Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

5 Szembal, 1958. október 4. HANGASZ utcai EMBEREK A minap összehozott a vé- mozgó muzsikus ujjak mes- és méginkább azok lesznek letlen egy ismerősömmel, teri fürgeségét. —, jó lenne közülük látni a Kiszin Miklós elvtárssal, ci- A város pedig egyre nőtt legderekabbjait úgy is, mint gányzenésszel és szakszerve- és iparosodott, a Felsőváro's- a Hazafias Népfront egy-egy zeti funkcionáriussal. Olyan ra települt cigányzenész- állandó delegált, helyesebben régen, tíz éve igazgatja, ren- családok azonban ottmarad- választott tagját, vagy mint dezi már errefelé a muzsiku- tak, ahol az ükapjuk vala- közigazgatásunk választott sok mindenféle dolgát, mikor megvetette -a lábát, munkását. Rendőrt, gyári ügyét, baját, hogy nem is Muzsikálni azonban bejárták munkást, mérnököt, orvost, vélekszem, ismertem-e más- az egész várost. A vendég- pedagógust, kitűnő zenészt kép, mint csak szakszerve- lökben és italmérésekben már ismerek közülük szezeti funkcionáriusnak. Ujsá- "betérő«-ként, vagy rendes, mélyesen, vagy országos hírgos, eseményes híreket min- felfogadott alkalmazásban bői. Jó lenne azonban, ha dig lehet tőle hallani, hogy voltak. A kocsmák és ital- egyszer mint tanácstagot, ki, hol, és hogyan muzsikál, mérések tulajdonosaitól füg- vagy mint a Hazafias Néps mikor, miről érdemes ír- gött aztán, hogy egyiknek- front képviselőjét hallanám ni. Ezúttal azonban én kér- másiknak hogyan és meddig beszélni egyiket-másikat. Az deztem: "Miért laktok ti, adtak kenyérkereseti lehető- ő okos szavukra is hallgatnácigányzenészek mindannyian séget. A koldulás megköve- nak, mint ahogy számos kérFelsővároson?* Olyan szokat- telt szalonformájából éltek, désben eddig is hallatták lant kérdeztem, hogy végül leginkább egyazon kifénye- szavukat és hallgattak rájuk, is együtt feleltünk a kér- sedett sötétkék, vagy fekete Kiszin Miklós elvtárs a désre, amelybe belefért még ruhát hordtak nappal és es- zenész és tíz éve szakszersok más gondolat is. te - mert nem telt nekik vezeti funkcionárius helyesei t^ .., . - , , r i többre. Többségben csalados- minderre s mielőtt valamit Düledező Válaszfalak tói együtt nyomorogtak. ri ^egsejten^ eláruftetMn Szegeden már a múlt szá- Azóta azonban velük is velri hogy kir is iehetne zad elején Felsővároson lak- sok minden történt A teljes számítani ilyenformán Rácz tak a cigányzenészek, attól elethez yal° egyenloseg és Kálmán, a Hungaria Étterem fogva pedig minden idegen- egyenjogúság felrázta okét is, zenekaranak dobosa es Taböl ideszakadt testvérük is ®.kl a muzsikánál maradt, mas Sándor, az Alsóvárosi ott ütött tanyát, ott talált kl Pedl8 mas munkát es hi- Vendéglő zenekaranak nagyvatast valasztott maganak. bogosé is szívesen segít minErről és megváltozott élet- denkor a köz érdekét szolkörülményeikről egész re- Sáló társadalmi munkák elgényt lehetne írni. Biztos végzésében. Bizonyára sziveakad tollforgató, aki már sen képviselnék közvetlenül írja vagy megírja ezt is. is a felsővárosiak érdekét Egyelőre azonban egy ko- .... C | beleertve az összes o.ttlakiA kisparasztok, falusi félproletárok érdekében M ind kisebb mértékben niök kell. Olyasmi dolog ez már eltöltött a közösben. A érvényesül ma már a a mai modern mezőgazdasá- nyugdíjat kiegészíti a házrégi, mélyen gyökere- gi termelés, fejlett technika táji föld haszna, mely életük végéig megilleti őket Nem beszélve az ingyenes kórházi orvosi kezelésről és a gyógymagának tűzhelyet. A város többi részében csak elvétve találni egy-két családot, a zöm, a nagy "dinasztiák*, a nagy családok szinte ki se mozdultak a Hangász utcai fertályokról. S hogy a városban miért éppen ott ta- zelebbi Problémáról szóljunk. láltak maguknak "örökföl det«, miért oda települtek, ma már nemigen tudja egyik ifjabb nemzedékű sem, hiába kérdeztem már többször egyiket-másikat is. A muzsikának, vagy a kétkezi dolognak élő cigányságtól faluhelyen, községekben még ma is sokan viszolyognak, tartózkodnak. Ezért találni még ma is a cigányság egy-egy települését _ kat, minden utcáét és házét, Hallassák szavukat] minden egyes emberéét és Ha már teljes jogú és ér- mindegyik családét, tékű emberek — mert azok, Lődi Ferenc Szegeden is megalakul a „Ki mit gyűjt44 klub A Postás Művelődési Ott- két, okmánybélyeget, -Exlibhon vezetősége a szegedi ris*-t, városi illetékbélyeget, legtöbb gyűjtők régi óhajának tesz ajánlási ragjegyet, külföldi falu, vagy község peremén, eleget, amikor a művelődési papír- és ércpénzt, régi malegszélrül, hogy egyformán otthon keretében létrehozza gyar papír- és ércpénzt, lelegyenek távol és szemmel a »Ki mit gyűjt«-klubot. vélzárót, jelvényt, bor- sörtarthatóak. Hogy a lakodal- A művelődési otthon veze- címkét, ceruzát, ' cigarettát, mi es egyéb mulatságokon az tősége szeretné, ha a város űjságfejlécet és más ehhez o tudasukra volt szükség, az dolgozói és ifjúsága között e hasonlót együtt gyűjtenek mas^ Az csak egy-két napos nemes szenvedélynek minél majd a klub tagjai. HamaVOlt' f akkor több hódolója lenne. A sze- rosan kiállítást is szeretnének "te«* voltak a "tegeződés gedi . kezdeményezés azért nek rendezni a klubtagok ne* »te* vottaK, a tegezodes nagy ]elentosegu, mert a do- gyűjteményéből. iu,em,0™s,E, vl„nrv,aTf r°gi József Auila Művelő- A klub holnap, vasárnap luierenuensegi viszonylata- désl otthon és a Nehézipari kezdi meg működését Mindütodezik az ^mbertelensée' Misztérium után az or- £\ZfrZ 10-12Xg düledezik az embertelenseg- szágban harmadiknak Sze_ tart k]ubnap^kat a művelő! 11 meeKuionöozte- ged kapCsolódik be a mind- dési 0tthon József Attila suinkább kiszélesedő mozga- g-árút 43 szám alatti klublomba. helyiségében, ahol minden E két klubbal a szegediek ó-deklődőt szívesen látnak. Is felveszik a kapcsolatot, s ezáltal bekapcsolódnak a nemzetközi gyűjtőhálózatba is. A klub mindenekelőtt az emberek levelező ösztönére ársadalmunkban aa igazi paraszti boldogulásnak, a jövőt tezó paraszti közhiedelem, világában, mintha biciklivel hogy a mezőgazdasági mun- hamarább akarnánk Szegedkában az időjárás a gazda, ről Budapestre érni, mint Ezt mutatja például a ság- gyorsvonattal. Ma, amikor a szerellátásról, vári telepi Táncsics Tsz egy- világ legfejlettebb szocialista egy táblán elért 17, illetve és nem szocialista mezőgaz18 mázsás idei árpatermése, daságaiban — melyek a vitöbb mint 12 mázsás átlagú lágpiacon a terményárakat 86 kilogramm hektoliter sú- diktálják - már csak 2,5, kintve, csak egyetlen útja lyú búzája is, vagy a Fel- illetve 1,5 munkanap szük- van: a szövetkezés. Nincs szabadulás Tsz és a mihály- séges a gépek segítségével már messze az az idő, amiteleki Uj Élet Termelőszö- egy hektár gabona megter- kor belátják ezt még azok a vetkezet 40—50 mázsa kö- mesztéséhez. látni kell: na« becsületes kisparasztok, álzött váltakozó paprikatermé- gyon rossz lóra tesznek, kik landó munkahellyel nem se, az egyéniek 15—25 má- még mindig az apró parcel- rendelkező mezőgazdasági zsányi idei terméseredmé- lás gazdálkodásra szavazna'-, munkások is, akik ma még nyeivel szemben. Egyedül, csak napszámos, ré- egyéni erejükben bíznak. Nem isteni sugallatra tör- szes művelésből származó A legtöbb termelőszövet, tént, hogy a közelmúltban, ?®nkl sem kezet- amelyeket ma még a amikor a balástyai kispa- gyűjtött maganak házra, mo- gyenge előjelzővel illetünk, rasztok, félproletárok és cso- torkerékpárra valót es ezután akkor tudja igazón be_ portja széttekintett a sán- sem gyűjt. Ha tovább vizs- bizonyítani verhetetlen fölédorfalvl Rózsa Ferenc Tsz galodunk azt is lathatjuk: a nyét M egyéni gazdaságokházatáján, utána gyűlést középparasztság egeszében kal szemben, ha megoldódtartottak otthon s termelő- véve tudott élni a kormá- ^ a munkaerőhiányból faszövetkezeti előkészítő bi- nyunk altal biztosított nagy kadó nehézségeik. sok, szezottságot alakítottak. Október termelesl gényebb sorsú parasztcsalád, nyegesen, tobb árut termel. jövőjé^ tekintve, nagyon hajmint a korábbi években. lamoB ma még' k%eten(fe E

gyre szembetűnőbb példának állítani maga elé azonban az is, hogy a falu legmódosabb parasztmíg a legtöbb kö- íait vagy kulákjait Sokan zépparaszt gazda igyekszik nem látják, hogy ezek az földjén a maga és családja emberek — akik jóllehet pár emberségéből elvégezni a évvel ezelőtt még kis vagy szükséges munkákat, addig középparasztok voltak — ma 1-től már ők is közösen szö- jegesen több árut termel, vetkezetben akarnak dolgozni. A szatymazi Lenin és a Szabadság Tsz-ek tagjait sem lehetne még egyszer arra kényszeríteni, hogy közös gazdaságukat a régi napszámos, cselédkenyérrel cserél- ^ _ jék fel. Ruházkodás, élet- egyre szaporodik azoknak a már sok esetben túl vannak —' * — a középparaszti nívó határán. Négy-öt holdnyi gyümölcsösüket jórészt idegen munkaerővel műveltetik egyoldalú, lealázó, aláfölérendeltségi viszonylatú' i azo z en bői, a faji megkülönbözte tésből emelt válaszfal. A múli emlékei színvonal tekintetében nem száma is "akik átléptek már maradnak el a falu átlag kö- a kÖ2épparaszti fogalom hazépparasztjai mögött. Pedig tórón mert jövedelmük a nagyüzemi termelés épp megszerzésének jórészét hogy csak kezdi itt muto- llen6zámosok részesek egy- meS, s a szövetkezettel való gatni áldásos hatását. szóval bén^^ások kiZBák- versenyben más tollával Mindezekkel szemben, ha mányolására, zsírosabb üz- ékeskednek. Példaképül sema város és a járás félprole- letek iebonyoiítására alapoz- miképen sem szolgálhatnak, túrjainak, mezőgazdasági ^ Márpedig kizsákmá- iS32 példáknak csak a jól - - - - gazdálkodó szövetkezeteket tekinthetjük. A

hhoz, hogy manapság a kisparasztság, a részben bérből, napmunkásainak, kis- és közép- nyolnl a faiusj félproparasztjainak népes táborát letárokat, néhány holdas kitekintjük, azt látjuk, itt sokkal bonyolultabb, nehezebb a helyzet. A kisparasztok, félproletárok zömükben a családok fenntartásához szükparasztokat lehet, akik szegődnek hozzájuk. elA város más volt és más ma is. Itt nem volt akkora »óvatosság«, megkülönböztetés, s az sem véletlen, hogy Szegeden éppen Felsőváros szívében tudtak megkapasz- , „ „,, , ,,, kodni. Ott lakott és dolgozott alapoz. Gyűjtenek Repes leugyanis az iparos- és mun- velezolapot, kulonfele udkásréteg legjava, kékfestők, vözlólapokat, színész és filmmolnárok, vízenjárók, sóhá- színész képeslapokat. A legziak, szeszgyáriak, szűcsök, ismertebb közszükségleti kalaposok, takácsok, hajó- cikk a gyufa Arról azonban építők, s ki győzné felsorol- kevesen tudnak, hogy vanni, miféle mesteremberek, nak. akik a gyufacimkét akik szórakozásukban szíve- gyűjtik. A klubban erre is sen megbecsülték a húrokon lehetőség nyílik. BőröndcimA mi társadalmunk alapvető ismérve lesz, hogy számos kenyérből élő félproséges anyagi javakat is, ne- mindenkinek képességei sze- letarság helyesen tudjon a hezen állítják elő. Gondolko- rint kell dolgoznia és min- falu labirintusában utat vádásmódjukból nem veszett denki a végzett munka ará- lasztani magának, okvetlen ki teljesen a régi paraszti nyában részesül a termelt szükséges számukra érdekfelfogás: a középparaszti lét- javakból. Sokan vannak a védelmi szervezeteket teremrára való felkapaszkodás. a szegedi járásban is olyan teni. Sokkal, de sokkal több Jóllehet ez a felkapaszkodás családok, aihol a pár hold helyet adni nekik a tanáegyes, a termelés, üzletelés gyenge kis földet az asz- csókban és más falusi töfortélyait jobban ismerő em- szony műveli meg otthon a megszervezetekben. Az egybereknek sikerül, de a nagy nagyobbacska gyerekekkel, kori területi DÉFOSZ-szertöbbségnek sohasem sikerül- az apa p^g tavasztól őszig vezetek gazdag és jó tapaszhet ez. A mezőgazdasági cipeli ma is a napszámos- talatait felhasználva kellene termelés régi kisparaszti vi- tariSznyát A "jó* napszám ezeket kiépíteni, melyek vészonyai kozott ahhoz hogy gyakorta még a negyedré- delmet nyújtanak a kizsákmáToknak - f töbSek*- s2ét is alig teS2Í ki 3111,311 32 ^T^i .T^V masoknak - a többségnek - mit -napszá- e reteg boldogulasanak uttorvenyszeruen szegenyed- aga2dasz4márater- ját Ezekben a szervezetek. mel. Ezt a "jó fizetést*, sőt ben helyet kell foglalni _ többet is még a gyengébb méghozzá szép számmal — saövetkezetekben is meg le- azoknak a volt mezőgazdahet szerezni. A nagy dolog- sági proletároknak is, akik időben 80—100 forint a tsz-ekben már boldog, eléa napszám az egyéni- gedett emberekké lettek. Egy kiváló műszaki alkotás újra felépül ötvenöt éve, 1903. október 4-én adták át a forgalom- eknéh "ugyanakkor a tsz-o'k- Csak ők tudják legjobban ;;tes számításokat. 1959-ben elkészítik a teljes újjáépítéshez Untokat •szükséges, tervdokumentációt A híd az előzetes tervek j kért más doigozott meg. szerint a regmel hat meterrel szelesebb is lesz. A főváros közlekedésében oly nagy szereppel bíró Erzsébet-híd épí- ok szegénysorsú falusi tését 1960-ban kezdik el és 1964-re be is fejezik. ^ családot jelenleg még A fasiszták hiába rombolták le, a magyar tervező és az tart vissza a szömunkás készítette híd majd újra büszkén ível a Duna vetkezetbe való belépéstől, széles háta felett és hirdeti az építés győzelmét a pusztí- hogy nincs kitartásuk a kötás erői felett. i Az ötven forint megtalálta gazdáját A fejlődő szocialista bolgár mezőgazdaságnak egyre nagyobb számban van szüksége kiváló értelmiségi szakemberekre, köztük állatorvosokra is. A szófiai Állatorvosi Főiskoláról évről évre több új fiatal orvos kerül ki, akik jelentős szerepet töltenek be a falusi lakosság munkájának elősegítésében. Képünkön a főiskola hallgatóinak egy csoportját láthatjuk gyakorlati tudományos foglalkozás köz ben nak a budapesti Erzsébet-hídat, amely építésekor a korszerű tervezés és technika egyik remeke: Európa legnagyobb ívnyílású hídja volt. Az esztétikailag is szép alkotást a visszavonuló fasiszta hordák a második világháború végén mégis felrobbantották. Azóta minden műszaki szakember, de laikus is, fájón nézte a megmaradt két lánctartó oszlopot. Sajnálta a műszaki létesítményt. Népgazdaságunk most már annyira megerősödhetett, hogy jut pénz Budapest e remekének újjáépítésére. A budapesti Űt- és Vasúttervező Vállalat most végzi az előzeben is 2—3, sőt több munka- elmondani, mit nyertek azegységet tudnak a jól dolgo- zal, hogy közösségbe léptek. zók teljesíteni. Ehhez jön Ok legjobban tudják azt is, még az ingyenes háztáji föld mitől szabadulnak meg azok, és a háztáji gazdaság hasz- akik hamarabb követik az ő na. Zarszamadaskor a kozos tasiaink tartalékon és a gazdaságos Petaajukat. isz tagjaink üzemeltetés alapjain túl az nagy többsége már saját taösszes jövedelem szétosztás- pasztalataiból tudja megmara kerül. Itt már senkinek gyarázni: hogyan lehetséges sem áll módjában olyan fo- , _ ,. bezsebelni, ame- ^ ho8y a munkaadok vetkező baktói zárszámadásig. A Felszabadulás Tszgyakran a négy-ötszőrösét zsebelik be annak, amit alkalmazottaiknak fizetnek. Ezek a szervezetek lennének hivatottak szociális ügyek intézésére is, egyszerre védenék és tanítanák ládok legtöbbje már ott tart, hogy hamarosan épp olyan elégedett emberek lesznek, mint a tsz régebbi tagjai, akik ma már semmit sem ötven forint ke- pénz tulajdonosa biztosan sokfélére reste gazdáját a és a becsületes felhasználhatta hét elején. Hírül megtaláló össze- volna. Mégis, minadtuk ugyanis, találkozzék. dent elkövetett, hogy özvegy Há- Törekvésünk si- hogy a pénzt miring Vilmosné, kerrel is járt. Kó- előbb visszajutBolyai János utca ródi József szege- tassa tulajdonosá11 szám alatti la- di lakos, akinek nak. Ezért kétszekos a Lenin kör- kislánya vesztette resen értékes szá- ^nálh^naiTmaguktól ut es Kigyo utca el az ötven forin- momra magatarsarkán ötven fo- tot azóta megkap- tása.. • rintot talált, ame- ta a pénzét. Kóródi Mi is osztjuk lyet előzőleg egy József kötelessé- Kóródi József vékislány elveszi- gének érzi, hogy , . ., .. tett. Mivel a kis- lapunk útján is LemenVel- "Ki a lány kilétét meg- megköszönje Há- fentiekhez szerállapitani addig ringné eljárását. kesztőségünkben nem lehetett, la- — Tudom, hogy csak azt fűzte punk keddi szá- Háring Vilmosné m- ho2Z(j. mában próbál- három gyermekes ben és másutt is például sok ezeket az embereket. Felbeilyen nemrégen belépett sze- csülhetetlen értékű segítségény családot találunk. A get nyújtanának pártunknak közösség bi»lomm^.fogad- falusi BZOCÍaIi8ta építőmun_ ta őket, kenyérgabonával, pénzzel, hízóval segítettek k"h» győzelemre vitelében, már az érkezés után. E csa- Hamarosan megmutatnák: a legjobb politikai és gazdasági érdekvédelem a szövetkezeten belül van. Csepí József tunk segítséget özvegy asszony, Bár mindennyújtani, hogy a afei a talált pénzt ki ilyen lenne! Az egykori agrárproletárok, szegényparasztok, ha kidőltek a munkából, örökségük a koldusbot volt. Ma is leginkább csak gyerekeiktől számíthatnak eltartásra azok, akik valamiféle -egyéni feltörésre* alapozzák öreg napjaikat. Mennyivel biztosabb lenne a nyugdíj, amely minden idős szövetkezeti tagot megillet, ha bizonyos éveket Kőműves és bádogos szakmunkásokat állandó, helybeli munkák végzésére felvesz a Szegedi Tatarozó éa Eplté vállalat, Mikszáth Kálmán utea 1. /