Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

3 Vasárnap, 1958. október 26. 3 A mezőgazdaság szocialista munkaegészségügyéért Országos munkaegészségügyi ankét Szegeden A Szegedi Tudományegye- mely arra hívatott, hogy fel- hívta fel a figyelmet, 6 en­tem Béke-épületében orszá- derítse az ártalmakat, azok nek megfelelően gos jellegű ankétot rende- okait és megkeresse a meg- tucatnyi hozzászólást vál­zett tegnap délelőtt az Or- előzés, vagy az elhárítás tott kl. vosegészségügyi Dolgozók módját. Ilyen szellemben Felszólalt a SZOT, a Mun­Szakszervezetének Szegedi hívták össze a tegnapi tu- kaügyi Minisztérium, az Egészségtudományi Szakcso- dományos értekezletet is, Egészségügyi Minisztérium, portja és a városi tanács melynek legfőbb célja az a MEDOSZ, a Földművelés­egészségügyi osztálya. A tu- volt, hogy a Szegedről in- ügyi Minisztérium, az Erdé­dományos értekezletre szá- dúlt, e témában kutató út- szeti Főigazgatóság és több mos fővárosi és vidéki ku- törő munkásság az egész or- más intézmény képviselője, tatót, több társadalmi szer-- szagra kiterjedjen és min- Valamennyien sürgették, vezet képviselőjét és több den közegészségügyi állomá- hogy minisztérium szakembereit son meginduljon a mező- a munkaegészségügyi ku­meghívták. Az értekezlet té- gazdasági munkaegészségügy tatások minél előbb tatal­májául a munkaegészségügy megjavításának érdekében az kozzanak a praktikus gya­fontos kérdései közül is a adatgyűjtő- és kutatómunka korlati szemlélettel, legfontosabb, a mezőgazda- Az ankéton bevezető és tá- és érvényesítsék pozitív ha­jékoztató előadást dr. Ka- tásukat a mezőgazdasági nyó Béla egyetemi tanár, munkaegészségügyben. A a Szegedi Orvostudományi vita oly hosszúra nyúlt, hogy Egyetem közegészségtani a következő napirendi pon­intézeténck vezetője, az tot, melyben szegedi telepü­Országos Munkaegészség- lési és városrendezési vizs­ügyi Bizottság elnöke gálatok eredményeiről tájé­mondott. koztatták volna a résztve­Beszámolt az intézet és a vöket, el kellett hagyni, bizottság eddigi tevékenysé- Az ankét résztvevői ateg­zögazdasági munkások, amely géről, a vizsgálatok és ku- nap délelőtti értekezlettel civilizált államban megen- tatások módszeréről, a me- nem fejezték be munkáju­gedhetetlen. zőgazdasági munkások egész- kat. hanem gyakorlati is­A népi hatalom a felsza- sége érdekében tett intéz- meretszerzéssel egészítették baduiás óta óriási szerve- kedésekről és vázolta a so- ki. Tegnap délután zőmunkával és anyagi be- ron lévő tennivalókat. Beszá- megtekintették Hódmező­fektetésekkel lényegesen mólóját követően még két biztonságosabbá és köny- előadás hangzott el: dr. nyebbé tette a mezőgazda- Ocsovszky László, a Csong­sági dolgozók munkáját. rád megyei KÖJÁL igazga­Szállások egész sorát épí- tója ismertette a mezőgazdasági dolgozók ma délelőtt pedig az Orvos­egészségügyére vonatkozó tudományi Egyetem Köz­munkaközösségi vizsgálat egészségtani Intézetében, a eredményeit, Délalföldi Mezőgazdasági Kí­m majd dr. Hellei András bu- sérteti Intézetben és azegye­Üzemi étkezdéket és jól fel- dapesti egyetemi tanár be- temi füvészkertben tanulmá­szerelt ebédlőket hozott lét- szélt nyozzák a témát. Ezután ki­re. Megváltozott a munka- a munkaszervezés és mun- rándulás formájában megte­szervezés, lényegesen csök- kaegcszségügy összefüggi- kintik Fehértón az ott el­kent a munkaidő és kitér- seiről. helyezett és eredményesen jedt a szociális gondoskodás. Mindkét előadás számos ten- működő járványtani és bio­Á több évszázados közöm- nivalóra és kutatási témára lógiai laboratóriumot. sági munkaegészségügy szol­gált. Közismert, hogy Magyarországon mezőgaz­dasági munkaegcszségügy­gyel regen egyáltalán nem. vagy alig-alig foglalkoz­tak. Olyan embertelen körülme­nyek között dolgoztak a me­tette fel állami gazdaságok­ban, gondoskodott számos olyan gépről, amely a leg­nehezebb fizikai munka alól menti fel az embereket. vásárhelyen a Csongrád megyei KÜJÁL közelmúlt­ban létrehozott mezőgaz­dasági munkaegészségügyi laboratóriumát. A párt politikája és Szeged munkásai A nép teremtő ereje szabad életünk ti­zenhárom esztende­jében átformálta a Du­na—Tisza-táj arculatát és ipari országgá tette hazán­kat. Az iparosodással együtt természetszerűen nőtt az or­szágban és Szegeden a mun­kások száma. A munkásosz­tály most létszámban orszá­gosan mintegy 80 százalék­kal "több, mint a háború előtt volt. A szegedi üze­mekben 1938-ban 5334-en dolgoztak. Ma a város ipari üzemeiben és szövetkezetei­ben közel 21 ezer ember ta­lál megélhetést. A magyar munkásosztály­ban is — legjobb bizonyí­ték erre szocialista építé­sünk ismert, sok és hatál­mas eredménye — megvan mindaz a képesség, öntudat, amely történelmi hivatásá­nak teljesítésére kommu­nista pártja útmutatásaival a nemzet vezetöerejévé teszi. Természetesen együtt, alko­tó, és testvéri szövetségben a dolgozó parasztokkal, ér­telmiségiekkel, s valamennyi hasznos munkát végző kate­góriával Az öntudatban, műveltségben megnőtt és ál­landóan erősödő, általános életkörülményeiben nagy utat előrehaladt munkás­osztály helyzetével pártja, a Magyar Szocialista Munkás­párt beható körültekintéssel foglalkozott. Az MSZMP Politikai Bizottságának megbízásából — mint isme­retes — kétezer pártmunkás járta az ország üzemeit és ott mintegy 45 ezer munkás­sal és munkásból lett értel­miségivel beszéltek azért, hogy a párt a valóságnak megfelelő világos képet kap­jon a munkások politikai, es bösséget azonban nem tud­tuk tíz év alatt jóvátenni. A mezőgazdaság számos munkahelyén máig is hat­nak munkaköri ártalmak, nem kielégítő a higiénia, a munkavédelem a gépek egy része sem elég tökéletes, s ezért a ve­lük dolgozó emberek ese­tenként kénytelenek bizo­nyos foglalkozási betegsége­ket elszenvedni. Ennek a körülménynek a megjavítása érdekében évek óta folyik országszerte az anyagi befektetésekkel párhuzamosan a tudomá­nyos kutatómunka is. 99 jú lány számára, tói kapott levél, melyben értesítik az igénylőt, meg­kapta a lakást — a legbe­Működik az új szovjet atomvillanytelep Ma kezdődik a „levelező hét Új bélyeg, külön bélyegző ez alkalomból Van-e nagyobb öröm seü- csesebb levelak közé tartó- egyesület alapuo okiratát lő számára, mint amikor le- zik. A levél összekapcsolja Bernben 1874 október 9-én pelét kap katonafiától, s eb- a távolban lévő kedvest, írták alá. A levelezőkéi­ben közli az aggódó szülök- szorosabbra fűzi a barátsá- mozgalom szervezői megál­kel: jól van, egészséges, got. tapodtak abban, hogy a he­Szerelmes levélnél mond- , F'fVTf Jöbb levél érkezik tet éberben rendezik meg. hat-e bármi is szebbet if- kulfcAdrol. Idegen orszagban A Ma­A tanács- é o k°M*Qák, rokonok, isme- gyar Pos­retlen barátok írják ezeket (gy^tt V ta októ­a leveleket. A sakk szerel- fí'ffjwAljj ber 26— mesei nem egyszer több \ v ^ JJ novem­ezer kilométer távolságban yyjjj-^f ber 1 kö­sporttársukkal levelezés SÁr^^ zött ter­útján sakkoznak. Ezek a le- jedő hé­velek idegen nyelvek tanú- ten ren­lására is serkentik a leve- dezi meg először a leve­let kapókat. Felkeltik az ér- iező hetet. Erre az alkalom­deklődést földrajzi, társadal- ra a Magyar Posta új bélye­mi és szellemi élet termé- get hozott forgalomba, s kü­kéi iránt. A nemzetközi le- lövleges bélyegzőt alkalmaz, velezés, a személyes levél- A levelező hétnek az is váltás előmozdítja a kultu- egyik célja, hogy mindenki , , . , nézze meg tiókját, s az el­es a oazdasaffí kapcsa- fekvő> Jfe leve_ latok kiszélesítését, a nepek iekre válaszoljon. Emlékez­kölcsövös megbecsülése és tétünk Voltaire alábbt sza­barátsága eszméjének ter- vaira: »>Amikor írnak ne­jesztését. Híven szolgálhatja künk — jegyezte meg valaki a béke ügyét. _ éppen annyira szükséges A levelezésben rejlő ilyen válaszolni, mint amikor be­irányú kincsek feltárását széinek hozzánk". Ez alka­szolgálja világszerte a »leve- lommal igen helyes lesz, ha lező hét". A Szovjetunióban a hivatalnokok is gondol­ée Lengyelországban különö- nak Voltaire mondására, sen nagy eredménnyel járnak Nemcsak a hivatalos' leve­tt levelezési hetek. Az Egye- lezésben kötelező azonban a temes Postaegyesület vala- válasz, hanem a magánle­mennyi tagja megrendezi velezésben is. A lengyel pos­minden évben ezt a hetet, ta 1957-ben a levelező hói \A hét megtartásának idő- megrendezése alkalmával pontja fontos postai ese- többek között ilyen jelszót mény dátumához kapcsoló- adott ki: »Ha szeretsz leve­dik. Az Egyetemes Posta- let kapni, válaszolj is.« I miiíikaversenyről tanácskoztak Szegeden a párt­ás szakszervezeti aktívák Nemrégiben működésbe lépett a 100 ezer kilowatt teljesítőképességű új szovjet atomvillanytelep első része. Az új atomvillany telep teljesítőképessége eléri majd a 600 ezer kilowattot. A felső képen látható épületben működik a villany­telep 100 ezer kilowatt teljesítőképességű reaktora. Az alsó képen pedig a város egyik utcája. Itt lak­nak majd az atomvillanytelep dolgozói, s családjaik. Az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága ipari osz­tálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagy jelen­tőségű értekezletet tartott Szegeden. Az értekezletre meghívta a megye üzemei­nek, vállalatainak párttitká­rait, ü. b.-elnökeit, valamint a szakszervezetek területi bizottságainak vezetőit és munkatársait. A tanácsko­zásnak mindössze egy napi­rendi pontja volt. Arról tár­gyaltak, hogyan helyezzék üzemeinkben szélesebb ala­pokra a szocialista munka­versenyt, hogy az valóban megfeleljen a dolgozók mun­kalendületének, kezdeménye­ző készségének. Az SZMT elnöke. Juhász József elv­társ ismertette azt az intéz­kedési tervet, amelyet a munkaverseny fellendítése érdekében kidolgoztak. gazdasági és kulturális hely­zetéről. Szegeden a Ken­derfonógyárban végzett ta­nulmányozást a párt Köz­ponti Bizottságának brigád­ja. E sok helyen végzett párt vizsgálatok nyomán je­lent meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának határo­zata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatok­ról. A határozat széles nyil­vánosság elé került és azt lapunkban is közöltük. A határozat általánosítha­tó a szegedi munkásokra, hi­szen helyzetük, életük, vé­leményük lényegében egy és azonos az ország munkás­osztálya életével, helyzeté­vel, véleményével, örömmel állapíthatjuk meg, hogy vá­rosunk munkásai — a régiek és az újak egyaránt — bíz­nak az MSZMP-ben és a forradalmi munkás-paraszt kormányban. Legelsősorban azért, mert a párt és a for­radalmi munkás-paraszt kormány hivalkodás nélkül tényekkel és tettekkel a munkásosztály érdekeit szol­gálja, — az öntudatos mun­kások akaratát fejezi ki. Ez elsősorban jelenti a munkás­osztály vezetőszerepének biztosítását amellett, hogy a különböző fontos állami és gazdasági posztokon a mun­kások meg a soraikból ki­került értelmiségiek állnak. Tetszik a munkásoknak, a dolgozó emberelőnek, hogy a szavak azonosulnak a csele­kedetekkel, s a párt minden kérdésről nyíltan, őszintén tanácskozik velük. Megint a tények, a tettek beszélnek arról, hogy a párt és a kor­mány bízik a munkásosz­tályban és politikájának ez adja rendíthetetlen alapját. S zeged öntudatos mun­kásainak kívánsága, akarata is, hogy a párt helyes, a dolgozó em­berek életkörülményeit ja­vító politikáját az élet minden zugában következe­tesen alkalmazzák; hogy ne legyen egyetlen olyan veze­tő sem, aki »magas lóról« beszél, aki nem hallgat a dolgozók véleményére, ri­deg, goromba magatartású. Az őszintehangú párthatáro­zat ezeket sem hallgatja el és több jogos munkásbírá­lat alapján szab utat azért, hogy tovább gazdagodjék a párt és a munkások, az egész dolgozó nép közötti meghitt kapcsolat, barátság. Figyelmeztet éppen a mun­kások észrevétele alapján, hogy a párt politikájának megvalósítása légióként az embereken múlik. Alapvető kötelessége tehát minden kommunistának, vezetőnek és nem vezetőnek egyaránt őrködni azon, hogy a nép érdekében való célkitűzések egyenesvonalúan megvaló­suljanak, felhasználva a jobb tevékenységhez a mun­kások tanácsait, vagy kri­tikai észrevételeit. Kis és nagy poszton álló vezető­nek kötelessége törődni a dolgozók ügyes-bajos dol­gaival, meghallgatni pana­szukat és a lehetőség szerint orvosolni azokat. Ahol a panaszok orvoslására nincs mód, ne beszéljünk mellé, hanem mondjuk meg őszin­tén, miért nem lehet intéz­kedni, miért nem futja erőnkből. A munkások, a dolgozó emberek értékelik, hogy az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány az ország anyagi lehetőségei­nek teljes latbavetésével je­lentősen javította az élet­körülményeket. A statiszti­ka adatai szerint 1957 vé­gén Szegeden a gyári mun­kások havonkénti átlagke­resete 1284 forint volt. Éh­hez jött még a nyereségré­szesedés. amely tavaly át­lagosan számítva városunk ipari üzemeiben egy dolgo­zónak 830 forintot jelentett. A különböző természetbeni juttatás értéke pedig 1957­ben a város üzemeiben 8 millió 600 ezer forint volt. T ermészetes és érthető kívánság, hogy a munkások, a dolgozó emberek Szegeden és az or­szágban mindenütt még job­ban szeretnének és akarnak élni. A párt és a kormány is erre törekszik úgy — amint az öntudatos munkások mondják —, hogy a gazdaságo­sabb, termelékenyebb ter­meléssel teremtsük meg en­nek feltételeit. Az élet alap­ja a munka. S ha jobban dolgozunk, életet szépítő cél­jaink így érlelődnek való­sággá. Tudják a munkások, hogy a hároméves terv során szocialista építésünk újabb előrehaladásával együtt jár az életszínvonal további ja­vulása. A párt és a forradal­mi munkás-paraszt kormány a hároméves tervben a reál­bérek átlagos 6 százalékos növekedését feltétlenül biz­tosítja. A párt és a kormány — és ez a helyes — amit ígér, teljesíti. Kisebb-nagyobb gondok­kal, bajokkal is küzdenek* munkások, a dolgozó embe­rek. A pártvizsgálat és hata­rozat feltárja ezeket, s meg­oldásukért, amennyire az­ország erejéből telik, intéz­kedéseket tesz. Ismert és nem új dolog, hogy a mun­kásosztályt és az összlakos­ságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés — a lakás­kérdés. A felszabadulástól eltelt 13 év alatt sok új csaiaui otthont építettünk. A múlt uraitól örökölt mos-­toha lakáskörülményeket azonban nem tudtuk meg­szüntetni, csak némileg eny­hítettük. A hároméves terv­ben újabb 110 ezer lakást építünk. Szegeden folytatjuk a nagyarányú lakásépítési, jövőre új lakóépületeket emelünk a városban, 245 család kap ismét korszerű ott­hont. A párt és a kormány a társadalom összefogásával, segítségével 15 esztendő alatt egyszer és mindenkorra megoldja a lakásproblémát. Igaz, hogy akiknek nincs megfelelő lakásuk, érthetően türelmetlenkednek és szá­mukra nehezen telnek a hó­napok. Ám kétségtelenül igaz az is, hogy ezer és ezer új lakást máról-holnapra nem lehet építeni. Az a tény, hogy 15 év alatt megoldjuk az egész országban a lakás­kérdést, igen nagy dolog, s a feladat óriási méreteihez képest kis idő. N ehéz a sokgyermekes munkások helyzete, s aránylag nagy szám­ban vannak hátrányos hely­zetű nyugdíjasok Szegeden is. Ismeretes, hogy a párt és a kormány könnyít helyzetü­kön, s jövőre olyan intézke­désekre kerül sor, amely ja­vítja életkörülményeiket. A következő évben növelik az egészségügyi dolgozók, az ál­talános iskolai tanítók és a középiskolai tanárok fizeté­sét. Szocialista építésünk ered­ményei nagyok, büszkék is vagyunk rá, ám még sok a tennivalónk a dolgozó embe­rek életének szépítéséért, a növekvő igények kielégíté­séért. A párt nem másért, hanem egyenesen azért él és munkálkodik, hogn kedveset, szépet és jót tegyen a dolgo­zó embereknek. Politikája — a munkásosztállyal kapcsola­tos határozata is ezt igazol­ja — a munkásosztály és az egész dolgozó nép igazi érde­keit fejezi ki, azt szolgálja. Ezért követi a pártot Sze­ged dolgos népe is, s mun­kájával cselekvő részese a helyes politika megvalósítá­sának. Kádár János elvtárs fogadta az Albán Népköztársaság új budapesti nagyköve'ét Kádár János elvtárs, a fogadta Edip Cucit, a? AI­Magyar Szocialista Munkás- bán Népköztársaság új bu­part Kozponti Bizottságá- dapesti nagykövetét és szí­nak első titkára szombaton vélyesen elbeszélgetett vele

Next

/
Thumbnails
Contents