Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-07 / 185. szám
5 Csütörtök, 1958. augusztusi. Ülést tartott az Országos flz augusztus 20-1 munkaversenyröl Béketanács Az Országos Béketanács szerdán délután a parlament vadásztermében ülést tartott. Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja üdvözölte az ülésen megjelent Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját és Bourhan Drak Sibaje-t, a stockholmi békekongresszuson részt vett szír delegáció tagját, majd emlékeztetett arra, hogy 13 esztendővel ezelőtt, augusztus 6-án hullott le az első atombomba Hirosimára. Tízezrek és tízezrek életét oltotta ki és az emberiség jövőjének szörnyű lehetőségét villantotta fel! Azóta nagyot fejlődött a haditechnika, de nemcsak a veszedelem nőtt meg, hanem megerősödött az emberiség tiltakozása is! Megmozdult az emberiség lelkiismerete: mindent meg kell tenni, hogy az atombomba ne pusztítsa el az emberiséget. A dátum örök mementó mindenki számára: két út van az emberiség előtt, vagy a pusztulás útja, vagy pedig az, hogy az atomenergiát békés célokra, az emberiség jobb sorsára tudja fordítani, az emberiség esze, szíve és lelkiismerete. A stockholmi tanácskozás is az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért és a kísérletek megszüntetéséért emelt szót. Minden felszólaló követelte, hogy a többi atomhatalom is kövesse a Szovjetunió példáját! Ezután a stockholmi békevilágkongresszuson részt vett magyar küldöttség nevében Szakasits Árpád, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-Világtanács irodájának tagja mondott beszámolót. (Folytatás az 1. oldalról). Érthető, hogy nőtt a buzgalom, s most az augusztusi munkaverseny egyik jelentős célkitűzése az, hogy minél több pénzt gyűjtsenek a számlákon. A verseny természetesen nemcsak ebből áll. A minőség javítása, a munkafegyelem megszilárdítása is lényeges feltétel. Ezért volt nagy riadalom hétfőn az 5-ös, 6-os teremben, amikor kiderült, hogy Somogyi István -napszabólelkiismeretien munkát végzett. Az extra öltönyöknél néhány kabátban rövidre sikerült az ujjabélés és ráncot vetett a szövet. Somogyi ezt rövid úton úgy intézi e el, hogy belevágott a bélésbe ollóval. Aztán meghúzta a kabát ujját, és már adta is tovább, mint aki jól végezte a dolgát. Munkatársai leplezték le, hogyan, miként -javítja* a hibás kabátokat. Inkább vállalták a versenyben való visszaesést, Az orvosok hű segítőtársai Kedvezményes feltételekkel szerezhetnek ápolónői oklevelet az érettségizett lányok mint az utólagos szégyent hogy ilyen kabátok kerüljenek ki a gyárból. Még a versenybizottságok nem döntöttek ugyan, hogy ez menynyiben veti vissza az 5-ös, 6-os termet, de a munkások már döntöttek. Somogyit kiközösítették a kollektívából. Azóta már a kárt megfizettették vele, s munkakönyvét is kezébe adták, benne a bejegyzéssel: -fegyelmi úton elbocsátva*. Nem tudni, mi volt a szándéka az egykori mórahalmi kisiparosnak, Somogyinak, aki csak egy éve dolgozik a gyárban. Senki sem hajtotta a munkában, a több kereset sem fűthette, mert órabérben dolgozik. Egyet azonban tudnak munkatársai, hogy komoly kárt okozott. iVagv szégyen lett volna a Ruhagyárra, ha ilyen versenyben készült kabátok kerültek volna ki. Ez egy kis szépséghiba volt az augusztus 20-i versenyen, de letörölték már róla részben azzal, hogy kiközösítették Somogyit, s most még jobb munkával pótolják azt az űrt, amit az öt vágottbélésű kabát okozott. Chamoun nem fogadta e! a libanoni kormány lemondását Tegnapi számunkban köAz érettségizett leányok Fiataljainkban ég a tu- mindig növekvő tábora, de elhelyezkedését és az ápoló- dásvágy, hiszen mindig töb- várják a kórházi ágyaikon női utánpótlást könnyíti bet akarnak tudni, soha még szenvedő betegek is akiket meg az Egészségügyi Mi- ennyi tehetséges egyszerű féuön vár ^ ^^ niszténum most megjelent szülők gyermeke nem ko- .......... . , „„ rynlh rendelete, mely lehetővé te- pogtatott az egyetemek és dolgozo tarsaik közössege, zoltuk, hogy Szarni Szolh szi, hogy ápolónői munka- főiskolák kapuján, mint ma, Az ápolónőképzésmek ez a libanoni miniszterelnök kedkörbe munkába állhatnak, s akit ez a tudásvágy hajt rendeletileg létrehozott új den benyújtotta lemondását fizetést kapnak, kétévi nemcsak az egyetemeken farmáj , kedvezményes Chamoun köztársasági elmunka melletti tanulással tanulhat, hanem adva van J . 6 / ... . . Vft_,x1tp. megszerezhetik az ápolónői most egy új lehetőség az ^nulás. lehetosegéket kínai nőknek Az elnök közölte. oklevelet. Azok akiket szí- ápolónői oklevél megszer- az érettségizett lányoknak, a kormány lemondását nem vük az egészségügy felé zésére. A tanulási anyag ko- Két év alatt, fizetett munka- veszi tudomásul és belátása vonz, most csatasorba áll- moly munkát követel, kielé- y^^y mellett measzerez- szerint dönt, hogy a továbKÍ/ÍTS SnSSt.zttr^ hetik az oklevelet. Napi 8 Mákban Szolh lemondását küzdéséért s ebben az orvos mos olyan előadójuk lesz, órai munkáért 850 forint fi- elfogadja-e, vagy sem. mellett az ápolónő munkája akik az egyetemeken is ta- zetést kapnak és hetenként is nélkülözhetetlen. nítanak Munkájukat meg- háromszor vesznek részt elkonnyiti, hogy az elméletet Életbevágó srorösin' összekapcsolják" a" méleti oktatásban 4—4 órán napi küzdelem gyakorlattal. Az egészség- át. A rendelet értelmében Azok akik nem * becsülik ügyi intézmények vezetői és Csongrád megye több kóréléggé 'az ápolónői munkát, minden dolgozója előlegezett háza vesz fel érettségizett nem ismerik a feladat nagy- bizalommal segíti elo, hogy kétéves kénzésságát, azt a hatalmas fejlő- ^nos segítőtársakká val- Anyókát a keteves kepzesdést mely szocializmust épí- janak. re ~ Szegeden a korház és tő országunk egészségügyé- .^ ,,, „, a klinika, s Hódmezővásárben bekövetkezett. Hiszen Var jak okét helyen és Szentesen ugyanSaSbStí^al .A tettrekész fiatalokat a kórház igazgatósága egészségügyiek jó munkáját x<Jija számtalan siker bizonyítja. Csökkent a csecsemőhalandóság, s már nem népbetegség a tüdővész, megnyugtató, hogy a nyári rekkenő tettrekész az egészségügyiek fogadja a jelentkezőket. Segédmunkásokat, kőműveseket és asztalost felújításhoz felveszünk. Jelentkezés: Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál, Jósika utca 21. sz. alatt. Rendelet a takarmány félék vámdarálásáról melegben nem ütötte fel a fejét fertőző betegség, hány ember életét mentette meg a modern szívsebészet, vérátömlesztéssel mennyi eddig gyógyíthatatlannak hitt ember nyerte vissza egészségét, életörömét... Sorolhatnánk még számtalan eredményt, kutatómunkát, hiszen éppen ezen a területen mondhatjuk, hogy életbevágó ez a mindennapi harc. Az atomkorszak nemcsak a világűr felé nyitotta meg az ember előtt az utat, hanem az izotópokkal az emberi test eddig ismeretlen területére hatol be az orvostudomány. Ezzel ma még szinte kiszámíthatatlan lehetőségek előtt áll az emberiség. Sok múlik ügyességükön Az eredmények nemcsak az orvosok magas szakképzettségét hirdetik, része van ebben hű 6egítő társának az ápolónőnek is. Az ápolónő ott áll a betegágy mellett, megfigyelései segítik elő a pontos diagnózist, a gyógyító munka sikere a gondos ápolással szorosan összefügg, a műtőkben végzett percnyi pontosságú operációinál, ügyességükö/i, szakképzettségükön múlik az orvos idegfeszítő munkája, hogy megmentsen egy életet. Aki már betegként ott feküdt a kórházi ágyon jól ismeri az ápolónő munkáját, milyen bizalommal van iránta, s mennyire megnyugtató a kedves, bátorító mosolya, vigasztaló szavai s készsége, mellyel szenvedésünket enyhíti, halálfélelmünket elűzi s talán a gyógyszer sem olyan keserű, ha ő azt mondja. A ZSARNOKOK HALÁLA |\| i történt Irakban? Ez mostan a világsajtó egyik legkedveltebb témája. És az embereket valóban érdekli szerte a világon, miként született meg a független köztársaság egy olyan országban, ahol ~ eddig az amerikai és angol imperialisták dirigáltak bábjaik révén. Ha a gazdag képzelőerejű bagdadi mesemondókat hallgatnánk meg, erősen kiszínezett és sok-sok részlettel felsallangozott történetet kapnánk, amelyből csakügygyel-bajjal lehet kihámozni a valóságot. Sokkal egyszerűbb, ha az Igazsághoz az európai újságírók beszámolója alapján indulunk el. Ami az uralkodóház kizsákmányolását és a nép ellen irányuló rémtetteit illeti, abban képtelenek túlozni akár a legvénebb bagdadiak is, mert Fejszál király, Abdulillah herceg trónörökös és Nuri Szaid miniszterelnök valóban olyan mérhetetlenül kiszipolyozta a népet, amilyet csak mesében lehet olvasni napjainkban. A több évtizedes sérelem miatt a feldühödött nép megrohamozta a palotát, ahol mérhetetlen kincseket talált felhalmozva. Csoda-e, ha Abdulillah holtestét a hadügyminisztérium egyik balkonja alatti horogra akasztották fel egy egész napra, hogy a főváros lakossága saját szemével láthassa a gonosztevő megérdemelt kimúlását. Ú s milyen nagyszerűen dolgozott a forradalom! Abeszalam Muhamed Arif, az iraki hadsereg 20. zászlóaljának parancsnokhelyettese nem Jordániába vezette katonáit, hanem a forradalom központja utasításának megfelelően a király és a trónörökös rezidenciája felé irányította. A zászlóalj gépesített egységei ugyanakkor a miniszterelnök háza, a bagdadi rádió, a posta és a rendőrállomások ellen indultak. Mindez olyan csendben és olyan gyorsan történt, hogy. két óra múlva már egy királlyal kevesebb rontotta a föld levegőjét, sőt a fekete női ruhában menekülő Nuri Szaidot is utolérte, agyonverte és végighurcolta Bagdad utcáin az elkeseredett tömeg. A washingtoni politikusok azóta is brutalitást emlegetnek, és krokodilkönnyeket hullatnak elvesztett pozíciójuk miatt. De hát mit tehettek a köztársaság hívei? Az ország mindenható miniszterelnöke női öltözetben akart meglépni, hogy aztán esetleg hátba támadhassa az új rendet. Csahogy az ezerszemű, forradalmas lelkű nép elől nem menekülhetett. Miután a külvárosban két napig bujkált egyik barátjánál, helyzete bizonytalanná válása miatt tovább akart szökni. Útközben megkérdezett egy kisfiút, hogy hol lakik egy illető, aki szintén cimborája volt a gonosztevő pasának. Ez lett a veszte. A gyerek megmutatta ugyan az utat, de mivel gyanús volt neki a férfihangon beszélő »aszszonyság*, azonnal értesítette a katonákat. Az embernek a nagy francia forradalom jut erről eszébe, amikor a Párizsból menekülni akaró királyt egy inasgyerek ismerte meg és hozatta vissza. Irakban hasonlóan éber volt a forradalmi tömeg, s jóllehet, csak 170 esztendővel később szánta el magát a cselekedetre, mégis újra bebizonyította, hogy a történelem csak előre lépked. S az is érdekes, hogy amikor a Bastille lerombolásának napját ünnepelte a világ, ugyanaznapon dőlt romba Irakban a zsarnokság és kizsákmányolás egy másik erősnek hitt bástyája. T ellemző egyébként a «* forradalmárok fegyelmezettségére és titoktartására, hogy tervükből semmi nem szivárgott ki az akció megkezdése előtt, Annyira nem, hogy a Marcantos, a bagdadi rendőrség angol főnöke, továbbá az angolamerikai kémszolgálat emberei csak másnap reggel hallottak az eseményekről amikor kinyitották rádiókészüléküket. Elképzelhető, mit kaptak ezért szájtátisagert tőkés gazdáiktól. Legújabb értesüléseink szerint a kemfőnököt azonnali hatállyal menesztették. Talán mondani sem kell, hogy Jordania királya is alaposan megijedt. Néhány napig titkolta a nép előtt az Iraki Köztársaság kikiáltását, s rádión keresztül megtévesztő híreket terjesztett arról, hogy Abdulillah az iraki »hű törzsek* élére állt és Bagdad segítségére siet. Irakban azonban a népnek eszeágábn sem volt ilyen akcióra gondolni, mert már alig várta a gyűlölt uralkodó-dinasztia megsemmisítését. M. I. Az élelmezésügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel, továbbá a Szövetkezeteli Országos Szövetsége igazgatóságának elnökével és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a takarmányozás céljára felhasználható mezőgazdasági termények vámdarálásáról. A rendelet többek között kimondja, hogy takarmány darálást más részére, tehát vámdarálást, kizárólag a minisztériumi és tanácsi felügyelet alatt álló malmok, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági gépállomások és egyéb állami vállalatok darálóüzemei, továbbá a földművesszövetkezeti szervek, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a községi legeltetési bizottságok által üzemeltetett darálóüzemek, valamint a daráló ipar gyakorlására jogosító, iparigazolvánnyal rendelkező magánkisiparo6ok végezfhetnefc. Az őszi és tavaszi árpa, továbbá a zab és a kukarica vámdarálását valamennyi malom, darálóüzem és daráló iparos természetbeni vám keresmény ellenében köteles végezni. A természetbeni vámkeresmény mértéke öt százalók, csöves kukorica darSlása esetében pedig nyolc százalék. A vám mennyisége egyegy darálási tétel után egy kilónál kevesebb nem lehet. A szálastakarmányok és az egyes meghatározott szemes.takarmányok darálását darálási díj ellenében — mázsánként egységesen 13 forintért — természetbeni vámkeresmény levonása nélkül kell elvégezniök. A rendelet a továbbiakKádáripari tanulókat felvesz a Szegedi Kádáripari Vállalat, Gólya utca 3. szám. ban intézkedik a darálóüzemek és daráló iparosok vámkeresményének nyilvántartásáról, átadásáról és a vámkeresmények átvételi árának megállapításáról. Távgyalogló szövetkezeti dolgozók A múlt héten szombaton Szegeden is 36 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ember, állat egyaránt kereste a nyugtató hűvöst, a friss vizet. Az utcákon, utakon csak éppen azok mozogtak, kiknek halaszthatatlanul fontos volt a dolguk. Éppen ezért különös látvány volt az a vidám kis csapat, mely délután 6 óra felé Algyő felől izzadtan, porosan érkezett a városba. Tizenketten voltak s ebéd után eg\) órakor gyalog indultak Hódmezővásárhelyről. Hónapokkal ezelőtt, amikor komolyan szóbakerült, hogy a földművesszövetkezetek és a MÉK megyei központja Szegedre költözik, ezek az emberek fogadást tettek rá; ha ez igaz lesz ők gyalog jönnek át Szegedre Vásárhelyről. Valamennyien szegedi lakosok ugyanis, de hét meg kilenc év óta keltek mindennap hajnalban s utaztak Szegedről Vásárhelyre, • munkahelyükre, s csak a késő este vetette őket haza. Im hát adott szavukat most teljesítették, de azért az asszonyoktól az útiköltségre valót október l-ig előre levonták. Ezt a pénzt ugyanis megitták az úton. Ismét az Ujszegedi Kender az első a szegedi textilüzemek munkaversenyében A Szegedi Jutaárugyárban tartották meg versenyértékelő megbeszélésüket a Szegedi Textilművek, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzem és a Jutaárugyár képviselői. Az immár hagyományossá vált öt szegedi üzem munkaversenyében az elmúlt év második felében az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat lett az első. Utána következett a Ruhagyár, a Textilművek, a Szőrme- és Bőrruhakészítő, legutoljára a Jutaárugyár. Az 1958 első félévi eredmények alapján a versenyértékelő bizottság megállapította, hogy ismét az újszegediek lettek az elsők. A további sorrendben csak annyi változás történt, hogy a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat helyet cserélt a Ruhagyárral. Ez alkalommal adják át első ízben a győztes üzemnek járó vándorzászlót, amit most az újszegediek kapnak meg. Wcuidas&h a Mátrában Hajnalodik. A Kékes mögül lassan kapaszkodik fel az acélkék égre a Nap, hogy fényes sugaraival aranypalástot borítson a Mátra völgyére. Néhány énekesmadár boldogan köszönti a reggelt, egyébként csend van mindenütt. Csend, békesség, nyugalom honol a Mátra gyönyörű üdülőiben s ebben a békés környezetben pihenik ki fáradalmaikat az ország minden részéből idejött dolgozók. — A vidék egyik legszebb részén erdőktől övezett parkban épült a vasút dolgozóinak áldozatos forintjaiból 1937—38-ban a MAV-üdülő. A gyönyörű, kétemeletes üdülőben télennyáron 130—140 dolgozó pihen 1—2 hetes váltásban. A szegediek közül csak néhányat említsünk, akik az évi fáradságos szolgálat után itt gyűjtenek erőt további munkájukhoz; Csóti Antal lakatos. Nagy Berta, a fűtőház dolgozója, dr. Bertényi Albert, Varga János raktáros, ösi Sándor kocsivizsgáló lakatos, dr. Bózsó Tibor, Kalocsai Géza. valamint Solymosi József gk. vezető és felesége, akik 35 éves házassági évfordulójukat ünnepelték itt az üdülő valamennyi vendégének szívélyes köszöntése mellett. A táj szépségéhez mintegy kiegészítésül szolgál a gondtalan életet biztosító kifogástalan ellátás, az ízlésesen berendezett ragyogó tisztaságú szobák, amiért ugyancsak régi szegedi vasutasra, Börcsök Ferenc üdülővezetőre lehetünk büszkék. S ha letelt a beutalás, sok szép emlékkel gazdagodva frissen, kipihenten tér haza ki-ki a maga otthonába. S akik egyszer itt voltak, máskor is visszavágynak, s munkatársaiknak boldogan újságolják felejthetetlen élményeiket. Mindenki tudja, hogy azok, akik a nehéz vasúti szolgálatból 10—15 évet maguk mögött hagytak, jogos részesei lehetnek itt' a gondmentes üdítő pihenésnek. — így térülnek meg azok a forintok, pnelyeket apránként raktak össze, így mondhatják magukénak a vasút dolgozói ezt, s az ország többi részében lévő üdülőjüket. R, E.