Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

5 Vasárnap. 1958. augusztus 31. MI TÖRTÉNT A HAT GYEREKKEL? Gengszterek siratása Két felnőtt embernek egymástol kölcsönösen szétváló útjai, valamint az ital, a szesz kergette szét egy népes családot szinte a szélrózsa minden irányába. „Szüleik bűnei miatt hat kisgyermek kiáh segítségért* — írtuk annak idején cikkünkben, lapunk február 23-i számában. Mi történt a hat gyermekkel és a szüleikkel azóta? Az állami gondoskodás magához ölelte az apróságokat: hármat közülük azonnal kórházba kellett vinni gyógykezeltetésre, a másik három gyermek pedig nevelőszülőkhöz került Sándorfalvára. A kétéves kis Jancsi kivételével — ő a Hódmezővásárhelyi Gyermekvédő Intézetben van — azóta már egy községben élnek a gyerekek, különböző „anyukáknál. (Az egy községben élő öt kisgyerek képét közöljük lapunk címoldalán.) Mindegyiket sorra látogattuk, hogy tekintetükkel is megsimogassuk őket, mert egy kicsit szerkesztőségünk gyermekeinek is tekintjük már e kis. emberpalántákat. Egy virágos udvaron A kis kócost, a nyolcéves Erzsit, özv. Nagy Mihályné védőszárnyai alatt találtuk. Ahol laknak, a kis ház udvara csupa virág, a szobakonyhás lakás jószagú tisztaságot lehel. Erzsi babái olyan szépek, pirosarcúak, csinosak, tiszták, mint ő maga. A kislány most már megszelídült, nem olyan kaján, cinikus, mint amikor oda került. Nagyné helyett sokszor eljár a boltba és a piacra vásárolni, hogy kímélje a. szerető gondoskodású asszonyt, aki egyébként a helybeli mozi üzemvezetője. Erzsi jól van, s örül, hogy ott lehet, csak egy kicsit akkor felhősódött el arca, amikor az anyja'három napra behozta magához Szegedre, illetve amikor visszatért Sándorfalvára. A gyereknek ez a látogatás nem tett jót, s ez abból tűnik ki, ahogy az anyja mostani életéről „pletykált*. Az új anyuka özv. Petróczi Antalné házában találtuk a hétéves Vesztert, s az ötéves Lacikát. A csinos, takaros ház, s a nagy gyümölcsöskert úgy hozzátartozik már a két gyerek életéhez, mintha mindig ott éltek volna. Térülnek-fordulnak, beszaladnak a kertbe gyümölcsért, vagy nagykaréj kenyeret kérnek majdnem akkora szalonnával. Tejet akkor isznak, amikor akarnak, ott a kanta elöltük. Az ólban két szúzkilós malacka röfög, s Petrócziné újságolta, hogy a malacokat hamarosan „lerántják* hadd egyenek a gyerekek. Petróczinénak egy 12 éves saját gyermeke is van, s Veszter és Laci naphosszat együtt játszanak a nagyobb testvérrel. Az özvegyaszszonyt anyukámnak szólítják, s mikor megjelentünk odabújtak a kötényéhez védelmet keresni. A fülig mákos Tóni A kilencéves Tóni fülig mákos volt. Nekigyűrkőzve kalácssütéshez törte a mákot és a dióbelet a kiskonyhában, amikor beléptünk a Dózsa György' utcában Szalma Istvánék házába. A kockacukortörést is rábízták, s egy maréknyi híjával az is megtörődött. Tóni beleilleszkedett már a családba, pedig kezdetben nem igen akart, olyan volt, mint egy kis vadember. Mikor kikerült, harmadnap a sublótból kiemelte a perselyt, s kivette belőle az autóbusz árát es beszökött Szegedre. Itt azonban nem volt helye hova menni, s belátta, hogy mégis csak Szalma Istvánék szeretik őt a legjobban. Azóta szófogadó, s a legnagyobb testvér önérzetével vasárnaponként sorra látogatja a községben kisebb testvereit. Imriske lába még fáj A háromesztendős Imriske ebéd után éppen lefeküdni készült, kezében szorongatva elmaradhatatlan Jancsi babáját. özv. Csongrádi Jánosné takargatta Imriskét, s gügyögött hozzá, hogy hamarabb elaludjon. A fényképezéshez azonban felkeltettük Imriskét, nem volt időnk megvárni a délután négy órát, amikor majd felébred. Ahogy tipegett kifelé az udvarra, kis lábai nehezen, fáradtan vitték. Csípőficama alig javult valamit a kórházi ápolás után. Csongrádiné, akár az unokáját, úgy szereti, dédelgeti Imriskét, talán még jobban, mert a kisgyerek napközben sokszor elfárad, panaszkodik a lábára, hogy fáj. A sublót tetején frissfőzésű befőtt és lekvár sorakozik az üvegekben. Mind-mind a kis Imrére vár, Csongrádiné neki tette el, neki főzött télire. fó helyen, jó kezekben A látogatásunk ezzel végétért. Mindegyik gyereket jó helyen, jó kezekben találtuk. De mit mondanak a nevelőszülők a gyerekek szüleinek látogatásairól? Az apa ugyan nem sokszor volt a gyerekekre kíváncsi, február óta mindössze tán kétszer járt kint, s akkor is a kislányt, Erzsikét dédelgette, öt szívleli leginkább az anyja is, aki viszont kéthetenként pontosan megjelenik vasárnaponként a gyerekeknél, s valósággal kilószámra elhalmozza őket cukorkával és csokoládéval, játékokkal és egyebekkel. Az elég későn felébredt szülői szeretet ilyenforma megnyilvánulásai nem tesznek jót a gyerekeknek, akik a látogatás után mindig nyugtalankodnak. Az anya igenis látogathatja gyermekeit, ez joga és kötelessége, de szolidabb formában, ne olyan nagy csinnadrattával, hanem egyszerűbben és sokkal melegebb szívvel, amely nem tesz különbséget gyerek és gyerek közt, s jut elég belőle a kilencéves Tónikának is. Es az igazi szülők? Itt bent Szegeden az apa és az anya külön költözött, kétszoba-konyhás lakásukat annak idején közös megegyezés alapján elherdálták, az érte kapott pénzt elosztották, s ki-ki azt csinált vele, amit akart. Az ember egy darabig ivott, aztán munkába állt, majd szeszelvonó kúrára került, s onnan viszsza a munkahelyére. Azöta ott megbecsüli magát, s az igazgató elmondása szerint: nem iszik. S hogy mi lesz velük, összekerülnek-e még valamenynyien egy családba: ki tudja? Közös otthonuk egyelőre nincs, s bizony azt megteremteni manapság: elég nehéz. Enélkül pedig nincs család, nincs boldogság, nincs öröm. Maguk tették, maguk csinálták, s most bűnhődhetnek érte, amiért szétrúgták a családi életet, s ráadásul ifjúság elleni bűncselekményért bűnvádi eljárást is foganatosítottak ellenük. Családi életük helyreállításához viszont még elég fiatalok, van erejük, s ha emberségük is lesz, bizonyára sikerül helyreállítaniok. A két ember és gyermekei útjának szemmeltartását ezzel nem zártuk le. Figyelemmel kísérjük őket, s talán még szólunk róluk máskor is. Lődi Ferenc Ha valaha valamelyik író megrajzolja majd az erkölcsi érzékét veszteti ember típusát, a mintát bizonyára arról a svájci újságíróról veszi. aki cikket írt a Bernéi- Tagblatt augusztus 25-i számában „A fiatal Nagy Sándor ravatalánál* címmel. A cikk minden mondatán érződik, hogy szerzője pénzért ragadta nyakon a tollat, illetve pénzért határozta el, hogy minden áron szentté avat két bhndilát: a berni magyar követséget fegyveresen megtámadó disszidens Nagy Sándort és Papp Endrét. A jezsuitákat is megszégyenítő talmi zokogást megszoktuk már az arannyal doppingolt nyugati újságíróktól. Dc két közönséges bűnözőt és hazaárulót (a Népszabadság adatokkal bizonyította, hogy nem mások) tragikus hősként feltüntetni — ez minden erkölcsi lealjasodás csimborasszója. Erős kifejezéseket, súlyos szavakat használunk? Olvassák csak cl a szegedi dolgozók a kö\ étkező sorokat, amelyeket a fentebb említett svájci lapból citálunk, s akkor megértik majd felháborodásunkat. íme: „Az a mód. ahogyan ő (mármint Nagy Sándor) és barátja. Papp Endre a magyar követség épületében fontos aktákat akartak megszerezni, tudatlanságuk arról a tényről, hogy egy kommunista követség sze4 méiyzete jobban kezeli a lőfegyvereket, mint a tollat, bizonyítják többek között a két fiatalember naivitását. Két kis revolverrel voltak felfegyverezve, amivel szemben a magyar követségen a többi között nagykaliberú revolvereket és pisztolyokat vetettek be*. Ugye ehhez fölösleges a kommentár? Hajlamos azt hinni valaki, hogy a svájci újság most hallgatna, ha a magyar kövelség tagjai például apró browningokkal védekeztek volna a gengszterekkel szemben? Nevetséges. Mindenki tudja, hogy a semlegességével hencegő svájci sajtó akkor is ugyanígy rágalmazta volna népköztársaságunkat és könnyeket sajtolt volna a megérdemelten elesett Nagy Sándor teteme fölött. Mert az igazságukat és a becsületüket már rég elvesztették, s már csak egy nekik a fontos: ha törik, ha szakad, elhitetni akivel még lehet, hogy a szocializmust építő Magyarországon szörnyű rabságban élnek az emberek. Különösen azért csapnak nagy lármát, mert az olyan „hazafiaknak*, mint Nagy Sándor, a magyar népi demokráciában nincs szabadságuk. Dolgozó magyar népünk szabadságát és felfelé ívelő életnívóját nem kívánjuk bizonygatni holmi tökmagjankók előtt. Ellenben ami a Nagy Sándor félék helyzetét illeti, nyitott kaput döngetnek. Mert nálunk tényleg nincs és — az ellenforradalom tanulságait levonva — nem is lesz soha többé szabadsága a nép ellenségeinek. A bűnözök pártfogásával azonban elérte a Bemer Tagblatt, hogy a dolgozó emberek még sokkal többen megtudták: Svájcban a nemzetközi jogot is meg lehet sérteni, Svájcban lehetséges, hogy mindenféle világcsavargók — ha kiskaliberű pisztolyt használnak — megtámadhatják a szocialista országok képviseleti szerveit. Mi nem szeretnénk ilyen „szabad* cs „semleges* államban élni... N. I. — A kisteleki földművesszövetkezetet vörös zászlóval és díszoklevéllel tüntették ki az év első felében végzett kiváló munkájáért. A szövetkezet körzőében gyorsan és szakszerűen bonyolította le az áruforgalmat. s évi tiszta nyeresége a számítások szerint meghaldaja maid a 2 millió 200 ezer forintot. A zászlóátadás alkalmával a legjobb dolgozókat tekintélyes pénzösszegekkel jutalmazták meg. Szeged legszebb kerthelyiségében A Szegedi vendéglátóiparnak is dicsőségére válnék az olyan kerthelyiség, mint a Szalámigyár dolgozóinak szórakozóhelye a Felsőtiszaparton. Pick Márk egykori lakóházából alakították ki a Szegedi Szalámigyár dolgozóinak klubhelyiségét. Ötszáz középiskolás tanul Szeged új gimnáziumában Az új tanévvel új középiskolával gazdagodik Szeged. A Fiútanítóképző helyén nyitja meg Újszegeden kapuit a város negyedik gimnáziuma. Most, közvetlenül a tanév kezdete előtt, Horváth Ferenc igazgató tájékoztat az iskola létrejöttének körülményeiről és a feladatokról, amelyek az új oktatási intézmény előtt állanak. Tizennégy osztá llyal — Iskolánk létrejöttét két körülmény tette közvetlenül szükségessé és lehetségessé — mondotta. — Az egyik az volt. hogy a Művelődésügyi Minisztérium rendeletével, a Ságvári gimnázium egyetemi gyakorló gimnáziummá alakult át, ami föltétlenül szükségessé tette az eddig körülbelül ezer fős tanulólétszámnak legalább a felére való csökkentését. A mésik, hogy a minisztérium tanítóképző főosztályának rendelkezése értelmében e tanévtől kezdve Szegeden összevont tanítóképző fog működni, a Keméndy Nándorné Tanítóképző helyén. Az újszegedi Fiútanítóképző épületét kapta meg így a mi frissen alakult iskolánk. Az új tanévet köiülbelül 500 fős tanulólétszámmal és 14 osztályközösrséggel kezdjük, öt első, öt második, 3 harmadik és egy negyedik évfolyamú osztályunk lesz. Tanulóinknak, a volt Ságvári-gimnázium tanulóközösségéből való kiválasztása természetesen gondos, minden körülményt latolgató munka eredménye. Figyelembevettük a tanulók lakhelyét. Tanulóink csaknem kétharmada vidékről jár be, s akik szegediek, főleg Újszegeden és az iskolához közelebb eső városrészeken laknak. Figyelembevettük emellett a tanulók szociális viszonyait, érdeklődési körüket és tanulmányi munkájukat, de az egyes osztályközösségek kialakult és összeforrott voltát is. A politechnikai képzés Iskolánkban úttörő módon jelentős szerepet kap a szellemi és testi nevelés mellett a politechnikai képzés. Politechnikai képzésünk kértirányú lesz: a tanulók származási arányának megfelelően elsősorban agrotechnikai és emellett ipari képzés. Ebben a tanévben csak ipari képzés indul, az első évfolyam egy, és a második évfolyam két osztályában. A következő tanévtől aztán tanulóink a mintegy öt kataszteri holdas kis tangazdaságban a Tömörkény és a Radnóti gimnázium tanulóival együtt gyakorlatban is megismerkednek a földművelés technikájával. Lehetővé teszi a Művelődésügyi Minisztérium által, a Minisztertanács utasítására rendelkezésünkre bocsátott mezőgazdasági munkaeszköz-sorozat is. Félreértések elkerülése végett meg kell mondanunk, hogy sem az agrotechnikai, sem az ipari képzés semmiféle szakképzettséggel nem ruházza fel tanulóinkat. Erre a különböző ipari és mezőgazdasági technikumok a hivatottak. Itt azonban az ideje, hogy leszámoljunk azzal a múltból ittmaradt nézettel, mely szerint érettségizett embernek feltétlenül és kizárólag íróasztal mellett kell munkát kapnia. A tanulók eddig a politechnikai képziés hiánya miatt meg voltak fosztva a fizikai munkával való megismerkedés lehetőségétől és természetes, hogy érettségi után vonakodtak ilyen pályára lépni. Politechnikai képzésünk feladata tehát az, hogy megismertessük és megszerettessük tanulóinkkal a fizikai munkát. Ha ez sikerül — s reméljük igen —, akkor a fentebb említett fölfogás talaját vesztve hamarosan magától eltűnik a köztudatból. Minél jobb felkészültséggel — A politechnikai képzés a szokásos középiskolai tanmeneten semmiféle minőségi változást nem hoz magával. Nálunk is vannak humán- és reálosztályok, mint másutt, és ha a tanuló kiváló munkát végez, tőlünk is ugyanúgy jelentkezhet egyetemre, mint akár az Egyetemi Gyakorló Gimnáziumból. Nevelőtestületünk összetétele biztosítéka annak, hogy tanulóink átlagos felkészültsége semmivel sem marad el a többi gimnáziumok tanulóinak felkészültsége mögött. P. LM Néhány, esős nap következik A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint vasárnap a keleti megyékben további futózáporokra. az ország egyéb területein pedig erősebb felhősödésre lehet számítani. A hőmérsékleti szintek kiegyenlítődnek, s 25 fok körül állapodnak meg. A nyugati ciklon Franciaország és Nyugat-Németország térségeiből hideg és meleg fronthullámokat indítottak kelet felé, de mozgásuk lassú, s előreláthatólag csak a jövő hét első napjaiban érkeznek hazánkba. Valószínű, hogy a ciklonhullámok nyomán átmenetileg esősre fordul az ido^ttás. Az épület teraszán szombaton és vasárnap az üzem dolgozóiból alakult és a városban is közismert zenekar, a "PIXALAM-dzsessz-" játssza a szép tánc- és szórakoztató dalokat. A kerthelyiség közepén a mozaiklapokkal kirakott, virágokkal szegélyezett tánchelyen, a fényben úszó szökőkút> körül az egész heti munka után táncolnak a párok. Az olcsó, ízletes és bőséges vacsora után előkerül a, kártya is, s a négy- vagy hatszemélyes bokszokban fellángolnak az ulti-csaták. Csak egy baj van — mondják a kibicek —, hogy nem lehet minden játékos mögé odaülni. (Szilágyi M. felv.) Gyors és pontos a kiszolgálás. Kaphat itt sört, bort, pálinkát, sőt feketekávét is a vendég. Mégis akadnak tiirelmetleneky s a kiszolgáló pult előtt vátakoznak pro^ tekciám. Hátha tg& hamambb jutnak teáihoz.