Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

3 Szerda, 1958. augusztus 13. Eddig huszonegyezer kedvezményes tiizeieutalványt váltottak be Csoegrád megyében * A lakosság zöme már hazaszállította téli tüzelőjét A széntermelés helyzete ez az arány sokkal kedve- úgyhogy az utalványtulajdolehetővé tette, hogy a lakos- zőbb. nosok részéről komolyabb ság ez évben már zömmel a A Csongrádmegyei Tüzép panasz nem is hangzott el nyári hónapokban beszerez- Vállalat az elmúlt év októ- eddig. A belkereskedelmi ze téli tüzelőszükségletét. A berének végéig tizenhétezer szervek Szeged négy legnabérből élő dolgozóknak a tü- utalványt váltott be. Ez év- gyobb üzemében a közelzelő biztosításánál igen nagy ben a mai napig múltban megkérdezték a segítséget jelentett a SZOT több mint huszonegyezer szakszervezeti bizottságot az utalványra adták ki a sze- utalvány akció lebonyolításánet, brikettet, a hozzá, járó nak eddigi menetéről és mintűzifát. denütt igen kedvező választ E számadat jelentőségét kaptak. Szegeden az akció Szeged, Hódmezővásárhely még aláhúzza, hogy sok utal- slkerét az is előmozdította, Ozemi dolgozóinak a múlt ványtulajdonos csak szeptem- hogy — tekintettel a Gázgyár évhez viszonyítva sokkal berben—októberben szállítja kapacitására — ez évben elő több ilyen utalvány jutott, haza tüzelőjét. Míg az elmúlt években min- A Tüzép-telepeken a házden ötödik-hatodik üzemi tartási szénféleségekből dolgozó kaphatott a 400 fo- igen bőséges választék állt rintos utalványokból, most a lakosság rendelkezésére, A tűsarkú cipő minősége kedvezményes tüzelőutalvány-akciója, amit 1958-ban jelentősen kiszélesítettek. szőr kokszot is adtak az utalványra. A lakosság számára a tüzelőellátás továbbra is biztosítva van. A Tüzép-telepek háztartási szénkészletének minősége tovább javul, mert a belkereskedelem mór nem veszi át az igen gyönge minőségű szeneket a bányászattól. A még meglévő kevesebb fűtőértékű szénfajtákat pedig a kellő kalória-mennyiség biztosítására, kiváló minőségűvel keverik. Jó minőségű import- és hazai tűzifa is bőven van raktáron. A Szovjetunióban az ötéves terv eredményeként egyre nő a cukorfogyasztás. A cukorrépa vetésterülete a cári rendszer idején, illetve 1913-ban 115 ezer hektár volt. A legújabb adatok szerint ezzel szemben ma 544 ezer hektáron termelnek cukorrépát a szovjet szovhozokban és kolhozokban. A megnövekedett cukorrépatermelésnek megfelelően tucatjával épülnek az új cukorgyárak is. Képünkön: új cukorgyár a voronyezsi kerületben. Szovjet vendégek és dolgozó parasztok is részt vesznek a Szegedi Kenderfonógyár jubileumi ünnepségén A Szegedi Kenderfonógyár vállalatvezetősége a hazánkban állomásozó szovjet egységektől húsz katonát hívott meg családjukkal együtt a jubileumi ünnepségre. A szovjet elvtársak a meghívást elfogadták. A gyár dolgozóit már régi barátság fűzi az újszegedi Haladás Tsz tagjaihoz. Sok ünnepet ültek már meg közösen a gyárban, vagy a termelőszövetkezeti csoportban. Most is meghívták dolgozó paraszt barátaikat. Ott lesznek ők is a 16-án este tartandó jubileumi ünnepségen. a valaki piackutatást sok viszont csak tessék-lás- ve a legigazságosabb formát. Szóval Megállapították, hogy miből teljesít- mennyit tud egy-egy munkás jóminőségű munkával es JJ akar végezni, köny- sék, ténferegjenek, nyen megtudhatja, normában, azaz melyik áru, milyen forma, ménybérben dolgoznak, __ fazon tetszik a fogyasztók- mégis helytelen legyinteni a elvége'zni. Ennyit adnak ke„„—o J; termékeit ze aia> többet nem. Ha pedig összecsapja a dolgát hosszabb pihenő érdekében: figyelmeztetik és visszaadják a munkát. Minőséget követelnek igen helyesen. S nak, ha szombat és vasar nap esténként beáll a Kárász utcai kirakatnézők közé. Itt a nagy üvegtáblák előtt a város »MEOS«-ait hallgatva még a divattervezők is szerezhetnek ötleteSzegedi Cipőgyár látva. Most itt közbeszólhatna a kirakat előtti ismerősünk. »Mi az, nem láttak még olyat, hogy a munkás keresni akar, s a minőség rovása- ezzei lényegében „plafontszabtak a teljesítménynek. ket, csak hallgatózniuk kell ra többet igyekszik előállíegy kicsit. Igaz, nem illik tani? Még csak hajtani sem hallgatózni, de néha nem kell.* árt. A sok érdekesség kö- De igen, láttunk. Ugy látzül — amit itt hallhat az szik, ismerősünk karján ember — egy csokorra valót megállt az óra, nem halad összegyűjtöttünk. A sok ta- az idővel, vagy nem is tudnulságot tartalmazó csokor- ja, hogyan áll a termelés ból A teljesítménybérezésnek több fajtája van. Az utóbbi időben egyre több helyen alkalmazzák a degresszív bérezést. Ez a közvélemény előtt eléggé ismeretlen fogalom. Ez abból áll, ha 100 azonban nem a keres- kérdése manapság. Csak ar- százalék felett teljesít valakedelem vagy az ipar kép- ra emlékszik és úgy tudja, viselőinek nyújtunk át né- hogy mindenütt és minden hány szálat — hanem csak körülmények között a telegyet kihúzva a csokorból, jesítménybér annyit jelent, a nagyközönségnek muta- hogy ha több darabot állít tunk be. Egy nő és egy fér- elő valaki valamilyen terfi párbeszédéből hallottuk mékből, magától értetődően az alábbiakat: „Nézd azt ott megfelelő arányban emelkefenn, azt a szürkét tűsarok- dik keresete is. Az ilyen békái, jópofa mi?* — mondta a feleség a férjnek. „Áh!!! Az is olyan mint a többi. A norma és a verseny szülötte* — legyintett a férfi jellegzetes mozdulattal. Ha nem tudnánk, hogy ott nyosan viszont kérdezne a rezes valóban — s ebben igaza van — csak a mennyiség növelésére ösztönözne. Ez csak az egyik oldal. De hol van a munkások lelkiki, a teljesítménnyel nem emelkedik egyenes arányban a keresete. Hát igazságos ez, vethetné közbe bárki? Az első hallásra kétely fogja el az embert, de ha a következményeit nézzük, a válasz határozottan az lesz, hogy igazságos. Sőt egyes helyeken — igen helyesen — egy bizonyos százalékon túl már nem is fizetnek bért, tehát a munkás a teljesítményéismerete? A kérdésre bizo- Vel „plafonba* ütközik. Mi fenn a kirakat legfelső polcán az a tűsarkú szürke a Szegedi Cipőgyár terméke, akkor is szót kellene emelnünk, mert az a cipő nemcsak jóformájú, hanem jó minőségű is. Nézzünk csak be a Szegedi Cipőgyárba, ahol ez a cipő készült normában és versenyben. Mi a helyzet? Norma?! Bizony van. Visszaállították nemsokkal azután, hogy 1956 novemberében egy tollvonással megszüntették. Kiderült, hogy az időbér egymagában nem megfelelő. Nem fentről sürgették itt sem — ahogy a többi szegedi üzemben sem — hanem a munkások méltatlankodtak és kérték elsősorban. S

ehogyan sincs jól, hogy ne kereshessen többet a jobb és ügyesebb szakmunkás a gyengébbnél. Az öntudatosabb munkások azt sem nézték el, hogy amíg ők becsületesen dolgoznak, mákirakat előtti „bíráló*: „Na és a munkáslelkiismeret van az ilyen bérezési rendszernek a következménye? Elsősorban az, hogy nem érdeolyan erős, hogy legyőzze az mes csillagászati számokra törekedni, sőt egy bizonyos szintnél nem is lehet toaz élet bizonyította, vábbmenni, mert az valószilegtöbbször az utóbbi nij q kívánt minőséget káróMegyei kulturális és sportversenyeket rendeznek 17-én Szegeden a kisipari szövetkezetek Nagyszabású kulturális és pportfesztiválra készülődnek a Csongrád megyei kisipari szövetkezetek. Az ünnepségeket augusztus 17-én, vasárnap rendezik, s azok egész nap tartanak. Ezen több száz szövetkezeti sportoló és színjátszó, dalos, népi táncos és zenész vesz részt. Itt lesznek a nemrégiben lezajlott városi kulturális és sportversenyek legjobbjai Szentesről, Makóról, Hódmezővásárhelyről, Pusztamérgesről és természetesen Szegedről. A kulturális bemutatókat a Horváth Mihály utcai Kamaraszínház nagytermében kezdik reggél 8 órakor, a sportversenyeket pedig a Hunyadi téri pályái} rendezik. A kulturális verseny legjobbjai részt vesznek a budapesti országos versenyen is. Élüzem lett az Ujszegedi Kender- Lenszövő Vállalat Ujjat húzott az igazgatóval Városunkban is megho- alsóvárosi árudába, ahonnan osztásába és bérét megfizetnosodott az „ujjat hú- meneszteni kellett az eddigi ni. zott* kifejezés. Általában vezetőt, mert 4800 forint lel- Azóta már K. I. ismét a mindenki tudja, hogy ez tárhiánya volt. K. I. nem fo- belvárosi üzletben dolgozik, annyit jelent: egyik ember- gadta el az áthelyezést, mert Az igazgató helyettese szernek nézeteltérése támadt szerinte ez lekicsinyítő szá- zett érvényt a határozatnak, egy másikkal. Pontosabban, mára és az áthelyezési uta- mert az igazgató szabadsávalaki a főnökével került sítás sem felelt meg a fenn- gon van. Azonban távollétérossz viszonyba. Ez történt álló törvényes rendelkező- ben is tájékoztatást kért a a Szeged és Vidéke Földmű- seknek. Inkább azt választót- területi egyeztető bizottság vesszövetkezet központjában £a> hogy elmenjen a válla- döntéséről, s ha nem is hallis, ahol az igazgatóval húzott lattól. Kérését azonban az hattuk meg véleményét, már ujjat K. I., a földművesszö- igazgató nem teljesítette. annyi kiszivárgott, hogy levetkezet egykori osztályveze- _ Azt nem — mondotta, velezésbe fogott, hogy megtője. A nemrégiben tartott _ Majd később erre még óvja az egyeztető bizottság területi egyeztető bizottsági visszatérünk. döntését. Tehát még most ülésen sem derült ki, ho- k. I. még sem volt haj- sem tettek pontot az „ujjgyan, miként történt az ujj- landó elvállalni az újabb húzásra*. húzás, amely még most is bolt vezetését, és otthagyni Szerintünk sincs még entart. Az egyik zöldségesbolt a nagyobb forgalmú belvá- nek vége. Legalább is nem vezetője volt már K. I., ami- rosi üzletet. Vele viszont át- lehet vége. Persze nem azért kor első ízben érezhette iga- adatták a bolt vezetését állítjuk ezt, mintha a terüzán a nézeteltérés következ- egyik beosztottjának. Ő vi- iey egyeztető bizottság hatáményeit. Idehelyezésekor az- Szont másnap nem ment át- r0zatával nem értenénk zal „iktatta be* az igazgat5: venni az újabbat. így aztán egyet. K. I.-t sem akarjuk — Itt nyugodtan dolgoz- okot adott, hogy végülis ön- hibáitól mentesíteni. De úgy hatsz, senki sem fog há- kényesen kilépőnek tekint- hisszük, a kockának tovább borgatni. sék. kell fordulni és az ügynek Mégis, hogy hogynem, Az igazgató ezzel befeje- most már az igazgató feleegyik napról a másikra át- zettnek nyilvánította az lösségre vonásával kell fölyhelvezési utasítást kapott egy ügyet. Mások viszont más tatódnia. Joggal vetik fel a véleményen voltak. Sőt fi- dolgozók, hogy a felelőtlen gyelmeztették is, hogy nem elbocsátásért, intézkedésért jól van ez így. Természete- kifizetett második fizetés is sen K. I. sem hagyta abba a közösségi tulajdonból töraz ügyet, bár ő is hibát vé- ténik. Ha pedig felelősségre tett. Munkakönyvét sem kap- vonunk egy dolgozót amiért tervezettnél Vetéstervük ta me-g, így a másik keres- kárt tesz az állami vagyonőrönként 2663 volt, teljesí- kedelmi vállalatnál sem lép- ban, akkor az igazgató sem hetett állásba. A vállalati kerülheti el a felelősségre anyagi érdekeltséget?* Az érvelésének lenne alapja, mert hogy győzedelmeskedett. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a fogyasztó, aki ugyancsak dolgozó, bizony kevesebb ideig hordaná a cipőt, vagy esetleg más használati tárgyat, mert nemcsak a nyersanyagtól függ egy áru minősége, hanem a munkától is. E

zek szerint tehát valóban igaza lenne a kirakat előtti bírálónak? Hadd mondjuk el a cipőgyári tapasztalatokat. Itt is — mint sok más üzemben — a Minisztertanács 1957-es teljesítménybérezésről szóló határozata szerint alakították ki a bérezést, amelynek több formája van. Általában a vállalati igazgatókra bízták, hogy milyen bérrendszert valósítanak meg. Itt a cipőgyárban a több éves tapasztalatok alapján az egyes munkások szakmai képességének ismeretében alakították ki, megközelít— Pécsi úttörők érkeztek Szegedre. Az úttörőket az eddigi szokástól eltérően nem a Turista Szállóban, vagy az Utlöröház átmeneti szállásán helyezték el, hanem azok sátortábort létesítettek Újszegeden, a folyó partján. — EGER VAROST is az ország gyógy- és üdülőhelyeinek névsorába iktatta egy nemrégen megjelent miniszteri rendelet. Az egri fürdők fejlesztésére most gyógy- és üdülőhelyi bizottság alakult. san befolyásolná. Versenyben, normában dolgoznak ma is, a Szegedi Cipőgyárban éppen úgy, mint több szegedi üzemben. Az áruk minősége mégsem romlott, sőt javult a helyes bérezési rendszer kialakításával. Maradjunk a Szegedi Cipőgyárnál, ahol 1956-ban az első osztályú áruk részarányát az első féléves tervben 86,6 százalékban állapították meg. Jellemző a Szegedi Cipőgyárra, ahol már korábban is jóminőségű cipőket gyártottak, hogy az első osztályú cipők részaránya 92 százalék volt. Hasonlítsuk ehhez a most elmúlt fél esztendőt. A tervszám magasabb — 92,3 százalék — mint az 1956-os tényszám. A teljesítés pedig 94.9 százalék. Ezek a számok mindennél beszédesebben bizonyítják, hogy a mostani bérezési forma egészséges hatású a termelésre 4

normát ócsárolni, a versenyt szapulni nem új dolog. Csakhogy most már unalmas, mert a munkásság tapasztalata, gyakorlata védi. Nem is igen hallgatnak az ilyen beszédekre a munkások. Nekik jó, az államnak is jó, a vevő igényeinek is jó. Hát akkor mit csináljunk a legyintőkkel? Semmit. A kutya ugat — a karaván halad. Nagy Pál Az első fél év jó termelési eredménye alapján al Ujszegedi Kender- Lenszö- tettek 2722-őt, tehát 2,2 „ _ . .... vő Vállalat is elérte az él- százalékkal volt termeléke- egyeztető bizottság rövidesen vonást, üzem szintet. Kedden dél- nyebb a munka. Anyagtaka- kimondta a dontest, helye- Igen, ideje volna után értesítést kapott a vál- rékosságban egy százalékot sebben jóváhagyta az igaz- ilyen es hasonlo esetekben, lalat vezetősége a miniszté- irányoztak elő az üzem ré- gato álláspontját. Az ügyre ha vegre felelősségre vonriumból és a szakszervezet- szére. Az első fél évben 1,86 tehat meg így sem kerül nak a felelőtlen vezetőket tői, hogy nekik ítélték oda százalékos megtakarítást P°nt; A területi egyeztető u* A terven;y ,formán voaz élüzem címet. Büszkeség értek el. Ezzel nemcsak tel- bizottságon azonban fordu t "atk°z'k 3 beosztottakra es a kocka. Megállapították el- a vezetőkre is. Hatóságaink tölti el az Ujszegedi Kender- jesitettek, hanem tul is tel- . , - „ „„„,„,;„t„ , , ; . . ,,, ,6 * , ,. ,, .... ' ti- • sosorban az igazgató h bá- a szocialista törvényességhez Lenszovo Vallalat dolgozoit, jesitettek az eluzem szín- ... " . , J s, . tegyük hozzá, jogos büsz- tet, amelynek most el is ^ ^^se^ J* sSyl Ine^r^ tókof köUségszint hetertt nyerték jutalmát Augusz- hibamentes. Végül is úgy szemben és vonják felelős92,tera teljesítették tervü- tus 19"én' délután fél 3 döntött a bizottság. hogy a ségre a felelőtlen felelősöket ket. Tehát 2,9 százalékkal órakor tartják az élüzem- vállalat köteles visszahelyez- is. értek el jobb eredményt a avató ünnepséget, , tá korábbi boltvezetői be- tn- iM „Sárga lófogú" ——j (Tóth Béla felvétele) Rekordtermést ígér a szárazság ellenére a szegedi nemesítésű „Sárga lófogú* kukorica az öthalmi Kísérleti Gazdaságban. A lóháton ülő ember sem látszik ki a holdanként harminc mázsás termésre becsült kukoricából. A jó eredményt a nagyüzemi vetésforgóval érték el.