Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-18 / 220. szám

Csütörtök, 1958. szept. 429. gyártástechnológiát alkalma­zunk. (Jjrendszerű gépek Gazdaságosság, jó minőség, j újabb cikkek a Szegedi Ruhagyárban, az ország legjobban gépesített ruhaipari üzemében Iparunk megnövekedett nagyfrekvenciás hegesztéssel, vekszik majd a gyár jelen-] feladatai, a vásárlók, igé- Külföldön is igen nagy az legi termelése. A megépítés-! nyeinek állandó növekedése érdeklődés a textiliára fel- re kerülő új gyártásterme­szükségszerűen vetik fel a préselt PVC alapanyagú ru- ket a legkorszerűbb gépek­fokozottabb gépesítés, és az házati cikkek iránt és már kej gs készülékekkel szerel­új eljárások alkalmazásai. A közölte a külkereskedelem, f . . Szegedi Ruhagyár dolgozói hogy az új eljárással ké- JUK tel' t»epesujun az — élve a népgazdaság adta szült PVC ruházati cikkein- anyagmozgatást, új fürdőt, lehetőségekkel — tevékeny ket a külföldi megrendelők üzemi konyhát és kultúrter­munkával igyekeznek hozzá- sürgősen kérik és várják. met építünk járulni a feladatok megöl- Elsősorban a tengerészek és Pimüu eev esztendő dásához. Az állami ruhaipar halászok részére készítettük Az eimun egy eszienoo fejlődését igen jól lehet ér- eddig exportra ezeket a cik- alatt mintegy 360 új dolgo­zékelni a Szegedi Ruhagyár keket. Most már az új eljá- zót állítottunk munkába. A gyorsütemű fejlődésében, rásal teljesen vízhatlan, spe- nagy beruházás megvalósí­Különösen szembetűnő a ciális ruhadarabokat készí- „„„., . ... . Qn„ , , fejlődés az 1957—58-as év- tünk majd, nemcsak kül- tasa eseten tovabbl 900 do1" ben. Egyre munkaigénye- földre, hanem 1959-től kez- gozó felvételet tervezzük es sebb gyártmányok felé to- dődően a belföldi fogyasztók bízunk benne, hogy már lódott el a vállalat profilja részére is. 1959-ben megkezdhetjük ezt és ezzel párhuzamosan egy- „ , .. a naev ml.nká, re korszerűbb és modernebb Mmoseg, valasztek a na8y munnai. Ez a beruházás a jelen­. Ebben az évben igen ki- tös többlettermelés mellett bővült gyárunk exportter- . melése. Több százezer mun- nagy gazdasagossaggal is bír, karuhát gyártunk külföldi mert előreláthatólag 40 szá­A korszerű szinkronrend- megrendelőink részére. Gyá- ztlókos önköltségcsökkentést szerű gyártásra 1957-ben runk becsületbeli ügyének hoz a fermefefcenység 11 tértünk át teljesen és je- tartja az exporttermeles .... , lenleg már 5 munkatér- kiváló minőségét. Az eddigi szazalekos emelkedese mel­münkben alkalmazzuk ezt a gyártás folyamán eleget is lett. így elérjük, hogy szebb gyártási módot. 1956-ban tettünk a követelményeknek és több árut gyártunk, lé­egymillió forintos költséggel és jó munkánkkal akarjuk Pyegesen olcsóbban és jobb korszerűsítettük villamosbe- biztosítani, hogy 1959-re is ,, ,, rendezésünket. Ennek alap- megszerezzük a külföldi mumcaKorulmenyek mellett, ján lehetőség nyílt a kor- megrendeléseket ezeknél a Eddig is igen sokat fej­szer űtlen és rossz hatásfokú cikkeknél. liV'tt gyárunk és még na­transzmissziós meghajtású Több új cikk gyártását is gyobb fejlődési lehetőség áll rendszer felszámolására. Hét megkezdtük és a jövőben .. ' munkatermünkben a szink- még tovább bővítjük a vá- elotte Ml munkánkkal ron-rendszer keretébenegye- lasztékot. így gyártunk töb- és gazdasagii eredmenyeink di meghajtású gépekkel dol- bek között műbőr és doub- fokozásával igyekszünk biz­gozunk és ez amellett, hogy lírozott motoros- és sportka- toedtani ho„ Szegedi Ru­gazdaságos, sokkal jobb bátokat, vadászkabátokat és . ' .. .. . , ... ., munkakörülményeket is biz- más sportruházati cikkeket. ha§yár tejlodesere fordított tosít. Ezekben a munkatér- Több színben és minőségben összeg minél előbb éreztesse mekben az utóbbi két évben gyártunk férfiöltönyöket, hatását népgazdaságunk éle 120 új gépet állítottunk be, egyre javítjuk és tökélete- tében. ezek közül 40 speciális cél- sítjük a kidolgozást, hogy gép. Olyan gépekkel is ren- minden igényű vásárló meg­delkezünk, amelyek az or- találja a részére legmegfele­szágban csak a Szegedi Ru- lőbb öltönyt. A gyártási el­hagyárban találhatók meg, járások tökéletesítésével, a illetve itt kerültek először szebb, divatosabb formájú alkalmazásra. Ilyenek: a te- öltönyök gyártásával el akar­rítőgép, varró-, vendlizőgép, juk érni, hogy egyre job­elektromágneses gombozó és ban vásárolják gyártmá­gomblyukazógép, simavarró- nyainkat. és azok is megta­és cakkozógép, és aláférceiő- lálják az üzletekben a meg­gép. felelő készruhákat, akik ed­dig nem vásároltak konfek­Korszerű eljárások Ciót. Elsősorban a minőség fokozottabb javítására gon­Új gépek és eljárások al- dolunk és olyan alapanyagot kalmazásával, a szakmai to- dolgozunk fel, amely egyre vábbképzés rendszeres ki- jobban kielégíti a fokozódó terjesztésével sikerült elér- igényt. nünk, hogy az országban a Idén 5e ipari tanulót vet­legkorszerűbb technologiá- tünk fei akik a íegkorsze­val gyártjuk a férfiöltönyó- rübben felszerelt tanműhely­ket és üzemünk a legjobban ben két év alatt sajátítják el gépesített ruhagyár az egesz a szakmat, tapasztalt és országban. A gépesítes és az képzett oktatók irányításá­új munkamódszer nemcsak val Az iparitanuló-képzés a termelékenység növekedé- menett külön szakmunkás­sében jelentkezik előnyösen, kgpzó üzemrészt is felállí­hanem a minosegben is. Fer- tottunk, ahol az üzem dol­fiöltönyeink, mubörkabat- gozóinak szakmai tovább­jaink és sportruházatunk képzését szerveztük meg. A egyre jobban megnyeri a cél hogy minden dolgozónk dolgozók tetszéset, s szive- több műveletet kiváló mi­sen vásárolják gyártmánya- nöségben tudjon elkészíteni, inkát. Mi azonban tudjuk, Igy a fokozott gépesítés és hogy ami ma még elfogad- műSzaki fejlesztés mellett ható, az holnap már nem üzemünk dolgozóinak szak­elégíti ki az igényeket, és mai tudasa és begyakorlott­ezért szakadatlanul törek- sága is növekszik. Ez a biz­szünk a jobb gyártási elja- tosítéka annak, hogy egyre rasok alkalmazasara. 1957— szebb és tetszetősebb gyárt­58 évben egy és félmillió manyok kerülnek ki üze­forintos költséggel megépí- műnkből. Szabó Sándor Szegedi Ruhagyár főmérnöke Ujabb fejlődés a hároméves tervben A Szegedi Ruhagyár az tettük a gőztávvezetéket. Ez­zel biztosítottuk üzemünk részére az új vasalási eljá­ráshoz szükséges gőzener­giát és a legrövidebb időn belül gőzvasa-PHHpppp^pH lást. Három garnitúra, 14 utóbbi ket evben rohamosan darabból álló gőzvasaló so- fejlodott, de meg nagyobb rozatot rendeltünk, amelyek fejlődést ér el a haromeves alkalmazásával tökéletesebb tervben. Mar tobb hónap formát és külsőt tudunk ad- °4a dolgozunk a nagy beru­ni a ruhadaraboknak. házási programtervezeten, Most doleozzuk ki a PVC amely mlr;tegy nyolc es £el~ Most dolgozzuk ki a rvu mimó íorintos költséggel és mubőr-cikkek új gyártási valósul meg. Ezt követően eljárását varrás helyett mintegy 60 százalékkal nö­Még több segítségei" A lig tízegynéhány év telt el azóta, z* hogy az első kommunista munká­sok egyetlen szabad vasárnapjukat felál­dozva kimentek falura, hogy ott, minden ellenszolgáltatás nélkül, csak úgy barát­ságból, megjavítsák az egyetlen és alig csordogáló közkifolyót, befalazzák a grá­nát-ütötte lyukat az öreg iskola falán. E viszonylag rövid idő alatt minden kis­polgári gúnyolódás, szűklátókörű lebecsü­lés ellenére meghonosodott életünkben, polgárjogot nyert a társadalmi munka ilyen formája. A lakosság különböző ré­tegeit képviselő ezer és ezer ember szánt rá szabad idejéből néhány órát, vette igénybe szaktudását vagy egyszerűen fi­zikai erejét, hogy megoldódjék a községek, városok, intézmények olyan jellegű prob­lémája, amelyre pillanatnyilag nem jutott pénz a „nagykasszából* — az állam, a tanács pénztárából. Nehéz lenne felsorolni, hány iskola, hány kilométer bekötőút, vízlevezető árok, iskolai szertár, napközi otthoni felszere­lés, népkönyvtári könyvespolc stb. ké­szült el, vagy javítódott ki az elmúlt években szombat délutáni vagy vasárnap délelőtti szabad órák árán, az összera­kott fillérekből, az ország minden ré­szében. Az utóbbi években a városokban, falvakban elvégzett, kommunális feladato­kat megvalósító társadalmi munka pénz­beli értéke nem lebecsülendő. De külö­nösen értékes, ha erkölcsi, politikai szem­szögből vesszük szemügyre azt. A közös­ségi problémák iránti megértés, a társa­dalmi érték gyarapításának készsége, a helyi és országos vezetés támogatása, az egy úton haladás kifejezése mind mind kiolvasható, ha elemezzük a teljesítés adatait. Különösen jelentős volt a társa­dalmi munka 1956 októbere után, amikor az ellenforradalom okozta anyagi és po­litikai rombolásból kellett talpra állítani az országot. A forradalmi munkás-paraszt kormány meghirdetett politikájának támogatása, a konszolidációhoz hozzájárulás, a további emelkedéshez segítség volt az á körül-, mény, hogy Székesfehérvárott mozgalom indult a színház felépítésére, Debrecenben egy város fogott össze, hogy vidámpark, állatkert létesüljön a Nagyerdőn, Sztálin­városban kohász és mérnök buzgólkodott, hogy úttörővasutat kapjanak a gyer­mekek, Pécsett a METESZ-ben, szakértők dolgozták ki annak lehetőségeit, hogy az országos terveknél sokkal előbb megvaló­suljon a televíziós közvetítő állomás. T\Jemcsak ilyen nagy, tetszetős dolgok 4 4 látszanak ki a társadalmi tevékeny­ség 4ramlatából, hanem falun, városon, sok-sok apró munka: gyalogjárdák tégla­zása, ovodai ablakok javítása, iskolame­szelés, a napi életben előforduló ezer es ezer dolog, mint megannyi látható és lát­hatatlan tevékenység-erecske dagasztja az országos politika nagy folyamába tartó kommunális-társadalmi munka patakját. A társadalmi munka iránti érdeklődés Szegeden is jelentősen tapasztalható volt: Mihályteleken, Ságváritelepen egészséghá­zak, kultúrotthonok, a város mindhárom kerületében közkifolyók, járdák, Felsővá­roson izmosodó fiatal erdősáv beszél arról, hogy a lakosság támogatja a városi és kerületi tanácsokat a napi feladatok meg­oldásában. Egy frissiben elkészült kimuta­tás adatai azt mutatják, hogy 1954 óta több mint kétmillió forint társadalmi munkát végeztek el a kerületek lakói, fő­ként városfejlesztési célok megvalósításá­ra. Az elmúlt évben és hónapokban a lakos­ság nálunk is újólag kifejezésre juttatta segíteni akarását. Eddig már száz lakás­igénylő dolgozott a Mérey utca környéki háztömbökön szabadságideje alatt, hogy munkabérével is csökkentse az építkezés költségeit. Nagyon jelentős az a tevékeny­ség, amit a Ságváritelepen egyrészt ma­guk a lakóházak tulajdonosai, másrészt az egyes üzemek munkásai, egyénenként, vagy kollektíván, az új lakónegyed érde­kében kifejtenek. A fiatalok lelkes segítő­készsége mozdította elő, hogy a vizet, a határidő előtt Szegedre átvezessék. A sze­gedi METESZ szakértői e napokban feje­zik be azt a tervet, amely a termálvíz hasznosításának lehetőségeit, gazdasagos­ságát kutatja. tt azt a közösségi érzést, amely az ^ 1945-ös év első fálujáró munkás példáia nvomán most már társadalmunk minden rétegéhez eljutott és napjaink eredményeiben kristályosodik ki, tovább kell ápolnunk, táplálnunk, bátorítanunk Szegeden. Hiszen még sok olyan dolog van, amihez oda kell tennünk a helyi igyekezet jelképes kis aprópénzét, hogy a tervezett cél megvalósulhasson. Még sok lakás kell, sok a rossz gyalogjárda kül­területeinken, nincs úttörővasút ja, vidám­parkja a szegedi gyermeknek, televíziós közvetítő állomás sem működik a déli országrészen és egyebek közt, szabadtéri játékokra is készülünk. N. L. Ifjúsági kisállattenyésztő szövetkezet alakítására készülnek a dorozsmai kiszisták A Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Központ­ja és a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége nemrégen közös felhívást adott közre. Ebben felhívják KlSZ-szervezetek fiataljait: alakítsanak ifjúsági szakszö­megfelelö szakmai irányí­tás mellett A lehetőségek igen nagyok. Az említett kistó mellett tá­gas legelő terül el, artézi kút is van a helyszínen. Csupán csak fiatalos lelke­egy kisállattenyésztő szak­szövetkezetet alakítanának, s rry:; esetleg foglalkoznának ser- " . . í-alusl téshizlalással és tenyésztés- fedes- Gr° fs akarat keli a sel is. Amikor a fiatalok ,er4v megvalósításához vetkezeteket"ahoT erre "mód meglátták, milyen óriási le- A kezdetl szarrntasok alap­vetKezeteket, anol eire mod . „ . • ebben a eon- jan azok a fiatalok, akin fe lehetesegj Van. A felhívás Soíatefn leLese^éLel röl- -íwel-létekkel végzik majd óta már kidolgozták az ala­kulandó ifjúsági szövetkeze­tek mintaalapszabályát is, s lalták a munkát. munkájukat, sajátjuknak te­A Szövetkezetek Országos '""tik a kozos vagyont, a mindenhová megküldik ahol Szövetsége az újonnan ala- ^j"^8®1. esetIeges minaennova megküldik, ahol iHú»áei szakin vet ke- nehezségek utan havi ezer­íaenvt tartanak rá Ku/°1 "Jusagi szakszovetKe j. ezerháromszáz forint zetek kezdeti megsegítésére ... z,' ezeinaromszaz forint 15 millió forintot biztosított. J°vedelmet f biztosíthatnak A dorozsmai kiszisták ezt maguknak. Annál is inkább, mert a leendő tagok között olyan szakemberek is van­igényt tartanak rá. A dorozsmai kiszisták már­is nagy szervező és tervez­gető munkába fogtak. Érte­tudva arra gondoltak, hogy kezletet tartottak és megbe- ebböl az összegbői ma'guk is szélték: Kiskundorozsmán le hetséges-e ifjúsági szakszö­vetkezetet alakítani. Amikor összeadták véle­ményeiket, kiderült, hogy az adottságok sokkal na­gyobbak, mint gondolták. Magának a KlSZ-szervezet­igéhybe vennének annyi pénzt, ami az első törzsjó­szágállomány beszerzéséhez szükséges. Tárgyaltak már a községi tanáccsal, a párt­szervezet vezetőségével is és mindkét helyről kellő segít­nak, akik ez évben fejez­ték be a mezőgazdasági technikumot. Helyes lenne, ha a dorozs­mai kiszisták kezdeményezé­sét sok faluban követnék nek a lehetőséggel. S mint mondották, nagyon szívesen vennék, ha mihamarabb tekintettel egyelőre állás nél­kül vannak, odahaza segíte­nek szüleiknek, ám szabad idejük nagy részét az utcán töltik, vagy filléres alkalmi munkával foglalkoznak. Kész lakásokból összeállított ház A szovjet építőipar már méter magas szobát. A szo­olyán fejlett, hogy az épít- bábán minden készen van: kezéseknél előregyártott éle- padló, mennyezet, falak, ab­mekként egész lakások sze- lak, ajtó és beépített szek­repelnek. Az újfajta ház kí- rények. sérleti modelljét elkészítet- Az ilyen szobákból álló ték és nemrégen bemutatták emeletes ház felépítése rend­Moszkvában az új építkezési . . történik Fav technika kiállításán. Képzel- klvuI gyorsan tüIícnlk- Egy jenek el egy 5.1 méter hosz- 60 lakásos, 4 emeletes épület szú, 4.3 méter széles és 2.75 10 nap alatt felépíthető. séget ígértek. így hát Hu- ™Gg a szeged, jarasban A , . , t „ , szár László elvtárs, a KISZ- dorozsmaiak maris büszke* nek is tobb mint 25 olyan szervezet titkára bátran je- arxa-, h°gy országosán ok fiatal tagja van, akik ez év- ienthette- Dorozsmán az el- voltak az ötödikek, akik bát­ben, vagy tavaly kerültek ki sők között alakul meg rövi_ ran elhatározták, hogy él­az általános iskola nyolcadik desen az ifjúsagi szakszövet ° ° osztalyabol; vagy kozepisko- keze£ lát végeztek, azonban tanul- . .. mányaikat nem folytatják A gazdálkodásra vonatko- akadna a közelben üj ver_ tovább. Fiatal korukra való z? Jelenlegi tervek, elgondo- senytársuk is. Cs. J. lasok a kovetxezok: Elöljárójában a fiatal tag­ság kacsa-, tyúk-, liba- és pulykatenyésztésre rendez­kedne be. Telephelyüket, a gazdasági A KISZ-szervezet vezető- épüieteket a faluhoz tartozó segenek tagjai arra gondol- ^^ környékén szeretnék tak: ezeknek a fiataloknak felépíteni A következő esz­és a többi dorozsmai ifik- tendöben úgy gondolták 20— nek is — akik ma meg nem 30 holdnyi területen — me­tudjak, mit is kezdjenek sok , t a községl tanács bizto_ szabad idejükkel — talan sítana nekik állami tartalék­egy egész életre szóló mun- földekből — takarmányter­kát életpályát biztosítanak mesztéssel foglalkoznának és a szakszövetkezet alapjainak biztosítanák állatállományuk , . , ' reszere a megfelelő takar­a lerakasával. A fiatalok ko- mánykészleteket. zül 18-at kérdeztek meg elöl- Az első baromfiházak fel­járóban: mi lenne a véle- építését a tőlük telhető ményük, ha a KISZ-szerve- közös társadalmi munká­zet vezetésével, s val segítenék elő. Budapesten öntik bronzba Szkander bég hat méter magas lovasszobrát Freiser Pál, a Képzőmű­vészeti Alap Kivitelező és Iparvállalatának igazgatója most jött meg Albániából, ahol Tiranában a népművé­szeti minisztérium meghívá­sára tartózkodott. Szerződést kötöttek, amelynek értelmé­ben Szkander bég csaknem hat méter magas lovasszob­rát Buddpesten készítik el. A hatalmas szobrot albán szobrászművész készítette, az agyagszobrot magyar szak­ember gipszbe önti át, majd darabokban öt repülő­gépen szállítják Budapestre. A szobor elkészítéséhez há­rom hónapra van szüksége a vállalatnak, 65 mázsa bronz kerül beöntésre. Elkészülése után a Dunán hajóval szál­lítják Albániába. Külföldi delegációk látogatása a mezőgazdasági kiállításon Az országos mezőgazdasá­gi kiállítás és vásár meg­nyitására hazánkba érkezett külföldi kormánydelegációk tagjai szerdán látogatást tet­tek a kiállításon. Gyorsan halad a tiszántúli belvíz!evezető főcsatorna építése A kübekházi, deszki, szőregi dolgozó parasztok nagy örömére — amint jelentettük — az idei nyáron több száz­ezer forintos állami költségvetésből elkezdődött a három falu határának vadvizét összegyűjtő *főcsatorna újjáépí­tése és meghosszabbítása. A csatorna 16 kilométer hosszú. Vízbefogadóképessége olyan lesz, hogy a legcsapadéko­sabb esztendőben is képes az összes felgyülemlett víz­mennyiséget a Maros melletti vízátemelő szivattyúhoz ve­zetni. Méreteire jellemző, hogy a csatornafenék szélesséd* 250 centiméter, a felső bősége pedig 6—8 méter között váltakozik. A deszki műút mellett, ahol magasabb a ta­lajdomborzat, pedig a 16 méter szélességet is eléri. Az óriás munka nagyobb része már befejeződött. 11 kilométeres szakaszon kész a csatorna s a hátralevő öt kilométeres csatornarész építési munkálatait is be akarják fejezni a késő őszi esőzések s a hidegebb idő beállta előtt. J

Next

/
Thumbnails
Contents