Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

5 Péntek, 1958. sseptember 19. Siklós Tános WEIMAR - BUCHENWALD A Schiller Strassen és a Liszt Ilausban Látogatásunk következő ál- húsz-huszonöt percet sétál­lomása alig tiz percnyi séta hattunk, amikor egy magas­a Schiller Strassén azaz a földszintes, Schiller utcán. A vaskos lombú platánokkal szegélye­zett, széles utca közepén KERTBE ÉPÜLT ocker-szinúre kőporozott mo- .,,.. , ...... dem ház. AUg észrevehető, vlllaho* eltunk­jelentéktelen tábla hirdeti: Kísérőnk megállt a kapu előtt: Ebből a szobából az ebéd­lőbe mentünk, s ezzel egy­bekötve egy másik szobába. Ezek a szobák Liszt Ferenc ajándékainak, díjainak kiál­lítási helyiségei, Schiller Haus — Schiller há- — Itt élt az önök — ránk, za —, amely Goethe hizá- magyarokra mutatott — vi­hoz hasonlóan múzeum. lághírű zeneszerzője, zongo­Az első eme­leten minden eredeti. Volta­képpen az el­sőemeleti há­rom szoba volt Schilleré, e he­lyiségben el­helyezett búto­rok megőrizték Schiller életé­nek néhány jel­legzetességét. A három szoba közül a közép­ső a legna­gyobb; ez a fo­gadószoba. Goe­thének ked­venc tartózko­dási helye volt, köztük folyt vi­ták, tréfák, drámákon ki­alakult szenve­délyes viták színhelye volt e közepes mé­retű helyiség. Ettől a szobá­tól jobbra nyí­lik a Schiller­család szeré­nyen berende­zett ebédlője, melyben a ré- ramüvésze: Liszt Ferenc, gi, használt bútorok nem 1848-tól 1881-ig, az egykori keltenek különösebb imp- weimarl udvar karmestere­ressziót. De annál Inkább a ként. De Liszt nemcsak a nagy itöltóröl, drámaíróról magyaroké, hanem kicsit a még életében készült fehér miénk ls, a németeké, •márványszobor, és egy öt Megjegyzésének utolsó évvjU később készült fest- mondűtit igazolta a vüla " A V' szobor egy életerős, előcsarnokában elhelyezett, élénk tekintetű emberre en- fehér márványba faragott ged következtetni, a fest- Liszt-mellszobor, melyen mény meg egy megtört, ré- TOjn£ /öíd( ér0 nyaksil Xen. múlt ember kepmasa. Az , . ' . . élet végén járó, szőke hajú gett a magyar és a keletne­költőt mutatja be. Sokáig met nemzeti lobogó. A föl­nézegettem a »két — Schil- dig érő »nyaksál- egyik fe­KÜ/ magyar, a másik fele né­A MESTER RENDEZÉSÉBEN fii A Schiller-ház és múzeum életerő, a gondolkodó érte­lem, egy céltudatos életet élő, nagy ember nézett rám, életderüjével. A festmény e szobor ellentéte: pergamen­színű arc, nagyon megfá­radt, megtört tekintet, féle­lemmel teli szemek, mintha betegágyból kiemelt, karos­székbe Illtetett ember szem­lélné a környezetét. Meg­döbbentő kontraszt. — Itt már súlyos beteg volt — mutat kísérőnk a festményre —, a rákos meg­betegedés okozta fájdalom torzult vonásai leolvashatók a festményről. A fogadószoba mellett, bal­oldalon találjuk Schiller dolgozószobáját. Ez a helyi­ség is olyan, mint a költő életében. Meglepően egysze­rű a berendezése. Amikor kísérőnk a többi külföldivel tovább indult, én visszama­radtam, s a csendességben megálltam Schiller íróaszta­lánál, jegyzetfüzetembe a következőket írtam: "Amikor az Ármány és szerelem című darabot lát­tam először Szegeden, az­met. Liszt Ferenc A lépcsőházból nyíló első szoba — ahova beléptünk — Liszt Ferenc pazarul beren­dezett dolgozószobája. Ne­B | héz brokát függönyökkel sö­után a fővárosban a Hara- tétitett szoba, szőnyegekkel mlákat, — nem gondoltam, borítva. Hatalmas fekete hogy megfordulok e halha- zongora. (Nem is láttam tatlan művész dolgozószobá- ilyen nagy zongorát.) Megsi­jdban, s íróasztalánál jegy- mogattam a billentyűket, zem fel e szoba bútoralt. egy-két hangot leütöttem, és Egy kis asztalka, három mellettem egy osztrák kol­szék, egy gordonka, egészen légám kis harmónium bil­klsméretü íróasztal székkel, lentyűjét nyomkodta, úgy néhány falikép, az Íróasztal emlékszem, Liszt Orfeus cí­mögött festetlen faágy, szür. «« szimfóniakölteményét , „ . . próbálgatta, amíg kísérőnk ko paplannal Ez minden. AZ szúrós íekintcte )obb belá. ágyat halála előtt három tásra bírta, nappal hozatta be, amikor Plüss fotelok, világos dió­mór nem volt jártányi ere- színre politúrozott asztal je. Ennél az asztalnál ké- vastag abrosszal takarva, iró­szült utolsó, befejezett da- asztal, szék, nagy könyv­rabja, a Teli Vilmos, s leg- szekrény töltötte meg ezt az nagyobbnak ígérkező befeje- előkelő szobát. Ebből nyílik zetlen müve, a töredékben a hálószoba. Es itt a dolgo­ránkmaradt Demetrius•». zószoba ellentéte: végtelen Furcsa érzésekkel távoz- egyszerűség. Vaságy, sárga­tam e helyiségből. Siettem a paplan, szürke vánkos, mos­többiek után a Liszt Haus- dó, lavór, egy sötétszínű ba. Liszt Ferenc házába szekrény, tükör, vörösre fes­(szintén múzeum). Talán tett padló szőnyeggel fedve. A sok kitüntetést nem tu­dom felsorolni, ahhoz több újságoldalra lenne szükség. Csak néhányat: a cár aján­déka, két hatalmas óra, mű­vészi remekek. Ili, Napoleon ajándéka: szlvartartó, kere­keken guruló, mesteri ke­zekkel kidolgozva, körülbe­lül olyan nagyságban, mint egy katonaláda. Az ebédlő­. ben három vitrin tele aján­dékkal, hangversenyeken szerzett díjakkal: ezüst ser­legek, aranyérmek, babérko­szorúk, Ezek a helyiségek zenei világsikert árasztanak magukból. Egy ritkaképessé­gü magyar művésznek a vi­lághírét beszélik el a szem­lélőnek. (Milyen kár, hogy ezt a csodát csak elvétve láthatja magyar szem). Milyen gazdag, nemes éle­tet mutatnak ezek az eredeti szobák. A weimari évek vol­tak a legtermékenyebbek Liszt életében: szimfónia költeményeinek, zongoramű­veinek, versenyműveinek, vokálismüveinek többsége ebben a pazarul berende­zett villában termett. Szomorúan tapasztaltuk, hogy Liszt zenei munkássá­gáról a németek, sőt a ve­lünk lévő osztrákok ls va­lamivel többet tudnak mon­dani, mint mi magyarok. Ez nem tájékozatlansággal függ össze, hanem zenepeda­gógiánk, általános zeneokta­tásunk, zenetörténeti tanítá­sunk gyengeségeivel és saját lustaságunkkal. Művelődés­bell hibáinkat olyankor vesz­szük észre legjobban, ami­kor ilyen helyzetbe kerülünk s Ilyenkor érezzük legkelle­metlenebbnek is. A »tréning-terem<'-ből — melyben egy egészen kicsi gyakorló harmónium van el­helyezve, meg egy vitrin, tömve díjakkal, tanítványok nagyon megindító gondola­tait tartalmazó leveleivel — a földszinti szobákba men­tünk. Három szoba található a földszinten. Üvegszekré­nyekbe zárt jegyzetek, kot­ták, amelyeket a mester sa­ját kezűleg készített. Az épületből távozóban az ajtó mellett, üvegbúrával fedve, megpillantottam a mester kit kezét: fehér márványból készítették, kiváló szobrá­szok. Elfogódottságunk lassan engedett. Annyi élmény, életreszóló impresszió gyűlt össze bennünk, hogy alig tudtuk raktározni, rendezni. Az élet városa, az emberiség egyetemes kultúrájának egy­kori központja: Weimar. Na­gyon sokan látogatják ezt a várost, nemcsak külföldiek, hanem a németek is. Hiszen a német irodalom XIX. szá­zadának csúcsai 4 Övodagondokról Családon százait érintette és foglalkoztatta Szegeden az elmúlt hetek­ben az óvodai felvételek ügye. Az óvodák iránti foko­zott érdeklődést az okozta, hogy a nyár folyamán mi­niszteri rendelettel szabá­lyozták a felvételek rendjét éa feltételeit. Közismert do­log, hogy az óvodai hálózat évről évre történő szélesítése és gazdagítása ellenére máig is kevés a férőhely, s ezért a felvételeknél megszorítá­sokat kellett alkalmazni. A rendelkezés értelmében szep­tembertől csak olyan gyer­mekeket vettek fel óvodába, akiknek mindkét szülője dol­gozik és együttes havi ke­resetük nem haladja meg a 3 ezer forintot. Ez a meg­szorítás jelenleg indokolt és szociális tartalma miatt fel­tétlenül igazságos. Általában megnyugvással fogadták a szülők ezt az in­tézkedést és helyesnek is tartják. Szegeden azonban más is bonyolította a hely­zetet. Korábbi hanyagság miatt itt nem tartották be az óvodai körzeteket, s eb­ből az a visszás helyzet adó­dott, hogy nem minden eset­ben a lakóhely szerint ille­tékes óvodába járatták a szülők gyermekeiket. Így egyes óvodák túlzsúfoltak lettek, más óvodákat az el­néptelenedés veszélye fenye­getett. Különösen a belvá­rosban volt tapasztalható a zsúfoltság, ami a gyerme­kek intézményes és szaksze­rű nevelésének rovására volt Ezért a városi tanács műve­lődésügyi osztálya erélyesen hozzálátott a körzetek vlsz­szaállításához, s több szülőt felszólítottak, hogy a lakó­helye körzetébe eső óvodába írassa át gyermekét Természetesen körülmény zavarólag hatott több család megszokott éle­lében, de ezek az Intézkedé­sek éppen azt a célt szolgál­ták, hogy amúgy is szűk óvodahálózatunkat minél praktikusabban éa minél tel­jesebben kihasználjuk. Mint a körzetek visszaállítása és a felvételek lebonyolítása idején kiderült. Indokolt lé­pés volt a felvételek megszi­gorítása és a körzetek be­tartása egyaránt, hiszen most, amikor több gyermek jár óvodába, mint a múlt esztendőben, még rtilndig ki­maradtak több százan olya­nok, akik a megszorítás után is Jogosultak volnának fel­vételre. Egyedül a belváros­ban 300 olyan gyerek ma­radt ki az óvodákból, akik­nek szülei dolgoznak, s ke­resetük nem haladja meg • 3 ezer forintot. Sajnos, az óvodák építési­nél korábban nem vették kellőképpen figyelembe a né­pesség szaporodását és 9 szülők gyermeknevelési Igé­nyeinek növekedését, A mai felnőttek közül igen keve­sen élvezték az óvodai ne­velés előnyeit, de ma már valamennyi szülőben él an­nak a vágya, hogy gyerme­ke óvodai nevelésben és ok­tatásban részesüljön. Nem egyszerűen a szükség, a szü­lők munkával való elfoglalt­sága okozza ezt. hanem a felfogás és a családok anyagi helyzetének lényeges meg­változása la. Az állam tisztában van ez­zel, de azonnali megoldáara nem lehet számítani, Egy­szerre sürget anyagi eszkö­zöket a lakáskérdés megol­dása és az iskolahálózat szüntelen bővítése ls. Egyi­ket sem lehet a másik rová­sára előnyben részesíteni, mert az Ilyen eljárás még jobban megbosszulná magát. A készség megvan mind­egyikre, de csak fokozatos Javulásra lehet számítani. A városi tanács természe­tesen nem marad tétlen a is vám dologban és nem az időre bízza a megoldást. Erejéhez mérten még az idén intéz­kedéseket foganatosít a ked­vezőbb megoldás érdekében. Jelenleg azt tervezik, hogy a Hajnóczy utcában, a most megszüntetett kísérleti kony­ha épületében óvodát ren­deznek be, megfelelő átala­kításokkal. Ebben az új óvo­dában — mely az elképzelé­sek és tervek szerint októ­ber közepe táján nyílik meg — újabb 60—70 gyermeket helyeznek el. A felvételek­nél a szülök szociális hely­zete lesz a döntő Jelentőségű. További lépjek hatók azonban az óvodai há­lózat bővítésében. Egy óvo­dában más célra lefoglalt helyiségeket kapcsolnak a meglevőkhöz, s így 20—25 gyermek számára biztosíta­nak férőhelyet. Ezeken kí­vül a művelődésügyi osztály tárgyalásokat kezdeményez üzemekkél és intézmények­kel, hogy lehetőség szerint szervezzenek óvodát a ma­guk területén. Az új óvoda és a felso­rolt kezdeményezések nem hoznak végleges megoldást, éppen eaért további türe­lemre és megértésre van szükség a szülők részéről, A felvételeket bizottságok inté­zik — akárcsak a korábbi felvételek esetében — s ez az eljárás megfelelő garan­cia arra, hogy valóban a legrászorultabb dolgozó há­zaspárokat részesítik előny­ben. S. I. A szegedi tárásban már hatezernél több sertés hizlalására kötöttek szerződést Dr. Antalffy György a Szegedi Tudományegyetem rektora Az 1958—59-es egyetemi oktatási évre a Miniszterta­nács a Szegedi Tudomány­egyetem rektorává dr. An­talffy György egyetemi ta­nárt, az Állam- és Jogtudo­mányi Kar dékánját nevezte ki. A jövő esztendei szerződé­séé sertéshizlalási akció iránt kezdettől fogva eddig még soha nem tapasztalt érdek­lődés nyilvánult meg a ter­melők körében. Jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt a szegedi Járás termelő­szövetkezetei és egyéni gasdái több mint hatezer darab sertésre kötöttek ér­tékesítési szerződést az Allatforgalml Vállalattal. A gyálaréti Komszomol Tsz például 50 darab hízó átadá­sára szerződött. Az üilésl Vöröe Csillag Tsz pedig 20 kövér sertés leszállítását vál­lalta szerződésben az Allut­forgalmi VállBlat részére. Az egyéni gazdák között ts van­nak sokan, akik most egész kis falkát hizlalnak állami értékesítés céljaira. Kalmár József üllési gazda többek között 15, Csonka Mátyás röszkel, Török Lajos baksl. Ambruzs István balástyai dolgozó parasztok ls egyen­ként 5—5 darab sertés hiz­lalására szerződtek. A termelök nagy többsége hosszú évek során meggyő­ződött arról, hogy a szerző­déses sertéshizlalus sokkal jobb és biztosabb jövedel­met ad az általában ala­csony süldő- és takarmány­árak mellett, mint a piacra való hizlalás. Ttíz Kisteleken Gábor József Kistelek, Tanya 216. sz. alatti lakos. 5 éves kislánya égő gyufát dobott a tanya udvarán le­vő szénakazalba. A keletke­zett tüzet csak a szegedi tűzoltók segítségével sike­rült eloltani. A káj ­amely bistosítás hiányában nem térül meg — mintegy 1400 forint. A tűzrendészet! hatóság ismételten felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy az üres gyufásdobozokat se adják a gyerek kezébe. A kisteleki tűzesetnek is az volt az oka, hogy a gyerekjátékok között heverő gyufásdobo­zok egyike nem Volt üres. S az egyetlen bennemaradt gyufaszál, majdnem végze­tes tragédiát okozott. ÉLETKÖZELSÉGBE kerülnek a látogatókhoz. Az élet igenlése, az élet szeretete — a romantikán átcsillogó — mélységes hu­manizmus, emberszeretet: ez ragad magával Weimarban. Valami megfoghatatlan ör­dögi játéka az életnek, hogy éppen az élet városában döbben rá az ember a ha­lálra. A weimari humaniz­mus életigenlése és Buchen­wald tragédiája. Az emberi szellem megcsúfolásának rettenetes bűnjeleként me­red erre a völgyben fekvő városra, alig tíz kilométer­ről a krematórium. Elindultunk Buchenwald­ba. (Folytatása következik,) . Ahogy Tolsztoj Háború és !Béké-Je a napoleonl háborúk korénak, úgy Solohov regé­nye a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Oroszorszá­gának hiteles krónikája é9 hőskölteménye egyben. A megelevenedett történelem vonul el előttünk a maga bonyolult és összetett volté­ban élő, félig meggondolt gondolatokkal, romboló In­dulattal és gyöngéd érzel­mekkel teli emberi alakjai­val. Az írót nem a rohanó !vihar sebessége, a légsúly­!mérő higanyszála érdekli, hanem a viharban tehetetle­nül sodródó, vergődő embe­rek és a falevelek felé for­dul szíve egész melegével. És azok felé az emberek felé, akiknek volt erejük és akik mertek is vihart tá­masztani, hogy utána kizöl­delljenek majd a nyomorú­ságosan eltikkadt, végtelen mezők. Az eseményeknek és jel­lemeknek ez a rendkívüli sokrétűsége ellenére ls vilá­gos, jól rajzolt volta csá­bíthatta Szergej Geraszimo­vot a regény megfilmesítésé­re. A -Csendes Dont- ma már ismeri az egész világ és íróját Gorkij után a Iegna­CSENDES DON I. rész Színes szovjet film gyobb szovjet írónak tartják. Méltán. A film első része a regény hőseinek sorsát a háború első éveinek befejező­déséig tárgyalja, hátteré­ben a forradalom hajnalt hirdető lángjával. A másik két rész a polgárháború for­gatagában viszi tovább a történetet a regény végéig, Akszinya haláláig. Persze a három részbe sem fért bele a hatalmas regény minden mozzanata. Geraszi­mov és az Író közös munkája eredményeképp született meg aztán a forgatókönyv, mely a három kozákcsalád, a Meljehov, Korsunov, Asz­tahov és a földbirtokos Lisztnyickij-család sorsának bemutatásában szinte a re­gény teljességét adja, s csak az egészen másodrangú epi­zódokat mellőzi. Mégis talán ezek miatt a Jelentéktelen­nek tűnő változtatások miatt — különösen annak, aki a regényt nem olvasta — a* első rész láttán úgy tűnhet, hogy nem Grlgorlj Me^ehov, hanem Akszinya az Igazi fő­hős a Csendes Donban. Ez a film értékéből nem von le semmit, de igazolja azt a meggyőződést, hogy irodal­mi müveket, legyenek azok regények vagy novellák, tö­kéletesen és maradéktalanul sohasem lehet filmre vinni, márcsak a művészi eszközök gyökeresen különböző volta miatt sem. Ismételten hangsúlyozzuk: a film értékes és méltó a re­gény nagyságához. Méltóvá teszi elsősorban a rendezés nagyvonalúan művészi volta, s a nagyon jó szinészgárdá­ból is magasan kiemelkedő Jelena Bisztrickája Játéka, akinek Akszinyája szenvedé­lyességében döbbenetes, át­élt, érett alakítás. Mellette a Grigorijt játszó Pjotr Gle­bov kissé elhalványul. A természetes színek, a szép fölvételek ls jelentősen gaz­dagítják a film értékelt és ­szépségét. (PL)

Next

/
Thumbnails
Contents