse és barátja legyen megyei képviselőjelöltjük. Zúgott a tap6, az éljen. S miután elhangzott a másik javaslat, hogy pótképviseló­nek Dovalovszki Jánost, az Ásotthalmi Állami Gazdaság igazgatóját jelöljék — aki­nek köszöntésére ugyancsak összeverődött a közel ezer tenyér —, felállt Várnai Marian, a Móra­halmi Gépállomás brigád­vezetője és tizennégy év­vel ezelőtti eseményeket idézett. A felszabadulás első hetei­ben voltunk, de Pesten még a fasiszták garázdálkodtak, Ha mégis életéről beszélt volna a méltóságos úr, ak­kor csak arról számolha­tott volna be; miképpen járult hozzá az 1919-es Ta­nácsköztársaság vérbefoj­tásához, a magyar nép ki­fosztásához a Horthy-re­akció alatt. Elmondhatta volna, hány ezer hold földje van, háza, mennyit vesztett kártyán, vagyis bemutathatta volna a hamisítatlan grófi élet ke­resztmetszetét. A ma kép­viselőjelöltjei viszont egysze­rű hétköznapi munkás, pa­raszt életrajzokat ismertet­nek a választókkal, akik azon mérik le a célkitűzé­sek helyességét, hogy a ve­amikor az alig 20 esztendős zetők politikája' mennyire áll Komócsin Zoltán Mórahal­mon élelmet gyűjtött a kór­házak sebesültjeinek, s ugyanakkor segített a ma­gára ébredő falu sok-sok gondjában-bajában. Nem egy esetben intézte el azóta is a mórahalmi emberek ügyes­bajos dolgait — erről szólott Meleg István főhadnagy is. Bálint János földművesszo­vetkezeti dolgozó hasonló­körei a választók szívéhez. Olyanokat nem fogadná­nak el vezetőknek, akik nem a néphatalmat képvi­selik, akik elárulták a munkások, parasztok ügyét, vagy súlyos hibákat vétettek az emberekkel szemben — mondotta Komócsin elvtárs, versereu = ™ majd idézte a2 ellenforradal­képpen hangoztatta hogy jol amiknr Kádár mi időszakot, amikor Kádár János elvtárs mellé álltak a hazát, a szocializmust féltőn védő dolgozók. A párt és a munkás-paraszt forradalmi kormány politikáját szívvel­lélekkel magukénak vallók közül azért választják ki a képviselőjelölteket és tanács­emberek, mert azonos célért küzde­nek. E cél: a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a bé­ke, a népi hatalom. A rendkívül nagy hatású beszéd után még szót kért A vérünkből való — mondották Sajó Gyula elvtársról a sándorfalviak megállta helyét, minden ere­jével küzdött a munkások, dolgozó parasztok igazságá­ért. A felszabadulás óta is azok közé tartozik, akik tő­lük telhetően legtöbbet tet­tek és tesznek a szocialista építés érdekében. A vezetése alatt álló vállalat hét év alatt hatszor nyerte el az él­üzem címet, melyet jelenleg is visel, s a borszakmában országosan a második leg­jobb pincegazdaság. A gyűlésen sokan felszó­A sándorfalviak szombati laltak, felidézték a múlt SrittL-* rendszer választásait, amikor politikai karrierre készülő ügyvédek, földbirtokosok jöt­Dóniel elvtársat, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, a megye országgyűlési képvi­selőjének jelölték - ország- tek Sándorfalvára. Fűt-fát gyűlési pótképviselőnek je- fgértek az embereknek, lölték Sajó Gyula elvtársat, a Csongrád vidéki pincegaz­daság igazgatóját. csakhogy szavazataik árán bejuthassanak a parlament­Amikor a gyűlés elnöke be. Mint kifejezésre juttat­javaslatot kért, Darázs Jó- ták, Sajó elvtárs már eddig zsef egyéni gazda szólalt fel, s a nagygyűlés részvevői lel­kesedéssel hagyták helyben véleményét. Sajó elvtárs a korán félárvaságra jutott kő­művessegéd fia valóban hú­sunkból, vérünkből való, egész fiatalon került a mun­kásmozgalomba, s 1930-tól a felszabadulásig, mint az ille­gális Magyar Kommunista Párt hűséges harcos tagja dolgozott. A fasizmus legsö­tétebb éveiben is derekasan is sokkal, de sokkal többet tett a termelők érdekében, mint az egykori képviselőik a falunak összesen. Ezért fo­gadták olyan nagy tapsai Sa­jó elvtárs pótképviselővé va­ló jelölését. Október 26-án lesz az új évad első hangversenye Október 26-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Nemze­ti Színházban Wagner Tannhauser-nyitánya nyitja meg az 1958—59-es új hang­versenyévadot. Jean Marié Darre, a kiváló francia zon­goraművésznő, akinek vir­tuóz játékában a szegedi közönség többször is gyö­nyörködött már, ezúttal Saint-Sains zongoraverse­nyét fogja tolmácsolni, va­lamint Brahms IV. Szimfó­niája hangzik el a szegedi Bartók Béla filharmonikus zenekar előadásában, Vaszy Viktor vezényletével. Beszédes számok a szegedi tsz-ek életéből ismerik, szereti a jelölteket. Ábrahám Vince községi KISZ-titkár is örömmel üd­vözölte a magyar kommu­nista fiatalok vezetőjének jelölését. A választók között akadtak néhányan olyanok is, akik nem ismerték még közelebbről a jelölteket. Meg is kérte őket Sánta Imre tagjelolteicet az egyénileg dolgozó paraszt a gyűlésen, hogy mondják el életüket. El is mondták, sorra, őszin­tén. S a szavakból kitűnt, hogy a két képviselőjelölt az egyszerű dolgozók közül való. Nem kiváltságosak, hanem életük azonos sok becsületes, a népi demok­ráciát, a szocializmust szol­gáló hazafiéval. Dovalovszki János szegény- A szegedi dolgozó parasz- pedig 32 forint 20 fillérre paraszt családból származik, tok termelőszövetkezeti moz- szökkent fel Az ellenforra­Hat elemi után már gyen- galmát is számos gazdasagi, dalom kovetkezteben 1956­mekkorában földmunkán dol- politikai nehézség gátolta a ban az egy munkaegységre gozott A felszabadulás óta fejlődésben az elmúlt öt eső jövedelem némileg csök­párttag, mezőgazdasági szak- esztendő alatt. Az 1956. ok- kent. A műit évben azon­iskolát végzett és most nagy tóberi ellenforradalom pe- ban már ismét 33 forint szocialista gazdaság igazga- dig még komolyabb károkat fölé emelkedett. Az idei tója okozott a város szövetkeze- gazdasági évre városunk Komócsin Zoltán munkás- teinek. Ennek ellenére szá- szövetkeretei átlagosan 42 család gyermeke. Volt ki- mok bizonyítják: szövetke- forint 19 fillért terveztek a futó, segédmunkás, keres- zeteink tagjai egyre jobban teljesített munkaegységek kedelmi alkalmazott Sze- élnek, s a saját szükségletre utáni jövedelemként. Az geden való terme! st gyors ütem- aszályos időjárás nagy ne­Húsz évvel ezelőtt kapcsoló- ^n váltja fel az áruterme- hézségek elé állította a dott a munkásmozgalomba. 1953-ban például Szege- szövetkezeteket, tervük tel­A felszabadulás után részt den az egy munkaegységre intésében. Azonban ennek vett a Munka című szakszer- jutó átlagos jövede!em 22 ^tt « Trint 19 fillér vezeti hetilap, majd a Del- tervezett űz lonnt ia niier magyarország megindításé- formt 80 ftllér volt 1954_ munkaegysegenkenta jove­ban. Szervezte az ifjúsági ben már 29,90-re, 1955-ben delemnek nem sok híja lesz. visszahívhatják, s új, jobb küldötteket választhatnak helyükbe. A nyugati -szabad világ* propagandistáinak is figyel­mébe ajánlhatjuk a tényeket, beszámolnak Egyébként mi hajlandók va­végzett tevé- gyünk egybevetni ezeket az ő országaik tényeivel is, s nem hisszük, hogy az egy­bevetés után a demokratiz­mus mértékét illetően ne­künk kellene szégyenkez­nünk. Hiszen például az Egyesült Államokban a választójogo­sultságot még 1945 után is különféle cenzusokhoz kö­tötték. (Az 1948-as választá­soknál az Egyesült Államok 11 déli államában 7,7 millió szegénysorsút fosztottak meg szavazati jogától, a válasz­tójogosultsághoz kötött adó be nem fizetése miatt, 2,8 millió állampolgárt azzal az indokolással akadályozták meg szavazati jogának gya­korlásában, hogy nem tud angolul írni és olvasni, több mint 2 millió amerikai az egyhelyben lakás cenzusa következtében nem vehetett részt a választásokon.) Az sem a mi szégyenünk, hogy a nyugati demokráciák -szabad és tiszta* választá­saikon igénybeveszik összes erőszakszerveiket és alka­lomadtán nem riadnak visz­sza a terror alkalmazásától sem. Idézzük csak egy ame­rikai szenátor szavait, ame­lyek néhány évvel ezelőtt hangzottak el a rádióban: -Véleményem szerint — mondta — annak, hogy egy néger kutyát (sic!) megaka­dályozzunk a szavazásban, a legjobb módja, hogy előző este meglátogatjuk*. Az is tény, hogy a -demokratikus* Egyesült Államokban a vég­rehajtó hatalom a monopol­A csongrádi református egyházmegye lelkészeinek tanácskozása Szegeden A csongrádi református mertette. Kérte a jelenlevő­egyházmegye lelkészei hét- ket, hogy az igehirdetés mel­főn tanácskozásra gyűltek lett családlátogatások alkal­össze Szegeden. Megbeszélő- mával és híveikkel való más sükön részt vett és felszó- találkozásokkor beszéljenek lalt Czukár György, a Haza- az országnak az elmúlt tizen­fias Népfront Csongrád me- három évben elért eredmé­gyei alelnöke is. nyeiről. Adjanak biztatást a Munkácsi György reformé- közös gazdaságokba való be­tus esperes megnyitó szavai lépésre a hozzájuk tanácsért után Jánosi Imre debreceni forduló dolgozó parasztok­lelkész tartott előadást -Né- nak. pünk egysége az új társada- Az előadásokat követően lom építésében és a béke vé- számosan szóltak hozzá a delmében* címmel. Ezután felvetett problémákhoz, majd Achs Károly szegedi lelkész az alábbi nyilatkozatot fo­az időszerű problémákat is- gadták el: Mi, Csongrád megyei református lelkészek egynek valljuk magunkat népünkkel és egységesen állunk né­pünk vezetőinek országépító és a nép felemelkedését elő­mozdító sikeres politikája mellett. Ennek kinyilvánítását két okból is szükségesnek tart­juk. Először azért, mert népünk általános választásra ké­szülődik. Bizonyságot teszünk ezért arról, hogy az el­múlt tíz esztendő tapasztalatai szerint, a szocializmus útja népünk boldogulásához és országunk felvirágzásához vezetett. Szemünk előtt épült fel a rommá vált ország. Szemünk láttára vált elmaradt mezőgazdasági államból fejlett ipari országgá. Szemünk láttára emelkedett a mun­kásság és a dolgozó parasztság olyan életszínvonalra, amilyenről a régi feudálkapitalista világban talán csak álmodhatott. Népünk jelen útját, mint a jövendő győzel­mes útját ajánljuk mi is még több sikerre, emelkedésre és fejlődésre törő népünknek. Szükségesnek tartjuk kinyilvánítani népünkkel es népünk vezetőivel való egységünket azért is, mert az ENSZ jelen közgyűlésén, ismert haladásellenes nyugati körök, ismét napirendre tűzték az úgynevezett -magyar kérdést*. Egy ízben már tiltakoztunk az ellen, hogy ilyen fogásokkal próbálják megbontani népünk sorait és nyug­talanítani népünk és országunk belső békességét. Az újabb napirendre tűzéssel kapcsolatban az a vélemé­nyünk, hogy ha van magyar kérdés, akkor az a magyar nép ügye, azt nem az ENSZ nyugati körei illetékesek el­dönteni és megoldani, hanem majd eldönti azt a magyar nép november 16-án. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a döntés egyfelől csattanós választ ad minden rágalomra és nyugtalanító kísérletre, másfelől jelentősen hozzájá­rul majd a béke megvédéséhez. A református lelkészek dúlás után "épült nagy ipari délben közös ebéden vettek részt. Délután látogatást tet­üremében, a Szegedi Textil­tek a városnak a fels zaba- művekben. tőke képviselőjének, az el­nöknek a kezében összpon­tosul, aki ténykedéséért a választott szerveknek nem tartozik lényegében felelős­séggel. Csak ilyen rendszer­ben születhetett meg a mun­kásellenes Taft—Hartley tör­vény, a McCarran rendőrál­lami törvény, a Smith-féle törvény és a nyílt fasizmust képviselő maccartyzmus. „ Az annyit dicsért svájci demokrácia pedig mindmáig nem adott választójogot a nőknek! C _a>i Franciaország­iá rnosr ban a burzsoá demokrácia egyik fellegvá­rában a monopoltőkés kö­rök az amerikaihoz hasonló rendszert akarnak megvaló­sítani. Az új alkotmányter­vezet a választások és a parlament jelentőségét a mi­nimálisra csökkenti, az egész hatalmat az elnök kezébe adja, akit nem is a parla­ment jelöl ki, s a parla­mentnek nem is tartozik. fe­lelősséggel. Több francia burzsoá lap is rámutat, hogy az új alkotmány alap­ján a köztársasági elnök sokkal inkább -gyakorolhat­ná a királyi funkciókat* mint az 1875. évi alkotmány szerinti Az a tény továbbá, hogy a francia monopoltőke most mindent elkövet azért, hogy az ország legerősebb párt­ját, a Kommunista Pártot kiiktassa a közéletből és il­legalitásba szorítsa —ugyan­csak azt bizonyítja, hogy a burzsoázia, ha érdekei úgy kívánják, még a saját tör­vényeit is felrúgja, még a saját nyomása és ellenőrzése alatt végbement választások eredményeit sem tartja tisz­teletben. Összegezve :JaCok! ráciánk alacsonyabbrendűsé­gét bizonyítja-e az, hogy az Egyesült Államokban, Fran­ciaországban, Svájcban és a többi tőkés országban csak a lakosság töredéke, a kizsák­mányoló tőkés1 osztály számá­ra van demokrácia, a lakosság döntő többsége, a dolgozó tö­megek számára viszont a hatalomból való kisemmi­zést, jogfosztottságot. faji és politikai megkülönböztetést jelentő diktatúra? Nyilvánvaló, hogy a té­nyek összevetése nem a -szabad világ tiszta demok­ráciájának*, hanem a mi népi demokratikus álla­munknak javára dönti el azt a kérdést, hogy hol van demokrácia, hol vannak meg a demokrácia fejlődésének perspektívái. (Folytatjuk) Forráskúti pedagógusok tanulmányi kirándulása Kelebiára A minap 14 forráskúti pedagógus, több mint negy­ven általános iskolai tanuló és szülő együtt utazott el a Kecskemét melletti kelebiai állami szőlőgazdaságba, hogy közvetlenül láthassák falujuk szép jövőjét, mely a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével válik majd va­lóra. Kelebia környéke épp olyan homokos vidék, mint Forráskút, s jelenleg itt van az ország egyik legszebb állami szőlőgazdasága. A lá­togatás nevelöknek, szülők­nek, tanulóknak egyaránt rendkívül tanulságos, hasz­nos volt. A pedagógusok az itt látottakat mindennapi nevelő munkájukban gyü­mölcsöztethetik majd, ugyanakkor a szülők is lát­hatták: az egyéni gazdálko­dás jövedelmezőségét tekint­ve meg sem közelíti azokat az eredményeket, melyeket a nagyüzemi, szövetkezeti termelés közepette érhetnek; el.

Next

/
Thumbnails
Contents