Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

5 Csütörtök, 1958. augusztusi. Ülést tartott az Országos flz augusztus 20-1 munkaversenyröl Béketanács Az Országos Béketanács szerdán délután a parla­ment vadásztermében ülést tartott. Darvas József, az Orszá­gos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja üd­vözölte az ülésen megjelent Rónai Sándort, az ország­gyűlés elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját és Bourhan Drak Siba­je-t, a stockholmi békekong­resszuson részt vett szír de­legáció tagját, majd emlé­keztetett arra, hogy 13 esz­tendővel ezelőtt, augusztus 6-án hullott le az első atom­bomba Hirosimára. Tízezrek és tízezrek életét oltotta ki és az emberiség jövőjének szörnyű lehetőségét villan­totta fel! Azóta nagyot fej­lődött a haditechnika, de nemcsak a veszedelem nőtt meg, hanem megerősödött az emberiség tiltakozása is! Megmozdult az emberiség lelkiismerete: mindent meg kell tenni, hogy az atombomba ne pusztítsa el az emberisé­get. A dátum örök mementó min­denki számára: két út van az emberiség előtt, vagy a pusztulás útja, vagy pedig az, hogy az atomenergiát békés célokra, az emberiség jobb sorsára tudja fordítani, az emberiség esze, szíve és lelkiismerete. A stockholmi tanácskozás is az atom- és hidrogénfegy­verek betiltásáért és a kí­sérletek megszüntetéséért emelt szót. Minden felszólaló köve­telte, hogy a többi atom­hatalom is kövesse a Szov­jetunió példáját! Ezután a stockholmi béke­világkongresszuson részt vett magyar küldöttség nevében Szakasits Árpád, az Orszá­gos Béketanács alelnöke, a Béke-Világtanács irodájának tagja mondott beszámolót. (Folytatás az 1. oldalról). Érthető, hogy nőtt a buz­galom, s most az augusztusi munkaverseny egyik jelentős célkitűzése az, hogy minél több pénzt gyűjtsenek a számlákon. A verseny ter­mészetesen nemcsak ebből áll. A minőség javítása, a mun­kafegyelem megszilárdítása is lényeges feltétel. Ezért volt nagy riadalom hétfőn az 5-ös, 6-os terem­ben, amikor kiderült, hogy Somogyi István -napszabó­lelkiismeretien munkát vég­zett. Az extra öltönyöknél néhány kabátban rövidre si­került az ujjabélés és rán­cot vetett a szövet. Somogyi ezt rövid úton úgy intézi e el, hogy belevágott a bélés­be ollóval. Aztán meghúzta a kabát ujját, és már adta is tovább, mint aki jól vé­gezte a dolgát. Munkatár­sai leplezték le, hogyan, mi­ként -javítja* a hibás ka­bátokat. Inkább vállalták a versenyben való visszaesést, Az orvosok hű segítőtársai Kedvezményes feltételekkel szerezhetnek ápolónői oklevelet az érettségizett lányok mint az utólagos szégyent hogy ilyen kabátok kerül­jenek ki a gyárból. Még a versenybizottságok nem dön­töttek ugyan, hogy ez meny­nyiben veti vissza az 5-ös, 6-os termet, de a munkások már döntöttek. Somogyit ki­közösítették a kollektívá­ból. Azóta már a kárt meg­fizettették vele, s munka­könyvét is kezébe adták, benne a bejegyzéssel: -fe­gyelmi úton elbocsátva*. Nem tudni, mi volt a szándéka az egykori móra­halmi kisiparosnak, Somo­gyinak, aki csak egy éve dolgozik a gyárban. Senki sem hajtotta a munkában, a több kereset sem fűthette, mert órabérben dolgozik. Egyet azonban tudnak mun­katársai, hogy komoly kárt okozott. iVagv szégyen lett volna a Ruhagyárra, ha ilyen versenyben készült kabátok kerültek volna ki. Ez egy kis szépséghiba volt az augusztus 20-i versenyen, de letörölték már róla rész­ben azzal, hogy kiközösítet­ték Somogyit, s most még jobb munkával pótolják azt az űrt, amit az öt vágott­bélésű kabát okozott. Chamoun nem fogadta e! a libanoni kormány lemondását Tegnapi számunkban kö­Az érettségizett leányok Fiataljainkban ég a tu- mindig növekvő tábora, de elhelyezkedését és az ápoló- dásvágy, hiszen mindig töb- várják a kórházi ágyaikon női utánpótlást könnyíti bet akarnak tudni, soha még szenvedő betegek is akiket meg az Egészségügyi Mi- ennyi tehetséges egyszerű féuön vár ^ ^^ niszténum most megjelent szülők gyermeke nem ko- .......... . , „„ rynlh rendelete, mely lehetővé te- pogtatott az egyetemek és dolgozo tarsaik közössege, zoltuk, hogy Szarni Szolh szi, hogy ápolónői munka- főiskolák kapuján, mint ma, Az ápolónőképzésmek ez a libanoni miniszterelnök ked­körbe munkába állhatnak, s akit ez a tudásvágy hajt rendeletileg létrehozott új den benyújtotta lemondását fizetést kapnak, kétévi nemcsak az egyetemeken farmáj , kedvezményes Chamoun köztársasági el­munka melletti tanulással tanulhat, hanem adva van J . 6 / ... . . Vft_,x1tp. megszerezhetik az ápolónői most egy új lehetőség az ^nulás. lehetosegéket kínai nőknek Az elnök közölte. oklevelet. Azok akiket szí- ápolónői oklevél megszer- az érettségizett lányoknak, a kormány lemondását nem vük az egészségügy felé zésére. A tanulási anyag ko- Két év alatt, fizetett munka- veszi tudomásul és belátása vonz, most csatasorba áll- moly munkát követel, kielé- y^^y mellett measzerez- szerint dönt, hogy a továb­KÍ/ÍTS SnSSt.zttr^ hetik az oklevelet. Napi 8 Mákban Szolh lemondását küzdéséért s ebben az orvos mos olyan előadójuk lesz, órai munkáért 850 forint fi- elfogadja-e, vagy sem. mellett az ápolónő munkája akik az egyetemeken is ta- zetést kapnak és hetenként is nélkülözhetetlen. nítanak Munkájukat meg- háromszor vesznek részt el­konnyiti, hogy az elméletet Életbevágó srorösin' összekapcsolják" a" méleti oktatásban 4—4 órán napi küzdelem gyakorlattal. Az egészség- át. A rendelet értelmében Azok akik nem * becsülik ügyi intézmények vezetői és Csongrád megye több kór­éléggé 'az ápolónői munkát, minden dolgozója előlegezett háza vesz fel érettségizett nem ismerik a feladat nagy- bizalommal segíti elo, hogy kétéves kénzés­ságát, azt a hatalmas fejlő- ^nos segítőtársakká val- Anyókát a keteves kepzes­dést mely szocializmust épí- janak. re ~ Szegeden a korház és tő országunk egészségügyé- .^ ,,, „, a klinika, s Hódmezővásár­ben bekövetkezett. Hiszen Var jak okét helyen és Szentesen ugyan­SaSbStí^al .A tettrekész fiatalokat a kórház igazgatósága egészségügyiek jó munkáját x<Jija számtalan siker bizonyítja. Csökkent a csecsemőhalan­dóság, s már nem népbeteg­ség a tüdővész, megnyugta­tó, hogy a nyári rekkenő tettrekész az egészségügyiek fogadja a jelentkezőket. Segédmunkásokat, kőműveseket és asztalost felújításhoz felveszünk. Jelentkezés: Szegedi In­gatlankezelő Vállalatnál, Jósika utca 21. sz. alatt. Rendelet a takarmány félék vámdarálásáról melegben nem ütötte fel a fejét fertőző betegség, hány ember életét mentette meg a modern szívsebészet, vér­átömlesztéssel mennyi eddig gyógyíthatatlannak hitt em­ber nyerte vissza egészsé­gét, életörömét... Sorolhat­nánk még számtalan ered­ményt, kutatómunkát, hi­szen éppen ezen a területen mondhatjuk, hogy életbevá­gó ez a mindennapi harc. Az atomkorszak nemcsak a világűr felé nyitotta meg az ember előtt az utat, hanem az izotópokkal az emberi test eddig ismeretlen terü­letére hatol be az orvos­tudomány. Ezzel ma még szinte kiszámíthatatlan le­hetőségek előtt áll az em­beriség. Sok múlik ügyességükön Az eredmények nemcsak az orvosok magas szakképzett­ségét hirdetik, része van eb­ben hű 6egítő társának az ápolónőnek is. Az ápolónő ott áll a betegágy mellett, megfigyelései segítik elő a pontos diagnózist, a gyógyí­tó munka sikere a gondos ápolással szorosan össze­függ, a műtőkben végzett percnyi pontosságú operá­cióinál, ügyességükö/i, szak­képzettségükön múlik az or­vos idegfeszítő munkája, hogy megmentsen egy éle­tet. Aki már betegként ott feküdt a kórházi ágyon jól ismeri az ápolónő munká­ját, milyen bizalommal van iránta, s mennyire meg­nyugtató a kedves, bátorító mosolya, vigasztaló szavai s készsége, mellyel szenvedé­sünket enyhíti, halálfélel­münket elűzi s talán a gyógyszer sem olyan keserű, ha ő azt mondja. A ZSARNOKOK HALÁLA |\| i történt Irakban? Ez mostan a világsajtó egyik legkedveltebb témája. És az embereket valóban ér­dekli szerte a világon, mi­ként született meg a függet­len köztársaság egy olyan országban, ahol ~ eddig az amerikai és angol imperia­listák dirigáltak bábjaik ré­vén. Ha a gazdag képzelőerejű bagdadi mesemondókat hall­gatnánk meg, erősen kiszí­nezett és sok-sok részlettel felsallangozott történetet kapnánk, amelyből csakügy­gyel-bajjal lehet kihámozni a valóságot. Sokkal egysze­rűbb, ha az Igazsághoz az európai újságírók beszámo­lója alapján indulunk el. Ami az uralkodóház ki­zsákmányolását és a nép ellen irányuló rémtetteit il­leti, abban képtelenek túloz­ni akár a legvénebb bagda­diak is, mert Fejszál király, Abdulillah herceg trónörö­kös és Nuri Szaid miniszter­elnök valóban olyan mérhe­tetlenül kiszipolyozta a né­pet, amilyet csak mesében lehet olvasni napjainkban. A több évtizedes sérelem miatt a feldühödött nép megrohamozta a palotát, ahol mérhetetlen kincseket talált felhalmozva. Csoda-e, ha Abdulillah holtestét a hadügyminiszté­rium egyik balkonja alatti horogra akasztották fel egy egész napra, hogy a fővá­ros lakossága saját szemével láthassa a gonosztevő meg­érdemelt kimúlását. Ú s milyen nagyszerűen dolgozott a forrada­lom! Abeszalam Muhamed Arif, az iraki hadsereg 20. zászlóaljának parancsnokhe­lyettese nem Jordániába ve­zette katonáit, hanem a for­radalom központja utasítá­sának megfelelően a király és a trónörökös rezidenciája felé irányította. A zászlóalj gépesített egységei ugyanak­kor a miniszterelnök háza, a bagdadi rádió, a posta és a rendőrállomások ellen in­dultak. Mindez olyan csend­ben és olyan gyorsan tör­tént, hogy. két óra múlva már egy királlyal kevesebb rontotta a föld levegőjét, sőt a fekete női ruhában mene­külő Nuri Szaidot is utolér­te, agyonverte és végighur­colta Bagdad utcáin az el­keseredett tömeg. A was­hingtoni politikusok azóta is brutalitást emlegetnek, és krokodilkönnyeket hullatnak elvesztett pozíciójuk miatt. De hát mit tehettek a köz­társaság hívei? Az ország mindenható miniszterelnöke női öltözetben akart meglép­ni, hogy aztán esetleg hátba támadhassa az új rendet. Csahogy az ezerszemű, for­radalmas lelkű nép elől nem menekülhetett. Miután a külvárosban két napig buj­kált egyik barátjánál, hely­zete bizonytalanná válása miatt tovább akart szökni. Útközben megkérdezett egy kisfiút, hogy hol lakik egy illető, aki szintén cimborája volt a gonosztevő pasának. Ez lett a veszte. A gyerek megmutatta ugyan az utat, de mivel gyanús volt neki a férfihangon beszélő »asz­szonyság*, azonnal értesí­tette a katonákat. Az embernek a nagy fran­cia forradalom jut erről eszébe, amikor a Párizsból menekülni akaró királyt egy inasgyerek ismerte meg és hozatta vissza. Irakban ha­sonlóan éber volt a forra­dalmi tömeg, s jóllehet, csak 170 esztendővel később szánta el magát a cseleke­detre, mégis újra bebizonyí­totta, hogy a történelem csak előre lépked. S az is ér­dekes, hogy amikor a Bas­tille lerombolásának napját ünnepelte a világ, ugyanaz­napon dőlt romba Irakban a zsarnokság és kizsákmányo­lás egy másik erősnek hitt bástyája. T ellemző egyébként a «* forradalmárok fegyel­mezettségére és titoktartá­sára, hogy tervükből semmi nem szivárgott ki az akció megkezdése előtt, Annyira nem, hogy a Marcantos, a bagdadi rendőrség angol fő­nöke, továbbá az angol­amerikai kémszolgálat em­berei csak másnap reggel hallottak az eseményekről amikor kinyitották rádióké­szüléküket. Elképzelhető, mit kaptak ezért szájtáti­sagert tőkés gazdáiktól. Leg­újabb értesüléseink szerint a kemfőnököt azonnali ha­tállyal menesztették. Talán mondani sem kell, hogy Jordania királya is ala­posan megijedt. Néhány na­pig titkolta a nép előtt az Iraki Köztársaság kikiáltá­sát, s rádión keresztül meg­tévesztő híreket terjesztett arról, hogy Abdulillah az iraki »hű törzsek* élére állt és Bagdad segítségére siet. Irakban azonban a népnek eszeágábn sem volt ilyen akcióra gondolni, mert már alig várta a gyűlölt uralko­dó-dinasztia megsemmisíté­sét. M. I. Az élelmezésügyi minisz­ter a földművelésügyi mi­niszterrel, továbbá a Szövet­kezeteli Országos Szövetsé­ge igazgatóságának elnöké­vel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a takar­mányozás céljára felhasz­nálható mezőgazdasági ter­mények vámdarálásáról. A rendelet többek között ki­mondja, hogy takarmány darálást más részére, tehát vámdarálást, kizárólag a minisztériumi és tanácsi fel­ügyelet alatt álló malmok, az állami gazdaságok, a me­zőgazdasági gépállomások és egyéb állami vállalatok da­rálóüzemei, továbbá a föld­művesszövetkezeti szervek, a mezőgazdasági és halásza­ti termelőszövetkezetek, a községi legeltetési bizottsá­gok által üzemeltetett dará­lóüzemek, valamint a dará­ló ipar gyakorlására jogosí­tó, iparigazolvánnyal rendel­kező magánkisiparo6ok vé­gezfhetnefc. Az őszi és tava­szi árpa, továbbá a zab és a kukarica vámdarálását valamennyi malom, daráló­üzem és daráló iparos ter­mészetbeni vám keresmény ellenében köteles végezni. A természetbeni vámkeres­mény mértéke öt százalók, csöves kukorica darSlása esetében pedig nyolc száza­lék. A vám mennyisége egy­egy darálási tétel után egy kilónál kevesebb nem lehet. A szálastakarmányok és az egyes meghatározott sze­mes.takarmányok darálását darálási díj ellenében — mázsánként egységesen 13 forintért — természetbeni vámkeresmény levonása nél­kül kell elvégezniök. A rendelet a továbbiak­Kádáripari tanulókat felvesz a Szegedi Kádáripari Vál­lalat, Gólya utca 3. szám. ban intézkedik a darálóüze­mek és daráló iparosok vámkeresményének nyilván­tartásáról, átadásáról és a vámkeresmények átvételi árának megállapításáról. Távgyalogló szövetkezeti dolgozók A múlt héten szom­baton Szegeden is 36 fokig emelkedett a hő­mérő higanyszála. Em­ber, állat egyaránt ke­reste a nyugtató hűvöst, a friss vizet. Az utcá­kon, utakon csak éppen azok mozogtak, kiknek halaszthatatlanul fontos volt a dolguk. Éppen ezért különös látvány volt az a vidám kis csa­pat, mely délután 6 óra felé Algyő felől izzad­tan, porosan érkezett a városba. Tizenketten voltak s ebéd után eg\) órakor gyalog indultak Hódmezővásárhelyről. Hónapokkal ezelőtt, amikor komolyan szó­bakerült, hogy a föld­művesszövetkezetek és a MÉK megyei központja Szegedre költözik, ezek az emberek fogadást tettek rá; ha ez igaz lesz ők gyalog jönnek át Szegedre Vásárhely­ről. Valamennyien sze­gedi lakosok ugyanis, de hét meg kilenc év óta keltek mindennap hajnalban s utaztak Szegedről Vásárhelyre, • munkahelyükre, s csak a késő este vetette őket haza. Im hát adott szavu­kat most teljesítették, de azért az asszonyok­tól az útiköltségre va­lót október l-ig előre levonták. Ezt a pénzt ugyanis megitták az úton. Ismét az Ujszegedi Kender az első a szegedi textilüzemek munkaversenyében A Szegedi Jutaárugyárban tartották meg versenyérté­kelő megbeszélésüket a Sze­gedi Textilművek, az Újsze­gedi Kender- Lenszövő Vál­lalat, a Szegedi Ruhagyár, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzem és a Jutaárugyár kép­viselői. Az immár hagyomá­nyossá vált öt szegedi üzem munkaversenyében az elmúlt év második felében az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat lett az első. Utána következett a Ruhagyár, a Textilművek, a Szőrme- és Bőrruhakészítő, legutoljára a Jutaárugyár. Az 1958 első félévi eredmények alapján a versenyértékelő bizottság megállapította, hogy ismét az újszegediek lettek az elsők. A további sorrendben csak annyi változás történt, hogy a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat helyet cserélt a Ru­hagyárral. Ez alkalommal adják át első ízben a győztes üzem­nek járó vándorzászlót, amit most az újszegediek kapnak meg. Wcuidas&h a Mátrában Hajnalodik. A Kékes mögül lassan ka­paszkodik fel az acélkék ég­re a Nap, hogy fényes su­garaival aranypalástot bo­rítson a Mátra völgyére. Né­hány énekesmadár boldo­gan köszönti a reggelt, egyébként csend van min­denütt. Csend, békesség, nyugalom honol a Mátra gyönyörű üdülőiben s ebben a békés környezetben pi­henik ki fáradalmaikat az ország minden részéből ide­jött dolgozók. — A vidék egyik legszebb részén er­dőktől övezett parkban épült a vasút dolgozóinak áldoza­tos forintjaiból 1937—38-ban a MAV-üdülő. A gyönyörű, kétemeletes üdülőben télen­nyáron 130—140 dolgozó pi­hen 1—2 hetes váltásban. A szegediek közül csak néhányat említsünk, akik az évi fáradságos szolgálat után itt gyűjtenek erőt to­vábbi munkájukhoz; Csóti Antal lakatos. Nagy Berta, a fűtőház dolgozója, dr. Bertényi Albert, Varga Já­nos raktáros, ösi Sándor ko­csivizsgáló lakatos, dr. Bó­zsó Tibor, Kalocsai Géza. valamint Solymosi József gk. vezető és felesége, akik 35 éves házassági évforduló­jukat ünnepelték itt az üdü­lő valamennyi vendégének szívélyes köszöntése mellett. A táj szépségéhez mintegy kiegészítésül szolgál a gond­talan életet biztosító kifo­gástalan ellátás, az ízlésesen berendezett ragyogó tiszta­ságú szobák, amiért ugyan­csak régi szegedi vasutasra, Börcsök Ferenc üdülőveze­tőre lehetünk büszkék. S ha letelt a beutalás, sok szép emlékkel gazdagodva frissen, kipihenten tér haza ki-ki a maga otthonába. S akik egyszer itt voltak, máskor is visszavágynak, s munkatár­saiknak boldogan újságol­ják felejthetetlen élményei­ket. Mindenki tudja, hogy azok, akik a nehéz vasúti szolgálatból 10—15 évet ma­guk mögött hagytak, jogos részesei lehetnek itt' a gond­mentes üdítő pihenésnek. — így térülnek meg azok a forintok, pnelyeket apránként raktak össze, így mondhat­ják magukénak a vasút dol­gozói ezt, s az ország többi részében lévő üdülőjüket. R, E.

Next

/
Thumbnails
Contents