Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

3 Péntek, 1958. szeptember 5. 3 Országos műszaki konferencián vesznek részt Szegeden a kefe-, seprű és szűripari váiialatok képviselői AMIRŐL KEVESEBB SZÓ ESIK A keíe-, seprű- és szőripari vállalatok országos műszaki konferenciája kezdődött tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden. A tanácskozáson megjelentek a Műszaki Kefe- és Ecsetgyár, a Monori Kefegyár, a Fogkefegyár. a Debreceni Kefegyár, a Fővárosi Kefe- és Seprűipari Vállalat, a Vasmegyei Faipari Vállalat. a Fővárosi Szőr- és Bőrkikészítő Vállalat, a Kaposvári Kefeanyagkészítő Vállalat a Szegedi Ecsetgyár és a Szegedi Seprűgyár képviselői, több illetékes tanács végrehajtóbizottságának küldöttei, valamint a Könnyűipari Minisztérium több vezető beosztású dolgozója. A tanácskozást Ladányi Benedek, a megyei jogú városi tanács v. b.-elnökhelyettese nyitotta meg, majd Horváth Gyula miniszterhelyettes üdvözölte a konferencia résztvevőit. flz iparág továbbfejlődésének útjáról Várakozó Ferenc, a Könynyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának helyettes vezetője indította meg a tanácskozást és ismertette az iparág jelenlegi helyzetét és feladatait. Elmondotta többek között, hogy a kefe- és szőripar különleges helyzetben van. Nincs közvetlen szakipari, központi irányító szerve, valamennyi egy-egy tanácsnak a Vállalata, s ezért vált szükségessé ilyen tanácskozás megrendezése, amilyenre legutóbb csak 1956-ban került sor. Az iparág helyzetéről szólva megállapította, hogy lényegében további fejlődés előtt áll, azonban jelenleg még sok nehézséggel küszködik. Nem kielégítő a vállalatok kapacitása, részben az elavult gépi berendezések, vagy hiányos felszerelések, részben pedig nyersanyagproblémák miatt. Hazánkban nem becsülik meg kellőképpen ennek a fontos iparnak a nyersanyagát, legtöbbet külföldről kell behozni. Jelentősen fokozni kellene például a sörtebegyűjtést, és jobban megbecsülni a jelenlegi készletet, mert például a legértékesebb sörtéket csaknem teljesen tönkreteszi a bőrgyárak mostani szőrtelen ítési eljárása. Második fontos hazai nyersanyagot, a sikárgyökeret egyre csökkenő mennyiségben és silány minőségben szállítja az Erdei Termékbegyűjtő Vállalat. Nem folynak kielégítő kutatások más helyi anyagok, mint például a tippangyökér, árvalányhajgyökér és egyebek helyes felhasználási módjára. Az iparág fontos feladata még az áruk választékának bővítése, új típusií modellek előállítása, a bátrabb kezdeményezés újabb, tetszetősebb, jobb és olcsóbb készítmények gyártására. Az olyan kezdemé(BŰCLÚ a szegedi postakocsiktól A héten teljesen gépesítik a csomagszállítást a városban A héten befejeződött Szegeden a lovas postakocsik leváltása. E hónaptól kezdve a szállításokat már gépkocsikkal végzi a szegedi posta. Ezzel egy több évtizede megszokott képtől búcsúzhat a közönség — legalább is városunkban. A postakocsikat ugyanis nem selejtezték ki, azok más, kisebb helységekbe kerültek az igazgatóság területén. Nálunk több évtizede teljesítettek már szolgálatot. A felszabadulás előtt még magánkocsisokkal, fuvarozási vállalkozókkal, szállíttatta a posta a csomagokat, s ilyen kocsik hordták még ió ideig 1945 után is. A posta 1955ben vette saját kezelésbe a lovaskocsikat, melyek szorgalmasan ugyan, de elég lassan hordták a küldeményeket. Most azután végleg kiszorította őket a technika. Modern gépkocsikkal hamarabb jut el a címzetthez a csomag. A szolgálatban levő három autó már az első napon jól megállta a helyét: Az iskolaév kezdetekor beállott csúcsforgalom idején egy nap alatt több, mint félezer csomagot hordtak ki rekordidő alatt, ami annak is köszönhető, hogy a kézbesítést most már ketten végzik. A gépkocsivezető adja le az utca egyik oldalán, a kisérő postás pedig a másik oldalon. Az autóra ugyanis nem kell vigyázni, ott lehet hagyni, nem úgy, mint a lovakat, melyeknél őrködni kellett. " > ' V- g • t . RÉG EN.., HBIIHHHHHHHHH M.ES MOSt (Szilágyi M. felv.J nyezést, mint például a Debreceni Kefegyár műanyagtestű női hajkeféje, vagy a Fogkefegyár hajlított, műanyagnyelű körömkeféje, nem abbahagyni, hanem éppen ellenkezőleg, fokozni kellene. Merészebben kell alkalmazni az újat: egyidőben például húzódoztak az üzemek attól, hogy a kiváló minőségű kínai sortéból gyártsák a borotvaecseteket — a gyakorlat pedig azután igazolta, hogy népszerűek, annak ellenére, hogy fekete színűek, ami a vonakodás oka volt. Rámutatott az előadó, hogy mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon a versenyt egy helyben topogással nem lehet győzni, majd a gyárak modernizálásának lehetőségéről beszélt. A gyakran harminc éves gépeknek egyedül a javítási költsége milliós őszszeget tesz ki évente, tehát az iparág már csak ezért is — de elsősorban a több és olcsóbb termelés végett — nagyon rászorult a gépi fejlesztésre. A Fővárosi Szűrés Bőrkikészítő Üzem például csak egyetlen import kaparógép beállításával 40— 50 munkás termelését el tudja végezni. Ezért tervezik. hogy központi műhelyt hozzanak létre, mely a speciális javításokon kívül új gépek kialakításával is foglalkozna. Foglalkozott még az előadó az üzemek egymás közötti kapcsolatának kérdésével, valamint részleteiben kitért az egyes vállalatok legfontosabb problémáira. Többek között a Szegcdi Ecsetgyárról megállapította, hogy dicséretre méltó fejlődést ért cl 1957 óta, 30 százalékkal növelte a termelését és jelenleg már jelentős exporttevékenységet is lebonyolít. Hibája viszont, hogy az ecsetgyártás nincs még kellőképpen mechanizálva. Vita, és hasznos javaslatok Az előadást széleskörű vita követte, melynek során nagy jelentőségű javaslatok hangzottak el az iparág további fejlesztésére. Általában megegyeztek a résztvevők az exporttevékenység lehetőség szerinti fokozásában, ugyanakkor javasolták, hogy a hazai ipar bizonyos mérvű lemaradása miatt szervezzenek külföldi tapasztalatcseréket. Egyetértettek egy központi műhely létrehozásával, melyre az a javaslat hangzott el, hogy úgy oldják meg, miképpen az anyagbeszerzést. A kefeipari vállalatoknak ugyanis működik egy beszerző csoportja Budapesten, ahova a létszámot az egyes üzemek biztosítják. Kifogásolták, hogy a Szabványügyi Hivatalban nincs külön előadója a kefe- és ecsetiparnak, ami állandó vitákra és súrlódásokra ad okot. A szőrbegyűjtés emelésére javasolták, hogy méltányosabb, nagyobb árat fizessenek például a sertéssörtéért, mert az országosan államilag évente levágott sertésmenynyiség kétszeresét teszik ki a magánvágások, melyekből semmi nyersanyaghoz nem jutnak, az előbbi pedig nem elegendő. Ha a magánvágásokbol eredő sörtemennyiséghez hozzájutnának. nemhogy drága pénzen külföldről kellene behozni ilyen anyagot, hanem még exportra is jutna. Felszólalt a konferencián Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának vezetője is. Elmondotta, hogy a jövőben fokozott gondot fordítanak e jelentős iparág fejlesztésére. Az iparág országos műszaki konferenciája ma folytatja tanácskozását az MTESZ Széchenyi téri helyiségében. Ú

jságok hasábjain, értekezleteken, gyűléseken, általában sokat foglalkoztunk az elmúlt hónapokban az életszínvonal pénzben, bérben kifejezett emelkedésével. Ezzel szemben a pénzben ki nem fejezhető — ahogy mondani szokás — a borítékban nem található dolgokkal, mint például a munkás egészségének védelmében bekövetkezett változásról már jóval kevesebb szó esik. Pedig ez is éppen olyan könnyen és mindenki számára érthetően lehet magyarázni, mint ami a fizetéskor a borítékban jelentkezik. Hogy a dolgozók egészségügyi ellátása terén Szegeden és környékén milyen hathatós eredmények születtek, jellemző az, ahogy például a járási és városi körzeti orvosi hálózat fejlődött. A városi orvcsok legnagyobb része már körzeti rendelőben működik és csak kis százaléka dolgozik magánrendelőben. Szegeden a 31 körzeti orvosból csak kettő dolgozik csak magánrendelőben/ A körzeti rendelők biztosítják a modern, szocialista betegellátást. Olyan felszereléssel rendelkeznek, amilyent a körzeti orvos a magánrendelőben nem tud biztosítani. Az orvosok mellett asszisztensnők segítenek, így az egyedüli orvosi munkára több ideje jut az orvosnak. A szakorvosok általában jól képzettek és munkájukat lelkiismeretesen végzik el Csongrád megye területén. Több rendelőintézetben új szakrendeléseket vezettek be. Például Szegeden reuma, Hódmezővásárhelyen ugyancsak reuma és ideg, EKG és urológiarendelést. A

dolgozók gyógyszerellátása is magasfokú. A gyógyszeriparunk által termelt összes, a gyógyítás szolgálatában álló készítmények felírhatok a biztosítottak részére, SZTKteherre. Sőt a külföldi gyógyszerek közül is mindazok! amelyek a betegek gyógyításához feltétlenül szükségesek. 1953-ban egy hónapra Szegeden 616 800 forint, 1958-ban pedig már egy millió 190 ezer forint gyógyszerköltség esett. Az egy főre eső gyógyszerköltség 1956-ban 9 forint 65 fillér, az idén pedig már 16 forint volt. Gyógyászati segédeszközök nagymérvű juttatása Csongrád megyében főleg gumiharisnyából, lúdtalpbetétből és szemüvegből az országos átlagon felüli. A kórházi ágyellátottság is az országos átlaghoz viszonyítva jónak mondható. Országosan tízezer lakosra 67 ágy jut, Szegeden a klinikákkal együtt 179, Csongrád megyében viszont 91. Jelentősen fejlődött 1945 óta a munkások betegellátása az üzemekben. Létrejött az üzemi orvosi hálózat. Szegeden majdnem minden 500 fizikai dolgozót foglalkoztató üzem rendelkezik üzemi orvossal. Egyes nagyüzemekben már szakrendelések ís folynak, nőgyógyászat és fogászat. Az üzemorvosi hálózat nagy tehermentesítést jelent a rendelőintézetnek. 1958 második negyedévében Szegeden az üzemorvosok 18 ezer szűrővizsgálatot végeztek el. Hatszáz esetben nyújtottak elsősegélyt és mintegy 26 ezer egyéb vizsgálatot végeztek. A krónikus betegeket viszont gondozásban tartják. Az üzemorvosok a betegellátás mellett közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a dolgozókkal minden egészségügyi vonatkozású kérdésben. Gondot fordítanak az egyéni és üzemi higiéniára és nevelő munkát végeznek e téren is. A munkások egészségvédelmét szolgálják az üzeÉrdekes tudományos bejelentések a bécsi biokémiai kongresszuson: Gausze szovjet kutató autibiotikus kísértetei a rák ellen A Bécsben folyó nagyszabasú nemzetközi biokémiai kongresszus szerda esti ülésén — mint az Esti Hírlap kiküldött tudósítója jelenti — a kelet és nyugat tudósai elhatározták, hogy az 1961ben összehívandó legközelebbi kongresszusukat Moszkvában tartják meg. A kongresszus légkörére jellemző, hogy a mintegy 250 főnyi amerikai küldöttség egyöntetűen támogatta a javaslatot, hogy a szovjet főváros legyen a következő összejövetel színhelye. A szerdai ülésen Gausze szovjet tudós feltűnést keltő tájékoztatót nyújtott be legújabb kutatásairól, amelyeknek célja antibiotikumok (penicillin, sztreptomicin stb.) felhasználása a rákos daganatok gyógyítására. Gausze professzornak sikerült bizonyos baktériumoknál — amelyek anyagcseréjük megbolygatása következtében rákszerű tüneteket mutattak — bizonyos antibiotikumok hatásosságát megállapítani. E módszernek már kezdeti gyakorlati eredményei is vannak. Hatásosnak bizonyultak az antibiotikumok a fehér egereknél is, megakadályozzák a rákos szövetcsomók növekedését. Gausze hangoztatta: „Ez még nem jelenti azt, hogy megtaláltuk az emberek számára is alkalmas rák-gyógyszert, de az eddigi eredmény azzal biztat, hogy jó úton haladunk a cél felé.* Werner Kuhn baseli egyetemi tanár szintén nagy fontosságú bejelentést tett. sikerfiit műan.vagfonal segítségével híven utánoznia az emberi és az állati izmok működését. A további kutatások szerinte lehetővé teszik majd, hogy a rokkant embereket nylonból készült mesterséges izmokkal lássák el. Kuhn professzor egyszerű kísérlettel támasztotta alá közlését. Vízzel telt üveghenger aljára fémsúlyt helyezett, azután műanyagfonalon lüggő horgot bocsátott a vízbe, úgyhogy a horog alsó vége néhány centiméterrel a súly felett maradt. Ezután nátronlúgot öntött a vízbe, aminek következtében a fonal annyira kinyúlt, hogy a horgot be lehetett akasztani a súlyon levő karikába. A professzor most kénsavat töltött a hengerbe. Erre a műanyagfonal összehúzódott és felemelte a súlyt A baseli biokémikus megmagyarázta, hogy a műanyagfonal mozgását a szervetlen vegyi befolyás váltotta ki. A fonál épp olyan munkát végzett, mint az izom. Ez azért volt lehetséges, mert vegyi folyamatok segítségével sikerült vegyi energiából közvetlen mechanikai energiát nyerni. Erre a természetben csak az élőlények izmai képesek. Jóllehet, az izmokat az élő szervezetben energiával az égési folyamatok táplálják, Kuhn professzor bízik benne, hogy ugyanilyen módon lehetséges lesz a műanyagfonalat is energiával telíteni. Ez esetben gyárilag lehet majd nylonizmokat előállítani azoknak, akiknek kezét-lábát amputálták, vagy végtagjai bénák. A bécsi nemzetközi biokémiai kongresszus szombaton fejezi be munkáját. mekben létesített tisztasági fürdők és a Szegedi Kenderfonógyárban felállított gyógyfürdők. Mindezek az üzemorvos felügyelete alatt állnak. O

lyan tapasztalatok is akadnak azonban a kormány jó egészségügyi politikája ellenére, hogy biztosított dolgozó és főleg a nagyüzemi fizikai dolgozók esetenként elégedetlenek a társadalombiztosítási betegellátással. Az orvosi vizsgálat néha nem alapos. A betegeket egyik rendeléstől a másikra küldözgetik. Nincs közvetlen kapcsolat az orvos és a beteg között. Nincs egyéni foglalkozás a betegekkel. Az orvosok modora ellen is több ízben merült fel panasz. Az ápolónők magatartásában is található sok javítani való. Kórházi felvételre pedig sokszor sokáig kell várakozni. A körzeti orvosi ellátásra panaszkodnak a legtöbbet a dolgozók. A hiányos szolgáltatás oka többek között az is, hogy Csongrád megyében még mindig 13 orvosi állás betöltetlen. Ebből öt Szegeden. Emellett vannak hosszabb időn át betegállományban levő körzeti orvosok. Munkájukat helyettesítéssel látják el. Vagy az egyetemi elméleti intézetek fiatal orvosai vállalnak Szegeden körzeti orvosi helyettesítést. Természetesen mindkét megoldás messze van ahhoz, hogy tökéletes legyen. Nehezíti a jó ellátást az, is, hogy az éjjeli ügyeletes szolgálat nagyon kimeríti a körzeti orvosokat és a 10 órás éjjeli ügyeleti munka után fáradtan végzik rendes napi munkájukat. A

^ltalános panasz a dolgozók részéről az is, hogy a váróhelyiségek túlzsúfoltak és hosszú a várakozási idő. A szakorvosi óraszámot egészségügyi kormányzatunk évről évre emeli, azonban a rendelőintézetek helyiségei az egész megye területén mindenütt 20—30 évvel ezelőtt létesültek. Az akkori beteglétszámhoz méretezték és a mai nagy biztosítotti beteglétszám mellett már nem felelnek meg a követelményeknek. A szegedi városi rendelőintézet zsúfoltságához az is hozzájárul, hogy Szegeden a honvédség ellátása is nagyrészt a rendelőintézet szakrendelésein folyik. Igen sok a szűrővizsgálat, katonaság, közép-, felsőiskolai és ipari tanulók vizsgálata. A szűrővizsgálatra várakozók a betegek közé keveredve többnyire zajossá, hangossá teszik az egész épületet, zavarják a betegeket és az orvosokat egyaránt. A szegedi rendelőintézet zsúfoltsága miatt csupán 6—7 perc például a belgyógyászati szakrendelés átlaga. Ugyanerre a vizsgálatra Hódmezővásárhelyen 10—12 percet tudnak fordítani. A túlzsúfoltság miatt természetesen panaszkodnak némelyek és segíteni is kell ezeken a panaszokon. Előreláthatóan rövid időn belül bővítik a szegedi rendelőintézetet is és ezzel további jelentős lépéssel halad előre a dolgozók egészségvedelme és betegellátása. M

indent összevetve: ha ' a nagy jelentőségű fejlődés mellett ittott hiányosságok fordulnak is elő, ezek mind leginkább abból adódnak, hogy sokkal több ma a biztosított dolgozó és évről évre szaporodik számuk. Egyre többen részesülnek S kedvezményes, illetve betegellátásban, gyógykezelésben. Általában tehát a dolgozók ellátása szélesedik és javul, ha egykét hiányosságról beszélhetünk is. Az egészségügy védelmében, a betegek gyógyításában tevékenykedők feladata, hogy az elkövetkező időkben megszüntessék ezeket a hibákat, amelyek általában rontják a különben fejlődő, erősödő munkás-egészségvédelmet. Nagy Pál