Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-02 / 181. szám
3 Szombat. 1958. augusztus 2. 3 Termelékenyebb munkával, anyagtakarékossággal Olcsóbbá teszik az építkezést a szegedi építőmunkások a Csongrádmegyei Építő- vasolták, amit a kivitelezte- sen léptek fel. Harmicnégyipari Vállalat végzi Szegeden tő el is fogadott. Egyedül ez- tagú és a megyében a legnagyobb zel a javasolt módszerrel építkezéseket. Sok millió fo- százezer forintot takarítanak eiienOrZeSI CSOpOnOl rintos beruházásokat valósít majd meg, mire az építkezés meg, melyek során új bér- elkészül. Hasonló eredmé- szerveztek a vállalatnál, házakat, üzemépületeket és nveket hoz a vállalatnak az melynek tagjai társadalmi intézményeket emel Nép- újfajta és olcsóbb kitöltő munkában ellenőrzik mungazdaságunk számára na- elemek beépítése a födém- kaido "tan az építkezéseket, gyon fontos, hogy ezeket az szerkezeteknél alkalmazott, mncs-e valahol őrizetlenül óriási összegeket gazdaságo- előregyártott vasbetongeren- hagyott, vagy romlásnak kisan használják fel építővál- dák közé, s általában a fa- tett draga építkezési anyag, lalataink, takarékosan bán- anyagfelhasználás csökken- ,„yfn. módszerek segítik a janak az anyagokkal, olcsób- tése. A betonozásoknál pon- valtatatot, hogy jelentős bá tegyék az építkezéseket, tosabb cementadagolást va- eredményeket erjen el az önA Cson srád meevei Építő- ásítottak meg, más munka- költségcsökkentésben, a tatami Váltalat Sői és doT helyeken a közelebbi anyag- karékoskodásban* Máshoz is eozói is ezen fáradoznak s tárolás biztosításával csök- hozzásegítenek azonban ezek nem éredmTnytetanül m.nt kentették a belső anyagmoz- a módszerek: növekedik a nem ereamenytetenui, mim ^^ A gépek és száuft6_ vallalat nyeresége, nagyobb eszközök tervszerűbb kar- részesedés jut a dolgozókbantartásával elérték az ál- nak- Már az első fél évben is lásidő jelentős csökkenését, biztatóak ezek az adatok. Mindez, mind pedig a saját Pedi8 még az első negyedszerszámhasználat bevezeté- ben veszteségesre tervezték ahogyan azt az elmúlt negyedévi és a féléves értékelések ESESS" 97By6 Sékos se üjabb összegek megtaka- l^S^^StSÍ^ költséggel szemben a teljes rltasat jelentette. Regebben ^Al0^*8™?"' ráfordítások csak 94,3 száza- gyakran kallódtak el építési ^^^927 Irertolékot tettek ki. Az eredmeny anyagok és szerszámok is. rjnt összegű nyereséggel záannál is ertékesebb, mert ha Most ez ellen is eredménye- rult. részleteiben nézzük, hogy miképpen csökkentették az önköltséget, szívós munkára A __ • • • • t , • • • ,. bukkanunk Jelentősen ja- A CSerepOSSOH KISlCIKaSOK lakd vult többek között a mun- i e • | i i r r • • • • , , , , kaidő kihasználása, a má- Kérik problémáik elintezeset r7d7ksSl^VbevolteZa fo-' Műszaki hiányosságok a Cserepes soron folyó rábbi 82 százalékossal szem- munkáknál ben. Figyelemreméltó a ter- Vincze Antal, a városi ta- járdákat. Több lakó kifogámelékenység növekedese is. nács v. b. elnökhelyettese solta, hogy a kislakások Az egy munkásra tervezett tanácstag-beszámolót tartott előtt úgy megemelték a havi 16 995 forint termelesi a cserepessori kislakásoknál, járdaszintet, hogy most a értékkel szemben az ered- A bt számoló után a Csere- cserepessori kislakások egész mény átlagosan 17193 forint peS sor igen szép számban területén esőben felgyülernvolt az épület- és szerelesi megjelent, lakói több aktuá- lő víznek nincs lefolyása és munkáknál, a segédiparban iis problémájukat vetették az a házakat árasztja el pedig még jobban, csaknem tei A felszólalók elismerés- Kérték, hogy az úgynevezett kétezer forinttal túlteljesi- se] adóztak, hogy különösen "Hosszúháznál* és a hátsó tették az egy főre eső ter- a harmadik kerületi tanács sorban levő lakásoknál jármelést. Az előbbiben 101,2, az utóbbi években nagy dát. készítsenek, mert ott a az utóbbiban 117 százalékos gondot fordít e településre, legnagyobb a sár esőzés idevolt a teljesítés. azonban az elvégzett mun- jén. A "Hosszúházban* lakók Már ez a néhány adat is káknál számos hiányosság azonkívül kérték, hogy számutatia, hogy a vállalat mutatkozik. Felvetették, mukra fáskamrát is biztosít.... hogy a kislakásoknál a há- sanak jól gaZdalKOdlK. rom-négy évvel ezelőtt el- A fe,vetett problémákat a , ., készült kerítés kivitelezése . . , . ,., , Méginkább kitűnik ez abból. nem volt megfelelő ^ em]_ városi és a harmadik keruhogy például az elmúlt ne- att a kerítés már több he- leti tanács megvizsgálja és gyedévben annak ellenere lyütt romlik. A Cserepes so- a lehetőségekhez képest orték^gloM^san^^^ettho^y ™ készítik az aszfalt- vosolja. a munkáslétszám a tervezettnek, csak 97,4 százaléka volt. Az első fél évben jelentős rezsi-megtakarítás adódott abból, hogy ez idő alatt nagyobb tervet viszonylag kisebb létszámmal oldottak meg sikeresen. Nagvobb termelékenység, kevesebb költség jellemzi tehát a vállalat elmúlt féléves munkáját. A költségek csökkentése sok tényezőből adódott. Ezek közé tartozik az úi munkák tervszerűbb megszervezése, bérmegtakarítások az alaposabb munkaügyi ellenőrzések segítségével és több műszaki intézkedés, bevált anyagtakarékossági módszer. A vállalatnál például felülvizsgálják a tervező irodáktól kapott műszaki terveket abból a szempontból, hogy nem tudnának-e az eredeti megoldással 6zemben gazdaságosabb, olcsóbb szerkezeteket alkalmazni. így például a Szemklinika építésénél az eredeti kútalapozás helyett az olcsóbb sávalapozást jaJegelik a rizst a szegedi kutatók a kísérleti parcellákban Tizenegy küldöttet választottak a szegedi élelmiszeripari újitók Csütörtökön Szegeden is befejeződtek az élelmiszerüzemekben tartott újítói tanácskozások, amelyeket az újítómozgalom tízéves évfordulója a'kalmából tartottak. Ezeken az üzemi tanácskozásokon részt vettek a szakszervezet területi bizottsága mellett működő műszaki tanács tagjai. Az újítók itt választották meg üzemeik küldötteit az országos újító tanácskozásra. Csongrád megyéből a helyiipari vállalatok három, a minisztériumi vállalatok nyolc küldöttet választottak. Tehát a megye élelmiszeripari újítóit 11-en képviselik majd az őszi országos újítói tanácskozáson. Érdekes mikroklímái vizsgálatokat folytat a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani Intézete Wagner Richárd prof. irányításával. Algyőn túl, a Tisza közelében lévő kísérleti rizstelep bejáratánál felírás fogadja az érkezőt: "Tudománnyal a szocializmusért*. Nagy sátrakban laknak a kutatók, s a technikai dolgozók. A vízzel telt kísérleti parcellák mellé autó kanyarodik: a Szegedi Tudományegyetem gépkocsija. Jeget hozott. Serény kezek — hogy ne olvadjon hiába — máris kosarakban hordják a jégtáblákat a zöld, kalászba szökkenő rizssorok közé. — Jegelik a rizst? — Igen — válaszolja a fiatal, szemüveges és nagyon lelkes Horváth Imre kutató tanársegéd. — Tudatosan "elrontjuk* a termést. Még 1956-ban ugyanis a rizs mikroklímái vizsgálata során Wagner professzor azt tapasztalta, hogy természetes viszonyok között, hirtelen, tartós lehűlés következtében a rizsben sajátságos mikroklíma alakul ki. A víz — amely elengedhetetlenül szükséges a rizs termesztéséhez — hőfoka leesik, ennek hatására a talaj hőBíráljuk életünk és munkánk fogyatékosságait K edves, régi ismerősünk, hogy a jogos kifogásolásokat Előfordul természetesen Zengei bácsi, a Sze- hangoztatót enyhén szólva, az is, hogy az észrevételt gedi Kenderfonógyár elmarasztalják, vagy egy bi- tevőnek, a bírálónak — bár egykori munkásának, most zonyos idő múltával "alkal- a jószándék vezette — nincs főművezetőjének szavai jut- mattanná* mondják munka- igaza. Ilyenkor mondjuk nak eszünkbe, amikor a pro köre betöltésére. Ilyenkor meg ezt szépen, határozotés kontra vélemények között szokták mondani a gyengébb tan és semmiesetre sem arra kell felelni, hogy miért szívűek, a félénkebb termé- halgassuk el. Az Újszegedi szükséges a bírálat. O a küz- szetűek, hogy ne szólj Kender- Lenszövőből az delmes, gazdag mukásélet szám, nem fáj fejem. egyik pártmunkástól hallotbölcsességével egyszerűen lőfordul, hogy kisebb- tuk, hogy X dolgozó bíráígy állapította meg: H nagyobb beosztásban lata a jószándék mellett — Azért nélkülözhetetlen J-J lévő emberek még sem volt indokolt, megála kritika, hogy megszaba- nem restelik kimondani, ha lapításai tévesek voltak. duljunk mindattól, ami hi- valaki segítőszándékból bí- Ezt — mint mondotta a ba a munkánkban, ami vad- pál: "Ez nem tartozik ma- pártmunkás nem hozta hajtás bennünk emberekben, gara, nem érdekel a vélemé- tudomására a bírálónak, s azért is, hogy nagyobbat nye«. Az ilyen emberek nehogy az a látszat adódléphessünk előre. ugyan kiveszőben vannak, jék: "visszaveri a kritikát*. A segítőszándékú kritika de azért nem árt megmon- Ez a hibás szemlélet nem nem hoz idegességet, nyűg- dani: a dolgozó emberek bár- követhető és nem helyeseltalanságot, hiszen a kicsen- kinek megmondhatják véle- hető. Az ilyesmi is elősedülő jószándékból a meg- ményüket, észrevételüket, s gíti, hogy elvtelen intrika, bírált személy előtt érthető- ezt kötelesség meghallgatni! a bírálattal való felelőtlen vé válik, hogy érdekében is Hallottunk olyan véleményt visszaélés alakuljon ki. tették szóvá fogyatékossá- is, hogy az államigazgatás Akadnak olyan emberek, gait. A munkáshatalomtól munkájában található visz- akik a kötelező tárgyilaidegen, a kapitalizmusból szásságott bírálata ellenfor- gosságot mellőzve, tények örökölt intrika, a vádasko- radalmi cselekedet. Ez nem nélkül a látszatra, a hallotdás X-ről, vagy Y-ról, -a igaz és nevetséges is. tamra, vagy pusztáin "meghátamögötti suttogás azon- Gyárban, hivatalban és érzésükre* adva gyakorolban nyugtalanságot hoz, ke- földeken, életünk minden te- nak "bírálatot*. Ezek aa seríti az életet. Nem is tűr- rületén joguk a dolgozóknak, emberek elvakultságukban hetjük meg és pusztítsuk, hogy szavukat hallassák, munkásokkal, vezetőkkel mint jó kertész a gyomvirá- Demokratizmusunk — ame- szemben intrikálnak stb., gokat. Vigyázzunk azonban, lyet rendszeresen fejlesztünk közben azt mondják, s azzal nehogy a jogos, segítőszán- — erre a feltételekkel együtt takaróznak, hogy joguk van dékú, bátorhangú bírálatot alkotmányunkba foglalt jo- bírálni, senki nem gátolhatitt, vagy ott visszájára for- got is ad. A dolgozó embe- ja meg őket abban, hogy dítsák és intrikának kiált- rek közül sokan élnek ezzel véleményt nyilvánítsanak, sák ki. a joggal és mutatja ezt az is, Csakugyan jog a bírálat, Az emberek egy része ma ho§-v segítő szándékból több és a különböző kérdésekbe már természetes jogának kritikai észrevételt, bejelen- való bátor beleszólás, véletartja, hogy élhet kriti- tést tesznek a népi ellen- ménynyilvánítás. De nem kai megjegyzésekkel szemé- őrző bizottságnak. A beje- jog és nem is engedhető lyekre való tekintet nélkül; lentések sok közérdekű kér- meg az intrika, a vádaskohogv megmondhatja mi nem déssel foglalkoznak és az a dás, a bírálattal való felelőttetszik neki, miként volna jellemzőjük, hogy a külön- lenség,, visszaélés. helyesebb stb. A természetes bqző dolgok helyesebb inté- Az újsá is tesz kTÍtikai jog azonban korábban az zeseert szállnak síkra. A megjegyzéseket az üzemek, 1950-et követő néhány évben koz ugye, .ránti nagy erdek- intézmények stb. munkászavakban volt csak jone- lodest mutatja többek kö- iáról ^ személyeket is bíhány helyen, a mindenna- zott a szerkesztőségünkhöz "rál a7za, a céllal hoev hoz_ pókból kiveszett, mert a bí- küldött tartalmas levelek so- Snk to^arálót valamilyen ürüggyel es kasagai is . tékosságainak elűzéséhez, okos körültekintessel vissza- A vezetőknek kisebb es Elöfordal ilyenkor hogy a kozzra kényszerítették, vagy nagyobb posztokon egyaránt JEggJ megkeserülte, hogy szólni az is a dolguk, hogy segit- téJ,ény Vezetői'nem veszik, mert. Az ilyesmi bar nap- sek felszínre hozni az embe- J akariák észrejainkra egyáltalán nem jel- ényezö készségét, I següT szándéM, lemzo, meg most is elobuk- amely legtöbbször kritikát viszolyognak a jogos kritikán. Akad még - ha egyre KJtott'kátó\ KfT ritkábban is - olyan eset, a réglt és helyébe üyat hoz mas ^k Jfa az u A munka, a termelés ilyen Sfta akkor mTnróá? és me^V^r akk°r tÖ- ^etak íöbteSn lá" üzernben, S ff ter- ^ ^ ^ melőszövetkezetben és', ml Stjáí^ztásSffSSE sutt ha az elhangzott javas- vánvaió, hogy a bíráiat tatokat es eszreve eleket ko- nem jelent Teváltást. csusm°cSekedSkel párosftg' pan ^ hogy valamilyen s cseieKeaeteKKel párosítják. hjbát ki keU javítani Le_ Az ujitasokkal a munkás es vá]tósra _ bíráiatok és a műszak, dolgozo ujat te- feItárt fogyat|kqaságok nyoremt annak nyomán, hogy mán is akkor kerül s0r. kr, ika,tag szemlelt egy ter- h az ilIftő alkaimatlan melesi folyamatot. Ha egy munkakörére, vagy olyan munkás u, es jobb mod- természetű hibát követett szerrel kezd dolgozni, akkor el amel felmentését inebben % ajat munka janak on- 'dokoüa bírálata is benne van. A ' hSÍ V u,mf; é-S, A kritikával kapcsotaa dtoók tvastatl^ tz- a g ^ ^ srealUtott takareko^agi terv ^^sS 8ta°^aU= te akgarrt- eprünk és életünk a •*! „„„ • , irtaknal jóval szerteagazobÍ1 ePPena terme- ban indo£olja a segitó birá_ Ittkeztében 1ZS8al8ta ^ ^ k^ényezés szükségesseget, ugyanakkor a haS ajnos, nem volna ne- dakozást a kritika köntöséhéz. azonban külön- ben fellépő rosszindulatú, bözö példákat találni vagy ellenséges megnyilváarra, hogy helyesélt és nulásokkal szemben. Ne leörömmel fogadott újítások, gyünk restek, és gazdag takarékosságra tett javas- életünk minden területén latok stb. a kezdeti neki- alakítsuk ki a fokozottabb buzdulás után csupán irattá és segítő kritikai szemléleváltoztak és hasznosítás tet, hogy ezzel is segítsük nélkül ott hevernek az író- munkánkat, asztalok fiókjaiban. mérséklete is lecsökken. Ügy látszott, hogy ez a lehűlés a rizs betegségének — az úgynevezett bruzonenak, amely rengeteg kárt okoz, teljesen tönkre is teheti a termést — egyik fontos előidézője. Vajon mi váltja ki ezt a betegséget? — ennek megállapítása a kísérlet célja. A jéggel való rendszeres lehűtés elméleti hipotézise alapján Wagner professzor az elmúlt esztendőben kezdte meg. Az eddigi szövettani kimutatások azt igazolták, hogy a hűlés hatására a rizs betegsége nagyobbmérvű volt. Most tovább folytatjuk a kísérleteket. Természetesen nemcsak a jegelést, hanem számos más föld alatti és föld feletti mikroklímái méréseket végzünk a nyár folyamán. Különféle műszerek, állványok, gumizsinórok keresztül-kasul szelik a kísérleti parcellákat. Éjjel-nappal felváltva folyik a kutató munka: mindezt azért teszik a szegedi kutatók, hogy a magyar rizs termesztését tudományos kísérleti munkájukkal elősegítsék. M. T. (Markovit® íelv.) Folyik a »jegelés* az egyik rizs táblán Morvay Nándor Egységesen fizetik majd a mezőőri járu'ékot Szeged kerületedben Eddig a szegedi három kerületben lakó gazdák minden kerületben más összegű mezőőri járulékot fizettek. Az első kerületben 1,— forint, a II. kerületben 2,— forint, a harmadik kerületben pedig 50 fillér volt a mezőőri járulék a földterület minden aranykoronája után. Ez az aránytalanság elsősorban a második kerületben lakó gazdák részéről adott sok panaszra okot. A helyzet visszásságát fokozta, hogy a kivetés aszerint történik, hogy a föld tulajdonosa melyik kerületben lakik, nem pedig hogy a föld hol fekszik. Ezért előfordult, hogy a harmadik kerületben lakó gazda a Felsővároson lévő földje után 50 fillér mezőőri járulékot fizetett aranykoronánként, szomszédja, a II. kerületben adózó pedig ugyanakkor 2,— forintot. A fenti visszás helyzet részleges rendezésére a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy Szegeden a mezőőri íárulék egységesen 1,- forint legyen a földterület minden aranykoronája után. Ezt a határozatot a Pénzügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia.
