Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

Csütörtök, 1958. október 2. 2 dókat arra buzdítjuk, gyér mekelket minél nagyobb számban adják egyetemek­re, főiskolákra. Dr. Sik Endre beszéde az ENSZ-közgyülós plenáris ülésén (Folytatás az l. oldalról.) kihívás politikájának érvé- Igazság, vagyis az igaz, hogy nyesülését legnagyobb mér- több ilyen családokból szár­«em akarjuk viszont az tökben a Szovjetunió gótolju, mazó diák jár ma egyetemre, ellenforradalmi események c:,ért az egész kihívási poli- mint a második világháború *?rjn bűncselekményeket tlkíl szovjet imperializmus- előtt. Az egyetemi hallgatók elkövetett fasiszta és a rdivlj a -nemzetközi kommu- száma majdnem megnégy­nepre nczve egyéb kárté- nizrnus aknamunkájáról- szereződött, viszont az új kony elemek visszatérését. sztSló mesékkeL antikommu- létszámnak csak a fele mun­A kihívási politikának azt nista hangulatokat igyekszik kás- és parasztszármazásij az úgynevezett humanlzmu- szítani és ezzel igazolni sa- Tehát az egyéb családok sát, amely a menekültek ját külpolitikájának kihívó gyermekeinek száma majd­ügyét a hidegháború eszkö- jellegét. A- tények azonban nem megkétszereződött az kővé akarja tenni, egyene- mit mutatnak? Azt, hogy egyetemeken. Az viszont scn embertelenségnek tekint- idegen államokban nem a teáz, hogy jük Igyekszünk ezt a kér- szocialista országok, hanem a munkás- és parasztcsalá­dést is, amely rendkívül bo- történetesen éppen az Ame­nyolult, telve mélységesem- rikai Egyesült Államok szo­beri tragédiávnl, a szocializ- kása összeesküvéseket szer­mus legteljesebb humaniz- vezni. Jól emlékszünk még, M musával kezelni. Egyébként hogy ml történt például ta- Mosj ez megtehetik a régi különös dolog, hogy az új valy nyáron Szíriában. De világban viszont erre nem népi forradalmakon átment lehet az ázsiai—afrikai or- voit lehetőségük, országoknak címezve olyanok szágokból is, a szocialista or- Elnézést kérek azért, hogy hangoztatják a humanizmus szágokból ls újabb példákat az ország belső ügyeinek is­igényét, akik nagyon jól hozni. Egyetlen szocialista mertetésével foglalkoztattam tudják, hogy a nyugati or- országról sem mondható el, önöket, de úgv gondoltam, szágok polgári forradalmai hogy bármely kapitalista or- hogv azután az érdeklődés szággal szemben kihívás cél- után, amelyet itt sokan tá­jából -ellenörszágot- tartana núsitottak Magyarország fenn A fentebb idézett elő- iránt, nem veszik rossz­adásban viszont a State De- néven ezt az ismertetést, partment Önmagáról vallja a kihívás politikája Ma­meg, hogy Csang Kaj-seket gyarország szomszédságában azért tartja fenn szövetsége- mostanában főleg abban mu­seként. mert ez kihívást je- tatja hatását, hogy zavarja lent a Kínai Népköztársaság Ausztria kapcsolatainak ren­ellen. dezését a vele szomszédos Hogy milyen nevetséges ez szocialista országokkal. A az egész antikommunista Magyar Népköztársaság kor­hisztéria, azt éppen ezekben "lányát Ausztriát illető poli­a napokban, éppen ebben az tikájában az a szándék ve­országban lehet legjobban »*!, hogy a különböző rend­agresszió idején az angol- látni. Az arkansasi kor- szerek békés egymás^ mellett francia csapatok legázolták mányzó nyilatkozata szerint • mindazokat a Little Rock-i _a _SZ0I;0S. kaPcsola­potgárokat. beleértve apa­üokkal nagyobb, összehason­líthatatlanul nagyobb emberi áldozatokkal jártak. A humanizmus legnagyobb szószólói pedig éppen azok, akik következetesen a gyarmati politika pártján szavaznak, valahányszor a népek szabadsága, vagy gyarmati rabsága forog kockán. Végül a kihívási politika jelszaval közé tartozik az antikommunizmus. Mit mon­danak a tények? A szuezi volna Egyiptomot, ha nincs a Szovjetunió. Az Iraki Köz­társaság kikiáltása után a Libanonba és Jordánlába szállított csapatok Irak el­len vonultak volna, ha nincs az Egyesült Arab Köztársa­ság és a Szovjetunió. A Távol-Keleten még ki­hívóbbak lennének az ame­tokban megmutatkozó jó­pokVt "is,"akik a VehéreYés szomszédi viszonyt Erre jó a négerek együttes oktatá- alaP°.t, n:vu^ a köz°s ™lt sok Jó és rossz, de egy­aránt hasznos tanulsága, a két ország népi és földrajzi összefüggései. E kapcsolatok jóirányú fejlö­désének útjába sok zavaró szafelé sül el, mert a kihi- akadály került, különösen az osztrák ve­sa mellett vannak, -kom­munista fertőzés- érte, agymosáson mentek át. Végül is ez az egész antl­kommunlsta kampány visz­egyidejűleg szilárd és ha­„ . . „ vásl politika képviselői sa tekony szovetsegesük, ját hatalmuk féltésében min­Csang Kaj-sek, ha nem dent a kommunizmus szám­lenne a Kínai Népköztár- lé,án, frnak. ami szép. Jó és sasig mellett a Szovjet- igaz „ak történik a hala­"n,°. dás érdekében a világ bár­Mivel a mai helyzetben a mely pontján. Mi a helyzet Magyarországon? Ennek a kihívási politiká­nak a kártékony mivoltát a magyar nép a saját életében tapasztalta. Mivel ez a po­litika nem tud belenyugodni abba, hogy nem érhette el célját az ellenforradalommal, ezért ma is új meg új lehe­tőségeket keres, hogy a ma' kell dönienlök, hogy a ha­ladást akarják-e, vagy reakciót. zető államférfiak tavalyi amerikai hivatalos látoga­tása óta és az amerikai illegális szervezetek Auszt­ria területén való tevé­kenysége következtében. Most, amikor a müncheni egyezmény évfordulója al­kalmából nemcsak az akko­ri Csehszlovák Köztársaság tt felmorzsolásáról esik szó, amivel akkor Hitler útját egyengették a Szovjetunió ellen, hanem az anschluss­ról is, helyénvaló aggoda­lommal felfigyelni nemcsak erre az amerikai tevékeny' Minden haladó erő összefo­gása idején a választóknak arról kell titkos szavazás útján véleményt mondaniok, bogy beiye,slik"? fz °rezag ségre Ausztria területén, ha­gyar nép életét zavarja. Ide fejlődésének irányát es mód- nem a feltámadt német ne­tartozik az az aknamunka, szereit. Majd meglátjuk, hézipar tőkéjének Ausztria amelynek leleplezéséről már h°8V mi leíiZ ennek a válasz- gazdasági és politikai életé­szóltam, de ide tartozik az fásnak az eredmenye. a törekvés is amely az Talán érdeklődésre tarthat ENSZ-ben állandóan napi- számot, ha néhány összeha­renden akarja tartani az sonlítással bemutatom a gaz­úgynevezett magyar kérdést, dasági és kulturális élet vál­tozásait. Mindez azonban nem aka- A lakosság jövedelme, dályozhatja meg a magyar amely 1956-ban egyharmad­népet abban, hogy a gaz- dal haladta meg az 1949. dasági. a kulturális és a évit, az elmúlt év folyamán igen nagymértékben, 16 szá­zalékkal nőtt és idén termé­szetesen ugyancsak emelke­dik. be való beszivárgására is. övni és védelmezni Auszt­riát, a semlegességet vál­lalt Ausztriát az új an­schluss veszélyétől, nem­Kína tizennyolcadik figyel mez tetése az Egyesült Államokhoz Peking (Uj Kina): Ameri­kai repülőgépek kedden tizenháromszor sértették meg Kína felségterületét Fucsien tartományban, s öt amerikai hadihajó hatolt be kínai fel­ségvizekre e tartomány kör­zetében. A kínai külügymi­nisztérium szóvivője felha­talmazást kapott az alábbi kijelentésre: o kínai kor­mány ezúttal tizennyolcadik komoly figyelmeztetését inté­zi az Egyesült Államokhoz a súlyos katonai provokációk miatt. A budapesti dolgozók gyűlése a kínai nép és pártja harcainak tiszteletére A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népköz­társaság kikiáltásának év­fordulója alkalmából a kí­nai nép és pártja dicső har­cainak tiszteletére a Haza­fias Népfront budapesti bl A gyűlésen Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtit­kára és Marosán György mondott beszédet. Marosán György arról be­lista Munkáspárt budapesti bizottsága szerdán délután gyűlést rendezett a Sport­csarnokban. A Sportcsarnokot zsúfolá­sig megtöltötte a budapesti üzemek, hivatalok, intézmé­nyek dolgozóinak több ezres tömege. New York (TASZSZ): New York-ban közzétették Dag Hammürskjöldnek. az ENSZ főtitkárának jelentését a rendkívüli közgyűlés liba­noni és jordániai helyzetre vonatkozó határozatának végrehajtásáról. A főtitkár jelentéséből és a mellékelt emlékiratokból teljes világossággal kitűnik, hogy mind az Egyesült Álla- megkezdődik, s akkor ér vé­zottsága és a Magyar Szooia- szélt, hogy a magyar dolgozó nép mindig szeretettel és együttérzéssel gondolt a hős kínai vörös ' hadseregre, amely hosszú küzdelemben és áldozatok között vívta ki népe szabadságát. Kína fel­szabadulása óta a fejlődés terén nagy utat tett meg. A magyar munkások, ér­telmiségiek ezen a lelkes gyűlésen hitet'lesznek kínai testvéreink mellett, harcuk igaza mellett és azt kérde­zik: mit keresnek az ame­rikai hadihajók és repülőgé­pek kínai felségvizeken és légiterületen. Követelik, hogy a nemzetközi biztonság hely- tűn jenek el az amerikai im­zete Libanont illetően meg- perialisták a kínai szuveré­javul-. nitást sértő fegyvereikkel. A jelentés a továbbiakban rámutat, hogy Anglia és Jor­dánia kormánya szintén tár­gyal arról, hogv az angol csapiatok kivonásét --mikor kezdjék meg és mikor fejez­zék be«, és hogy »e csapa­tok kivonása itt októberben Hamm^rskjöld jelentése Közép-Keletről Követelik, hogy tartsák tiszteletben a nagy kínai nép jogait és szuverenitá­sát az anyaországhoz tar­tozó szigeteken, Tajvanon, amely Kína elidegeníthe­tetlen része. mok, mind Anglia csapataik kivonására vonatkozó ígére­teiket különböző kikötések­kel kapcsolták össze, hogy meghatározatlan időre el­húzzák a rendkívüli közgyű­lés határozatának végrehaj­tását. így az amerikai csapiatok Libanonból történő kivoná­sával kapcsolatban a jelen­tés úgy hangzik, hogy Liba­get, amikor ezt a térségben uralkodó helyzet teszi«. Novemberben nemzetgyűlési választások Franciaországban Marosán György beszéde lehetővé további részében a kínai nép munkájáról szólt. Beszélt __ azokról a számokról, ame­lyek azt mutatják, hogy né­hány év és Kína nemcsak utóiéri, hanem el is hagyja a legfejlettebb kapitalista or­szágok egyikét, Angliát. Is­mertette azt a nagyarányú, ugrásszerű fejlődést, amely a kínai népgazdaság valameny­nyi ágában tapasztalható. Marosán György szavait a nagy kínai nép, annak párt­Párizs: A de Gaulle-kor­mány a vasárnapi népszava­non és az Egyesült Államok után tartott első minisz­korrr\ánya most tárgyalnak tertanácsán kedden elhatá­az amerikai csapatok kivo- . . _„ „„„„_K„„ ,„ A_ * e, nása végrehajtásának határ- rozta' hogy noVember 16"án ja, az örök magyar-kínai idejéről és -remélik-, hogy képviselő választásokat tar- barátság éltetésével fejez­október végére befejezik a tanak. te be. csapiatok kivonását, — -de csak abban az esetben, ha Árleszállítás a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ): A szovjet kormány határozata alapján október elsejével új­ból leszállították egyes gyer­mekárucikkek kiskereskedel­mi árát. A müselyemből és gyapjúból készült gyermek­ruhák és fehérnemük, vala­mint egyes kötött fehérne­műk árát átlag 20 százalék­kal, a plüssanyagból készült gyermekkonfekciós készít­mények árát pedig átlag 15 százalékkal csökkentették. Stevenson erőteljesen bírálta az Eisenhower-kormány távol-keleti politikáját Adlai Stevenson, az ame- fegyveres erők kivonása Ki­rikai demokrata párt volt mojról és Macuról — Kína elnökjelöltje, a párt los- és a csangkajsekísták közös angelesi szervezetének össze- nyilatkozata, amelyben elító­jövetelén mondott beszédé- lik az erőszak további alkal­ben élesen bírálta az Eisen- mazását egymással szemben hower-kormány távol-keleti — az ENSZ és valamennyi politikáját. Stevenson kifej- érintett fél nyilatkozata, tette, hogy az egészséges amely szerint Tajvan jövője amerikai állásfoglalásnak az fölött Tajvan lakossága dönt .,,. . . . , „ , az ENSZ által meghatározott alabbiakat kellene tartal- időpontban és körülmények maznia: -A csangkajsekista között.­csak a közép-európai bé­ke, hanem általában a nemzetközi béke érdeke. politikai élet minden terü­letén teljes erővei és jó­kedvvel vegyen részt az alkotó munkában. A leszerelés és a csúcstalálkozó egyezés politikájára kíván- gesztusa rendkívül bizonyta­nak áttérni, erre ezen a köz­gyűlésen új, komoly lehető­ség van. A Szovjetunió ja­vaslatot terjesztett elő a nagyhatalmak katonai költ­ségvetésének arányos Ebben a többi között sze­repet játszik az, hogy az csúcstalálkozó ipari termelés, amelynek színvonala már 1956-ban több mint kétszerese volt az 1949. évinek, tavaly ugyancsak 16 százalékkal emelkedett. Azok a károk, amelyeket az ellenforradalom okozott, már a múlté, s mindazok a sze­mélyi kérdések, amelyek az ellenforradalommal függtek össze, végérvényesen lezá­rultak. Az ország normális életé­nek számtalan jele között a legújabb az, hogy a múlt hét Egyre növekszik az ország­végén ülésezett a parlament, ban épülő lakások száma. A s kimondotta feloszlatását, tavaly elkészült lakások szá- re vonatkozó megegyezést, új választásokat írtak ki, ma például 51 000. Ez több, hogy a Szovjetunió adja ki amelyeket még most az ősz- mint kétszerese a második kezéből az önvédelemhez szel megtartanak. Az új or- világháborút megelőző nyolc szükséges fegyvereket. vi­szággyúlésl választások után év átlagában Magyarorszá- szont a kihívás politikájá­az új parlament még ebben gon épült lakások számának, nak képviselői megtartják az évben összeül. Előre tu- Engedjék meg. hogy ha- leghasználhatóbb fegyverei­dom, hogy n kihívási poli- sonlókeppen néhány össze- ket. Ennek az elképzelésnek tika képviselői és propagan- hasonlító adatot mondjak u daszervei azzal akarják majd kulturális élet területéről. A a választások értékét kiseb- középiskolai tanulók száma bíteni, hogy a képviselő jelöl- 1938-tól, a második világhá­tek egységes, közös listája ború előtti, úgynevezett utol­alapján folyik a választás, só békeévtől számítva 1958­Aki azonban jól megértette ig 52 000-ről 126 000-re emel­azt a történelmi tényt, hogy kedett. Ugyanezen idő alatt a mai változó világban két az egyetemi hallgatók szama erő mérkőzik egymással: a 11 000-ről 40 000-re nőtt. Kül­haladás és a reakció, az azt földről az a vád szokott érni is megérti, hogy bennünket, hogy az egyete­mekre a régi értelmiségi és nálunk az új társadalom poigórl családok gyermekeit kiformálásában minden . • _ erőt egy frontba kell tö- ncm vesszük fel' Ez nem' möríteni és a válaszúik- csak, hogy nem igaz, hanem lanná tette. Ha nem a népek békéje forogna kockán, azt kellene mondani a kihívási politika makacs, elvakult irányítóinak, hogy ki mint Befejezésül a leszerelés A fegyverkezési verseny ségvetésének arányos csök- vet, úgy arat. Hadd lássák problémájához szeretnék fenntartása és fokozása szer- kentésére és arra, hogy az meg elvakult tetteik követ­még a magyar delegáció ne- ves része volt a kihívási po- tey megtakarított összegek- kezményeit. Tetteik követ­vében hozzászólni. A State litikának. Az volt a feltéte- nek egy részét az elmaradott kezményei azonban nem­r>epartjment kihívási politi- lezésük, hogy a fegyverke- országok fejlesztésére for­kája zsákutcába vitte az zési versennyel olyan terhe- dítsák. ENSZ-et a leszerelés és a ket rónak a szocialista or- A világ békeszerető néptö­tekintetében szágokra, amelyek köveíkez­is. Hogyan az egyik esetben, tében ezekben az országok­és hogyan a másik esetben? ban megnehezül a gazdasági Az évek hosszú során át fejlődés, és ez is elősegíte­tartó leszerelési tárgyalások né azt. hogy a fegyverkezé­mit mutattak a szemlélő- si versenyből a nyugati ha­nek? Azt, hogy a kihívás talmak kerüljenek ki győz­politikáján&k a képviselői tesen. s zavartalanul érvé­ügy értelmezik a leszerelés- nyesíthetnék világuralomra törő szándékaikat. A tapasz­talatok erre az elképzelés­re rácáfoltak. A Szovjet­megei érdeklődéssel vár­ják, hogy a kihívás hívei most milyen kibúvót talál­csak őket sújtanák, hanem a népek nagy tömegére hoz­nának súlyos szenvedéseket, az ártatlanok szenvednének a felelőtlen felelősek miatt. Éppen ezért a magyar de­nak a fegyverkezés csök- legáció csatlakozik számis kentése és a segítségnyúj­tás alól. A csúcstalálkozót illetően is zsákutcába vitte az ENSZ­et a kihívás politikája. A közép-keleti válság kezdetén a Szovjetunió egészen addig egyetértett ebben, hogy a eddigi szakaszát, és ha a kihívás politikájának gazdái továbbra is ragaszkodnak a a szolgálatába állították az fegyverkezési verseny fenn­KNSZ 12. közgyűlését. Vilá- tartásához, sőt fokozásához, unió megnyerte a ráerősza- Biztonsági Tanács elökészfté­kolt fegyverkezési verseny sével tartsanak csúcstalálko­zót, amíg az Egyesült Álla­mok elnöke világossá nem tette, hogy olyan csúcstalál­gos, hogy akár az ENSZ ke­retében, akár az ENSZ ke­retén kívül a leszerelés ügye csak úgy mozdulhat el a holtpont­ról, lia a kihívás politiká­jának képviselői végre két­ségtelen biztosítékát szol­gáltatják annak, hogy nem kihívó politikájukat akar­ják folytatni, hanem valóban meg akar­nak eg:*?zni a fokozatos, el­a szocialista országok közös ereje a verseny további sza­kaszában sem biztatja elő- akciö igazolása céljából nyökkel a kihívás politiká­jának letéteményeseit. A szocialista országok azonban az egész emberiség érdekében őszintén a lesze­relési megegyezés pártján állnak. Ha a nyugati hatal­mak most komoly jelét akar­delegátus ama felhívásához, hogy az Egyesült Államok vizsgálja felül külpolitikáját. Az egész világ békéje azt követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya, a ki­hívás politikáját félretéve lépjen a megegyezés és a béke útjára. Ez az út sokkal több meg­becsülést fog szerezni az Egyesült Államoknak, mint a kihívás politikája, amely a számos eddigi rész­let-kudarc után végülis tel­jes vereséget szenved. A kis Egy ilyen hamis csúcsta- országok és a széles néptö­lálkozó a népek szemében mege^ reménye az, hogy a kihívás politikáját felváltja a megegyezés, a béke politi­kája — fejezte be beszédét Sik Endre külügyminiszter, az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése plenáris ülésének ál­kozót akar, amelyen számít hat a Biztonsági Tanács sza­vazógépezetére, az amerikai —angol közép-keleti katonai kompromittálhatta igazi csúcstalál­csak volna az kozót, azt a lépést, amelytől a né­pek joggal várják a meg­egyezést és a kibontakozást. Ennek a lehetőségét azon­nak abban a kérdésben egyenesen az ellenkezője az lenőrzött leszerelésben. ják adni annak, hogy a ki- ban az Egyesült Államok ki hívás politikájáról a meg- hívó politikájának legutóbbi talános vitájában.

Next

/
Thumbnails
Contents