Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

5 Péntek, 1958. sseptember 19. Siklós Tános WEIMAR - BUCHENWALD A Schiller Strassen és a Liszt Ilausban Látogatásunk következő ál- húsz-huszonöt percet sétállomása alig tiz percnyi séta hattunk, amikor egy magasa Schiller Strassén azaz a földszintes, Schiller utcán. A vaskos lombú platánokkal szegélyezett, széles utca közepén KERTBE ÉPÜLT ocker-szinúre kőporozott mo- .,,.. , ...... dem ház. AUg észrevehető, vlllaho* eltunkjelentéktelen tábla hirdeti: Kísérőnk megállt a kapu előtt: Ebből a szobából az ebédlőbe mentünk, s ezzel egybekötve egy másik szobába. Ezek a szobák Liszt Ferenc ajándékainak, díjainak kiállítási helyiségei, Schiller Haus — Schiller há- — Itt élt az önök — ránk, za —, amely Goethe hizá- magyarokra mutatott — vihoz hasonlóan múzeum. lághírű zeneszerzője, zongoAz első emeleten minden eredeti. Voltaképpen az elsőemeleti három szoba volt Schilleré, e helyiségben elhelyezett bútorok megőrizték Schiller életének néhány jellegzetességét. A három szoba közül a középső a legnagyobb; ez a fogadószoba. Goethének kedvenc tartózkodási helye volt, köztük folyt viták, tréfák, drámákon kialakult szenvedélyes viták színhelye volt e közepes méretű helyiség. Ettől a szobától jobbra nyílik a Schillercsalád szerényen berendezett ebédlője, melyben a ré- ramüvésze: Liszt Ferenc, gi, használt bútorok nem 1848-tól 1881-ig, az egykori keltenek különösebb imp- weimarl udvar karmestereressziót. De annál Inkább a ként. De Liszt nemcsak a nagy itöltóröl, drámaíróról magyaroké, hanem kicsit a még életében készült fehér miénk ls, a németeké, •márványszobor, és egy öt Megjegyzésének utolsó évvjU később készült fest- mondűtit igazolta a vüla " A V' szobor egy életerős, előcsarnokában elhelyezett, élénk tekintetű emberre en- fehér márványba faragott ged következtetni, a fest- Liszt-mellszobor, melyen mény meg egy megtört, ré- TOjn£ /öíd( ér0 nyaksil Xen. múlt ember kepmasa. Az , . ' . . élet végén járó, szőke hajú gett a magyar és a keletneköltőt mutatja be. Sokáig met nemzeti lobogó. A fölnézegettem a »két — Schil- dig érő »nyaksál- egyik feKÜ/ magyar, a másik fele néA MESTER RENDEZÉSÉBEN fii A Schiller-ház és múzeum életerő, a gondolkodó értelem, egy céltudatos életet élő, nagy ember nézett rám, életderüjével. A festmény e szobor ellentéte: pergamenszínű arc, nagyon megfáradt, megtört tekintet, félelemmel teli szemek, mintha betegágyból kiemelt, karosszékbe Illtetett ember szemlélné a környezetét. Megdöbbentő kontraszt. — Itt már súlyos beteg volt — mutat kísérőnk a festményre —, a rákos megbetegedés okozta fájdalom torzult vonásai leolvashatók a festményről. A fogadószoba mellett, baloldalon találjuk Schiller dolgozószobáját. Ez a helyiség is olyan, mint a költő életében. Meglepően egyszerű a berendezése. Amikor kísérőnk a többi külföldivel tovább indult, én visszamaradtam, s a csendességben megálltam Schiller íróasztalánál, jegyzetfüzetembe a következőket írtam: "Amikor az Ármány és szerelem című darabot láttam először Szegeden, azmet. Liszt Ferenc A lépcsőházból nyíló első szoba — ahova beléptünk — Liszt Ferenc pazarul berendezett dolgozószobája. NeB | héz brokát függönyökkel söután a fővárosban a Hara- tétitett szoba, szőnyegekkel mlákat, — nem gondoltam, borítva. Hatalmas fekete hogy megfordulok e halha- zongora. (Nem is láttam tatlan művész dolgozószobá- ilyen nagy zongorát.) Megsijdban, s íróasztalánál jegy- mogattam a billentyűket, zem fel e szoba bútoralt. egy-két hangot leütöttem, és Egy kis asztalka, három mellettem egy osztrák kolszék, egy gordonka, egészen légám kis harmónium bilklsméretü íróasztal székkel, lentyűjét nyomkodta, úgy néhány falikép, az Íróasztal emlékszem, Liszt Orfeus címögött festetlen faágy, szür. «« szimfóniakölteményét , „ . . próbálgatta, amíg kísérőnk ko paplannal Ez minden. AZ szúrós íekintcte )obb belá. ágyat halála előtt három tásra bírta, nappal hozatta be, amikor Plüss fotelok, világos diómór nem volt jártányi ere- színre politúrozott asztal je. Ennél az asztalnál ké- vastag abrosszal takarva, irószült utolsó, befejezett da- asztal, szék, nagy könyvrabja, a Teli Vilmos, s leg- szekrény töltötte meg ezt az nagyobbnak ígérkező befeje- előkelő szobát. Ebből nyílik zetlen müve, a töredékben a hálószoba. Es itt a dolgoránkmaradt Demetrius•». zószoba ellentéte: végtelen Furcsa érzésekkel távoz- egyszerűség. Vaságy, sárgatam e helyiségből. Siettem a paplan, szürke vánkos, mostöbbiek után a Liszt Haus- dó, lavór, egy sötétszínű ba. Liszt Ferenc házába szekrény, tükör, vörösre fes(szintén múzeum). Talán tett padló szőnyeggel fedve. A sok kitüntetést nem tudom felsorolni, ahhoz több újságoldalra lenne szükség. Csak néhányat: a cár ajándéka, két hatalmas óra, művészi remekek. Ili, Napoleon ajándéka: szlvartartó, kerekeken guruló, mesteri kezekkel kidolgozva, körülbelül olyan nagyságban, mint egy katonaláda. Az ebédlő. ben három vitrin tele ajándékkal, hangversenyeken szerzett díjakkal: ezüst serlegek, aranyérmek, babérkoszorúk, Ezek a helyiségek zenei világsikert árasztanak magukból. Egy ritkaképességü magyar művésznek a világhírét beszélik el a szemlélőnek. (Milyen kár, hogy ezt a csodát csak elvétve láthatja magyar szem). Milyen gazdag, nemes életet mutatnak ezek az eredeti szobák. A weimari évek voltak a legtermékenyebbek Liszt életében: szimfónia költeményeinek, zongoraműveinek, versenyműveinek, vokálismüveinek többsége ebben a pazarul berendezett villában termett. Szomorúan tapasztaltuk, hogy Liszt zenei munkásságáról a németek, sőt a velünk lévő osztrákok ls valamivel többet tudnak mondani, mint mi magyarok. Ez nem tájékozatlansággal függ össze, hanem zenepedagógiánk, általános zeneoktatásunk, zenetörténeti tanításunk gyengeségeivel és saját lustaságunkkal. Művelődésbell hibáinkat olyankor veszszük észre legjobban, amikor ilyen helyzetbe kerülünk s Ilyenkor érezzük legkellemetlenebbnek is. A »tréning-terem<'-ből — melyben egy egészen kicsi gyakorló harmónium van elhelyezve, meg egy vitrin, tömve díjakkal, tanítványok nagyon megindító gondolatait tartalmazó leveleivel — a földszinti szobákba mentünk. Három szoba található a földszinten. Üvegszekrényekbe zárt jegyzetek, kották, amelyeket a mester saját kezűleg készített. Az épületből távozóban az ajtó mellett, üvegbúrával fedve, megpillantottam a mester kit kezét: fehér márványból készítették, kiváló szobrászok. Elfogódottságunk lassan engedett. Annyi élmény, életreszóló impresszió gyűlt össze bennünk, hogy alig tudtuk raktározni, rendezni. Az élet városa, az emberiség egyetemes kultúrájának egykori központja: Weimar. Nagyon sokan látogatják ezt a várost, nemcsak külföldiek, hanem a németek is. Hiszen a német irodalom XIX. századának csúcsai 4 Övodagondokról Családon százait érintette és foglalkoztatta Szegeden az elmúlt hetekben az óvodai felvételek ügye. Az óvodák iránti fokozott érdeklődést az okozta, hogy a nyár folyamán miniszteri rendelettel szabályozták a felvételek rendjét éa feltételeit. Közismert dolog, hogy az óvodai hálózat évről évre történő szélesítése és gazdagítása ellenére máig is kevés a férőhely, s ezért a felvételeknél megszorításokat kellett alkalmazni. A rendelkezés értelmében szeptembertől csak olyan gyermekeket vettek fel óvodába, akiknek mindkét szülője dolgozik és együttes havi keresetük nem haladja meg a 3 ezer forintot. Ez a megszorítás jelenleg indokolt és szociális tartalma miatt feltétlenül igazságos. Általában megnyugvással fogadták a szülők ezt az intézkedést és helyesnek is tartják. Szegeden azonban más is bonyolította a helyzetet. Korábbi hanyagság miatt itt nem tartották be az óvodai körzeteket, s ebből az a visszás helyzet adódott, hogy nem minden esetben a lakóhely szerint illetékes óvodába járatták a szülők gyermekeiket. Így egyes óvodák túlzsúfoltak lettek, más óvodákat az elnéptelenedés veszélye fenyegetett. Különösen a belvárosban volt tapasztalható a zsúfoltság, ami a gyermekek intézményes és szakszerű nevelésének rovására volt Ezért a városi tanács művelődésügyi osztálya erélyesen hozzálátott a körzetek vlszszaállításához, s több szülőt felszólítottak, hogy a lakóhelye körzetébe eső óvodába írassa át gyermekét Természetesen körülmény zavarólag hatott több család megszokott élelében, de ezek az Intézkedések éppen azt a célt szolgálták, hogy amúgy is szűk óvodahálózatunkat minél praktikusabban éa minél teljesebben kihasználjuk. Mint a körzetek visszaállítása és a felvételek lebonyolítása idején kiderült. Indokolt lépés volt a felvételek megszigorítása és a körzetek betartása egyaránt, hiszen most, amikor több gyermek jár óvodába, mint a múlt esztendőben, még rtilndig kimaradtak több százan olyanok, akik a megszorítás után is Jogosultak volnának felvételre. Egyedül a belvárosban 300 olyan gyerek maradt ki az óvodákból, akiknek szülei dolgoznak, s keresetük nem haladja meg • 3 ezer forintot. Sajnos, az óvodák építésinél korábban nem vették kellőképpen figyelembe a népesség szaporodását és 9 szülők gyermeknevelési Igényeinek növekedését, A mai felnőttek közül igen kevesen élvezték az óvodai nevelés előnyeit, de ma már valamennyi szülőben él annak a vágya, hogy gyermeke óvodai nevelésben és oktatásban részesüljön. Nem egyszerűen a szükség, a szülők munkával való elfoglaltsága okozza ezt. hanem a felfogás és a családok anyagi helyzetének lényeges megváltozása la. Az állam tisztában van ezzel, de azonnali megoldáara nem lehet számítani, Egyszerre sürget anyagi eszközöket a lakáskérdés megoldása és az iskolahálózat szüntelen bővítése ls. Egyiket sem lehet a másik rovására előnyben részesíteni, mert az Ilyen eljárás még jobban megbosszulná magát. A készség megvan mindegyikre, de csak fokozatos Javulásra lehet számítani. A városi tanács természetesen nem marad tétlen a is vám dologban és nem az időre bízza a megoldást. Erejéhez mérten még az idén intézkedéseket foganatosít a kedvezőbb megoldás érdekében. Jelenleg azt tervezik, hogy a Hajnóczy utcában, a most megszüntetett kísérleti konyha épületében óvodát rendeznek be, megfelelő átalakításokkal. Ebben az új óvodában — mely az elképzelések és tervek szerint október közepe táján nyílik meg — újabb 60—70 gyermeket helyeznek el. A felvételeknél a szülök szociális helyzete lesz a döntő Jelentőségű. További lépjek hatók azonban az óvodai hálózat bővítésében. Egy óvodában más célra lefoglalt helyiségeket kapcsolnak a meglevőkhöz, s így 20—25 gyermek számára biztosítanak férőhelyet. Ezeken kívül a művelődésügyi osztály tárgyalásokat kezdeményez üzemekkél és intézményekkel, hogy lehetőség szerint szervezzenek óvodát a maguk területén. Az új óvoda és a felsorolt kezdeményezések nem hoznak végleges megoldást, éppen eaért további türelemre és megértésre van szükség a szülők részéről, A felvételeket bizottságok intézik — akárcsak a korábbi felvételek esetében — s ez az eljárás megfelelő garancia arra, hogy valóban a legrászorultabb dolgozó házaspárokat részesítik előnyben. S. I. A szegedi tárásban már hatezernél több sertés hizlalására kötöttek szerződést Dr. Antalffy György a Szegedi Tudományegyetem rektora Az 1958—59-es egyetemi oktatási évre a Minisztertanács a Szegedi Tudományegyetem rektorává dr. Antalffy György egyetemi tanárt, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánját nevezte ki. A jövő esztendei szerződéséé sertéshizlalási akció iránt kezdettől fogva eddig még soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg a termelők körében. Jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt a szegedi Járás termelőszövetkezetei és egyéni gasdái több mint hatezer darab sertésre kötöttek értékesítési szerződést az Allatforgalml Vállalattal. A gyálaréti Komszomol Tsz például 50 darab hízó átadására szerződött. Az üilésl Vöröe Csillag Tsz pedig 20 kövér sertés leszállítását vállalta szerződésben az Allutforgalmi VállBlat részére. Az egyéni gazdák között ts vannak sokan, akik most egész kis falkát hizlalnak állami értékesítés céljaira. Kalmár József üllési gazda többek között 15, Csonka Mátyás röszkel, Török Lajos baksl. Ambruzs István balástyai dolgozó parasztok ls egyenként 5—5 darab sertés hizlalására szerződtek. A termelök nagy többsége hosszú évek során meggyőződött arról, hogy a szerződéses sertéshizlalus sokkal jobb és biztosabb jövedelmet ad az általában alacsony süldő- és takarmányárak mellett, mint a piacra való hizlalás. Ttíz Kisteleken Gábor József Kistelek, Tanya 216. sz. alatti lakos. 5 éves kislánya égő gyufát dobott a tanya udvarán levő szénakazalba. A keletkezett tüzet csak a szegedi tűzoltók segítségével sikerült eloltani. A káj amely bistosítás hiányában nem térül meg — mintegy 1400 forint. A tűzrendészet! hatóság ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy az üres gyufásdobozokat se adják a gyerek kezébe. A kisteleki tűzesetnek is az volt az oka, hogy a gyerekjátékok között heverő gyufásdobozok egyike nem Volt üres. S az egyetlen bennemaradt gyufaszál, majdnem végzetes tragédiát okozott. ÉLETKÖZELSÉGBE kerülnek a látogatókhoz. Az élet igenlése, az élet szeretete — a romantikán átcsillogó — mélységes humanizmus, emberszeretet: ez ragad magával Weimarban. Valami megfoghatatlan ördögi játéka az életnek, hogy éppen az élet városában döbben rá az ember a halálra. A weimari humanizmus életigenlése és Buchenwald tragédiája. Az emberi szellem megcsúfolásának rettenetes bűnjeleként mered erre a völgyben fekvő városra, alig tíz kilométerről a krematórium. Elindultunk Buchenwaldba. (Folytatása következik,) . Ahogy Tolsztoj Háború és !Béké-Je a napoleonl háborúk korénak, úgy Solohov regénye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországának hiteles krónikája é9 hőskölteménye egyben. A megelevenedett történelem vonul el előttünk a maga bonyolult és összetett voltéban élő, félig meggondolt gondolatokkal, romboló Indulattal és gyöngéd érzelmekkel teli emberi alakjaival. Az írót nem a rohanó !vihar sebessége, a légsúly!mérő higanyszála érdekli, hanem a viharban tehetetlenül sodródó, vergődő emberek és a falevelek felé fordul szíve egész melegével. És azok felé az emberek felé, akiknek volt erejük és akik mertek is vihart támasztani, hogy utána kizöldelljenek majd a nyomorúságosan eltikkadt, végtelen mezők. Az eseményeknek és jellemeknek ez a rendkívüli sokrétűsége ellenére ls világos, jól rajzolt volta csábíthatta Szergej Geraszimovot a regény megfilmesítésére. A -Csendes Dont- ma már ismeri az egész világ és íróját Gorkij után a IegnaCSENDES DON I. rész Színes szovjet film gyobb szovjet írónak tartják. Méltán. A film első része a regény hőseinek sorsát a háború első éveinek befejeződéséig tárgyalja, hátterében a forradalom hajnalt hirdető lángjával. A másik két rész a polgárháború forgatagában viszi tovább a történetet a regény végéig, Akszinya haláláig. Persze a három részbe sem fért bele a hatalmas regény minden mozzanata. Geraszimov és az Író közös munkája eredményeképp született meg aztán a forgatókönyv, mely a három kozákcsalád, a Meljehov, Korsunov, Asztahov és a földbirtokos Lisztnyickij-család sorsának bemutatásában szinte a regény teljességét adja, s csak az egészen másodrangú epizódokat mellőzi. Mégis talán ezek miatt a Jelentéktelennek tűnő változtatások miatt — különösen annak, aki a regényt nem olvasta — a* első rész láttán úgy tűnhet, hogy nem Grlgorlj Me^ehov, hanem Akszinya az Igazi főhős a Csendes Donban. Ez a film értékéből nem von le semmit, de igazolja azt a meggyőződést, hogy irodalmi müveket, legyenek azok regények vagy novellák, tökéletesen és maradéktalanul sohasem lehet filmre vinni, márcsak a művészi eszközök gyökeresen különböző volta miatt sem. Ismételten hangsúlyozzuk: a film értékes és méltó a regény nagyságához. Méltóvá teszi elsősorban a rendezés nagyvonalúan művészi volta, s a nagyon jó szinészgárdából is magasan kiemelkedő Jelena Bisztrickája Játéka, akinek Akszinyája szenvedélyességében döbbenetes, átélt, érett alakítás. Mellette a Grigorijt játszó Pjotr Glebov kissé elhalványul. A természetes színek, a szép fölvételek ls jelentősen gazdagítják a film értékelt és szépségét. (PL)