Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

Péntek, 1958. július 18. Megkezdték a földfel mérések dijára vonatkozó felszólítások kiküldését Szegeden A múlt év folyamán sok szó esett arról, hogy újra fel kellene mérni a földte­rületeket, mert az idők fo­lyamán sok föld elsikkadt Ezt figyelembevéve a kor­mány szintén még a múlt évben rendeletet hozott az ország földterületének fel­mérésére. A rendelet ki­mondja: minden földet fel kell mérni, bármilyen ke­vés is. S négy éven belül el kell végezni a felmérési munkálatokat. A rendelet megjelenése után az Állami Földméré­szeti és Térképészeti Inté­zet Szegeden is megkezdte a kataszteri nyilvántartások alapján a felmérési díjak kiküldését A felmérési dí­jakat progresszíven a kö­vetkezőképpen állapították meg: egy négyszögöltől egy hold 799 négyszögölig 30 fo­rint, s minden további hold felmérési díja 30 forinttal emelkedik. Nyolcszáz négy­szögöltől lefelé, 800 négy­szögöl felett pedig felfelé kerekítenek. A földmérési díjakat Sze­geden az első és második kerületben az adóívekkel együtt már kikézbesítették. A harmadik kerületben né­hány nap múlva szintén kézhez kapják a csekkeket A földmérési díj fizetése kö­rülbelül tizenkétezer embert érint Szegeden és környé­kén. A díjak kiküldése máris tok reklamációt vont maga után. Ugyanis a földnyilván­tartóban sokhelyütt régi adatok szerepelnek. Éppen ezért a földfelmérési díjjal kapcsolatos reklamációkkal a kerületi tanácsok pénz­ügyi osztályánál lehet je­lentkezni. A díjbeszedés során sok­helyütt olyan nézet alakult ki: "úgysem lesz semmi a földmérésből, miért nem mondják, hogy pénz kell.* Ez a nézet azonban helyte­len, mert kormányrendelet mondja ki, hogy az ország valamennyi földterületét négy éven belül fel kell mérni. A szegedi járásban például már meg is kezdték a földek felmérését, s még ebben az évben befejezik Sándorfalván, Domaszéken, Dócon, Pusztamérgesen. A íöldfelrnérés jövőre ütemterv szerint folytatódik és Sze­gedre is kiterjed. „Fecske" küldetése Mugyarul beszélő szovjet film Visnyevszkij, a híres szov- ugyanakkor veszélyezteti jet drámaíró, kinek "Opti- egységét. Sok ötlet nem kap­mista tragédia* című *rámá- csolódik erős szálakkal a cse­ja az elmúlt évad egyik lekményhez, s ez megbontja legnagyobb szenzációja volt, annak egységét, ezúttal mint forgatókönyv- A filmet három napon ke_ szerző mutatkozik be a ko- .... _,. , . ... zönségnek. A szegedi bemu- resztul a ^lya Mozi játsz­tatkozás különösen érdekes, *za. hiszen ősszel a mi színhá- ———— zunk is színre hozza az "Op­timista tragédiát*, s akkorra már a közönség egész széles rétege ismerkedik meg a szerzővel, e film alapján. Főleg a lakosság részére készül a bútor Alig múlt egyéves a Sze­Mint Visnyevszkijnél ez fedi Épület- és Bútoraszta­szokásos és gyakori, témáját KTSZ, máris jelentós ezúttal is az orosz munkás- helyet foglal e a szegedi mozgalom hagyományaiból lakosság szükségleteinek ki­meríti. -Fecske* történeté- elegitesében. A szövetkezet ben azonban nem nagy harci 80 szazalekban közvetlenül összecsapásokat mutat be, « lakosság részére végez hanem az illegalitásban dol- kész- es javítási munkát, gozó forradalmárok életét s gyártmányai nagy keres­tárja elénk, s abból is a létnek örvendenek. A kis­magánéletre irányítja ? fel- létszámú ktsz például az vevőgépet. Mély, emberi in- első félévben 40 politúros dulatok teremtenek feszült- rekamiét, 60 konyhabútort, séget a filmben, melyek köz- 12 kombinált szekrényt és vetlenek, természetesek, min- tíz hálószobaberendezést ké­dennapiak. "Fecske*, a fórra- szített az egyéb javítási és dalmár asszony nemcsak osz- közületi munkákon kívül, tályharcos, hanem szerelmes Jellemző a nagy keresletre feleség, vidám társasági em- és érdeklődésre, hogy a szö­ber is, aki hangulatot teremt vetkezet tagsága már 1959. maga körül. Magát az életet első negyedévére tudja csak adja a film - ahogyan az a megrendeléseket felvenni, emberek a köznapokon cse- annjy az igénylők száma, lekszenek, dolgoznak és meg- Különösen népszerű a szö­halnak. A film stílusa ennek vetkezet a lakosság körében megfelelően egyszerű szöveg- azért is, mert úgyszólván itt ben, rendezésben és fényké- folyik egyedül Szegeden a pezésben, s a film eszközei bútoroknak a megrendelő illenek a téma hangulatához, kívánsága szerinti egyedi Visnyevszkij ötletes forga- készítése. Tehát, ha valaki­tókönyve találkozott a ren- nek egyéni elképzelése van, dező sok leleményével, s azt is kivitelezik a szövet­mindez színezi a filmet, de kezetben. A terv és a művelődés D izonyára feltűnt min­den újságolvasónak, hogy az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán, melyen a hároméves tervre vonatko­zó törvényjavaslatot tár­gyalták, leginkább az ipar és a mezőgazdaság kérdé­seiről esett szó — azaz a népgazdaság jövő arculatá­nak tervezése határozta meg a beszámolóikat és a hoz­zászólásokat egyaránt. Más témákból csak a legfonto­sabb összefüggéseket ra­gadták ki, mert természe­tes, hogy az anyagi alapok megteremtése a legfonto­sabb: az határozza meg az életszínvonal emelkedését, a lakáskérdés megoldását, a közegészségügy fejlesztését, a művelődési programot, s mindent, mindent, amihez anyagi befektetés is szük­séges. Ez a körülmény termé­szetesen korántsem jelenti azt, hogy a hároméves terv­ben megfeledkeznének a kultúra és a művelődés ügyéről. Ellenkezőleg. A biztos anyagi alap, s a kö­rültekintő ipari és mezőgaz­gasági tervezés garanciául szolgál a tudomány, a mű­vészetek, egyszóval az ál­talános művelődés ügyében is. Nagy felelősséggel tár­gyalták például iskolaháló­zatunk bővítésének szüksé­gességét, a falusi, fiatalok mezőgazdasági szakoktatá­sának kérdését. Helyet ka­pott a tervben, s annak költségvetésében a színház, a film, az irodalom és a zene. jfl c amíg a terv egészé­ben e részletekkel kapcsolatban leginkább az elvi állásfoglalást ismertük meg, szemünk előtt máris milliós beruházásokból épít­keznek — a művelődés szá­mára is. Maradjunk csak Szege­den. Móravároson 8 tanter­mes, modern, új iskola épül a hároméves tervben, közel 4 milldós költségen. Ez az új oktatási intézmény jelentős könnyebbséget je­lent majd a "kétműszakos* iskolák fokozatos visszaszorí­tásában. A terv keretében kezdték meg — s már be is fejezték — a petőfitelepi IJ. számú iskola 4 tante­remmel való bővítését, amelynek költsége 800 ezer forint volt. Hasonló stádi­umban van a Bérkert utcai iskola, szinte azonos tante­rembővüléssel, s körülbelül azonos befektetéssel. Nemcsak a városi tanács fordít azonban nagy gondot az oktatási és művelődési intézmények fejlesztésére, hanem egyéb szervek is: minisztériumok, vállalatok, társadalmi szervezetek. AM ár megkezdődött a 1TS- szegedi vármaradvány lapidáriummá és történelmi múzeummá való átalakítása, s még gazdagabb a közmű­velődési palota további fej­lesztésének terve. Itt is milliókról van szó. Ismere­tes a Kamaraszínház távo­labbi kiépítésének gondola­ta, a Szabadság Mozi tata­rozása és belső átalakítása szélesvásznú filmre, s a kerületi tanácsok művelő­dési jellegű építkezései, be­fektetései. Korszerűsítés fo­lyik a Bábszínházban, a la­kosság támogatásával mű­velődési otthon épül a Jó­zsef Attila-telepen ., s s még tovább is sorolhatnánk: a százezreket, milliókat je­lentő költséges építkezése­ket, melyek mind a közmű­velődést szolgálják. Mindez természetesen a művelődés pártolására for­dított eddigi állandó ösz­S7 egeken túl kerül .beruhá­zásra. S mint régen dédelgetett szegedi tervet, azt sem hagyhatjuk tó a művelődés pártolásának tényeiből, hogy a városi tanács végighajtó bizottsága még a hároméves terv során szeretné felújí­tani a hagyományos sza­badtéri játékokat — a ko­rábbinál magasabb színvo­nalon. Ez a nagy vállalko­zás újabb milliókat igényel. yudnánk ezek irtán sorolni olyan dolgokat is. amelyekre az említette­ken kívül még szüksége volna a kultúrigényes sze­gedd lakosságnak, de az új tervet minden mozzanatában messzemenő realitás jellem­zi. ezért csak annyit várha­tunk, amennyit biztosan el­bír az erszényünk. S amint látjuk, a népgazdaság er­szénye most sem fűkor a művelődés iránti Megnyílt Szánthó Imre (IMI) karikatárakiállítása di.) A vadszőlővel befuttatott verandán, ahol jó időben tanulni szoktak, még mindig ott üldögélt Marika nagy­apja, csak épp tajtékpipája aludt ki a markában időköz­ben. — Ej, ej, kislányom — csóválta fejét —, hiába mon­dogatom annyit, hogy a pontosság, s a rend mindennek alapja? Egy úrilány soha sehonnan nem késhet el! Most már lássatok hozzá sietve, de aztán nem elkapkodni fiam. A befejezéssel ne siessetek. — Dehogy sietünk — buggyant ki Andrisból nagy indulattal, de agya ezúttal jól váltott, s gyorsan ragasz­totta hozzá: — Nem szeretem összecsapni a dolgokat. — Helyes, nagyon helyes, — ismételte az öreg tanár —, én meg nem szeretem az olyan korrepetitorokat, akik­nek a nyakára kell ülni, hogy elvégezzék a kötelességü­ket. Olyan arcátlan házitanító is akad, aki megcsinálja a diákja helyett a feladatot, hogy tovább loholhasson a másik kuncsafthoz. Mire jó ez, kérdem én? Ez kérem, csa­lás. Megtanítani — az a lényeg. Andris élénken helyeselt, miközben Marika belib­bent az előszoba ajtaján. — De nem ám csak a verseket, a Szép Ilonkát, meg a Szeptember végén-t, ahogy tavaly is csináltátok fiam. Szép az irodalom, de a matematika se kutya. Azt gyúr­játok, mert ennek a lánynak, úgy nézem, ahhoz a fül a foga legkevésbé. — I... igen — makogta Andris — s szeme az ajtót kutatta, melyen át Marikának kellett jönnie. — Jó, jó, nem azért mondom, mintha nem lennék veled megelégedve, csak tudod, az öregek tanácsára he­lyes hallgatni, nagyon helyes. Persze, a mai fiataloknál ez se Igen van szokásban. Marika egy tornyozott halom könyvvel, füzettel je­lent meg az ajtóban. Andris odaszökkent, de oly heves volt udvariassága, hogy a könyvhalom lecsattogott a kockakövekre. — Ejnye, fiam, hát nem ismeritek a mondást: lassan járj, tovább érsz? Andris roppant buzgósággal iparkodott jóvátenni hi­báját. Marika is lehajolt, s Andris arasznyi közelségben érezhette a kislány arcát. Lélegzetük találkozott, s Marika egyszerre elmosolyodott, egy nagyon kicsit ha­misan. Erre (neg is volt az oka, mert Andris heves igye­kezetében egy-egy olyan könyv sarkát is elkapta, amit Marika már fogott. Abban a szempillanatban mindket­ten engedtek a másiknak, s a könyv megint a földre pottyant. Dehát ennek is vége lett, s asztalhoz kellett ülni. Andris zavarában alig tudott ócska füzetei között ki­igazodni, s bizony azt se tudta, hogy mivel kezdje az órát. Az irodalom még csak könnyen menne, de az öreg Hollós szavai után nem mert abba belefogni. A mate­matika meg... lelketlenség ilyet kívánni tőle ebben az állapotban. — Az isten szerelmére, nehogy a függvényeket ve­gyük elő — súgta neki Marika. Andris zavarodottan és tanácstalanul babrált jegy­zetei között, aztán nagynehezen megszólalt, de csak ma­kogott össze-vissza. Egyelőre Marika mentette meg a helyzetet: — Mondja már el, Andris, mit tanulunk mi ebben a tanévben? A fiú hangja végre tisztán cséngett: — Várjon csak Marika. Az irodalommal kezdem." Az öreg Hollós félszemével odasandított, s közben hallócső ve állhatatosan feléjük meredt. Most se állhatta meg szó nélkül: — Helyes, kislányom, nagyon helyes. Előbb távlato­kat kell nyitni, s az érdeklődést kellő mértékben felkel­teni. Az embernek tovább kell látni az orránál, külön­ben felbukik, mint a tyúk a jégen, igaz-e? Nehézkesen állott fel, hogy kitotyogjon a kertbe megnézni a méheket. Andris és Marika egymásra néztek. A kislány fel­szabadultan lélegzett, s Andris is kedvére derülve mo­solygott. "Ö, te drága* — ölelte át Marikát nézésével. Marika arcan érezte a fiú simogató tekintetét, s me­legséget, oromét érzett szétáradni szívében. Az együtt töltött évek során lassan bizalmába fogadta a nyiltarcú ragaszkodó fiút, örömét, bánatát egyre sűrűbben vallotta meg neki. Most ls szabadulni sóvárgott egy nyomasztó terhétől, s megérezte, Andrisnál alkalmasabb társra nem találhat terhe megosztásában. Sóhajtott, s elkomolyodott arccal, nagy-nagy bizalommal tekintett a fiúra: — Ugye, Andris, nem mondja el senkinek, amit most elmesélek magának? Ugye. magának mindent megmond­hatok? Andris akár a nyelvét is kettéharapta volna, hogy bebizonyítsa Marikának, amit hall, az el van nála te­metve. S földöntúli boldogsággal vette tudomásul, hogy az örökkévalóságnak tűnő hosszú vakáció nemhogy el­távolította volna, hanem sokkal közelebb hozta kettő­jüket egymáshoz. Marika halkan beszélni kezdett. Édesanyjánál, az ügyvéd első feleségénél töltötte a nyarat. Marika féltőén ragaszkodott anyjához, s amikor csak tehette, felkereste. Nem találta helyét a családban. Apja nem fordított sok időt a lányával való törődésre, nem is igen értette, hogy kellene foglalkoznia vele. Volt épp elég elfoglaltsága a saját spekulációival Különben is az volt az elve, hogy a gyerekeket szabadjára kell hagyni, úgy bomlik ki egyé­niségük. úgy nem torzulhat el. A mostohaanyja ugyan iparkodott megszerettetni magát: modern mamaként, idő­sebb barátnőként viselkedett, s igyekezett sokat foglal­kozni a lánnval. Budanesti operaházi előadásokra cipelte fel nyakra-főre. kitartóan és saiátkezűleg tanította zon­gorázni. mintegv dugábadőlt leánvkori ábrándjait, mű­vészi álmait plántálva mostohalányába. Ezzel a szinte betegessé faiult babusgatással azonban ellenkező hatást ért el. A lány a mostohamama ajnározását egyre kíno­sabb béklyónak érezte. (Folyt, köv.) T Szentendrei sikátor A Délmagyarország mun­katársának szegedi karika­turakiállítása ünnepi meg­nyitó nélkül kerül bemuta­tásra 1958. július 17-től a Hazafias Népfront klubter­mében (Vörösmarty u. 7.). A kiállítás expresszlendülete és gyors megvalósulása szintén e műfaj jellemző sa­játossága. Szánthó Imre mű­vészete nemcsak a karika­túra terén bontakozott ki, hanem mint textiltervező és mint grafikus is számottevő eredményeket ért el. A kiál­lítás egynéhány szegedi raj­za ízes ' alkotás, míg vidám mintájú textilterve a brüsz­szeli világkiállításra készült. A vidám és ötletes kiállítás 1958. július 17-től előrelát­hatólag augusztus 22-ig tart nyitva. Egy »öreg fiú«-mérkőzésen Nem láttad, hol a labda...? Miért ingadozik a szputnyik hordozó rakétájának tényessége? Mostanában esti szürkü­letkor halad át hazánk fe­lett a harmadik szovjet mes­terséges hold hordozó raké­tája. Országszerte Igen sokan szabad szemmel figyelik átvonulását, s feltűnik, hogy a rakéta fényessége szabályos időközönként változik. Az űrhajózási bizottság titkára elmondotta, hogy a rakéta keringése során sa­ját tengelye körül is forog. A kúpalakú rakétának minden valószínűség sze­rint csak egyik oldala fé­nyes, a másik oldala feke­tére van festve. Így tehát a lassú forgás kö­vetkeztében csak akkor lát­ható, amikor a Nap a rakéta fényes oldalát világítja meg. 4

Next

/
Thumbnails
Contents