Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

V1LAG PROLETAPJAl. EGYESÜLJ ETEM A M A G Y A R SZOCIÁLIS T A MUJNKÁSPÁKT LAPJA XIV. évfolyam, 204. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1958. augusztus .'(0. Sikeres rakétükísérletek l a Szovjetunióban j Huszonegy és fél miliié forint megtakarítást értek el Szeged üzemei az első fél évben Ipari aktívaértekezletet tartott az MSZMP városi végrehajtó bizottsága mm P Ünnepre készülnek | A közvélemény nem : támogatja de Gaulle \ alkotmánytervezetét í a Bolgár Népköztársaságban. Szeptember 9 a bolgár dolgozó nép legnagyobb nemzeti ünnepe: akkor emlékez­nek meg felszabadulásuk nagyszerű történelmi lényéről. E napra — akárcsak nálunk április 4-re — minden évben lelkesen készülnek az öntevékeny együttesek, amelyek­nek Bulgáriában különösen szép hagyományaik vannak. Ezeknek az együtteseknek tarka sokaságában kedves szín­foltot jelentenek az ott élő nemzetiségek csoportjai; akik a nép államában egyenjogúságot nyertek a többi dolgozó­val. Képünkön a haschovoi török nemzetiségi öntevékeny együttes két fiatal táncosát láthatjuk próba közben. F 1 • Züllött, harácsoló « 1 kulákok ellen : t indult eljárás < Pénteken délutánra, a Kálvin téri pártszékházba ak­tívaértekezletre hivta össze az MSZMP szegedi végre­hajtó bizottsága a város minisztériumi vállalatainak ve­zetőit, párttitkárait, üzemi tanácsainak elnökeit. Az ér­tekezleten megjelent Pusztai Józsefné elvtársnő, a párt­bízottság másodtitkára, Krizsán Ferenc elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja nyitotta meg az értekezle­tet, majd Kispál Jenő elvtárs, a párt-végrehajtóbizottság államgazdasági osztályának vezetője mondott beszámolót. Méltatta az üzemek első féléves eredményének jelen­tőségét, amelyekkel hozzá­járultak a szegedi munká­sok is, hogy hároméves ter­vünk első fél évét országo­san 3 százalékkal túlteljesí­Szeged üzemeiben. Ez az engedélyezett felhasználás­hoz képest a minisztériumi iparban 1,8 százalékos meg­lőjük maradt a második fél évben, hogy részleteiben is teljesítsék az éves tervet. Ezután Kispál elvtárs is­mertette, hogyan alakult Szegeden az elmúlt fél év során az ipari munkások száma, s a munkások keresete. Az átlagkereset 305 forint­tal volt magasabb az első fél év során, mint az ellen­forradalmat megelőző idő­szakban. Üzemeink az enge­ségekről több mint másfél nüllió forint megtakarítást tettük. Hangsúlyozta, hogy a értek el. Igen sok üzemben szegedi üzemekben a terme­lés az ellenforradalom óta egyenletesen negyedévről ne­azonban túllépték a bérkölt­ségeket, ami összesen Sze­geden mintegy 22,7 millió gyedévre emelkedik. Az ál- forintot tett ki. A közterhek­lami ipar városunkban első negyedéves tervét 106,1, a második negyedéves tervét pedig 109,2 százalékra telje­sítette. A féléves termelési érték 14,6 százalékkal több, mint az 1956. és 19,7 száza­lékkal több, mint az 1957. évi azonos időszak eredmé­nye. A tervek mennyiségi tel­jesítése mellett kedvezően alakultak a gazdaságosság tényezői és a termelé­kenység ls. Az első fél évben közei 20 százalékkal volt magasabba termelékenység, mint öt év­vel ezelőtt, két százalékkal magasabb, mint 1956, és 10 százalékkal magasabb, mint 1957 hasonló időszakában. Jelentősen nőtt a múlt év­hez képest a minisztériumi iparban az egy munkásra jutó teljes termelés. Ebben az emelkedésben döntő sze­repe van a munkafegyelem javulásának, a műszaki ve­zetés színvonala emelkedé­sének, valamint több új mű­szaki eljárás bevezetésének. A termelékenység emelkedé­se azonban nem általánosít­ható egyértelműen minden szegedi üzemre, mert némely minisztériumi vál­lalatnál még nem érték el az 1956 második negyed­évi termelékenységi tet. Ilyen üzemek: a Szegedi Vas öntöde, a Textilművek, a faárugyár, a Ruhagyár, a Falemezgyár és a Cipőgyár. Igaz, hogy ezekben az üze­mekben profilt változtattak, de ezek nem mentik az maradást. A termelékenység kedvező alakulása mellett_ javultak a termelési ségek. Megtakarítást értünk el sok költségtényezőnél. A évben például a termelési költség összesen 95,3 száza­lék volt, az idei első fél év­ben pedig 91,2 százalék Je­lentős megtakarítást értek el a párt és a kormány ta­karékosságról szóló határo-; zata után Szeged több üze-; mében. ; Ma már Szeged állami' ipara 70 százalékos anyag-: hányaddal termel. Ez év első fél évében minden; száz forint értékű felhasz-: nált anyagból 7 forint 50 fii-! lérrel magasabb termelési! értéket állítottak elő, mint: 1956-ban és 4 forint 60 fii-! lérrel többet, mint 1957 első: fél évében. Ennek eredmé-! nyeként az első fél évben 41.1 millió forint értékű! anyagot takarítottak meg takarítást jelent. Egyéb költ- délyezett átlagbéreket általá­ban betartják. Még mindig akadnak azonban olyan vál­lalatok, ahol nagyobb össze­gekkel túllépik az engedé­lyezett átlagbéreket. Ilyen üzem például a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat és a Szalámigyár. A termelési eredmények elérésében — folytatta az előadó — jelentős szerepe van a párt- és szakszerve­zeti szerveinknek, s a kommunisták helytállásá­nak. Jelentősen fejlődött az el­múlt néhány hónap alatt a termelés pártellenőrzése. Rendszeresebben beszámol­tatják az igazgatókat és el­lenőrzik a műszaki vezető­ket. Üzemeink 90 százalé­kában rendszeresen beszá­moltatják az igazgatót a pártvezetőségi üléseken, és helyes javaslatokat adnak és kezdeményeznek a pártveze­tőségek a gazdaságosság, az önköltség csökkentése érde­kében. Jó példát mutat ezen a téren a Kéziszerszámgyár, a Konzervgyár, az Üjsze­gedi Kender- Lenszövő Vál­lalat pártszervezete. Az el­múlt hónapok alatt némi ja­vulás mutatkozik a termő­nél is több mint másfélmil­lió forint túllépés mutatko­zik. Ezek természetesen csök­kentik az egyéb területeken elért megtakarításokat. Vég­eredményében azonban Sze­ged ipara az első fél évben mégis 21,5 millió forint meg­takarítást ért el. Ez az ösz­szeg már nagyobb, mintamit a vállalatok egész évre vál­laltak a takarékossági in­tézkedési tervekben. Ez mu­tatja, hogy a tervezésnél az üzemek túl óvatosak voltak. A termelési költségek csök­kentésében szép eredményt értek el a minisztériumi ipar vállalatai közül a DAV, a Szegedi Kenderfo­ncgyár, a Kéziszerszámáru­gyár, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat és több más üzem. Viszont nö­vekedtek a költségek a Vas­öntödében, a Jutafonógyár­ban, a Téglagyári Egyesü­lésnél. Ezeknek az utóbbi üzemeknek sok behozni va­(Folytatás az 5. oldalon) be. A Szegedi Cipőgyár 65 pár cipővel szerepel a budapesti , kiállításon Az ország különböző cipő- A Szegedi Cipőgyár Í200 gyáraiban és cipőtervező vál- modellt készített a jövő év­lalatainál több napja befe- re. Ebből a szakmai bemu­jezték a jövő évre tervezett taton 65-öt fogadtak el, ame­minták összeállítását. A lyet kiállításra visznek. Ter­Központi Mintakészítő Vál- mészetesen a többit is be­lalaton kívül hét gyárban mutatják a kereskedelem van modellező műhely. Az részére, ha megrendelést itt készült legújabb fazonú vesznek fel. cinőket S7entember első fe- A klallítást Budapesten cipőket szeptember első te szeptember 2_án a MODEX lében kiállításon mutatjak külkereskedelmi vállalat, Népköztársaság útja 10 szám alatti termében nyitják meg. ;;Az első - napokban a keres­; Jkedelem képviselői, szeptem­Éber 5—10-ig pedig a közön­! !ség tekintheti meg. A látö­!: gatók szavazólapokat kap­nak, amelyeken közölhetik, milyen cipőket szeretnének, mik az eddigi tapasztalataik és a bemutatott modellek közül melyik gyártását ké­lik. A kiállítással egyidőben a cipöüzletek képviselői meg­beszélést tartanak a model­lezőkkel s közlik velük a vásárlók észrevételeit. Így a sok száz cipőt tartalmazó gazdag kollekcióból a lakos­ság kívánságainak figyelem­be vételével választhatják ki azokat, amelyeket jövőre gyártanak. A szakmai bemutatón nagy sikert arattak a Sze­gedi Cipőgyár készítményei, bizonyára megnyerik majd a kereskedelem képviselői és a látogatók tetszését is. (Siflis felv.) Valóban nem nagy dolog. Egyszerű fakaloda az egész, mégis egy ember munkája jótolható vele. A Szegedi Kender fonógyár kötélüzemében eddig a keresztorsózott zsinórt két ymber kötötte hetes kötegekbe. Most az egyszerű újítás segítségével ugyanezt a munkát egy ember is könnyen elvégezheti. Megbecsülik az ilyen kis újításokat, is, mert azt tartják, hogy kicsivel is amit bizonyára nagyobbak is köveének majtL Kicsibői lesz a mgy-j-* megindulhat az újítássorozat, • se tegnap, pénteken reggel -—-1-3' '— - ünnepélyesen kezdődött ei. Eszperantó lap — a Szegedi Nyomdában Az Országos Béketamács és a Világbéke Eszperantó Mozgalom Központi Irodájá­nak felkérésére az eszperan­tó mozgalom lapjának a »Paco«-nak szeptember ha­vi számát 3 • tagú szegedi szerkesztő bizottság készí­tette elő sajtó alá. A 12 ol­dalas csaknem háromezer példányban megjelenő lap fejlécét magyaros népi mo­tívumok díszítik. Első olda­lán közli Hantos Jánosnak, az Országos Béketanács- tit­kárának a stockholmi lesze­relési és nemzetközi együtt­működési kongresszusmól szóló beszámolóját. Érdékes L. Razerenov és M. Fradkin szovjet kandidátusok cikke, akik »A mesterséges boly­gók és tudomány problé­mái* címmel írtak cikket. A prágai esz.perantó színház művészi előadásait J. Marik csehszlovák író ismerteti. A magyar írók közül Boldizsár Iván és Fehér Klára karco­lataival, Baghy Gyula pedig versével szerepel a lapban. Sok más érdekes írás mel­lett fényképes riport számol be a VII. délmagyarországi eszperantó találkozóról. Az eszperantó mozgalom folyóiratának szeptember havi érdekes száma ízléses zöldszín nyomással készült el a Szegedi Nyomdában. Rövidesen a világ minden táján olvashatják majd az. érdeklődőik. Megkezdődött a szüret a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetben A szatymazi Szabadság Igen kiadós a termés. Ügy­nagyki- annyira, hogy a szövetkezet terjedésű szőlő telepein az ízes csemegeszőlők után be­érett a borszőlő egyrésze is. A mintegy 30 mázsányi cse­megeszőlő jórészét 4—5 fo­rintos áron már értékesítet­ték. Az ezerjó-szőlő szüreteié­nagy hordóállománya nem is lesz képes befogadni a sok édes mustot. A fölösleget az Állami Pincegazdaságnak adják el. A mustmintákból — me­lyeket eddig csináltak — megállapították, hogy az idei bortermés minőségre sokkal jobb lesz a tavalyinál. I i

Next

/
Thumbnails
Contents