Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

3 Szombat, 1958. július 26. A kommunisták és a kiszesek Szeged, példamutatására fellendült a takarékossági mozgalom a Szőrme- és Börruhakészítfiben Eddig már 810 ezer forintot takarítottak meg A fokozott takarékosságra tak fel. A hulladék-szőrmét meg. Sztosz Istvánné, a hulfelhívó kormányhatározat feldolgozó üzemrészben a ladékfeldolgozó részlegben után, kora tavasszal, közös korábbi havi 1600 orsó cérna dolgozó kommunista asszony taggyűlést tartott a Szegedi felhasználása 1400-ra esett júliusban 5 tűt "fogyasztott*, Szőrme- és Bőrruhakészítő vissza. Itt az ollózási száza- míg a hasonló munkát végVállalat párt- és KISZ-szer- lék — az összevarrt szőrme- ző gépes 19 tűt. Dobó Istvezete. Ekkor elhatározták, darabok széleinek levágása vánné elvtársnő egyike azokhogy fellendítik a takarékos- — még márciusban igen ma- nak, akik a legszebb szabássági mozgalmat az üzemben, gas volt: 24 százalék. Ez a eredményt érték el. Az elvtársak közül többen szám fokozatosan havonként előterjesztették elgondolá- 6—7 százalékra csökkent, tesaikat: a kazánok aláfúvását hát a megtakarított panofixát kell alakítani, hogy keve- hulladékból még többet dolsebb legyen a szénfogyasz- goztak fel. A báránybőrfl pártonkfvüliekkel együtt _ Természetesen számos pártás. Felvetették, hogy ne az hulladék összfevarrásánál a tonkívüli munkás — Pogánv kedett, de itt még van lehe- stb _ jS együtt törekszik a kommunistákkal, hogy a leudvaron tárolják a szenet, kihasználási százalék emel- imréné, Sárközi Jánosné mert a nap, az eső árt neki. Energia és szőrme fogyó- tőség a további javításra. anyagmegtakarításra is elhangzottak javaslatok. Mindezekre vonatkozóan pártmegbízatásokat kaptak a taggyűlés résztvevői. I fiatalok brigádjai. I példa hatása Bakai Mihály, a szervezet termelési örömmel számolt be KISZhetőség szerint minél több böranyagot, fogyóeszközt takarítsanak meg. Szigeti felelőse Janos energetikus KlSZ-fiatal'pedig rendszeresen ellenhogy az -Április 4* ifjúsági SLmJSSSU *TbörAzóta három hónap telt Knta^öref I^Stmé- « ^loVatt ta^ el Megszervezték a takaré- ter anyagot takarítottak ak«rított^^ kosság folyamatos értékelé- meg. Ebből a mennyiségből g8"™*,^TogyT°lSl\ix2 sét, s a meghatározott fel- eddig közel 40 kabát belesét ^ motor adatokat a partvezetoseg keszitettek el! Zakar Mária . . , , rendszeresen ellenőrizte. A KISZ-brigádvezető a sírfe- J**" -f^lSt^ kommunisták es kiszesek lesnel mmosegi munkajavai ^ mértékie már meskezdeményezéséhez csatlako- tűnt ki: hiba fetén a körül- o]dytták A ka*án al4füv|_ zott az egész üzem. A ku- szegett anyag tönkrement lönböző munkarészlegekben volna. a művezetők külön tábláza- Fehér István és Hajdú Fetot készítettek a takarékos- rencné ifjú kommunisták a sági eredményekről. Az évi bélésbőr-szabászatnál, illetve sát is megjavították, s rövidesen füstelszívó ventillátort, vízhűtéses csapágyakat állítanak be a kazán fűtéséhez: ezzel jelentős szénmegtakavállalásuk összesen egymillió a bőranyag tairarékos feldől- rftfat érnek majd el külö. nősen a tél folyamán, amiM. T. Szovjet és német karóraküldeményt kap kereskedelmünk százezer forint volt, — eddig gozásában példamutatóak. 810 ezer forint értékű meg- Fehér Gézáné, Csorba And- , . , .. ,, , takarítást értek el! rásné elvtársnők a legtöbb kor negy kazant uzemeltetA pártszervezet tagjai, az tűt és cérnát takarították nek. ifjú kommunisták példamutatása nagy hatással volt valamennyi dolgozóra. A közös és az egyéni érdek találkozott a takarékossági igyekezetben, hisz az üzem állandóan bővül, ehhez pénzre van szükség és a jutalom sem marad el az eredményekért. A panolux-rész- A szovjet—magyar árucse- jön. s ezek mellett több tileg dolgozói három hónap reforgalom keretében még pusban kapunk köves Rulaalatt az előirányzott meny- ebben az évben újabb óra- órát is. Aranyórák behozataniségnél 60 orsó cérnával szállítmányok érkeznek a Iáról is tárgyalunk. kevesebbet használtak fel. A Szovjetunióból összesen megtakarított cérna 60—65 mintegy hetvenezer karóra, hosszú írhabunda megvarrd- A már ismert Pobjeda-típusához elegendő. Havonta 80 sok mellett Sport, Moszkva géptűvel kevesebb fogyott el és Káma típusú órákat is az üzemrészben, mint meg- szállít a szovjet külkereskeelőzőleg. A bélelők 180 bé- delem. A Német Demokralés megvarrásához szükséges tikus Köztársaságból az olcérnát takarítottak meg és csóbb, kétszáz—kétszázhúsz a három hónap alatt 300 forintos kőnélküli órákból az géptűvel kevesebbet használ- idén még több szállítmány Eszperantó világ kong resszus NyugatNémetország ban Tiszta lépcsőház - rendes gyerekek Még egy szegedi házban találták meg a módját Augusztus 20-án nyílik meg a nyugat-németországi Mainzban a 43. eszperantó világkongresszus. A kongresszuson 40 ország kétezer küldötte vesz részt. az export és a világhírnév Szegedet világszerte is- lámi kelt útra Szegedről a feltételek — a nyersanyag merik. Nem- világ minden tája felé. Szál- és egyebek — biztosíthatók, csak azért, mert külföldön lítottak ezenkívül üzemeink Lényegében tehát az exportis tanulnak földrajzot, s tud- és szövetkezeteink nagy termelés fokozásának lehetónak ennek a nagy alföldi mennyiségben kenderárut, sége újabb munkaalkalmakat városnak a létezéséről, ha- vastag zsineget, kéziszerszá- is jelenthet. Döntő szerepe nem híressé tették nevét mokat, különféle csípőfogó- van ezenkívül az exparttertudósain, szabadtéri játéka- kat, ecset- és kefeárukat, melesnek az egész ország, s in, a sokat emlegetett hal- kézimunkákat, fonott kosa- benne Szeged szempontjából paprikásán kívül az egész rakat, térítőkét, norvég is. Tudvalévő, hogy népvilágot bejárt, márkás gyárt- kesztyűket, sok millió forint gazdaságunk jelentős behományai. értékű ponyvát és még több zatalra szorul. Fontos nyensHagyományai vannak Sze- más árucikket. anyagokat, gépeket kell hegeden a külfölddel való ke- r .... . .... „ szereznünk külföldről, mereskédésnek. A szegedi pap- EZ6liDöl ! ly®k«* csak nemes valutáért rika már évtizedekkel ez- _pn ..... , ev[ tobb. _mm. kaphatunk meg. Szegeden is előtt meghódította a vüág- ^00 millió fonnt erfeku sze- „agyon sok üzem van, amel.v piacot, a különlegesen finom gedl expoTh A? üzemekben csak úgy tud termelni, hogy csemegeszalámi hasonlóan agy- gondo*. fordítanak a külföddi gépeket, nyersanyarégóta keresett cikk külföl- hlszen ,ele8 e8-Y gokat használ. Faipari üzedön. s ugyanígy messze túl- kl.s . s maris a meink például nem tudnászállt határainkon a híre a "Jrnev,es a, E,z nak meglenni importanyag szegedi papucsnak és a ci- ]dalg t becsülettel helytaUtak nélkül, de sorolhatnánk topőnek is — hogy csak a leg- exp?rtra t^fí® U7f"?eí"k' vább a többi üzemet. Ezekismertebbeket említsük a ujabb kulf°,ldl érdeklő- hez csak úgy lehet hozzájut,város exportra készült ci.k- VT**;- T8^®106^. T ni, hogy megfelelő és nem keiből. tótnak. A Szalanugyar peü- akármilyen árut adunk külA felszabadulás után is targy.ala8okat tciytat földre cserébe, vagy valutáA leJszaoaöuias utam is u)abb szállítmányok leköté- ért mell vei vásárolni tngondosan apoltak es fejlesz- ^ iránt Növekedik a kül. ^ta"1™1 vasarolnl tu" tettek ezt a hírnevet üzeme- földre gyártott cipő meny. aurac" ink S a regi cikkek melle nyisége: ^ idén fél év a)att p-A-f |jjrcÁrpfn* az esmol evre ujabbak kerül- többet szállítottak le, mint CÍCI1 UlGMJnJltft üze_ tek ujabb ^artaanyok &y egész elmiHt esztendőben, mek törekvése, hogy megbearattak sikert kúlfo don és s tapasztalható ez több más csülést vívjanak ki a maoregbitettek vámosunk ipara- cikkinél is Pedig nem egy_ gyar ápuknak külíöldön. S nak jó hírnevét. Szeged ex- SZ(Vrű vállalataink helyzete ezért kell az elért eredmények megtartásáért szívósan küzdeni. Mert erre is szükportja ma már több mint a külXöldi pjacok megszerketszazmillio forin,tot tesz zésében, mert nagy a ver ki eves átlagban, s a vevők ^ R mégis az Uj- ség van. A szegedi paprika kozott valamennyi vúagraz szegedj Kender_ Len^övő például tartja ugyan vüágorszagai szerepelnek Az vállalattól rendelik például hírnevét, de több piacot elAmeinkai Egyesült Államok- ]egszív0sebben a tengermel- hódított már tőle a kalocsai Oa Braz.uiaba, az airítcai léki országok a kereskedel ami még nem volna baj m: ^^ nélkülözhe- és a spanyol paprika is. csakugy eljutnak szekta Ke ^^ nehfe. p^yvát ^ an_ toek pedig oka. hogy nyuszitmenyek mmt Európa nak köszönhető, hogy jobb gáton a clípmentes tehát csaknem valamennyi orsza- mjnden „yugati, kapitalista nem az eres paprikát szerepa ' , államban gyártott ilyen tik. A Paprikafeldolgozó Az exportcikkek termele- anyagnál. A magyar — és vállalat éppen ezért igyeksében ma már lenyegesen köztük a szegedi — árucik- szik rávenni a termelőket az több üzem vesz részt, mint kek jó hírnevét mutatja az e fajta paprika termelésére a felszabadulás előtt. Jelen- is> bogy éppen a napokban is. És mivel ehhez jobban tő6, sok millió forint értékű kötöttek le a belgák és a tö- szükséges a melegágy alkalárut gyárt külföldre többek rököik a Kéziszerszámgyártól mazása, az elmúlt télen pélközött a Szalamigyár, a Pap- „agy mennyiségben szerszá- dául hitelben biztosított tirücafeldolgozó, a Cipőgyár, a mokat, nemrégiben kaptak zénötezer darab melegágyi Konzervgyár, a Kenderfonó- 40 ezer exportra kerülő ablakot a gazdáknak, gyár, az Újszegedi Kender- munkaruha készítésére meg- A másik fájó pontja még Lenszovo, a Seprű-es az Ecset- bízást a kisipari szövetkeze- Szegednek — az export gyár. Egyre több kisipari ték szempontjából —, Hogy régszövetkezet is szerez maga- Szeged tehát egyre jelen. óta nem készülhet már a tősebb helyet foglal el az városban a külföldi kivitelo , , , „T„7 , árukivitelben. S ez a törek- re alkalmas híres szegedi Szerszamkovacs KTSZ, vala- yés nemcsak y^^gy doi- papucs. Pedig hogy mennyi• • ga, óriása a jelentősége a re híres, azt egy rövid, nénépgazdaság és közvetlenül hány napja lezajlott jelenet a lakosság szempontjából. Az is bizonyítja. Átutazó svéd exporttervet túl lehet telje- túristacsoport telepedett meg nak piacot külföldön, mint a Vas- és Fém, a Vegyi annak, miként kell a gyermekekkel bánni Párizsi körút és Méray utca sarok. A friss leslékszagú, téglaszínű új háztömb reggeltől estig hangos a gyermekkacagástól, gyakran a gyermeksírástól. Itt ebben az új háztömbben, s a szomszédos házakban 80—90 gyer mek lakik, játszik, láimázik, verekszik naphosszat. S nem kis bosszúságára a házfelügyelőknek, a játék he ve gyakran a lépcsőházba n is elragadja a gyerekeket, s néhány ilyen játékos perc után a frissen festett falakon hatalmas sárfoltok jelzik a csatározást. Illetve csak jelezték. Mert körülbelül két hete 180 fokos fordulattal megváltozott a Párizsi körúti új házak "profilja*. Ismét egy házfelügyelő Hogy hogyan történt e fordulat, s ki okozta a változást? Érdekes találkozasaként a véletlennek — múlt héten ugyanis hírt adiunk hasonló kezdeményezesrol egy Roosevelt téri házból — ismét egy házfelügyelő, Gallos Jenőné, a Párizsi korul 44 számú ház lakója vott a csodatevő. Gallosné ugyanis sok mérgelődés és fejtörés után abból az elvből kiindulva, hogy nincs rossz gyerek, csak bánni kell tjűni velük, no meg arra ís gondolva, hogy a legnagyobb betyárból lesz a legjobb pandúr egy napon összehív ta a környékbeli házak gyerekeit. A legrendetlenebbek — Junkcióban S a »gyúlésen« megbízta a legrendetlenebbeket a tisztasági felelős komoíy funkciójával, s a legnagyobb ve rekedőket pedig jó magaviseletű felelősnek nevezte ki. Megbeszélték a közös Házirendet is, s úgy határoztak: minden nap 2—4-ig csend lesz a házakban, s az udvaron egyaránt, hogy tudjanak aludni ebéd után a kisebbek. A különböző felelősök Között pedig versenyt hirdettek, s a verseny legfőbb jutaimául csokoládét és cukrot tűztek ki. Azóta e bizonyos gyűlés óta változott meg a Párizsi körúti házak rendje. Nincs már a falakon sárfolt s nem botlanak lépten-nyomon elszórt almacsutkába. Kihirdették a verseny első sza kaszának eredményeit is. A legjobbak Szabó Zsuzsa, Ménesi Zsuzsa, Lakatos Lali, Strám Kata lettek. A jutalmazáson elfogyott 71 darab töltött cukorka és sok-sok szelet csokoládé. A dijat Gallosné saját zsebéből fi zette, de nem bánja, ha a tiszta lépcsőházat, s a rendes gye\ekeket látja. (Horucziné) mint kézimunkáival a Háziipari Szövetkezet. Az idén például már 90 ezer pár női cipő, 54 vagon csemege, édes és csípős pap- -----7*J~ a Hungáriában, s első dolrika, 18 millió forint értékű sitem. A külföldi piac resze- g^,. az volt> hagy érdekiödkonzerv, sok tízezer darab re szinte korlátlanul lehet tek: hol lehet vásárolni a seprű, több ezer mázsa sza- termelni, amennyiben az elő- szegedi papucsot? Mi ez, ha ,nem világhírnév? Ezzel szemben az Országos Tervhivatal már évek óta nem ad lehetőséget a díszes szegedi papucs gyártására, mert az ehhez szükséges anyagot nem biztosítja. Igy tehát ez a szegedj export meghalt, legalább is egy Egyre rövidebb a munkaidő a Szovjetunióban A számítások alapján, 1956-ban a Szovjetunióban átlag 7,6 órás munkanapokat tartottak. Ez tehát 45,6 órás munkahetet jelentett. Idén a munkanapok és munkahetek átlagos időtartama már jelentősen csökkent, hiszen 1956 vége óta a szovjet munkások és alkalmazottak fokozatosan áttérnek a 7, illetve 6 órás munkanapra. Az SZKP XX. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy egyes iparágakban valósítsák meg a 7 órás munkanapot. Ezt elsősorban a földalatti munkahelyeken dolgozók részére vezették be. Sót, egyes szakmáknál mgr áttértek a napi 6 órai munkára, vagyis a 36 órás munkahétre is. A többi iparágban és hivatalban hetente 41 órát dolgoznak az alkalmazottak. A közeljövőben Szovjetunió-szerte bevezetik a 40 órás munkahetet. Ez úgy történhetik, hogy az ünnepnapokat megelőző napokon és szombatonként mindenhol egy órával kevesebbet dolgoznak, vagyis ahol eddig a fenti napokon 6 órát dolgoztak, most 5 órára csökkentik a munkaidőt. A fenti tervek megvalósítása után, az elkövetkezendő években a szovjet dolgozók munkaideje heti 39.4 óra lesz. Ez a szám úgy jön ki, hogy egyes helyeken 7 órát dolgoznak, más kategóriáknál pedig már 4, illetőleg 6 órát. Mindezek alapján megállapíthajuk, hogy a közeljövőbon a világ többi államához viszonyítva, a Szovjetunióban lesznek a legrövidebbek a munkanapok. Nem felesleges kissé visszatekinteni a múltba. 1913-ban az orosz iparban átlag hetente 57.4 órát dolgoztak a munkások, a bányászatban és a kohászatban pedig még ennél is többet — 58,6 órát. Az élelmiszeriparban dolgozókat heti 62,8 órai munkára kényszerítették. Számos országban még napjainkban is ilyen színvonalon áll a munkaidő. A hét-, illetőleg hatórás munkaidő bevezetése egyik legfontosabb részét alkotja ennek az intézkedés-sorozatnak, amciyuek a célja a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése. Hiszen nyilvánvaló, hogy a rövidebb munkanap több lehetőséget nyújt a pihenésre, a művelődésre, a tanulásra és a szórakozásra. Az SZKP XX. kongresszusának iránye'^ei kötelezően kimondták, hogy a 40 órás munkahétre való áttérés nem csökkentheti a dolgozók keresetét. Sőt, még azt sem jelentheti, hogy a munkabéreknek a régi színvonalon kell maradniok, hanem állandóan emelkedhetnek. A szovjet kormány a munkanap megrövidítésével egyidejűleg emeli az alacsony fizetési határ közötti különbséget. A rövidebb munkaidő arra kötelezi az igazgatókat és vállalatvezetői-et, hogy nagyobb gondot fordítsanak a műszaki tökéletesítésre, s a munkavédelmi törvények betartására. Mindez a termelékenység emelkedéséhez, s ezzel együtt a kereset növekedéséhez vezet. Ezt bizonyítják a rövidebb munkaidőre áttért bányaés kohóipari vállalatok tapasztalatai is. A vaskohászatban például 1958 első negyedében a munka óránkénti termelékenysége 15 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi év hasonló időszakának színvonalát. A moszkvai elektrotechnikai gyarban az idei első negyedben a munkások csiknem 22 százalékkal többet kerestek, mmt a tavalyi év első negyedében. Végül még egy nagyon fontos tényre kell rámutatnunk. A rövidebb munkaidőre való áttérés, s ezzel kapcsolatban a termelékenység növekedése, a Szovíetunióban nem jelent fizikai túlterhelést a dolgozók számára. A fenti eredmények törvényszerűen következnek a termelés gondosabb megszervezéséből, a széleskörű gépesítésből és automatizálásból, amelyek nemcsak meggyorsítják, hanem meg is könnyítik a munkát. is időre. Van szegedi papucs, szó sem róla, azonban külföldre különlegesebb kivitelben kellene, a jelenlegi nem állná meg a helyét a világpiacon. Igy van ez a seprűnél is, ahol az Egyesült Államokba gyártott darabok különleges festésűek, dísíezett és fényezett nyelünk —, de így van ez sok más iparcikknél is. Ebben az esetben ^ a felsőbb szerveiknek kellene segítséget nyújtaniok, annál is inkább, mert kormányunk gazdasági programjában jelentős helyet foglal el az export. Népgazdaságunk minden ágában szüntelenül azon fáradoznak, hogy kivitelre alkalmas, külföldön is keresett cikkek gyártását vezessék be. S ez fontos is, mert miből fizetnénk meg az importárukat, mellekre népgazdaságunknak égető szüksége van a termelés zavartalan menetéhez, annak egészséges fejlődéséhez? Ingyen semmit nem várhatunk. Ezért szükséges, hogy a szegedi vállalatok és szövetkezetek is igyekezzenek még több olyan árut gyártani, vagy olyan cikket tervezni, mely külföldön is kelendő. hogy növekedjék Szegfed iparának kivitele is.