Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

Szerda, 1958. szeptenfter 24. A kerületek valamennyi oktatási intézményében jól felkészültek a fűtési szezonra jó minőségű szén, új cserépkályhák tárják a telet Számvetések idején A szülő nyugodt, ha a gyermeke az iskolában, óvójában, a napközi otthonban van. Tudja, hogy jó kezekben van fia, lánya, tanítják, „évelik, s gondoskodnak róla. A kerületi tanács költségvetésében évről évre nagyobb összeget biztosít az skolák, óvodák fejlesztésére. Nem elégszik meg puszta létezésével, hanem tökéletesíti, fejleszti azokat. Otthonossá, barátságossá teszik a gyermekek második otthonát. Az otthonná tétel egyik feltétele télen a kellemes meleg. Hideg teremben, nagykabátban ülve nem lehet tanítani. Figyelmetlen lesz a A kerület valamennyi óvodájában cserépkályhával fűtenek majd. A tiszaparti, a Bérkert utcai, a József Attila-telepi általános iskolában és a DuAz idén a rókusi iskolában 16 kályhát cseréltek ki. A béketelepi, az Avar utcai, a Kossuth Lajos sugárúti, a petőfitelepi óvodában is az gonics utcai leányiskolában idén építettek cserépkályha is kicserélték a vaskályhá- kat. Fokozatosan itt is vakat. Az idén a Juhász Gyula lamennyi vaskályhát kicseískola tantermeiben építet- rélnek. A cserépkályha soktek cserépkályhákat. Jövőre kal ideálisabb fűtési eszköz, a Dózsa György iskolán lesz s különösen jól bevált a váltott tanításnál, hiszen itt délután is szükség van a a sor. A második kerületben is hasonló jóról tudunk beszámolni. Itt is felkészültek a leghidegebb télre. Ha a szokottnál hidegebb lesz a tél, akkor sem lesz fennakadás. melegre. A harmadik kerületben az általános iskolák gondnokságán külön beszerzési tervet készítettek. Pontosan ütemMinden kulturális mtez- terv szerint vásároltak az isményben bőven van jó mi- kólák számára, nőségű szén. Ebben a kerütanuló, ideges a tanár, nem létben is cserépkályhákkal megy a munka, de egyben cserélik ki a régi, elavult egészségtelen is. Az elmúlt vaskályhákat. években — igaz nem a ta:iacson múlott — bizony gyakran találkoztunk ilyen képpel. Vagy a tüzelő, vagy a kályha volt okozója a hidegnek. A kerületi tanácsok iSen Si ezenJÜk- -MSTS^^ j Az első kerület valamenynyi oktatási intézménye — iskola, óvoda, napközi otthon — pincéjében ott áll a téli tüzelő. A harmadik kerületben az iskolák, az óvodák, a napközik téli tüzelőjéért 120 ezer forintot fizettek ki. A fűtési berendezés korszerűsítésére ebben a kerületben 60 ezer forintot fordítottak. Ebből a pénzből többek között 50 darab cserépHazafias Népfront ke- kályhát építettek. Ebből jutott a Földműves utcai általános iskolának, a Szél utcai, a Szabadság téri óvodának és a mihályteleki általános iskolának. 4 kereskedelmi dolgozók látogatása az szemekben Értékes lelet „ ,. , . , , A Zsitomir-területí CserHazatias Népfront üdvözölte vonnij faluban egy magán?...g7ar . dolgozott, majd a ház kertjében bronzérmét délelőtt az állami kereskedelem jubileumi ünnepségei alkalmából két nagy üzemet keresett feL Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalathoz és a Ruhagyárba látogattak Idejében, már kora ta- el a kereskedelem dolgozói, vasszal, nyár elején be- A Ruhagyárba 35 kereskeszerezték a szükséges fű- dö tett baráti látogatást. A főanyagot. gyár hangos bemondóján a nye^fó lÍüEű s^bÍ f - a?IgOZOU' 3 ház kertjében oronzermer nye a jo minőségű szen. Bo- küldöttség ket csoportra sza- találtak amelvnek efvik ölvén válogathattak a szenek kadva látoeatta mee az J amely nek egyik olközött mla akkor A TTT7FP „ latogatta meg az da]an Marx Karoly arckepe fríkem'A^e^^ofk bX SsSedelm^üa- f^f ^ ^^ fűtőberendezésének megfele- faf a ^S^/TCX- ^jeS^Kifsf'ISfö loen vásárolták meg a sze- tilnagykereskedelmi Vállalat Efe Károly. 1818neL dolgozol végigkísérték a ru- ifm« A kerületben fokozatosan hagyártást. Ma délután 2 a- arm_ má,ik - itt ismét hivatkozhatunk órakor az Élelmiszerkiskeres- két egXkuS kéz látatanacs pénzügyi terveire— kedelmi Vállalat küldöttsége ^tó ^ hártS^Tn t a fűtési be- a Szalámigyár dolgozóit ki ^SS^ kövS tenCKZeSt* resik feL ző szavak: -Kölcsönös segítség és felvilágosítás szövetsége**. A területi néprajzi múzeum munkatársai megállapították, hogy az érmét A nópfrontmozgalom kialakulásáról, a nemzeti össze- 1906-ban az Egyesült Állaíogás hagyományairól, jelentőségéről előadássorozatot ren- mokban, a szocialista párt dez a szegedi népfrontbizottság, a szakmaközi bizottsággal egyik szervezete készítette, együttesen. Az egyetemen és utána a kiskereskedelmi vállalatoknál nagy tetszéssel fogadták az érdekes és sokoldalú előadást, amelyet az elkövetkezendő napokban a szegedi üzemekben, szövetkezetekben, különböző vállalatoknál és intézményeknél is megtartanak. Különösen a szocializmus felépítése érdekében tanúsított hazafias erők összefogásáról tárgyalnak a gyűléseken. A népfrontmunka hírei dolgo- remtéséhez. Természetesen jai sorában lyenkor ősszel a zó parasztemberek minden egyéni gazdának ma- kommunisták mindig számvetést ké- gának kell eldöntenie, hogy szitenek és megvizsgáljak, a gazdálkodás új útjára I mit fizetett az esztendő termé- lép-e. A szövetkezetekbe se, munkája. Az általános való belépés önkéntes és a terméseredmények — bár az legkisebb erőszakoskodás, aszály a szegedi járásban is kényszer sem tűrhető. kedvezőtlenül éreztette hatását — jók, kielégítőek. Nincs abban semmi külöszegedi járás községei és falvai kommunistáinak, a tsz-ek nos, ha a számvetések ide- tagjainak nagy a felelősségük és a szerepük abban, hogy tovább erősödjék és új, viruló hajtásokat hozzon a szövetkezeti tagok jövedel- szövetkezés. Általában eljén a gondolkozó dolgozó parasztok összehasonlítják a maguk és a mét. Mert éppen a jövedelem az, amely perdöntően eldönti a paraszti jelen és jövendő útját. S az összehasonlításból a szegedi járásban is általában a szövetkezetek kerülnek ki győztesen. — Az is nagyon jelentős, hogy s szövetkezetek tagjai a magasabb jövedelmet lényegesen kevesebb kétkezi munkával, a gépek segítsémondható, hogy a kommunisták az önkéntesség elvének szigorú megtartásával, baráti eszmecserékkel, a tszek eredményeinek ismertetésével közreműködnek, hogy az egyéni gazdák közül többen szakítsanak a régi, megszokott és megcsontosodott kisparcellás földműveléssel. A járás párt-alapszervezeteiben nagyon helyesen gével érik el. A sándorfalvi egyéni gazdák is- vannak és Rózsa Ferenc, a röszkei Le- rájuk is vonatkozik a szönin, a deszki Kossuth Ter- vetkezetbe való belépés önmelőszövetkezetekben például előzetes számítások szerint egy munkaegység értéke 40—50 forint körül mozog és ehhez jön még a háztáji gazdaság haszna minden tag részére. Ha csak a puszta számokat nézzük — és kéntesséee. Ám a faluban és a községben a pártonkívüli egyéni gazdák azt várják a párttag egyéni gazdáktól, hogy ők legyenek az elsők új tsz-ek megalakításában, s adjanak ehhez segítséget. Nem is beszélve a kommunem számítjuk a legnehe- nista funkcionáriusokról. zebb mezőgazdasági munkák géppel való elvégzését —, már akkor is feltétlenül azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a dolgozó parasztok részére a gazdagabb, kulturáltabb életet a szövetkezés hozza. A mezőgazdasági nagyüzemek ezzel együtt — éppen a magasabb és olcsóbban elért terméseredményekkel — az egész lakosság jobb ellátásához is segítenek. A szövetkezeti mozgalom előrehaladása tehát nem csupán a falu problémája, hanem közügy, összefügg a város, a dolgozó emberek olcsóbb és több mezőgazdasági termékekkel való ellátásával. Ezért és az igazi paraszti felemelkedésért ajánlja a párt a dolgozó parasztoknak a szövetkezést. Kimondja világosan, hogy nem mondhatunk le — és nem is mondunk le — a szövetkezeti útról, amely elengedhetetlen a szocializmus megteTiszaszigeten a kommunisták kezdeményezték egy új szövetkezet létrehozását és annak természetesen ők maguk is tagjai. Nagyon helyesen — mivel a lehetőségeik jelenleg olyanok — első ott vannak a élén Dudás Imre elvtárssal, a község párttitkárával. A Munkásőr Tsz-ben lévő kommunisták találóan mondották: »Mi beszéltünk a termelőszövetkezet jelentőségéről és meggyőződéssel vallottuk, hogy a parasztnak ez hoz igazi felemelkedést. Ügy gondoltuk, a szavakhoz gyakorlati tettekkel kell járulni és ezért lettünk tagjai a tsz-nek. Bizony furcsa lett volna, ha alakul egy tsz és az egyénileg gazdálkodó kommunisták kívül maradnak azon«. Ügy tartja az egyik szólásmondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Nos, van ebben igazság. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a jó bort meg kell ismertetni, megmondani, hogy hol található ilyen bor. A szövetkezetekről, eredményeikről és életükről is beszélni kell, megismertetni azokat az egyéni gazdákkal, hogy könnyebb legyen dönteniök. A szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság uralkodóvá tétele a szegedi járásban sem máról holnapra való teendő; nagyon sok munka és türelem kell hozzá.-De már most végeznünk kell ezt a munkát" falvak, községek kommunistáinak, a szövetkezetek tagjainak. A szövetkezetekről és a tagság jövedelméről azok tudnak a legjobban. beszélni, akik maguk is ott élnek. Most a számvetések idején típusú szövetkezetet hoznak — amikor hamarosan évvélétre, amely azután később, ha a tagság úgy dönt, leggi zárszámadásokra kerül sor a tsz-ekben — baráti jó szófejlettebb formájúvá alakul- val miért ne ismertetnék élehat. Az alacsonyabb típusú szövetkezeti formáknak, a szakcsoportoknak is nagy a jelentőségük, hiszen az egyéni gazdák itt ízlelik a szövetkezést, itt szereznek tapasztalatokat. Ezek után tűket, évi jövedelmüket a szövetkezetek tagjai?! Ehhez pedig a segítséget a tsz-ek kommunistáinak, a községek pártszervezeteinek szükséges adniok. Deszken sem kell szégyenkezniük a szömár könnyebben megy az vetkezet tagjainak, van és B elhatározás magasabb formájú szövetkezet alakítására. ordányban — amint ezt már lapunkban is jelentettük — hármas típusú termelőszövetkezet alakult Munkásőr néven. A község pártszervezete nagy segítséget adott a szövetkezet megteremtéséhez és tagKözvéleménykutató lapot bocsátott ki a Hazafias Népfront szegedi kulturális bizottsága és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A kérdőívre írják a különböző munkaterületen dolgozók véleményüket, hogy milyen képzőművészeti alkotásokkal szeretnék díszíteni lakásukat, üzemüket, munkahelyüket, vagy a várost. Közlik, milyen témájú festményeket kívánnak. Számos szobrászati, grafikai alkotással kapcsolatosan tesz fel kérdéseket a közvéleménykutató lap. Eddig több, mint ezer kérdőívet töltöttek ki Szegeden. A közvélemény kutató lapok értékelését most végzi a Hazafias Népfront kulturális bizottsága. A kérdőívhez mellékelt tárgysorsjátékra jogosító szelvények sorsolására előreláthatóan mintegy 2 hét múlva kerül sor. A Hazafias Népfron-t mellett működő városi békebizottság tagjai ellátogatnak a szegedi üzemekbe, intézményekbe és beszélgetnek a dolgozókkal a béke megvédésének időszerű kérdéseiről, munkájukróL Az egyetemen tett látogatásuk is igen hasznos volt, s tapasztalták az értelmiség békeaikaratát, tevékenységét. A látogatásokat tovább folytatják a békebizottság agjai. Búza László akadémikus, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke részt vett a Lengyelországban nemrég lezajlott nemzetközi jogászkongresszuson. A Hazafias Népfront szegedi jogászcsoportja rendezésében rövidesen beszámolót tart a nemzetközi jogász-kongresszuson szerzett élményeiről. A Hazafias Népfront harmadik kerületi bizottsága kezdeményezésére Mihályteleken összefogtak a Rákóczi és a Dózsa utcai lakosok és társadalmi munkában segítkeznek a két utca aszfaltjárdájának elkészítésében. A héten befejezik az előkészítő földmunkát és aztán már zavartalanul tudják végezni az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói a járda betonozását, aszfaltozását. Ezzel a társadalmi munkával a két utca lakosai jelentősen meggyorsították és olcsóbbá tették a járdaépítést. Ugyancsak a harmadik kerületi népfrontbizottság és a nőtanács az elmúlt vasárnap a szülők és különösen a gyerekek kívánságának tett eleget, amikor a Rákóczi utcai kultúrhelyiségben a móravárosi lakosok számára bábszínházat adott át. A bemutató előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a nézőtér és a jelenlevő többszáz gyerek nagy tetszéssel, s örömmel fogadta az érdekes bábelőadást, amelyet többször megismételnek. Vázlat egy szövőnőről Minden gyárban szép számban akadnak munkások, akikről, ha nem is tettek valami nagyot, világraszólót, mégis bátran el lehet mondani, hogy élenjárnak a szocializmus építésében. Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat egyik ilyen munkásnője Maróthi I. Sándorné szövőnő. Huszonhárom esztendeje áll a gépe mellett és gyártja a ponyvát napról napra, mely ki tudja, merre, hova kerül. Lehet, hogy sátor lesz belőle, mely alatt vidám menyegzőt ülnek, de az is lehetséges, hogy valamelyik tengerjáró hajón 1111 Mt Ü33s>>i » 1 'IPllfeyf 1 M4 " I * ^^WM'Á * > Wmmé* > f ^ - V ^ b* mmM K;i*í m - -A.I..........._.M iííi-iii-iá;;*; :Í?:i járja be két kezemunkája a fél világot. Annyi azonban bizonyos, hogy fontos a többi embernek, hogy jó legyen ez a ponyva. Ezért szövi évrőlévre nagy gondossággal a fonalak mérföldjeit, melyeket, ha egyvéigtébe raknánk, többször körülérnék a Földet. Sok év múlt el, Maróthiné munkája ellen még sem volt sohasem minőségi kifogás. No és a mennyiségm Ál P gel sincsen hiba. Nem adja alább az átlagos 108 százalékos teljesítménynél, de volt, amikor már 112 százalékot is elért. Lehet ennél időnként esetleg jobb eredményeket is elérni, de nála éppen az az értékes, hogy mindig egyenletesen, jól dolgozik, hősiesen megbirkózik még a nyári kánikulával is, ami a szövőnők réme, mert károsan befolyásolja az anyagot és az embert egyaránt Hosszú pályafutása alatt szerzett gazdag tapasztalatait már sok fiatalnak atadta, jelenleg is tanulót nevel, aló majd átveszi az idősek helyét. Maróthiné sem fiatal már, túljár az ötvenen, de mint ahogy maga is mondta, még sok évig el akar járni a gyárba. Sok munkásév van már mögötte, de nem érzi magát fáradtnak. A maga gondja-baja mellett jut ideje mások dolgaival is törődni. Helyettes titkára a nőbizottságnak, s mint ilyennek is meg van a maga munkája. Sok a nődolgozó az üzemben, sok a probléma, s ezek megoldását segíti elő ő is a maga módján, s ez sem lebecsülendő. Az ember azt hihetné, hogy a becsülettel végzett üzemi munka után otthon, a gyár kapuján kívül már csak a pihenésnek szenteli idejét. Ez sem így van. Künn a városban várja a közélet. Elnöke az I. kerületi tanács egészségügyi állandó bizottságának, amelyik társadalmi munkában őrködik a lakosság egészsége fölött. Beszámolóin szívesen vettek részt lakótársai. A munkások nyelvén ismertette a közügyeket, s választói kéréseit, panaszait, javaslatait mindig készséggel tárta a végrehajtó szervek felé. Maróthi Sándorné egy a sok, odaadó munkát végző dolgozó közül. A munkában való helytállásáért már több kitüntetést és jutalmat kapott — amit pedig ezenfelül a közösségért végez, azért munkástársai megbecsülésében részesül. S ez az egyik legnagyobb jutalom a világon. szépen lesz mit aprítaniok a tejbe. A szövetkezet eredményeinek tényei, maga az élet sok érvet ad itt is a kommunisták kezébe, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit megmutassák. A községi pártszervezet sajnos, nem kielégítően hasznosítja ezeket; s maga a község kommunista tanácselnöke sem törődik gondos alapossággal a tsz-mozgalommal, kérdéseivel. Az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak és vezetőiknek pedig mindenütt egyik fontos dolguk megfelelő figyelfnet fordítani a szövetkezeti mozgalomra. Bakson és Csengelén is megalakult a szövetkezeteket előkészítő bizottság s a helyi pártszervezet és a tanács segítségével a két faluban is új és nagyobb hasznot hozó úton indul majd el az egyénileg dolgozó parasztok számottevő csoportja. A

jövő, amely a mában érik, a szövetkezeti; nagyüzemi gazdaságoké és ezt idei eredményeik is igazolják. Nem hivalkodásból, de az egyénileg dolgozó parasztok tájékoztatására a falvak kommunistái, a termelőszövetkezetek tagjai ismertessék ezeket az eredményeket szépítgetés nélkül, s ne hallgassák el a problémákat sem. A tények, az őszinte szavak előbb-utóbb biztosan gyarapítják a szövetkezeti útra térők számát. Morvay Sándor Folyamatosan érkezik a citrom ezentúl Valamennyi fűszerüzletben a vásárlók legnagyobb csodálkozására bőven van citrom. Az idén folyamatosan kapott Szeged citromot. S ilyenkor nyáron, a gyümölcsszezon idején bizony nem olyan kapós cikk, mint télen. Sok üzletvezető idegenkedett a cikk árusításától. A városi tanács kereskedelmi osztálya határozatot hozott, s ebben kötelez minden árudavezetőt a citrom árusítására. A folyamatos szállítás és az "illetékesek** ígérete bíztató; télen is lesa citrom, sőt a nyári szállttá* sokat megduplázzák.