Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

Vasárnap 195*. augusztus 31. Hruscsov nyilatkozata a Pravda tudósítóiának (folytatás az 1. oldalról.) nak tűnik, hogy a két kor­mány guayt űz a népekből, amelyek kívánják és követe­lik, hogy egyszer s minden­korra vessünk véget a rob­bantási kísérleteknek. Igaz, az Egyesült Allamok és Nagy-Britannia kormánya kijelenti: a továbbiakban hajlandók a kísérletek fel­függesztésének ezt a határ­idejét minden alkalommal újabb egy évre meghosszab­bítani, de ehhez annyiféle kikötést és feltételt fűznek, hogy nyilvánvaló, valójában nem is gondolnak arra, hogy az atomfegyver további kí­sérleti robbantásairól le­mondjanak. E feltételek között talál­juk azt a követelésüket, hogy a kísérletek megszün­tetésével kapcsolatban jól múködö ellenőrző rendszert kell létesíteni. Ez a »feltétel* természetesen mesterkélt, hi­szen már régóta mindenki tudja: a mai tudomány biz­tosítja azt a lehetőséget, hogy bármiféle atomrobban­tási észlelhessünk, követke­zéskeppen a kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó egyezmény megtartásának ellenőrzése könnyen megva­lósíthat 0. Ha pedig bármiképpen bi­zonyítani kellene, mennyire kiagyalt ez a feltétel, akkor elegendő emlékeztetnünk an­nak az értekezletnek ered­ményeire, amelyet nyolc or­szág atomszakértői nemrég fejeztek be Genfben. Sőt mi több, az Egyesült Allamok és Nagy-Britannia kormánya kijelenti: az atom­fegyver-kísérletek felfüg­gesztésére vonatkozó egy­éves egyezményt csak abban az esetben hajlandók meg­hosszabbítani, ha „kielégítő haladást* sikerül elérni a leszerelés általános problé­májának megoldásában. De ugyan ki ne tudná, hogy ép­pen a nyugati hatalmak kormányai ragaszkodnak makacsul a fegyverkezési hajsza és az atomzsarolás politikájához? Évről évre meghiúsítják a leszerelési kérdésekre vonatkozó egyez­mény megkötését. Hadd kér­dezzük megr ebben a hely­zetben hogyan higgyük el, hogy a nyugati kormányok valóban akarják a kísérletek megszüntetését, ha efféle feltételeket szabnak. Van-e biztosabb módja az efféle feltételek kikötésénél az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése meghiúsításának? Nyugaton némelyek szinte már lelkesednek az Egyesült Államok és Anglia kormá­nyának nyilatkozatán, hogy esetleg megszüntetik az a tomf e " v ver- k ísérieteket, s mint valami békeszerető lépést magasztalják e nyilat­kozatokat. De hadd mond­juk meg őszintén, hogy akt azt akarja, hogy ezek a kí­sérletek valóban megszűnje­nek, slmrni féleképpen sem lelkesedhet az említett nyi­latkozatokért. Elég furcsa helyzet ala­kul ki: eleinte hosszú ideig egyre azt hangoztatták ne­künk. hogy az atomfegyver­kísérletek megszüntetésének kérdése csak egy széleskörű leszerelési egyezmény szer­ves részeként oldható meg. Amikor e nyugati álláspont tarthatatlansága mindenki számára nyilvánvalóvá vált, a közvélemény nyomására a nyugati hatalmak meghát­ráltak, mondván, hogy ké­szek megvitatni különálló problémaként a kísérletek megszüntetésének kérdését. Ugyanakkor azonban foko­zott mértékben felfújták a kísérletek megszüntetése el­lenőrzésének kérdését, a va­ló helyzettel ellentétben, élénk színekkel ecsetelték egy ilyen ellenőrzés nehéz­ségeit, sőt az ellenőrzés le­hetetlenségét állították. Most, amikor mindenki szá­mára világossá vált, hogy az ellenőrzés teljes mértékben megvalósítható, Washington­ion és Londonban ismét ki­jelentik, hogy az atomkísér­letek megszüntetésének meg­oldása csak a leszerelés töb­bi kérdésének megoldásával kapcsolatban lehetséges. Ilymódon ismét bezárult az a bűvös kör, amelyet az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek áJtaláno6 meg­szüntetéséről szóló egyez­mény ellenzői teremtettek. Ezek után hogyan lehet hinni az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya ama szavainak, hogy ők állí­tólag a kísérletek megszün­tetésére törekszenek? Nem kell-e inkább azt feltételez­ni, hogy itt ismét arról a törekvésről van szó: elaltat­ni a népek éberségét, ame­lyeket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia folytatódó és egyre nagyobb méretű atomfegyver-kísérletei jogo­san aggasztanak. KÉRDÉS: Az Ön véle­ménye szerint a robbantá­sok felfedezés i móds/.eroi­vp| foglalkozó és a napok­ban véget ért genfi szak­értéi értekezlet erediné­nyeinek van-e jelentősége az atom- és hidrogénfegy­ver-kisérletek általános megszüntetése kérdésében? VÁLASZ: A genfi szakér­tői értekezlet jelentőségét mindenekelőtt abban kell látni, hogy végérvényesen eltemette azt a legendát, amely szerint lehetetlen az atomkísérletek megszünteté­séről szóló cgyezmcjiy betar­tásának ellenőrzése. Ezt a legendát, mint ismeretes, a nyugati hatalmak, különö­sen pedig az Egyesült Álla­mok bizonyos körei hozták forgalomba a kísérletek megszüntetésének meghiúsí­tása végett. A Genfben ülé­sezett szakértők, köztük a nyugati hatalmak szakértői is, egyhangúlag arra a vég­eredményre jutottak, hogy minden atomrobbantást fel lehet fedezni, hogy az atom­kísérletek megszüntetésének hatásos ellenőrzése teljes mertékben lehetséges. Meg­elégedéssel állapítjuk meg, hegy a szakértői értekezlet következtetései teljes mér­tékben alátámasztják annak az álláspontnak a helyessé­gét, amelyet a szovjet kor­mány egész idő alatt védel­mezett és megmutatják a nyugati hatalmak álláspont­jának képtelenségét. A szovjet kormány gon­dosan megvizsgálta a genfi szakértői értekezlet munká­jának eredményeit és szük­ségesnek tirtja kijelenteni, hogy egyetért a beszámoló­nak az atomkísérletek álta­lános megszüntetése fölötti ellenőrzési rendszerre vonat­kozó minden következtetésé­vel és indítványával. Az ér­tekezlet eredményeinek fé­nyében most már lehetetlen­né váltak a kísérletek ha­ladéktalan és általános meg­szüntetésének megtagadásá­ra irányuló kifogások ázol; számára, akik ezelőtt, félre­vezetve a hiszékeny embe­reket, ilyen fajta kifogások­hoz folyamodtak. KÉRDÉS: A szovjet köz­vélemény körében aggo­dalmat kelt az a tény, 'rogy az Egyesült Államok •s Nagy-Britannia korina­aya nemcsak hogy nem követte a Szovjetunió pél­dóját A! iiíom- és hidro­gén l'eg.v vcr-kisérletek egy­oldalii megszüntetésében, hanem ellenkezőleg, még fokozottabban folytat ilyen kísérleteket. Mit lehet mondani a szovjet kor­lamok és Nagy-Britannia kormányainak mindenfajta kísérlet haladéktalan és ál­talános megszüntetését, az Egyesült Államok megkezd­te a legnagyobb atom- és hidrogénbombarobbantási kí­sérleteinek sorozatát a Csen­des-óceánon. Csupán április 28-tól július 26-ig több mint 30 atomrobbantást hajtottak végre. Az angol kormány is tobb termonukleáris kísérle­ti robbantást végzett. Sőt, mi több, azon az augusztus 22-i napon, amikor Nagy­Britannia az egész világnak bejelentette, hogy kész tár gyalásokba bocsátkozni az atom kiset letek szuneteltete séröl, újabb atomrobbantási sorozatot kezdett. Az Egye­sült Államok és Nagy-Bri­tannia kormányai azt, hogy a Szovjetunió megszüntette az atomfegyver-kísérleteket, nyilvánvalóan egyoldalú ka tonai fölény megszerzésére használják fel. A szovjet kormány min­den tőle telhetőt megtett, hogy biztosítsa az atom- és hidrogeníegyver-kísérletek teljes megszüntetésének ked­vező megoldását, de termé­szetesen nem engedheti meg. hogy a nyugati hatalmak tevékenysége miatt a szov­jet állam biztonságának ér­dekeit kár érje. Ebben a tekintetben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ez év március 31-i közismert ha­tározatát tekintjük irányadó­nak, amely hangoztatta: ha az atom- és hidrogénfegy­verrel rendelkező többi nagy­hatalom folytatja a kísérle­teket, a Szovjetunió kormá­nya fenntartja magának a cselekvési szabadságot az atom- és hidrogénfegyver­kisérletek végrehajtása kér­désében. Helyesen cseleked­nénk-e mi, a szovjet állam vezetői, ha a nyugati hatal­mak efféle cselekedeteinek láttán figyelmen kívül hagy­nánk hazánk fontos és jogos biztonsági érdekeit? Az Egyesült Allamok és Nagy-Britannia eljárása, amely ellenkezik a népek akaratával, felmenti a Szov­jetuniót vállalt kötelezettsé­gétől. mert hiába számított a nyugati kormányok jóaka­ratára az atomfegyver-kísér­letek haladéktalan és teljes megszüntetése kérdésében. KÉRDÉS: Mi a szovjet kormány álláspontja a z Egyesült Államok és Nagy­Britannia kormányának az­zal a javaslatával kapcso­latban. hogy a három nagyhatalom október 31-én kezdjen tárgyalásokat az atom- és liidrogénfegyver­kísérietek megszüntetésé­mánynak a nyugati hatal­mak ilyen akcióval kap­csolatos álláspontjáról? VALASZ: Valóban az Egyesült Államok és Nagy­Eritainnia kormánya nem volt hajlandó követni a Szovjet­unió példáját és egyre na­gyobb mértékben végez kí­sérleti atom- és hidrogén­bombarobbantásokat. Köz­vetlenül ezután. hogy a Szovjetunió egyoldalúlag megszüntette a kísérleteket és a szovjet kormány java­solta az Egyesűit Ál­ról? PÁLASz.: A Szovjetunió ismételten javasolta az Egye­sült Államoknak és Nagy­Britanniának, hogy kezdjünk tárgyalásokat minden atom­fegyverrel rendelkező nagy­hatalommal az atomfegyver­kísérletek haladéktalan meg­szüntetéséről. Most c hatal­mak kormányai kijelentik, hajlandók megkezdeni a tárgyalásokat ez év október 31-én. A szovjet kormány számára ez az időpont elfo­gadható. Ugy véljük, a tár­gyalások legmegfelelőbb he­lye Genf lenne, ahol nem­rég sikeresen befejeződött azoknak a szakértőknek munkáia. akik az atomfegy­verkísérletek megszüntetésé­re vonatkozó egyezmény be­tartásának műszaki ellenőr­zési módszereit dolgozták ki. De abból indulunk ki, hogy e tárgyalásoknak célja egyez­mény megkötése legyen ar­ról, hogy valamennyi állam egyszer s mindenkorra meg­szünteti az atom- és hidro­génfegyver bármely fajtájá­val végzett kísérleteket. A tárgyalások csak ebben az esetben felelhetnek meg a népek érdekeinek s csak ebben az esetben nem lesz­nek felhasználhatók annak leplezésére, hogy egyes ha­talmak nem keresik a meg­egyezést. Semmiképpen sem fogad­hatjuk el azokat a kiköté­seket és feltételeket, ame­lyeket a nyugati hatalmak Magyar küldöttség utazott a genfi atomértekezletre Szeptember l-én nyílik meg Genfben az atamerő békés felhasználásával fog­lalkozó második ENSZ-érte­kezlet. Az értekezleten a magyar atomkutatókat öttagú küldöttség képviseli. A kül­döttség megfelelő számú szakértő kíséretében, János­sy Lajos akadémikusnak, a Magyar Atomenergia-Bi­zottság alelnökének vezeté­sével a Ferihegyi repülőtér­ről szombaton utazott el Genfbe. Mit tartalmaz a genfi atomszakértői értekezlet jelentése? Hruscsov és Paul Robeson Artyekben Jalta (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, aki a Krim déli partján nyaral, felkereste az Alsó­Oreanda szanatóriumot és itt találkozott a nemzetközi Lenin-bekedíjas Paul Robe­son amerikai énekessel és békeharcossal. Hruscsov közvetlen hangú beszélge­tést folytatott Paul Robe­son nal és feleségével. London: Londonban nyil­vánosságra hozták az atom­szakértők genfi értekezleté­nek jelentését. A jelentés indítványozza, hogy világszerte 170—180 meg­figyelőállomást létesítenek a nukleáris kísérletek be­tiltásának ellenőrzésére. A iavaslat szerint megfe­lelő ellenőrzési rendszert kel­j lene teremteni, amelynek keretében 160—170 szárazföl­di állomás és 10 hajókon elhelyezett megfigyelő állo­: más végezné munkáját. A I megfigyelő állomások 1000— 3500 kilométernyire helyez­kednének el egymástól. A megfigyelő állomásokat a következőképpen osztanák fel a kontinensek között: Észak-Amerika 24, Európa 6. Ázsia 37, Ausztrália 7, Dél-Amerika 16. Afrika 16, Antarktisz 4 és egyéb szi­getek 60. A tudósok nem határozták meg, hogy véleményük sze­rint egy-egy országban hány megfigyelő-állomást kellene létesíteni, például a Szovjet­unióban, Kínában, vagy az Egyesült Államokban. A tudósok elképzelese sze­rint minden egyes megfigyelő állomáson mintegy 30 szakember és ezenkívül más kisegítők dolgoznának. Az ellenőrzési rendszert megfigyelő repülőgépekkel is kiegészítenék, amelyeknek segítségével levegőmintát ve­hetnének. Rendkívüli járatokat in­dítanának radioaktív fel­hő vizsgálatára, ha az a gyanú ébred, hogy nuk­leáris robbanás történt. Ha a megfigyelő állomá­sok olyan eseményt észlel­nek, amelyből nem tudják megállapítani, hogy valóban nukleáris robbantás történt­e, — csak gyanakszanak rá — akkor a nemzetközi ellen­őrző szerv különleges nem­zetközi csoportot küld ki a színhelyre. Hamm ars k jöld kedden Nassxerrel tárgyai Tizennégy négy találatos szelvény a lottón Beirut (AP): Hammarsk- tálni jordániai tevékeny- . „ .. ,. . . T ... .... . ,.,..., . , , „A-ra A Sportfogadási es Lottó jold ENSZ-fotitkar pente- 5egft Igazgatóság jelentése szerint ken este, útban Genf felé, Hammarskjöld Mérete-| _ 6 « ­.. ._, , . , nek egyik tagja elmondotta, rövid időre megszakítva ut- hogy az ENSZ-főtitkar ked­ját, Beirutba érkezett. Genf- den Kairóba megy és Nusz­ben ugyanis vasárnap meg- szer elnökkel tanácskozik, nyitja az „alom a békéért­majd valószínűleg visszatér .. , , . , w . , Jordániába, hogy Husszein ertekezletet. Megerkezesekor kil.áUyai újabb megbeszélé­nem volt hajlandó komnicn- seket folytasson. Tragikus bányaszerencsétlenség Lengyelországban Varsó: Augusztus 28-án a séaére. a szerencsétlenség 72 Makoszowy-i bányában 300 áldozatot követelt. A tüzel méter mélységben a bányá- augusztus 29-én sikerült tel­szokat friss levegővel ellátó iesen eloltani, ventillációs berendezés köz- Külön kormánybizottság pontjában szörnyű tűz ütött alakult a katasztrófa okai­ki. Noha a szomszédos bá- nak kivizsgálására. nyák dolgozói nagy hősies­séggel és önfeláldozással siettek a bajbajutottak segít­lottó 35. játékhetére 2 615 192 szelvényt küldtek be a fogadók. Igy egy-egy nyerőosztályra 982 700 forint jutott. A szerencsés négyla­lálatosok között 1 965 400 forintot osztanak szét, mert telitalálatos szelvény ezúttal sem akadt. Négyes találatot is mind­össze 14 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 140 100 forint. A háromtalalatos szelvények száma 146.S, a nyeremeny egyenként 660 forint. Az 51 302 kéttal.űa­tos szelvényre egyenként 19 forintot fizetnek. Szeptember végén : békekölcsön -sotsolás Szeptember 27-én és 28­án Budapesten kerül sorra a legközelebbi békekölcsön­sorsolás. Ezzel kapcsolatban — az Országos Takarék­pénztár téves tájékoztatása alapján — azt közöltük, hogy ez alkalommal a II., a III. és a IV. békekölcsön kötvényeit sorsolják ki. Az OTP sajtóosztályának he­lyesbített közlése szerint szeptember 27-én és 28-án az első, az ötödik és a ha­todik békekölcsönt sorsol­ják. Hogyan jutottak vissza a FiHdre a szovjet rakétában elhelyezett kutyák ? Moszkva: A Szovjetunió­ban hosszú évek óta folynak rakétákkal magaslégköri ku­tatások. Folyékony üzem­anyaggal meghajtott rakéta a Szovjetunióban első ízben 1933-ban emelkedett maga­sabb légrétegekbe. 1949 májusában az első függőleges felbocsátásé ra­kéta 110 km magasra emel­kedett. 1957 májusában 2200 kg-os súlyú kísérleti berendezéssel rakétát lőttek fel, 212 km magasba. A készülékek és a Közös magyar—jugoszláv termeszetfilmeket forgatnak Jugoszláviaoan Belgrád: Kollányi Ágos­ton operatör vezetésével Ju­goszláviában tartózkodik a magyar filmszakemberek négytagú csoportja, amely a Budapest Filmstúdió és a Crnagorai Lovcsen Film­vállalat megállapodása alap­ján közös magyar—jugo­szláv természetfilmeket for­gat. A magyar filmforgató csoport tagjai jelenleg a Dubrovnik közeiébon levő egyik Adria-tengeri szige­ten a cibetmacskafélékhez tartozó kigyói'aló mu rigók­nak az életét rögzítik cel­luloidszalagra. Ezt követően a Brokai-tóhoz utaznak, ahol az özek életéről és sze­lídítéséröl készítenek színes filmet. Az utóbbit normál és szélesvásznú változatban forgatják. bennük elhelyezett kísérleti állatok szerencsésen vissza­érkeztek a földre. 1958 február 21-én szovjet egylépcsős geofizikai rakéta ebben az osztályban magas­sági világrekordot állított fel 473 km-es magassággal. Ez a rakéta 1520 kg súlyú berendezést emelt a magas­ba. A Szovjetunióban 1949 óta széleskörű magaslégköri bio­lógiai kutatások folynak. Ezek első szakaszában a kísérleti kutyák a rakétákon 100—210 km magasba emel­kedtek. Az állatokat ugy jut­tatták vissza a földre, hogy légmentesen záródó kabin­juk kivált a rakétából és ejtőernyőn ereszkedett le. A második szakaszban ka­tapult-berendezéseket hasz­náltak az állatok és a mű­szerek visszajuttatására. Ez a repülésbiztonsági rendszer igen *hatásosnak bizonyult, 1958. augusztus 27-én a Beljanka és a Pjosztraja voltak a világon az első ku­tyák. amelyek elérték a 450 km magasságot és szeren­csésen visszaérkeztek a föld­re. A kísérleti kutyákkal fel­lőtt rakéták korábban elért legnagyobb magasság 212 km volt. ahhoz a nyilatkozatukhoz fűznek, hogy hajlandók részt venni e tárgyalásokban, mert ezeknek elfogadása azt je­lentené, hogy eleve kudarc­ra ítéljük a tárgyalásokat. Ugy véljük továbbá, hogy barmiféle huzavona elkerü­lése céljából nagyon hasznos volna már előre megegyezni a targyalások időtartamában. Nézetünk szerint — tekin­tettel a szakértők genfi ér­tekezletének kedvező ered­ményeire — e tárgyalásokat két-három hét alatt be le­hetne fejezni. De természetesen helytelen volna, ha az ilyen tárgya­lásokra való előkészület csökkentené a figyelmei az iránt a fontos kérdés iráni, hogy minden államnak hala­déktalanul meg kell szün­tetnie az atomfegyverkísér­leteket. Nagy hiba volna, ha az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének figyelme csökken­ne e kérdés iránt, például az ENSZ közgyűlésének rö­videsen összeülő 13. üléssza­kán. Ennek az ülésszaknak nézetünk szerint nyomatéko­san nyüvánitania kell véle­ményét ebben az egész em­beriseget erősen foglalkozta­tó kérdésben. I

Next

/
Thumbnails
Contents