Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

3 Szombat, 1958. augusztus 30. 3 D hibridkukoricatermelés hatalmas előnyeiről győződhettek meg a tegnapi termelői ankét résztvevői a Ságváritelepen Tegnap pénteken reggel tünk volna — mondotta kutató állításait, elmondotta, e ságváritelepi Táncsics Szűcs elvtárs —, most a leg- hogy az idén az aszály elle­Termelőskövetkezet gyűlés- szerényebb becslés mellett nére a jó műtrágyázási temie zsúfolásig megtelt is hatezer mázsával nagyobb módszerek segítségével a egyénileg dolgozó parasz- termést takaríthatnánk be szövetkezet egyik táblájáról tokkal látogatóba jött ter- májusi morzsoltra átszámít- 17, a másikról pedig 18 má­melőszövetikezeti tagokkal és va. Ez pedig nem kevesebb, zsás holdankénti átlag árpa­a környező községekből ér- mint 1500 sertés meghizlalá- termést csépeltek el. kezett mezőgazdasági szak- sára lenne elegendő. Tehát Személyes embereikkel. A városi tanács ilyen súlyos árat fizettek az lanasztalatszerzések mezőgazdasági osztálya ál- idén Szeged dolgozó paraszt- MpMHilWKWMWl tal összehívott értekezleten jai az újtól való idegenkede- A vendegek ezután gep­Szili Antal osztályvezető sükért. Rámutatott még ar- kocsikra ültek s a sajat sze­ünnepélyes megnyitója után ra, hogy kormányunk célul műkkel győződtek meg kinn a kukaricatermesztés kér- tűzte ki: az új esztendőben a határban, mennyire igaz, déliről dr Somoriai ~~Fe- minden segítséget biztosít a amit a kutatók és egyes ter­Z: " Délalföldi Mezőgaz- gazdáknak ahhoz, hogy ku- melők a hibridkukorica je­riasLi Kfeérlrti iXt koricatermő területeiknek lentőségéről mondtak. Egyé­Stóia SS elSSt! már legalább a 40 százalékát ni gazdákat^vülék^ szövet­Beszámolt azokról a nagy erőfeszítésekről, amelyeket nálunk és külföldön az ag­rártudományok művelői folytatnak a nagy termés­hibridmagokkal vessék be. I gabona termésátlagok növeléséről kezeti vezetőket, mezőgaz­dászokat egyaránt bámulat­ba ejtette a Táncsics Tsz nyolcholdas hibridkukorica­táblája. A jelenleg is eleve­j - , . , Későbh Erdélyi Péter ku- nem zöldellő szárakon páro­eredmenyeket birtositó ku- • előadását sával vannak a 25-30 cen­koncafajtak kmemes.tese- termésátlagok timéternél is nagyobb cső­ért. A kiserlet foleg harom g emelésével vek. Egyéni pai.aszt0k becs­tranyban falyite Az első az latban Hasznos taná. lése szerint is 8_10 mazsa. ugyneve^tt tteztó kukmica P a gazdáknak a val ad többet> mint a leg. ^S-v kuSteafaiS kalászos gabonák talajelő- jobb szokványmagból kelt egy-egy kukoncafattanaK készítésével> valamint azeiö- kukorica. A látogatók Csa­— mint amilyen sz^g^en a vetemények megválasztásé- mangó István egyéni gazda sarga lofogu, - fokozzak ]o ^ ka latban Ismertette kukoricáját is megtekintet­tulajdonsagait. A masocLK g legjobb gobonatermelők ték, aki csak itt az ankéton irányzat a minél tMceaete- kísérleteinek eredményeit, a merte először megmondani, rai^'w műtrágyafajták felhaszná- hogy azért ilyen gyönyörű zasa- Ennél két kukaca gabonatermesztés- a kukoricája, mert hibrid fajtát hazasit^ak. össze s faen vetőmagot tett a földbe, ezekből egy tokéleteebb mi- Somorjaj elvtárs a gabo_ Eddig ugyanis ő is tartott a noseget pírnak elo Ahar- natermesztéssel kapcsoiat- sikertelenségtől. A látoga­madik pedig a hazankban is felszólalt, s elmon- tók azzal búcsúztak, hogy a nagymertekbendotta, hogy a műtrágya - jövőben minden ilyen anké­zottbeltenyészteses niDna- elsősorban szuperfoszfát és ton szívesen vesznek részt és fajtak kimuveiese. a pétisó _ szakszerű ada- ismerőseiket is elhívják, Somorjai Ferenc, mint a goiásával hogyan értek el az mert csak most látják iga­kukoricatermesztés országo- öthaimj gazdaságban 16 má- zán, milyen felbecsülhetet­san ismert tudósa. ezután zsa 80 kii0grammos búza- len jelentősége van a tudo­tényekkel bizonyította be, termést. mánynak a mezőgazdaság­hogy a hibridkukorica faj- Csúcs eivtárs igazolva a ban. ták általában tekintet nél­kül az időjárásra húsz, il­letve 50 százalékkal adnak nagyobb termést, mint szok­ványfajtádnk. Javasolta, a termelői ankét résztvevői­nek: minden eszközzel igye­kezzenek meggyőzni gazda­társaikat a hibrid- és neme­sített kukcricafajták ter­mesztéséről. Ez kukarica­termesztésünk korlátlan le­hetőségeit hozza magával; Egyestető vagy „fejbólintó bizottságok ? 99 Másfélszeresnél is nagyobb termés Az ankét első felszólalója Csamangó István egyéni­leg dolgozó paraszt volt. El­mondotta, hogy tavasszal maga is vetett amerikai hib­ridkukoricát. s ugyanakkor vetett szokvány fajtájából. Hibridkukorica vetésének azóta is csodájára járnak gazdatársai, mert azonos ta­lajműveléssel és pétisó fel­használásával szokványku­karicája mellett most a más­félszeresénél is lényegesen nagyobb termést ad neki a nemesített vetőmag. Csúcs Mihály, a Táncsics Termelőszövetkezet elnöke is hasonlóan ragyogó sike­rekről számolt be. A Tsz martonvásári 5-os hibrid­kukoricát is termel az idén. Ez is jó termést ad most, azonban a tsz számára is a legnagyobb termést adónak az amerikai hibridfajta bi­zonyult. Lele Antal felsővárosi egyéni gazda a baktói határ képéről adott számot az an­kétnak. Míg a szokványfaj­ták jórésze kiszáradt a nyá­lon az aszálytól — mondta Lele Antal —, addig a bak­tói szikeseken is zöldek, ele­venek maradtak a hibridve­tésék, s gazdáiknak nem le­het panaszuk a termésre. Halezer mázsa veszteség az degenkedés miatt Szűcs László, a városi ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezető agronómusa rövid számvetést tett az ér­tekezlet előtt arról, hogy a tavasszal a város dolgozó parasztsága számára korlát­lan mennyiségben biztosí­tottak hibrid vetőmagokat. Ezeket azonban nagyon ke­vesen vették igénybe. Sze­ged határában jelenleg több, mint háromezer hoki kuko­ricavetés van. Ha eaen a területen mi hazai és ame­rikai hibridfajtákat weteí­Kiskosztümöket, divatos sportzakókat, műbőr (emberdzsekeket készít őszre a Szegedi Férfi és Női Divatszabóság A Szegedi Férfi és Női Di- Öszi meglepetést is tarto­vatszabóság dolgozói évről gat a divatszabóság a kö­évre nagyobb követeimé- zönség részére. Előszór ké­nyek előtt állanak. Nőnek a szít műbőrből férfilemberd­fogyasztók igényei, finomo- zsekeket és nőj kulikabáto­dik az ízlés, s természetesen kat. Ezeknek ára 350—400 változik a divat is. Éppen forint között lesz majd, a ezért igyekszik a vállalat négyszázat mindenesetre nem mindig újabbat, az igények- haladja meg. A tervek sze­nek és a divatnak megfele- rint mintegy százötven lem­gyártani. Jelentősen fej- berdzseket és hatszáz darab lodott például a konfekció- kulikabátot gyártanak majd. gyártás. Az idén negyed­évenként már mintegy négy­száz női ruha és kiskosztüm, valamint több száz blúz és szoknya készült és készül el úgynevezett -finom konfek­cióban", Ennek lényege, hogy különleges minőségű, első­osztályű anyagból varrják ugyanannyi munkaráfor­dítással, — kivéve persze a próbá­kat — mint a rendelt ruhá­kat. Másik sajátossága a fi­nom konfekciónak, hogy ugyanazon anyagból és egy­forma szabással legfeljebb három-négy darab készül. Érthető, hogy népszerűek ezek a gyártmányok, s rö­vid idő alatt el is kelnek az üzletekben, noha természe­tesen drágábbak, mint az egyéb konfekciós áruk. Hasonló eljárással készül­nek a férfiak részére az őszi divatos sportzakók és a hozzávaló divatos, másszínü nadrágok is. Most van sza­bás alatt például több mint kétszáz ilyen vegyesöltony — természetesen a nadrágok és zakók külön-külön is kaphatók. Ezek között is legfeljebb négy-öt darab ké­szül azonos anyagból és fa­zonnal, a választék tehát igen nagy. Ebben a negyed­évben ezenkívül megkezdte már a vállalat a különleges méretű konfekciós öltö­nyök készítését is. Eddig főképpen a magas és sovány alakokra való öltö­nyöket gyártottak, ezután pedig másfajta, különleges méretű száz öltönyt készíte­nek majd a szegedi fogyasz­tók részére. A kölcsönös megbecsülés, az emberséges bánás­mód minden emberre, veze­tőre és beosztottra egyaránt kötelező törvény. Mégis alig akad olyan napja a hétnek, hogy a posta el ne hozza le­vélben szerkesztőségünk cí­mére munkások, alkalma­zottak panaszát, hogy mi­lyen sérelem érte őket, és milyen bajaik orvoslásához kérnek segítséget. Van, mi­kor a társadalom érdeke szempontjából jelentéktelen dolgokat vetnek fel levele­ikben az emberek. De ezek a látszólag jelentéktelen dol­gok az egyént, aki a leve­let írja, vagy panaszt teszi, mélyen sértik, ügyét, pana­szát elintézhették volna kis körültekintéssel közvetlen felettesei is. Ha hivatalból a paragrafusok esetenként nem is írják elő számukra kö­telezően, de van egy másik paragrafus, ami előírja, ez pedig az emberség. Akadnak sajnos egyre sűrűbben olya­nok, akik vétenek az em­berség ellen. Beszélhet-e emberségről az olyan vezető, aki minden ok nélkül bocsát el dolgozó­kat? Esetenként egy-egy el­hamarkodott, lélektelen in­tézkedéssel családok, embe­rek életét keserítik meg. Néha nem is elhamarkodott intézkedésről van szó, ha­nem egyszerűen arról, hogy a vezető visszaél hatalmával, s felrúgja a törvényes ren­delkezéseket, s csak úgy saját -szakállára" kapun kí­vül tesz embereket. A Csong­rád megyei Területi Egyez­tető Bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből az utóbbi időben ismét sok példát le­hetne felsorolni. A lljon itt bizonyságul né­-c* hány számadat. Isme­retes, hogy a bizottság he­tenként egyszer ülésezik. Egyik héten Szegeden, a má­sikon Hódmezővásárhelyen vizsgálja meg azokat a vi­tás kérdéseket, amelyeket a dolgozók a vállalaton belül nem tudnak elintézni. Az elmúlt hét hónap során több mint 400 ügyben döntött a bizottság. A dolgozók pana­sza közül 127-et talált jogos­nak, a vállalatok által be­nyújtott 120 ügyben pedig 72-őt elutasított. Hetvenhá­rom jogtalan felmondást he­lyezett hatályon kívül, csak­nem hetvenezer forint mun­kabért fizettetett ki a vál­lalatokkal a jogtalan le1­mondásból származó kiesett időre. Tehát egy hónapra ál­talában tízezer forint jut Csongrád megyében, ennyit fizetnek ki a törvénysértés áraként a dolgozóknak. Ter­mészetesen nem a saját zse­bükből fizetik ezt egyes vál­lalatvezetőink, hanem a KÖ­ZÖS kasszából, az állam pén­zéből. Eddig még mindig büntetlenül fizették, mert senki sem vonta felelősségre azt a vezetőt, akinek hibá­jából a törvénytelen elbocsá­tás megszületett. Az üzemi egyeztető bizott­ságok feladata, hogy ott helyben gyógyírt adjanak a sebre, igazságot szolgáltassa­nak ha úgy érzi a munkás, hogy sérelem érte. Sajnos, számtalan példa bizonyítja, az üzemi egyeztető bizottsá­gok is rosszul vizsgáztak em­berségből. Igen sűrűn a vál­lalatvezető intézkedését szentesítik, sűrű fejbólintá­sok közepette. Szóval nem egyeztető bizottságok az ilye­nek, ahogy a munkások mondják egyes helyeken, ha­nem -fejbólintó" bizottsá­gok. A megyei egyeztető bi­zottság által hatályon kí­vül helyezett 73 jogtalan fel­mondást is megvizsgálták az üzemi bizottságok és dön­töttek is. Természetesen a vállalatvezető szájaize sze­rint. Pedig előttük is isme­retesek a Munka Törvény­könyv cikkelyei, mégsem ezek szerint, az emberség szellemében döntöttek. Va­jon miért? Egyik felelős szakszervezeti vezető né­hány napja így válaszolt a kérdésre: önvédelemből. Ez Szegeden nem újdonság. Ugyanis az egyeztető bizott­ság tagjai, akár vállalati, akár szakszervezeti részről is vannak a bizottságban, fél­tik állásukat, beosztásukat. Sajnos, nincs is remény — tette hozzá —, hogy megvál­tozzon a helyzet, míg az egyeztető bizottságok tagjai­nak egzisztenciája a válla­latvezetőtől függ. A zonban nem olyan sö­tét az összkép, mint amilyennek látszik. Nem az a jellemző vezetőinkre, hogy visszaélnek hivatásukkal. De mivel akadnak ilyenek --és az utóbbi időben szaporodik ezek száma —, szót kell emel­ni, figyelmeztetni kell a hi­bát vétőket: éljenek ők is úgy, hogy megkíméljék em­bertársaikat a felesleges bosszúságoktól, kellemetlen­ségektől. Éljenek úgy, hegy soha ne feledjék: emberek­kel emberhez méltóan kell bánni. Ezt nem kéri, hanem követeli tőlük a proletárdik­tatúra, amely felelős beosz­tást bízott rájuk. Ha e fi­gyelmeztetés nem használna, akkor pedig vonják felelős­ségre a felelőtlen felelősö­ket. Az üzemi egyeztető bi­zottságok tagjai pedig ne le­gyenek fejbólintójánosok, ha­nem a helyi párt- és szak­szervezettel együtt g.vors, igazságos intézkedésekkei se­gítsék, hogy az ártatlanul megsértettek visszanyerjék hitüket az emberségben. Több száz magyar képzőművészen alkotás g moszkvai kiállításon Magyarország az előzetes tervek szerint mintegy 300— 350 képzőművészeti alkotás­sal — festménnyel, szoborral, grafikával és kisplasztikával — mutatkozik be a szocia­lista országok moszkvai első közös képzőművészeti ' kiál­lításán. A magyar előkészítő bi­zottság több mint ezer mü­vet gyűjt össze a műcsar­nokba, egy részüket a Nem­zeti Galéria gyűjteményéből. Ezenkívül 39 festőművésztől, 34 szobrászművésztől, 19 gra­fikustól mintegy 800 alkotást kértek be. Nyilvános pályá­zatot is kiírtak, s erre min­den magyar művészt meg­hívtak. Az alkotók szeptem­ber 2-ig a Műcsar­nokban jelenthetik be ne­vezésüket: a művek odaszál­lításáról a Műcsarnok gon­doskodik. CSODALÁMPÁK Országos tanácskozást tartottak a legjobb vasutas újítók A vasiutasok szakszerveze­tének és a KPM vasúti fő­osztályának rendezésében pénteken országos vasutas újítási tanácskozásra került sor, amelyen Rödönyi Ká­roly, MÁV-vezérigazgatóhe­lyettes ismertette a vasutas újítómozgalom helyzetét és a további feladatokat. El­mondotta, hogy a vasút or­szágos viszonylatban is az elsők között indította meg a szervezett újítómozgalmat, hiszen a kormányzat egysé­ges újítási rendeletét meg­előzve, — már 1947-ben — intézkedtek a vasút illeté­kes szervei az újítások be­vezetéséről, elfogadásáról és díjazásáról. 1947-ben körül­belül 100 újítási javaslatot adtak be a vasutasok, ez a szám azonban évről évre emelkedett. A vasútnál ed­dig összesen 127 554 javas­latot nyújtottak be, ebből 39 481-et fogadtak ed és ve­zettek be. s ebből a nép­gazdaságnak mintegy 300 millió forint haszna szárma­zott. Megalakult Szegeden a diákotthoni nevelők munkaközössége A Magyar Adócsőgyárban készülnek azok a 25 kilo­wattos, légfütéses, thóriumos adócsövek, melyek a leg­korszerűbb nyugati gyártmányokkal is felveszik a ver­senyt. A nagyfeszültségű egyenirányító csövek próbaüze­mét figyeli képünkön a gyár egyik technikusa, abban a munkateremben, ami a laikus számira szinte boszor­kánykonyhákéul hat Tegnap a Majakovszkij diákotthonban összegyűltek a város kollégiumainak és tanintézeteinek igazgatói és nevelői. Itt Szabó Árpád elvtárs ismertette az egy­hetes egri kollégiumi igaz­gatóképző tanfolyam elő­adásainak rövidített anya­gát, amely magába foglalta az 1958—59-es tanév felada­tait is a kollégiumi munka terén. — Nagy gondot kell for­dítanunk a tanulók állandó politikai nevelésére, s a kol­légiumi nevelésnek az élet­re, a munkára való nevelés feladatát is be kell töltenie, — mondotta a többi között. — Éppen ezért sokkal nagyobb teret kell biztosítani a ttiák­dnkormányzatnak. Fokozato­san hozzá kell szoktatni a kollégiumok fiatalságát az önálló kezdeményezések és az önfegyelmezés egyformán nagy jelentőségű gyakorlatá­hoz, melynek megvalósításá­ban döntő szerepet kell jut­tatni a kollégiumokban mű­ködő KISZ-csoportoknak. Ha ezeket a célkitűzéseket meg­valósítjuk, minden feltétele meglesz annak, hogy a diák­otthonok belső lényegüket tekintve is kollégiumokká váljanak. Az egybegyűltek az elnök­ség javaslatára a beszámoló után kimondták a diákott­honi nevelők munkaközös­ségének megalakulását és vezetőjévé egyhangúlag Sza­bó Árpád elvtársat válasz­tották.

Next

/
Thumbnails
Contents