Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

455 Kedd, 1958. szeptember 16. HRUSCSOV FELJEGYZÉSEI a szovjet oktatási rendszer átszervezéséről Az iskola neveljen jobban az életre — Egyetem és termelő munka — Országos vita indul A legkorszerűbb pedagógiai mó szerekkel nevelődnek a jövő szakmunkásai a jubiláló szegedi iparitanuló intézetben Moszkva, szeptember 22. A szovjet lapok közlik Hruscsovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnöksége által jóváhagyott feljegyzé­seit az Iskola és az élet kap­csolatának megerősítéséről, a szovjet népoktatás rendsze­rének további fejlesztéséről. Hruscsov feljegyzésében megállapítja, hogy míg a forradalom előtti Oroszor­szágban az elemi- és közép­iskolákban összesen 9 600 000 tanuló volt, az 1957-58-as tanévben ez a szám 28 700 000­re növekedett, a felnőttek is­koláját is beleszámítva pe­dig 30 600 000 volt. Hruscsov kifejti, hogy a tízosztályos szovjet Tslcola jelenleg nem oldja meg az ifjúságnak az életre való előkészítését. Hangsúlyozza: a szovjet iskola feladata nemcsak az, hogy olyan sok­oldalúan képzett embereket készítsen elő, akik jól is­merik a tudományok alap­jait. Feladata egyúttal az is, hogy az iskolákból olyan emberek kerüljenek ki, akik képesek rendszeres fizikai munka végzésére. A vállala­tok és kolhozok társadalmi­lag hasznos munkájába ki­vétel nélkül be kellene kap­csolni minden tanulót a VII —VIII. osztály elvégzése után. A középfokú oktatás két része A javaslat szerint a közép­fokú oktatást két részre kel­lene osztani. Az első hét, vagy nyolc esztendeig tarta­na, ezen a fokon a tanulás mindenki számára kötelező lenne. A második rész 2—3 esztendős tanulmányi idő­szakban biztosítaná a szak­képesítés elnyerését külön a város és külön a falu igé­nyeinek figyelembevételével. A javaslat lehetségesnek tartja a továbbtanulást a termelőmunka végzése köz­ben is. A középfokú oktatás má­sodik állomása során Hrus­csov. célszerűnek tartja az esti iskolákon és levelező tanfolyamokon történő ok­tatást, úgy, hogy az ifjúság nem szakad el a termelő munkától. A javaslat hang­súlyozza: már az iskolákban el kell kezdeni az ifjúság előkészítését a társadalom javát szolgáló hasznos mun­kára. A javaslat szerint a tanuló fiatalokat hetenként két-három napra mentesíteni kell a termelő munkától. Az átmenet Hruscsov rámutat: a java­solt átszervezés végrehajtá­sához három-négyesztendős átmeneti időszakra lesz szük­ség, amely alatt a jelenleg fennálló tízosztályos iskolák számát nem szabad csök­kenteni. Javasolja a továbbiakban a szovjet felsöiskolai rend­szer átszervezését olyanfor­mán, hogy a fiatalok meg­ismerhessék szakmájuk gya­korlati oldalát is. Olyan fia­talokat vegyenek fel tehát a felső tanintézetekbe, akik­nek már van élettapasztala­tuk, elsajátították a gyakor­lati munkát és készséget mu­tatnak a tanulás folytatasára. A javaslat hangsúlyozza, hogy a szovjet főiskolai rend­szert elsősorban az esti és levelező oktatás vonalán kell továbbfejleszteni. A felső tanintézetek többségé­ben az első két-három ok­tatási év alatt nem szabad a diákokat a termeléstől el­szakítani, és csak tanulmá­nyaik utolsó két esztende­jében kell a hallgatókat tel­jesen felmenteni a termelő munkától. A felsőiskolákban széles alapokat kell biztosítani a diákok gyakorlati munkájá­nak, különösen pedig a vál­lalatok és nagyobb gazdasá­gok mellett kell ilyen isko­lákat létesíteni. Hruscsov vé­gül ajánlja, hogy a feljegy­zésben foglalt javaslatokat tanácsi és pártvonalon, majd a sajtóban is széles körben vitassák meg. A vita után a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsai Hozzanak végérvényes rendelkezéseket az iskolarendszer átszerve­zéséről. A korszerűtlen vezetékek miatt akadozik a gázellátás Szegeden A gázgyár igazgatójának nyilatkozata Ezerhatszáz ipari tanuló szedi magába Szegeden jö­vendő szakmájának ismere­teit. A Móra Ferenc Iparita­nuló Intézetben helyiipari, építőipari és mezőgazdasági gépészeti oktatás folyik. S hogy mennyire más ez az oktátás, mint a múltban, azt csak akkor láthatjuk, ha el­látogatunk közéjük. A szegedi intézet egyéb­ként is megszokta a látoga­tókat, akik nemcsak Szeged­ről és az ország különböző részeiből, hanem külföldről is eljönnek ide. Nemrégi­Érdekes példát is említett ezzel kapcsolatosan az igaz­gató. Egy G. 35-ös traktor motorjának ismertetése volt az egyik óra tárgya. Milyen eszmei tartalmat lehet vajon ennek ismeretébe beleszőni? Annál is inkább, mert e traktor már kezd kimenni a a használatból. Mégis módot találtak arra, hogy a trak­tor alkatrészeinek megismer­tetésével egyidőben el­mondják, hogy e magyar gyártmányú gépek dol­goznak a messzi Kína, Irak, Egyiptom földjein. Több „Vasárnap lehetetlen Sze­geden főznie — vált szálló­igévé a háziasszonyok kö­zött. Az okos gazdasszony szombaton éjjel főzi meg a vasárnapi ebédet és vasár­nap délelőtt piheni ki a fő­zés fáradalmait. De hétköz­napokon a gázfogyasztás »csúcs-óráiban«, délelőtt 11—1 óra között is igen gyatra a gázszolgáltatás. A Gázgyárban is sok a rek­lamáció. Telefonon, szemé­lyesen mondják el az asz­szonyok a gázzal kapcsola­tos fájdalmaikat. Panaszuk­kal szerkesztőségünket is felkeresték, s mi kérésüket — van a gázzal?* — továbbítottuk Szabados Ist­ván elvtárshoz, a Gázgyár igazgatójához. Kérésükre a következő választ kaptuk: — Nem is tudom, hol kezdjem — szól az igazgató. — Az utóbbi időben való­ban sok a reklamáció, de ezen alig tudunk segíteni. A jobb megértéshez el kell mondanom a következőket: 1928-ban kétezeregyné­hányszáz előfizetőnk volt, most hétezer. Ezenkívül sok egészségügyi, tudományos intézmény, üzem és hivatal tartozik fogyasztóink közé. Ezek fo­gyasztása csaknem meg­egyezik a háztartásokéval. Az elmúlt harminc év alatt tehát lényegesen megnőtt a fogyasztók száma, ezzel szemben alig változott a gázvezeték állapota. A 37 kilométer hosszú vezetékből 54 kilométer 5—8 centimé­ter széles átmérőjű és itt a baj. — Gyárunk termelése tökéletesein fedezi a megnö­vekedett gázszükségletet. Számításaink szerint a jelenlegi kapacitással és a földgáz bekapcsolásával a gáztermelés 1970-ig évi 600—650 új fogyasztó be­TEZ, IS VAI.AMI "Fehér*: Nézd, "Tarka*, milyen eredményesek az ame­rikaiak. Már megtalálták a rakétájukat és az utasát — a tenger fenekén! kapcsolásával is fedezi a gázszükségletet. De a korszerútlein csőveze­ték képtelen továbbítani a nagy gázmennyiséget. — Igyekszünk ezen a helyzeten változtatni — folytatja Szabados elvtárs. — Tervünk szerint 1959— 60-ban hét és fél kilométer vezetéket úi fiunk fel. De ez nem oldja meg a problé­mát. Bővíteni, korszerűsí­teni kellene a vezetékháló­zatunkat, középnyomású vezetékrendszerrel, megfelelő tartálykapacitással tudnánk csak biztosítani a fogyasztók, az intézmények számára kellő mennyiségű gázt. Ez pedig hatalmas összegű be­ruházást igényel. — Nem kell megijedni, lehetőségcinkhez merten se­gítünk. A földgáz bekapcso­lásához minden kés? van. A hálózat és a lefejtő állo­más is üzemképes. Október közepén próbaüzemeltetést végzünk, s ha sikerül, októ­ber végén, de november elején egészen biztos, a földgázt is beve­zetjük a gázszolgáltatásba. Ezzel minőségileg javul a gáz. — Van másik módja is a gázszolgáltatás megjaví­tásának és ez a karbantar­tás. A fővezeték javítása, karbantartása a vállalat kö­telessége. De a házon belüli cső és egyéb szerelvény ja­vítása, karbantartása, kifú­vása, mind a házigazdát ter­heli. Előfordult már nem­egyszer, hegy a lakók pana­szaikat kivizsgálva a belső szerelvények akadályozták a gáz útját. Rendbehoztuk, ki­fújtuk, megjavítottuk, s ra­gyogó lett a gáz folyása. A reklamációk esetén ala­posan megvizsgáljuk a hi­ba okát. s legtöbb eset­ben a házon belüli beren­dezés okozója a hibának. Ezért arra van szükség, hogy az állami házakban az In­gatlankezelő Vállalat, ma­gánházakban pedig a háztu­lajdonos fokozatosan cserél­tesse ki az elavult, tönkre­ment vezetékeket. Mert ezek részben elrozsdásodnak, rész­ben pedig szúk keresztmet­szetük akadályozza a gáz út­ját. — Még egy problémáról kell szólnom, és ez a pana­szok kivizsgálása. Éppen a rossz gázszolgáltatás miatt naponta sok-sok bejelentés érkezik hozzánk. Munkaerő hiányában képtelenek va­gyunk a panaszokat rövide­sen kivizsgálni, a hibákat kijavítani. S ezért újabb rek­lamáció következik. Vala­hogy így: »Már négy napja bejelentettem, hogy rossz a gáz, s nem történt semmi*. Sajnos úgy, ahogy mondtam, kevés az emberünk és — ez béralap kérdése — nem tu­dunk mindenhova eljutni. Türelmet kérünk fogyasztó­inktól, s most még biztatni is merünk, mert biztosak vagyunk abban, hogy a földgáz bekapcsolásával sok probléma megoldódik. győzzük végigjárni és főként végigszemlélni a legkorsze­rűbben felszerelt tanterme­ket és a hozzájuk tartozó, már említett szertárakat. A tantermekben minden a ta­nulók figyelmének összpon­tosítását szolgálja, ezért nem találunk például képeket sem a falon. A guruló ka­tedrán a tanár az előkészí­tett szükséges eszközöket könnyedén beviheti az órá­ra, amely után a szertár szemleltető eszközei között mindent tüzetesen megte­kinthetnek kellő magyarázat kíséretében a tanulók. Az degen nem is gondolná, hogy e szemléltető eszközök­nél is (amelyek többségét Gácsi József igazgatóhelyet­tes készítette), mi mindenre kell tekintettel lenni. Lénye­ges dolog ezeknek a meg­felelő nagyságú mérete, a fi­gyelem felkeltésére a külön­böző színek használata . és ezért sokszor még az erede­ti gépalkatrész sem alkal­mas szemléltetésre, ha az túlságosan kicsiny, vagy na­gyon súlyos. Iparitanuló város terve A szakrajz-teremben a táblát a tanulók rajzlapjának arányos na- A reDÜlőtéri tanulnrészleö g vitásában helyezték el, oldalain megfelelő méretbeoszt ássál. Ez , elősegíti a szakrajzok pontosabb elkészítését. A tanulók mind- meieieiQen 1S rcnOKlVUl egyike a szükséges felszerelést — a vonalzóktól a rajzeszközökig megkapó. Most Ott Újabb — az iskolában díjmentesen kapja meg. Képünkön Kiss Tibor, nagy épületrésszel gazdago­szakismereti tanár fe.eltet egy tanulót. ^ a k?nderfonóg* ár ben a Német Demokratikus ezer dübörög belőlük kül- ?igi /aktaráíj. kaptak meg Köztársaság pedagógiai mód- földön, hirdetve a szocialista }anrpunely céljaira Az epu­szertani intézetéből jártak magyar ipar jó hírnevét, [pt berendezese tökéletesebb itt látogatók, azt megelőzően amely továbbhalad a fejlő- aialaKltasa most folyik, de pedig többször keresték fel dés útján és új technikai el- ™dr mpgkezdodott a szorgal­szovjet vendégek, lengyel, járásokkal már újabb gépek, mas tanulomunka is falai román, bolgár, sőt kínai traktorok kidolgozásával fog- gozott- s elnezve ezt az egy iparitanuló intézeti pedagó- lalkozik. !lyen "Portta nem is surít­* heto, sokoldalú munkát, Országosan amelyet pedagógusok szak­ér npnvf>sii/ó' rktatók közösen végeznek a erenny isino J0V0 szakmunkásai érdeké­tapasztalatok ben, valóban örvendetesnek T .... , , találnánk, ha sikerülne az Ízelítő ez csak a korszerű intézet vezetőinek dédelgetett pedagógiai módszerekből, terve: létrejönne itt a sze­gusok is. Miért e nagy érdeklődés az intézet munkája iránt? Szaktantermi oktatás A kérdésre önként adódik a felelet, amikor valamelyik . „ ... . ® — - — tanterembe belépünk. Ne a ^káwT J0Vend° szak" gedi ipari tanuló város. Az szokásos osztályokra gondol­junk, mert olyat itt nem ta­lálunk. Ehelyett szovjet ta­pasztalatokból kiinduló úgy­nevezett szaktantermi, kabi­né velődnek. S hogy mennyire eredményesen, mutatja az az netszerú oktatás folyik. En- ameiyet a '|eg. nél az egyes tantárgyaknak utóbbi értéke­van saját termük, így példa- lésnél a Mi­ül külön kőműves szakisme- nisztertanács reti, munkagépismereti, trak- kifejezett vö­torvillamossági szakterem rös vándor­stb. A tanteremből közvet- zászlajának lenül nyílik mindenütt a odaítélésével a megfelelő tantárgyhoz szql- kiváló mód­gáló szertár, amely valósa- szertani mun­gos kis múzeumnak, vagy káért. Ezen kiállításnak is beillik a túlmenően a szemléltetőeszközök, model- szegedi inté­lek sokaságával. E modellek zet kapta a kivitelezését különben a KISZ megbízatást, mozgósításában maguk a ta- hogy országo­nulók végezték szocialista san irányítsa a munkaversenyben. mezőgazdasági — Módszertani munkák- gépészoktatás nak ez egyik fő területe — módszertaná­magyarázza a valóságos kis nak kidolgo­remekmúvek között László zására folyó Nándor, az intézet igazgató- munkát. E ja. — A szemléltetés elvé- munkaban a nek minél tökéletesebb meg- ieF°bb érdem valósítására törekszünk, Laszlo Nándor ezenkívül pedig a tanítási ífazgatot. ll_ aanyagban rejlő nevelési el­vek kialakítására. Ez utóbbi azért is fontos, mert nem szakbarbárokat akarunk ne­velni. A szakmai ismeretek­kel is a fiatalokban a szo­cialista ember jellemvoná­WMMMM leti, aki a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézete mező­(Liebmann Béla felv.) Három erőgép gyakorlati bemutató terem ail a mezőgazdasági gcpósztagozal rendelkezésére. Ezekben fordítókorongon mutatják be a trak­torokat. Képünkön Sipter Lajos szakoktató ma­gazdasági gé­sáír akarjuk kialakítani,'Teí- Pésztagozatának 3 G-3S-ös ^^" ^yártmany'ú W­mészetesen anélkül, hogy ez vezetőjeként nemcsak az intézetben, ha- intézet mindhárom — jelen­nem országosan is nagy je- leg igen távol eső - rész­lentőségú munkát végez lege itt dolgozhatna, s a kor­ezen a téren. Nagy segitsé- szerű pedagógiai módszerek gére van egyébként — mint így talán még jobban érvé­mondotta — az a nevelői nyesülhetnének. A javaslat­kollektíva, amely jelenleg az tal most foglalkozik a vá­erőszakoltnak hatna. ítélet orvosetikai ügyben Dr. Kovács Ferenc kun­szentmártoni orvos, a helyi szülőotthon vezetője és két társa betegeiktől a szabályos napi 10 forintos orvosi keze intézetben dolgozik. rosi tanács. Hetvenöt évi munka áll a szegedi iparitanuló intézet az egykori ipartanoda és ipáros­A ... , tanonciskola mögött. Az idei A latogatonak szemre 1B jubileumi esztendőben Posa Az elmélyült tanítás szolgálatában lési díjon felül jelentős ösz- igen megkapó az a környezet, ZsoU az jntézet tanaranak szegeket vett fel. A jovede - ameiyoen a tamtas tolyiK. tollából jelenik meg e há­mét felosztottak a szuloott- A Tolbuhin sugárúti építő- romnegyed százados műit honban dolgozók között, a részlegnél a tágas, virágos történeti feldolgozása könyv­legtöbbet az orvosok kapták, udvar vagy az ízléses tégla- alakban is. S az olvasó aki A szolnoki járásbíróság dr. padokkal felszerelt üde ol- még nem látogatott el' ide, Kovács Ferencet egyévi bor- vasó kapja meg a többi kö- bizonyára ebből is meggyö­•tönre és nyolcezer forint zött az embert. A mezőgaz- ződhet róla, hogy az utóbbi pénzbüntetésre; egyik társát dasági gépésztanulók repülő- néhány esztendő többet adott hathónapi börtönre, a m'ási- téri épületeinél — ahol je- a magyar szakmunkás-kép­kat pedig négyhónapi bör- lenleg 216-an tanulnak — zésnek és az öntudatos em­tónre ítélte. A büntetés vég- pedig az a megragadó, hogy bérré nevelésnek, mint a haá0r°mtéH^PrÓbAa" né8y esztendöve,f folött 1ít korábbi évtizedek egybevéve, időre felfüggesztettek. A? meg csak üres falak emel­ítélet jogerős. kedtek, most pedig alig Lőkös Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents