Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

5 Csütörtök, 1958. augusztus 14. A társadalmi összefogás szép példája Utat építettek maguknak a csergőtetepiek A

múlt esztendőben öröm éppen neki kellett eddig leg11IU11 érte az Algyő- többet gázolnia a vízben, höz tartozó kis Csergőtelep lakóit, de örömükbe némi Tíirnlí I ajnc a szombosszúság is keveredett. A IUIUIV LUlua' szedos Szegedi Vízügyi Igazgatóság rákóczitelepi kovácsmester, tetemes költséggel ujjépíttet- látva a csergőtelepiek nagy te a telep mellett elhúzódó igyekezetét, felajánlotta: koKurti csatornát. Ennek a csijaikat soron kívül javítja, partján húzódott a bekötő- csakhogy haladjon a munka, út melyen be lehetett jutnia És haladt is gyorsan, pélmároslelei útról a telep há- dazva: hogyan fejlődőit edzaihoz A "csatornát nemcsak dig ezekben a mindentől tamélyítették, hanem ki is szé- vol lakó egyszerű parasztlesítették Ilyetén az út eltűnt emberekben a szocialista kömellóle. Egy dülőfölddel zösségi szellem, odébb maradt ugyan egy mezei Száz házhely — családiház építőknek Algyő Szeged felé eső részén valóságos új település épül a közeljövőben. A faluban és tanyakörzelíben egyre többen szándékoznak családi házat építeni, állami támogatással. A községi tanács is előmozdítja ezt az akciót, olyanformán, hogy hamarosan száz telket bocsát kedvezményes, államilag megállapított áron az építeni szándékozók rendelkezésére. A jelentkezők között már eddig is össze lehet számolni legalább 30 olyan tanyai dolgozó parasztot, aki a faluban akar építeni és letelepedni. Egymilliós költségen új iskola épül Felszámolják a szükségtantermeket fllgyön is Az új iskolapolitika országszerte nagy tanteremgonhozott, hiszen megszaporodott az Iskolábajárók száma. Algyőn is szükségtantermeket kellett létesíteni, hogy senki se maradjon ki az oktatásból. Jelenleg két olyan helyiséget használnak oktatási célra, melynek nem az az eredeti rendeltetése, s így nem is felel meg iskola út, melyen be lehetett jutni a telepre, de az út csak szai az időben használhatták, mert az úttestet nagy vizenyős laposok tarkították. Némelyikben kiadós eső után a ló hasáig ért a víz. A községi tanács kikalkulálta, hogy 22 ezer forintba kerülne az útmegcsi- dokat hozott hi-zen megszaporodott az iskolábajárók naltatasa. Ennyi pénz pedig AiovSn íc sTHlntóetíin termeket kellett létesíteni, egyelőre erre a célra nincs a község kasszájában. A csergőtelepiek megkérdezték: mégis mennyi lenne az, amir'beköS8 ha°SnakhateT- Nem tart azonban sokáig ez az átmeneti állapot, mert töltéséhez. Csupán nyolcezer egymilliós költségen hattantermes uj iskolát építtet az forintot tudtak erre fordí- állam Algyőn, mely a korszerű oktatás minden követeltani. Mire azt válaszolták: ményének megfelel. Az építkezést még az idén megkezhK?csTve,ÍÖkésöbbnmár effs dik, s a jövő év szeptemberében már minden bizonnyal kezdődött a nagy kubikmun- ezt az új oktatási intézményt is elfoglalhatják a nevelők ka. A telep 12 lovasgazdája és a tanítványok. és vagy 40 főnyi gyalog- __—— munkás jelent meg az úton. Heteken keresztül hordták i földet a csatorna partjáról. Közel 700 köbméter földet mozgattak meg, míg végre kiegyenesedett az úttest. Hétfőn délben a telep társadalmi munkásai örömmel jelentették: megszűnt az útprobléma, megcsinálták a 22 harminc év alatt Az algyői rizs az országos mezőgazdasági kiállításra is eljut Hazánkban ma már ezer f . holdakon terem az egykori sovány szikesek fehér ara- ' > " v * * , nya, a rizs. Pár év alatt "> ' < ^ egész rizstermelő tájak ala- » - Á kultak ki az országban. így '*% jV jMÍW| hát ebben a nagy tenger- '„ .'., -I ben csak egy csepp az algyői ' %'• < '•* gHKjfT mést. Tavaly itt, ^ az algyői tangazdaságban három hol- das kísérleti parcellát állítót- dományosan kidolgozott hártak be, melyen a szokásos- mas vetésforgóban történál lényegesen nagyobb, nik. A szegedi tsz-ek által csaknem dupla adag műtrá- korábban ugyancsak alkalgyát használtak fel. Az ered- mázott monokulturális rizsmény: bruzonenak még az termelés csaknem több kárárnyalata sem mutatkozott ral végződött, mint haszonés a termés csaknem tíz nal, bár terméseredményeik mázsával lett nagyobb, mint nem voltak rosszak. A terüa többi kevésbé műtrágyá- letek elmocsarasodtak, felzott táblán. Emellett ja- verte azokat a gyékény, a vult a minőség is. Az itt nád és a sás s most igen termelt, úgynevezett dun- költséges a talajviszonyokat Mária Ferenc algyői halász háromszáz női bundára való szőrméi „gyűjtött be" eddig . De sok nő szemléli titkos van szükség egy-egy ilyen csatornák mentén halászik ghamsali rizsfajtának mint- helyreállítani. Itt az algyői ezer forint nélkül is. Csun vágyódással a kirakatban, s szőrmés állat elfogásához, több mint 30 éve a ma egy .háromszoros dagadoke- gazdasagban a tudományos Vilmos egyéni eazda tanács- hányan nézik szerencsésebb Ezt a nehéz mesterséget P^sege van, vagyis megfő- vetósforgó alkalmazásának _.. "a ' 1 1 _: JL 4 XUU^vi K«« Art1 h/Míncnn / 1 • t • i. zes utan haromszorosara sza- ereamenyeKent nem romlik, javul a tag, cs Nagy Péter közép- nőtársukon kissé irigykedve, többen, bár elég kevesen már híressé VÓll pprodik bJ 1 de szemükkel végigsimogat- űzik országunkban. Ezek poroaiK. Külkereskedelmi hanem állandóan paraszt jeles eredménnyel vL T Tessék tótalálnir°va- közül a"kev«ek~közül valö jdős de fiataJos mozgású szakemberek már többször ri«termő földek minősége. Vizsgázott a szervezéshői ten röi lehet- „9 s^Lri * Márta Ferenc alevői halász ', - mozgású, ls ]elezték, hogy ezt a rizs- Bizonyítja ezt a felfele ivelo jokedelyu Marta Ferenc. fajtat a nyugati allamokban grafikon is, mely azt mutatvizsgázott a szervezésből, jon mi lehet az? Szabad a Márta Ferenc algyői halász Alig akadt egy-két olyan em- gazda? Bizony, nem más- is. Mert a pézsmapatkányober, mint Révész István meg ról> mint a pézsmabundá- kat eltérően a közönséges i-t. • j-. , •, rol van szo. Pezsmabunda- ' . , , Istvan gazdák, akik rói, ameiy a vízben élő pézs- Patkanytestvereitol, a vizr először megígérték ugyan, de niapatkány köntöséből ké- parti földekből úgy halászkésőbb mégis megtagadták szül. Sok-sok ilyen kis ijedt szák elő. a kubikniunkát. Pedig külö- szemű patkányra van szük— Több mint három évminden mennyiségben jó ja, hogyan jutott el a kis Látogassunk csak el az áron el lehet adni. Az idei gazdaság néhány év alatt a tizede űzöm ezt a szép mes- tavasz a rizstermelésre sem közepesek színvonalától az térségét — magyarázza. — kedvezett. A szárazság miatt ország legjobb, legnagyobb Ezalatt a rengeteg hal mel- megkéstek a talajelőkészítés- termésátlagot elérő rizstersei, mégis pillantsunk a kép- melő gazdasága címhez. lett fogtam sok-sok vadkare: alig látszik ki a rizsből Az algyői rizs őszre az 0 11' ' """"B""""1"* tc, aiig laiozijn. xvi a 1 iz-ouui *"lbJ11 lo azi nősen Révész István nagyon ®fgéh®gy"igy Dunaa emeszi- jdős halászhoZi kérjükmeg, csát- vízipockot és rengeteg a gyomláló ember. Semmi országos mezőgazdasági kiálérdekelt lett volna a dolog- CS avasson be minket a oézs- Pézsmapatkányt is. Ez a ok sirics kételkedni abban, lításon to ott lesz. Országa bundák viselői dolog ban, mert ő éppen az út szélén lakik s az egész kert- el sem tudják képzelni jét körülvették töltéssel. Tán mennyi fortélyra, kitartásra avasson be minket a pézsmafogás titkaiba. Algyő határában a tiszaparton a kisebb tavak és kártevő állat, amely törne- hogy lesz akkora termés az világ láthatja majd: jó megével pusztítja a halakat, az idén is, mint amekkora a aremTviszonyok közöttire utóbbi években különösen tavalyi volt. elszaporodott. Éppen ezért képes az algyői fekete „szuItt már a rizstermelés tu- rok«. (Siflis felvj A Szegedi Háziipari Szövetkezetnek eredményesen dolgozó kosárfonó részlege működik Algyőn, ahol ennek a háziiparnak hagyománya van. Az iparág már nem szezonjellegű, hiszen nemcsak a hűvös évszakokban dolgoznak a fűzfavesszővel, hanem nyáron is. Ilyenkor szedik és hántják a Tisza partján a vesszőt, hogy télén is legyen anyag a hazai és külföldi piacra kerülő kosarakhoz. A szövetkezet telepén pedig most irancia megrendelésre készítenek csinos vekniskosarakat. A mintaszállítmányt most állítják össze, s utána mintegy 50—60 ezer darabos megrendelést kapnak. Baloldali képünk vesszőhántolás közben készült a fiatal Zombori Annáról, a jobboldali képen pedig Szabó Mihály formázza a francia vekniskosarat, amely hamarosan Párizsba utazik. gül is egynél, a legcélszerűbbnél kikötöttem. — Felkutattam a patkányok szállását, amelyek a vízparti földekbe vannak beásva, s bizony ugyancsak próbára ieszik a türelmet. Eltömöm a mellékjáratokat, s amikor már nincs semerre szabadulás, kiásom őket a földből, s varsával megfogom. Megtanulható tehát a patkányfogás művészete, s kinek kedve és türelme van hozzá, szabad idejében maga is vadászhat pézsmapatkányra. Ha majd aztán anynyit fog össze, mint Márta Ferenc — aki körülbelül húszezer pézsmapatkányt fogott (ebből mintegy 300 női bunda készíthető) —, akkor jelentkezzék, hogy hírül adhassuk: újabb nagy pézsma:vadász tűnt fel... (öorwaine) Fél kilométer hosszan új vízvezetéket fektettet le a községi tanács a Tolbuhin utcában, 40 ezer forintos költségen. Az utca lakói korábban több száz méterről hordták a vizet. Közkifolyók létesítésével minden házhoz közelre került a víz. * Renoválják az algyői tanyai iskolát. Az iskola rendbehozására többezer forintot fordítanak. Villamosítják a Kanizsai utcát. Négyszáz méter hoszszúságban hamarosan megépíti a DÁV a vezetéket s emellett egy újabb utca lakosainak házába vezettetik be a villanyvilágítást. * Üj kutat fúrat a községi tanács a volt Irma-majorban. A 140 ezer forintos költségen megrendelt munkát hamarosan elkezdik, s még októberben befejezik. Ezzel mintegy 40 család jut jó, bővizű kúthoz, s a környező 2500 holdon dolgozó parasztemberek is találnak a földjükhöz közel jó ivóvizet. Bekötő kövesút épül a Nagyfai Állami Gazdaságba. Ezt a gazdasagot eddig csapadékos időjárás esetén gépjármüvekkel szinte semerről sem lehetett megközelíteni. A hódmezővásárhelyi aszfaltúiból kiindulva a Tisza-gát tetején űj makadámút épül a gazdaságig. Szarvasmarha-tenyésztörzset vásárolnak az algyői Uj Élet Tsz tagjai. Uj, ötven férőhelyes, korszerű tehénistállójuk építése nemrégen fejeződött be, s rövidesen megérkezik az első 12 darafonyí törzskönyvezett tehénállomány is. Párizsba utazik a tiszai fűzvessző sokat törtem a fejem, hogy % lehetne minél többtől megszabadulni. Addig próbálgattam a patkányfogás különböző fortélyait, míg véA községfejlesztés hírei