Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETERl Ma: 1 | • 4 : A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam. 202. szám Ara: 50 fillér A vezetők felelősséggel 3 tartoznak • a beruházásokért 3 I • 1 ? « 1 S&X5S1 .Kilencven mázsás burgonyalermés baráti országokkal az 1961—1965. évi g QsISlIOidl MeZÍpZfcÉgi K SéMl IfltéZCt gazdasági egyíitimüködésröl gaZdaSáSábai csütörtök. 1958. augusztus 28. I A római edénytől 3 E Dankó Pista szobráig 3 t • • E # A KGST IX. ülésszakának határozata alapján az egyes baráti országokkal külön-külön tárgyalásokat foly­tatunk a második ötéves terv előkészítéséről. A magyar kormány képviselői e határozat értelmében a Szovjet­unióval és a Csehszlovák Köztársasággal már rögzítették a gazdasági együttműködés főbb irányelveit és meghatá­rozták az 1961—1965. évekre szóló árucsereforgalom főbb vonalait. Az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium vezetői rövidesen a többi baráti országgal is megkezdik az ilyenirányú tárgyalásokat. Az első meg­beszélésekre a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság képviselőivel már a közeli na­pokban sor kerül. I Fiatalok fóruma ákkkkkkkkkkkákkkkákkALkAkAA! Antal József elvtárs, a ban nyoma sem látszik a Délalföldi Mezőgazdasági Kí- nyári fullasztó hőségnek. A sérleti Intézet fiatal, tehet- múlt évi termés holdam,kénti séges kutatója évekkel ez- átlagban 60—160 mázsa kö­előtt alig tenmő futóhomok- zött váltakozott táblánként földeket vett kezelésbe a a gazdaságban. Az idén nin­kiskundorozsmai. s a zsom- csen a tavalyihoz hasonló, bói határban, az egykori toronymagasan kiugró bur­gazdasági iskola környékén gonyatermés egy táblán sem. Az azóta eltelt évek során Azonban a legkisebb átlag egyéni gazdák és termelő- is 88 mázsa lett holdankéni. szövetkezetek által egyaránt a legnagyobb pedig a 90 má­alkalmazható. tudományos zsa fölé emelkedett, homoki vetésforgó-rendszert A termésnek csak ne nj a alakított itt ki. A három- 85—90 százaléka elsőosztá­<iXf>TkuSZtPtíí h ihriflkllknrirnii rtrtfll i nRgymázsás rozsterméshez, a lyú étkezési burgonya. Dió-, ILLUI KM UHUI K UU VT.LLLL T 20—25 mázsás apróburgo- mogyoró nagyságú krumpli nya-terméshez, a silány ku- szinte egyáltalán nem fordul koricához szokott . szemek elő, de annál több a 20—.30 .számára a tudományos ku- és 40 dekás, tató munka nyomány való- A siker egyrészt a helye­ságos csodák születnék itt sen kiválasztott vetőmagban évről évre. rejlik. Vetőmagnak csak Az első idei nagy siker tarlóban termesztett »Ötatt­már a rozsterméssel meg- rózsa* burgonyát használ-' született. A tavalyi 18 má- nak; csak olyan gumólkat zsás holdankénti átlaggal tesznek a földbe, amelyen szemben az idén 11—14 má- legalább 8 életképes csíra­zsa között váltakoztak az szem van. A siker másik egyes táblák holdamként! titka a hármas vetésforgó­hozamai. Az idei termés te- rendszerben van. amely a hát kevesebb, de mégis sok- következő: első év: szöszös­kai több, mint amennyi az bükköny rozzsal, zöldtakar­egyéni gazdáiknak szokott Hiánynak és silónak; máso­teremui a legjobb időjárás dik év: burgonya; harmadik mellett. Az idei egyéni ter- év: rozs. Ehhez kap a talaj meseknek viszont csaknem három évre_ 150 mázsa szer­a háromszorosa. vestrágyát, az elsőt a bük­Pár nappal ezelőtt meg- könyös rozs alá. Vagy pedig született a tudományos ku- 300 mázsa istállótrágyát a tató munka újabb sikere is. burgonya alá. Az istáÜotía­A gazdaságban elkezdődött gyát nagyszerűen lehet he­a burgonyaszedés. Tudvale- lyettesíteni zöldtrágyával vően — különösen a homo- úgy, hogy az első évi szö­Elkészültek az első magyar m hibridkuko szárítógépek A magyar hibridkukorica- tesznek, a tröszt kiváló mér­vetőmagelőkészítő üzemeket nökgárdája azonban megte­áz eredeti terv szerint ame- lelt a feladatnak. Teljes egé­rikai szárítóberendezésekkel szében hazai nyersanyagok­kívánták felszerelni. Egy-egy ból. mintegy 390 000 forintos amerikai szárítógép mintegy gyártási költséggel megler­tízezer dollárral terhelte vol- vezték és a tröszt üzemeiben na az építési és szerelési elkészítették az első három költségeket. szárítóberendezést. A hároméves terv végéig A ma£yar konstrukciójú épülő 13 hibridüzemniel szá- nyers0laitüzelésű hibridku­molva, az igen magas gép- korica-szárítók minden te­vásárlási költségek csökken- kintetben egyenertekuek a tésére az elmúlt év szeptem- külföldi gyártmányokkal, sőt berében a Földművelésügyi bizonyos szempontbol - uze­Minisztérium megbízta a meltetésük biztonságát és Mezőgazdasági Gépjavító gazdaságosságát tekintve ­Trösztöt szárítógépek kons- fe]ül 1S múljak azokat A teljesen automatavezerlesu gépek 24 óránként 3—15 va­truálásával. A szakemberek nagyobb része kételkedett gon kukorica megfelelő mér­abban, hogy a megbízatás- vű száritását végzik el. nak a kívánt időre eleget Ötven ipari tanulót szerződtetett a Szegedi Ruhagyár Szeptember elsejével öt­ven konfekcióipari tanulónak jár le a tanulóideje a Szege­di Ruhagyárban. A segéd­vizsgát július végén tették le. Helyüket most újabbak foglalják el a tanulógépek­nél. Százharminc jelentkező­ből választották ki a fiatalo­kat, akiket hétfőn szerződ­tettek le. A leszerződöttek is kétheti próbaidőt töltenek a gyárban, s aztán lép ér­vénybe szerződésük. Hason­lóan, mint elődeik, két év alatt tanulják meg a szak­mát. Az új magyar gépek már az üzemi próbát is kiállták, úgyhogy a jövőben épülő hibridkukorica-üzemeket ilyen gépekkel szerelik fel. (Sinis felvétele) kos Duna—Tisza közi tója- szös-rozsos bükkönyt A Délalföldi. Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Zsombó kör- ' kon — a szárazság miatt . legalább 120—150 má- nVéki homoki kísérteti gazdaságában Illés Marika és rAc Iumfinmro tziiTripft J £> • igen kevés burgonya termett az idén. A kísérleti gazda- zsányi zoldtomeg ság burgonyatermésén azon- ják. leszánt- Zatykó Kati, a gazdaság két ügyeskezü munkáslánya az óriási burgonyákkal telt kosarakat ürítik. Új üzemházat épít a Szegedi Kárpitos Kisipari Szövetkezet A héten kezdik meg a ugyanis a kárpitos bútorok Szegedi Kárpitos Kisipari állványait készítő asztalos­Szövetkezet új üzemházának üzem kap itt helyet, mert építését a Tolbuhin sugár- a jelenlegi műhely nem al­úton, a volt Rózsa-malom kalmas, szűk és egészségte­melletti telken. Az épületet len, nem is halad úgy a ter­600 ezer forintos költséggel melés, mint amire a részleg készíti a Szegedi Építő képes. Az üzemház létesíté­KTSZ. Teljes egészében elő- se folytán mintegy negye­regyártott vasvázas elemek­ből épül az új üzemház, gyorsépítési módszerrel. A tervek szerint már a jövő hónapban, tizedike körül megkezdhetik az asztalosok a beköltözést. Elsősorban dével megnövekedik az asz­talosrészleg kapacitása és így több kárpitozott bútor is készülhet a szövetkezetben. Patolicsev a Szovieiuníó új külkereskedelmi minisztere A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége fel­mentette I. G. Kabanovot a Szovjetunió külkereskedelmi miniszteri tisztsége alól az­zal kapcsolatban, hogy Ka­banov más vezető beosztást kapott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége N. Sz. Patolicsevet nevezte ki külkereskedelmi miniszterré. Reltord szilvatermést szüretelünk as idén Módosították a vámrendeletet (Llcbmann Béla felv.) Ragyogó tiszta külsővel várja az egyetemi évad megkez­dését a jog- és államtudományi kar épülete a Lenin kör­úton. A Csongrádmegyei Építőipari Vállalat dolgozói a múlt hetekben készültek el a homlokzat tatarozásával. A külkereskedelmi minisz­ter ma megjelent rendeleté­vel módosította a vámkódex­nck az utastarifára vonat­kozó rendelkezéseit. A módosított utastarifa sze­rint az utasforgalomban kül­földről behozott élelmiszer, dohány, korifekciós ruha, kötöttáru, szőnyeg, füg­göny, továbbá műanyag, kozmetikai és piperecikkek után a belföldi fogyasztói ár alapulvételével húsz száza­lék, a gyümölcs, déligyü­mölcs, valamint a bőr- és díszműáruk után harminc százalék, a gyarmatáru, tű­szer, gyapjúfonál, valamint az ékszer után 40 százalék vamot kell fizetni. A gyógyszer után. amelyet az orvosi bizonyítványban előírt mennyiségben sza­badon lehet behozni. 10 százalék. Csongrád megye földmű- grammonként az ára. Felvá­vesszövetkezetei és a MEK sárolják azonban a gyengébb felvásárló telepei 1956 nya- minőségű, ipari feldolgozás­rán szilvafélékböl összesen ra való termést is, természe­170 vagonnal vásároltak fel. tesen lényegesen keveseb­Ez rekordtermésnek számi- bért, mint az exportképes tott akkor, s ebből követke- árut. Azok a gazdak, akik zően senki sem lepődött nem tekintették eddig kul­meg azon, hogv a múlt év- túrnövénynek a szilvát, ha­bén viszonylag gyengébb nem csak affele órnyekado •termésünk volt szilvából, valaminek, most a sajat ká­Meglepőbb az, hogy az idén rukbol tanulhatnak, szilvából az 1956-os nagy termésnek csaknem a két- « ..... ... .... szerese ígérkezik a becsié Oitomoson megkezdik a földek íelmeresel sek szerint a következő he­ütekben mintegy 300 vagon- Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal az or­! !nyi szilvát kell majd felvá- szógos földmérés során ez évben Csongrád megyében 16 sárolniuk a szövetkezetek- község határának felmérését végzi el. Eddig Domaszék. nek. Dóc. Magyartés, Nagylak, Pitvaros, Nagyér, Ambrózfalva, Ami az árakat illeti, a Királyhegyes, Magyarcsanád határában végeztek a fel­szorgalmas, jól termelő gaz- mérési munkákkal. dáknak nem lesz okuk pa- E héten kezdik meg a munkát Öttomös és Csanád­naszra. Az idén először szil- alberti községekben. A földmérés, amelynek célja, hogy vából is lesz nagyobb nyu- rögzítse a tényleges állapotokat és a helyszínen állapítsa gati exportunk. A pajzstetű- meg az egyes tulajdonosok földterületének nagyságát, a me­mentes, egészséges szilvának gye nagy területé miatt előreláthatólag még négy évig 2,20 forint körül lesz kilo- tart Csongrádban. a gépjármű után 60 száza­lék, egyéb tartós használati tárgy (fényképezőgép, rádió, magnetofon, hűtőgép, hang­szer, írógép stb.) után 40 százalék vám fizetendő. Az utasforgalomban beho­zott áruk után nem kell vámot rizetni abban az esetben, ha azok belföldi fogyasztói ára az ezer fo­rintot nem haladja meg. Az utasnak az általa beho­zott vámköteles árukról részletes felsorolással írás­beli árunyilatkozatot kell adnia, vagy büntetőjogi fe­lelősség mellett ki kell je­lentenie. hogy az általa hozott áru az ezer forint belföldi értéket nem ha­ladja meg. Azt az utast, aki árunyilat­kozatában valamely vámkö­teles árut nem tüntet fel, vagy azt szándékosan eltit­kolja, vagy elrejti, a ked­vezményből kizárják és el­1 lene vámszabálysértés, il­l tetve vámbűntett miatt el­j járást indítanak. A tartós külföldi szolgálatból vagy ta­nulmányútról legalább egy­évi külföldi tartózkodás utón végleg hazatérők által saját használatukra behozott tar­tós fogyasztási cikkeket át­költözési ingóságként kell vámkezelni, a behozott gép­járművet azonban 30 száza­lékos értékvámmal kell Ke­zelni. \

Next

/
Thumbnails
Contents