Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

5 Péntek. 1958. augusztus t. 5 LálWfatás a brüsszeli világkiállításon Mindegyik tLt kat az iparágakat és anyagokat állította ki, amelyekben különösen kitűnik. A Szovjetunió például kiállított sok szép prémet, szőnyegeket, csipkéket, kerámiát, óriási gazdasági gépeket, könyvkiadóművészetét, népoktatási rendszerét stb., stb. Svájc bemutatta szép textiliparát, sportolási felszerelési tárgyait, Izrael déli gyümölcseit, régi ritka pergamenjeit, az első bibliafordításokat stb A legbravúrosabb építészeti remekműnek tartják a francia pavilont. Ez egy W alakú üvegcsoda, óriási méretű. Párizs név alatt külön épülete van a könnyűiparnak. Itt női és férfi divatcikkeket lehet látni. Nem annyira különleges szépségűkkel, mint nagy tömegükkel hatnak, amint 5—6 méteres magasságból óriási tömegekben omlanak le a különböző színekben pompázó selymek. A németeké 8 darabból álló és cölöpépítményhez hasonló négyszögletes, emeletes üvegcsarnok, amelynek egyik érdekessége, hogy igen kevés és feltűnő vékony oszlopokon nyugszik. Különösen vegyiiparukat, tudományukat, könyveiket állították ki. A spanyol pavilonban nemzeti ruhában öltözött leányok egy pódiumon nemzeti táncokat mutattak be, egy sötét függöny mögött pedig a mozi képeket vetített a spanyol nemzet életéből. A IHCXikÓl kaktiTszok között bálványok sorakoztak. Benn az épületben ugyancsak mozi is bemutatta agrikuirárájukat és ősrégi városaikat. A Belga-Kongó előcsarnokában fekete bennszülöttek fogadták a látogatókat. Itt is fali képeken mutatták be a Kongó életét a gyarmatosítás előtt és a jelenben, a néger anya- és csecsemővédelmet, iskoláikat. erősen fejlődő gyáriparukat, termékeiket stb. Sineken mozgó bábukkal szemléltették a gazdasági termékek piacolását. Az afrikai államok közül Szudánt és Algírt láttuk. Abban a köralakú arab pavilonban, mely a magyar szomszédságában volt, a belépő egy eredeti beduinsátorban találja magát, szép szőnyegekkel, fémtárgyakkal díszítve. Jellegzetes alakjuk csupán ezeknek a tuniszi, marokkói és a tájföldi pavilonoknak volt. Egy-egy híres szultáni terem, vagy az egyik mór palota érdekes helyisége, a menyezeti kőcsipkék, az oldalfalakon tarka mozaikok, selyem kerevetek, szőnyegek, a terem közepén kis szökőkút valóban az igazi Keletet varázsolták a néző elé. Hollandia hajóiparával és szép virágaival dicsekedett. Nagy-Britannia nagyon különleges pavilonokban mutatkozott be. A falak mentén fekete anyaggal bevont asztalokon misztikus félhomályban ragyogtak a kiállított korona-ékszerek, birodalmi jelvények, lord majori nagy jogarfélék stb. A nehézipari autók, hajómodellek, yachtok számára külön hatalmas csarnok, illetve vízmedence volt. A hatalmas köralakú amerikai pavilon belseje semmi különös látványt nem nyújtott. Ennek is volt egy központi vízmedencéje, ahol a vízisportot és a legújabb divatot mutatták be. Az USA pavilonjának egyik nevezetessége a 3 és fél méter átmérőjű mammut fenyő törzskorong (Sequoia gigantea), amely körülbelül 1560 éves lehetett, amikor kivágták. Egyik kis épület "Pétről* címen a petróleum termelését mutatta be üvegfalon keresztül, ahogyan a petróleum különböző kő- és földrétegek közül a fúrásoknál előjön és áhogyan feldolgozzák stb. II. rész A jugoszlávok g/ag elkéstek a bemutatójukkal, mert az emeletes üveg-cölöpépítményükben úgyszólván semmi sem volt. De hogy valamivel mégis szerepeljenek, pár nemzeti viseletet ábrázoló jelmezt és egész Belgiumban — amint mondták — a kiállítás óta kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedtek. Hozzánk képest az árak igen magasak, sőt néha megfizethetetlenek. Egy képes-levelezőlap 5—6 frank, 3 dl tej a büfében 8 frank, ami 5—6, a Zaráoói elhozott Szent Simon ezüst koporsóját mutatták be. Éttermükben nem volt éppen senki, de a kifüggesztett étlap sem volt valami csábító. Az osztrák pavilon egyszerű volt és kicsi, de volt benne egy moziterem, ahol széles vásznon színes mozgóképekben mutatták be a kis Ausztria szép vidékeit, városait, téli üdülő- és sporthelyeit, havasait, Bécs, Salzburg szépségeit. A finnek épülete csupa fából készült, belül egy nagy szín, ahol a falakon fényké-» pek mutatják be az életüket,! azonkívül mozgó képsoro-! zatban, színes felvételekben! mutatták be szebb termé-! szeti tájaikat, szokásaikat,! erdőgazdaságukat, ezernyi! tavukat, halászatukat, váró-! saikat, iskoláikat stb. Utoljára hagytam a ma-j gyar pavilon megemlítését." Kissé eldugva az óriási" szovjet és amerikai pavilo-j nok között, főként nagysze-» rű konyhájával csábította a! látogatókat, mert az embe-! rek általában szeretnek oda« menni, ahol jól lehet enni.! A magyar pavilon kocka I alakú és a homlokzata alu-j míniumból van. A földszin-j ten van a fogadó-csarnok." itt van a könyvkiállítás, azj információs részleg és Buda-j pest óriási látképe. Folyta-• tása a földszinten egy ipari" rész. Különösen gazdag aj vegyiparra vonatkozó kiál-j lftás. A falakon festmények," fényképek a magyar tájak -• ról, népművészeti tárgyak," kézimunkák, hímzések, csíp-" kék. A kiállított tárgyak." mint például a cipők, por-" celánok, üvegneműek, igen • tetszetősek voltak. Különc-! sen a cipők arattak nagy 5 tetszést. Szebbek voltak. J mint bármelyik nagy nemzet J gazdag kirakataiban levő! belga, vagy francia készít-! mények. Modern festésze-i tünk is bemutatta produk-! tumait. A bejáratnál feltűnt! a két díjat nyert nagy! bronzszobor, amint a falon • kifüggesztve éppen valami j balettfigurát mutatnak bq Aj kiállítási csarnokból ajtój nvílik az étterembe. Az al-j tóban két néDi-ruhás leány j fogadia a látogatót és aj nitvkés dolmányba öltözött • rraevar cigányzenekar. Rplninm mint házigaz " uutijium da mindent p,_j követett, hogy a látogatók! jól érezzék magukat. Hiszen! a kiállítást évekkel előbb! kezdték megszervezni és! minden kényelemről gondos-! kodás történt. Nem volt to-S longás, mindent kényelme-! sen lehetett megszemlélni ! aki éhes volt, ehetett vagy! ihatott, a fáradt látogató! mindenütt megpihenhetett! mindenütt hely volt bőven • minden pavilonban több" nyelven volt felvilágosító in-" formációs szolgálat. Német ! francia, angol nvelvcn ló1" lehetett boldogulni, de ak'j csak anyanyelvén tudott, sem veszett el. A vendéglátó" belgák mindenütt igen elő-j zékenyek voltak. Meg is te-j hették ezt, mert az árak" illetve 8 forintnak felel meg. Éppen ezért, aki netalán azzal a szándékkal szeretne, kimenni a kiállításra, hogy a látnivalókon kívül ott valamit vásároljon, az csalódni kénytelen, mert bármit is venne, ott sokkal jobban meg kell hogy fizesse, mintha itthon venné meg. A kiállítást mégis érdemes volt megnézni, mert ott mintegy összesűrítve lehetett látni az egész világ mai kultúráját, iparának, tudományának fejlettségét. Dr. Greguss Pá Iné üj mezőgazdasági termelőszövetkezet alakul Miháiyteleken Kilenc esztendővel ezelőtt mihályteleki egyénileg dolgozó parasztok, zömükben volt agrárproletárok, megalakították falujukban a Szabad Tisza l-es típusú termelőszövetkezeti csoportot. A csoportba tömörült dolgozó parasztok közösségük fennállása óta igen sok jeles eredményt mutattak fel a termelésben, különösen a fűszerpaprika termelésében múlták felül az egyénileg termelőket. A termelőszövetkezeti csoport tagjai az utóbbi időkben egyre gyakrabban tapasztalták, hogy az l-es típusú szövetkezeti forma annak ellenére, hogy szép eredményeket hozott, ma már a további fejlődés gátlójává vált. Ezért a csoport tagsága most elhatarozta, hogy szakítanak az eddigi formával, s III-as típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakítják át gazdaságukat, — Kagylófeldolgozó üzemet alakítanak a győri halászok. Győrben, a négy folyó városaban, az Előre Halászati Terni-lőszöve'kezet tagjai nemcsak halásznak a Dunán a Rábán, a Rábcán és a Marcalon hárem két esztendeje folyami kagyló gyűjtésével is foglalkoznak. A szövetkezet tagjai a jövőben a kagylót maguk dolgozzák fel. A szigetközi Nagybaics községben 18 dolgozót foglalkoztató üzemet létesítettek. amely ezen a héten kezdte meg a termelést. Havonta több tízezer gyöngyházgombot készítenek folyami kagylóból. cAmLkat az ujtjik híz atm tudfa... Jégrevü mindenütt. A Széchenyi tér fáihoz támasztott tablókon és az összes híradóoszlopokon. A boltkirakatokban és az újsághirdetések között. Nem lehet szabadulni tőle. Aki ezt csinálja, vérbeli, ügyes szervező és üzletember. Tudja, mit ér a jó reklám. Orronragadja az embert és viszi, vezeti jegyet vásárolni az előadásra, amelyet az újszegedi víztorony mellett tartanak meg augusztus 2án, szombaton este. Apropó! Erről az augusztus másodikáról jut eszünkbe, hogy ugyanakkor este Újszegeden szerepel az Állami Népi Együttes is. Igaz, nem a víztprony mellett (még csak az hiányozna), hanem a szabadtéri színpadon. De aki egy kicsit is ismeri a hídon túl a terepet és tudja, hogy a két fellépő-hely között talán még 300 méter távolság sincs légvonalban, az már előre fogja a fejét: mi lesz ebból, teremtő isten! Hozzáfog trombitát harsogtatni a Jégrevü fúvósegyüttese a víztorony tövében. Munkába kezd az Állami Népi Együttes zenekara a szabadiéri színpadon. Húzzák természetesen a talp alá valót a Ligetvendéglő hangászai is. Harsogni kezd esetleg a Vigadó néhány hangszórója. Es mindez egyszerre, a hangzásokat sokszorosan felnagyító esti, ligeti csendben. Lesz ott olyan hangcirkusz, amilyent még nem hallottak az aggastyán platánok. Félő. hogy mind. az Állami Népi Együttes, mind a Jégrevü közönsége bosszankodni fog és mondja majd az áldást azokra, akik mindkét rendezvényt ugyanarra az időpontra *ütemezték Ne tessék eregetni senkire a szidalmak »száz tőrét, nyilátmert nem tudatos dologról van itt szó. Csupán az engedélyt adó szervnél nem tudott a bal kéz a másik kéz tevékenységéről. N. I. Ma Budapesten sorsolják a lottót Az első augusztusi lottósorsolás ismét kettős lesz. A 31. játékhét nyerőszámainak húzását és a júliusi tárgynyereménysorsolását ma, pénteken Budapesten, a XIII. kerületi József Attila Művelődési Otthonban rendezi a Sportfogadási és Lotto Igazgatóság. A tárgynyeremény-sorsoláson a 30. játékhét szelvényei vesznek részt. A kettős sorsolást "dupla, vagy semmi«-játék előzi meg. (23) — Erre számítani lehet, — ismerte el a polgármester. — Márpedig — folytatta Kővágó — az erdélyi üzemek vezetését sürgősen romántalanítani és zsídótalanitani kell. Becsületes, megbízható embereket küldve oda, akik hűséggel szolgálják a haza egyetemes érdekeit. Dánossy nem mozdult, de félig lehunyt szemét hirtelen kerekre tágítva, kissé csodálkozva vizslatott az ügyvédre: — Mi az, itt akarsz hagyni bennünket? Ebbe, barátom, nem megyünk bele. Egyszerűen felrúgni a kormány érdekeit, s elmenni Komandóra fakitermelőnek... hohó, barátocskám. Itt kellesz nekünk. — Nem úgy értettem, Kazi bátyám, nem magamra gondoltam — Hanem? — Pár megbízható embert akartam volna csupán szíves figyelmedbe ajánlani. — Nekem? Mi közöm nekem ehhez? Te vagy a kormány jobbkeze. — Kazi bátyám, nélküled én mit sem érek a kormánynál, jól tudod. — Kire gondoltál tulajdonképp? — Hát... itt van például Cséffai Mihály. A fadepós és koporsó üzemes. Szerencsés kezű ember. Amit a markába fog, arannyá változik. — Csepkó Mihály? — mosolyodott el enyhe gúnynyal Dánossy. Ragyogó magyar. Épkézláb mondatot nem tud leírni magyarul. — A. Kazi bátyám, ez csak pletyka. Kiművelődött az. Messzeföldön a legelső szaktekintély a faiparban. Igen hálás a pártfogói iránt. Tapasztalatból állítom. — S hajlandó lenne elköltözni' — A világ végére is elmegy, ha érdemes. Nos, Kazi bátyám? Dánossy hallgatott, s lárva arccal pöffentett a szivarból. — Meglátjuk — dünnyögte később. Elég hidegen mondta, de Kővágó ereiben tüzes szikrák kezdtek szaladgálni tőle. A tettvágy, s az új tevékenységi terület reális közelsége nagy energiát szabadított fel benne Persze, külsőleg nem mutatta örömét, a borgőzösen feléje botorkáló Révffy újabb nógatását is határozottan hárította el Révffyt azonban a borok nem hagyták nyugodni. A félrészegek görcsös konokságával tapadt az ügyvédhez: — Az Jstmedra V.-' o.rnjaálsz minket? Oszil Selmeczi Oszkár sokkal használhatóbb állapotban volt nála. Készségesen ugrott Kővágóhoz, s Révffyhez közös erővel cipelték el az ügyvédet. — Jössz, vagy viszünk, az anyád Vágó Istenít! Az énekes eközben sem feledkezett el arról, hogy meghajolják Dánossy felé: — Megbocsáss, Kazi bátyám, de kell nekünk ez a szabó tőr. Csakugyan nagyon hiányolták már Kővágót a főkorlielyek. A kártyacsatával ugyanis fel kellett hagyni, hisz minél buzgóbban olajozták a torkukat, a koponyákban annál kevésbé forogtak a csapágyak. Széteső figyelemmel se bridzsezni, se tarokkozni nem lehet. Egyre inkább unatkozott httt „ - • o ,,.í„(.ak valamiféle unaloműző friss fordulatot Az ügyvéd mindenkori ötletforrás- és heccmaherként szerepelt körükben. A szórakoztatást, az udvari bolond szerepét el is várták tőle a többiek, minthogy annak a kitüntetésnek honorálásaként, hogy maguk közé fogadták a kifogásolt származású Kővágót. Általános ováció fogadta most is az ügyvédet, mindenki várakozással fordult felé. — Halljuk Vágót! — rikkantotta a nyeszlett termetű gyógycukorkagyáros, Bottyánfy. S rekedt hangon kezdett az ismert zsoltárba: — Te vagy reményem sziklaszála! — Mi baj, barátaim? — Unatkozunk... — csuklott idősebb Hornyánszky Kálmán. — Hát persze, ha nincs mi felpezsdítse a poros agyatokat — mutogatta a fogait Kővágó. — A nők hiányoznak. — Megőrültél?! — meredt rá Idősebb Hornyánszky Kálmán. Szluka főügyész is botránkozva meresztgette véreres szemét: — Elment az eszed? — Jól néznénk ki! — vinnyogott Bottyánfy — ugorjunk fel és hozzuk el a feleségeket, mi? Kővágó alig tudott csendet teremteni hadonászó jobbjával: — Mi az, borsot vacsoráztatok? Nem az asszonyokra gondoltam. — Hát kire' Tán a kupiból akarsz nőket hozni? — Ribancokból nem kérünk! — Ez sértés. Vágó! — Kikérjük magunknak! Kővágó most már mozdulatlanul, mosolyogva várta meg, hogy ülepedjék a lárma. — Ne izgassátok magatokat fölöslegesen. Ürilányról van szó. Akinek ráadásul remek teste van, s csodásan táncol. Valóságos boszorkány. — Az más. elő vele! — lelkesedett Selmeczi baritonját kieresztve. — Mi az. megjött a hangod? — röhögtek a többiek — Nézd csak Nem is vagy te olyan rekedt, amilyennek teteted magad. Kővágó ezt már az ajtóból hallotta. Frissen, ruganyosan igyekezett Kelemen Sarolta tánctanárnő ablaka alá, s erélyesen kopogott. Sarolta kopott, kék hálóingben, álmosan imbolygott az ablakhoz. A villanyfény morcos arcába világított, amint kitekintett. — Béla! Maga az? — enyhült meg mindjárt, — nyitom azonnal. Két hónapja szakadt meg viszonyuk. Sarolta számára érthetetlen módon nem mutatkozott azóta Kővágó s most megörült a tékozló fiúként visszatérő gavallérnak. — Ne fáradjon, Sárika, öltözzön azonnal, s majd kiemelem az ablakon. Remek muriba viszem A város és megye legbefolyásosabb urai sóvárogják magát. Kelemen Sarolta olyan büszkén húzta ki molett, de még jóalakú testét a hálóingben, mintha soha semmi közük nem lett volna egymáshoz. — Mit képzel?! Közcédának szánt? Barátom, maga ajtót tévesztett. Menjen a bordélyba, ne úrilányokat háborgasson. — Sárikám, nagyon félreértett. A művészetéről hallottak az urak és a tehetségében akarnak gyönyörködni. Meglepetten tűnődött a lány, majd halkan szólt kii — Várjon — s belibbent elkészíteni magát. Sarolta kétségtelenül tánctehetség volt. Tíz esztendős melengetett álma, hogy az operaház szólótáncosnőjévé emelkedjék, művészetével a fél világot elkápráztatva. Mivel ez. nem sikerült, fokozatosan merült a vidéki város posványába, s elkeseredésében bormámorba és kalandokba menekült. Egyre kevésbé adott magára külsőleg is. Ruganyos teste ugyan még nem töpnedt össze, de az iszákosság és korai öregség jeleit táskás szemén viselte már Csak a táncért élt-halt változatlanul. Ha táncprodukcióiról volt szó, újjászületett. (Folyt, kövj