Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

i: Milyen részeit ismerjük e gépnek? <|— kérdezi Bécs Ernőné tanárnő, a szegedi Móra Ferenc Ipa­• •.ritanuló Intézet mezőgazdasági gépész tagozatának órá­>ján. A kép jobbszélén László Nándor igazgató figyeli a ;;szemléltető oktatást, amelynek kiváló módszereit valósít­ák meg az intézetben. E munkáról lapunk 3. oldalán kö­:; zölt riportban számolunk be részletesebben. XIV. évfolyam, 224. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1958. szeptember 23. Reméljük, hogy a francia nemzetet jellemző józan gondolkodás diadalmaskodni fog A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozata a franciaországi helyzetről Moszkva, szeptember 22. A Pravda szerkesztőségébe sok levél érkezik, amelyek­ben a lap olvasói magyará­zatot kérnek a franciaorszá­gi eseményekre. A Pravda szerkesztősége N. Sz. Hruscsovhoz fordult, mondja el véleményét az említett kérdésről. Az aláb­biakban kivonatosan közöl­jük Hruscsovnak a Pravda hétfői számában megjelent válaszát: — A franciaországi esemé­nyek azt mutatják — mon­dotta —, hogy e nyugati ha­talom sorsa a legszorosab­ban összefügg egész Európa sorsával. Ezekben a napok­ban a régi úton. haladó fran­cia reakció mesterkedései különösen magukra vonják mindazok figyelmét, akik szívükön viselik a béke ügyét. Így természetes, hogy a szovjet nép — bár mara­déktalanul fenntartja elvi álláspontját, hogy nem avatkozik be más orszá­gok belügyeibe — éberen figyeli a franciaországi események fejlődését, mert ezek az események a legközvetlenebbül összefügg­nek az európai biztonság kérdésével. Most, amikor küszöbön áll a népszavazás az új alkot­mány tervezetére vonatkozó­lag, kettőzött erőfeszítések történnek, hogy a törvényes­ség látszatát adják a Fran­ciaországban készülő rend­szerváltozásnak. Ez azért történik, hogy megkönnyít­sék igen messzemenő terveik megvalósítását azok számá­ra, akik megadták a jelet a május 13-i algériai láza­dásra. A személyi diktatúra beve­zetésének terve az új alkot­mány alapján a parlament szerepének semmivé tétele; a legszigorúbb rendőrterror rendszerének megvalósítása, egyes helyeken pedig, pél­dául Algériában, a hitleri módszereket másoló terror bevezetése; az állam kulcs­pozícióinak a katonai klikk kezébe juttatása; a burzsoá demokrácia által adott sza­badságjogoknak is a foko­zatos megszüntetése; az a veszély, hogy megfosztják a munkásosztályt szociális vív­mányaitól, és merényletet követnek el demokratikus szervezetek ellen; mindez akaratlanul az 1933-ban, Né­metországban lezajlott ese­ményekre emlékeztet ben­nünket. Ezért teljes joggal elmond­hatjuk, hogy Franciaor­szág felett megjelent a fa­sizmus veszélye. Az a tény, hogy a francia uralkodó körök a nyílt erő­szak módszereire térnek át, elvetik a burzsoá demokrá­ciát, azt bizonyítja, hogy fo­kozódik a gyengeségük. A francia reakció a fa­siszta rendszert a törvényes­ség zászlaja alatt és De Gaulle tábornok tekintélyét felhasználva szeretné meg­valósítani. Tudja ezt sok francia, aki kijárta a fasizmus elleni harc kemény iskoláját. Nem véletlen, hogy a kö­zelgő népszavazás előké­szítése során a francia nép legkülönbözőbb rétegeinek képviselői egyre aktívab­ban lépnek fel az alkot­mány új tervezete ellen. Mint egy francia közéleti személyiség a napokban ki­jelentette: ezek »az állam­csíny törvényes! tését* látják a népszavazásban. Annál visszataszitóbb en­nek világánál az az állás­pont, amelyre a francia szo­cialista párt vezetősége és különösen Guy Mollet, a párt főtitkára helyezkedett. Guy Mollet ugyanazon a szégyenletes úton jár, amelyen a Német Szociál­demokrata Párt jobboldali vezetői, akik 1933 tragikus napjai­ban, Hitler uralomraj utása idején, megosztották a né­met munkásosztályt, nem voltak hajlandók egység­frontot alkotni a kommunis­tákkal. Tudjuk, mivel vég­ződött ez. A francia szocia­lista párt józan gondolkodá­sú személyiségei emlékezneK erre a történelmi leckére. Most szakadás történt a francia szocialista pártban. Azok a szocialisták, akik szakítottak Guy Mollet-val, új pártot alakítottak a re­akció elleni harc zászlaja alatt. Ez a lépés az idők vál­tozását mutatja és tanúsítja, hogy most nem 1933-ban va­gyunk, hogy a demokrácia és a haladás erői napjaink­ban mérhetetlenül megnöve­kedtek, s megedződtek. A szovjet dolgozók nyílt rokonszenvvej kísérik a francia dolgozók kemény harcát, amelyet nehéz vi­szonyok között folytatnak az utóbbi évtizedek során kiví­vott demokratikus szabad­ságjogok megmentéséért. A szovjet dolgozók bíznak a derék francia munkás­osztály erejében, mert e munkásosztály élén a harc­ban edzett Francia Kom­munista Párt halad. A mai Franciaország egész­séges erői kétségtelenül mó­dot találnak soraik konszo­lidálására és összekovácsolá­sára annak érdekében, hogy visszaverjék a reakció táma­dását. A mai nemzetközi helyzet sem kedvező a fasizmus új­jáélesztésére irányuló kísér­letek számára. A béke és a demokrácia hatalmas tábora napjainkban egyre növekvő befolyást gyakorol a nem­zetközi helyzetre, a reakció erőinek egyre nehezebbé válik tervei megvalósítása, köztük azé a tervé, hogy Európában újabb agressziós és hábo­rús tűzfészkeket létesítse­nek. Ilyen körülmények között figyelmet keltenek a francia kormánykörök azon kísérle­tei, hogy megegyezésre és közös külpolitikai platform­ra jussanak a nyugat-német­országi militaristákkal. Ezek a körök, úgy látszik, szeret­nék megszerezni az egyik legreakciósabb európai rend­szer, a nyugat-németországi rendszer támogatását. En­nek érdekében készek felál­dozni Franciaország alapvető nemzeti érdekeit, hiszen az ország keleti határán egyre erősödő militarista hatalom halálos veszélyt jelent Fran­ciaországra nézve. De Gaulle tábornok annak idején több­ször is igen meggyőzően be­szélt errői a veszélyről. Ám­de a franciaországi népsza­vazás előkészületeinek nevé­ben Adenauer, az NSZK kancellárja, Franciaországba érkezett, mert megérezte, ott fasiszta szelek fújdogál­nak. Hosszasan tárgyalt De Gaulle tábornokkal. E talál­kozó után Adenauer vidá­man kijelentette: a tábornok megváltoztatta a háború befejezését kö­vető években vallott néze­teit a német kérdésről. Fel keH hívni af figyelmet arra a körülményre is, hogy az utóbbi napokban Pá­rizsban erősen szítják a szovjetellenes kampányt, amely a francia hatóságok tudtával és helyeslésével folyik, teljes összhangban az ismert amerikai jelsza­vakkal. A mozik vásznain újból meg­jelentek a nyugat-németor­szági és a hollywoodi szov­jetellenes filmek, egyes la­pok odáig mennek, hogy a Szovjetuniót elsőszámú el­lenségnek nevezik. Miért tör­ténik mindez? A francia ha­tóságok talán elvesztették ítélőképességüket ? Franciaországban most azt rikoltozzék, hogy De Gaulle és Adenauer találkozója egy­szer s mindenkorra véget ve­tett a francia—német ellen­téteknek. Ez porhintés az emberek szemébe. Csak egy demokratikus Franciaország és egy demokratikus Német­ország juthat tényleges meg­egyezésre, találhat módot a békés együttműködésre. A francia reakciós körök ba­rátkozása a nyugat-németor­szági revánsistákkal: ez nem a béke, hanem a háború útja. Reméljük, hogy a francia nemzetet jellemző józan gon­dolkodás diadalmaskodni fog. Ami a szovjet népet illeti, a szovjet nép a békesze­rető francia nép hű ba­rátja volt és az is marad. Kívánja, hogy becsülettel ke­rüljön ki azokból a nehéz megpróbáltatásokból, ame­lyekbe Franciaország most került. A szovjet dolgozók azt kívánják, hogy Francia­ország a nemzetközi küzdő­téren foglalja el egy demok­ratikus nagyhatalom őt meg­illető helyét oly módon, hogy független politikát folytat a béke és a nemzetközi együtt­működés megszilárdítása ér­dekében — fejeződik be a hétfői Pravdában Hruscsov válasza. • Hruscsov feljegyzései 3 • a szovjet oktatási 3 t rendszer „ átszervezéséről 3 j I f 4 E Megkezdődött E a kukorica állami * felvásárlása \ 1 A gázellátás 3 l nehézsége ről 3 • -4 • 4 t 1 • 4 • 4 Évnyitó a marxista—leninista esti egyetemen Jubileumi békegyűlés Tegnap, hétfőn délután ben az egyetem új és a ré- ország győzelmeit, amelyek került sor a > Szegedi gi hallgatóit és szólott ar- mind-mind a marxizmus­Tudományegyetem Au- ról, • hogy a szocializmus leninizmus eszméjének gya­ditórium Maximumában győzelmének egyik első elő- -korlat! • megvalósítása út­a Csongrád megyei feltételének megvalósításá- ján fakadtak. Az esti egye­pártbizottság marxista—le- ért, temen szerzett, tudás ninista esti egyetemének az emberek szocialista át- ne csupán a hallgatók tu­ünnepélyes évnyitójára, A formálásáért még nagyon tatában maradjon: szol­három évfolyam hallgatói sokat kell tenni. gálják az emberi haladás zsúfolásig megtöltötték a Hangoztatta, hogy az elmúlt nagy ügyét, nagytermet és' Szabó Gá- évi országos pártértekezlet A marxizmus—leninizmus borné elvtársnő, az egye- és számos más párthatáro- elsajátításával pótolják az tem igazgatójának megnyitó zat is előírja, hogy hazánk- ideológiai fronton való el­szavaj után Németh Károly ban egyik legfontosabb fel- maradást, hogy azután az elvtárs, az MSZMP Köz- adat az ideológiai harc. eszmét továbbadva ezrek, ponti Bizottságának tagja, Idézte, a felszabadulás előtti tízezrek, százezrek művel­a Csongrád megyei pártbi- körülményeket, a 13 •'•év jék a marxizmust. A Kom­zottság első titkára tartott alatt elért eredményeinket, munista Kiáltvány óta ez az bevezető' előadást. Köszön- a Szovjetunió, Kína, s a eszme, meghódította az em­tötte a pártbizottság nevé- többi népi demokratikus-beriség felének eszét és szívét: a marxizmus—leni­nizmus az életből merített, s az életet szolgálja. Szor­galommal. nagy akarattal a Textilművekben ÍSK^SgU aza „S xizmus—leninizmust, hogy Tíz esztendeje, hogy Sze- esztendő során a magyar azt m„"felelően tudják geden is megalakultak az békemozgalom és ezen be- hasznosítani, alkalmazni a első békebizottságok és lét- lül a szegedi békeharcosok gyakorlati életben, rejött a városi békebizott- tevékenysége számos ered- Németh elvtárs beszéde ság, hogy tevékenységével ményt mondhat magáénak, után az esti egyetem hali­érvényre juttassa a dolgozó Elmondhatják a szegedi bé- gatói megkezdték évi ren­emberek sokaságának egy- keharcosok, hogy a maguk des foglalkozásukat. séges kívánságát: a béke szerény eszközeivel is sike- ' : megvédését. Az elmúlt tíz resen hozzájárultak a be- W I csületes emberiség e világ- Nem leSZ "SS r?oXtndőrőiem- állandó EN<z-képviselő Rövidesen lesz az E4K'ban zsírszalonna is délután fel 3 órai kezdet- Kairó (Üj Kína): Az Al ..... tel a Szegedi Textilművek- Ahram vasárnapi száma sze­az üzletekben ben. A gyűlést a Hazafias rint, Nasszer visszautasítot­Népfront szegedi bizottsága ta Hammarskjöld ENSZ-fő­Szegeden a húsfogyasztás közösen rendezi a Textil- titkárnak azt a javaslatát, napról napra emelkedik Az művek békebizottságával és hogy egy állandó ENSZ-kép­elmúlt év szeptemberében mintegy száz békemozgalmi viselő állomásozzon az Egye­300 mázsa húst hoztak for- aktivistát is meghívtak e je- sült Arab Köztársaságban. galomba — az igénynek lentős eseményre. A béke- * megfelelően. Az idén a ter- mozgalom tíz esztendeiéről _ , vek szerint 430 mázsa hus furái Géza tanár, a Haza­Besejezodtítt a varsói Epb^r^p^n, a Népfront szeged, elnök- nagykőéi 'ó^iáSOk hűvösebb idő beálltával a ségi tagja emlékezik meg. hétfői ÜlÉSe közkedvelt zsírszalonna is Közreműködnek művészi megjelent a hentesárudák- műsorral a Szeeedi Zenemű Vorso; Hétfőn, magyaror­ban S ezentúl ez is lesz fo- muso"al a ZeneC"u" szági időszámítás szerint 15 lyamatosan veszeti Szakiskola novende- óra 45 perckor, egy és há­A vásárlók kérésére az kei és a Textilművek önte- .omnegyed óvás megbeszé­Élelmiszerkiskereslkedelmi vékeny együttesének tagjai. - ^merikif^gTkövetek Vállalat rövidesen hízott. maja a reszvevok ülése A köl.etkező msre vágott baromfit hoz forga- megtekintik Szeged e nagy csütörtökön, 14 órakör ke­lomba hentesárudéiban. textilüzemének munkáját. rul sor. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ (Liebmann Béla felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents