Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

5 Szombat, 1958. augusztus*. Hajótöröttek úsztak az égö olajban Newport közelében, az amerikai partvidéken, két olajszállító hajó összeütközött a sűrű ködben. Tizenöt ember életét vesztette, 36-an súlyos sérüléseket szenvedtek. Az egyik hajó a kapitánnyal a fedélzeten elsülylyedt. A hajó személyzetének több tagja úgy vesztette életét, hogy az összeütközés után vízbe ugrott, a vízen azonban a kiömlött, égő Olaj összeégette. Egy megmenekült mérnök mesélte, hogy a mentőcsónakok gyufaskatulyaként lángoltak az égő vízfelületen. A kapitány úgy intézkedett, hogy a hajókon tartózkodók ugorjanak a vízbe. Csak akinek szerencséje volt, tudott a lángok közül menekülni. Panasz a Tanítói kiskenek új kútjára A múlt esztendőben, a ki- Ennek javítása is időt merülőben lévő Tompa ut- vesz igénybe, jóllehet a cad kút helyett új ártézi Vízmű serényebben szorgalanyakutat fúrtak a tanítói mazhatná a teljes bekötési kiskertekben, a környékbe- munkálatokat, ugyanis a lóli lakosak örömére. A III. tartó gazdák a környékben kerületi tanács annak mód- nem tudják a közhasználatú ja és rendje szerint át is itatóvályúnál itatni jószáadta a közhasználatnak az gaikat. A III. kerületi taúj kutat, amit a község- nács többször sürgette már fejlesztési és beruházási a Vízművet, hogy a terüalapból fúratott. A beszere- létén lévő be nem fejezett lendő kútfej azonban késett, munkálatokat tovább foly<Je közbejött a magas talajvíz tassa, de mindez eddig nem is, amely nagyban zavarta tortént meg. A tanács minaz akna elkészítését, illetve dent megtett, hogy a gaza kútfej beszerelését. A ma- dák és a lakosság problégas talajvíz megszűntével máját a Tanítói kiskertekszinte egyidejűleg megér- ben megoldják, most már zett a kútfej is Budapest- azonban a Vízműn a sor, ről, amit beépítettek az ák- hogy panasz ne hangozzék nába, amely most már kom- e] többet ebben a kérdés' plett. ben. A Vízmű közben utasí- — tást kapott, hogy kösse át a kútfejet a régi leapadt Tompa utcai kúthálózatba, hogy a környékben valamennyi kifolyó, többek között a bikaistállónál lévő ki- Régi panasz a Gogol utca szegyülemlett korom egyfolyó és vályú is kapjon vi- környékén, hogy a kenyér- csomóban vágódik ki és lepi zet. Ez azonban mind a mai üzem kéményéből felszálló el a környéket jobban, mint napig elmaradt, s mindösz- korom sok bosszúságot okoz. mielőtt koromfogó nem volt sze a Tanítói kiskertek két Dicséretére váljék a Ke- a kéményen, kifolyója kapott vizet, mert nyérgyár vezetőinek, hogy Két napja megszűnt a koa tolózárat a bikaistállló koromfogóval látták el aké- romhullás, de megszűnt maelőtti kifolyónál a Vízmű le- ményt (igaz, újságcikk meg- ga a kémény is. A szerdai zárta. Történt pedig ez jelenése után!). Hasznos do- vihar döntötte le. Nincs azért, mert a Tompa utcai log volt a koromfogó, csak olyan kár, ami némi hahálózat rossz, az anyakút- az a baj, hogy amikor a ké- szonnal ne járna. A kéménytől létrejött erösebb nyo- mény kissé eldugul, a tiszti- döntésből most annyi hamást a régi hálózat nem tást doronggal végzik. Egy szon származott, hogy lehebírja ugyanis az erős nyo- ember felmászik a tetőre és tőség nyílt egy korábbi hiba más több helyen felszakítot- jól oldalba döngeti a ké- pótlására. De ha még nem ta a hálózatot. ményt. Ekkor aztán az ösz- jutott volna eszükbe, szívleljék meg a környékbeli lakók újítási javaslatát. Az újra felállítandó kéménybe szereljenek egy elzárószelepet, amellyel megakadályozhatják tisztítás közben, hogy a huzat felrepítse a kormot. Szívleljék meg e javaslatot, amiért még újítási díjat sem kérnek. Egy falusi orvos hétköznapjai Rózsa József mórahalmi orvos életrajza rendkívül egyszerű. Két kezük hasznából élő munkásszülők gyermeke. Parányi asztaloslljítási javaslat á Kenyérgyár vezetőinek lÍMMntöQárölq Qin'őt és rDolw álénál eaküMÍfüU aJtUaimáJUi aoJi foid&PIÁFOT UÜMHMI IcwiÁnüU a Jiita^ái kuítúxcwxi é* a géfunüíelif. doljtoti re, meg orvosra. És ha mindezeket maga az orvos mondja meg betegeinek, sokkal hamarabb megértik, mintha száz jó népszónok ros népbetegségek, többek között a tüdőbaj ellen sem. Rózsa doktor az év első hat hónapjában csak itt, a gondozóban 7685 ember műhelyük volt Szegeden, a tüdejét látta. Nagyon sokét ezerszer hangoztatja. Püspök utcában. Még a többször is. Jelenleg 290 csa- ™ negyvenes évek elején szín- ládapa, anya, életre való te gyermekfejjel lépett ki gyermek várja tőle a gyóa szülői házból, hogy ezen-' gyulást. örül neki kimondhatatlanul, hogy már csak túl saját maga keresse meg a kenyerét. A megyei tűzoltóságnál a mentősök mellett kapott munkát. Akkor látta meg először: mennyivel több orvoskézre lenne szükség, mint amennyi van. Dolgozott és egyetemre járt. Volt úgy, hogy abba kellett hagynia a tanulást a kenyér miatt, mert közben megnősült. Amint megelőzte magát, újra folytatta tanulmányait, s ím 1951-ben végre kezébe adták az orvosi diplomát. Mint csont-tbc és tüdő-szakorvos, először a deszki szanatóriumban dolgozott. 1958 nyarán bízták rá a mórahaJmi tbc-gondozó intézet felelős vezetését. E két év alatt lett négy falu: Zákányszék, Ruzsajárás, Mótahalom és Ásotthalom szeretett Jóskája, Rózsa elvtársa és szinte mindenki által ismert doktor bácsija. Még nagyon messze volt az orvosi diplomától, amikor 1945-ben a Kommunista Pártba lépett. Mert fiatalon is jól látta: nemcsak a sokféle népbetegségtől szenved, pusztul a fajtája, hanem súlyos társadalmi betegségek, elnyomottság, szellemi sötétség, babona, fanatikus vallásosság, a századok során megszokott szolgalelkűség. Mindezekből ki kell gyógyítani őket. Enélkül nem lehet kellő eredennyi. A gondjaira bízott négy faluban a tüdőbetegek száma még egy évtizeddel ezelőtt is sokszorosa volt ennek. Hányszor megtörténik, hogy a két apróság, meg az asszony álmosan, türelmetlenül várja. Végre megérkezik. De alighogy eszik valamit, újra mennie kelL Majdnem minden estére jut valami: pártvezetőségi, tanács, vagy állandó bizottsági ülés, népfrontgyűlés, tag-, meg közgyűlés, ahol mindenütt várják az orvos és a kommunista véleményét. Egy idő óta tagja a megyei pártbizottságnak is, ahol a fegyelmi bizottságban végez munkát, segít dönteni sok bonyolult ügyben. Rózsa doktor elsősorban orvos, de emellett lelkes szervezője, agitátora a termelőszövetkezeti mozgalomnak is. Ugyan mi köze az ervosi tudománynak a termelőszövetkezethez? — kérdezhetnék sokan. Mórahalmon 290 tbc-s beteg kórlapja ad erre feleletet. A vidéken jelenleg is tüdőbajban szenvedő betegek 90 százaléka földnélküli, vagy csak „maroknyi" rendelkező szegényember. 7ömükben ott szerezték betegségüket, ahol Természetesen — ezt Rózsa doktor is jól látja —a szövetkezetbe való belépés még nem minden. Szükséges, hogy ez esetben a mórahalmi és a környékbeli tsz-ek legalább olyan életmódot nyújtsanak tagjaiknak, mint amilyenben alegmódosabb egyéni parasztok élnek. Ehhez pedig a többi orvosok, agromérnökök, stb. jobb munkájára van szükség kissé talán különös, de nagyon is érthető, hogy a tudományok többi művelőjétől éppen egy orvos kér segítséget, a termelőszövetkezetek hathatósabb fejlesztéséért. Rózsa doktor sötét fülkéjében a képernyő előtt még ma is sok tudós ember elszomorodhatna, a rosszul záródó kavernák, sötét rekeszek, tisztátalan hilusok láttán: Nagy leckét lehetne itt venni a szocialista humanizmusból is. Csepl József Munkavédelmi versenyt k ezdeményezett a Textilipar Dolgozók Szakszervezetei megyei területi bizottsága Néhány napja versenyfelhívással fordult a Textilipari Dolgozók Csongrád megyei területi bizottsága a Győr, Sopron Békés és Vas földdel megye textiles területi bizottságaihoz. Felhívásuk célja, hogy még egészségesebb legtöbb- és veszélytelenebb munkafelször ma is dolgoznak: a ku- tóteleket biztosítsanak a texlákok tarlóján, s a testet- tilüzemek dolgozóinak. A ménvesséeeel küzdeni akó- M^iojai., ^ a icstoL- uiuzemeK cioigozoinaK. A ményesseggei küzdeni aKo- ,elket elcsigázó permetező- részletes felhívás 12 pont-•••••••••••••••••••••^ gép ajatt Ha ezek az em_ ban jelöli meg a verseny cél_ berek a termelőszövetkeze- ját, tartalmát. A munkavéjjj tekben dolgoznának már, delmi verseny szeptember 1J rem kellene a gazda paran- tői december 30-ig tart, és • csára hajszolni magukat. A ! nagyobb jövedelemből 1959. január végén, február elején értékelik majd, hogy . - . „ . a négy területi bizottság kö• többet joraithatnanak ZÜ1 melyik érte el a legjobb n//f/i'n-/f ura prpHmpmji flűt? foruűrib Pozsgás arcúnak ismert, zömök édesapja most csonttá aszalódva feküdte a hídgerendával történt bajt. eredményt. Ügy tervezik, hogy havonta tájékoztatót küldenek kölcsönösen egymásnak a baleseti számok gépet a Vasöntő dolgozói (40.) szek falvaiba írnokokat keresnek. Már négy polgárival" ^ ' Andris másnap Krizsán Tóni tüdőbajos és szívbeteg el lehet helyezkedni az autóbuszjáratoknál is, Kolozsvá- " öltözködésre. A gyógykezekerékpárjára ült, s hazakarikázott falujába. várt. Semmivel sem lesz nagyobb fizetésem, ha leérett- 8 fest ingyen kaphatnák, öreg ségiznék Legjobb lenne elmenni Erdélybe, valamelyik; napjaikra pedig tisztességei alakulásáról és tapasztalafalucskaba, s ott majd en keresek a csaladra. Édesanyám; nyugdíjat. Nem veszne el taikról. A verseny végleges majd baromfit nevel, s apam rendbejön a jo levegőn. ; olyan sok dolgos élet azért, értékelését Szegeden rende— Nem, fiam, nem mondod helyesen. A nehezén túl! mert nincs pénz gyógyszer- zik meg. vagyunk. Ezt az esztendőt mindenmód kibírjuk. Neked! ki kell tanulni. Apáddal többször beszéltünk már erről.* Mást mink nem testálhatunk rád örökségül, ez minden" vagyon, amit neked adhatunk. A tudás. A legnagyobb" kincs. Mert csak a tudatlan nem boldogul az életben." másuk készítették el a tiéjmagkészílö Megcsókolta Andrist, ügy mondta, mosolyogva: — És tanuld meg azt is az iskolai lecke mellett. S hőiket8 ^ CSÍnálj 6emmÍt V3gy CgéSZen' Vagy ^É Több, mint egy hónapja a gyorsabban is készülnek a Andris visszamenet nem habozott nekivágni az é,_; Szegedi Vasöntöde újfajta korábbiaknál. Míg a régi, szakának. Éjjel kettőkor fújtatott be a csabai kisajton. ! ^fi^^J^X.J^ torekenyebb magoknak a Másnap reggel mégis frissen, boldog bizakodással sietett ! ?ÍUyeL k ke?zlt^sl ld!je hat, percet 18 az iskolába Lajival. Mindjárt az első tízpercben beko-S kfV9sebb. tflyfghVT /S lg*nybe Ye tk a gepp? pogtatott Pereyhez, aki igazgatói tiszte mellett a pénz-! ^énoontést roíLYrotf.d ™ar.Tf,' 1'2"1'5 PtrC a att tárosságot is intézte. Perey nem hitt a szemének, amikor! N?ha a g?p' megsem tud- egyartják, a további tokemegolvasta a pénzt !tak üzemeltetni, mert a letesites során pedig mind— öt pengő? — kérdezte morózusan. Egyébként S csehszlovák exportra gyár- össze fél perc készítési időt bal lábbal kelt fel, egész éjjel az asztmája kínozta. • tando armatúra zarokerekek terveznek. Az első héjmagok — A többit a jövő hónapban, feltétlenül . ! mintájához nem tudott hoz- a vízáteresztő szelepek gyár— Gúnyolódik, Bánszki? Csak nem gondolta, hogyi2^"1"1 ,az uze™\ A ,külke: tásához készülnek, melyeket iktatok öt pengőt?! ! reskedelmi vallalat ígéretet ugyancsak Csehszlovákiába Visszatolta a pénzdarabokat !tett uSyan> hogy ezeket a importálnak. — A befizetés tíz pengőnél kezdődik !gép beszerelésével egyidejű- Az új gép szerkesztésével Andris elkeseredetten fordult meg, s szótlanul kez-"leg megkapjak, megsem így nem ért véget az üzem műcsomagolni, hogy megint elhagyja az iskolát ! történt. A Vasöntöde meg- szaki fejlesztése. A korábOtthon még nagyapó is elvesztette a jókedvét egy!bízottai PaPan- Kaposvarott ban említett nehézségek kipercre, amikor megpillantotta a fiút !és más helyeken is tárgyal- küszöbölése végett a minta — Az ördög hordaná el az ilyen igazgatókat Majd!tak> míg végre-valahára a darabok házi készítését bemegyek hozzá, s megmondom a magamét istenigazában 8Váci vasöntöde es gépgyár akarják bevezetni. Ezért Ám mikor hátbaverte bátorítón Andrist, már me-:hailandó volt elfogadni a nemrégiben egy speciális lagint mosolygott. ; megrendelést. katosműhely építését és szak— Ne búsulj, cimbora, az ilyen emberek kis idő! Ez a huza-vona késztette munkások szervezését kezdmúlva úgy eltűnnek a föld színéről, mint a pára Volt Jarra a Vasöntöde műszaki ték meg, akik az öntvénincs. ; vezetőit, hogy igyekezzek a nyekhez szükséges mintada— Nagy vihar kéne ahhoz — ingatta fejét Andris.; saját erejére támaszkodni, rabokat gyorsan és helyben — Hiszen vihar nélkül nem megyen, az igaz — hüm-! Ezért láttak neki augusztus elkészítik az öntöde részére. ' > hanem a viharnak hamarosan itt kell!ele->én egy héjmagkészítő gép • szerkesztésének. Ennek a — dett (Nóvák Lajos rajza) ' — Majd másképp lesz minden, csak szerezzem meg a tanárit — gondolta Andris, magamagát erősítve. „Csak az oklevelet kapjam meg valahogy-". Dehát ehhez vissza kell húzódni mindenféle kockázatos vállalkozástól. Lajiékrak is meg kell érteniök végre, hogy nekem nem lehet felelőtlenkednem. — Édesanyám? — kérdezte hangosan. — Neki nagy a szerencséje három nap óta. A kornádi kendergyárba jár. Nekem persze nem valami nagy öröm, mert hat kilométert gyalogol hajnalban odafelé, s vissza is a munka után. Visszajövet ugyan jobbára akad alkalmi szekér, de csak nagy a strapa. Nem tudom, meddig bírja szusszal, meg lábbelivel. — Majd adok én édesanyámnak lábbelit — kotytyantott közbe Andris öccse, Laci. — Csak megnőjek egyszer. Lelkendezésén a sok szomorúság közt is el kellett mosolyodni. — Bizony ám. Lakkcipőt adok édesanyámnak, mert rnögte nagyapó én suszter leszek. lennie. — No, nem valami nagyravágyó az öcskös. Nincse- — Honnan veszi ezt, nagyapám? nek teljesíthetetlen álmai — ütögette meg Andris az öcs- — Érzem. Ezek az én vén reumás és izzító berendezésaz alkatrészeit küszerezték be, én már meg g pontos nevén — héjmagfúHH . csontjaim márSvb kos kipirult arcat gyengén. csak arra valók, hogy megérezzék a „vihart*. Ha kitör, 8 nek Estefelé édesanyja elé mentek Lacival. Fürgén hup- vége ennek az ócska világnak, meg ezeknek a mai urak- • l&n-külöm szei pant le a kocsiról a vékony kis asszony és élénk mozdu- nak> akár a Kereki birkájának. Egy perc alatt. Az öreg; és augusztus 15-: lataival, kacagásával nyomban elűzte a szomorúság fe- Kerekít is váratlanul lepte meg a zuhé Orosi határában.;is kezdték a próbaüzemeilét. A másik felét meg azzal, hogy három pengőt szer- Mink egy színt barkácsoltunk ott abban az időben, s;tetését. A készülékkel gyárzett a szomszédban. Magányos, takarékos parasztházas- ahogyan a szivárvány felfutott az égre, s kisütött a nap,; tott, öntéshez^ szükséges héjpár lakott ott, s arra való tekintettel segítettek, hogy hét 4 végén visszaadja Bánszkiné a kendergyári napszámból. Andrisnak r.agyon fájt, hogy édesanyjának meg kell alázkodnia érte, a szívébe mart, hogy felőrli egészségét a robotban, a nap-napi hosszas gyaloglásban — elkeserítette az otthoni nyomorúság. — Édesanyám — kezdte elnehezedett szívvel —, gondolkoztam a dolgokon. Nincs értelme ennek a küszködésnek, így csak anyám is hozzábetegszik édesapámhoz. hazamenet látjuk ám, hogy az öreg számadó Kereki! magok sokkal tartósabbak és Vl l'l 770 n Vm1T+ 1 ~ • í 1 1 t . . . ! Ezzel nem jutunk előbbre. Úgy hallom, az erdélyi ré- Andris a fejét. húzza a búrt lefelé nagy igyekezettel egy jókora bír- S1 karol. „Hogy akarja, szomszéd?* — kérdem tőle. Előbbi| ránk se ránt, de ahogy odébb lépünk, utánunk kiabálja! a magyarázatot: „Csak gyellámlik, csak gyellámlik —! egyszer csak: blutty! A birka odavan*. No persze, lehet,! hogy az öreg segített is kicsit annak a villámnak... A! viharnak nem árt segíteni néha. — Hát majd én segítek a viharnak! — szegte fel! Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem és édes| apánk, SZELL JENŐ I elhunyt. Temetése 23-án du. 4 órakor a gyevl-te| metőben. Gyászoló családja (Folyt, köv.)I| Megnyílt a JHuskáiti DCézimunka Szalon Szeged. Híd utca 6. Kapható raktárról és megrendelésre díványpárna, hímzett blúz. leányka hímzett ruha, asztalterítők, zsúrteritők. konyhagarnltúrák. mindenféle kézimunka és függöny. Szegedi Dekoráció és Vegyesfaipari Vállalat.