Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

Péntek, 1958. szeptember IS. Segítenek az asszonyok Gazdagodó nőmozgalom Szegeden & Törődés a gyermekneveléssel * Hasznos beszélgetések Változatos és nagyraérté- mes Jenőné alsóvárosi házi- a Londoni körúti gyermekaz a tevékenyseg ame- asszonyok, Lengyel néni a otthont patronálja. Bábszín.. ..„„„„ - az munkásmozgalom régi har- ház előadások tartásával is di cosa — és hozzájuk hason- kedveskedni akarnak a gyera va- lóan sokan mások — nem mekeknek. A rókusi iskola rOeifulátok le/iefüiik r:i eddig is Végeztek l>'el ,„„,, Nőtanács szegedi cosa rtkárságának tagjai, nőmozgalmában részt- sajnálják az időt, hogy se- szülői munkaközössége váí ^fh asszonyok. — toraikban ott tataijuk területekben élo éc Likat, őszhaju nagymamikat, háziasszonyokat a iolgozó társadalom minden rétegéből. Nemrégiben például az új• Haladás Termeloszogítsenek napsugarasabbá lalta a Beloiannisz-téri Pano tenni a családok hétköznap- teon gondozását. édes- jait. Gyermekvédelmi, EgYÓnÍ Problémákkal takarékossági ós szociális bizottság vetkezette látogattak el a városi nőtanacs, a íoldmuvesszövetkezeti nobizottsag A városi nőtanács titkárságát sokan keresik fel a nők, édesanyák különböző problémáikkal. A városi nőtanácsnak A l°k es<;tbe" T gyermekvédelmi, takaré- gltett T°bbek A, Ikosságt és szociális bizott- a fővárosi Feketefolsága működik. deken lako iszony is csalavoaT7c a tsz-ben dolgozó sága működik. jf úTf -TT; ta.S folytattak baráti esz- A bizottságok munkájukkal dl „öttel folytattak mecserét a kozos örömökéi gondokról, az ország és ' világ dolgairól. A felsővárosi nőbizottság munkásparaszt és értelmiségi aszjónéhány családnak szereza nőtanács titkárságát és tek örömet. A városi nőta- tanacsot' segítseget. Az nács elnöksége, a nőmozga- ? Hg7elf n, 15 megn!ugtatoan lom aktivistái pedig nagy fi- intézkedtek a tanacs közgyeimet fordítanak az ifjú- benjarasaval. A notenacs "rendezeti igen ság nevelésére. Segítenek az JJ" * tártanak Syes hangulatú találko- edesanyaknak és a pedagó- és aLzonyokto SZ1J gusoknak az anyák közötti fs.. . assz°nyoK eszreveteelőadásokkal, beszélgetések- ]f}\ Javas!ato't Jelzik pelkel és úgy, hogy az óvodák- daul a Sze? Szegedert-mozba, iskolákba is ellátogat- falómban, es több mas dozót Fóradhaiatlanul szolgálják mindazt, ami tanévnyitó ünnepségein. A szépet és jót jelent az em- nők idén is tevékeny szere- "ca™. bereknek, a családoknak, pet vállalnak az iskolák szüJokáig sorolhatná sadalom minden A nómozgalomban részt- nak. A városi nőtanács kép- i°f,ban j®", A nőtanács tagjai vevők közös egyetértésben viselői ott voltak az iskolák ™f,?ték a tanacstagokat m . . es elbeszelgettek velük, azután természetesen a váis. A lakosság Sokáig sorolhatnánk a tár- lói munkaközösségeinek te- észrevételeiről értesülve a falom minden rétegéből vékenységében. nőtanács tagjai azt közöltek _ olyan asszonyoknak a ne- Az asszonyok, a nőtanács a korzet tanácstagjaival, veit, akik fáradhatatlanok a tagjai megjelentek a fiatalok A hóko ünvóórt mozgalomban. Például az új- néphadseregünkbe való mos- uyYöeí l szegedi Rences Ferencné tani sorozásán. Beszélgettek idős munkásasszony korát a fiúkkal és nemzetiszínű meghazudtoló fürgeséggel vé- és piros szalagokat tűztek gez társadalmi munkát. Far- kabátjuk hajtókájára. A mókás Istvánné belvárosi, Re- ravárosi nőbizottság például Igen sok elsőrendű textilanyag kerül forgalomba A párt igazságot teremt az embereknek Az édesanyáknak, az aszszonyoknak különösen kedves a béke. Hallatják is szavukat. A kerületek kisgyűlésein, egymásközti beszélgetéskor a béke védelmének harcos akarásáról szólnak. A város és az ország ügyeit is tárgyalják, hiszen a városukat és az országukat szere1 ui 'ii , .., . , . , . tik, sajátjuknak vallják. IFolytatas az 1. oldalrol.) kosztumokre. A konfekcio- Természetesen az asszonyok, jelentós mennyiséget foglal ipar is készül a bálszezonra. a nőtanács tagjai tevékeel a polcokon a minőségi Sok taft és brokát színházi nyen részt vesznek a békekamgarnszövet Az igen ke- és alkalmi ruhát készít. mozgalomban is A városi resett cikk, a 4—500 forint Gyermekkonfekcióból soha nőtanács közötti tiszta gyapjú férfi nem látott választék áll a már most szervezi munkakamgarnszovet is lesz bo- vásárlók rendelkezésére. A közösségek létrehozását, ven. tavalyi kétsoros öltönyök hogy a karacsonyi ünnepekUjdonsagrol alig tudunk helyett egysoros öltönyt ke- re kecjves és különféle megbeszámolni. Az ipar, de a szített e negyedre is — az lepetéseket szerezzenek a kereskedelem is fel az uj igenynek megfelelően — kon- gyermekeknek textiláruk forgalomba hozá- fekcióiparunk. A férfiruhák- ^ nőmozgalom fája egyre satoi. Könnyebb, egyszerűbb nál divatszínekről nem be- lombosodik és hasznos eredtátZesttttikkeket'^vfr" élhetünk, mert a férfiak ményeket hoz. Igaz, az SS tkt azu>t ízlésük szerint - sokkal adottságok még nagyobbak Ital ítá , . . ... az eredmenyeknel, de azért SLtaESS™'"?1 agíaPI okosabban' mmt a nok ~ dolgoznak, hogy maradéktaSemlíthrijükag választják ki öltönyük szí- ianul éljenek a lehetőségeka bundahuzatok választó- nét" kel' kának bővülését. *Verdi«, »Vulkán« elnevezéssel kerül a fogyasztók«oz a jó minőségű bundahuöt- A hazai fésűsfonó különleges szöveteket gyárt a negyedik negyedévben és ezzel ki tudják elégíteni a különleges igényű női vásárlókat. Lenáruból is lesz bizonyos Javulás. Elsősorban bűtorvaszonból. Még ebből nem ludnak minden igényt kif«®teni, de több árut hoznak forgalomba, mint az elmúlt negyedekben. A csillaghegyi lenárugyár szintétikus szálból jó minőségű bútorszövetet gyárt. 2. 4°. tartós árut a negyelmbfdéVben h°Z2ákfork£^fkció"áruból hatalmas maou rendelkezik a DélTextilnagykeÉv^1®1 Vállalat. Magas kató U ®íalmú nöi és férfikt Lh0Znak forgalomba, a ie'lpMt -az áruféleségből igényt még nem S kleleglteni- A ballonulSS* ÍS rövidese" fo'lenámgyár csillagheg7i nyjon alapanyaggal bal. 'nnszovetet gyárt nak dnwekcióiparunk habátemf-223 fel' s a termesan W Párhuzamosa a, , ballonkabátok szá'«n^i^v!tekben- A tavab°rkabátTgesen több műletekC. 3 szegedi üz" 'art an5Lk°nfekció lépést kabátokT-'íjabb divattal. A la! kfeüLalgallérral, bőhátf'at A legújabb diabát '^t a lezserét naev r' A k°sztümöket a87, riportra oszthatóit a„ "í8arnszövetekbÓl •"-sa us & ; A múlt — elmúlt örökre. Ne nézz J vissza rá, mert szomorúság ül ki • derűs arcodra és megcsap a dohos le; vegő! De tartsd emlékezetedben a költők | sötét tónusú sorait, hogy tudjad: csak J előre , lehet menned, hátrafelé bun min! den lépés. Hallgasd meg Katona József ! Tiborcát : "Nekünk asszonyainkat és po! rontyainkat kell befogni, ha veszni éhen ! nem kívánkozunk*-. Olvasd Adyt: »Kuny! hó, olajmécs, munka, éhség, gyermek, ! rongy, szégyen és a többi.. .** Idézzed 'József Attilát: "Horkanva alszunk s tör! len egymás hátán, mint odvas farakás-. ! Hát mondd, hol találsz egy halvány rej ménysugarat, egy cseppnyi biztatást ie milliőben? Sehol. Ebben a sivár kilá| tástalanságban nincs öröm, szépség, jog | és emberi méltóság egy szemernyi sem. Az élet fekete színeinek feloldása 1917j ben kezdődött, amikor Leningrád, j Moszkva és a többi orosz város tornyaira [ felfutott a rubinvörös csillag. S e csilj lagnak a fénye — mint a fény általában j — háromszázezer kilométeres * sebesség| gel száguldottá be az emberlakta földré| szeket, mintegy megvilágítva az utat, j amelyen el lehet jutni a zsarnokság el| pusztításáig. A magyar katonák is ott} hagyták az urak háborúját, hazasiettek [forradalmat csinálni, vagy beálltak orosz [ barátaik mellé a Vörös Hadseregbe. De [ eszmélni kezdett -és felütötte a fejét több !más ország munkássága is, hogy kivegye [ a kormányt a hatalombitorló kevesek ! kezéből. Akkor elbukott az igazság felke! lése, a mérhetetlen szovjet földön azon! ban visszavonhatatlanul győzött — ti! zennégy kapitalista ellenségével szemben ! is — a szocializmus. ! És ma alig negyvenegy esztendő után i ezért csengőbb, üdébb és optimistább az ! igazi népköltők hangja. A felszabadult • hazáról, a dolgozók erőfeszítéseit irányító j kommunista pártról, a kiharcolt hata• lomról, a szép jövőről énekelnek Albá• niától Kínáig tucatnyi európai és ázsiai | országban. És hol van már a szegény, [elmaradott orosz hon? A burzsujok által [ annyit szidalmazott, lenézett és tehetség[ telennek csúfolt Oroszország népe már [ hozzáfogott a kommunizmus építéséhez. [ Atom-jégtörőhajókkal, erőműóriásokkal, [ sugárhajtású repülőgépcsodákkal és mes[ terséges holdakkal bizonyította be min[ dennél ékesszólóbban, hogy a kapitalista [ iga alól felszabadult ember tudása és ! ereje rövid idő alatt boldogságot és jólé! tet tud teremteni, [ Még nem volt olyan kitűzött terve és [programja a szovjet államnak, amelyet J a nép meg ne valósított volna a kitűzött [ határidő előtt. S ez az ami halálfélelem[ mel tölti el az imperialistákat. Amerika [ és csatlós államainak urai jól tudják, [ hogy ahol egyszer a szocializmus megve[ tette a lábát, ott többé nem nőhet fű a [ kapitalizmus számára, Látják ezek a po! litikusok, hogy a szocializmus országaiI bar. nincs gazdasági válság, rohamlépI tekkel megy előre a fejlődés, meredeken ! emelkedik a nép jóléte. A szovjet kormány célul tűzte ki, hogy tizenkét év alatt meg kell oldani a lakáskérdést. A tőkés államok vezetői már megtanulták, hogy ez majdnem annyi, mintha máris megvalósult volna. És mivel ők ezt nem tudják soha megoldani, azt remélik, hogy megállíthatják a szédületes szocialista tempót. Az imperialista provokációkat illetően azonban a népek nagyon tisztán látják ma már a jövőt. Sem az arab országokban, sem Kínában nincs többé helyük a gyarmatosítóknak és a provokációik már eleve kudarcra ítéltek. A gyarmati országok népei megelégelték elnyomóik uralmát és nem hagyják magukat tovább rabolni. Maguk akarnak gazdálkodni, boldogulni és önálló, független államéletet élni. Anglia a második világháborúba úgy ment bele, mint a leghatalmasabb gyarmattartó birodalom. Es napjainkban ugyanez az Anglia elvesztette gyarmatainak és dominiumainak zömét. Ki kételkedik afelől, hogy a többit is elveszti? A népi Kína soha többé nem hajt fejet a Dulles-féle emberek előtt. Ellenkezőleg. Büszkén és ereje biztos tudatában jelentette ki a világ előtt, hogy rövid időn belől elhagyja Angliát az ipari termelésben. Aki ezt nehezen hiszi, az gondoljon arra, hogy a kínai autók és repülőgépek már a legújabb technika felhasználásával készülnek. A Keleti Szél elnevezésű autó még a legelső, de aki látta az biztos abban, hogy Mao Ce-tung népe egy jottányit sem hátrál többé a farkasétvágyú tőke előtt. Szovjetunió és Kína! Aki azt hiszi, hogy itt kereshetnek még valamit az imperialisták az elfogultabb Churchillnél is. A közismert vén háborús gyújtogató ugyanis elismerte a közelmúltban: ha az intervenció éveiben nem tudták térdrekényszeríteni a vérző és éhező fiatal szovjet hatalmat, akkor manapság késő ilyesmiről álmodozni. De mennyire késő! A népek valamennyi kontinensen saját szemükkel látják a szovjet mesterséges holdak keringését és nem lehet őket többé becsapni azzal a dajkamesével, hogy a Szovjetunió gyenge, tehetségtelen ország. Ellenkezőleg. Erőt, bizakodást merítenek a szputnyikok fényéből és lassan, de biztosan szembefordulnak imperialista elbolondítóikkal. Nálunk Magyarországon már csak a néphatalom ellenségei és a nagyon elmaradott emberek gondolnak arra, hogy itt fordulhat valamiféle kocka. A dolgozó tömegek már látják a biztos jövőt és derűlátók, mert tudják, hogy itt minden az ő számukra épül és a szovjet népekkel együtt érnek el a kommunizmusba. Ha egyesek azt mondják, hogy ők jobban éltek amikor még Horthy bitorolta a hatalmat, akkor erre azt válaszolják a munkások: "Lehet, de nekünk az a fontos, hogy jelenleg legalább nyolc milliónyian élnek emberibb módon, mint a felszabadulás előtt. A párt és a kormány pedig gondoskodik arról, hogy ne érhessen bennünket többé meglepetés**. Nagy István Telefonihoz hívták Márkus Józsefet, a rókusi állomáson. A MÁV Igazgatóság személyzeti osztályáról érdeklődtek Tóth András viselt dolgairól, aki korábban ott dolgozott, mint fiatal vasutas, átmenesztő, Rókuson. — Kérem, én közelebbről nem ismertem — válaszolta Márkus —, de Trényi Ferenctől hallottam, hogy ez a Tóth az ellenforradalom alatt fegyvereket hozott ki az állomásra, személyesen osztotta szét, és mint nemzetőr tevékenykedett. Követelte a kommunisták eltávolítását ... flz információra sürgősen szükség volt — igen sok munka hárult ekkor a személyzeti osztályra —, s a kapott véleményt továbbították a szegedi pártbizottságnak, ahol az adatokat azért kérték, mivel Tóth András tagjelöltfelvételéről volt szó. Behívatták az érettségizett fiatalembert — akit az ellenforradalom utáni racionalizáláskor létszámfelettiként bocsátottak el a vasúttól és később a Szegedi Cipőgyár telepére került. Ott belépett a KISZ-be, szervezőtitkár lett és a szakszervezetben bizalmiként dolgozott. Megmondták neki, hogy éllenforradalmároknak nincs helyük az MSZMP soraiban. Tóth tiltakozott a felsorolt súlyos vádak ellen — ekkor ismerte fel, hogy tulajdonképpen miért küldték él a MÁV-tól — és újbóli vizsgálatot kért. Teljesítették óhaját. A személyzeti osztály egyik munkatársa mo6tmár kiment a rókusi állomásra, beszélt Márkus Józseffel, Trényi Ferenccel, Nagy Andrással és ekkor kiderült, hogy — a meghallgatottak szerint — névcsere történt: Tóth József* átmenesztő követte el az említett dolgokat. Hangoztatták, azonban, hogv Tóth András együtt járt Veres Ivánnal, aki az állomáson az ellenforradalom alatt a főhangadó volt és a munkástanács elnöke lett. Számára is kihoztak a Juhász Gyula Diákotthonból fegyveréket: szóval azért mégis "ellenforradalmi hőzöngő** volt. Lényegében így szólt a második információ. Ennek alapján — nyilvánvalóan — Tóth Andrásnak alaposan megmosták a fejét, amiért a pártot félre akarta vezetni és elutasították tagjelöltfelvételi kérelmét. A cipőgyárból is elbocsátották és elkerült a Konzervgyárba munkásnak. Teltek a hetek, a hónapok. Tóth András újból kérte, hogy ügyében járjanak el. A személyzeti osztály még szélesebb körű vizsgálatot folytatott és bebizonyosodott: Tóth Andrásnak igaza van! Veres Ivánnal való együttjárása ritkán fordult elő, egyébként korábban is' egy úton jártak haza. A fegyver átvételét megtagadta, szerényen, szorgalmasan dolgozott munkahelyén* És a névcsere sem állhatott fenn, mivel a fegyvereket november elején nem is Tóth József, hanem Nagy András hozta ki az állomásra — akinek ügye most van folyamatban. Miért rágalmazták a fiatal vasutast? Márkus József őszintén megbánta, hogy "hallomásra** adott tájékoztatást egy emberről — aki emiatt súlyos hátrányokat szenvedett — és joggal kifogásolta, hogy első ízben csak telefonon érdeklődtek tőle. Trényit nem bántotta különösebben a dolog — pedig ő adta a "tájékoztatást** — Nagy András pedig saját szerepének tisztázására készül. Az elbocsátási körülményt már nehéz kibogozni, de az esetből sok tanulság levonható. A legfőbb tanulság mindenesetre az, 'hogy a párt igazságot teremt az embereknek. Tóth András visszakerül a vasúthoz és ismét napirendre tűzik tagjelöltfelvételi kérelmét. Markovits Tibor Vízi úton olcsóbb lenne! Nftm VAiftfifíníil telepítették annak idején a Ti"tUI 1VICIICIIUI S2a mellé a Gözfürész-üzemet. Az északról érkező fa többnyire tutajokba kapcsolva úszott lefelé a Tiszán. Ha kissé lassú is volt e szállítás, de gazdaságos. A felszabadulás után a Szegedi Falemezgyár gözfürészüzeme külön tutajkészítö telepet épített a Tisza felső folyásán, ahová iparvágányon eresztették le a fát a vasúti vagonokból. Ezt a kis telepet később az átszervezés nyomán át kellett adnia egy külkereskedelmi vállalatnak. Mióta azonban a Tiszalöki Vízduzzasztó megépült, egyben gát emelkedett a tutajok útjába is. A kis tutajtelepet értékesítették, mint valami feleslegest, szükségtelent. Szeptember 1 óta viszont ismét tutajozható a Tisza. A tiszalöki erőmű megnyitotta kapuit a tutajok előtt is. Ezzel ismét megnyílt az olcsóbb víziút. Igen hasznos lenne, ha az illetékesek most újra napirendre tűznék a Szovjetunióból érkező fa vízi szállításának problémáját a takarékosság jegyében. A Szegedi Falemezgyár a Szovjetunióból érkezik. Természetesen vasúton. Ez pedig nem kis mennyiség, mert általában naponta 13 vagonnal kell kirakni az állomáson és beszállítani a telepre. Ismeretes, hogy a gőzfűrészüzemnél külön felvonóberendezéssel viszonylag gyorsan fel tudják vontatni a rönköket a vízből. Jelenleg csak a hazai nyárfa érkezik vízen. Szeretnék, ha a Szovjetunióból kapott fenyő is vizén érkezne Szegedre, mert ez a vállalatnál köbméterenként 20 forint megtakarítást eredményezne. A nagyobb megtakarítás azonban a Lignimpex külkereskedelmi vállalatnál jelentkezne. Arról nem is beszélve, hogy tehermentesítenék a vasutat, ez is haszonnal járna. Ha például a Lignimpex valahol Záhonynál tutajba kapcsolná a rönköket, 66 forintos megtakarítást érhetnie el. A

vacíitnn ugyanis 87 forintba kerül egy vagon Vitáimul fa szállítása Záhonytól Szegedig. A tutajozáshoz való szállítás és összeszerelés csupán 27 forintba. Nem nehéz kiszámítani, mennyivel hasznosabb a víziúton való szállítás. Most, hogy Tiszalök megnyitotta a tutajozás lehetőségét, érdemes foglalkozni a gondolattal, mert jelentős összeget takaríthatunk meg vele népgazdaságunknak.