Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

3 Szombat, 1958. október 25. A munkásosztály politikája szép emberi életet szolgál Közvetlen hangú tanácskozás a szegedi pedagógusokkal és a színház művészeivel, dolgozóival Közvetlen hangú, baráti szefogásával és erejével ti­találkozasok zajlottak le zenöt év alatt egyszer, s tegnap, pénteken Szegeden, mindenkorra megoldja a la­A város általános és közép- káskérdést, amelynek égető iskoláinak pedagógusai, kő- gondjait a múlt uraitól örö­zel kilencszázán hallgatták költük. A politechnikai kép­meg délelőtt 10 órakor a zéssel kapcsolatban is kér­Vörös Csillag Filmszínház- dést tettek fel. A technika ban Szirmai István elvtárs- rohamos fejlődése — állapí­nak, az MSZMP Központi totta meg Szirmai elvtárs — Bizottsága agitációs és pro- szükségessé teszi mind az ál­paganda osztálya vezetőjé- talános, mind a középisko­nek, Szeged országgyűlési Iákban a politechnikai kép­Szeged fejlődésének távla­taival kapcsolatos kérdésre Szirmai elvtárs válaszként megállapította: a város bizonyos mérték­ben elmaradt mind az ipari, mind a kulturális fejlődésben. Ezt a párt és a kormány a következő években megszünteti és lesz fejlődés az iskolák vo­natkozásában is. Nagy tapssal és tetszéssel ;; Art mondják;, a magyar embertől nem '' idegen a virtus, s ha értelmét látja a vetélkedésnek, nem sajnálja az időt, a ! 'fáradságot. Ez olyasmi tulajdonsága a sze­gedi munkásnak is, ami nem vész ki be­lőle soha, senki sem veheti el tőle, de nem is hagyná, hogy elvegyék. Nem cso­da, ha alkalomadtán hangot is ad akara­tának, s a vetélkedés legnemesebbjében, a szocialista munkaversenyben széle6 képviselőjelöltjének azokat zést. A párt és a kormány a fogadott beszéde végén kérte pedagógusok segítségével a pedagógusokat, hogy legye­nagy gondot fordít ennek leg- nek cselekvőbb részesei a megfelelőbb kiszélesítésére, széles nemzeti összefogásnak általánossá tételére. és segítsék a maguk eszkö­A pedagógusok szakmai zeivel a nép érdekeit szolgáló kérdései után néhány ide- feladatok végrehajtását. a nyílt és Ő6zinte válaszait, amelyeket a tanítók és ta­nárok kérdéseire adott. A pedagógusok közel négy­száz különféle kérdést tet­tek fel. Ezzel kapcsolatban Szirmai elvtárs megállapí­totta, a kérdések nagy szá­ma is arra mutat, hogy a tanítók és a tanárok ér­deklődnek az ország dol­ológiai kérdésre adott vá­laszt Szirmai elvtárs. Egyik kérdés volt, hogyan vegye fel a harcot a peda­, gógus az idealista felfogás gai iránt, s a part Iránti ellen? Az első és a legfon_ bizalmukat oszintesegukkel t^bb az idealizmus elleni is kifejezik. harcban, hogy — hasonlat­Természetesen nem volt mód tal élve — ne ágyúval, ne valamennyi kérdés megvá- puskával lőjjünk rá. Az laszolására. azonban a lé- idealista felfogás az embe­nyeges politikai, ideológiai, rek tudatába, agyába itetó­szakmai és szociális kérdé- dott, s onnan elűzni csak sekre megnyugtató választ nagy türelemmel, tényekkel kaptak. A kérdések és a vá- lehetséges. Vannak tanulók, laszok természetesen össze- akik otthonról hozzák az függnek, nem választhatók idealista felfogást, vagy el az egész ország életétől. Ennek megállapítása után Szirmai elvtárs az MSZMP, munkásosztály politiká­A délutáni órákban mai István elvtárs a Sze­gedi Nemzeti Színházba látogatott el és annak klubjában szívé­lyes hangú, báráti eszmecse­rét folytatott a színház mű­vészeivel, dolgozóival. Vála­szolt azokra a kérdésekre, amelyeket a színház művé­szei és egyéb dolgozói tettek fel. „Csapi kcoxmte, paíías l" nyilvánosság előtt szeretné összemérni ügyességét, erejét. A most következő he­tek pedig nemcsak egyszerűen alkalmat adó, szürke hétköznapok, sokkal többek: ünnepi előkészületek november 7-ie, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­•' fordulójára, s ami ert követi a naptáron, 'november 16-ra, az országgyűlési és tamá­• • esi választásokra. ;; Ünnepre, új választásokra készülünk. A gondolatok, amelynek jegyében egész né­:: pünkkel folyik a tanácskozás, egyszerűek, világosak: a szocializmusért, jövőnkért, jobb életünkért, s mindennek feltételéért, Szir- a békéért harcolunk. E harc pedig nem vonatkoztatható el a mindennapi munká­tól, szerves része annak. Szóval e napok­ban is fegyver a munka. Ezért érthető, hogy a Textilművek, s most, utóbb a Sze­gedi Konzervgyár dolgozói is e fegyver jobb forgatására tettek felhívást. Ugyan­akkor versenytársakat hívnak az ünnep, a választások tiszteletére. A verseny aktív helyeslése) gyakorlati megvalósítása alkalmas arra, hogy az ele­bünk tűzött célokat időben — sőt az él­képzeitnél hamarabb is — elérhessük. Cé- < • lókat, amelyek együtt egy nagy kört al­alkotnak, s e kör középpontjában a dol­gozó ember áll igényeivel, vágyaival, tet­teivel, terveivel egyetemben. Az embertől indul él ez a • kör, s hozzá tér vissza. A jobb és több munka, több áru, több génz. A kör tehát összeér, az alkotó ember megkapja tettének jutalmát. Persze, nem­csak közvetlenül a borítékban kapja mindazt, amiért megdolgozott, vagy töb­bet dolgozott. Több jut az államnak is, amely ezt a pénzt ott, az üzemben, vagy másutt befektetésként, vagy gépekben, öltözőkben, szellőztető berendezésekben adja vissza a gyárban, vagy jobb közle­kedési eszközökben a város utcáin. S az-;; tán kezdődik a kör elölről. Az új gépek-;; kél termelékenyebb, könnyebb a munka,;; egésaségesebb a munkahely. Érdemes;; gyorsítani e köröket, érdemes összevetni; [ a vállakat, hogy ki tud többet adni a kör­forgás gyorsításához. A Konzervgyár, a Textilművek mainkásainak felhívása most kinyújtott tenyér. Ott áH a többi mun­kások előtt: "Csaiji kezembe, pajtás!*. Várják, hogy minél többen elfogadják a kihívást, hogy aztán magasra csapjon a;; munlíásvirfcus lángja a nemes vetélkedés­ben, építőmunkánkat segítő szocialista munkaversenyben az ünnepre, a válasz­tásokra való készülődésben, az ünnepi műszakok idején. a rosszindulatú fenntartásokat a szocialista építéssel szem­ben. Az is a dolguk a meg­becsült pedagógusoknak, hogy a szocialista szellemű nevelésnek megfelelően tü­relmesen segítsék ki e vál­ságból azokat a tanulókat, akikre vonatkozik. Egyenes jellemű, becsületes, gerinces embereket akarunk nevelni! járói szólott. amely az egész dolgozó nép, benne a pedagógusok érdekeit is kifejezi. A párt, a munkásosztály po­litikája a szép és gazdag em­beri életet jelenti. Hangoz­tatta, hogy a proletárdiktatúra, amun- f^deiuk nutmásan kashatalom a dolgozo ne­pet jó szívvel, áldozattal szolgálja. Nemzeti függetlenséget, ja­vuló életkörülményeket, na­gyobb kultúrát és békét biz­tosít. Igaz, hogy a proletár­diktatúra elnyomó hatalom is, de csupán a nép ellen­ségeivel szemben. A prole­tárdiktatúra a becsületes, dolgos emberek előtt nem lehet félelmetes! Tényekkel és sokat mondó számokkal vázolta azután a közoktatás, a kultúra előre­haladását szabad életünk 13 • esztendejében. Emlékezte­tett, hogyan volt a Horthy­fasizmus negyedszázadában, íme néhány adat: 1937-38­ban a tizennégyéveseknek csak 20,3 százaléka tanult. Tavaly ez a szám már 63,7 százalék volt. 1937—38-ban a középiskolások száma 53 300 volt, 1957-ben 159 ezren ta­nultak a középiskolákban. 1937—38-ban 11 700 egyete­mi hallgató volt, tavaly 32 900-an tanultak az' egye­temeken. Szegeden 1938-ban három technikumban 673-an tanultak. Most nyolc tech­nikumban 7 ezren tanul­nak. 1934—35-ben a város­ban 559 pedagógus volt, most számuk 901. A néhány ri­deg szám kifejezi, hogy a mnnkáshatalom nagy lé­pésekkel viszi előre a köz­oktatás, a kulturális hala­dás ügyét is. Sok idősebb nevelőben ele­venen él az is, amit Szirmai elvtárs a felszabadulás előtti pedagógus-sorsról mondott. Akkor — 1944 előtt — Sze­geden is jelentős számmal voltak állástalan pedagógu­sok, más foglalkozású értel­miségiek. akik annak is örül­tek. ha utcaseprést, vagy hó­lapátolást végezhettek. A továbbiakban Szirmai elvtárs a kérdésekre vála­szolt részletesen. A napközi otthonokról és óvodákról szólva megállapította, hogy azok a megnövekedett igé­nyekhez képest ma már ke­vésnek bizonyulnak. A párt és a kormány az ország anyagi helyzetéhez mérten, amikor erre mód adódik, növeli az óvodák és a napközi otthonok szá­mát. A lakáskérdésről szólva meg­állapította, hogy az nem pe­dagógus-probléma, hanem össznéni ügy. A párt és a kormány — mint ez már is­meretes — a társadalom ösz­Kádár János elvtárs látogatása Egerben Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára pénte­ken Egerbe látogatott. Dél­előtt a párt- és gazdasági ve­zetőkkel tanácskozott a me­gye életéről, fejlődéséről. Délután az egri dohánygyár­ban hosszan elbeszélgetett a különböző üzemrészek dol­gozóival. Az iillésí autóbuszvonal meghosszabbításáért Kovács Zoltán kiskundorozsmai lakos levelel írt szerkesztőségünknek, amelyben közölte, hogy mint népi ellenőr, azt tapasztalta a szegedi járásban, Üllés község és a Siposmalom körüli részen az a kívánsága a lakos­ságnak, hogy a Szegedről délután fél 3-kor induló au­tóbusz ne csak Üllésig, hanem a községtől hat kilomé­terre levő Siposmalomig közlekedjék. A járat meghosz­szabbítása mellett számos érvet sorolt fel: ha valaki a Siposmalom környékére utazik, akkor Szegedről hat óra előtt el kell indulnia és csak este kilenc óra után tér­het haza autóbusszal. Az ebéd utáni járatnak viszont bőven van ideje a visszaindulásig arra is, hogy még el­menjen a Siposmalomig. < A kérést továbbítottuk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Szegedi Autóközlekedési Igazgatóságához, ahonnan biztató választ kaptunk. Sajnos, a téli menet­rend már elkészült és a helyi tanácsok útján kellett volna időben ilyenirányú javaslatot tenni az AKIG-nak. Mégis igyekszenek azonban a felvetett problémán segíteni, amelyet az igazgatóság levele is bizonyít: »A bejelentés alapján az igazgatóság az autóbuszjárat közlekedésének kiterjesztését megvizsgálta a helyszínen és a vizsgálat „Elébe akarunk menni a haladást ígérő j Övőnek" Ifjúsági termelőcsoportot alakítotíak a gátsori kiszisták A Rózsa Sándor betyár bantási kísérletektől be- hangoztatják valamennyien, bandájának hajdani mene- szennyezett Csendes-óceáni hogy a két szervezet ötven dék helyére, a négy alagút- szigeteken születnek. Hason- főnyi tagsága könnyen meg­r— r • 1 - 1 C 1 r\ Irónolrof vm ó »• lntónnlr or> _. "..rr,l I-: « — ^ „4. -CtlIJ ba nyíló, méteres vastagisa gú pincére emelt épület, a Csongrád vidéki állami pin­cészet gátsari szőlőgazdasá­gának egyik majorjában va­gyunk. A fehérre meszelt, tiszta épület munkástársalgójában kapott otthont a gazdaság két szervezete: a Magyar— KISZ, amelyeknek tagsága fontos értekezletre gyüleke­zik. Termelőcsoport alakítá­eredményeképpen javaslatot tett az Országos Autóbusz­menetrend Szerkesztőségének, az autóbuszjárat meghosz- | Pek azokról a szerencsét­szabbitása érdekében•». I lenekről, akik az atomrob­Milyen feladatokat lát el a Magyar UNESCO Bizottság? Nemrégen néhány so­ros hirt közöltünk ar­ról, hogy a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány rendeletet bocsá­tott ki magyar UNES­CO bizottság létreho­zásáról. Több olvasónk kérésére röviden is­mertetjük a rendelet lényegét, ezt megelő­zően pedig bemutatjuk az UNESCO-t és mű­ködési területét. A z UNESCO az Egye­sült Nemzetek Szerve­zetének tudományos, műve­és a Célja mindenekelőtt az ENSZ-tagállamok — ezek szá­ma most 81 — kulturális és tudományos együttműködé­sének biztosítása, ezen belül pedig tevékeny közreműkö­dés minden olyan területen, amely előbbre viszi a kultú- munkájában és számos, a feladataiból reánk eső ra, a tudomány és a nevelés ló képeket már láttunk az művelheti a csoport föld­SZTK szegedi palotája fo- jét szabad idejében, mert lyosóin, mégis megrázzák a hozzátartozók mindenkor idegeinket az elénk táruló készséggel sietnek a segít­anatómiai eltorzulások, ségükre ha sürgős munkák Ahány kép annyi iszonyat, adódnak elő. Láttunk megrémült arcú Amikor a baráti társaság gyermekágyas fiatal anyát, titkára megnyitja a gyűlést aki ijedten taszítja el ma- és elkezdi felsorolni azokat gátéi újszülöttjét mert — a kedvezményeket, amelyek­Szoviet Baráti Táraasáe és a mint a ké°en látni - a kel a kormányzat minden lábaj ormótlan patákban, a termelő szocialista szektor kezei pedig uszohartyákban segitsegere sietni kesz — a végződnek. Hegyesen kép- tagság azzal szakítja félbe ., „ . . ződő fülkagylói feltűnően a titkári tájékoztatót, hogy Mt tervezik Ore a tanacs- fejlettek és inkóbb yalami mivei nincs senki, aki ne kozasra jöttünk. A tagság tengeri áUatra mim ember. lelkesednék a csoport meg­nagyresze meg kint dolgo- re emlékeztető benyomást alakulásáért - jelölje ki az zik a nagy kiterjedesu gazda- tesznek a szemlélőre aki előkészítő bizottság tagjait, ság területen. Aliik megjot- önkéntelenül a görög mito- Azok veszik fel e téren a tek már kisebb csoportok- lógiából ismert gorgófejú kapcsolatot a helyi tanács­ban tárgyaljáik a szülés vár- medúzára gondol, az iszonyat csak Mindezt írásba foglal­ható eseményeit. A mi fi- jelképére. Mellettünk egy íak ®s ezután következett gyelmünket a terem egyik féltucatnyi fiatalnkhr.1 álló a mi feladatunk: már most szögletében elhelyezett tit- leltucatnyi> tiatalokbol allo nevet adnj a megalakítandó kári asztalon heverő külön- csoport szenvedélyes han- csoportnak. Választásunk böző kiadványok kötik le. 6°n vitatkozik. Kiszisták. Leninre esett, aki nemcsak Elsőnek a gyönyörűen szí- Most arról beszélnek, hogy az orosz, hanem a félvilág nezett Szovjet Híradó friss míg a felszabadulás előtt Parasztságát szabadította fel példányait lapozzuk át, ... ... immár a feudális elnyomás majd egy csupan nehany b,rka elt alól. meg a gazdaság területén, ^ különös képsorozatra most öt vagon szőlőt szűre- Nem lenne teljes a kép> teltek le figyelünk fel. Dokument ké­a megszelídített homoktengerről, ha nem figyelnénk fel a terem bejárata előtt álldo­gálók tréfálkozására, mert ők azok, akik városi után­pótlás híján maguk — a ami nem egyéb, mint a gondatlan fiatalok — gaz­nagyüzemi termelés felsőbb- dagitják a tanyavilág egész­rendüségének az eskünél is séges humortárát. Most is erősebb bizonysága. Ehhez ez történik: azonban mindenkor és min- — Te Pista, nem te csap­denütt elmaradhatatlanul tad el a kocsiról a sebes­hozzá kell számítani a dol- ségváltómat — kérdi az gozók odaadó, becsületes egyik fogatos legény a gyu­az, hogy a világon mintegy ket a szervezet munkájából, munkáját is. núsított társától aki hosz­250 millió a tanköteles, de fokozzák az UNESCO tevé- a Magyar Szovjet Baráti szas mosollyal felel­iskolába egyáltalán nem já- kenységének eredményessé- Társaság tagjaiból alakult - Kell is nekem a te ró gyermekek száma. Emel- gét. A 40—60 tagból, a neve- csoporton belül is folyik nyamvadt ostorod mikor az lett körülbelül 300 millióra lésügy, a tudományos ós a már az érvek gyűlés előtti enyém százszor különb, pi­becsülik az írni és olvasni kulturális élet kiváló képvi- felsorakoztatása. Mindenki- rosbojtos. nem tudó felnőttek 6zámát a selőiből álló bizottság fel- nek van valami figyelmet Kettőjük között áll a gaz­adata: kapcsolatok kezdemé- parancsoló mondanivalója, daság közismerten csavaros nyezése és fenntartása a ma- amit így — gyűlésen kívül beszédű mindenese. Tőle gyar nevelésügy, kulturális könnyebb elmondani mint kérdi a birágádvezető, hogy és tudományos szervek, va- később, lámpalázas légkör- kész-e a gyomtalanításra lamint az UNESCO titkár- ben. kapott területtel, mire emelt sága és a más országok — Itt az ideje annak, hogy hangon felelve kijelentti, ezekre a területekre összpon- UNESCO-bizottságai között, átvegyük apáinktól a ter- hogy kész, de utána halkan lődésügyi és nevelésügyi tosuk Közreműködik ezenkí- A bizottság tevékenységét melésben a stafétabotot — hozzáteszi, hogy azért ma­szerve s mint ilyen, rendki- V°1 az UNESCO a könyvki- héttagú titkárság irányítja, mondja az egyik fiatal le- radt még... vül fontos feladatokat lát el adásban, a nemzeti, könyv- a titkárság tagjaiból válasz- gény. Mi már nem járunk így tréfál szórakozik ko­világszervezeten belül, tárak fejlesztésében, tudósok tott elnök, illetve főtitkár kifordított nyakkal, mert moly munkája közben is a képzésében és még sok, a vezetésével, működése felett nem a múltat, hanem a jö- falu dolgos népe. kultúra és a tudomány fej- pedig a külügyminiszter gya- vendőt kutatjuk szemünk- , lesztésével kapcsolatos egyéb korol felügyeletet. kel. Elébe akarunk menni ' egezetül elismeréssel kérdésben. ¥ elentős eredményeket: a közelgő boldog, a haladást TP evékenyen részt vesznek >' kulturális és tudomá- Igero J°v°nek. a Magyar Népköztár- nyos kapcsolataink további 4,-1 • j saság képviselői az UNESCO elmélyítését és az UNESCO «rrot Eszelnek, ^ ^ ^ munkaiban es számos, a feladataiból reánk eso resz amlt közvetlenül láttak: sát követő napon kijelentet­szervezet működjenek sok- eredmenyes elvégzeset várja hogy a gazdaság egy alig ték, hogy a csoport által ügyét a világon. A szervezet retubbe, elmelyultebbe tete- kozvelemenyunk a Magyar 600 négyszögöles területről igényelt föld területét na­alapvető feladatának tekinti lére vonatkozó kezdeménye- UNESCO Bizottsáig munkájá- közel kettőszáz mázsa fő- pókon belül a helyszínen ki­például, hogy felszámolja az zés is fűződik nevükhöz. A tói. Nem kétséges: a Magyar zőtököt takarított be, há- jelölik. írástudatlanságot. Hogy ez Magyar UNESCO Bizottság UNESCO Bizottság működé- romezer forint értékben. Jó munkát és bő aratást mennyire központi kérdés az felállításával kormányunk se jelentős hozzájárulás lesz — Ezt mi is megtehetjük kívánunk a leendő Lenin UNESCO munkájában, mi célja az, hogy küldötteink az UNESCO eredményeihez. — mondja Schauer János Termelőcsoportnak sem bizonyítja jobban, mint még inkább kivegyék részű- Pcrényi István dolgozó. Vele egyetértően Ormos János I világon. Afrika, Dél-Ameri­ka és Ázsia egyes országai­nak lakóiról van szó legfő­képpen, természetes tehát, hogy az UNESCO szervezői­nek tevékenysége elsősorban kell megemlékezni a helyi tanács mezőgazdasági osz­tályának a munkájáról, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents