Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

3 Szombat, 1958. október 25. Szeged élelmiszerellátásáról ismét forgalomba hoznak jómlnőségű disznósajtot, kenőmájast és bácskai hurkát. Nagyobb problémát okoz Több zsírszalonna lesz az üzletekben w November elsejétől rendszeresen árusítanak hízott vágottbaromfit ® Ismét lesz disznósajt, kenőmájas Lapunk csütörtöki számá- Eddig hetenként kétszerban — "Továbbra is bősé- háromszor volt a hentesüzges az ország élelmiszer- letekben, de a kereskedelmi ellátottsága* című cikkünk- osztály - és a Szalámigyár ben az ország ellátásáról közösen azon dolgozik, hogy kaptunk képet. Kurucz Ar* többször megjelenjen a zsír- „ . . „ pád, a városi tanács keres- szalonna, lehetőleg minden- f Wkehusellétás. De ebból kedelmí osztálya elóadójá- nap. A kulturáltabb ke- lényegesen jobb az elláttak közlése alapján most reskedelem új követeimé- m'nt. .f ' Szeged élelmiszerellátásóról nyek elé állítja o Szalámi- A minden napján tájékoztatjuk olvasóinkat. gyár vágóhíd telepét, a >ehet nust kapni az árudákAs alapvető élelmiszer- budapesti vágóhíd által cso- £wp*na választékkal bői, lisztből és cukorból, bő- magolt zsírt a csemegeke- ?an J*3; végéna vúséges az ellátás. Hasonló reskedelmi vállalatok hoz- >«sztfk J*h » « mennyizsírból is. Itt a fogyasztás zák forgalomba, így Szeged- ^g ls ^égendő, az elmúlt két hónapban re is eljutott a csomagolt A hétköznapi jó húselláemelkedett. zsír. Közkedvelt cikk lett, tós biztosítására a kereske« . íz. jó lenne ha a Szegedi Vá- delmi osztály kérésére a LfSgíttSSZ U^vetné a buda- Szalámigyár az igénynek, ba hozott zsírszalonna Pesti példát. a keresletnek megtelelő mennyiségével. A hentesáruk választékú- mennyiségű fejlábat és . , j ii ra sem lehet panasz. Rend- belsőséget hoz forgalomba. Ez utóbbi kedvelt élelme- szere8en 25-30 féle - kol- ... . „„ . zési cikk lett. Eredeti ren- bász, felvágott, szalámi tö- «g deltetésének megfelelően pörtyű, ée egyéb húskészlt- hízott yógottbaromfi a henzsírrá alakítják át a bázi- mény — között lehet váló- tesárudákban. főtt sza- gatni. A hűvösebb idő be álltával asszonyok, vagy tonnaként fogyasztják. A húsellátást javítja a forgalomba hozott hal. Különösen Szegeden fontos élelmezési cikk. Élő és tengeri (fagyasztott) hal nagy a foElőfordul igen gyakran, hogy sorbanállnak a halüzlet előtt. Ez nem a hiány miatt van, hanem a vásárlók torlódása okozza T. r , ... - - . / gerl (fagyasztott) hf Konfekcióiparunk lepest tart a legújabb divattal Jól sikerült a ruhabemutató a Hungáriában a" aoVbanáiiást. A Hungária nagytermében volt a modern forma. Rövi- A gyümölcs-, zöldségelláfehér asztalok mellett sok debb a zakó és a felöltő. A tás aa utóbbi időben soszegedi nő és férfi nézte tiszta gyapjú férfikabátok is kat javult, végig a Ruházati Bolt őszi- nagy sikert arattak. A földművesszövetkezetek téli nagy divatbemutatóját- A ^ sikerült divatbemu- szaküzleteiben nagy válaszKonfekcioiparunk remekeit utót színessé tette a Szegedi tékban friss, minőségi áru es a mértek utáni részleg Nemzeti Színház művészei áll a vásárlók rendelkezéséujdonsagait mutatták be. közül Ivón Margit Lehoczky re J6 lenne ha a föidöronwnel állapították meg Zsuzs Kovécs ]ános, Lakky " * ° a ruhabemutato nézői: kon- József Marosi Károly és művesszövetkezet telire is fekcióiparunk lépést tart a szalatsy István vidám mü- gondoskodna a burgonya-vélegújabb divattal. A bemu- gora lasztékról tátott télikabátok trapézvo- •ttiMMiiiniiiiiMitMMitiiiiiiiMM>ü>»MKM»nmui Q Házasság a boldog családi éiot iészko "Senki nem lehet boldogabb nálam* — mondotta mindenkinek a fiatalaszszony, aki érezte, hogy férje iránti szerelme nemcsak a házasság megkötéséig tartott, hanem tovább is. Megértő, harmonikus családi életet éltek. Házasságuk első négy éve három gyermekkel ajándékozta meg Őket. A békés, harmonikus családi élet azonban mégis törést szenvedett, a férj ugyanis megváltozott. Barátai hívták, hogy miért nem megy el velük néha beszélgetni az italboltba. Több esetben megtörtént, hogy a f^rj mind kevesebbet segített a házimunkák végzésében, mind ritkábban foglalkozott a gyermekekkel, a családdal és a közös szórakozás ls elmaradt. A pénz ls kevesebb lett, néha a szomszédoktól kellett kölcsön kérni, hogy a gyermekek élelmezése hiányt ne szenvedjen. A férj kimaradozása mind gyakrabbá vált. Végülis a legidősebb gyermek — aki már elég érettnek mutatkozott — édesanyja elé állt és azt mondta: "Ha édesapánk nem változik meg én világnak megyek*. Az édesanya hírtelen rádöbbent gyermeke szavaira, gondolkozni kezdett és eszébe jutott mindaz a szenvedés, amelyben a férje magatartásával részesítette. Könny szökött a szemébe, s annyi lelkiereje sem volt, hogy gyermekét visszamaradásra késztesse. Igy kellett megbarátkozni az elválás gondolatával. Szükséges rossz? A házasság a férfi és a nő szabad, kölcsönös vonnalúak voltak. A legtöbb kabát érdekes gallérmegoldása bizonyította az előbbi megállapításokat. A színekben is követik a legdivatosabb árnyalatokat. Lila, kékesszürke, szürke, sötétkék és fekete színből volt a legtöbb. • HÉTNYOLCADOS KOSZTÜMÖK A bemutatott őszi-téli kosztümök kivétel nélkül hétnyolcadosak voltak. Nagyon szép, divatos vonalú, vatelinozott téli kosztüm vásárolható már 800 forintért. Igen szépek és csinosak az Állami Szabóság által készített ruhák. A trapéz- és a zsákruhák szelídített, ízléses formái voltak ezek. Éppen ezért dicséretet érdemel Mátravölgyi Józsefné, a •' ruhák tervezője és az Állami Szabóság dolgozói, a ruhák kivitelezői. ESTÉLYI RUHÁK A BÁLI IDÉNYRE Tekintettel a téli bálidény- j re, igen sok kis- és nagyestélyit mutattak be. Anya-; guk brokát, taft, szatén és! muszlin. Fazonjuk igen vél-; tozatos. A legtöbb nagyesté-! lyi merész kivágással' készült. Díszük flotter ésstrass.! Az estélyi ruhák legtöbbje; uszállyal készült. A legsikerültebb modell ; egy fehér taft nagyestélyi; volt. Bő rokokóaljjal ké-; szült, erősen dekoltált felső-; résszel, piros virággal és \ őwel díszítve. A kisestélyi ruhák szinte | kivétel nélkül bő aljjal ké-f szültek, mély kivágással, ujj; nélkül, stólával kiegészítve. Akadt egynéhány szűk prin-; cesz-szabású kisestélyi és! szövetruha ls a bemutatón, MODERN FÉRFIRUHÁK Román vendégek jelenlétében Nagysikerű ünnepi román estet rendeztek Szegeden Csütörtökön este az Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront szegedi békebizottsága és a Juhász Gyula Művelődési Otthon rendezésében igen jól sikerült ünnepi románest rajlott le a művelődési otthon nagytermében. Biczó György elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke üdvözölte az est kedves vendégeit, Ion Popescu elvtársat, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetét és nejéti a követség munkatársait, a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeiként hazánkban tartózkodó és Szegedre ellátogatott román íróküldöttség tagjait, valamint a termet zsúfolásig megtöltő közönséget. Megnyitó szavai után Ion Popescu elv tára szélalt fel. Elmondotta, hogy már másodízben jár Szegeden, s ez a város őt egy zsongó, szorgalmas, munkás-méhekkel teli kaptárra emlékezteti. Kifejtette azt is, mennyire örül annak, hogy ilyen nagy érdeklődés nyilvánul meg a Romén Népköztársaság, a román nép Iránt Szegeden. Ezután Vasvári Artúr, a TIT központi földrajzi szakosztályának titkára tartotta meg előadásét "Képek a Román Népköztársaság életéből* címmel. A színes, értékes előadást nagy érdeklődéssel hallgatta az est közönsége. Nagy István, Állami-díjas romániai magyar író is felszólalt az előadást követően. A két nép barátságáról és arról beszélt, hogy a romániai magyarság jogait, helyzetét tekintve teljesen egyenrangú a románokkal, s ezt adatokkal bizonyította. Az est művészi színvonalát nagymértékben emelte Jancsó Adrién fővárosi előadóművésznő fellépte, aki az előadások között költeményeket mondott el. MihaU Beniuc *A háza« című versét, Horváth Imre romániai magyar költő *A sárga ház* című költeményét, valamint az »Argesi monostor«' című román népballadát adta elő átélt művészettel. Kellemesen színesítette az estet Maria Banus román költőnő fellépése ls, aki "Amerika, hozzád szólok* című hosszabb költeményéből románul adott elő egy részletet. A költemény több részletét magyar fordításban Szabolcsi Gábor olvasta fel. A színvonalas est második részében Pacsirta cimű színes román filmet vetítették, amely a Román Népköztársaság legszebb tájaival, a román nép művészetével, építkezéseivel, ipari létesítményeivel, s hatalmas lendületű építőmunkájukkal ismertette meg a nézőközönséget. A férfiakról sem feledkeztek meg a bemutató rendezői. Kivétel nélkül a kon(Liebmann Béla felv). Román íróvendégeink egy csoportja a Juhász Gyula Művelődési Otthonban rendezett irodalmi esten. Balról jobbra: Ion Popescu budapesti román nagykövet Nagy fekcióipar termékeit mutat-1 István Allami-dijas romániai magyar író és (háttal) Alexandra Sahlgian s'zínmflták be. Itt is tapasztalható* író. Baloldalt, a kép hátterében Lucu Remus szerkesztő. zalmára alapított Önkéntes szövetség. Az élet azonban ilyen tiszta formában, a házasságot nem minden esetben valósítja meg, mert a feltételek többször törést szenvednek, vagy hiányoznak. Ha azonban annak okát kutatjuk, hogy miért nem valósulhat meg maradéktalanul a kölcsönös vonzalom és az örök hűség, néhány példát kell felsorolnunk. Rá kell jönnünk arra, hogy a Javítás nem könnyű feladat. Nemcsak arról van szó, hogy egyénileg neveljük, aki a hibába beleesett, hanem inkább arról, hogy a házasság Intézményéről sokaknál megváltoztassuk azt a helytelen és eléggé el nem ítélhető felfogást, hogy a "házasság szükséges rossz.* Ez a felfogás nem általános, inkább csak azoknál fordul elő és nyilvánul meg ilyen formában, akik már nyűgnek érzik, és szeretnének minél előbb szabadulni tőle. Szabadulni, de talán csak azért, hogy azután egy másik személlyel lehessen frigyre lépni, akivel egyelőre kedvezőbbnek mutatkozik a kapcsolat megteremtése. Mindez a jelenség általában ífoKnál szokott előfordulni, akik maguk igyekeznek okokat teremteni ahhoz, hogy a házassági életközösségük megromolják. Az „örök hűség" A zátonyra futott újabb házasságoknál elég gyakori jelenség, hogy hiányzik az "örök hűség*, amelyre a házasságkötésnél a felek egymásnak ígéretet tesznek. Ennek következménye, oka, hogy a nem túlságosan megalapozott érzelmi kapcsolatok hamar felbomlanak. Ahhoz, hogy az egyik házastárs megismerje a másik házastársat, hosszabb időre van szükség, hogy mind a jó oldalát, mind pedig esetleges szeszélyeit is megismerje, vagy talán rossz oldalát is. A megismerés elmaradása okozta, hogy egyik házasság már az első 48 ;órában "darabjaira tört.* Egy fiatal menyasszony ugyanis "gyermeki örömmel* indult a lakodalomba. Hogy nem az első 24 órában bomlott fel a házasság, annak egyedüli oka az volt, hogy a lakodalom két napon át tartott. A szülők voltak a hibásak, mert megengedték, hogy 16 éves leányuk házasságot kössön sz első udvarlójával, akit alig néhány hónapja Ismert. Egy másik esetben a házasság megkötését követő harmadik napon az új házasok megjelentek egy mulatságon. Az új férj nem érezte magát teljesen kifogástalanul, az új asszonynak a mu;lettatásban pedig nem volt ; hiánya. A feleség felbátorodott férjének közönyös maIgatartásán és élt, vagy talián visszaélt vele, és a szórakozását folytatta reggel * |óráig. Hazafelé menet önérzetben megsértett férj (igy címeztette a feleségét: ha nem tudná, most már az 6 felesége. Alig értek haza, lakásukon megjelent a feleség éjszakai szórakoztatója. Két-hérom Jólmegtermett legényt vitt magával és csupán annyit mondott: "Most már indulhatunk.* A fiatalasszonynak nem is kellett több, elköszönt édesanyjától, férjétől és kifordult A kapun. A férj meglepetésében kővémeredt. Az ünnepélyes csendét végülis az anyós szakította meg: "Most mar fiam, eltávozhatsz te isi Mi az, ami ideköt?* Háromheti üdülés után Hasonló feltételek hiányában múlt ki az a házasság is, ahol hat napi ismeretség után lángolt fel a szerelem olyannyira, hogy ezek után megkeresték az anyakönyvvezetőt. Két héten át minden zavar nélkül folyt az 'életük. Ekkor azonban a férj háromhetes üdülésra • kapott beutalót. A férj a "fiatalasszony nélkül vállalkozott az üdülésre, s az aszszony sem gördített akadályt elébe, gondolva, hogy a férj kipiheni majd a mézeshetek fáradalmait. A három hét azonban elegendő volt ahhoz, hogy a férj helyrebillentse rendezetlen ügyelt és az üdülés végén már nem a feleségéhez tért vissza, hanem ahhoz a személyhez, akivel a házasság megkötését megelőzően éveken át együtt élt. A bíróságon belép az ajtón egy középkorú, hosszú bajuszú férfi és jelentkezik, hogy őt szólították. Elhangzik a kérdés, hogy -a feleségét hol hagyta?* Minden megilletődés nélkül, nyugodt hangon válaszol a kérdésre, hogy "A folyosón a padon ül egy nő, lehet, hogy az a felesége*. Kis idő múlva belép egy nő a tárgyalóterembe. Nem mindennapi eset, hogy a feleséget a férj már meg sem Ismeri. De sérelmezhette mindezt a feleség már csak azért is: ha férje már érzelmeiben nem is tartott ki mellette örökké, emlékezetében azért megtarthatta volna. Igaz, hogy ebben az esetben a férj és feleség 36 év után első ízben találkoztak. A házasfelek kibékítése nem vezetett eredményre. Lazuló kötelékek Nehéz lenne arra a kérdésre válaszolni, hogy tulajdonképpen mi is az az ok, amely a legtöbb házasságot felborítja. Az élet igen különböző okokat vet felszínre és ezek között van alapos és komoly ok is, de van olyan is, amelynek megalapozottsága hiányzik. Igen gyakori, hogy az egyik házasfél idegen személlyel kerül kapcsolatba és keresi vele a találkozást, előbb csak titokban. Utóbb azonban mind gyakrabban találkoznak és mindez felbátorítja őket, s végül már leplezetlenül is teszik ezt. A gyakori találkozás visszavezethető az életkörülményeIkre és arra, hogy a munkahelyen is igen sokszor kerülnek össze, vagy állandóan együtt vannak. Alig hinné el az ember azt, hogy a huzasfél magatartása mindig arra irányul, hogy biztosítsa élettársának a békés családi élet folytatását. Meglepő volt ugyanis annak a feleségnek a nyilatkozata, aki ilyen kiJelentést tett meghallgatása során: magatartásával arra Igyekezett rávenni a férjét, hogy az a közös lakást hagyja el. A férj erre teljesen közönyös volt, végülis arra határozta el magát, az asszony, hogy akkor o távozik el a közös lakásból. Igyekezett magát megutáltatni és ha ez részben sikerült is neki, férje mégsem esett a ló másik oldalára, mert még ilyen körülmények között sem választotta a -megszépítő messzeséget«. Ez tipikus esete volt annak a helytelen felfogásnak, amely szerint a házasság szükséges rossz. Magunknak és családunknak A felsorolt néhány esetből le kell vonnunk azt a tanulságot, hogy a házasság mindenkor a boldog és megelégedett családi élet fészkéül szolgál és ennek érdekében kell közreműködni mindkét házasfélnek Ebben a tevékenységben kell a házastársaknak egymást tfimogatniok és segíteniük még akkor is, ha néha-néha áldozatot Is kell hoznunk. Az áldozatot azonban a házasfelek önmaguknak és családjuknak hozzák, s annak eredményét mindenkor maguk élvezik. Dr. Tóth Lóránt járásbíró