Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

5 Vasárnap, 1958. október 12. Állami életünk demokratizmusáról A félszabadulás nyes korszakot nyitott népünk történelmében. Az addig kisemmizett, jogaitól megfosztott, nyomorban és szenvedések közepette élő nép — élve a felszabadító szovjet hadsereg által teremtett lehetőségekkel - hoszszü, szívós harcban megdöntötte a tőkések és földbirtokosok uralmát, kezébe vette a hatalmat, s megteremtette a dolgozó nép államát. Maga az a tény, hogy a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal, értelmiséggel, s a városi kispolgársággal szövetséges munkásosztály gyakorolja, - hogy a gyárak, a bankok, a nagykereskedelem és a külkereskedelem szocialista tulajdonban vannak, hogy a föld a parasztságé, hogy a szövetkezeti mozgalom fokozatosan tért hódít a falun —, szilárd politikai és gazdasági alapot ad államunk szocialista demokratizmusának. Vannak, akik kétségbe vonják, vagy megpróbálják lekicsinyelni azokat az eredményeket, amelyeket a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt minden területen, így a dolgozó nép hatalmának megszilárdítása, államunk újtípusú demokratizmusának fejlesztése terén is elértünk. Ma már világos, hogy ezek a személyek és erők milyen szándékoktól vezettetve hangoztatták és hangoztatják ilyen irányú nézeteiket: az ellenforradalom alatt teljes mértékben lelepleződtek, mint a burzsoá restauráció szálláscsinálói. Nem szükséges nagy erőfeszítés ahhoz, hogy e revizionista, és egyéb ellenforradalmi erők nézeteit megcáfoljuk. A tények. — különösen, ha azokat egybevetjük a Horthy-korszak, vagy akar az ügynevezett nyugati "szabad világ- tényeivel —, mindennél világosabban beszélnek. Nem szólva sági és kulturális sikereinkről, nézzük meg néhány eredményünket, amelyeket állami életünk demokratizmusának fejlesztése terén elértünk. Annak megítélésében, hogy valamely állam demokratizmusának milyen a jellege, s a fejlettségi foka, mindig fontos tényező az illető állam választási rendszerének, s a képviseleti szervek összetételének, ténykedésének vizsgálata. Vegyük hát példánkat is e két területről. Mit mutat a Horthy-korszak, a kapitalista-földesúri korszak választási rendszerének vizsgálata? A helyi, úgynevezett képviselőtestületek vonatkozásában pl. az 1929. évi XXX. tc. szinte teljesen kizárta, hogy a dolgozók saját képviselőjüket választhassák meg e testületekbe. E törvény szerint a képviselőtestületek létszámának kétötöde a virilisekből, a legtöbb adót fizető, tehát a leggazdagabb polgárokból, egyötödrésze pedig hivatalnokokból, a vallásfelekezetek képviselőiből és az érdekképviseletek küldötteiből álI. lott. Ismeretes, hogy a dolgozók egy része ki volt rekesztve a választójogosuttságból, s akik választhattak, azok is állandó fenyegetéseknek és terrornak voltak kitéve. Elképzelhető ezek után, mi volt a gyakorlati értéke és realizálhatósága a mandátumok fennmaradt kétötödének. q . i ' más volt a helyis a ion zet a parlamenti választásoknál? Nem. Az 1922. XXVI-os tc. például különféle cenzusokhoz kötötte a választói jogosultságot. A magas korhatár (férfiaknál 24 év, nőknél 30 év), a tízévi állampolgárság, a kétévi egyhelybenlakás, az akkori kulturális viszonyokhoz képest magas iskolai képzettség megkövetelése stb. olyan megkötések voltak, melyek azt célozták, hogy a dolgozó tömegek legszegényebb, legöntudatosabb rétegeit megfosszák a választójogtól. Ezt bizonyítja többek között, hogy az 1931es választói névjegyzék csak 2 548 585 választó nevét tartalmazta. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Horthykorszak jónéhány választása nyiltszavazásos rendszerben folyt le, s hozzávesszük azokat a manővereket, melyek a választókerületi beosztások körül és más téren is végbementek, figyelembe vesszük azt a kegyetlen terrort (a klerikális reakció lelki terrorját is beleértve), melyet az uralkodó osztályok a választási hadjáratban is gyakoroltak, világos, hogy a kapitalisták és a földesurak Magyarországának parlamenti választási rendszere is antidemokratikus, mélyen reakciós volt. Ennek megfelelő volt az ügynevezett választott képviseleti szervek összetétele, ténykedése is. Az az 1929ben megválasztott parlament, amelyben 55 nagybirtokos. 12 tőkés, 20 kulák, 38 a burzsoáziát szolgáló ügyvéd és más hasonszőrű elem "képviselte a magyar népet*, vagy az az 1938-as budapesti Törvényhatósági Bizottság, amelynek 37,7 százaléka magas állami és katonai funkcionáriusokból, 14,9 százaléka gyárosokból, bankárokból és nagykereskedőkből, 14,9 százaléka ügyvédekből és csak 1,1 százaléka munkásokból tevődött össze, nem is képviselhetett mást, mint a kizsákmányolók és népelnyomók érdekeit. Mindezzel szemben mit mutathat fel a mi népi államunk? Valóban demokratikus, a szocialista demokrácia követelményeinek megfelelő választási rendszert. Alkotmányunk rendelkezései szerint a tanácstagokat és a képviselőket a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát nemre, felekezetre, fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül megillető általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják. Ennek az alkotmányos tételnek a nyomán alakítottunk ki olyan választási rendszert, mely nemcsak a választójogosultak körének minden előzőnél nagyobb kiszélesítéséhez vezetett (az 1954-es tanácsválasztásokon a választók száma meghaladta a 6,5 milliót), hanem a választások a szó legszorosabb értelmében a dolgozók hatalma gyakorlásának eszközévé tette. A dolgozó tömegek saját soraikból, legjobbjaikat jelölik tanácstagnak, vagy képviselőnek: a jelölések felett — a választást megelőzően — szabad vita folyik, s a választásokon is ki-ki lelkiismerete szerint az általa legjobbnak vélt jelöltre adhatja szavazatát. A képviseleti sz«™* • összetétele így természetesen gyökeresen más, mint a múltban volt. Az 1953-ban megválasztott parlament 43,3 százaléka munkás, 30,2 százaléka dolgozó paraszt és 26,1 százaléka értelmiségi volt. Szegeden a három kerületi tanács tagjainak létszáma 184 fő volt, amelynek megoszlása: 76 munkás, 1 kisiparos, 2 mezőgazdasági munkás, 8 tsz-tag, 6 hétholdon aluli egyéni gazda, hétholdon felüli 1, önálló mester ugyancsak 1, értelmiségi 29. alkalmazott 35. egyéb: háztartásbeli, nyugdíjas 25. (Folytatjuk). Ma tartía küldőtifrlekezietét a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt szegedi alapszervezetei az elmúlt hónapban taggyűléseken vitatták meg az elvégzett munkát, s feladataikat. Az alapszervi taggyűlések után ma, vasárnap délelőtt 9 órakor a Központi Egyetem aulájában jönnek öszsze a vöröskeresztes aktivak. Küldöttértekezletet tartanak. A vezetőség beszámolója után ismertetik a Magyar Vöröskereszt alapszabály tervezetét, majd megválasztják a szegedi vezetőséget, valamint a budapesti és a megyei konferenciára a küldötteket. Ünnepi tanácsülés, koszorúzási ünnepség, színházi díszelőadás Szeged felszabadulásának évfordulóján Szeged felszabadulásának 14. évfordulója tiszteletére tegnap, szombaton délelőtt a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött az ünnepi tanácsülés. Az elnökségben többek között helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, ifj. Komócsin Mihály, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a nőszövetség képviseletében Farkas Istvánná, Sípos Géza, a városi KISZ-bizottság titkára. Nagy István, a Hazafias Népfront városi titkára, Molnár Antal esperesplébános és dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A Hazafias Népfront képviseletében elnöklő Nagy István megnyitó szavai után Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy 1944 októberében a hős szovjet hadsereg győzelmei tettek szabaddá Szeged népét is. A város felszabadítása nyitotta meg a szegedi dolgozók teremtő erejének kibontakozását, s a Szovjetunióra támaszkodva a kommunista párt vezetésével vallhatja magáénak a nép tegnapi és mai sikereit. — 1956 októberében — mondotta —, a pusztító ellenforradalom idején ismét a szovjet nép jött segítségünkre: szovjet anyák fiai ontották drága vérüket a magyar nép szabadságáért, s az 1944-ben elesett hősök sírjai mellett új hősök sírjai emelkedtek., A hősök vérével megszentelt barátság kötelez bennünket arra, hogy mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk szabadságunkra, amelynek kivívásáért annyi szovjet ember vére hullott. Az ünnepi beszéd után énekszámokkal szerepelt az Egyetemi Énekkar vegyes kórusa Mihálka György vezetésével, majd a Hazafias Népfront titkára zárszavaival ért véget az ülés. Ezt követően a Széchenyi téri emlékművek koszorúzási ünnepségére vonultak le a tanácsülésen résztvevők. A honvédség, a karhatalom és a munkásőr-egységek díszönsége mellett kezdődött meg a szovjet hősi emlékművek koszorúzása. Elsőnek a Csongrád megyei és a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ-bizottság, a nőszövetség és a szovjet hadsereg képviselőinek koszorúit helyezték el mindkét emlékmű talpazatán. Sorra következtek azután az üzemek, az intézmények, a fegyveres testületek hálakoszorúi. A koszorúzási ünnepséget a honvédség, a karhatalom és a munkásőrség díszelgése zárta le a nyilvánosan először szereplő munkásőrség zenekarának kísérete mellett. Ezt követően a városi tanács végrehajtó bizottsága fogadást adott, amelyen a szovjet hadsereg képviseletében megjelentek Jelszakov ezredes ée Mezencov alezredes, valamint a város politikai, gazdasági, kulturális életének, dolgozó társadalmának képviselői. Este 7 órakor a Nemzeti Színházban díszelőadásként Erkel Bánk bán című operáját mutatták be. Hétfőn újabb jelölőgyűlések Hétfőn, holnap, Szegeden az alábbi helyen tartanak jelölőgy ű léseiket: I. KERÜLET: Il-es körzet. Tömörkény Leánygimnázium, délután 5 óra; 35-ös körzet, Mérey utcai Általános Iskola, délután 5 óra; 46-<x körzet. Gyógypedagógiai Iskola, délután 5 óra; 65-ös körzet, újszegedi gazdakör, délután 6 óra. II. KERÜLET: 41-es körzet, Textilipari Technikum, délután 5 óra; 37-es körzet, Gázgyár, délután 5 óra; 24-es körzet. Csongrádi sugárúti Általános Iskola, délután 5 óra; 3-as körzet, Szilléri sugárúti Általános Iskola, délután 5 óra. III. KERÜLET: Talajjavító Vállalat, délután 5 óra; Búzakalász Tsz, délután 6 óra; Gépipari Technikum, délután 5 óra. Szaktanfolyamok a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozói részére A szegedi városi tanács kéreskedelmi osztálya a kereskedelemben dolgozók számára szaktanfolyamot indít. A tanfolyamokra kereskedelmi, a vendéglátóipart vállalat ázöri dolgozói jelentkeztek, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. Eddig 250 dolgozó jelentkezett. Az élelmiszer, a ruházati, és a vegyesipari (vasműszaki, sport, játék, papír) eladói, valamint a boltvezetői tanfolyamokra. A Vendéglátóipari Vállalat dolgozói részére üzletvezetői és helyettesi. szakács és felszolgálótanfolyam kezdődik. A fanácsi vállalat dolgozóin kívül országos vállalatok, valamint nagykereskedelmi': vállalatok dolgozói vesznek részt, a vendéglátó ipari szakmákban pedig az üzemélelmezési vállalat, az üzemi konyhák, az egészségügyi intézmények, klinikák konyháinak dolgozói vesznek részt. A tanfolyam ünnepélyes megnyitóját október 15én tartják. cA 8-as körzet felőlije cikk jelent meg lapunkban munkájáról, s a lakásgazdálkodási állandó bizottság tevékenységéről. Csapó Mi-: hályné az állandó bizottság egyik erőssége, lakásügyekkel, lakáspanaszokkal fog-! lalkozik. Eredményesen végzi nehéz munkáját. Választói szeretik, becsülik. Ez derült ki a szegedi 8-as körzet jelölőgyűlésen is. Tari Jánosné javasolta tanácstagjelöltnek. Az egybegyűltek lelkes tapssal fogadták az ajánlatot, majd meleg szavakkal mondták el, mit Az újságolvasók előtt nem köszönhetnek Csapó Mihályismeretlen Csapó Mihályné nénak. S egyhangúlag jelölnéve. Néhány héttel ezelőtt ték tanácstagnak. A keskeny *id<¥e\ a " meg suru fehér hajjal érdeklődést ébreszt. Születési adatai szerint talán idős ember, de ennek a férfinek a szemében a figyelmes szemlélő előtt visszafojtott indulatosság és belső lelkesültség jut kifejezésre, melyek öt igaz ügy fiatalos bajnokává teszik. Ez Bertrand Russel, angol matematikus és filozófus, korunk egyik legnagyobb tudósa. Angol nyelven válaszol a tudós egy fiatalembernek, aki éppen egy kétes, provokatív kérdést tett fel, hogy vajon az atomháború valóban olyan szörnyű és pusztító lenne, mint ahogy azt néhány tudós állítja? Bertrand Russel feje megmozdul, egy hajfürt homlokába hull; a tudós nem beszél hangosan. Az első szavak után az asszonyok és a férfiak felállnak a hátsó sorokban. Halotti csend ül a kis teremben. »Az atomfegyver fejlődése ma lehetővé teszi, hogy a civilizációt teljesen megsemmisítsék és az emberiséget kiirtsák. Egy teljes erővel végigvitt atomháború példátlan méretű világkatasztrófa lenne*. Nem csupán a halk, de mégis nyomatékos hangon mondott szavak és jelentőségük tették erősen sápadttá a negyven főnyi, főleg újságíró , hallgatókat. Jóllehet, Lord [Russel hangjában nincsen [semmilyen szónoki fenség, szavai mégis a szívhez is szólnak, az értelem mellett, [mert nála is együvé tartozik a szív és az értelem. [Minden szavából ez csenIdül ki. : A tudós itt a StrudthofgasZei gazdasági klubban, egy kopott bőrszékű kis szobában a legborzalmasabb dolgot jósolja: Ha mi hagyjuk ezt bekövetkezni — és elvárhatjuk az emberiségtől, hogy ez mégse következzék a genfi szakértői konferencia által javasolt ellenőrzés komoly lépést jelentene a béke felé« — mondják. És most először húzta alá Bertrand határozott kézmozduTalálkozás Bertrand Russellel be. Mindenki azt érzi hirtelen : amit Bertrand Russel mond: egy matematikai feladatnak a megoldása. Az ismeretlen X többé nem ismeretlen. A matematikus és filozófus megoldotta a feladatot, amelyet önmagának adott fel. És elvárható, hogy a mi feladatunkat éppen úgy megoldjuk. !„).(.„„ Bertrand RusselJobbra től Ü1 a Nobel_ díjas angol Powell és Rabinovitch amerikai profeszszor; balra Lord Russeltől az angol Rotblat professzor és Szkobelcin szovjet tudós foglal helyet. És éppen most, mialatt Lord Russel bólint fejével, mondja Powell Nobel-díjas: Nem hisszük, hogy egy atomleszámolás után az északi félgömbön csak egy ember is megmarad ... Bertrand Russel, aki ezt a megállapítást gyakran hallotta és valószínű, hogy megfogalmazásában is közreműködött, ennyit fűz hozzá: "Egyértelműen hoztuk meg elhatározásunkat, amellyel most a nyilvánosság elé lépünk*. Később ismét Powell, majd Bertrand Russel kap szót: "Egy megegyezés az atomkísérletek beszüntetéséről és lattal mondanivalóját: Az államok közötti bizalmatlanságnak a következménye a fegyverkezési hajsza és ez a hajsza pedig tovább fokozza ezt a bizalmatlanságot. Rabinovitch amerikai professzor folytatta ott, ahol az előbbiek abbahagyták. Sok kijelentése vaskos ellentmondásban van kormánya cselekedeteivel, különösen jelenleg, amikor az USA a Távol-Keleten olyan tüzet szít, amelynek háború a neve. E téren Rabinovitch professzor csak egyike azoknak, akik Amerikában is a béke megtartásáért szállnak síkra. Akaratlanul is felteszem a kérdést: Vajon a kormányok is megkapják tanulmányozásra ennek a konferenciának egyhangú határozatait? Bertrand Russel válaszol. — Ennek a harmadik tudcskonferenciának a részvevői — hatvanhat tudós keletről és nyugatról — nem hivatalos küldöttségben jöttek tanácskozásra Kitzbühel bányavárosba és Bécsbe. Mégis hazájukban a legtöbb olyan befolyásos pozíciókkal rendelkezik, hogy a világ kormányai nem mehetnek el szó néíköS e konferencia eredményei mellett anélkül, hogy állást ne foglalnának. Ha mi nem is minden kérdésben tudtunk összhangot elérni, mégis találtunk egy módot, hogy ilyen kérdésekről is beszéljünk. Ez a másik fél álláspontjának a megközelítéséhez és megértéséhez vezetett és egyedül ennek is nagy jelentősége van... Nem jut-e kifejezésre ennek a tudósnak minderi szavában a mély emberség? Nekem az a benyomásom, hogy igen. Kinőttem mor^ grammgyújtók korából, de ezután a talán legemlékezetesebb sajtókonferencia után Bertrand Russellel még néhány szót akartam váltani és a tudós arcába tekinteni néhány pillanatra. És mint autogrammot vittem haza magammal a tudós kézszorítását. Ez volt csütörtökön. Szombaton a bécsi Stadthalleban dr. Schárf elnök jelenlétében tömeggyűlést rendeztek, ahol a konferencia tíz résztvevője szólalt feL Ez volt az első eset, hogy a tudósok az atomerő problémájával a nyilvánosság elé léptek. Ezt az eseményt a bécsiek is értékelni tudták: 15 000 ember vett részt a gyűlésen, köztük igen sok fiatal. S a gyűlés rájuk éppen olyan mély hatást gyakorolt, mint rám, egy nappal előbb. Ezrek, akik eddig félreálltak és az atomháború elleni küzdelmet alig méltat*. 'igyelemre, ez alkalommal valami újat vittek haza magukkal. FRITZ DUNNER