Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

5 Kedd, 1958. augusztus 1 Újszerű műsorral aratod sikert Szegeden a Magyar Állami Népi Együttes jA holt gyermekek vádló arcocskái] Kedveli és szereti a művészbarát szegedi közönség az immár világhírűvé lett Magyar Állami Népi Együttesünket. Legutóbbi szegedi szereplésük óta érte őket a kitüntetés, amelyet a Munka Vörös Zászló Érdemrendje jelent. Az ujszegedi szabadtéri színpadot szombaton este megtöltő közönség érdeklődése nemcsak az eddigi szereplések maradandó emlékeiből adódott, hanem az új iránti kíváncsiságból is. Es ezt ne csak úgy vegyük, hogy az együttes új műsorára voltak kíváncsiak, hanem — márcsak az előzetes híradások nyomán is — valóban valami újat, újszerűt várlak. Nyomban le is szögezhetjük, hogy e várakozást az együttes messzemenően kielégítette. Egészen újszerű kísérletnek volt ugyanis tanúja az est nézőserege. Ezt főként a »Barcsai szeretője« című táncdrámára értjük, de vonatkozott az "Orbán és az ördög•« című táncjátékra is. Mi volt ez az újszerűség? Legfóként az a törekvés, amely a magyar népművészetből táplálkozva, mély gondolati és drámai tartalommal, a balettnek és a népi játéknak sajátos, páratlan szintézisét adta és ebből mondhatni új, sajátos műfaj született. A tánc formanyelvének kifejezései jóformán a klasszikus balettelemek nélkül, a népi tánc eszközeivel szólaltak meg, s mindezt ugyancsak a népi muzsikából sarjadzó zene húzta alá. Ezt a sikeresen megvalósuló szándékot elsőként a már említett zású műhöz. A forgatókönyv elkészítése Tamás László érdeme. »BARCSAI SZERETŐJE* AZ "ORBÁN ÉS AZ ÖRDÖGelőadásában láthattuk. A székely népballada nyomán készült táncdráma meséjének szőttesét viharzó érzések, indulatok mélyszínű fonalai szövik át. A képek határozott élessége szinte szavakkal beszél, s a drámaian pergő történeten túl a gondolati elemeket is beszédessé teszi. Pompásan sikerült nemcsak a játék balladai sűrű légkörének megteremtése, hanem drámai fokozása is. Barcsai és a feleség robbanásig feszülő, lefolytatott indulatú, s végül gátját szakító szerelmi jelenetében már előrevetődik árnya a tragédiának, amely döbbenetes súllyal, lépésről lépésre morajlik előre. Barcsai, a feleség és a férj hármasában T ar czi Zoltán, Varga Erzsébet, és Fejes Sándor egyaránt a drámai kifejlődést szolgáló, az indulatokat, érzelmeket határozott vonásokkal megrajzoló művészettel szereztek elismerést maguknak. Híven szolgálták azt az egyszerűségre, szinte eszköztelenségre törekvő elképzelést, amelyet Rábai Miklós, Kossuthdíjas koreográfus e műben megvalósítani igyekezett. Rábai művészetének kiemelkedő állomása ez a mű, s egyben otthonosságát tanúsítja a népi és klasszikus kultúrában egyaránt. P e trovics Emil zenéje hasonlóképpen megtalálta a stílusos hangvételt ehhez az újszerű, mély viharcímű táncjáték kevésbé lépett fel — márcsak jellegénél fogva is — az előbbi mélységek igényével. A feldolgozásban azonban itt is érvényesült az említett újszerűségre törekvés, s ilyen értelemben nemcsak az Állami Népi Együttes műsorában, hanem általában népi táncművészetünk továbbfejlesztésében hasonlóképpen új állomásnak mondható. E játék alapötletét Arany János: »J ók a ördöge« című tréfás elbeszélő költeménye szolgáltatta, amelyből Pápai László és Faragó Kálmán írt ötletes forgatókönyvet, Szokolay Sándor pedig a hozzá kitűnően illeszkedő zenét komponálta. A koreográfián ezúttal is Rábai Miklós dolgozott, érvényesítve a népi táncok elemeiben való kiemelkedő ismeretét és alkalmazó művészetét. Erre a táncjátékra általában a sokszínű ötlet a jellemző, amellyel a szerzők egyike sem fukarkodott, s a szereplők — főként Mátyus Zoltán (Orbán), Molnár Lajos (ördög), Erdélyi Tibor (Málé legény) és C z ir v e in Anna (Jutka, Orbán felesége) — még ugyancsak megtoldották a maguk kifejezésekben gazdag művészi tarsolyából. A »Barcsai szeretője« után e játék kissé felszínesebbnek tűnt, de ez talán könnyebb fajsúlyú mondanivalójának is tudható be. Az egész művészkollektiva érdeme, hogy mindvégig a jóízű népi humor, s a népmesék üdítő levegője járta át. A két táncjáték között az Együttes ének- és zenekara részleteket adott elő Kodály Zoltán "SZÉKELY FON 0" című dalművéből. Első helyen imponáló művészi fegyelmezettségüket illeti elismerés, amely érezhető volt a részletek előadásában. Magasszínvonalú énekkultúrában gyönyörködhettünk, a szólóénekeseknél pedig nem hagyhatjuk említés nélkül jólesően ízléses, kultúrált előadásmódjukat. A zenekar ezúttal is, mint a táncjátékoknál, híven szolgálta az előadás egységét, ritmusát. A Székelyfonónál Lantos Rezső VIT-díjas, a táncjátékoknál B ar o s s Gábor karmester vezénylőpálcája nyomán szólaltak meg kifogástalan pontossággal a mű dallamai. A Székelyfonó előadásában külön érdekességnek számított az eredetileg operaházi szimfónikus zenekarra írt mű előadása népi zenekarral, amely talán még jobban megteremtette a mű hangulatát. Szép estét szerzett a szegedieknek ezúttal is az Állami Népi együttes. Legfeljebb egy megjegyzést fűznénk még szereplésükhöz. Szívesebben vennénk, ha egy műsoron belül nagyobb változatosságra törekednének a folklór megválasztásában is. Kár, hogy a három darabból kettő székely eredetű mű volt: Barcsai és a Székelyfonó. A közönség kívánságát tolmácsoljuk azzal is, ha szóvá tesszük, hogy a most bemutatott jellegű műsorban is örömmel'vennénk a! korábban látott tánckompozíciókból vagy azokhoz hasonlókból ls egyet-egyet. Ez még frissebbé, még üdítőbbé fenné amúgyis emlékezetes fellépésüket. Lőkös Zoltán A tizenharmadik nyár érlelte kasza alá az idei termést, mióta Japánban évről évre, hónapról hónapra szedi áldozatait az életben maradt hirosimaiak közül a halál kaszája. Tizenhárom esztendeje egyhónapos gyakorlatának utolsó mozzanatait tartotta valahol Amerikában egy B—29 típusú nehézbombázó repülőgép, hogy azután augusztus 6-án elinduljon halált vivő terhével Hirosima felé. Reggel volt. A nap bíborral és arannyal színezte a felhőket, mintha díszleteket akart volna festeni az acélmadár útjához. Lenn a Csendes-óceán kék tükrére a nap aranysugarai hullottak. A gépben csend honolt. Nem tudni a festői reggel a felkelő nap festette táj láttán, vagy.;. A küldetés célját két ember ismerte. W. P. TibTiets ezredes, a gép parancsnoka és Parsons kapitány. A többiek semmiről sem tudtak. A kíváncsiság ugyan gyötörte őket, de nem kérdezhettek semmit. Parancsnokuk úgy sem válaszolt volna. így szólt az eligazító parancs. A gép egyhangúan zúgott. Vitte terhét, s egyszer csak a cél fölé értek. Parancsszó hangzott, s a teher, a mindennél rettentőbb, irtóztatóbb halólt hozó teher, a bomba, zuhanni kezdett lefelé. A gép megbillent, majd a magasba szökkent. Ezerkilencszáznegyvenöt, augusztus 6. volt, reggel 9 óra 16 perc. A mélyben pedig Hirosima volt. Valóban csak volt... A gép visszaindult kiinduló pontja felé. A gépszemélyzet és Tibbets ezredes csak azt látták, hogy robbant a bomba, amit maga Tibbets sem ismert, csak azt tudta, hogy újfajta és annyit mondtak neki, hogy robbanóereje sokkgl nagyobb a világ összes eddigi bombáinál. És hogy atombombáról van szó. ¥ edobták a bombát, de nem látták szörnyűséges következményeit. Tibbets is csak néhány nap múlva tudta meg, hogy egy szempillantás alatt 80 ezer ember pusztult el. — Ne beszéljenek előttem ezekről a dolgokról, mert nem tudom elviselni — mondta Tibbets, mikor őt ünnepelték, mint az Egyesült Államok első számú hősét és a bomba hatásáról beszéltek neki. Káprázatos ünnepélyt rendeztek New Yorkban, mikor hazaért. Később, mint hőshöz* illik, életét megfilmesítették Hollywoodban. Az ezredest a filmen Róbert Taylor, a nálunk is ismert amerikai filmszínész, a nők e megkopott kedvence alakította. Taylor büszkén mosolygott a filmen, mikor mint hős, átvette a legmagasabb kitüntetéseket. Mellette felesége és családja büszkélkedett a dicsőség csalóka verőfényében. Az élet azonban másként alkotta ezt meg, nem úgy, mint a filmrendező. Az Egyesült Államok első számú hőse, Tibbets ezredes, a tiszteletére rendezett díszvacsorán valójában részegre itta magát. — Gyilkos vagyok, gyilkos — mondogatta, és megszökött az ünnepségről. A z elpusztított Hirosima 80 ezer embere, férfiak, asszonyok és gyermekek véres árnyai egyre jobban üldözték. Főleg a legyilkolt gyermekek jelentek meg álmában. A hadseregből nyugdíjazták, élete azonban nem vált nyugodttá. Felesége is elhagyta. Harminckét éves volt, amikor ivásnak adta 'a fejét, hogy a szesz mámorában elűzhesse lelki szemei elől a halott gyermekek véres árnyképeit. Amikor ez sem használt, morfiumélvező lett. Szanatóriumba, elvonókúrára küldték szülei, de ez mit sem használt. Egyszer csak betört egyik 'barátja lakására, hogy börtönbe zárják. Amikor három hónap múlva kiengedték, újabb betörést követett el. — De jó, hogy börtönbe vetnek — mondta a kihallgatáson —, hiszen igazi gonosztettemért úgyis magas kitüntetést kaptam. A börtönben két nyugodt éjszakája volt, aztán ismét Hirosima véres árnyait látta... -Gyilkos vagyok, mentsétek meg a gyermekeket! Tízezer gyermeket öltem meg és most éjjelenként eljárnak hozzám*. A börtön kórházában ápolták, míg meg nem szökött. Egy Miami melletti elhagyott pajtában akadtak rá. Véresre kapart arccal, félig éhenhalva, szemét akarta kikaparni, hogy ne lássa a holt gyermekek vádló arcocskáit... — Magyar vajaskenyeret esznek nemsokára a szíriai gyerekek. Szíria most vásárolt először élelmiszert Magyarországról. Az első tíztonnás vajszállítmányt már elindították Szíriába. (Siflis felv.) Két jelenet az »Orbán és az ördög» című táncjátékból. Fent a két címszereplő, a lenti kép pedig a zárójelenetet ábrázolja a bíró házában. (Balra a bíró és felesége: Váradi Gyula és Szöllösi Ágnes). ötven társadalmi ellenőr segít a rendőrségnek a közlekedés rendjének megóvásában Beiktatták a Csongrád megyei közlekedési ellenőröket A állandóan növekvő köz- végzik majd a köz, az egyes útj forgalom, az egyre gya- emberek testi épsége és nem rapodó számú motoros jár- utolsó sorban a társadalmi művek közlekedésének el- vagyon védelme szempontlenőrzése igen nagy felada- jából nagyon fontos munkótot ró a rendőrségre. Egy jukat. minisztertanácsi rendelet Ezek a társadalmi közleezért módot nyújt a közle- kedési ellenőrök intézkedékedésrendészeti szerveknek, seik közben hatósági közeghogy munkájuk támogató- ként tevékenykednek. A sára, társadalmi ellenőrök közlekedésnél tapasztalt szasegítségét is igénybe vegyék, bálytalanságoknál intézkeSzombaton ötven társadal- elésre jogosultak. Enyhébb mi ellenőrt iktattak be, akik esetben mind a gépjárműCsongrád megye területén vek vezetőit, mind a gyalogosokat figyelmeztethetik, súlyosabb esetben pedig feljelentést is tehetnek a szabálysértők ellen. A szabálytalanul közlekedő járműveket megállíthatják és a vezetőket figyelmeztethetik. Súlyosabb esetben a betétlapot is elvehetik. Közlekedési balesetnél, ha rendőr nincs a helyszínen, a társadalmi ellenőr intézkedhet. Ezenkívül ünnepségeken, felvonulásokc*, sporteseményeken a társadalmi ellenőrök nyújtanak segítséget a rend fenntartásában. Minden ellenőrt igazolvánnyal és jelvénnyel látnak el. Az ellenőr az intézkedések során az igazolványt tartozik felmutatni, viszont a figyelmeztetett személyek is kötelesek az ellenőrök utasításainak engedelmeskedni. A rendőrség kéri a lakosságot, támogassa a közlekedési tarsadalmi ellenőröket közérdekű munkájuk során. A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki a fiatalkorúak foglalkoztatásáról Az iskoláikat befejező 14 és mindenekelőtt az üzem —18 éves fiatalok elhelyez- dolgozóinak gyermekeit kell kedése eddig meglehetősen felvenni kisegítőnek, nehéz volt, mert a vállalatok nem szívesen alkalmazták a fizikailag még gyenge, képzetlen ifjakat. Munkájuk nem megfelelő eredménye sok esetben rontotta az üzemek termelékenységét, béralapját, átlagbérét. A kormány most lehetővé tette, hogy a fiatalokat rendes munkafeltételektől eltérő módon alkalmazzák. ügyelni kell arra is, hogy minél több fiatal leány elhelyezkedhessék. Már elkészítették az iskolások füzetcsomagjait a papíriizletekben A munkaügyi miniszter ^ « legújabb rendelete értelmé' ben delmi Vállalat az átalakított, megnagyobbodott Kárász uta 14. életévüket betöltött, ca» 20-as számú Papír- és általános iskolai tanköte- írószerboltját. Az üzlet meglezettség alá nem eső nyitásával egyidőben kiállífiatalkorúakat a vállala- tast rendeztek. Az általános tok 4—6 órás munkaidővel iskolások füzet, íróeszköz és alkalmazhatják. egyéb segédeszközeit csoportosítva osztályonként mutatNapi munkaidő esetén a ha- ják be. Az üzletben kétezer vi bér 500 forint, a munka- darab osztályonként összeidő csökkenésével a bér is állított füzetcsomagot készíarányosan kevesebb, de tettek el. Az első nap sok mundenképpen el kell érnie diák vásárolta meg itt a jöa havi 350 forintot. vő tanítási évhez szükséges füzetet és írószert. Nemcsak a 20-as számú mát és a részükre kifize- PaPírüzletben, hanem valamat és a részükre klttze- mennyi papírszaküzletben tYtiÜérLeZ!ntUi.°,em _SZT felkészültek a tanítási év fogadására. Elkészítették a füzetcsomagokat. Nagyon sok szülő beszerezte már a szükséges füzeteket. A A kisegítő munkára alkalmazott fiatalok létszámítják be a vállalat rendes gazdálkodásába. ezeket külön kell kezelni. Gyenge munkájuk sem ront- „ . „f*,^*,*, ,, . hatja tehát a vállalat gaz- PAPRÉRT J°előre gondos,,. .„,. , . .. 6 kodott az iskolai cikkek k:dasagi eredményeit. ^állításáról. Az iskolai év Ha az Ifjak munkájának előtti sorbanállást akarják kezdetben nem volna így megszüntetni, olyan eredménye, úgy személyenként három hónapig havi kétszáz forint támogatást nyújt a vállalatoknak a Pénzügyminisztérium. A rendelet kimondja, hogy a fiatalkorúak foglalkoztatását elsősorban azoknál a vállalatoknál kell megszervezni, ahol nagyobblétszámú betanított munkás dolgozik könnyebb, rövid idő alatt elsajátítható munkákon. Elsősorban helyben lakókat Mély fájdalommal megtört szívvel tudatjuk. hogy a legjobb gyermek, szerető testvér és barát CSÓRJA ETELKA gimn. tanár 1958. augusztus 3-án hoszszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 5én. kedden du. 4 órakor a belvárosi temető kupolacsarnokából. Gyászoló család